Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-01 / 153. szám, vasárnap

2 UJSZ

O , 1951 július 6 Munkában a termés betakarításáért A bűcsi szövetkezet jól kidolgozott aratási tervvel indult neki az aratásnak Most, amikor már csak 1—2 nap rálaszt el bennünket attól, hogy az •ratás teljes lendülettel meginduljon, tni, a búcsi EFSz-tagjai is minden előkészületet megtettünk, hogy az idei békearatást úgy végezzük el, hogy minden szem gabonát idejében és veszteség nélkül betakarítsunk. Ez most a legfontosabb feladatunk, hogy minden szem gabona idejében a raktárakba kerüljön s ezzel biztosítsuk dolgozóink egész évi kenyérellátását. Nem lehet most eléggé hangsúlyozni a küszöbön álló aratás fontosságát, mert a termés sikeres betakarításának nemcsak gazdasági jelentősége van, hanem igen nagy politikai jelentősége is, mert most újabb bizonyítékát adjuk, hogy a szocializmus építésivel a termelésben egyre nagyobb eredményeket érünk el és ezáltal egyre jobban emeljük dolgozó népünk életszínvonalát. Szövetkezetűnkben az aratás alapos előkészítésére a legnagyobb gondot fordítottuk. Kidolgoztuk az aratási tervet, amely szerint a 800 hektárnyi gabonafélét 4 aratócsoport aratja le. Ezek az arató munkacsoportok egyenként 60 tagból állnak és úgy vannak megszervezve, hogy az aratás ideje alatt lehetőség szerint már a cséplést Is elvégezzék. Minden csoporton belül egy 6 tagú brigád alakul, amely az aratógépek előtt az egyes táblákat körülkaszálja és azokat a gabonákat, amelyek nagyon megdőltek, kézzel learatja. Az állami traKtorállomá&sa] kötött szerződésünk alapján az aratást egy saját és 15 a traktorállorriástól kiküldött önkötözőgéppeJ fogjuk végezni. így az egyes munkacsoportok 4 5nkötözőgépet kapnak és minden géphez a kévék összehordására 6 embert osztottunk be. A learatott gabonák keresztekbe összehordása után a tarlót lógereblyézőkkel meghárítjuk, úgyhogy ezután a traktorosbrigádok éjjel a tarlószántást tudják végezni. Így minden eshetőségTe felkészülve és minden önkötöző gépre napi 6 hektáros teljesítményt számolva, az aratást 8 nap alatt elvégezzük. Ha az elmúlt é^ek aratásaira gondolunk, ez olyan rövid idő hogy szinte hihetetlennek tűnik fel. Ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy azelőtt az aratóemberen a kézi aratás mellett hetekig rothadt hátán az ing és most hála mezőgazdasagunk gépesítésének ezt a legnehezebb mezőgazdasági munkát is inínden nehézség nélkül, sőt a férfimunkaerő mellőzésével is könnyen el tudjuk végezni, akkor elmondhat juk, hogy szövetkezetünkben ma az aratás nem teher, hanem olyan munka, amelyet tagságunk örömmel és könnyen végez el. Aratási tervünke* az őszi árpa aratásánál már gyakorlatban is kipróbáltuk. így most már tapasztalatból tudjuk, hogy munkánkat jól szerveztük meg és tervünket minden téren teljesíteni tudjuk. SOÔKY LAJOS, Búcs Befejeztük a növényápolás! munkákat és felkészültünk az aratásra A magyarbéli helyi pártszervezet a CsISz-szel és a többi tömegszervezetekkel karöltve az elmúlt napokban minden erőt mozgósított, hogy az EFSz-ben a még hátralévő növényápolási munkákat elvégezzék. A falu minden dolgozója megértette, hogy milyen nagy fontossággal bfr, hogy az aratás előtt minden növényápolási munkát befejezzünk és éppen ezért június 23-án és 24-én 230 ember vonult ki az EFSz földjelre, hogy elvégezzék az elmaradt munkákat. A dolgozók csoportokra oszlottak és vidáman, egymással versenyezve pusztították a gyomot, kapálták a répát és kukoricát. A munkafegyelem olyan jó volt, hogy többek között 3 óra alatt 8 hektár kukoricát megkapáltak. Most már. hogy a kapálást és a többi növényápolási munkákat befejeztük, minden előkészületet megtettünk az Idei békearatás megkezdéséhez és azon leszünk, hogy minden szem gabona ideiében es a legkisebb vesztesség nélkül be legyen takarítva. SZIGETI JÓZSEF, Magyarbél. Az ifjúság lelkesen