Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)
1951-07-28 / 175. szám, szombat
1951 július 21 Olyan brígádmimkát kell végezni, mint amilyet a bratislavai postások végeztek Alsószelin Az alsőszeli EFSz-nek több olyan földje van, amely laposfekvésű. Ezeken a földeken még csak a napokban lehetett megkezdeni az aratást, de máris a befejezés felé közeledik. Hiszen a gépek olyan jól dolgoznak, hogy bámulatos gyorsasággal tűnik el az álló gabona a földekről. Másrészt pedig a szövetkezeti tagoltnak köszönhető az, hogy az aratás ilyen jól folyik. Férfiak, asszonyok, fiatalok, öregek egyaránt szorgoskodnak azon, hogy mennél előbb magtárakba kerüljön a gabona. A szövetkezeti tagok közül külön ki kell emelni Varga Antalt, aki már 76 éves és ennek ellenére Is mindennap kint van az aratók között *és bizony nem marad hátra a munkában. Ahol dült a gabona, azt kézzel aratják a szövetkezeti tagok. Varga Antal kézi kasza után beköti a kévét. Hasonlóképpen van ez Virág Ferenccel és Patócs Kálmánnal is, akik már szintén megették a kenyerük javát és akik már ugyancsak megpróbálták 50 éven keresztül a kapitalista rendszer kizsákmányolását. Sajátmaguk is mondogatják, hogy régente is arattak ök, csakhogy akkor az ilyen idősebb emberek nem kaptak olyan bért, mint a fiatalabbak. Hát hogyne K dolgoznának ma odaadással, amikor mindenki megkapja azt, amit munkája után megérdemel. Népi demokratikus országunkban jól gondoskodnak az öregekről. Helyesen mérlegelik ezt az alsószeli EFSz idősebb tagjai is, és ezért kapcsolódnak be olyan lelkesedéssel a termés betakarításába. A másik dolog, amire ki szeretnék térni, a bratislavai posta védnökséget vállalt üzemi brigádjainak a munkája. A brtislavai póstások már több ízben segítségére siettek az alsószeli szövetkezetnek. Jelenleg is kint van egy aratóbrigád, amely úgy dolgozik, hogy igazán nem lehet észrevenni, hogy ezek nem földművesek, hanem városi hivatalnokok. Hasolóképpen a bratislavai Vöröskeresztből ideküldött brigádosok is kiváló munkát végeznek. A Vöröskereszt brigádja kizárólag nőkből áll, akik még sohasem arattak. A szövetkezeti tagok megmutatták nekik, hogyan kell a kévéket összehordani és a leányok olyan szorgalmasan hordták össze a kévéket, mintha örökké ezt csinálták volna. Különösen ügyes volt Valová Olga, a brigád legfiatalabb tagja. Meg kell állapítani, hogy az Alsószelin dolgozó brigádok eleget tettek hivatásuknak, úgy a munka terén, mint a falu és a város szövetségének kimélyítésében. A szövetkezeti tagok nagyon megszerették a brigádosokat. Figyelemreméltó körülmény az, hogy a szövetkezeti tagok csaknem, kizárólag magyarajkúak, a brigádosok túlnyomó része pedig szlovák, mégis nagyszerűen megértették egymást. Sőt mi több, munka után még szórakozni is tudtak közösen. Hát igen! így van ez, ha egy célért tarolnak az emberek. Akkor nem számit, hogy vaJaki városi-e, vagy falusi, hogy valaki szloviák-e, vagy magyar. CSANDAL ISTVÁN Alsószeli. ——— UJ §10 A nádszegí EFSz a beszolgáltatást kötelezettségek túlteljesítésével harcol a békéért A nádszegi EFSz egyik nagy árpatarlóján három cséplőgépet állítottak fel- Megkezdődött az idei békecséplés. A nádsz'egi EFSz elsőnek fejezte be a galántai járásban az aratást és elsőnek kezdte meg a cséplést és a gabona beszolgáltatását. A szövetkezeti tagok komolyan veszik a ,,Az első gabonát a cséplőgép alól, egyenesen a földművesraktárszövelkezetbe" — jelszót. Addig egy szem gabonát sem hordanak be saját raktárakba, amig beszolgáltatási