Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-19 / 167. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek/ A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 július 19, csütörtök 3 Kčs IV. évfolyam, 167. szám Szlovákiában júniusban az ipar teljesítménye 100.3 százalék • Szlovákiában az ipari termelés ter­vét 1951 június havában 100.3 száza­lékra teljesítették. A nehézipar 100.4, a könnyűipar 101, az élelmezésiipar 99.1 százalék­ra teljesítette a tervet. Iparác: % Szén Ere és nafta 95.8 88.2 Energetika 96.0 Kohászat 100.6 Nehéz gépipar 86.9 Gépkocsik 157.3 Finom gépipar 96.0 Altalános gépipar 111.0 Vegyiipar 109-4 Építkezési anyagok és keramika 100.3 Tettekre van szükség Üvegipar 87.7 Faipar 94.6 Papíripar 94.8 Textil- ós ruházatiipar 103.8 Bőr- és gummiipar 103.9 Pártunk Központi Bizottsága és a Köztársaság kormánya legutóbbi nagyjelentőségű üléseiken határoza­tokat hoztak a termelés gazdaságos­sabbá tételéről és ezzel kapcsolatban 77.500 munkaerőnek az adminisztrá­cióból a termelésbe való áthelyezésé­ről. E nagyjelentőségű határozat a dolgozó tömegek széles rétegeiben nagy visszhangra talált, mert hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy ezeknek a munkaerőknek helyes beállításával az üzemek egész sorá­ban biztosíthatjuk a második és har­madik műszakot, ideiglenesen meg­oldhatjuk a nehéziparban mutatkozó munkaerőhiányt és biztos megélhetést nyújthatunk azoknak a dolgozóknak, akik eddig nem a termelőmunkában dcljoztak és akiknek még nem volt alkalmuk megismerni az igazi alkotó munkában élő, felszabadult emberi világot. A Központi Bizottság határo­zata nyomán néhány nap múlva a ha­tározatban említett központi hivata­lok máris megkezdték e fontos hatá­rozatok végrehajtását. Hírt adtunk arról, hogy a mező­gazdasági gépesítés központja admi­nisztratív erőinek 40 százalékát azon­nali hatállyal áthelyezte a termelésbe és a megmaradó káderek kötelezett­séget vállaltak, hogy az elmenők munkáját is teljes egészében hiány­talanul elvégzik és így hozzájárulnak A vegviipar és a textilipar az év eleje ahhoz, hogy a munka termelékenysé óta minden hónapban állandóan telje- f a mezőgazdasági gépesítés alá sítette a tervet. A CSEMADOK II. országos közgyűlése u tán a helyicsoportok fokozzák aktivitású A réíei helyícsoport munkájából A CSEMADOK második országos közgyűlése megadta az irányt a cseh­szlovákiai magyar dolgozóknak, hogy miként vegyék ki részüket a szocia­lizmus építéséből, hogy így hazánkat, a Csehszlovák népi demokratikus Köz­társaságot a dolgozó nép összefogásá­val még szilárdabbá, erősebbé tegyük. Hken a közgyűlésen a felszólaló elv­társak rámutattak a CSEMADOK ed­dig elért eredményeire, ugyanakkor rámutattak bizonyos passzivitásra is, apiely abban nyilatkozik meg, hogy a magyar dolgozók közül sokan nem vesznek aktív részt a CSEMADOK munkájában.. Nekünk, csehszlovákiai magyaroknak meg van minden lehetőségünk arra, hogy a CSEMADOK-ot tömegszer­vezetté alakítsuk ki, hogy munkájá­ba bekapcsoljunk m.nden becsületes magyar dolgozót, megértessük vele, hogy a szocializmus építése legfon­tosabb feladata A nem elégséges aktivitás megmutat­kozik a rimaszombati, ozsgyáni, rima­jánosi és más csoportok működésében. Például ezekben a községekben 1000— 1500 lakos van és a CSEMADOK tag­száma nem több mint 30—40. Rima­szombatban magában 6—7000 lakos közül csak