kapcsolódik be az aratási munkákba Küszöbön áll az aratás megkezdése. Bö termés ígérkezik és most minden figyelmünket arra kell fordítani, hogy ezl a bő termést, dolgozó népünk egész évi kenyérellátását a legkisebb veszteség nélkül és az utolsó siemig betakarítsuk. Ezt a nagy feladatot taitva szem előtt a komáromi tárás CsISz helvi csoportjai is mindenütt felkészültek, hogy a termés betakarításában hathatós segítséget tudjanak nvújtanl az EFSz-eknek és a falvak egyénileg gazdálkodó, de aratásukat közös munkával végző dolgozó parasztságának. A komáromi járás ifjúsága már eddig 78 aratási csoportot alakított, amelyek mind munkára készen várják az aratás megkezdését. A Skoda-üzem ifjú dolgozói 32-tagú úgynevezett készültségi csoportot alakítottak, amelyek maid ott fognak az aratásban segíteni, ahol a segítségre a legnagyobb szükség lesz. A helyzet a komáromi járásban az, hogy nincs egvetlen egy helyi, vagy üzemi CsISz-csoport sem, amely ne állított volna fel vagy állandó aratóbrigádot, vagy pedig készültségi csoportot. A komáromi traktorállomáshaz tartozó gútai traktorosbrigád fiataljai pedie június 21-én megbeszélésre jöttek össze, és e meebeszéiés eredménveképpen megalakították a járás első ifjúsági traktoros brigádját. A brigád megtárgyalta Loksa László ifjúsági traktoros brigádjának az aratá6i munkákra való versenykihívását és az* az alábbi pontokban elfogadta: 1. A mi 6-tagú brigádunk 10 nap alatt 600 hektáron végzi el az aratást és egv hernyótalpas traktor segítségével ezzel egvidőben elvégzi a tarlószántást is. Az aratást agregátok nélkül végezzük. 2. Kicsépelünk 20.400 mázsa gabonát 20 munkanap alatt 6 cséplőgéppel. Egy cséplőgépre tehát 3400 mázsa gabona kicsépelése esik. 3- Ebben a pontban • Is elfogadjuk Loksa László ifjúsági traktorosbrigádjának versenykihívását és kötelezzük magunkat, hogv a gépeket az aratás és cséplés ideje alatt nagyobb javítások nélkül állandóan üzemben tartjuk. 4. Nekünk is példaképünk Lídia Korabelnyikova komszomolista és kötelezzük magunkat hogv az aratási időből egy napon át a megtakarított üzemanvaggal fogunk dolgozni, a cséplésnél pedig két nanig. I 5. Húsz kis- és középparasztot meg- I nyerünk a szövetkezeti gazdálkodás számára és a földműves ifjúságból 10 iflút beszervezünk a CsISz-csoportba. 6. Azokat a földműveseket pedig, akik még nem tagjai az EFSzeknek, rávesszük, hoev a gabonát egyenesen a cséplőgéptől a raktárba szállítsák. 7- Loksa László versenykihívását még kiegészítjük azzal, hogv brigádunk minden tagja azonnal megrendeli az Új Szót és az Alkotó Ifjúságot. * * # így készül a komáromi járás ifjúsága az idei békearatásra. BURGEL ISTVÁN a CsISz járási szervezési titkára, Komárom. A vágseüyei ifjúsági traktorosbrigád elfogadta a Loksa-brigád versenykihívását Az Uj Szóban olvasfuk Loksa László ifjúsági traktorosbrigádjának versenykihívását az aratási munkák gyors és jóminőségű elvégzésében. F.zt a versenykihívást mi, a vágsellyei traktorállomás CsISz-tagjai is alaposan megtárgyaltuk és úgy határoztunk. hogy azt az alábbi pontokban, a berlini VIT tiszteletére elfogadjuk. 1. Tíztagú ifjúsági traktorosbrigádunk kötelezettséget vállal, hogy önkötözőgépek segítségével 9 munkanap alatt 700 hektáron elvégezzük az aratást és ez alatt az Idő alatt agregátok segítségével elvégezzük a tarlószántást is. 2. Brigádunk vállalja, hogy erről a 700 hektárról a learatott gabonát a 4 cséplőgéppel 20 nap alatt kicsépeljük. 3. Mi is kötelezzük magunkat, hogy az aratási és cséplés! munkákból egyetlen gépünk sem esik kl. 4. Lídia Korabelnyiková komszomolista példáját követve, az aratás alatt az üzemanyag 7 százalékát, a cséplés alatt pedig 9 százalékát takarítjuk meg. 5. Hat kis- és középparasztot megnyerünk az EFSz-nek és a földműves ifjúságból II ifjút beszervezünk a CsISz-be. 6. Az egyénileg gazdálkodó földműveseket rávesszük, hogy a gabonát egyenesen a cséplőgéptől szállítsák a Földműves Raktárszövetkezetbe. 7. Brigádunk minden egyes tagja kötelezte magát, hogy előfizet az Uj Szóra és az ifjúsági sajtóra. A vágsellyei traktorál'omás CsISz traktorosbrigádja nevében: KENDER GYULA. A szövetkezetek tegyenek meg minden biztonsági intézkedést az aratás és cséplés idejére Az EFSz.ek szorgalmasan készülődnek az aratásra. Minden EFSznek megvan a maga gondosan kidoi goaott aratást terve. A szövetkezet minden munkacsoportja, minden egyes tagja pontosan tudja, mi a teendője. Az aratási tervek összeállításánál ne feledkezzünk meg a biztonsági intézkedésekről aem. Nem szabad el. felejtenünk azt, hogy az osztályharc a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején kiéleződik. A kapitalista kizsákmányoló elemek nem adják fel a harcot és felhasználnak minden alkalmat, csak hogy valami módon aláássák építő munkánkat. A falusi reakció figyelme az EFSz-ek. re irányul, mert az EFSz-ek keretén belül srazdálkodó parasztság sikerei lehetetlenné teszik a régi idők vissza térését, amikor 6k a dolgozók rovására éltek és gazdagodtak. Éppen ezért igyekezni fognak az EFSz-nek kárt okozni. Aratás és cséplés idején nyílik erre legjobb alkalmuk, amikor könnyű tüzet okozni és így elpusztítani a füldmüves egész évi munkájá. nak eredményét. A szabotálók és kártevők ellen minden erőnkkel kell harcolnunk. A feladat nehéz, mert a szocializmus ellenségei alattomosak ' és nem válogatnak az eszközökben. Azért mindnyájunknak ébereknek kell lennünk, hogy ezek az alattomos kártevők ne vihessék véghez aljas tetteiket. Azonban ne feledkezzünk meg az emberek hanyagságáról és óvatlan, ságáról sem. E rossz tulajdonságok következtében évente százmilliókra rúgó értékek pusztulnak el. A statisztikák adatai szerint évente óriási ká rokat okoznak a hanyag dohányosok és óvatlan gazdák, akik nyilt lángú világító eszközzel (gyertyával, mécsessel ) mennek a padlásra, csűrbe istállóba fltb. Mindenütt, különösen aratás és cséplés idején, rendet kell teremteni. A tisztaság és rend a tüz legnagyobb ellensége. El kell távolítani apókhálókat, szétszórt szalmát, takarmányt és egyéb gyúlékony anyagot. Az EFSz-ek épületein különös figyelmet kell szentelni a biztonsági intézkedéseknek, hogy a tüz keletkezésének lehetőségét kizárjuk. A felesleges dol gokat el kell távolítani , A villanyvezetékeket és be. rendezéseket vizsgáltassuk meg szakemberrel, mert csak az tudia megállapítani, ha valami nincs rendben. Az üzemanyag helyes és biztonságos elraktározásáról idejében kell gondoskodni. A biztonsági intézkedések megté telében az EFSz-eknek jó példával kell elöl járniok, különösen aratás és cséplés idején. Hivatalos jelentés a Köztársaság kormányának 1951 június 29-i üléséről (Folytatás 82 1. oldalról) sftást élvező dolgozók néhánv igényjogosultsága rendeztetik. A kormányrendelet, amelyet Eugen Erban, munkaügyi és népjóléti miniszter terjesztett el5, néhánv lényeges változást hoz a szociális biztosítást élvezők számára, akiknek az eddiginél nagyobb mértékben válik lehetővé az, hogy alkalmazásba lépjenek anélkül, hogy ez jövedelmük és igényjogosultságuk kárára volnaAz eddigi rendelkezések szerint az öregségi, Illetőleg rokkantsági járadékot megvonják, ha a nyugdí j járulékos több mint felét keresi előző átlagos keresetének. Ez ahhoz vezetett, hogy a nyugdíjasok nem törekedtek új alkalmazást keresni, s ha alkalmazásban is álltak, nem törekedtek arra, hogy munkateljesítményüket fokozzák. Az új rendelkezéssel biztosíttatik, hogy az öregségi járulékot, amely 1951 június 30-ig folyósítva volt, valamint a rokkantsági járadékot, ha a rokkantság fennáll, nem lehet ezentúl a nyugdíjjogosulttól megvonni azzal a megokolással, hogy új alkalmazásában az előző átlagos jövedelmének több mint felét keresi. Ugyanez érvényes a rokkantsági járulékot élvezőkre is, akik 60 éves korukban lépnek alkalmazásba, vagy azon felül, amikor is a rokkantsági járulékok egészen kivételes eseteket kivéve, tartósaknak tekintendők. A kormányrendelettel ugyancsak rendezést nyert a járulék megrövidítésének módja. A jövedelem megrövidítésének határa eddig 42.000 korona, amit most 48.000 koronára emelnek fel. A jövedelem annak a fél összegével csökken, amennyivel a jövedelem és a kereset mghaladja a 48.000 koronát évente, legföljebb azonban a kereset vagy jövedelem felével. Jelentőségteljes változás az eddig fennált állapottal szemben az a rendelkezés, hogy a nyugdíjjogosultnak a nyugdíj jövedelem csökkentése után is legalább is a felének kell maradnia. A 65 éven felüli nyugdíjasoknál a nyugdíj jövedelmet nem lehet megrövidíteni. Hasonlóképpen nem lehet a nvugdíjjövedelmet megrövidíteni azoknál, akik szénbányákban a föld alatt dolgoznak. A nyugdíjjövedeleri megrövidítésére vonatkozó rendelkezés minden nyugdíjjogosultra vonatkozik, ezzel kiküszöbölik az- eddig fennálló diszparitást, amely a munkásnvugdíjasok és a köz-, valamint állami alkalmazottak nyugdíjasai között fennállottak. Ugyanakkor a dolgozó nyugdíjasoknak jogigénvük van a betegbiztosításra és pedig oly betegségnél, amely két hónapig terjedő munkaképtelenséggel van összefüggésben abban az esetben, ha megbetegedésük előtt legalább három hónapot állandóan dolgoztak. A 60 éven felüli alkalmazottaknak, kik nyugdíjjogosultak már, de továbbra is megmaradtak az alkalmazásban, kedvezményeket hoz e rendelet. Ezen alkalmazottaknak 1951 június 30-a után az alkalmaztatásuk idejére az eddigi 2 százalékról 4 százalékra emelik a fizetésemelési részt. A kormány elvárja, hogy ez az új rendezés hozzá fog járulni, hogy a nyugdíj jogosultak nagyobb számban fognak bekapcsolódni a produktív alkalmazásba és fokozottabb munkát fognak kifejteni. A munkaügyi- és népjóléti miniszter a kormány elé jóváhagyás céljából törvényjavaslatot terjesztett a munkaközbeni biztonságról. E törvényjavaslatnak célja, hogy az alkalmazottaknak, valamint tanoncoknak munka közben a legnagyobb biztonságot nyújtsanak, hogy így elősegítsék alkotó erejüknek teljes kifejlődését A kapitalizmus idején az államnak csak addig volt érdeke, hogy a munkások életét és egészségét védelmezze, amíg az a kizsákmányoló osztály fokozott hasznát jelentette. Az állami felügyeletet felülről hajtották végre a dolgozók részvétele nélkül. Most a munkánál való biztonság megvalósításának felügyeletét a kormány elsősorban a dolgozókra bízza és elmélyíti, kiterjeszti gondoskodását a biztonsági és egészségügyi intézkedésekről munkájuk közhen a tudomány és a technika vívmányaival való összhangban. A törvény az üzem vezetőségének kötelességévé teszi, hocrv biztosítsa a dolgozók egészségét és munkabiztonságát, ugyanakkor megállan'th, ho^v a dolgozóknak is kötelességük ügvelni arra, hogy munkájuk Hwtonságosan folyjék, jelenteni kötelesek az eziránvban mutatkozó elégtelenségeket, részt kel! vpnnink az érdekükben rendezett biztonsági gyakorlatokban, kötelesek alávetni magukat az ezzel kapcsolatos vizsgálatoknak és orvosi véleményezésnek. A munka biztonsága feletti felügyeletet a szakszervezet fogja végrehaitani munkaellenörző szerveivel. E szerveknek mindenekelőtt tanácsokkal kell szolgálniok és segiteniök a dolgozókat, valamint az üzem vezetőségét. Állandóan kötelesek vizsgálni az üzemeke*, intézkedni a hibák kiküszöbölése tekintetében és a közegészségügyi kérdésekben közösen kell dolgozniok az Állami egészségügyi szervekkel. Václav Nősek belügyminiszter javaslatára a kormány megvitatta az önkéntes szervezetek és gyülekezésekről szóló törvényjavaslatot, am«ly jogrendszerünkben a népi demokrat, kus egyesülési és gyülekezési jog tekintetében hoz fontos rendezést. Az eddigi jogi Intézkedés az egyesületekre és a gyülekezésre vonatkozóan a régi osztrák-magyar előírások alapján történt, amely magán hordozta a régi rendszerek jellegét, amely formalizmusával és tartzlmatlanságával a helyes egyesületi élet fejlődésének kerékkötője volt. A helytelen egyesületesdl életünknek tipikus jellegzetessége volt és a burzsoá liberalizmus az egyesületi élet kúszaságát idézte elő. Az alkotmány megteremtette az alapokat arra, hogy a nép szervezeteket alkosson, amely eszközül szolgáljon, hogy a dolgozók legszélesebb tömegei a szocializmus építésében résztvegyenek. Az önkéntes szervezet lényegében különbözik az eddigi egyesületektől, mert hisz ezek hazánkba/l a szocializmus építésének ügyét szolgálják. A népi demokratikus rendszer kiszélesbíti az egyesületi szabadságot és új gazdagabb belső tartalmat ad neki. A dolgozó nép önkéntes szervezetekben csoportosul, hogy sokoldalú tevékenységet fejtsen ki társadalmi, kulturális fejlődésünkben és más, túlnyomóan eszmei érdek szempontjából Is, hogy így is elősegítse a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetet, valamint a munkások, a földművesek és a dolgozó értelmiség oszthatatlan egységét. Az önkéntes szervezetek feladata, hogy a lakosság legszélesebb rétegeinek meggyőzésével, azoknak a közös munkába való toborzásával megszilárdítsák a dolgozó nép hatalmát, pllandóan erősítsék világszerte a demokrácia, a haladás és a béke erőit. Az egyesületi jog rendezése az új törvényjavaslat szerint módot ad az egyesületek megváltoztatására, amelyeknek hivatása és struktúrája erre alkalmat ad, hogy újtípusú szervezetekké alakuljanak, vagv hogy bekapcsolódjanak egy már létező szervezetbe, ugyanakkor segít az eddigi egyesületek felszámolásában, amelyek a társadalmi szükségleteknek nem felelnek meg, a szocializmus építésének mostani szakában. Ami a gyülekezési jogot Illeti, az eddigi jogi rendelkezés Szlovákiában 1848-ból és a cseh országrészek-i ben 1867-böl származik. Ez a törvény nem különbözteti meg, hogy kJ is hívja egybe a gyűlést. Az egyének által egybehívott gyűlések ma egészen háttérbe szorulnak és ma kizárólag olyan gyűlések és összejővetelek folynak le, amelyeket közéleti tényezők és szervezetek hívnak öszsze. A törvényjavaslat a gyülekezési jogot a gyülekezési szabadság elvei szerint rendezi, ahogy erről az alkotmány 24. 5-a megemlékezik, mindamellett e rendelkezés rugalmas. A gyülekezési joggal kapcsolatos részletes megállapításokat a végrehajtási előírások fogják tartal. mázni. Dr. Stefan Rais fgazságügyminiszter javaslatára a kormány ezután jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely megállapítja a felelősség kérdését azokban a károkban, amelyeket a közlekedési eszközök okoznak. Az új rendelkezés folytán alapjában leegyszerűsítődik az eddigi joggyakorlat és hathatós védelem biztosíttatik a kárt szenvedett személyeknek. A törvényjavaslat leegyszerűsíti az eddigi szerteágazó előírásokat a kártérítéssel kapcsolatosan és egységesen rendezi a közlekedéssel kapcsolatosan felmerülő kártérítéseket a közlekedés minden ágazatában. A szocialista együttélés jogszabályai, val egybehangzóan biztosítja azt, hogy minden kárt szenvedett, ha a kár a közlekedés következtében következett be és azt nem maga okozta, hogy az megtérüljön, ugyanakkor igazolni kell, hogy a kárt kl követte el. A kormány ugyanaltkor tudomásul vette elnökének jelentését a közlekedési forgalom elégtelenségeiről az elmúlt esztendőben és azokat aa intézkedéseket is. amelyeket az egyes rezortok e hibák kiküszöbölésére foeanatosítottak. A kormány megbízta dr. Ján Sevcsik miniszterelnökbelyettest, hogy kísérje figyelemmel továbbra is. az érvénybe léptetett intézkedéseket és ' erről az év végével összefoglaló jelentést tegyen. Václav Kopecky tájékoztató sügyi és népművelési miniszter közölte a kormánnyal, hogy a hatodik nemzetközi filmfesztivált Karlové Varyban 1951 július 14-től 29-ig rendezik. A kormány javaslatára vállalta a fesz-, tivál védnökségét.