Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-01 / 153. szám, vasárnap

Világ proletár fai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 július 1, vasárnap 2 Kčs IV. évfolyam, 153. szám Drága Gottwald elvtárs! Most, hogy a bratislav&I magyar tannyelvű pedagógiai gimnázium befejezte első tanévét, szeretnénk megköszönni, hogy nekünk, a csehszlovákiai magyar dolgozók gyermeikeinek, lehetővé tett® azt, hogy a tudomány várát meghódíthatjuk, hogy békében tanulhatunk. ígérjük önnek. Elnök elvtárs, hogy erőnkhöz, tudásunkhoz mérten résztveszönk hazánk, Csehszlovákia szocializálásában- Ahol a béke megvédéséről van szó. Pártunk és ön, Gottwald elvtárs, mindig számíthat ránk, a magyar if júságra. A magyar tannyelvű pedagógiai gimnázium CsISz csoportja. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésérői szóló jelentés 1951 június 26-án és 27-én folyt le Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése Az ülést Antonín Zápotocký elvtárs nyitotta meg és vezette le Pártunknak a mezőgazdaság terén elvégzendő legközelebbi feladatairól Rudolf Slánský elvtárs számolt be. Beszédében áttekintést nyújtott az Egységes Földműves Szövetkezetek építésének általában sikeres feljlődéséről a CsKP Központi Bizottságának februári ülése óta és rámutatott arra, hogvan oldjuk meg a jövőben a két fő feladatot: a meglévő szövetkezetek megerősítését, az alacsonyabb típusról a magasabbra való áttérést és az ú i szövetkezetek megalapítását. A további siker attól függ, hány kis- és középparasztot tudunk meggyőzni és megnyerni- Most az a fontos, hogy idejében és veszteség nélkül folvion le az aratá." Hogy az EFSz-ek pŕl laképül szí a aratás végrehajtásában t mindenütt a lehető legtöbb dolgozó parasztot nyerjünk meg a közös aratási munkákra. Hasonlóképpen kell biztosítani a gyors felvásárlást, hogy a csrolőgéptől már az első búzaszemet az áliam kapja. Részévében továbbá foglrlkozott az FFSz-ek belső megszilárdításánál:, a munka jobb megszervezésének, a hektárhozam emelésének kérdéseivel és rámutatott a kulákok kártevése elleni harc kérdéseire. Slánský elvtárs az állami birtokok és áilami gépállomások igazgatásának újlászervezési alapelveiről is jelentést tett. amihez Gottwald elvtárs adott kezdeményezést és amit a Párt elnöksége !s jóváhagyott. Az igazgatást decentralizálják és gazdaságosabbá teszik, megszűnik az állami birtokok és az állami erdők központi igazgatósága. Az állami birtokokat a J földművelésügyi minisztérium fogja vezetni a kerületi igazgatás közvetítésével és a járásokban önállóan gazdálkodó egységek alakulnak. Növelik a népi igazgatás ellenőrzését. Hasonlóképpen decentralizálják az állami gépállomások igazgatását isBeszédének zárórészében Slánský elvtárs hangsúlyozta, hogy a falu szociíi'sta felépítése nagy feladatát csak akkor lehet sikeresen megoldani, ha a Párt naponta meggyőzi a dd^ozó parasztság legszélesebb rétegeit és megnyeri úlurik számár-. Néhány közellátási kérdésről Jozef Frank elvtárs számolt be. Megvilágította a közeil.itás' helyzet fejlődését a felszabadulás óta, főleg azonban 1948tól. Rámutatott arra, hogyan javi It folyamatosan népünk ellátása, hogyan nőtt a dclgozók életszínvonala, milyen rohamosan emelkedik a fogyasztás és fokozódik a keretlet. Ezután a közellátás helyzetéről beszélt. Rámutatott a szabadpiaci húsellátás terén mutatkozó nehézségek fő okaira. A nehézségek flapvető oka az. hogy a húsfogyasztás és a többi életszükséglet cikkek fogyasztása gyorsabban nő, mint ahogy megfelel lehetőségeink növekedésének. Mezőgazdaságunk főleg a még le nem küzdött mezőgazdasági szétdaraboliság következtében elmarad a fogyasztás rohamos növekedése mögött Ezenfelül nem teljesül a húsfelvásárlís, főleg a vágósertéseknél. Tekintettel ezekre a nehézségekre néhány intézkedést kell bevezetni, amely a Kis és a hústermékek fogyasztását, a zsírt és tojást és ezek szabadpiaci árait érinti. Olyan intézkedések szükségesek, amelyek a sertéshús termelésére és beszolgáltatására vonatkoznak, valamint az ipari termékek néhány fajtájának megszabását érintik. Ezen intézkedések célja az, hogy mindenekelőtt a munkásság és a többi dolgozók számára biztosítsuk a hússal, zsírral, tojással való folyamatos el'átást, megakadályozzuk az üzérkedő vásárlásokat és rendet teremtsünk a közellátás terén. Ugy ke'I gazdálkodni. ahogy lehetőségeink megengedik, amely lehetőségek a szo. clalista országépítésben elért további sikereinkkel főleg a falun kétségtelenül növekednek. A munka termelékenységének emelése és ezzel a nagyobb ipari termelés, valamint az EFSz-ek további fejlődése biztosíthatja a közellátást és az életszínvonal további emelkedését. Frank elvtárs a továbbiakban termelésünk gazdaságosabbá tételének kérdéseivel foglalkozott és elSadta a Központi Bizottság elnökségének javaslatát azokra a határozott intézkedésekre vonatkozólag, amelyek az adminisztrációs hivatalnokok számának csökkentésére vonatkoznak a g^zdi-sági életben, &i. állami igazgatásban és ezek átvitele a termelésbe, a produktív munkába. Beszámolójának zárórészében beszélt a kommunisták feladatairól a falun, az iparban, a Nemzeti Bizottságokban, a kereskedelemben. azokról a feladatokról, amelyek ezekből az intézkedésekből következnek. Mindkét beszámolóhoz a vitában 45 elvtárs és elvtársnő szólt hozzá, akik egyetemlegesen helyeselték a javasolt intézkedéseket. Az ülés zárórészében Klement Gottwald elvtárs emelkedett szólásra, akit a jelenlevők viharos tapssal üdvözöltek. Gottwald elvtárs elmondta, hogy a megvalósításra kerülő intézkedések kialakítják elkerülhetetlen előfeltételét annak, hogy az adott körülmények között továbbra is sikeresen követhessük a CsKP IX. kongresszusának irányvonalát, a szorl Izmus felépítésének vonalát hazánkban. Hangsúlyozta, hogy a nehézségek a fejlődés nehézségei. Abból származnak. hogy állandóan előre megyünk és új, egyre bonyolultabb feladatokat kell megoldanunk. E feladatok teljesítését a maga öszzességében állandóan élesedő osztályharc kíséri. Gottwald elvtárs azután rámutatott e nehézségek leküzdésének útiára. A nehézségeket csupán a Párt jó szervezési és politikai munkájával fogjuk és tudjuk leküzdeni. A szervezési gépezetet, emelv az S éves terv kezdetén még elegendő volt a feladatok elvégzéséhez, most már nem elegendő és újjá kell szervezni. Ki kell alakítani gazdaiagi életünk minden szakaszán rugalmasabb, tel jesítőképesebb és operatívebb vezetést. A nehézségek leküzdéséhez vezető út a Párt politikai és szervezési munkájának megerősítése, főleg, a tömegpolitikai munka, a dolgozó nép tömegei között végzett munka terénGottwald elvtárs megemlítette, hogv a Párt a kapitalisták uralma alatt a legnagyobb nehézségek és .üldöztetések ellenére is fenntartotta a tömegekke' való legszorosabb kapcsolatot és hogy a kommunisták hogyan jártak az üzemekbe és a falvakba, hogvan tudták meggyőzni és megnyerni a tömeget. A nehézségeket, amelyeket elkerülhetetlenül magával hoz az egész tárgyi helyzet — otthon is, nemzetközi viszonylatban is legyőzhetjük és le is győzzük. Leküzd iük pedig őket úgv, ha mozgósítjuk a Pártot és ha a Párt segítségével mozgósítjuk a dolgozó nép miiliós tömegeit. Ha a Párt fellép a tömegek közt és mozgósítani fogja őket, akkor nincs olyan nagy akadály, amelyet le ne tudnánk győzni. A Központi Bizottság Gottwald elvtárs alapvető irányvonalát nagy lelkesedéssel fogadta. Egyhangúan jóváhagyták a közellátás terén javasolt intézkedéseket, valamint az állami és gazdasági Igazgatás, gazdaságossabbá tételére vonatkozó intézkedéseket is. A Központi Bizottság elfogadta Pártunk alapszervezeteihez intézett levél szövegét, amelyben ezeket az intézkedéseket megvilágítják és kitfizik a pártszervezetek feladatait a legközelebbi időszakban. Slánský elvtárs beszámclóját, mint a mezőgazdasági kérdésekben végzendő pártmunka irányvonalát, jóváhagyták. A Központi Bizottság azzal bízta meg a pártelnökséget, hogy dolgozza át a gazdasági irányítás javítására és a termelés gazdaságossabbá tételének emelésére, valamint az állami ellenőrzés megerősítésre vonatkozó javaslatokat. Az ülés az Internacionálé eléneklésével ért véget. Hivatalos jelentés a Köztársaság kormányának 1951 június 29-i üléséről A kormány pénteki ülésén, amelyet elnöke, Antonín Zápotocký vezetett, a kormány részletesen megtárgyalta a közellátási és termelési helyzetet és a szükséges intézkedések egész sorát rendelte el František Krajčír belkereskedelmi miniszter jelentést tett a közellátás jelenlegi helyzetéről, az élelmiszerek és az iparcikkek kötött és szabad piacán. Fejtegetesei során előadta, hogy az utolsó hetekben a szabad piacon fokozott kereslet mutatkozott a hús, füstöltárú és a zsír vásárlásában. A szabadpiac, amelyet 1949-ben vezettünk be kevésszámú elárusító helyen és kismennyiségű áruval, fokozatosan kiterjedt. Ez évben a szabad élelmiszert elárusító üzletekbe, amelyeknek szarna az utolsó két esztendő alatt néhánv ezerrel szaporodott, olyan magas mennyiségű hús- és füstöltáru özönlött. ?mi túllépte jelentősen magas jegyszükségletünk felles egyharmad ré?Tét. A hús- és füstöltáru áruS'"t-ísa a szabadpiacon ez évben az 13i0-.es évhez kénest hétszeres. Hasonló feledés mutatkozott a többi éleire'-—erek szabadpiacán Is. MindenníTÍi bTclkk eladása a szabad piacon áü-n'óan emelkedett. A belkereskedelmi miniszter jelentéséin elmondotta hogv a fogyasztás a kötőit piacon, ahol biztosítva vannak magas fejadagok alacsony árakon, állandóan emelkedik. Ezt a fokozott fogyasztást főleg az okozta, hogy nagyobbrészt nem tartják be azokat a szab'Ivókat, amelvek szerint a feiadago't helyesen szabálvozandók. Ilyen péld'nl a nehéz és nagyon nehéz testi mm'itát végzőknek szóló pótjegvek kl'íása olyan fogyasztóknak, akiknek erre nincs igényjogosultságuk. Ilven pél'ául a betegek számára való fejadagokkal való visszaélés és a helyi Nemzeti Phottsápo'.on a jegytartal'-'-ok felelőtlen szétosztása. Az utóbbi időben megállapítást nyertek a jegyekkel való visszaélések esetei Is és a jegyhamisítók szervezett bandáit érték tetten. Mindezek a jelenségek összefüggenek azzal, hogy egész jegygazdálkodásunkban mlndezideig nem volt meg az elégséges, nyilvántartás és az ellenőrzés. Krajčír miniszter a továbbiakban tájékoztatta a kormányt a hús-, zsir- és tojásfeivásárlás tervének nemteljesitéséről. A felvásárlási feladatok nem teljesítésében a kulákok járnak elől, akik sok esetben nyiltan vagy rejtve szabotálják az állam iránti kötelességeiket és nem teljesítik a sertéshús, tojás, tej és a többi termékek beszolgáltatását. A gazdasági szövetkezetek munkatársai nem tudták biztosítani a felvásárlás teljesítésének sikeres megszervezését és néhány járásban nincs áttekintésük a felvásárlás teális lehetőségeiről. A nemzeíi bizottságok is sok esetben elhanyagolták felvásárlási feladataikat és hozzájárultak a felvásárlási feladatok nemteljesítéséhez azzal, hogy nyakra-főre engedélyeztek házi vágásokat anélkül, hogy a kérvényezők teljesítették volna az ehhez szükséges feltételeket, mint például beszolgáltatási és termelési feladataik teljesítését, továbbá tűrték, a csaló kényszervágások eseteit, amelyeket néhány lelkiismeretlen hivatalos állatorvos tett lehetővé és végül nem léptek közbe a fekete vágásoknál. Az itt megál'apított hiányokat és hibákat is az elégtelen nyilvántartás és ellenőrzés okozza. A belkereskedelmi miniszter beszámolójában rámutatott arra, hogyan nehezítik és fékezik ezek a hiányok a kormány törekvéseit, hogy amennyiben lehetséges a lehető legnagyobb mértékben kielégítse a szabad piac növekvő követelményeit. A jelentéshez fűződő vitában megállapítást nyert az, hogy az utóbbi időben mutatkozó közellátási zavarok egyáltalán nem érintik a kötött piacot, hanem kizárólag a szabadpiacon mutatkoznak. A liszt, hús és más szükségletek kötött piaca teljes mértékben el volt látva. A szabadpiac zavarait nem az okozta, hogy kevesebb áru jutott a szabadpacra, hanem az, hogy a termeléssel aránytalanul növekszik a kereslet és a szabadpiac fogyasztása azért, mert a lakosság egyre nagyobb számának növekvő vásárlóereje következtében mind több embernek van lehetősége a fejadagokon kívül a szabadpiacon is vásárolni. A belkereskedelmi miniszter jelentése alapján a kormány elhatározta, hogy azon árufajták árának szabályozását megvrlósítja. amelyekről a szabad piacon a legnagyobb hiány mutatkozik, mégpedig a húsnál, zsírnál és néhány más élelmiszernél és terméknél. A kormány megbírta a be'kereskedelmi minisztert sz<^ 'lyozások életbeléptetésével, folyó évi július 1-től kezdődőleg. Az elrendelt árrendezés csupán a szabadpiac áraira vonatkozik, míg a kötött piac árai viitozatlanok maradnak. A kormány jóváhagyta a belkereskedelmi miniszter azon javaslatát is, hogy július l-ével felszabadítsa a ruházati jegy fennmaradó részét, mivel a textilkötött piac teljes mértékben el van látva és biztosítva áruval. Egyideiűleg meghagyták a belkereskedelmi miniszternek és valamennyi kerületi és járási Nemzeti Bizottságoknak. hogy rendszeresen ügyeljenek az önellátók fejadagjának pontos ellenőrzésére, a házivágások engedélyezésére és ebben az értelemben elhatározták a szükséges intézkedéseket. A kormány elhatározta, hogy felhívja az összes nemzeti bizonyságokat, üzemvezetősé 'eket, intézményeket és egyesületeket, hogy a kormánytényezők, különféle hazai és külföldi delegációk látogatásakor és más hasonló alkalmakkor ne rendezzenek fogadásokat, ünnepi ebédeket, stb. Ami a szükséges hivatalos fogadtatásokat illeti, ilyeneket csupán a kormány határozata alapján lehet megrendezni. A kormány tárgyalásának fő tárgya ezután az a kérdés volt, hogy a jövőben hogvan biztosítsa a közellátás rendes menetét és ezzel a nép fokozódó életszínvonalát. Az egyetlen helyes út itt a mezőgazdasági és ipari termelés termelékenységének fokozása, a nemproduktv kiadások csökkentésének, a termelés fokozásának és új alka'mazottak besorolásának útján a produktív munkába. Az edd'gi törekvések. hogvan csökkentsék az adminisztratív gépezet aránytalanul magas létszámát és így leszállítsák a nemproduktív kiadásokat, amelvek fokozzák a termelési költségeket, mint ahogv erre már a CsKP februári ülésén Klement Gottwald elvtárs, a Köztársaság elnöke, figyelmeztetett, nem hozták meg a várt eredményeket, ellenkezőleg, az 1951-es évben is a gazdasági és közigazgatási szervek egész sora ismét mértéktelenül emelte az adminisztratív alkalmazottak számát. Altalános helyesléssel állapították meg azt. hogy ez az állapot a szoc'alizm- építéseinek feladata, valamint a takarékosság szempontjából tarthatatlan. Ezért a kormány elhatározta, hogy az adminisztratív alkalmazottak számát az államosított és szövetkezeti szektorban, valamint az állami és közigazgatásban 1951 végéig 77-500 személlyel csökkentik. Az így felszabadult adminisztratív alkalmazottakat, mindenekelőtt féri akat, kizárólag produktív munkába irái nyitják át. A folvamatos átmenet megszervezése céljából a kormány elhatározta, hogy a miniszterelnökségi i hivatal mellett kormánybizottságot szervez, amelynek a feladata, részletes tervet, irányelveket kidolgozni és megegyezni az illetékesekkel a munkaerők átvitelének időpontjáról és mód iáról. 1951 október l-ig bevezetik a kötelező bérszámlákat mindenütt, ahol eddig még nincsenek, főleg az állami igazgatásban A termelési minisztériumok, az üzemek és vá'Matok igazgatóságai és vezetősége' törőd ienek azzal, hogv az ú i munkaerőket telies mértékben produktív munkára használják fel és az üzemek több műszakját fokozzák ezzel. Ugyancsak gondoskodniok kell Iskolázásukról és életkörülményeiket <\p\ alakítsák, hogv az ú i foglalkozásban meghonosodjanak és kitartsanak. A kormány egyideirl'g fe'h'vla az összes tömegszervezeteket és más -ntézményeket az állami igazgatáson kívül is, hogv ellenőrizzék adm'p'Ttratív geppretüket és a fclasVjres munkaerőket ugyancsak produktív fog'i'kozásnkba irányítsák át. A gyűlés további részében a kormány letárgyalta és jóváhagyta azt a rendeletet, amellyel a nemzeti bizto(Foly tatás a 2. oldalon.)