kb. 250 a CSEMADOK taglétszáma. Minden becsületes tnagyar dolgozó­nak fel kell figyelnie a CSEMADOK második országos közgyűlésén elhang­zót^ szavakra écs határozatokra, be kell kapcsolódnia ennek a tömegszervezet­nek munkájába. Bacílek elvtárs szavai szerint ma minden magyar dolgozó bátran szívhatja a levegőt annnak tu­datában, hogy egyenjogú polgára sza­bad hazánknak. Tudnunk kell azt, hogy kötelessé­günk ezért a hazáért dolgozni, amely már nem az uraké, hanem a dolgo­zóké és ezt építve, saját jövőnket építjük. Csehszlovákia magyar dolgozói, jöjjetek sorainkba, váljatok kultúr­egyesü'etünk tagjaivá, mutassátok meg, hogy építői vegytok a szocializ­musnak, ad játok ta^újciét annak, hogy egy emberként sqľakoztok fel szere­tett vezérünk, Klement Gottwald köz­társasági elnökünk és Kommunista Pártunk mellé, amely dolgozó népün­ket a boldogabb élet felé vezeti. SZABADI ISTVÁN munkásíevelező, Rimaszombat. A rétéi CSEMADOK-csoport eddig is jól működött, de az új vezetőségi választás megadja azt a lehetőséget, hogy a csoport még komolyabb mun­kát fejtsen ki. A vezetőség tudatosította, hogy nem elég színdarabokat játszani, hanem részt kell venni az EFSz munkájában is A tagok brigádokon vesznek részt, bekapcsolódtak a közös aratásba, mindegyik a maga lehető­ségei szerint. Leggyakrabban szombat délutánonként dolgoznak az EFSz földjein. Ezenkívül kötelezettséget vállaltak, hogy elvégzik az állomásról be­vezető út fásítását. Ezt a kötelezettségvállalásukat teljesítették is. A hús­és tojás beszolgáltatásával kapcsolatban agitációs párokat állítottak fei, ép­pen úgy, mint a népszavazás és a többi akció során. Uhrovics elvtárs, a he­lyi csoport tagja vállalta, hogy 10 előfizetőt szerez, a Tartós békéért, népi demokráciáért című hetilapra és felajánlását magasan túlteljesítette, mivel eddig 25 előfizetőt szerzett és ezenkívül 4 előfizetőt az Uj Szóra és a „Bé­ke" című könyvre 10 megrendelőt. Ebben az évben 20 új tagot szervezett be a CSEMADOK-ba. Szükséges azonban, hogy tagszervező munkából az egész jelenlegi tagság kivegye részét. A CSEMADOK helyi csoportja most ké­szül meglátogatni Nagyfödémest kult úrbrigádjávai, hogy aktivizálják az ottani helyi szervezetet. Ezzel a mim kajával támogatja a rétéi CSEMADOK a békének, hazánk felépítésének ügyét. FEHÉR JÓZSEF munkáslevelező, Szene. A tardoskeddí CSEMADOK-csoport példát mutat Nemrég hangzott el Bacílek elvtárs nagyjelentőségű beszéde a nyitrai ke­rületi pártértekezleten, amelynek során kihangsúlyozta azt is, hogy a magyar dolgozók csak kis számban vesznek részt a CSEA1ADOK munkájában és hogy a CSEMADOK-nak tömegszervezetté kell válnia. Nemrég tartotta meg a CSEMADOK II. országos közgyűlését, és már most megmutatkozik egyes községekben, ho^y az ott elhangzott beszédek jó termőtalajra hullottak és hogy a CSEMADOK-tagjai tudatosították, hogy az egyesületnek a szűk­kertekből ki kell vergődnie, hogy mint erős tömegszervezet hathatósan be­kapcsolódhasson a szocalizmus építésé be. Ez megmutatkozott a tardoskeddi CSEMADOK-csoport munkájában is, amely ez év februárjában alakult meg .29 taggal és azóta nem tudta tagsági keretét kibővíteni Az említett nagyjelentőségű beszédek után a közgyűlés alapján a tardoskeddi CSEMADOK is aktív, lendületes munkába kezdett, hozzálátott a tagtoborzáshoz. Már most rövid idő leteltével a tagság lét­száma meghaladja az ötvenet. Ezt a sikert a CSEMADOK-tagjai úgy tudták elérni, hogy minden dolgo­zót meggyőztek, hogy a magyar dolgo zók fő feladata, mint a Csehszlovák népi demokratikus köztársaság egyenjogú polgárainak, teljes mértékben bekap­csolódni az építőmunkába. Meggyőztek minden dolgozót arról, hogy jogaink mellett kötelességeink is vannak. Kötelességünk az, hogy teljes mértékben résztvegyünk ennek az országnak az építésében, amelyet sajátmagunknak építünk, amely a mi hazánk. Tardoske dden a dolgozók nagyrésze megértette azt, hogy a CSEMADOK működése nem merül ki csak a kultúrmunkában, hogy állandóan összeköttetésben kell lenni minden körülöttünk zajló ese­ménnyel. Jelenleg a CSEMADOK egyik nagy feladata az, hogy kivegye ré­szét a békearatásból. Ebben is példát akar mutatni a tardoskeddi fiatal CSEMADOK-csoport. Munkája szolgáljon például minden csoportnak, hogy a közgyűlésen elhangzott határozatok szellemében még aktívabban vegye ki részét a szocializmus építéséből és így erősítse a békét. CSANDAL ISTVÁN munkáslevelező, Alsószeli. A Szepesi Ércbányákban úi munkamódszerek alkalmazásával fokozzák a teljesítményt A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának februári ülése, az SzKP' Központi Bizottságának ápri­lisi határozata, a normák felülvizsgálá­si kampánva és a Bányásznap mozgó­sítja bányászainkat, hogy új munka­módszerekét vezessenek be munkahe­lyükön és emeljék a muka termelékeny­ségét. A szepesi ércbánvák Szmolnik-iize­mében szép eredményeket értek el a fo~ lyosók gyorsvágásánál. A fejtésnél há­rem műszakban két-két munkaerővel dolgoznak. A mult hónanban a folyo­sók vágásánál 38 folyóméteres teljesít­ményt értek el, ami annyit jelent, hogy az egv órára biztosított norma helyett, amelv 2.34 cm-t tesz ki egy férfierőre, 4 04 folyócentimé'.er teljesítményt értek el . Ez év augusztus elsején új versenv indul a folyosó gyorsvágásánál, mai mozgósítani fogja a bányák dolgozóit, hogv a tervet egyenletesen teljesítsék. A versenv egyben biztosítani fogja a normák felülvizsgálásának sikeres vég­rehajtását. A versenvbe bekapcsolódnak Szlovákia összes bányász üzemei Cél­ja fejleszteni az új munkamódszereket és ezek segítségével a folyosók vágá­sánál a lehető legnagyobb teljesítményt elérni, ami meggyorsítja az új telepek feltárását. A versenv megakadályozza a tervezett termelési költségek emel­kedését is. A verseny értékelésénél meg­bírálják a munkamenetet, az anyag ke­ménységét, a gépi felszerelést, továbbá a munkaerőkérdést, milyenek a munka, a szellőztetési lehetőségek, mennyi egy folyóméter termelési költsége koroná­ban, milyen a termelési költségek ará­nya a tervhez viszonyítva és végül ho­gyan teljesítik a férfiak óránkénti nor­máinkat. tartozó összes üzemekben emelked­jék. „ \ Az első jó kezdeményezés után vártuk a további lépéseket. Bár szü­letett néhány határozat, valójában azonban ezek a határozatok nem vol­. tak konkrétek és nem számoltak be I olyan lépésekről, mint aminőt a me­zőgazdasági gépesítés központjának esetében tapasztaltunk. Még a Köz­ponti B'zottság határozatának meg­jelenése előtt lapunk jő néhány cik­kében rámutattunk az adminisztratív erők túltengésére egyes üzemekben, így például a kassai üzemekben, a pótori bányákban. Azonban a kezdeti határozatok után további lépések nem jöttek és így magunk jártunk utána, milyen a helyzet például a kas­sai üzemekben