Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-28 / 175. szám, szombat

SZOVJET EMBER A KOMMUNIZMUS NAGY ÉPÍTKEZÉSEIÉRT A volga-doní-csaíorna építkezésén Ott, ahol a volga—doni-csatorna alagúton megy keresztül, megkezd­te munkáját a második óriási her­nyótalpas exkavátor. Egy hatalmas víztartálynak ás helyet, amelynek hossza egy kilométer, mélysége 35 méter, szélessége pedig 140 méter lesz. Az első tízezer köb­méter föld már ki van ásva. Az exkavátor technikai személyze­te hat mérnökből és tíz technikus­ból áll. Ezek mind magasfokú szak­képzettséggel bírnak. Valamennyi­en résztvettek az exkavátor össze­állításában. A munka megindulá­sánál az első lépéseknél segítsé­gükre van az ország első óriási exkavátorjának a vezetője Anatolij Uszkov. Ez az exkavátor hatmillió köb­méter földet fog kivájni a víztar­tály helyén. Egy új földásógép Cseljablnszk: A cseljabinszki útépítő gépeket gyártó üzem munkaközössége, amely Koljusenko nevét viseli, versenyt kezdett, az új földásó­gépek gyártásában. Egy fiatal szakemberekből álló csoport, Tera­szov és Szokolovszkij elvtársak ve­zetése alatt egy új buldozért állí­tott össze, amelynek megkezdték a kipróbálását. Az új gép súlya egy tonnával könnyebb az előbbinél. Ezael az eredménnyel nagymennyiségű fé­met takarítottak meg éa most a rendelkezésükre álló fémből há­rom helyett négy buldózert fog­nak elkészíteni. Az állami bizottság, amely jelen volt a z új buldozér kipróbálásánál, javasolta, hogy a gépet sorozato­san gyártsák. A konstruktőrök kollektívje most újabb versenybe, fogott, hogy a gép biztosított munkabíró képessé­gét meghosszabbítsák. Azokon a gépeken is, amelyek a buldozért ké­szítik, napról-napra újításokat vé­geznek. A buldozér nagyon jól be­vált a volga—doni-csatorna építé­sénél. Kazachsztán is a kommunizmus építkezései részére dolgozik A mult év végén az almaatai nehéz gépépítő gyár rendelést kapott a kuj­bisevi és sztálingrádi vízierőművek­től, hogy nagyobb mennyiségű erős és hatalmas fúrókészüléket készítsenek a részükre. A gyár kollektívje dicsőén teljesítette feladatát és minden ren­delést idő előtt elkészített. Az Arai tó hajóinak matrózai gyors menetben vezetik hajóikat, amelyek a gépeket viszik a Turkmén főcsatorna építői részére. A nagy csatorna sok­száz kilométerre befúródik a száraz­földbe és vizet fog adni a szomjas, száraz talajnak. A most száraz és ter­méketlen földekből a szocialista me­zőgazdaság legnagyobb bázisait fog­ják kiépíteni. A kazachsztáni tudomá­nyos akadémia nagy segítséget nyújt az építőknek. Az akadémia tagjai a Kaspi-tenger körül elterülő alföldön dolgoznak. Az expedíció 30 csoportból áll és ezek mind kutató, felderítő munkálatokat vezetnek. A cliarkoví ipar termelése A charkovi ipari üzemek növelik termelésüket a kujbisevi, sztálin­grádi és kachovszki vízierőművek részére. A charkovi elektromecha­nikus gyár amely Sztálin nevét vi­seli, a nagy építkezések megrende­léseit mindig határidő előtt készíti el. Ez a gyár az exkavátorok motor­jait és a villanygépeket készíti: A gyár munkásai két hónappal az előírt idő előtt 15 villanykészüléket küldtek a Volga-Don-csatorna építőinek. Ugyancsak a tervezett idő előtt szállítottak 87 villanymotort, a közeljövőben a gyár 13 teljes vil­lanytelep-felszerelést küld az épít­kezéseknek. Ezt a feladatot, ame­lyet egy pár nap múlva befejeznek, a gyár legjobb sztahanovistái vég­zik. Ezeknél a munkáknál kitűntek Jakuseva és Kálnikova fiatal sztahanovista elvtárnők. Ezek a munkásnők 170 százalékra tel­jesítik normájukat naponta. A charkovi turbogenerátorgyár, amely Kirov nevét viseli, a sztá­lingrádi vízierömünek egy óriási gőzturbinát küldött. A „Dormasi­na"-gyár egy nagy csoport buldó­zert és önműködő vagont küld a nagy építkezésekhez. Az újííók és javítók munkája Nagy lelkesedéssel teljesíti a turkmén főcsatorna és a volga^—do­nl-csatonia építkezésének rendelé­seit a taskenti elektrokábelgyár. Aktív segítséget nyújtanak nekik obben a munkájukban az újítók és javítók. Ebben az évben 110 újító­javaslatot alkalmaztak a termelés­ben. Ennek köszönhető, hogy 1,200.000 rubelt takarítottak meg. Chndjákov és Tjunin elvtársak ja­vaslatára két kábelt tekernek egy­szerre. Ez az újítás a termelést 20 százalékkal emelte. A cselfabínszkl traktorépftőknél A cseljabinszki traktorgyár az egyik legnagyobb ellátója a Volga, Dnyeper, a Don és a középázsiai építkezéseknek. A gyárak munká­sai önfeláldozóan dolgoznak a fon­tos feladatok teljesítésén. Padcsenko kommunista mérnök javaslatot tett a gyárnak, hogy szocialista versenyt kezdjenek a fémmel való takarékoskodásban. A gyár újítói három újítási ja­vaslatot adtak, amelyekkel már 100 tonna fémet takarítottak meg. 350 mérnök, technikus és sztahano­vista követi Padcsenko példáját. A mérnökök és technikusok mun­kájukkal a termelést tökéletesítik. A gyár laboratóriumának elnöke D. Marguliesz akadémikus és a la­boratórium mérrJSkelv A Zaleszov, M. Kosztenko, I. Vetkin összeállítottak egy tökéletesebb összetételű vágógé­pet. Ennek a gépnek segítségével a nagy fogaskerekek vágása három­szorosan meggyorsul. A cimlfanszki vízierőművek építkezéseiért LENINGRAD. Július 20-án megkezdték a lenin­grádi Sztálin fémgyárban egy óriá­si turbina kerekének felszerelé­sét. Július 25-én már kipróbálták a kereket. A turbina egyes részeit már elküldték az építkezésre. A gyár már megkezdte a második és harmadik turbina felszerelését. TASKENT. A cimljaszki duzzasztógát épí­tőinek sürgősen szükségük volt 14 villanyvagonra, amelyek mindegyi­ke 8.5 tonnás. A vagónok a leve­gőben lógnak erős kábeleken és ezek segítségével mozognak az egyik helyről a másikra. A rende­lést a taskenti „1 odjomnik'*-gyár­nak adták. A gyár egész munka­közössége szocialista versenybe kezdett, hogy ezt a munkát határidő előtt befejezze. A versenyben legjob­ban kitűntek Tiszkov és Dimitr­jev esztergályosok. Egyes műsza­kokban négy normát teljesítet­tek. A szerelőmunkások csoportja, amelyet Petrov és Kobiljanszki elv­társak vezettek, kétszáz órával rö­vidítette meg munkájuk idejét. A villanyvagónok nagyobbik részét már elküldték a cimljanszki vízi­erőmű építkezéseire. A holhoz agronómu&a Gazdag és sajátságos az »Ut a kommunizmus felé« nevű kubáni Med­vegyovi kolhoz gazdasága. 15.100 hektár fekete termőföldön gazdálko- , dik. A kolhoz 2500 hektáron őszi és tavaszi búzát vet és 1230 hektáron napraforgót. Nagy területeken termel kukoricát, cukorrépát, kendert, do­hányt. zöldséget és fűmagot. Évről évre nő a mezőgazdasági ter­melés gépesítésének színvonala. A szövetkezet földjein az állami gép- és traktorMlomás 42 traktora, 15 kom­bájnja. 14 autója, több ekéje és vető­gépe dolgozik. 15 motor hajtja a tisz­títógépeket, van automata fejőkészü­lékük és automata pumpájuk kertek öntözéséhez. Ennek a szövetkezetnek tagjai kihasználják a mezőgazdaság­ban a gépesítést és nagy eredménye­ket érnek el. A legnagyobb segítséget nyújtja a kolhoz dolgozóinak Nikolaj Kocsetkov agronómus. Kocsetkov mezőgazdasági intézetet végzett és már kb egy negyed évszá­zad óta mint a kolhoz agronómusa dolgozik. Nagy gyakorlata és tapasz­talata van. valamint elméleti tudása is. Segíti a földműveseket az agro­technikai tervek kidolgozásában és kihasználja a gyakorlatban _ a ko 1 hoz gazdaságban az agrobiológiai tudományok legújabb módszereit. Az agronómus terjeszti a kolhozban a magas termelés mestereinek haladó tapasztalatait és agrotechnikára tanít­ja a parasztokat. Az agronómus veze­' tése alatt a kolhoz áttért a tavaszi kultúrnövények vetésére és az őszi vetéseket mélyen szántott földeken végzi. Az agronómus bevezette a kolhoz földjein a rendszeres vetési tervet — a magas terméshozam alapját. A kol­hoz két vetéstervet használ. Takar­mány-, zöldségfélék és dohányvetés­tervet. A takarmányvetések 280 hek­táron folynak az állatfarmok kerüle­tében. »/l mi földünk — mondja Nikolaj Kocsetkov a kolhozistáknak — rendkí­vül magas termést adhat. Ehhez azon­ban feltétlenül szükséges tudományos alapokon dolgozni.* Kocsetkov néhány év alatt a trak­toristákkal és kolhozistákkal karöltve kipróbálta a talaj megművelését a rétegek mélyebb felszántásával. Azo­kon a földeken, ahol a fekete föld 35 centiméter mélységű, a kolhozisták hektáronként 29 mázsa őszibúzát arat­tak. Most a kolhozlsták elhatározták, hogy a mélyszántást nagy területeken fogják végezni. Egyszerű Számifások szerint a terméshozamot főleg főtér­ményüknél, az őszibúzánál, kétsze­resére emelik. Az agronómus javaslata szerint Alexej Csernov brigádja az ö szaka­szán az őszibúza elvetésével egyide­jűleg szuperfoszfáttal trágyázta meg a földet. Ez a termést hektáronként 4 métermázsával emelte. Átlag hektá­ronként 23 mázsa búzát arattak. Ma a kolhozokban minden brigád szuper­foszfátot használ az őszibúza és a ta­vaszi gabonák vetésénél. Nikolaj Kocsetkov átveszi más kol­hozok legjobb tapasztalatait is, kapcso­latban van a kerület tudományos kí­sérleti állomásainak specialistáival. Hosszú ideig tanulmányozta az ég­hajlati. és talajviszonyokat a járásban és arra a gondolatra jött, hogy lehet termelni nagyon értékes műszaki kul­túrnövényt — gyapotot. A kolhoz ve­zetősége támogatta Kocsetkovot. A tudósokkal való tárgyalás után az agronómus bevezette a kolhozban a gyapotpalántákat és tanfolyamokat szervezett a gyapottermelők számára. Az agronómus fáradságot nem is­merő munkája és gondoskodása siker­rel járt. A gyapot az új talajban meg­telepedett és a kolhozisták megtanul­ták a gyapottermesztést. Most a szö­vetkezet gyapottermelése több mint 80 hektáron folyik. A kolhozisták minden hektárról betakarítanak 10 métermá­zsa gyapotot. A szoviet agronómus — a mezőgaz­dasági kultúrnövények bevezetőiének alkotásait látni lehet a kolhoz minden szakaszán. B. VE RT KI N Az utolsó,öt év alatt a Szovjetunió városaiban és munkástelepein több mint százmillió négyzetméter területen építettek fel és újítottak meg lakóházakat. Vidéken azalatt az idő alatt felépítettek és felújí­tottak 2.700 házat. A képen: Sz. Zagudajev (jobbra) az építkezés vezetője Kaííjzábaa egy többemeletes lakóház építésénél V. Szencsekov technikusnak uta­sításokat ad. A kolhozok és a szovhozok a Szovjetunióban modern speciális szárí­tógépokkal vannak ellátva. Sokhelyütt olyan gépekkel dolgoznak, ame­lyek egy óra alatt 10, sőt 20 tonna gabonát szárítanak ki. Képünk egy ilyen szárítógépet ábrázol. A volga—doni-csatorna építésénél gyors ütemben folyik a talaj ki­emelése a csatorna medréből. Épülnek a zsilipek és víztárolók. A fon­tos munkákat gépesítették. A medermélyítő munkáknál sok ússó.ka­nalas kotrógép dolgozik. Egy ilyen berendezés a gépek egész sorá'.ól áll. Lassan halad előre, kotrókanalakkal vájja ki a víz alatti talajré­teget és laposfenekű dereglyékbe szórja. A képen egy ilyen úszóka­nalas kotrógép látható. A képen a x Azovi-csatorna építésénél dolgozó egyik nagy kotrógép látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom