Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-25 / 172. szám, szerda

1951 július 21 ——— UJ §10 UJSZ0Csépelnek a nyárasdi állami birtokon A nyárasdi í'.Umi gazdaság dolgozói csépelnek és raktarba liordják az egész évi munkájuk eredményét, a gazdag termést. Estére jár az idő". A lemenő nap piros fátyollal vonja be a tájat. A cséplőgépeknél dolgozó munkások fokozzák munkájuk ütemét, mert közeledik a műszak vége. Ügyesen megy nekik a munka, lelkesen dolgoznak, mert tudják, hogy maguknak ós a magukén dolgoznak. Katona Jolánnak fölvitte a sors a dolgát, mondja az egyik munkás Fent dolgozik magasan a cséplőgép tetején. Kezei fürgén járnak, ügyesen továbbítja a felbontott kévét az etetőnek, mosolyog és örül munkájának. A mázsánál egy kékinges CsISztag, Nagy Erzsébet jegyzi, hogy hogyan fizetett a természet a becsületes munkáért. — Jó termést értünk el, — mondja büszkén, — ez a jól végzett munkánk gyümölcse. Beszélgetünk egymással, közben a kislány az egyik megrakott szekérhez szaladt, hogy egy idősebb bácsinak segítsen. Mikor visszajött a mázsához, büszkén mutatott rá az idős munkásra: — Édesapám! Együtt dolgozunk. — Apuka szokja mondani, — jegyzi meg Nagy Erzsébet. — ííogy most öregsegére könnyebb számára a munka, mint a ultbar* Éppen tegnap emlegette édesapám a régi nyomorgós életet, arról beszélt, hogy amikor az uradalomnál volt cseléd, virradattól késő estig dolgozott és örült, hogy dolgozhatott Mert a kapitalista rendszer alatt még a munkából is kevés volt. Apukám tanít arra, hogy becsüljem a munkát és szeressem a mai rendszert, amely kizsákmányolásmentesen jobb életet biztosít mindannyiunk számára. Nagy Erzsébet az Ifjúsági Szövetség tevékeny tagja. Szereti a Pártot, amely a munkásosztályt bölcs előrelátással vezeti békeharcos útján. A Pártnak köszönheti Bözsike, hogy nem a zsirosnyákú, nagypocakos kulákok finnyás csemetéi ülnek a gazdaság irodáiban, hanem munkáslányok, olyanok, mint ő, Kliner Erzsébet é9 mások. — Mi, nem felejtjük el, — mondja Nagy elvtársnő, — hogy azelőtt kapával ' dolgoztunk. Ha szükség van ránk a földeken, ma is letesszük a tollat, otthagyjuk a hűvös irodát. A tavaszi munkákat gazdaságunkon idejében végeztük el. CsISz-csoportunk tagjai ellenben nem elégedtek meg az otthon elért sikerekkel. Saját kezdeményezésünk alapján a berlini Világifjúsági találkozó tiszteletére 13 tagú ifjúsági brigádot létesítettünk, amely egy hélig dolgozott a Brno környéki állami gazdaságban. En is elmentem és büszke vagyok arra, hogy brigádunk a legjobb volt, amiért "dicséretet és személyenként 1235 koronát kaptunk Nagy elvtársnő azt is elmondotta, hogy 22 CsISz-fag kapcsolódott be az aratási munkálatokba. Szép eredményeket értek el, csak kár, hogy nem alakítottak külön Ifjúsági munkacsoportokat. A gőzgépnél egy öreg bácsika magyaráz valamit az egyik Ifjú munkásnak. Az idős ember nagy kulccsal forgolódik, úgy látszik, hogy ő a gépész. Eltaláltam! Lépes Sándor főgépész, a legöntudatosabb dolgozók egyike. Lépes bácsi 69 éves. Több mint 46 éve dolgozik a gazdaságban. Ez alatt az idő alatt a gazdaság négyszer cserélt gazdát. — Először, a Pálfi „nagyságos úr" kényekedvének szolgáltunk. — mondja Lépes bácsi, —• később Brichta bérlő tíz évig nyúzta a dolgozók bőrét. 1931-ben pedig a Lackó család zsákmányolt ki bennünket. Nehéz volt megélni abban az időben. Nekem különösen, mert 11 gyermekem volt. Családi pótlék akkor nem volt. Mikor több fizetést, nagyobb kenyeret kértem és nagy családomra hivatkoztam, azt mondták az urak, hogy: „minek van annyi?" Ö miattuk éhen is halhattak volna. Az egyik gyermekemet nem tudtam felnevelni. Cséplés alatt történt. Kisfiam libákat őrzött az egyik kőveremnél, ahonnan az uraság kavicsot hordatott. A kőverem szélén beszakadt a fö'd és betemette gyermekemet. Meghalt. Az urt.k földje fujtotta meg. Ungár intéző és a munkásnyúzó Kis Béla teljhatalmú számtartó. mindketten a földesúr bérencei, részvétükei fejezték ki, de ezzel gyermekemet nem támasztották föl. — Pudmericzrő! volt itt egy idős szlovák- ember, — beszéli tovább Lépes bácsi. — Itt öregedett meg. itt görbült meg a sok munkától. Mikor nem tudott már dolgozni, kidobták és segély he'.vett káromkodást kapott, mert az abban az időben nyugdíj céak a temető volt. Minél jobban nyúzfa a prolikat Kiss Béla, teljhatalmú számtartó, annál több jutott neki. Ö tudta, hogy hogyan kell a munkások verejtékéből meggazdagodni. Négy villát építtet Lépes bácsi ne.ncsak munkára, hanem a Párt szeretetére is tanítja a fiatalokat. és amikor 1948-ban Magyarországra telepítették, egész szerelvénnyel vitte át zsarolt hoLmiját. Jelenleg a miénk, az államé a birtok. Azért dolgozom 69 éves létemre, mert a köznek szolgálok és tudom, hogy szükség van a munkaerőre. Még az EFSz-nek i» 6zivesen segítek, tagja vagyok és örömmel járok brigádra. Múltkor a heregyüjtésné! akartam segíteni, de a fiam kért, hogy ne menjek. Kinevetnének, — mondotta, hogy ilyen öreg ember ... Igaza van, hogy öreg vagyok, menjenek a fiatalok, el is küldtem gyermekeimet. Lépes bácsi a Pártról is beszélt. Már a mult köztársaságban is értékesnek találta a Kommunista Párt működését. Tudta, hogy a Párt elvezeti a munkásságot a boldogabb jcftő felé. Abban az időben, amikor ütöttékverték a munkások jogait követelő párttagokat, Lépes bácsi a falusi szervezet vezetőségi tagja volt. — öreg vagyok már, — panaszkodik Lépes bácsi, — úgy sajnálom, hogy nem hallok jól és> ha el is megyek a gyűlésekre, nem értem meg az előadók szavát, nem hallom őket jól. Nagyot sóhajtott Lépes bácsi. Zsebkendőjével megtörölte izzadt arcát és szomorúan beszélt tovább. — Csak öt évvel lennék fiatalabb. Fölvenném én a fiatalokkal a versenyt és biztos, hogy az elsők között lennék. Most is igyekszem, hogy minél jobban és minél többet dolgozzak, — tanítom a fiatalokat. Kicsit pajkoK*t <%. hiba,? Uher Antaltól, a diószegi cukorgyár alkalmazottjától levelet kaptunk, amelyben támogatást és sürgős orvoslást kér. Uher Antal munkája közben súlyosan megbetegedet/. A kór tüdejét támadta meg és operatív beavatkozás is szükségessé vált. Az operáció után a nemzeti biztosító 1951 március 22-i VI./aSa 1951 íz átiratában értesítette Uher Antalt, hogu sürgős és szükséges gyógykezelés céljából a felsöhági tüdószanatóriumba utalta be. Uher Antal boldogan várta a tüdőszanatórium behívását és miután már április is elmúlt, megkérte Balog Vidort, az üZjfnii pártbizottság elnökét, hogy írfon a szanatóriumba. Azonbati Felöshágtból se behívó, se válasz Balog elvtárs levelére nem érkezett. Eltelt május, eltelt július és Uher Antal a szanatórium helyett még mindig odahaza von. Sőt.' A fi>-sShági szanatórium Balog elvtárt és Kosztolny sebészjőorvos újabb sürgető levelét is megválaszolatlanul hagyta. Tudatában vágnunk annak, hogy hazánk egyik legkiválóbb tüdőszanatóriumában sok beteg keres gyógyulást. Tudatában vagyunk annak, hogy mindet beteget egyszerre ott elhelyezni nem lehet. A betegség súlyossága srerint Sorrendet kell tartani. Joggal kérdezi Uher Antal, hogy kol a hiba itt ebben az ügyben, amikor állapota súlyos és a behívót ennek ellenére sem küldi a tüdőszanatórium, sőt az üzemi pártszervezet elnökének kérdésére sem mozgatja a füle botiát. Remétlük, hogy a felsőhági tüdőszanatórium sürgősen utána néz ennek az ügyrek és közölni fogja velünk, hogy hol is volt a hiba. sak, de nem panaszkodhatom, hallgatnak tanácsaimra. A gőzgép egyenletesen hajtotta a cséplőgépet. — Jól működik, — jegyzi meg Lépes bácsi. — Elmondotta azt is, hogy télen a gőzgépet kölcsön • adták a bratislavai építkezési vállalatnak, ahonnan megrongálva kapták vissza. Megjavították és remélik, hogy üzemzavar nélkül végzik el a cséplést. Benkovics elvtárs ? rostélyt tisz'ogatja és Lépes bácsi tovább beszélt. — O.'yan boldog vagyok, hogy van magyar újság. Nagyon szerelek olvasni. Minden magyar dolgozónak kellene olvasni és terjesztenie az Uj Szót. Én még akkjr rendeltem meg, amikor az első 6zám megjelent. Azóta is rendesen járatom. Azonkívül rendszeresen olvasom a „Tartós békéért, népi demokráciáért" és a „Szabad Földműves" újságokat. Lépes bácsi a géphez ment. Benkovics Sándoi fűtőnek magyarázott valamit. Biztosan a gépről beszéltek, meiy megkönnyíti dolgozóink munkáját. De gép és gép között különbség, van. A szocialista kiépítés során kombájnok fogják végezni a cséplést. És nemcsak a Lépes bácsi féle becsületes öregemberek, hanem az öreg gőzgépek is nyugdíjba mennek Jobban fogunk élni, hiszen napról napra emelkedik az életszínvonalunk. Lépes bácsi helyesen mondotta, hogy a mai rendszer a múlthoz viszonvítva olyan, mint az ég és a föld. Mikor volt a múltban egy munkásnak annyi ruhája, rádiója. Nehéz elfelejteni azt az időt, mikor anyáink, asszonyaink a szomszédoktól 1—5 koronákat kértek kölcsön és a boltban hitelre vásároltak. Ma már ez megszűnt. Mikor újságelőfizetőket toborzott Lépes bácsi, a munkások azt mondták neki: Megvan mindenünk, minek olvassuk az újságot. Nincs igazuk, mert a falu szocializálásával jobban fogunk élni. sokkal jobban, mint ma. A gabonát a cséplőgépektől a raktárba Bazsó, Sulcz, Veselovski és Gál Sztálin-díjasaink átvették kitüntetéseiket Hétfőn, július 23-án, Viliam Široký minisztereinökhelyettes és külügyminisz'.ei védnöksége alatt a prágai Cernín-palotában ünnepséget rendeztek és ennek kapcsán Kapr Ján zeneszerzőnek és Vladimír Vlčko filmrendezőnek átadták a ,,

SztáĽn-díj" diplom já t és tiszteletbeli jelvényét, mint jutalmat és elismerést a szovjet film-dolgozókkal való együttműködésért az „Uj Csehszlovákia" színes szovjet történelmi film készítésénél. Az ünnepségen megjelent Viliam Široký miniszterelnökhelycttes és külügyminiszter. dr. Zdenek Nejediý egyetemi tanár, iskola-, tudomány- és müvészetügyi miniszter, Václav Kopeoký tájékoztatásügy', és népművelésügyi miniszter, František Komzaia, a nemzetgyűlés a'.elríoke, Gustáv Bares képviselő, a Csehszlovákiai Kommunista Párt főtitkárának helyettese, dr. Václav Vacek Prága város főpolgármestere. Bohumil Červíček, a köztársasági elnök irodájának vezetője, a minisztériumok képviselői, államdíjas kitüntetettek és mások. Továbbá résztvetlek az ünnepségen a diplomácia; testület képviselői: M. A. Silin, a Szovjetunió nagykövete, Tan-Si-lin, a Kínai Népköztársaság nagykövete, Wiktor Grosz, a Lengyel Köztársaság nagykövete, dr. Steian Cleja, a Román Népköztársaság nagykövete, Fritz Gross nagykövet. Német Demokratikus Köztársaság diplomáciai missziójának főnöke, Boldoczki János,, a Magyar Népköztársaság követe, Hal im Budo, az Albán Népköztársaság követe/ Kim Un-gi, a Koreai Népköztársaság követe, Nikola Dančev, a Bolgár Népköztársaság nagykövetségének chargé ď aífaires-e és a baráti országok diplomáciai testületének további tagjai. Az ünnepségre Prágába sok külföldi küldött is érkezett, kik résztvesznek Karlové Varybah a VI. nemzetközi filmfesztiválon, így a szovjet film küldöttség Niko'.aj Konltantinovics Szemenov, a Szovjetunió kinomatografiai minisztere helyettesének vezetésével, ugyancsak részt vett Pablo Neruda, a világbéke-dijjal kitüntetett csilei költő, Kína, Kórea, a lengyel, román, bulgár, magyar népköztársaságok és a német demokratikus köztársaság film-dolgozói, Olaszország, .Nagy-Britannia és más országok haladószellemű művészei. Viliam Široký: A Sztálín-dij minden alkotó dolgozónk számára kötelezettséget jelent ^ Az ünnepség megnyitásán Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöklielyettese és külügyminisztere, többek között ezeket mondotta: A szocialista kultúra, mely arra irányul, hogy a dolgozókat szolgálja és színvonalukat minden tekintetben emelje, megadta az alapot ahhoz, hogy a szovjet kultúra mesterei részére Sztálin-diákat vezessenek be. Most, amikor a második világháború után növekedett a szocializmust építő nemzetek családja, két csehszlovák elvtársak hordják. Vidáman megy ne- művész k

aPJ

a ezt a elismerést kik a munka. A raktár vezetője, Frühwald elvtárs Klinner Erzsébet CslSztagot oktatja: — Erzsike — mondja Frtlhwald elvtárs — a csépiőgépnt?), a mázsátásná! külön írja az elsőosztályú és külön a másodosztályú gabonát. Ez nagyon fontos az osztályozás szempontjából. Klinner elvtársnő beleegyezően bólintott. Hallgat ő az idősebb és tapasztaltabb dolgozók tanácsaira. Mint munUáslány került az irodába. A gazdaságban a nagyobb gyakorlattal rendelkező hivatalnokok biztosan tarkítják az irodákba került munkáslányokat, mert hisz ez nemcsak becsületbeli kérdés, hanem kötelességük is. Klinner eivtársnö az aratásról beszélt. Elmondotta, hogy ő is kötelezettséget Vállalt és kivette a részét az idei békearatásból. Ellenben Erzsike magáról keveset beszélt. Nem szeret dicsekedni. Másokat említett, a szövetség többi tagjait. Doskocsil Milán segédtiszt önkötözön dolgozott az aratás alatt. Munka közben egyszer elromlott a gép, Milán maga javította meg. Hjcer Jóska traktoron dolgozik. A fiatalok minden munkahelyen kitettek magukért. Lelkesen dolgoztak és dolgoznak. Későre jár az idő. Tíz óra elmúlt. Kubík elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke és Fehér elvtárs párttitkár » tűzőrséget ellenőrzi. Mindent a legnagyobb rendben találtak. Az ifjúság itt is megállja a helvét. Csupa fiatal őrzi a falu nyugalmát. Klinner Erzsébet, Nagv Matild és Forró Mihály. A leányok önként jöttek, Klinner elvtársnő elmondotta, hogy az ifjúsági szövetség gyűlésén a CsISz-tagok el-határozták. hogv a maguk ügyének tekintik a község tűzvédelmét. Karö'tve a közsésr tűzoltóságával őrködnek, mind a fiúk, mind a lánvok a község nyugalmán. Ez a nyárasdi ifjúság kötelezettségvállalása a harmrfaik Világifjúsági Találkozó tiszteletére. Igv járulnak hozzá a nyárasdi dolgozók a cséplési munkálatok gyors befejezéséhez és a béke ügyének győzelméhez. azért, mert együtt dolgoztak az „Uj Csehszlovákia" kimagasló szovjet film-alkotóival. Viliam Široký miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter az ünnepségen fogadta a szovjet filmképző Sztálindíjjal kitüntetett dolgozóit, akik a Karlové Varyban rendezett filmfesztiválra jöttek. Široký elvtárs beszédében kihangsúlyozta, hogy a szovjet filmalkotás a kultúrdolgozóink mintaképe. „Sztálin géniusza az, — mondotta beszéde további során Široký elvtárs, — amely a kapitalizmus gazdasági alapjainak széttörésevel szétverte a kapitalizmus kultúrakadályait. És e géniusz nevében lesz ma kitüntetve) két csehszlovák képzőművész, kik megértették és megtalálták helyüket az új szocialista kultúra építésénél; Biztos vagyok abban, hogy az a pillanat, amikor Szilin elvtárs nagykövet, a Szovjetunió csehszlovákiai képviselője, feltűzi a kitüntetetteknek a Sztálin-díj Laureátusa tiszteletbeli jelvényét, nemcsak számukra, de Csehszlovákia minden alkotó dolgozója számára kötelezettséget jelent ar^ ra, hogy még jobban elmélyítsék újszocialista kultúránkat, késztetni fogja minden képzőművészünket,hogy többet és jobban tanuljon a híres szovjet úttörőktől, az emberiség kultúrájának élenjáró alkotóitól." M. A. Silin, a Szovjetunió nagykövetének beszéde M. A. Szilin, a Szovjetunió nagykövete rövid beszédében hangsúlyozta, hogy a Csehszlovákiai fiímdolgozók Sztálin-díjjal való megjutnlmazásával, még jobban megszilárdul a szovjet és csehszlovák filmdolgozók közötii barátság. „A Szovjetunió népe nagy érdeklődéssel figyeli a csehszlovákiai filmművészetet. A szovjet nézők azért szeretik a csehszlovák filmeket, mert a szovjetnép ezekben a békéért és a haladó kultúráért folytatott harc kö-i zös elvét látja. A szovjet filrtiművészet példája alapján a csehszlovák film jelentős szerepet játszik az új öntudatos embernek, az új élet alkotójának, a szocializmus önfeláldozó építőjének nevelésében." A Szovjetúnióval hazánk örömteli holnapjáért harcolunk A Sztálin-díjjal kitüntetett Vladimír Vlček rendező azután köszönetet mondott a Szovjet kormánynak ezért a magas kitüntetésért és megköszönte Csehszlovákia munkásosztályának is, hogy a Szovjetunió segítségével kiharcolta örömteli holnapunkat, megköszönte Csehszlovákia Kommunista Pártjának, hogy vezette a csehszlovák népet ebben a harcban és vezeti továbbra is az örömteli jövőért végzett munkájában. Beszédét így végezte be: „Éppen egy .film forgatását kezdem, mely foglalkozik az örömteli életünkkel és a még örömtelibb holnapunkkal. Ifjúságunkkal együtt dolgozom és együtt készülődöm a berlini Világifjúsági találkozóra, ahol táncokkal, dalokkal és fiimezőgéppel akarunk harcolni a tartós békéért. Ezzel a következő filmemmel és egész további munkámmal szeretném megköszönni ezt a nagy kitüntetést, amely engem és egész kultúránkat érte." Azután Ján Kapri, Sztálin-díjjal kitüntetett zeneszerző beszéde zárórészében a következőket mondotta: — A Sztálin-díj, mellyel bennünket D. V I jutalmaztak, a szovjetnép és a szovEddig több, mint 200 ezren látogatták meg „A CsKP 30 éve" kiállítást A prágai „CsKP 30 éve" kiállítást eddig, több, mint 200 ezer látogató tekintette meg. A kiállításon láthatók a babicei gyalázatos gyilkosságok bizonyítékai is. Szombaton, július 21-én a kiállítást 180 magyar üdü.'ő és a Német Demokratikus Köztársaság kormán vtanácsának tagjai látogatták meg. Eltávozásuk előtt a látogatók könyvébe a következőket írták: „Csodáljuk a Csehszlovákiai Kommunista Párt hősi útját és fogadjuk, hogy vele vá'lvetve fogunk harcolni a békéért és a szocializmusért." jetkormány elismerését jelenti nerrv csak számunkra, hanem az egész haladó művészetünknek. A Békevédők Csehszlovákiai Tanácsának filmdíja A Csehszlovák Békevédők tanácsa a Karlové Varyban rendezett VI. Nemzetközi Filmfesztivál döntő Íróságának javaslatot nyújtott be, hogy a fesztivál legjobb filmjeinek jutalmazására kitűzött díjak közé fogadja el a Békevédők Csehszlovákiai Tanácsának díját. A VI. Nemzetközi^ Filmfesztivál döntőbírósága egyhangúlag elfogadta a Békevédők Csehszlovákiai Tanácsának javaslatát és a díjat besorolta az idei fesztivál első díjai közé. S^aha 'ságok - felhívás Kérük a.okat az előfizetőket, akik közvetlenül a Postai Üiság Szolgálat által (cimke nélkül) kapják az Üi Szót, közöljék átmenetileg megváltozott, azaz szabadság alatti címüket egyenesen postahivatalukkal, avaev jelentsék ezt a kézbesítőnek s egyúttal azt is, hoev mikortól meddig kívánják átmenetileg erre az új címre a lap küldését. Kérjük tehát, hocv ebbec az ügyben ne írjanak lapunk kiadóhivatalának. mivelhogv a szabadságok révén megváltozott címek ügyében a kiadóhivatal nem intézkedhet. Lapunk . kiadóhivatala csakis az olyan esetekben intézi a címváltozásokat. ha az előfizetők közvetlenül kiadóhivataloktól kapják címükre az újságot. tehát olyan előfizetőknek, akik címkével ellátott újságot kapnak Az ÜJ SZO kiadóhivatala.