és hol tartanak a Központi Bizottság határozatainak végrehajtásában. A Kassa járási párt­bizottság üzemi oktatóival folytatott beszélgetésünk alkalmából igen érde­kes és tanulságos esetekről tájékoz­tattak bennünket Seman elvtárs okta­tó megemlítette a kerületi tejcsarnok vállalat esetét. Ebben az üzemben 250 hivatalnok dolgozik adminisztratív beosztásban. A 250 adminisztratív hi­vatalnok mellett az üzem munkásai­nak, tehát a termelésben dolgozóknak száma csupán 256. Nyilvánvaló, hogy itt a munka termelékenysége nagyon alacsony. Lássuk csak, mit tett a ke­rületi tejcsarnokok, tejfeldolgozó­üzemek központja, hogy a Központi Bizottság határozatait megvalósítsa. Egyelőre még szó sincsen arról, hogy a hivatalnokok egy részét a terme­lésbe vigyék át, hogy őket fontos ipari szektorokba juttassák, sőt ellen­kezőleg, mint ahogyan Rásky elvtárs meséli, a közelmúltban megjelent Do­rlnek elvtárs káderes, és olyan kije­lentést tett, hogy ő még egy admi­nisztratív erőt akar felvenni a ká­derosztályra, egy megbízható, meg­felelő erőt, mert ilyen nincsen. Ugy hisszük, joggal kérdezhetjük, hogy vájjon kiket tömörített ebben a vállalatban Dorinek elvtárs, a káde­res, kikből hozta össze a 250 főt számláló túlméretezett adminisztrá­ciós dzsungelt, ha most a káderosz­tály nem talál ebből a számból egyet­len egyet sem, aki megfelelő lenne. Ebből látható, hogy sok helyütt az elvtársak nem értik helyesen a Köz­ponti Bizottság határozatait és nem tesznek olyan lépéseket, amelyeket elvártunk. Ezt megerősítette Svarc elvtárs, a járási pártszervezet szerve­zési titkára is, aki azt mondta, hogy az igazgatók, általában az üzemi ve­zetőségek nem értik meg a Központi Bizottság határozatait, sok helyütt kibúvókat keresnek s arra hivatkoz­nak, hogy még a nemzeti vállalatok statútumában előírt létszám sincs be­töltve. A nemzeti vállalatok statútuma ala­pos revízióra szorul, mert jónéhány bejegyzett előadói hivatal, jónéhány referens ügyköre egyes üzemekben nagyon könnyen összevonható. Sok üzemben például meg van i. tüzrendé>­szeti előadó hivatala és hatásköre, azonban ez az előadó egy hónapban 14 napot sem tud kitölteni munkával. És hogy magát hasznossá tegye, az akták egész sorát gyártja, am'.re nem volna semmi szükség. A nemzeti vállalatok vezetősége ar­ra hivatkozik, hogy az ilyen előadói hivatalok betöltésére vonatkozó pa­rancsot felülről kapják. Ezért nagyon fontos az, hogy az összes üzemek szervezési sémáit áttekintsük és ösz­szevonjuk azokat az osztályokat, amelyek munkája nincs kellő mérték­ben kihasználva. A húsüzemkben a munkások és hivatalnokok aránya 1:3-hoz és az elvtársak arra panaszkodnak, hogy a h'vatalnokerők túlméretezését a pa­pírháború okozza. Tény ez is, igen sok helyütt indokolatlanul megszaporí­tották az írásbeli munkák mennyisé­gét és nehezzé tették a bürokratikus gépezet mozgását. Lényegében itt ar­ról van szó, hogy a felelősséget tolo­gatják egyik helyről a másikra és sokszor egy jelentéktelen ügyvitelhez hat aláírás szükséges. A kassai szerelési üzemekben nagy újjászervezés és tisztogatás foly'k, úgyhogy innét pontos híranyagot még nem tudtunk kapni. Azonban általában megállapíthatjuk azt, hogy bár a Központi Bizottság által felvetett kérdésekkel az elvtársak már foglal­koztak, ezekből azonban csak néhány nem konkrét határozat született. Tel­tekre van szükség, arra hogy a kassal üzemek is minél előbb megkezdjék a Központi Bizottság határozatainak végrehajtását, hogy a maguk terüle­tén megtegyenek m'.ndent az admi­nisztratív erők arányának megfelelő számszerű csökkentésére és ezáhal az üzemek költségeinek csökkentésére. Az elvtársak jó néhány rossz példát is megemlítettek. Ilyen például a sör­gyár esete, ahol a vezetőség minden­féle kifogásokkal igyekszik tartani a terv feletti adminisztratív erőket is. Egy másik példa az, hogy minden nagyobb üzemnek köztudomás szerint van szálítási előadója. Ezekre sokszor két autóról való gondoskodásnál több nem jut, amit a garázsmester nyu­godtan elláthat. Tthát két autó, két soffőr jut a közlekedési-szállítási elő­adókra, akik nagyrészben maguk mel­lé már adminisztratív erőket is vettek fel, mert hát az irodai munkát csak nem végezhetik egyedül? Ezeknek a kérdéseknek a megoldá­sa szorosan összefügg a normák fe­lülvizsgálásának most folyó kampá­nyával. Megkezdődött a munkahelyek felülvizsgálása az adminisztrációban ís és reméljük, hogy I5-e után ez is meghozza a kellő eredményeket. Azonban az üzemek vezetői ezt a kér­dést nem vetik fel sok ízben helyesen. A járási párttitkárságon az elvtár; sak elmondták, hogy ma például az erdőigazgatóság gépállomásán voltak. Ott Varga igazgató, volt aktív őrnagy, így képzelte el a normák felülvizs­gálását összüzemi méretben: Előveszi az idei normákat, összeha­sonlítja az idei teljesítménnyel, aztán kiveszi ebből a kettőből az arany középutat és kiakasztja az udvarra, hogy mindenki megnézhesse helyesli-e vagy sem. Varga igazgatónak, (akit különben azóta már leváltottak) természetesen így a legkönnyebb. Azonban hisszük, hogy az új igazgató, Stojka Miklós autószerelő, nem így képzeli el majd a normák felülvizsgálását. Itt is, amikor a járás funkcionáriu­sai a normák felülvizsgálását meg­magyarázták, a munkások élénk vitá­ba kezdtek, amelynek keretében sok műszaki és szervezési hiányt leplez­tek le és javítottak ki. Általában meg kell áfl3pftani azt, hogy a kassai kerületben a szakszer­vezetek munkája hiányzik. Hiányzik a felvilágosító munka a dolgozók között és ezért kevés a helyes kezdeménye­zés, ezért nem történt meg eddig a Központi Bizottság határozatainak ke­resztülvitelében sem a megfelelő lépés. Szükséges, hogy a szakszervezeti csoportok munkájukat javítsák s a Központi Bizottság határozatainak keresztülvitelében az üzemek dolgo­zóinak kezdeményezésére építsék ak­tivitásukat, amely így egészen bizo­nyosan meghozza a maga eredményét és a kassai üzemekben is megkezdőd­hetik a harc a munka magasabb ter­melékenységének eléréséért. Horváth László. Az eredmények,/'melyeket a versenv során elérnek, hozzájárulnak az 1952. évre szóló normák síkorcs felülvizsgá­lásához. Az ű; koreai nagykövet Viliam Široký kormányalelnök-külügyminiszternél Viliam Široký kormányalelnök és külügyminiszter hétfőn, július 16-án fogadta Kim Ung-gi-t, Kprea új csehszlovákiai nagykövetét, aki átadta neki megbízólevelének i másolatát. Viliam Široký kormányalelnök és külügyminiszter szívélyesen elbeszél­getett a nagykövettel, aki De Csen­chua kíséretében jelent meg­A látogatáson ugyancsak részt vett Ing. Juraj Chalupa, a diplomáciai pro­tokol főnöke és Dr. Arnošt Karpišek, a külügyminisztérium ázsiai népidemo­kratikus államok osztályának veze­tő ja. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom