Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-24 / 171. szám, kedd

Világ proletár fai egye süljetek ! CS E H S Z L O V Ä KIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 július 24, kedd 2 Kčs IV. évfolyam, 171. szám A bányatelep lakóinak nagy lelkesedése és Jolin nemzetgyűlési elnök részvétele mellett a jirzset ni bánya éj mml kapott: a „Békevédök limáii 8' \ Július 22-én, a délelőtti órákban Felső Jirzsetinben a Benes elnökről elnevezett bánya a „Békevédők" el­nevezését vette fel. Az ünnepélyes aktuson résztvett dr. 0. John, a csehszlovák nemzetgyűlés elnöke, valamint a csehszlovák szén­bányák vezérigazgatója dr. Ing. A. Pelnár is. A bánya új elnevezésére a kezde­ményezést .naguk a bánya dolgozói, a bánytelep fakói tették, akik a béke­harc élenjáró tagjai. Tervteljesítésük­kel, építőmunkájukkal a jirzsetini, dolgozók, hazánkban a békeharcosok élenjáró tagjai közé tartoznak és ép­pen ez szolgált okúi arra, hogy az üzem dolgozóinak kérését meghallgat­ták és hozzájárultak ahhoz, hogy Be­nes elnök elnevezés helyett a bánya a „Békevédők" dicső nevét viselje a jövőben. Az alkalmazottak a békeszavazás folyamán személyi kötelezettségválla­lásokat tettek, hogy kohóinknak 300 tonna hulladékvasat fognak adni és ezen kötelezettségvállalásukat, ezen felajánlásukat vasárnapig 129 száza­lékban teljesítették.N Az üzemben ha­talmas lendülettel folyik a szocialista verseny. Az alkalmazottak 30 száza­léka volt ugyan még csak a szocia­lista versenybe bekapcsolódva, ám az utóbbi időben számuk 70 százalékra emelkedett és a kollektív szocialista versenyben az üzem dolgozóinak 79 százaléka van Tovább' tetteikkel is a bánya dolgozói azt bizonyították, hogy minden erőkifejtésükkel azon vannak, hogy a termelési terveket sikeresen teljesíthessék. >1 Dr. John, a nemzetgyűlés elnökének beszéde A vasárnapi ünnepségen Oldrich John, a nemzetgyűlés elnöke ünnepi beszédet mondott, amelyben értékelte a felsőjirzsetini bányászok szocialista munkáját, rámutatott arra, hogy mily aktívan kapcsolódnak be * Szovjetunió vezette hatalmas békemozgalom gi­gantikus világharcába. Dr. O. John, a csehszlovák nemzet­gyűlés elnöke ezek utan a következő­ket hangsúlyozta: — Hazánk és egész dolgozó népünk politikai vonalának alapja a szocializ­mus megvalósítása a Szovjetunióval való szilárd és megbonthatatlan ba­rátságban és szövetségben, határozott harc a világbéke védelmében, Vájjon ebből a szemszögből tekintve mit mondhatunk dr. Eduard Benesről és egész politikai pályájáról? Dr. Eduard Benes 1918-tól államunk keletkezésé­től kezdve, nemcsak hogy nem volt szocialista, de a szocializmus ellen volt, minden erejével gátolta a szocia­lizmus megvalósítását, a cseh és szlo­vák burzsoázia vezető reprezentánsa volt. Dr. John ezek után utalt az 19184as eseményekre, amikoris dr. Eduard Be­nes a nép minden forradalmi intézke­dését határozottan visszautasítja, síkra száll a bánya-, a nehézipar szocializá­lása ellen és ezzel kapcsolatban nyíl­tan mindenben az ellenforradalmi réte­gek és vezetők pártjára áll és a Szov­jetunió ellen tör. És ismét csak dr. Eduard Benes volt az, aki 1924-ben Genfben a Szovjetuniónak de jure való elismerése eilen lép fel. A nemzetgyűlés elnöke ezután a fel­sőjirzsetini bányászokhoz intézett be­szédét így folytatta: — Dr. Eduard Benes az első köz­társaság majdnem minden kormányá­én szerepet kapott. Ennek következ­tében teljes mértékben felelős az egész akkori politikáért, amely a irimkások és valamennyi többi dolgo­zó elleni kizsákmányolás