Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)
1951-07-03 / 154. szám, kedd
A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának üdvöztcf távirata Kina Kommunista Pártjához A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött Kína Kommunista Pártjának, megalakításának 30 éves évfordulója alkalmából. Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának PEKING Drága élvtársal<! A Csehszlovákiai Kommunista Párt és a csehszlovák nép nevében legforróbb testvéri üdvözletünket küldjük Nektek dicső Pártotok megalapításának 30 éves évfordulója alkalmából. A Kínai Kommunista Párt, támaszkodva az SzK(b)P gazdag tapasztalataira, Mao-Ce-Tung elvtárs vezetésével kiharcolta a kínai nép szabadságát. Kívánunk nektek, elvtársak, az erős és boldog Kínai Népköztársaság építésében, — amely a Szovjetunió vezette béke táborának és a szocializmus világtáborának hatalmas támasza, — további nagy sikereket. A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága. Mondjyk meg az igazat! Pártunk Központi Bizottsága június 26-i és 27-i ülésén megtárgyalta a közellátás helyzetét és kötelező határozatot fogadott el, amelynek alapján a kormány intézkedéseket tett a húsfogyasztással, a zsirral és tojással, valamint más árucikkekkel kapcsolatban és elhatározta í.z Ipari termékek néhány fajtájának árrendezését. Mi tette szükségessé ezeket az intézkedéseket, hogyan került sor Pártunk Központi Bizottságának e jelentős döntésére. A dolgozó tömegeknek tudniok kell erről az igazat. Az elmúlt hetekben és hónapokban a szabadpiacon a hús, zsír, vaj és tojás árusításában hiány mutatkozott. Mindenki előtt világos volt az a tény, hogy az egyre növekvő keresletnek termelésünk nem tudott eleget tenni és nem tudtunk a szabadpiacra adni megfelelő mennyiségű húst anélkül, hogy ezzel ne lett volna veszélyeztetve a kötött piac ellátása. Az új intézkedések tehát a dolgozók érdekében történtek. Pártunk Központi Bizottsága azért határozott így, hogy biztosítsa a dolgozó nép folyamatos ellátását, hogy megakadályoz, za a spekulációs felvásárlásokat és rendet teremtsen a közellátás terén. A Központi Bizottság határozata, a kormány rendelete helyes és okos rendelkezés, meit abból az elvből indul ki, hogy elsősorban a munkásság és a többi dolgozók ellátását kell biztosítani és csak azután kerülhet sor a szabadpiac keresletének kielégítésére. Ezek az intézkedések tehát a dolgozó nép, a szocialista országépítés és a béke védelmének szempontjából történtek. Ha a Párt és a kormány az élelmiszerkészletek elpocsékolását megengedi, a dolgozók közellátását sújtja vele. Ezért dolgozó népünk megérti a Köznonti Bizottság határozatát és helyesli azt. Mindenekelőtt tudatában kell lennünk annak, hogy ezek a nehézségek átmeneti nehézségek, a fejlődés nehézségei. A hús-, a zsír-, a tojásfogyasztás a városok, de a falvak .dolgozóinál is rohamosan növekszik. A múlt évben a szabadpiacon kétszerte több húst és hústerméket adtunk el, mint 1949-ben és ez a mennvlség több mint egyharmada a kötöttpiacon vásárolt húsmennyiségnek. Amellett a jegves húsfogyasztás is egyetlen esztendő alatt 8%-kal nőtt. Az epv lakóra eső húsfogyasztás a mult évben már 39 ktr volt ami felével töhb mint a München-előtti köztársaságban. A nehézségek Igazi alapvető oka az, hogy a húsfogyasztás és a többi életszükségletek vásárlása sokkal gyorsabban nő, mint amennyi a mi lehetőségeinknek rregfe'el. A Központi Bizottság februári ülésén GottwH elvtárs rámutatott a mezőgazdaságban m'ntknzó alac^onv terrr«' Ä'<env«ŕtrre. Am'kor a München-előtti köztársaságban 1 millió éhező munkanélküli veit, a munkások kolíúsbéreken tengették életüket, am'kor a dolgozó paraszt minden liter te i fel és minden kilogramm hússal sietett a oiacra, hogy összekuporgassa azt a néhánv garast, amivel megmentheti kunvhó'át az árverés elől. amikor a kirakatok tele voltak áruval és az üzletek tátongtak az üressé<rtől, mert h'szen nem vrlt min vásárrlni, nem volt nénz a vásárlásra, — abban az időben elegendő volt a mezőgazdasági munka alacsony termelékenysége. Ma, amikor a szocializmus építésében egyre növekszik a nép életszínvonala és növekszenek a dolgozók igénvei is, ma már a mezőgazdaság alacsony termelékenysége számunkra nem elegendő. Ezért vezeti Pártunk a dolgozó parasztságot a szövetkezet útiára, a mezőgazdasági szövetkezeti nagyüzemi termelés felé, ezért harcol a meglevő EFSz-ek megszilárdításáért és iobb gazdálkodásra tamtja a szövetkezeteket. Ha dolgozó népünket el akarjuk látni elesendő élelmiszerrel, akkor mindenekelőtt fokoznunk kell a földek hektárhozamát és az állattenyésztést. Ezért tett Pártunk intézkedéseket az állami birtokok és állami gépállomások munkájának megjavítására és ezért vezeti a dolgozó nép harcát az osztályellenség, a kulákság e'len, amelv minden lehető eszközzel hátráltatja a fejlődést a falun és fékezi előrehaladásunkat a szocializmus felé. A mostani nehézségekhez ezeken kívül még az is hozzájárult, hogv az állattenyésztés tervét nem teljesítették, különösen a vágósertéseknél. Ezért nem teljesítették a felvásárlás tervét, mert a felvásárló szervezet még nem tudja megszervezni a folyamatos felvásárlást minden időszakban. De a sertéstenyésztésben sem értük el az alő'rt tervet. Itt is megmutatkozik a kulákság működése, amely szabotálja a termelést, a beszolgáltatást és amely megkísérli befolyásolni a kis- és középparasztságot, hogy ne tartsák az előírt jószágmennviséget- A nemzeti bizottságok felelőtlenül engedélyezték a házivágásokat, amelveknek száma 1949 évvel szemben a felével növekedett. Ugyanilyen hatalmas növekedési irányzat mutatkozott meg a szabadp'ac más élelmiszereinél is. 34 százalékkal emelkedett a va jfogvasztás, 137 százalékkal a kávéé, stb. Ugyanilven növekedés észlelhető a textil, cipő és más iparcikkeknél. Mindez arról tanúskodik, hogv mekkorát nőt a vásárló erő, hogyon növekedett népünk életszínvonala. Azonban mi csak azt fogyaszthatjuk el, amit termelünk, vagy pedig amit termékeinkért a külföldről behozunk. Semmivel sem többet és ugyanakkor rá kell mutatnunk arra, hogv a vásárló erő gyarsabban növekszik, m'nt nő az élelmiszerek termelése és a ipari-cikkek gvártása. Állandóan véssük emlékezetünkbe azt az alapvető igazságo, hogy a népi demokratikus rendben a fogyasztás semmiképpen sem a pénz mennv'ségétől, hanem az ioarl és mezőgazdasági termékek tömegétől függ. A bérek és fizetések emelkedése, dolgozóink magasabb jövedelme .csimán akkor hozhatja meg a gyakor'ati sikert, ha ugvanilven módon nő a termelés is, ha ugvan'lven módon emelkedik a munka termelékenysége az ioarban és a mezőgazdaságban egvaránt. A munka termelékenységének emelkedése, a termelés gazdaságosabbá tétele nélkül lehetetlen biztosítani a termékek megfelelő menv"vicégét egész néoiink számára, különösen akkor, am'kor a bérek és fizetések gyorsabban nőnek, mint a tertpe'és. Központi Bizottságunk határozata s a kormány intézkedései éppen erre irányulnak. Eltávolítják a termelés és a bérek, a fogyasztás fejlődésének egvenlő'lenségét. Ezért Pártunk Köznonti Bizottsága harcra mozgóst ja a kommunistákat és egész dolgozó néünket, hatalmas küzdelembe hívja a munka termelékenységének fokozására, a termelés gazdaságosabbá téte'ére. Használjuk fel üzemeink teljesítőképességét, szervezzük meg jobban a munkát, vezessük be a második és harmadik műszakot, bániunk gazdaságosan a nyersanyagokkal és ígv termel fiink többet, jobbat és olcsóbban és akkor nem lesznek gondjaink olvan ránvban. hn<rv mit csináljunk a fölösleges vásárlóértékkel és eltávolítjuk közellátási nehézségeink jelentős részét is. Dolgozó népünk elutasítja az aJlenség hangját, amelv megkísérli rágalmazni néni demokratikus rendszerünket. Tudja, hogv mi van a külföldi imneri»Iisták Csehszlovákia-ellenes propagandáia mögött. Még eH»kszünk a kap'talizmusra, amelv a München,^őttj kö *t jjgMS4gbM» nSMÜMaíVilás proletárjai egyesüljetek 1. A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 