kötelezettségüknek százszázalékban eleget nem tesznek. Amikor meglátogattuk a nádszegi EFSz-t, éppen árpát csépeltek. A tagok már messziről nevetve mondták: ,,Az idén nem kell sokáig utánunk járni a gabonabeszolgáltatás miatt." Kérdésünkre, hogyan fizet az árpa, megszólalt az egyik elvtárs, aki a így nem lehet péMát mntafni A Csehszlovákiai Nőszövetség szenei helyi csoportja kötelezettséget vállalt, hogy 24 tagból álló brigádot kiild a helyi EFSz-be az aratási munkálatok elősegítésére- A határozat szerint a brigádmunkát július 22-én kellett volna megkezdeni. Sajnos, a 24 jelentkezőből csak négyen jelentek meg a munkahelyen. Ogylátszik a szenei csoport tagjai csak szájukkal tudnak dolgozni, de mikor tettekre kerül a sor, akkor mindenki kibúvik a vállalt kötelezettség alól. Reméljük, hogy ezentúl a csoport tagjai, ha valamit elvállalnak, akkor azt teljesíteni is fogják. A másik dolog, ami minden becsületes dolgozónak a szemébe ötlött, az voltf hogy Rohoska Márton szövetkezeti elnök, annak ellenére, hogv különböző brigádok siettek az EFSz segítségére, hogy július 22-én, vasárnap be lehes- _ sen fejezni az aratási munkálatokat, f ünneplőruhába öltözve sétálgatott a városban. Neki, mint a szövetkezet elnökének jó példával kellene előljárni. De ilyen viselkedési mód aligha szolgálhat példaként. A szenei földműves raktárszövetkezet alkalmazottai július 21-én, szombaton délután aratási brigádmunkán vettek részt a szenei EFSz földjein, A 30-tagú brigád szép munkát végzett. Csakhogy munka után hazafelé menet találkoztak a helyi Nemzeti Bizottság elnökévé!, aki kerékpárján az egyik útszéléró'I a másik felé kanyargott. Köszöntötték őt a dolgozók köszöntésével „Práci česť", de az elnök elvtárs rriégcsak nem is válaszolt- Ügylátszik egy kissé felöntött a garatra, vagyis már előre megitta az áldomást az aratásra, amely ezidőben még be sem volt feiezve. A helyi Nemzeti Bizottság elnökének, Bojka elvtársnak is máskép kellene eljárnia. Inkább azzal törődhetett volna, hogy a szenei EFSz-t, amelv az aratási munkálatokban járási viszonylatban az utolsó helyen áll, munkára buzdítsa. Természetes, ha ő borral hűsít! szomját, amikor mások kint a földeken dolgoznak, akkor nemhogy példát nem mutat, hanem még ront is a munkafegyelmen. Igaz ugyan, hogv amikor a brigádosok hazaértek, odajött Rohocska elvtárs, a szövetkezet számvevője és anélkül, hogv látta volna a brigádok munkáit, kijelentette, hogy a brigádosokka! meg vannak elégedve. KOSKA JÁNOS, Szene. zsákokat kötözi be: ,,Az árpa bizony jó 1 fizet. Alig győzőm a zsákokat kötözni és félrerakni. Dehát hisz éppen ezt akartuk mi, hogy jó árpatermés legyen, hogy mennél több sertést tudjunk kihizlalni a dolgozók élelmiszerellátására". — És átlag hogy vagytok megelégedve a terméssel? — Nagyon is meg vagyunk elégedve, hiszen ilyen árpa még határunkban sohasem termett, — mondja az EFSz elnöke. Ezekután a szövetkezet .elnöke megmagyarázta, hogyan sikerült elérniök ilyen szép termést: — Azelőtt nálunk a műtrágya ismeretlen volt s ha ismerték is, csak nagyon kevesen vették igénybe. Amikor tavasszal megmagyarázták nekünk a műtrágya jelentőségét, elhatároztuk, hogy ezentúl mi is többet fogunk törődni a műtrágyázással Az eredmények nem maradtak elA műtrágya hatására a gabona fejlődése meggyorsult, beért még a nagy hőségek beállta előtt. Szerintünk még az is jelentős mértékben hozzájárult sikereink eléréséhez, hogy az idén már nagy táblákon gazdálkodunk, úgyhogy jobban ki lehet használni a földeket." Majd azután érdeklődtem, hogv milyen mértékben fogják túlhaladni a kontingenst. Két szövetkezeti tag leült a zsákokra, papírt és ceruzát vettek kezükbe és kiszámították, hogy hánv mázsa árpát csépeltek ki, mennyire lesz szükség a sertések és szarvasmarhák számára, mennyit kell meghagyni vetőmagra. Ezután büszkén kijelentették, hogv 25 százalékkal túlteljesítik beszolgáltatási kötelezettségűket. De egyidejűleg azt is megmondották, hogy ez csak az árpára vonatkozik, mert rozsban és búzában még jóval többet fognak tudni beszolgáltatni a kontingensen felül, mert a búza- és a rozstermés még jobb volt. Beszélgetésünk végén az EFSz elnöke arra kért meg bennünket, vigyük el a többi EFSz-ekbe az üzenetét. hogy a lehetőség szerint mennél jebban járuljanak hozzá dolgozó népünk élelmiszerellátásának biztosításához a kontingensen felüli gabonafelesleg beadásával. VADOVICS JÓZSEF Galánta. Észrevételek a cséplés megkezdésénél Az idei cséplési munkálatoknál a következő hiányosságokat állapítottuk meg: A sárfai EFSz-ben két cséplőgéppel csépelik az árpát, amely nagyon nedves és ezért a cséplés nehezen megy. Az állami traktorállomás nem törődött azzal, hogy a cséplés megkezdése előtt valaki felülvizsgálta volna a cséplőgépeket. Körülbelül 11 óra lehetett, amikor az egyik cséplőgéphez érkeztünk, amelyik reggeltől kezdve 16 mázsa árpát csépelt ki. A gép állandóan elromlik és a szövetkezeli tagok nem tudnak mif kezdeni. Ezt az egész ügyet megtárgyaltuk a traktorállomás igazgatójával és jelentettük az aratási bizottságnak is. A rétéi EFSz-ben két cséplőgép dolgozik. Az árpánál sok a hulladék, mert senki sem figyel fel arra, milyen minőségű az árpa, amit éppen csépelnek. Vagyis nem tették meg a szükséges intézkedéseket arra, hogy a gép a kicsépelt árpát rögtön osztályozza is és hogy így a sörárpából egy szem se kerüljön a takarmányárpa közé. Ebben az ügyben szintén megtettük a szükséges közbelépést, úgyhogy most már a cséplőgép nagyszerűen osztályozza az árpát. JEDINÁK MIHÁLY Szene Beszámoló Csehországból Így emelkedik a falu u oátošL S&hiomiiílávcL Szép, nyári reggelen indultunk útnak a velenyi EFSz felé, hogy megismerkedjünk tagjainak munkamádszerveivel. Útközben a földeken mindenütt lázas munka folyik. Prágán haladunk keresztül. Hatalmas gyártelepek mellett elhaladva hallottuk a gépek gyors zakatolását. Majd autóbuszunk sík mezőre ért. A végeláthatatlan cukorrépa, búza és zöldségtáblák gyorsan tűnnek el szemünk elől. Végre megérkeztünk a velenyi IV. típusú EFSz-be. A tagokkal való beszélgetés folyamán megismertük a velenyi szövetkezet fejlődését, eddig megtett útját. Az előkészítő bizottságtól a IV, típusig Három évvel ezelőtt 22 földműves adta össze földjét, hogy közös munkával többet termeljenek. Kezdetben igen nagy akadályokat kellett leküzdeniök. Először gépszövetkezetet alakítottak. A tagok létszáma rövidesen 88-ra emelkedett. Ősszel elhatározták, hogy felszántják a mezsgyéket. így alakult meg a II. típus. Az eredmények egyre javultak A szövetkezeti tagok gyakran vitáztak azon, hogyan lehetne még többet termelni. Elhatározták, hogy bebizonyítják az egyénileg gazdálkodóknak, hogy igenis, a szövetkezet előnyős a földművesek számára. így 1950 tavaszán a tavaszi munkákat már a Hl. típusban szervezetten végez'ék. Csakhogy valahogy most még több nehézséget kellett leküzdeniük. Amilyen lelkesedéssel tértek át a III. típusra, olyan nehezen akart a munka megindulni. Lépten-nyomon keresték ennek az okát. Rövidesen sikerült is rábukkanni az igazi okra. A községben volt 16 kispnzda. 25 középföldműves és 12 kulák. Az egyik tavaszi napon az egész község lakossága összegyűlt a beszolgáltatás i és a termelési terv aláírására. A kulákokon kívül mindenki megelégedetten irta alá a reá kiveteti beszolgáltatási és termelési kötelezettségeket. csak a 12 kulák nem aknrtn elfogadni a reáíuk eső részt Azt mondták, hogy ők nem tPr"dne h serv miféle kontingenssel meri r- r- "V dolga. Ez az eset nyitotta ki a sző ' vetkezeti tagok szemét. Egyre jobban I látták, hogy a falu kuláksága minden módot felhasznál, hogy szabotáljon és hof/y akadályozza a szövetkezet fejlődését. Kiverték a kulákokat a községházáról és követelték azonnali likvidálásukat. Az orvoslás rövidesen meg is történt. A kulákokat beosztották az ipari termelésbe, a földjeiket pedig átvette az EFSz. Az osztályellenség felszámolása után rohamos fejlődésnek indult a szövetkezet. A szövetkezeti tagok pedig rövidesen rájöttek arra, hogy az órabér szerinti jutalom a III. típusban nem a legmegfelelőbb. Egyik többet kap, mint a másik, félreértések, zúgolódások támadtak. Mindez azt eredményezte, hogy a tagok elhatározták, hogy áttérnek a IV. típusra, ahol a normarendszer alapján mindenki olyan jutalomban részesül, amilyent munkája után megérdemel. így tehát ez év január elsején Velenyen áttértek a IV. típusra és azóta a velenyi EFSz az ország legjobb szövetkezetei közé tartozik. A szövetkezetnek a legmagasabb jövedelmét — mondja a zootechnikus — a marhaállomány hozza. A régi istálló mellett építettek már egy újat is, amelyben 95 fejőstehenet helyeztek el. Az istálló előtt van a trágyatelep. Az istálló egyik végén takarmánypajta, a másik végén pedig hűtőkkel felszerelt tejcsarnok. A trágyát és az állatok számára szükséges takarmányt kisvasúton hordják. Öröm volt körülnézni az istállóban. Csupa fajállatot láttunk. A borjúkat két-három csoportra osztották. Az első csoportban 2—6 hónapos, a másodikban 6—12 hónapos, a harmadikban pedig 1—2 éves borjúk vannak. Mind a három csoport számára elkerítettek egy bizonyos területet, ahol a fiatal állatok egész nap tartózkodnak. Hasonlóképpen a sertéseket is szétosztották. Külön vannak elhelyezve az anyadisznók, a növendékek és a hízók. Miért nincsenek traktorai a velenyei EFSz-nek Amíg a szövetkezeti tagok csak a II. típus szerint dolgoztak, volt 6 traktoruk, 4 cséplőgépük, 6 kaszálógépük, stb. Amint fokozatosan magasabb típusra tértek át, a traktorokkal csak a gond és a baj szaporodott. Csak a javítások nehéz ezrekbe kerültek. Átadták tehát a gépeket a traktorállomásnak. azóta megszűntek a nondnk. A traktorállomással szerző''"•t. kötöttek. A szövetkezeti tagok "7 m c g gondoltán, mit tesznek és rá<tľk, hogy ennek az eljárásnak két "lönye van: 1. Amíg saját traktoraikkal dolgoztak, az egész évi munka 1 millió koronába került, beleszámítva az olajat, a javítást és a traktorosok bérét. Most pedig a gépállomás háromnegyedmilplió koronáért elvégzi mindezt. 2. Mivel a traktorállomás szerződés alapján dolgozik, a traktorosok nagy gondot fordítanak a munka minőségére. Ennek következtében a termés Is jobb. Egy hektár megműveléséért a szövetkezeti tagok 400 koronát fizetnek a traktorállomásnak, de csak akkor, ha a termés a tervnek legalább a 85 százalékát eléri. Ha a termés ennél is jobb, akkor a traktorosok prémiumban részesülnek. Jelenleg az aratás van folyamatban. 10 nap alatt az összes gabonái betakarítják. Az összes munkálatokat három csoport végzi. Egy csoport az állattenyésztéssel foglalkozik, kettő pedig a mezei munkákat látja el. Az aratást négy aratógép segítségével két munkacsoport végzi. A csoportok tagjai pontosan tudják feladataikat. Minden héten egyszer gyűlést tartanak, amelyen megbeszélik a terv egyes pontjait. Ennek me az eredménye, hogy az egyes csoportok már egy héttel előbb tudják, hogy a normák szerint mennyi munkát kell elvégezniök és ezért a munkáért milyen jutalmat kapnak. A tagok jövedelme és élete A munkacsoportok tagjai a normák szerint részesülnek jutalmazásban. Egy norma után 80 korona előleget kapnak, de ha a termés jobb lesz a tervezettnél, akkor természetesen a tagok jövedelme is fokozódik. A vemhes teheneket egy nő gondozza. Tizennégy tehén és 12 borjú napi ellátása után ľ/ t normát számítanak, így az állattenyésztő havi keresete 4—6000 korona. A növénytermelési csoportok tagjainak a keresete is havonta 3500—4500 korona körül forog 8 órai munkaidő mellett. Ezenkívül minden tagnak van fél hektár földje, amibe azt vethet, amit akar. Egy-két darab állatot is tarthatnak a tagok. Az estéket többnyire együtt töltik a szövetkezeti tagok a korszereűn berendezett kultúrteremben. Van könyvtáruk, rádiójuk, többféle újságjuk, stb. Nem kell félniök attól sem, hogy egyszer megöregszenek és hogy talán koldusbotra jutnak, mint ahogy a kapitalista társadalom idejében volt. A tagok elhatározták, hogy példásan fognak gondoskodni az öregekről. Minden szövetkezeti tag, aki beöltötte 65-ik évét, havi 3000 koronát kap. Ha azonban az illető munkaképes és van kedve dolgozni, akkor biztosítanak számára valamilyen könnyebb munkát. Hasonlóképpen a gyermekekről sem feledkeztek meg. Hogy až anyáknak ne kelljen a gyerekeket magukkal hordani a határba, tavasszal új óvodát építenek. 0 Amint a faluban járkálunk, szemembe tűnlek a régimódi házak. Megkérdeztem az elnököt, hogy miért laknak a szövetkezeti tagok még ma is ilyen házakban? Az elnök így felelt: »Ha mi kezdetben mindjárt palotákat építettünk volna, akkor ma nem lenne IV. típusú szövetkezetünk és a tagok szép házakban ugyan, de üres gyomorral "nézhetnének a semmiségbe. Mi először meg dkartuk teremteni az alapot, a jól felszerelt gazdaságot, ami már magában is mindannyiunk számára biztosítja a jobb életet. Ez nem azt jelenti, hogy mi megfeledkezünk az új házak építéséről. A tavaszszal minden tag számára új, korszerűen berendezett lakást építünk, úgy hogy olyan lesz az életszínvonalunk, mint a városiaknak « A továbbiakban elbeszélgettünk a tagokkal. Mindenki megelégedetten és lelkesedéssel beszél. Búcsúzáskor ismét a szövetkezet elnöke veszi át a szót: »Mi mindezt, amit sikerült elérnünk, a Kommunista Párt helyi szervezetének köszönhetjük, amely a helyi Nemzeti Bizottsággal együtt állandóan támogatott bennünket. Kezdetben a kulákok s rendszerünk más ellenségei kigúnyoltak bennünket. Mit is tudnának az ilyen tudatlanok. Es ma sikerült betömni a szájukat. En azt mondom, hogy a munkásember, ha akar, mindent el tud érni. Mi dolgozók képesek vagyunk csodákat teremteni. A mi szövetkeztünkben van elnök, számadó zootechnikus és három csoportvezető. Ezek a felelősek a munka jó elvégzéséért. Nálunk fizetett gazdasági vezető nincsen. Mi vagyunk az egyedüli EFSz az országban, akik nem tartunk fizetett gazdasági vezetőt. Nálunk nincs is rá szükség, mert minden egyes szövetkezeti tag gazdasági vezetőnek érzi magát és eszerint is dolgozik. A munka ilymódon való megszervezésével sikerült több munkást adnunk ipari termelésünknek. MAJOR ÁGOSTON, Horni Cernošice