Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)
1951-07-22 / 170. szám, vasárnap
é 1951 július 21 ——— UJ §10 Lengyelország népe a munkások, a parasztok, a dolgozó értelmiségiek, a fiatalok és öregek egyként követelik a békét. Képünk egy varsói békemanifesztációt mutat, amelynek első sorában fiatal élmunkásnők haladnak. 1IJSI® Lengyelország újjászületésének ünnepe i A béke mégsgfárdításáért folytatott harchoz további hatalmms hozzájárulást jelentett a varsói II. Béke Világkongresszus, amelyet a népi Lengyelország rendezett. Dt'rnohri'ikus Köztársasággal a b ó h ť hí.' áiin M ndenki. aki a világon, a 5.5kéérl harcol, ezt jól tudja. A júliusi kiáltvány megvalósításának , hét éve alatt Lengyelországban hatalmas szociális, politikai, gazdasági és kulturális változás ment végbe. Ily nagyarányú változásokat csakis a munkás és földműves tömegek kormányrendszere tudott megvalósítani. A lengyel népkormány megszilárdult, újjáépítették az ország nyugati részeit, a háborús károkat helyrehozták, a lakosság életfeltételeit jelentősen megjavították és az azelőtt súlyosan kizsákmányolt munkás- és földművescsaládok fiai és leánya előtt szélesre tárultak az iskolák és egyetemek kapui. A Szovjetunió mérhetet'en, önzetlen segítsége nélkül elképzelhetetlen lett vlna az oly súlyos károkat szenvedett ország újjáépítését végrehajtani. A Szovjetunió a válságos időkben kenyeret, gépeket, szállítási és más eszközöket nyújtott Lengyelországnak. Biztosította a termelés megkezdéséhez szükséges nyersanyagokat, Lengyelország rendelkezésére bocsátotta legkiválóbb technikusait és mérnökeit, ez utóbbiaknak óriási érdemiik van az ország újjáépítésében, a közlekedés megindításában, a villanyművek, rádióállomások, gyárak, bányák és más ipart üzemek újjáépítésében. A Szovjetunió tervgazdálkodásának elméleti és gyakorlati alapjaira támaszkodva Lengyelországban is hozzáláttak a tervgazdálkodás megvalósításához és megteremtették az első lengyel gazdasági terv előfeltételeit. A hároméves terv sikeres. teljesítését a Szovjetunióval való politikai és gazdasági szövetség tette lehetővé. A Szovjetunió segítségével Lengyeloruig a nyugati kapitalista országokJúlius 22-én ünnepli Lengyelország újjászületésének ünnepét. Á szovjet hadsereg is az újjászületett lengyel katonaság által felszabadított lengyel területen (Cheirn városkában) 1944 július 22-én m Nemzeti Tanács megalakította a Nemzeti Felszabadulás lengyel bizottságát és történelmi kiáltványt adott ki. ameluben leiektette az újjászületett ország szociális, politikai és gazdasági alapjait. Ettől a* időtől fogva július 22-ét Lengyelország újjászületésének ünnepeként ünnepli a lengyel nép. Ez nemcsak a politikai, hanem a szociális újjászületés ünnepe is, mart ezen a történelmi napon alakult meg a dolgozó nép, a népi Lengyelország első kormánya. A júliusi kiáltvány Lengyelország történelmében az első olyan kiáltvány, amely teljesedésbe ment. A lengyiil nemzet történelmében találhatu(k ugyan több hasonló kiáltványt, amelyek a memes lelkesedés lángját keltették a lengyel népben, azonban szerzőjüknek és megvalósítóiknak következetlensége, határozatlansága, vagy m kedvezőtlen helyzet következtében ez a láng hamar kihányt. Ezeknek a régebbi kiáltványoknak sikertelenségét főleg a hazai reakció okozta, amely még elkeseredettebben helyezkedett szembe a kiáltványokban kifejezett politikai és szociális javításokkal, mint a külső ellenség. A Nemzeti Tanács által felállított Lengyel Nemzeti Felszabadítást Bizottság szilárd és határozott politikai programmal lépett fel. E programmot nemcsak törhetetlen és megalkuvás nélküli eréllyel szövegezte meg, hanem mindjárt annak megvalósításához fogott a radikális reformok keresztülviteléért vívott harcba bekapcsolta a lengyel nép legszélesebb tömegeit. Ezért tudták megvalósítani a júliust kiáltvány irányvonalát. A Lengyel Nemzeti Felszabadítás Bizottságának kiáltványában foglalt eszmék és irányvonalak a mindennapi élet valóságává váltak. Hét év múlott el csupán a júliusi kiáltvány kiadása óta és ez a rövid hét év elegendő volt, hogy beteljesedjenek a kiáltvány elvei, elegendő volt, hogy győzzön ideológiája és vezető politikai gondolata. A júliusi kiáltvány kijelentette, hogy a dolgozó nép vette kezébe a kormányt az országban. Lengyelország történelmében először adtak ki olyan nyilatkozatot, amely az egész nemzet egységes akaratát fejezte ki és amelyet a lengyel nép magáénak fogadott el. A júliusi kiáltvány lényege a következő: A lengyel hadsereg a szovjet csapatok oldalán fogja bevenni Berlint. Az államosított ipar felszabadítja ,ű munkásosztályt a kapitalista kizsákmányolók járma alól, megteremti a gazdasági fejlődés szilárd alapjait és felszabadítja Lengyelországot a nemzetközi tőke befolyása alól. A földreform a dolgozó parasztság élet- és kultúrszinvonalát felemeli. Biztosítja a súlyos közellátási bajokkal küzdő városok élelmiszerrel való ellátását. Lengyelország határait a luzr.icai N is se, az Odera és a Balti-tenger partiában állapítják meg és így Lentyeloiszág parti áltamirá válik. A Lengyel Nemzeti Felszabadítás Phot'sága kiáltványának ez az utolsó porttja nemzetköz! ,elentf\Sgü l.erigyelo \zág nyugati határai a Német Az egész világ tartós békéjének megteremtéséért folytatott harcban nagy sikert jelent a népi Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság között 1950 július 6-án létrejött szerződés. Mint közismert, ez a történelmi jelentőségű megnyilatkozás a népi Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság közötti határokat biztosítja. Nem kétséges, hop:/ ennek a szerződésnek Lengyelország történelmében, amely ezeréves fennállása alatt állandóan a nyugatról jövő támadások veszélyének volt kitéve, forradalmi jelentősége van. A szabad lengyel nép hazája fontos helyet foglal el a nagy Szvojetunió vezette imperialistaellenes béketáborban. A békéért és a nemzetek biztonságáért folytatott harcban a, háborús uszítók ellen és a Béke Világtanács Ma már nem fér kétség ahhoz, .hogy Lengyelország első szocialista városa, Nowa Huta, felépítése után a népi demokratikus Lengyelország legnagyobb ipari központja lesz. Legmodernebb gépi berendezéseivel ennek a városnak ipari üzeme; a hazai piacra es kivitelre iš az ipari termékek legnagyobb mennyiségét fogja szolgáltatni és vetélkedni fog a legnagyobb európai központokkal. A Nowa Huta jelkép, az új szocialista építkezés jelképe. Ennek az építkezésnek hatalmas fejlődése és erőteljes irama egyenesen szembetűnő, és korszakunk dokumentumává válik. Sokat írtak már Nowa Hutáról. Részletesén beszámoltak az építkezésben résztvevő egyének és csoportok munkájáról. És valóban ez a város megérdemli a figyelmet s az érdeklődést, amellyel az írók, művészek, újságírók foglalkoznak vele. Ha Nowa Hutáról beszélnek, elsősorban a munkák első fázisában kiépített lakóház-komplexumokról van szó. A százezer lakosú Nowa Huta befogadja mindazokat, akik életüket összekötötték a legnagyobb lengyel ipari központ életével, akik elsőnek jelentkeztek az új élet építésére az országnak ebben a részében. Ebben az új városban elsősorban azok a munkások laknak és fognak lakni, akik már most jelen vannak az új falak százainak építésénél, valamint a hivatalnokok, műszaki dolgozók, stb. És itt nyelvünkre tódul a kérdés: Hogyan fognak lakni ebben a szupermodern ipari városban. Ha az ember a fehér házak hosszú sorait nézi, önkénytelenül felötlik benne a kérdés, vájjon sikerül-e az építészeknek kiküszöbölniök a nyomasztó egyhangúság hatását? Látogatásunk során sokakkal beszéltünk erről a témáról. Beszéltünk az építészekkel, az építés dolgozóival, munkahelyükön, beszéltünk az építkezés igazgatóival. Felvilágosításaik teljesen meggyőztek bennünket arról, hogy félelmünk hiábavaló. Hogy megakadályozzák a város képének egyhangúságát, számos kertet és parkot létesítenek. Lengyelország első szocialista városa egész területének hatvan százalékát kertek és parkok foglalják el. A város a szó szoros értelmében úszni fog kertekben és parkokban. Tájékoztatásul közlünk néhány számadatot, hogy világos képet alkothassunk a városról. A város területén 75.000 fát ültetnek ki, közöttük tölgyfákat, jegenyefákat,, fenyőket, bükkfát, szomorúfüzet, stb. A város körül mintegy 240.000 dísznövényt, bokrot ültetnek ki, főleg japánrózsát, különféle nemesrózsa fajtákat, stb. Ez azonban még nem minden. A város képét több százezer virág teszi színessé, amelyeket speciálisan rendezett körágyakba ültetnek ki az utcák mentén és a házak között. Ezenkívül minden lakosnak rendelkezésre fog állani egy kis kert, amelyben munkája után maga ültethet virágokat és termeszthet zöldséget. Mindenütt fák, bokrok, illatozó virágok. Képzeljük el e várost tavasszal! ... És most nézzünk a házakba, lakásokba. A lakások berendezését is a legkisebb részletekig kidolgozták. A napi élet szükségleteit a legmodernebb és leggakorlatiasabb módon oldották meg. A szobák tágasak, világosak és tisztá-k. Mindenütt be van vezetve a villanyvilágítás. Mindenütt lesz gáz és központi fűtés. A falba épített szekrények tágasabbá teszik a szobákat. Az építkezések színhelyén vagyunk. Most léptünk ki az autóbuszból, amely a Krakkó—Mogila vonalom közlekedik. Mogila falucskában kezdődik Nowa Huta város. Innen terjed a város messze ki a mezőkre, egész a láthatárig ... — Ha hónapról-hónapra összehasonlítjuk a munkák képét, óriási haladást láthatunk — mondja az építkezés egyik dolgozója. — Ezt a gépesített eszközöknek köszönhetjük és főleg az új emberek, az új Len. gyelország emberei hatalmas lendületének. Növekszik az új város, napról napra több és több területet hódít meg. Kakkóból, amelynek öreg falai, mintegy csodálkozva néznek maguk mögé új társukra, rövid időközökben az állami közlekedési hivatal autóbuszai indulnak ide. A kocsik mindig zsúfolva vannak. Mind több ember érkezik egyre több szál köti össze a lengyel embert első szocia. lista városával. šz. A lengyel üdülőhelyek, a világhírt! lefigyel fürdők ma már nem a hazai és külföldi kapitalisták kényelmét szolgálják, hanem arra hivatottak, hogy a lengyel dolgozók nuink»u*áni találkoióhelyéül, gyógyhelyéül szolgáljanak. Nowá Huta a szocializmus modern városa tói és a Marshall-tervtől függetleníthette rhagát és így újjászülető gazdaságát a boldog jövőt biztosító szocialista építés útjára vezethette. A hároméves, tervben elért politikai és gazdasági sikerek alapján az ország szocialista átépítése érdekében további fontos feladatok kitűzéséhez látott. A hatéves terv és e tervről szóló törvény is biztosítja a termelés 158.3 százalékos emelkedését még az 1955. évben az 1949. évi termeléssel szemben. A mezőgazdaságban a hatéves terv a termelés 65 százalékos emelkedését irányozza elő az 1949-es évi terméssel szemben. A gazdaságban elért sikerek következtében Lengyelország helyzete jelentősen megszilárdult. A barbár fasiszták a lengyel nép fővárosát a földdel egyenlővé tették. Az öntudatos építőmunkások a felszabadulás után azonnal hozzáláttak az újjáépítéshez, hogy a romokból újjáépítsék Varsót és szebbé tegyék, mint valaha volt. felhívása mellett több mint 18 millió lengyel polgár szavazott. A lengyel munkásosztály és a lengyel aolgozók széles tömegei nemcsak a békeszavazásban, hanem áldozatkész munkájukkal is megmutatták, hogy megértették a Béke Világtanács felhívásának jelentőségét. A népsza' vazás tiszteletére vállalt szocialista munkaversenyekkel és kötelezettségvállalásokkal a lengyel nép megmutatta szilárd akaratát, amellyel a békéért és a hatéves terv megvalósításáért harcol. A lengyel nép szocializmust építő fiai és lányai ma hazájuk újjászületése évfordulójának napján a népi demokratikus országok baráti népeivel együtt hálásan fordulnak a szabadság, az emberi haladás fáklyahordozója és biztosítéka a nagy Szovjetunió felé s forró, szeretetteljes üdvözlettel a hála szavával köszöntik az emberiség nagy és vezérlő békeharcosát, a bölcs Sztálint. 1951 márciusában Virsó utcáin a romok helyén új, modern, csodás épületek törnek ég felé, hogy lakást adjalak a munkások családjainak.