július 3, kedd 2 Kčs IV. évfolyam, 154. szám Kosut emléke és üzenete? A proletár nemzetköziség lobogója alatt együtt harcoltunk a kapitalizmu) megdöntéséért, együtt harcolunk a szocializmus győzelméért Húsz esztendővel ezelőtt azért jöttünk Itt össze. — mondotta Kugler József elvtái s, a kosuti események egyik résztvevője, a kultúrház alapkőletételi ünnepségén, — hogy egy darab kenyérért harcoljunk. Csendőrszázadok álltak velünk szemben, szuronyokkal, lövésre készen, korbáccsal. Igy tárgyalt a burzsoa-kapitalista kormány a munkással az első köztársaság Idején. Ilyen volt a munkás élete a kapitalizmus alatt. Ezért sohasem engedjük meg, hogy ismét visszatérjen ez a rendszer és vele együtt a nyomor és a munkanélküliség. Nem hagyjuk abba a harcot, míg a szocializmus nem győz az egész világon. Ez Kosut üzenete. Ez Kosut tanulsága. A kapitalizmus kíméletlen véres terrorja a kenyeret követelő munkásosztály és dolgozó parasztság ellen, a csendőrgolyó, a kifolyó munkásvér, ez jelzi a kapitalizmus útját mindenütt a világon, így bánnak ők a dolgozó néppel mindenütt, ahol sikerül uralmukat fenntartani. Es még egyre tanít Kosut. Arra, hogy a proletár nemzetköziség az a csodálatos fegyver, amellyel ellen lehet állni a legvadabb terrornak i® és amellyel végül is győz a proletárok igazsága az egész világon. Moszton, a dpeheovi viaduktnál éppen Úgy folyt a cseh munkásság vére, mint Korompán a szlovák munkásságé és mint Kosuton a magyar proletároké. Egyazon célért küzdöttek és egyforma ellenséggel álltak szemben, itt is, ott is és amott is:' a vérszopó, -kegyetlen finánctőkével. A proletár nemzetköziség lobogója alatt Együtt harcoltak a cseh, szlovák és magyar dolgozók a múltban a tőkés rend megdöntéséért és együtt harcolnak ma is vállvetve, kéz a kézben a szocializmus győzelméért. Ezt a gondolatot ápolja és erősíti Kosut emléke, ahol vasárnap letették a szlovák és magyar dolgozók közös kultúrotthonának alapkövét. Az ünnepségen megjelent Kubacs elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Kusik elvtárs, a Szlovák Szaktanács alelnöke, Martanovics képviselő, a kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, Major István elvtárs, Csehszlovákia budapesti nagykövete, az összes tömegszervezetek képviselői. Kubacs elvtárs beszéde Pártunk Központi Bizottságának nevében. Kubacs elvtárs mondott ünnepi beszédet. Beszédében hangsúlyozta a kővetkezőket: A galántai járás Szlovákia egyik legtermékenyebb járása és ebben a talán leggazdagabb járásban a kapitalizmus idején gyülemlett föl a legtöbb nyomor és éhség. Csak azért történt ez, mert a széles földek, me zők és rétek nem a nép tulajdonában voltak, hanem Kufler báró és a milliomos Guttmann birtokában, akik a cseh finánctökét, az iparbankot képviselték. Az 1931-es esztendő a kapitalizmus válságában a legkritikusabb volt. A válságot a tőkések és a nagybirtokosok a munkásság és a falusi szegénység még könyörtelenebb kizsákmányolására használták föl. A napszám 5 korona volt az ifjúságnál, 7 korona a felnőtteknél 10—14 órás napi munkáért. A Kommunista Párt vezetése alatt a galántai járás falusi szegénysége és munkássága harcot vívott a jobb életért. 1929-ben nagy földmunkássztrájk volt. 30.000 földmunkás sztrájkolt ekkor. 1930—31-ben a nagybirtokosok tovább szállították le a béreket és ezért 1931-ben újabb harc indult. A munkásság haragja napról napra növekedett s a galántai járásban 2000 földmunkás kezdj te meg a sztrájkot. Követelték, hogy 90 filléres órabérüket emeljék fel 1.30 koronára. A sztrájk győzelmesen befejeződött, azonban ez nem tetszett a burzsoá államgépezetnek és az agrár kormány bosszút szervezett. Amikor a Kommunista Párt május 24—25-én a galántai járás különféle községeiben, többek között Kosuton is gyűléseket rendezett, ezeket a gyűléseket a járási hivatal betiltotta. A kosuti gyűlést, ainfrt lyen Major elvtársnak kellett volna beszélnie, az utolsó pillanatban tiltották be, amikor a községeket mái nemi lehetett értesíteni a betiltó parancsról. így Kosuton sokszáz ember jött össze, akik hallani akarták kétségbeesett életük okainak igazságát. Amikor a munkanélküli mezőgazdasági munkások és kisparasztok összegyűltek a községháza előtt, csendőrkordon állt velük szemben. Major elvtársat Jánosik főhadnagy karddal sújtotta a földre. Ékre d csendőrök a tömegbe lőttek. Zsabka Sándor, Gyevát János és Turzó István holtan maradtak a poťban, Kugler és a többiek megsebesültek. Börtön és ólom járt akkor kenyér helyett. Csak a Kommunista Párt harcolt a dolgozók igazságáért és tanította őket arra, hogyan lépjenek a munkásosztály győzelmes útjára, minden súlyos áldozat ellenére. Major elvtárs felszólalása Kubács elvtárs után Major István követ, a kosuti tüntetés résztvevője emelkedett szólásra. Gyevát, Zsabka és Turzó elvtársak áldozata nem volt hiábavaló — mondotta — és mindannyiunkat aktív részvételre serkent a a világbékéért folyó harcban. A kosuti véres sortűz a szlovákiai munkásmozgalom, a nemzetközi szolidaritás és a bolsevik áldozatkészség egyik legmeghatóbb szimbólumává lett. Ebből és sok más helyen kiontott proletárvérből sarjadzott harcos és alkotó jelenünk és szocialista jövőnk nagyszerű távlata. Azok, akiknek porai felett mély megindultsággal hajtjuk meg fejünket, előharcosa! voltak annak az új szocialista társadalomnak, amelyet annyi odaadással és annyt szeretettel épít a régi és új nemzedék. S le kell, hogy rójuk — hangsúlyozta a továbbiakban Major elvtárs — ez alkalommal a hála és kegyelet adóját azokkal a mártírokkal szemben, akik a gyilkos fasiszta uralom áldozataivá lettek. A mi drága I és felejthetetlen Steiner Gáborunk, Július Fucsikunk, Kosik Istvánunk, Ján Oszohánk, Szabó Istvánunk — ezrei és tízezrei az ismert és névtelen hősöknek, csehek, szlovákok, magyarok mintaképet a mai fiatal nemzedéknek. Töltik tanul az ifjú dolgozó kitartást, forradalmi elszántságot, áldozatkészséget a harcban és az építő munkában. De egyúttal jogos és indokolt gyűlöletet táplál azokkal szemben, akik még ma is a régi világ borzalmait sóvárogják vissza. Erre tanítanak minket a kosuti temetők néma sírjai. Ez volt utolsó üzenete annak a millió és millió antifasiszta harcosnak akik a fasiszta fenevadak áldozataivá lettek, A harc tovább folyik, — mondotta végezetül Major elvtárs —, más formában, más körülmények között. Harc a iobb világért, a szocialista társadalma rendért és mindezek előfeltételéért: » világbékéért. Ezt a harcot is győzelmesen fogjuk befejezni, mert olyan emberek állnak a harc élén, mint szeretett köztársasági elnökünk, GottwaJd elvtárs, legközelebbi munkatársa. Široký elvtárs, és a világ dolgozóinak zseniális vezére és nagy tanítómeste-. re, a nagy SztálinA kosuti harc résztvevői és az elesett hősök hozzátartozói, Gyevát Mária, Turzó Anna és a többiek, akik ott voltak ezen a lélekemelő kosuti ünnepségen, tudatában vannak annak, hogy a harc és az áldozatok nem voltak hiábavalók és dolgozó népünk sz» bad és boldog életre talált a szocializmust építő Csehszlovák Köztársaságban. totta népünk alkotóerejét és az emberek millióit hajtotta az utcára- Népünk meg tudja becsülni azokat a vívmányokat, amelveket népi demokratikus országunk adott. Pártunk mindig az igazat mondta a népnek, mert politikája a nép érdekében és a nép érdekeinek megfelel jja» » Htfft) ifr Pártunk az igazat mondja a dolgozó népnek, feltárja a való helyzetet és így mutat utat azoknak a nehézségeknek kiküszöbölésére, amelyeket most a közellátás terén átélünk. A kommunisták az üzemekben, a hivatalokban, a városokban és a falvakban magyarázzák meg a dolgozó nénttek aw kBftH a* lntétiístiéeekeiek jelentőségét, győzzék meg a dolgozókat az intézkedések szükségességéről és mutassaiutk rá arra az igazságra, hogy mindez dolgozó népünk érdekében, a szocializmus és a béke érdekében történik. Ez a koirnnn* nisták harci feladata ezekben a na* pókban. Bydó £tfkvD f ff cjfaft njmn&n)