politikája volt, szocialista- és népellenes politika, oiyan politika, amely rabszolgai füg­gőségbe sodorta országunkat az im­perialista angol, francia és amerikai kormányoktól, ez a politika végül is szükségszerűen Münchenhez vezetett. Tudatosítsuk ismételten, hogy dr. Eduard Benes, mint a Köztársaság el­n"l(e, tehát mint olyan politikus, aki az -'hkofmány értelmében elsősorban felelős azért, vajion szembehelyezke­dünk-e a hitleri támadás ellen, tényle­gesen ebben a legválságosabb időben megvédését, a reakciós nagyburzsoá­zia osztályerői voltai^ azok, amelyek a kapitulációt elrendelek, amelyek fel­áldoztak egy államot, egy köztársa­ságot, egy egész népet a nagy bur­zsoázia kiválasztottainak érdekeiért. A nép, a Köztársaság, a demokrácia el­len törő szerteágazó összeesküvéssel állunk szemben. Klement Gottwald köztársasági el­nöknek ezek a történelmi szavai teljes súlyukkal vonatkoznak ismét arra a helyzetre, amely- 1948 februárjában alakult ki. A dicsőséges szov.jethad­sereg alighogy^felszabadított bennün­ket, hazai reakciónk ismét összeeskü­véseket forralt az államosítás ellen, a szocializmus ellen, ara a bevált mintá­ra, amely széf int ! 918-ban folytatta ármánykodását. Ismét csak az ellen van, hogy a Szovjetunióval őszinte és becsületes szövetség kösse össze Köz­társaságunkat, sőt ellenkezőleg azt akarja, hogy a Marshall-tervet tegyük magunkévá, hogy hazánk ismét az an­gal-amerikai imperialistáktól és csat­lósaiktól teljes rabszolgai függésbe kerüljön. És dr. Eduard Benes ebbeTfi az időben is azon van, hogy lelassítsa a forradalmi szociaiizálódás folyama­tát, azon van, hogy megakadályozza, hogy ebben az országbary a nép kezé­ben legyen és tartósan meg is marad­jon a hatalom, sőt a Szovjetunió irá­nyában való viszonya sem változik meg annak ellenére, hogy tudja: a Szovjetunió és kizárólag csakis a Szovjetunió volt az, amely felszabadí­totta népünket és hazánkat. Éppen ezért teljesen helyes a megállapítá­sunk, amikor azt mondjuk, hogy dr. Benes az 1948-as februári válságos napokban, a Ripkák, Zenklek, Maye­rok, Lettrichek és végeredményében Srámekek és Háláék és a többi nyílt nép- és hazaárulók védelmezője és szövetségese. Ezeknek az embereknek a kezéhez tapadt a babice, elvtársak vére, ezek az emberek újfent készek lennének eladni hazánkat az angol-amerikai há­borús uszítóknak, életre-halára gyűlö­lik munkásosztályunkat és dolgozó né­pünket és ugyanolyan gyűlölettel el­telve gondolnak a Szovjetunióra is, szövetségesünkre és függetlenségünk legfőbb biztosítékára. Éppen ezért he­lyes, hogy bányátok, amely az ötéves terv feladatának teljesítésében az el­sők között van, a jövőben „A béke­védők" nevét fogja viselni. Munkátok­kal a békeharcosok élenjáró tagjai közé tartoztok, hazánk azon polgárai táborába, akiknek a békéért folytatott harc első és legfontosabb feladata. Oldrich John beszéde után dr. Lan­ger elvtárs, a Csehszlovák Kommu­nista Párt képviselője intézett beszé­det az egybegyűltekhez, rpsajd ezt kö­vetőleg a Békevédök bányájának át­nyújtották a Forradalmi Szakszervezet vándorzászlaját, amelyet a bánya a kerületi versenyben elért kiváló ered­ményeiért kapóit. A CsISz Központi Bizottságának felhívása az ifjúsághoz A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség 21-én felhívást bocsátott ki az ifjúság az építkezési munkálatokban. A jelen időben Népítkezési szakdolgo ság ezért felhívást, hirdetett ki; „ezer építését". Ezt az akciót — állapítja meg a fel szlovák építkezési üzemek CsISz-cso minden tagját, — a tanoncokat, akik kezési dolgozókat és más ifjúságot, jedő brigádra az /fjú szocialisták épít lyeteken és az építkezéseken nagyará Ne legyen egyetlen egy olyan építke tagjai ne köteleznék magukat arra, ho kiépítését. Központi Bizottsága, szombaton, július hoz, hogy tevékenyebben vegyen részt zókra van szükség. A Központi Bizot*­ifjú építőmunkás segítse Ostrava ki­hívás, — szervezzétek meg a Cseh­portjaiban. Mozgósítsátok a szövetség segédvizsga előtt állnak, fiatal épít­hogy jelentkezzenek 4—6 hónapig ter­kezésére. Fejlesszetek ki a munkahe­nyú toborzókampányt. zés üzemi CsISz-csoport sem, melynek gy segítsék a mi „Donyec-medencénk" A KÉM ÉS GYILKOS ÁLARC NÉLKÜL Tito a napokban beszédet mondott Csernogoriában (Montenegró). Ez a beszéd tartalmában es formájában alig különbözik Hitler hisztériás kitöréseitől s kár is volna szót vesztegetni rá, ha Tito nem tecsegte volna ki azt, amit a belgrádi fasiszta banda más íőko­lomposai annyira titkoltak. Tito beismerte, hogv Jugoszlávia az Egyesült Államok vezette imperialista táborhoz tartozik, amelytől »különböző foimákban kölcsönöket és számos aján­dékot® kap. »Nem kis összegekről van szó — mondotta Tito. — Ezek az ösz­szegek legjobbkor jöttek s mi hálásak vagyunk azoknak az országoknak, ame­lyeknek élén az Egyesült Államok áll.« Az amerikai imperialisták iránti há­láját egyebek közt úgy rótta le Tito, hogy ocsmány rágalmak özönét szórta a függetlenségét fegyverrel oltalmazó Korea és Kína hős népeire, valamint a Szovjetunióra és a népi demokratikus országokra, s alázatosan csúszott-iná­szott az Egyesült Államok előtt, ame­lyet ">haladónak« meg a »legélenjáróbb­nak«, sőt »legigazságosabbnak« ma­gasztalt fel beszédében. Figyelemreméltó, hogv Tito beszédét nagy helyesléssel fogadta az imperia­lista sajtó. Ezt a beszédet, az United Press amerikai hírügynökség- állítása szerint »teljes megelégedéssek vették tudomásul a nyugati országokban. A hírügynökség szerint az az általános Vélemény, hogy ^a jugoszláviai rend­szer megfelel a nyugat számára«. De hiszen még nem is olyan régen Tito, a jugoszláviai népek éberségének kijátszása céljából, nyilvánosan a t amerikai imperializmus ellen foglalt állást. Ez persze tudatos hazugság volt, mert Tito egész életében mindig is az imperialistákat szolgálta. Tito egész életpályája — osztrák­magyar császári hadsereg őrvezetőjé­tôl a /asiszta báburalkodóig — szaka­datlan láncolata az árulásoknak, gyil­kosságoknak. Joszip Broz, a jugoszláv királyi rendőrség besúgója, a Tito ál­név mögé rejtőzve, már a harmincas években pénzt kapott a Gestapótól és az Intelligence Servicetől. Joszip Broz a második világháború előtt befurako Biztosítani kel, hogy dolgozó parasztságunk a gabonát a cséplőgéptel egyenesen a raktárszövetkezetekbe juttassa el éde a Selvásárló szerv Krajcsir miniszter beszéde rvek országos konferenciáján A mezőgazdasági szövetkezetek és a kerületi felvásárló-üzemek ve­zetői július 21-én, szombaton, tartották Brünnben egászállami konferenciá­jukat. A konferencián résztvett František Krajcsir belkereskedelemügvi mi­niszter, dr. Jozef Soltész kereskedelemügyi megbízott, továbbá a pénzügvi és a földművelésügyi minisztériumok, a CSKP Központi Titkársága mező­gazdasági osztályának, a brnoi kerüíeti Nemzeti Bizottságnak és a CSKP Kerületi Titkárságának képviselőt. A tančeskozást Jozef Nepomuckv kép­viselő nyitottá meg. A konferencián František Krajcsir, i — Biztosítani kell, — mondotta belkereskedelemügvi miniszter beszélt a felvásárlást végző dolgozók legköze­lebbi feladatairól, legfőképpen arról a főfeladatról, hogv vásárolják fel a ga­bonát és a terméseket mindjárt a termés betakarításánál. miniszter —. hogv a gabonát a cséplő­gépektől egyenesen az RSD raktáraiba szolgáltassák be­Krajcsir miniszter továbbá megemlí­tette, hogy a szerződésen felüli felvá­sárlást is a beszolgáltatással egyidőben ä sievief nip tiIndčkH KL Gottwald elvtárs távirata Bierut ebaökhöz Klement Gottwald, Csehszlovák elutasítja a Szovietunió feltétel nélküli ; Köztársaság elnöke, a Lengyel Köztár­secítségét. Emlékezzünk csak vissza saság nemzeti ünnepe alkalmabol a népünk széles V'miegeinek felháboro­dására, ;<melyek Akkor határozottan dr. Benes ellen fordultak és emlékezzünk vissza Klement Gottwald szavaira, aki a nemzetgyűlés állandó bizottságá­ban az egész világ előtt leleplezte azo­kat az erőket, amelyek dr. Eduard Belesnek ezt a politikáját és előző politikája vonalvezetését irányították. Klement Gottwald abban az időben ezeket mondotta: ,,A reakciós nagy­burzsoázia osztálvérdekei voltak azok, amelvek' Mijnchenben Csehszlovákia számlájára utalták a hitleri rendszer következő táviratot küldte Boleszlav Bierutnak, a lengyel népköztársaság el­nökének.. Voleszlav Bierut úr, a lengyel köztársaság elnöke, Varsó. A baráti Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmából Önnek és az egész lengyel népnek őszinte jókívánságaimat és szívélyes üdvözletemet küldöm úgy saját nevemben, mint az egész csehszlovák nép nevében. Azáltal, hogv a Szovjet Hadsereg felszabadította országainkat és a szovjet nép tündöklő példával iár előttünk, lehetővé vált Lengvflország és Csehszlovákia nemzeteinek, hogv testvéri szövetségben építsék a szocialista holnapjukat. Bizonyos vagyok afelől, hogv továbbra is fejlődni fog és el fog mélyülni Lengyelország és Csehszlovákia megbonthatatlan barátsága, mely szilárdítja a szeretett Szovietunió vezette béketábort * Klement Gottwald. a Csehszlovák Köztársaság elnöke­kell végezni és hogy a kis- és közép­parasztok a szerződésen felüli beszol­gáltatásokért íelülfizetést kapnak. A belkereskedelemügyi miniszter azután a felvásárló apparátus admi­nisztrációs munkája javításának és gazdaságossátételének szükségessé­géi ől beszélt és felsorolta azokat a feladatokat, melyek a felvásárló szer­vezetekre hárulnak a kormány határo­zata alapján. Krajcsir miniszter továb­bá arról beszélt, hogy szigorúan . kell bánni a falusi kulákokkal, kik gátolják a felvásárlási feladatok teljesítését. A felvásárlás dolgozóinak arra kell töre­kedniük, hogy a beszolgáltatási fel­adatok teljesítve legyenek. Le kell lep­lezni a falusi kulákokat és a beszolgál­tatás nemteljesitésével élelmezésünk károsítására törő szabotázs igyekeze­tüket. Beszéde záró részében František Krajcsir. belkereskedelemügvi minisz­ter összefoglalta a felvásárlási felada­tokat, melyek a jelen időben előttünk állnak. Elsősorban gondoskodni kell az idei termésfelvásárlá^ gvors és olcsó elvégzéséről és biztosítani kell a ter­més rendes elraktározását. Különös figyelmet kell fordítanunk a szerző­désen felüli felvásárlásra és nem szabad megfeledkezni e munka" közben sem, hanem tovább kel! folytatnunk a hús, tojás és más termékek, mint pl a zöldség és a gyümölcs felvásár­lását. Folytatá.s a 2. oldalon.) dott a Jugoszláv Kommunista Párt ve­zetőségébe és imperialista kémekkel vette körül magát, olyanokkal, mint Ránkovics, Kardelj, Gyilasz, Pjade, Gosnyák és. mások. A Life című amerikai folyóirat síe­r i ti t Tito a jugoszláv népi fölkelés évé­ben, 1941-ben, »...ott járkált Belgrád utcáin a Gestapo-ügynökök orra előtt, a legismertebb kávéházakat látogatta és a legelőkelőbb városrészben, s a hitleri megszálló hadsereg főhadiszállásának tőszomszédságában lakott. Nem nyil­ván való­e tehát, hogy a Gestapo, amely Belgrádban sokszáz kiváló illegális kommunistát pusztított el, megkímélte beugrató ügynökét: Joszip Brozt. Ép­pen ezért történt, hogy Tito, amikor a partizánok főerőit az ő árulása, követ­keztében bekerítették és Szuteszka-sza­kadékban szétzúzták, tárgyalásokat folytatott, hogv Hitler kényére-kedvére megadja magát Amikor Hitlert egyik vereség a má­sik után érte, Tito barátságot kötött Churchillal. Churchill elküldte fiát, Randolphot Jugoszláviába, aki saját bevallása szerint »Tito jóbarátja lett*. Mc Leen tábornok, a megrögzött an­gol kém, akj a mááodik világháború ide­jén a jugoszláviai brit misszió élén állt, Titót ».. .az én kedves barátom«-hak nevezte emlékirataiban. »Churchill és Tito —- írja: Mc Leen — elég jól megér­tették egvmást«. A jugoszláviai népek nemzeti felszabadító harcának minden esztendeje teli van a Tito-klikk hűtlen­ségeivel és árulásaival. Ea a klikk csak egyről ábrándozott: hogyan lehetne mi­nél több kommunistát kiirtani, astán I uralomra jutni. Titó, mz amerikaiak pénzén, egész sor összeesküvést készített elő a népi' demokratikus országokban, arra számított, hogy a szocializmus tábo­rát belülről felrobbanthatja. Ámde az árulóról lerántották a leplet és ott állott pőrére vetkőzve. Most szerte a világon minden becsületes ember gyű­löli ezt a kémet ós gyilkost, aki klikk­jével együtt bitorolja az államhatal­mat Jugoszláviában. A harácsoló. Tito, Goring módszerei­vel kezébe kaparintotta Jugoszlávia egész aranykészletét, d legszebb kirá­lyi palotákat. Ennek a fasiszta zsar­noknak a tulajdonában vannak a leg­szebb birtokok. Batainicában, Csorto­novicóban, Szrnederovo és Vrasac kör­nyékén, Budve, Bled, Milocer, Han Pjeszak fürdőhelyek környékén és másutt. Nyári rezidenciájául az Adriai tengeren fekvő Brioni-szigetet válasz­totta. Sokmillió dinárt költ el vad or­giákra, dáridókta, amelyeket amerikai barátaival együtt dorbézol végig. „Tito a legolcsóbb eszköz az USA számára... a Kelet-Európa ellen folytatott ,hideg-háborúban' " — így határozza meg ügynökének valódi lé­nyét, a „Business Week", az amerikai pénzügyi körök tylvóirata. Éppen ezért a Wall Street nagyon vigyáz a belgrádi diktátorra. Az USA-ból' még különleges páncélozott személygépko­csit ís küldtek neki, olyasfélét, mint amilyeneken a gengszterek szágul­doznak az USA-ban. Az USA bősége­sen ellátja fegyverrel a jugoszláv hadsereget, amely most, Tito buzgal­mából a Wall Street zsoldöshadsere­gévé züllött. Régi fogása a burzsoáziának, hogy ügynökeit becsempészi a munkásosz­tály pártjaiba. A pusztulóban lévő osztály a sötét, aijas árulásokban szer­zett tapasztalataival fegyverzi föl eze­ket a bitangokat. Kigyóravaszság, mé­reg és orgyilkosság, hazugság és de­magógia, mértéktelen kérkedés és hí­zelgő hajbókolás — ezek a ments­várai a szörnyszülötteknek, akiknek legocsmányabb tulajdonságai Titóban testesülnek meg. Ámde a népek nem vakok. Sok min­dent megtudtak és sok mindent meg­láttak. ' Éberségük fokozódott. A népek számontartják a belgrádi banda- és bandavezér gaztetteit. A bűnösök nem kerülik el az igazságos megtorlást. JOHN SMITH (A Tartósbékéért, népi demo­kráciáért legutolsó számából,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom