Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-20 / 168. szám, péntek

8 1951 július 14 A vasúti menetrend hiányai ra ;aít értékes órákat veszítünk Hogy az ötéves tervet sikeresen befejezzük, ehhez feltétlen szükséges, hogy munkaidőnk minden percét gaz­daságosan kihasználjuk. Ezt fogja elősegíteni a norma felülvizsgálás is, mert csak ennek az akciónak sikeres véghezvitelével fokozhatjuk kellő mértékben termelésünket és emcfiet­jük életszínvonalunkat. A norma felülvizsgálások előkészí­tésével foglalkozva hetente tárgyalunk arról Is, hogyan lehetne üzemünkben csökkenteni a munkások magas száza­lékú kimaradását, különösen a hétfői és szombati napokon. Ez tudniillik na­gyon hátráltatja a kollektív munkát, még akkor is, ha az elmulasztottat ké­sőbb a hét folyamán a munkások be­hozzák. Ezzel kapcsolatban rá kell mu­tatnom arra, hogy az abszenciát nagyrészt a számunkra nem kedvező vonatjárat okozza. Mi Párkány felől utazunk többnyire és az új menetrend szerint egy órával korábban indulunk, mint azelőtt. Ez nem volna baj. A baj ott van, hogy a vonat most is csak 9.30-kor érkezik, mint a múltban. Ugyanis Érsekújvárott pgy órát vár. Azt gondoljuk, hogy a menetrend összeállításánál nem számítottak az­zal a sok munkással, akik Párkány felől utaznak Bratislavába és akik naponta értékes órákat veszítenek munkaidejükből. Célunk az, hogy ki­tűzött tervünket teljesítsük és ebben nagy akadályt jelent a fentemlített, számunkra nagyon rossz vonalössze­köttetés. A vasútigazgatóságnak tehát ezen sürgős javítást kell eszközölnie, hogy sok bratisiavai dolgozó ne kezd­je munkáját 3—4 órás késéssel. Pathó Gyula munkáslevelező, Bratislava, Építkezési üzemek, C. D. 1. -UJSZÖ Híradás a rimaszombati téglagyárból l)j vasúti megálló Bénán A füleki járás Béna községének la­kói örömmel fogadták azt, hogy a napokban náluk ünnepélyes keretek közölt új vasúti megállót avattak fel. Mindannyian tudatosították azt, hogy amióta hazánkat a Szovjetunió felsza­badította, gyorsan haladutik előre a szocializmus felé. Nem véletlen az, hogy míg a kapitalizmus uralma alatt a község lakossága vasúti megállóról nem is álmodhatott, addig népi demo­kratikus rendszerünk valóra váltotta a dolgozók ezen óhaját is. Régen a ka­pitalisták nem törődtek azzal, hogy hogyan jut el a dolgozó munkahelyé­re. Ma más a helyzet. Ma megvalósul a dolgozók akarata. Ennek tudatában a bénái dolgozók is résztvettek bri­gádmunkában a megállóhely kiépítésé­ben. Minden család 16 órát dolgozott le, sőt Vas, Angyal és más elvtársak kötelezettség'" knek háromszorosát. De ezzel még nem '„Cégedtünk meg és kötelezzük magunkat, hogy mun­kánkkal a villany bevezetésénél is hathatós segítséget nyujtunk. Igy há­láljuk meg azt is, hogy nem kell már téli hideg, vagy esős időjárásban gya­log bejárnunk munkahelyünkre, a fü­leki gyárba. Ezt munkásosztályunk élcsapatának, Kommunista Pártunk­nak köszönhetjük. Marcsek Sándor munkáslevelező, füleki Drevoinduslria. Fiaim bányásztanoncok! Köztársaságunk egyik legfontosabb terméke a szén. Hogy ötéves tervün­ket teljesíthessük, sőt túllépjük, ah­hoz feltétlenül szükséges az is. hogy En büszkén küldőm két fiamat bá­nyászmunkára. Sok szülő, azonban még azt gondolja, hogy a bányász munkája ma is olyan, mint a kapita­lista rendszerben volt Nem tudatosí­tották azt, hogv mfg a kapitalista rendszerben a bányabárókaf nem érde­kelte a bányászok egészsége, élete, nekik csak az volt a fontos, hogy mi­nél több hasznot préseljenek ki mun­kájukból, addig népi demokratikus rendszerünkben kormányunk a legna­gyobb gondot fordítja bányászainkra. Ezt bizonyítja az Is, hogy Gottwald elvtárs legelső munkásnak nevezi a bányászt. Ezért minden szülő biiszke lehet arra, ha gyermekéből bányász lesz. Küldjük ezért gyermekeinket bá­nyásztanonc iskolába, hogy jó mun­kásokká, jó szakemberekké, váljanak. Én büszként küldöm két fiamat bá­nyásznak Rozsnyóra és örömmel kül­döm őket, mert tudom, hogy ötéves tervünk teljesítését segítik elő és így a világbékét erősítem fiaimmal együtt, mert tudom, hogy minden tor/na szén, egy szög a háborús uszítók koporsó­jába. Varga Ferenc levelező, Lelesz. A konrromí üzemek készülnek a normafelülvizsgálásra A járási szakszervezeti tanács ná­lunk ellenőrzi a normák felülvizsgálá­sának előkészületi munkáit. Oktatókat , küld az egyes üzemekbe, akik politi­kailag ismertetik ennek az akciónak jKentőségét. Az akcióval kapcsolat­ban az üzemekben újabb kötelezettség­vállalásokat is ajánlanak fel a dolgo­zók. Igy pc'Hául a gázgyár dolgozói 15 százalékkal emelték a munka ter­melékenységét. Két elvtársnő á'ment a termelésbe, gázkemence fűtését vállalták. Normáikat kitűnően teljesí­tik. A Csehszlovák Építkezési Üzemek komáromi dolgozói víillalták, hogy 24 lakásegység építését 2 hónappal ha­marább fejezik be, mint a terv elő­irányozta. Az építkezést július 9-én kezdték meg és árammódszert alkal­maznak. Podhorný József, az üzemi tanács elnöke arról beszélt, hogy ná­luk az egyes tisztviselők hanyagul dolgoznak, a munkaidő alatt gyakran nem teljesítik kötelességüket és azután teljes erőből túlóráznak. Az üzemben a műszakiak, a pallérok, az időmérők elhatározták, hogy az épít­kezésnél ők fogják felállítani az áll­ványozást és ezzel megkönnyítik és meggyorsítják a ''őművesek munká­ját. Két Tenzer . vrettel dolgoznak, eleinte nehezebben ment a munka, míg megszokták de most mind jobb teljesítményt érnek el. Podhorný elv­társ hibául rótta fel azt, hogy eddig csak két darab újfajta vakolólapáttal rendelkeznek, amelyek nagy segítsé­get jelentenek. Szükség volna leg­alább 20 ilyen vakolólapátra. Az 'izem egyik legjobb dolgozója Buchan Pál, aki 3 munkást helyettesít. Telje­sítménye 333 százalék. Most jutalom­képpen 18 napi rekreációra utazott el Magyarországra. További kitűnő dol­gozó Tuska András, aki normáját 286 százalékra teljesíti és akit Köztársa­ságunk, május 6-án, a Munka Érdem­rendjével tűntetett ki. A VDP-ben terv szerint július vé­géig hajtják végre a normák felül­vizsgálásának munkáját. Műszaki ja­vításokkal az év végéig 175.000 ko­ronát takarítanak meg. Gazdaságosabb eljárással havonta 10.840 koronát, az év végéig 54.200 koronát takarítanak meg. Az üzemben fogják ezentúl az autókat is javítani és ezáltal 21.960 koronányi, míg egy autó generál ja­vításával 36.000 korona megtakarítást érnek el. Védnökséget vállalnak a nagykeszi EFSz fölött, ahol 4000 bri­gádórát dolgoznak le. A helybeli traktorállomás Is béke­kötelezettségeket vállalt és pedig a traktorosok megtakarítják az üzem­anyag 5 százalékát, a traktorvezetők kötelezik magukat 3 százalékos anyag­megtakarításra és a szerelők az alkat­részek 30 százalékát takarítják meg. A gépalkatrészek mosásánál a mecha­nikusok az elhasznált üzemanyag mennyiségét 10 százalékkal csökken­tik és- így 120.000 korona értékű üzemanyagot lehet más célokra fordí­tani. Holczer László munkáslevelező, Komárom, körzeti műhely. Reggel félhétkor léptem ki a rima­szombati Stavebnv kombinát asztalos­üzeméből. Már javában búgtak a gé­pek, jelezve, hogy munkásaink ma is elvégzik a rájuk eső munkafeladato­kat. A közelben dolgozik a Poľana tex­tilgvár, szövőgépei mintha azt zúg­nák: szövet, szövet, szövet... Bi­ciklimre ülök és gurulok tova a kis váios utcáin. A Sztálin-téren áll a felszabadító harcokban elesett hős szovjetkatonák emlékműve- Az aranyszinben játszó reggeli napsugár gvengéden érinti az emlékmüvet, a virágzó hársak illata szétárad a levegőben. Egvik oldalon a régi temető hárs-, fenyő- és vadgesztenvefái között friss madárszó hangzik fel. Odább, a gyer­mekek játszóterén még pihen a hinta és a csúszda, mert az apróságok va­lószínűleg otthon, ágyacskáikban alusz­nak. Távolban, a gabonaföldeken enyhe szellő játszik a hullámzó búzatenger­rel. Amott hepe-hupás mezei út visz a zsidótemető felé, sírkövek állnak benne, nevekkel. Hasonló nevek vise­lőit 1944-ben fasiszta gyilkosok hur­colák el s legtöbbjük elpusztult halál­gyárakban és koncentrációs táborok­ban. Még egy pillanat és már elértem a város tulajdonát képező téglagyárat, amely ma a Stavebný kombinát keze­lése alatt van. Két hatalmas házőrzőkutya csahol­va Tohan felém s a maguk módján üdvözölnek. A gyár magas kéménye mint vala­mi felkiáltójel áll, jelzi, akárcsak egy füstöt eregető elégedett ember, hogy buzgón és lendületesen folyik a sz >­oialista termelés a nép érdekében. A téglaraktárul szolgálo színekben a ki­préselt nyerstéglák oszlopai sorakoz­nak egymáshoz, várjuk az időt, hogy a körkemencébe kerülve, acélkemény­ségűvé piruljanak. A téglagyárhoz a kapitalista úri vi­lágból visszamaradt, apró munkás'aká­sok sorakoznak egymáshoz, az egyik­ből beszélgetés hallatszik- Belépek a téglával padozott kis konyhába, ahol három elvtársra találtam. Kupka An­drásra, aki már 21 esztendeje felesé­gével együtt a téglagyárban dolgozik, Szabó István 16 éve itt működő dol­gozóra és Kozim elvtárs üzemlakatos­ra. Szabó elvtárs felesége a tűzhely Itá a, hiba,? Az autóközlekedésnél fontos sze­repet játszanak az országutak. Bí­rárólag rá kell mutatnunk a pár­kányi és zselízi járás útjainak ál­lapotára. Az utóbbi dôben a pár­kányi járás néhány útját kijavítot­ták, azonban a zselízi járásban a Zseliz—Párkány, a Zselíz— Trhyňa és a Zselíz—Farná útvonalak tel­jesen járhatatlan állapotban van­lak. A párkányi járásban a Pár­kány—Muzsla—Komárom, a Pár­kány—Kiskeszi útvonalak vannak rossz állapotban. Nem kell hangsú­lyozni, hogy milyen nagy károkat jelent ez az autobuszközlekedés gazdaságossága szempontjából. Mi okozza ezeket a hiányokat? A garamkövesdi kőbánya magasan túlteljesíti tervét, de a kitermelt követ Zólyomba küldik, míg a zó­lyomi kőbánya kitermelt kövét a párkány—garamkövesdi vonal ja­vítására küldik. Igy tehát felelőt­lenül és feleslegesen pazarolnak a vasúti kocsikkal és a munkaerők­kel. Ezekért a hiányokért nagy­mértékben felelős a Szlovákiai Ke­rámia, amely Szlovákia déli vidé­kein nagyon rosszul osztja szét a , követ. Vannak olyan országutak, : melyeket már évek óta nem javí­tottak és igy nem csoda, hogy nem lehet rajtuk közlekedni, tönkre­megy rajtuk a nemzeti vagyon, az autobuszok és a többi közlekedési járművek. Az útmesterek egy része nem tel­jesíti kötelességét. Nézzük csak meg a zselízi útmestereket. Annak, ellenére, hogy a járásban ?.o'i >it>­gyon rossz állapotban lévő út v ah,, az útkaparók Murin útmester uta­sítása alapján feleségének segíte­nek a házimunkában. Ezt láttuk például 1951 június 14-én és 1951\ július 4-én. Murin útmester 'nem­teljesíti funkcióját kielégítően, el­lenben q rumfogyasztásnál az el­sők között áll. »A rum olyan or­vosság, mint a penicilín«, szokja' mondogatni és mi arra hívjuk fel figyelmét, hogy ne fogyassza olyan\ túlzott mértékben, mivel így egy­általán nem teljesítheti megfele-, lően a rábízott feladatokat. KOCSIS FERENC munkáslevelező, Zselíz. mellett foglalkozik, ebédet főz, később nem érne rá, mivel ő is a gyárba jár munkára. Már gyülekezik a munkásság. A kö­zelebbi és távolabbi falvakból járnak be, ki vonaton, ki busszal, s így bizony megtörténik, hogyha ezek kés­nek, a munkábalépés csak késve tör­ténhet. Tegnap is úgy hallom, két em­ber hiányzott. Ezért a munka nem megy olyan ütemben, mint ahogy azt a vállalt szocialista kötelezettségek megkívánnák. A munkások létszáma 20, de legalább 26-ra volna szükség s akkor egy millió téglát határidő előtt el tudnának készíteni. Miért nem vesz­nek hát fel további munkásokat, kér­dem Kozim elvtárstól. Azt feleli, azért, mert nincs lakás a felveendő munká­sok számára, már pedig olyanokra van szükség, akik nem vidékről járnak be, hanem helyben laknak. Kozim szerint azért sem kapnak munkásokat, mert keveslik a bért- A gyár dolgozói ha­vonként 3500 Kč-1 nem tudnak többet megkeresni, ebből még levonások van­nak. Sokan az említett összegnél is kevesebbet keresnek. Már többször kértek a munkások bérjavítást, de a válasz azt volt, nem lehet emelni a bé­reket, mert a tégla darabonkénti el­adási ára 1.30 korona, ezt fentről nem engedik emelni. Emiatt a munkásság állandóan zúg, ki is maradoznak, ami persze a termelés rovására megy. Mondogatják, nem lehet annyit ke­resni. amennyiből rendesen meg le­het élni, de a régebbi správeák kidob­hattak 380 ezer koronát felesleges gépalkatrészek vásárlására, amelyek már évek óta itt hányódnak a gyár területén, minden haszon nélkül, ócs­kavasként. Amiatt is van panasz, hogy a munkások, akiknek ruháját fe­lette rongálja a sár és a téglapor,nem kapnak ruhát, lábbelit. Miután mindezt elmondták nekem, azzal a kérdéssel fordultam az elvtár­sakhoz, hánv munkásnak jár a Pravda vagy az Üj Szó? Maguk elé néznek, lehet, arra gondolnak, hogy a kevés keresetből nem telik mindenre. Köz­ben mindnyájan átöltözködnek, meg­kezdődik a sárnak téglává formálása. Künn, az égető kemencénél Kepka elvtárssal váltok néhánv szót, érdek­lődőm nála, ideiében teljesítik-e szo­cialista és békekötelezettségeiket. A válosz: Nincs elegendő munkásunk, nézd, most is majdnem kidöglik a tü­zem, nincs huzatom, nem tudtuk ki- és berakni a téglát, pedig többen még a késő esti órákban is dolgoztunk- Ha a tégla nem ég ki rendesen, akkor az­ért én vagyok felelős, engem tartanak hibásnak. Ha jelentjük a baj okát, a hiányokat, akkor csak Ígéretet ka­punk, a valóságban pedig minden ma­rad a régiben. Ha lemaradás van, an­nak a munkaerőhiány az oka. Ha lesz elegendő állandó munkásunk, akkor még behozzuk az eddigi lemaradást és az év végéig száz százalékra teljesítjük kötelezettségeinket. RÉTHY ISTVÁN, Rimaszombat A nemzpthözi Sztálini „ Béke"-díj lanrrdtusa Prágában a ^ Cotton Eugénia a nemzetközi demo­kratikus nőszövetség elnöknője és a világbéke odaadó harcosa moszkvai hosszabb tartózkodása után Prágán keresztül Párizsba utazott. E. Cotton asszonyt Moszkvában a „nemzetek közötti béke megszilárdításáért" nem­zetközi Sztálin-díjjal tüntették ki. Prá­gában a tuzini repülőtéren üdvözölte őt Olga Fierlinger, a Csehszlovákiai Nőszövetség Központi Bizottságának tagja, Milena Králová, nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség Büró iának vezetője és Leonid Sarapov a Szovjet nagykövetség képviseletében­Arra a kérdésre, hogy milyen je­lentőséget lát abban, hogv nemzetkö­zi Sztálin-díjjal jutalmazták, E. Cotton asszony ezt válaszolta: — Az bizonyos, hogv a Sztálin-bé­kedíj nemcsak egy embernek szól, ha­nem az összes asszonyoknak az egész világon, akik néha nehéz helyzetben harcolnak a béke fenntartásáért. Büsz­ke vagyok arra, hogv a világ doígozó asszonyai megértették, hogv képesek az új háborút megakadál vozni. A Sztálin-díjjal történt jutalmazás nem­csak kitüntetés és jutalom számomra, hanem egyben buzdítás és kötelezett­ségvállalás, hogv a békéért folytatott harcot folytatni és erősíteni kell Előkészillelek a Dolgozók film fesztiváljára A Dolgozók Filmfesztiváljai sikerei­nek értékelése után a Kerületi Szak­szervezeti Tanács és a Csehszlovák Állami Film úgy határoztak, hogy eb­ben az évben Szlovákia hat kerületé­ben megrendezik a dolgozók filmfesz­tiválját. A dolgozók filmfesztiváljait a kő­következő időszakokban tartják meg: Bratislava, Kassa, Eperjes és Nyitra kerületekben július 31-től agusztus 5-ig. A besztercebányai és zsolnai ke­rületben augusztus 7-től 12-ig. Ezek­ben a kerületekben széles kiterjedésű előkészületeket tesznek, hogy dolgo­zóink tömegesen látogassák a haladó Az Alexandrov- együttes távirata A. Zápotocky miniszterelnöknek és D r. Nejedlý iskola-, iudomány­és művészetügyi miniszternek Antonín Zápotocky miniszterelnök július 17-én a Szovjet Hadsereg Ale­xandrov »Vörös Zászló* ének- és tánc­együttesétől a Bohumin melletti petro­vicei pályaudvarról a következő üdvöz­lő táviratot kapta: Most, hogy távozunk az ország­ból, köszönjük önnek és Ön által az egész csehszlovák népnek azt a különleges vendéglátást, forró fo­gadtatást és értékes ajándékokat, melyekkel bennünket elhalmoztak. Együttesünk egy hónap alatt 24 hangversenyt rendezett, melyet a Csehszlovák Köztársaság kb. egy­millió dolgozója látogatott meg. Büsz­kék vagyunk arra, hogy hangverse­nyeink és fellépéseink hozzájárultak Csehszlovákia és a Szovjetunió nem­zetei közti barátság további meg­szilárdításához.« Hasonló tartalmú táviratot kapott az államdíjjal kitüntetett dr. Zdnek Ne­jedlý egyetemi tanár, tudomány- és müvészetügyi miniszter is. filmgyártás szemléjét. Mindért kerü­letben a dolgozók filmfesztiválja al­kalmával öt hosszú, teljes estét be­töltő filmet és egy hosszú színes do­kumentális filmet mutatnak be, kőz­tük a Szovjetunió, Kína, Magyaror­szág, a Német Demokratikus Köz­társaság, Lengyelország és Románia filmjeit. A dolgozók bratisiavai filmTesztivál­jánák bemutatója J. Rajzmann ren­dező »Az aranycsillag lovagja* című, Babajevszky regénye alapján készült filmje lesz, mellyel megnyitják a dol­gozók fesztiválját. A fesztivál előadásain résztvesznek az összes versenyző államok film­dolgozóinak képviselői. A bratisiavai DFF-en fellépnek kultúregyütteseink jetunió filmgyártási minisztere he­lyettesének vezetésével szovjet kül­döttség vesz részt. Minden filmelő­adáson a film fajtája szerint üze­meink átveszik a védnökséget. A DFF-en fellépnek kultúregyesületeink és üzemi klubjaink is. Az üzemi klu­bokban előadások sorozata folyik és a vita közben dolgozóink foglalkoz­nak a filmgyártás kérdéseivel. Min­den héten előadásokat tartanak és elbeszélgetnek arról, hogy mennyire segíti a film a békéért folytatott har­cot, továbbá tárgyalnak a film hiva­tásáról a szocialista társadalomban, a Szovjetunió és a népi demokráciák filmművészetéről és a filmmunka tech­nikájáról. A dolgozók filmfesztiválja Szlová­kia minden kerületében kultúsestély­lyel ér véget, melyen vetítésre kerül az utolsó fesztiválfilm, az »Altáji vi­déken* című hosszú szovjet színes film. A belépőjegyeket a Kerületi Szak­szervezeti Tanácsok kultúrpropagan­da osztályai osztják szét. A belépő­díj egységesen tíz korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom