Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-13 / 137. szám, szerda

Bratislava, 1951 június 13, szerda 2 K$s Tanítsátok dolgozó parasztságunkat a mezőgazdasági munka szocialista formáira, a szövetkezeti gazdálkodásra, a falu boldog életére S • 'V­,-. .-rti.;'-,- • Ä " :•' ~.. Č/ A'; -;' í V,. íi-.'/'i (­IV. évfolyam, 137. szám Hétfőn, június 11-én Ďur'ä elvtárs, főldművelésügy' miniszter, a földmű­velésiigyi minisztérium épületében fo­gadta a szovjet kolhozparasztok kül­döttségét, amely szombaton érkezett Prágába. Az ünnepélyes aktuson részt­vettek a Szovjetunió prágai nagykö­vetségének képviselői, Dimitrejevics Proiov és dr. Pavlovics Umnov, to­vábbá Václav Szova, a CsKP központi titkárságának képviselője, a földmű­velésügyi miniszter helyettesei, Fran­tišek Vodclon képviselő, ing. dr. Jiri Kotátko, dr. Jozef Machacska és An­tonín Nedved, továbbá Karol Václav képviselő, a beikereskedelemügyi mi­niszter helyettese, Antonín volavka, az állami tervhivatal elnökének he­lyettese, Nepomucký elvtárs képviselő, a Cseh Földművesek Egységes Szö­vetségének elnöke, az EFSz-ek cs a földművesek képviselői és mezőgazda­ságunk élenjáró do|go«ó!. Ďuriš elvtárs földművelésügyi mi­niszter, üdvözlő beszédében többek kőzött ezeket mondotta: — Alkalmatok iesz személyesen megismerkedni a mi mezőgazdasá­gunkkal. Elbesiélgettek szövetkezeti tagjainkkal, dolgozó földműveseinkkel, traktorosokkal, agronómusokkai, zoo­technikusokkal, az állami birtokok e» a kísérleti telepek dolgozóival. El­morviják nektth gondjaikat is nehéz­ségeiket úgy, mint idősebb, tapasztal­tabb testvéreknek, hűséges segítő­társaknak és elvtársaknak, akik segí­tenek nekünk a szocializmus építésé­ben. Igen, mi tanulunk tőletek. Dolgozó földműveseink különös érdeklődéssel kísérik a szovjet mezőgazdaság ered­ményeit, amit bizonyít az a tény, hogy a Szovjetunióban járt földműves kül­döttség tagjainak előadásain 1,340.000 földműves vett részt. A szovjet szak­könyvekből ezldelg már 107 fordítás* adtunk ki, több mint 1,170.000 példány­ban. Mindezt csak nektek köszönhet­k, a szovjetnép sikerének és annak, io gy a Szovjet Hadsereg f öl szabadi­£ totta hazánkat. Ezért a hatalmas tet­tért dolgozó földműveseink őszinte és mély hálával tartoznak nektek és a ti példátok nyomán vállalt kötelezettsé­gűnk az, hogy kiépítsük mezőgazda­ságunkban a szocializmust! A szovjet kolhozparasztok küldöttsé­gének nevében a küldöttség vezetője, Ivan Ivanovics Chorosllov, a Szovjet­unió földművelésügyi miniszterének he­lyettese beszélt. A meghívásért köszö­netét fejezte ki a csehszlovák kor­mánynak és forró szavakkal értékelte a fogadtatást, amely a szovjet delegá­ciót a Szovjetunió határától egészen Prágáig kísérte. Kifejezte háláját Cseh­szlovákia összes dolgozóinak. — A fogadtatás, "amelyben utunkon részünk volt, — mondotta I. I. Choro­silov, — azt bizonyítja, hogy nemze­teink, a Szovjetunió és Csehszlová­kia népei, mély és felbonthatatlan ba­rátságban élnek. A küldöttség tagjai örülni fognak, ha tapasztalataikkal se­gíthetik a csehszlovák népi demokra­tikus köztársaság mezőgazdaságának fejlődését és ezáltal a szocializmus ki­építését. A szovjet mezőgazdasági dolgozók küldöttségének vezetője beszéde záró­részében éltette a Szovjetunió és Cseh­szlovákia népének megbonthatatlan ba­rátságát, a Csehszlovákiai Kommunista Pártot, Klement Gottwald köztársasági elnököt és az összes nemzetek nagy tanítóját és a világbéke élenjáró har­cosát, Sztálin generaljsszimuszt. I. í. Chorosilov, a Szovjetunió föld­művelésügyi minisztere helyettesének beszédét többször szakították meg lelkes tapssal, amely kifejezte szere­tetünket és hálánkat a Szovjetunió iránt és örömünket kedves vendégeink, a szovjet kolhozparasztok látogatása alkalmából. A szovjet küdöttségnek azután a a földművelésügyi minisztérium „Vörös október" ifjúsági énekkara dalokat adott elő. Végezetül a szovjet küldött­ség tagjai megtárgyalták csehszlová­kiai útjuk programmját, azt, hogy köztársaságunk különböző kerületeit mikor látogatják meg. A küldöttség tagjai gazdag tapasztalataikkal előse­gítik szövetkezeti mezőgazdaságunk további fejlődését. Aleksiandroir JTMs lásifó" együttese hazánkiaa on! A jövő héten érkezik Csehszlovákiá ba Alekszandrov „Vörös zászló" ének­es táncegyüttese. Ez a kiváló együtt es, amely teljesíti nagy küldetését a kultúra fejlesztésében a szovjethadser egben. Köztársaságunkat már három­szor látogatta meg. Először 1937-ben, amikor az együttes körútjával segí­tette sikeresen letörni burzsoáziánk al jas rágalmazó kampányát a Szovjet­unió ellen, és kétszer látogatott meg bennünket a második világháború után. éspedig 1946-ban és 1948-ban. Do IgCzóink emlékezetében élnek az együttes sikeres fellépései, melyek által megismerkedtünk a fejlett szovjet zenei és tánckultúrával. Az együttes egy hónapig fog tar tózkodni Csehszlovákiában s megláto­gatja a Köztársaság csaknem valamennyi kerületét. Alekszandrov „Vörös zászló" ének- és táncegyüttesének lá togatása különleges kultúrpolitikai esemény és hozzájárul a csehszlovák és szovjetnép és a csehszlovák és szovjethadsereg közötti barátság további megerősítéséhez. ifrlpw ' ;; • •' '" I P^PÄ tpšŕ ' < » M fe** " W 1 : Cšm wmä 'ľ­* 9 M'-'l^s. ..-í 1, í ..•.-. ŕ Éfffö v: f§ M Az öthatalm? békeegyezményt követelő népszavazás teljes erővel foijlfe az egész Köztársaság területén. A dolgozók milliói fejezik ki aláírásuk­kal törhetetlen akaratukat: Megvédik a békét! A SzoiríiMó taiiéityásiafc az Északatntrikai Egyesiig államok kormányéhoz intézeitíegyzéke a Japánnal mmtô békeszerződés ügyében Ez év május 19-én az USA külügy minisztériuma átnyújtotta Panymkftl­nak, a Szovjetunió amerikai nagykövetének az USA memorandumát," amely az Egyesült Államok kormányának válaszát tartalmazza a május 7-én át­adott „a Japánnal kötendő békeszerződésnek az USA javaslatával kapcsola­tos szovjet megjegyzésekre". Június 10-én a Szovjetunió külügyminiszteré­nek helyettese, V. A. Zorin átadta A. Kirknek, az Északamerikai Egyesült Államok moszkvai nagykövetének a Szovjetunió kormányának jegyzékét a japán békeszerződés kérdésében, amely az USA fentemfltett memorandumára vonatkozó választ tartalmazza. A Köztársaság-renddel kitüntetett Loksa László brigádja aratási versenyre hivia az állami gépállomásokat Ai állami gépállomások nagy fel­adat előtt állnak. A közös aratást és a cséplést minél jobban és minél hama­rább el kell végeznünk és ezért fontos, hogy az állami traktorállomások Cslsz­tagjai törődjenek ezzel a feladattal. A királyhelmeci állami gépállomáson a Köztársaság-renddel kitüntetett Loksa elvtárs traktoros brigádja tudatában van a felelősségteljes feladat nagy horderejének. A tavaszi munkálatokban és « szovjet gépállomásoktól szerzett tapasztalatokat felhasználva, készülődik a békearatásra. Loksa elvtárs brigádja igyekszik teljesen kihasználni a gépek teljesítőképességét, takarékoskodik a hajtóanyaggal, hogy a munkálatokat minél gyorsabban, olcsóbban és minő­ség leg a legjobban elvégezze. Felvilá­gosítják a kis- és középparasztokat. * szövetkezeti tagokat a közös földmeg­munkálás és a mezőgazdaság gépesí­tésének előnyeiről. A királyhelmeci gépállomáson Loksa elvtárs traktoros brigádja a berlini Világ If júsági Találkozó tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogv tevéke­nyen hozzájárulnak az ez évi közös békearatás és cséplés elvégzéséhez, hogy ezzel biztosítsák dolgozó népünk élelmezését. A kötelezettségvállalás a következőképpen hangzik: I. Vállaljuk, hogy elsőnek fejez­zük be az ez idei békearatást, hogy a mi 8-tagű ifjúsági traktorosbri­gádunk az Snkötözőkből összeállított agregátorok és egy szovjetkom­bájn segítségével 9 munkanap alatt 628 hektár gabonát fog iearatni és ugyanabban az időben az éjjeli vál­tás el fogja végezni a tarlószántást. Szukenyik Lajos váfár békeharca Tudom, mit akanuík ük. Háborít, rombolást. De csak rajtunk áll, hogy ezt megakadályozzuk. A Satálin-veeette béketábor seáz meg száz. milliós néptömegén. Rajtam is. Azzal segíthetem a békét, hogy többet, termelek itt, a béke handlovai frontján, a széncsatában. Ez a harc most. kezd italunk igazi nagy lendületet venni. Űj villamos-résélöpépek jöttek az új nyugati bányába. A 620.as fejtésen Jiirásek Andrissal, Tolnaival és még húsz elvtárssal együtt 60 méteres frontfejtésen dolgozunk. Az új gép hatalmasan megkönnyíti a munkát. A gép maga elhordja a szén há­ronvnegyed részét, úgyhogy lapáttal se kell hozzányúlni. Kimeredő szem­mel nézzük, hogyan réseli át a falat, amely kidől, ráömlik a páncélra és onnét a szalagra csúszik. A régi módszerrel, furó-fejtő kalapácsokkal fele ennyit se tudtunk termelni. Most, a frontfejtésbm húsz ember háromszáz csillét is kidob naponta. És kevesebbet fárad az ember. Es egyr B no a szén halmaza. Ömlik a vér as iparba, a fekete vér, ahogy nevezni szoktuk és hajtja a gépeket, a béke, erős várának gépeit. Rajtunk áll csak elvtársak, hogy mi­nél többet adjanak a hmdlowi banyák. Ra jtunk áll csak a békeharc a frantfejtésbeati, -••• -w­Az önkötözők papírmadzaggal fog­nak kötözni. 2. Ifjúsági traktorosbrigádunk kö­telezi magát, hogv 1-100 hektárról learatott gabonát 6 cséplőgépen 18 munkanap alatt kicsépli, ami cséplő­gépenként 30 vagónos átlagos tel je­sítményt jelent. A gépek teljesítmé­nyét ezzel 150 százalékban használ­juk ki. 3. Gondoskodunk arról, hogy az aratási és cséplési munkálatoknál a a gépek csoportunkban állandóan üzemképesek legyenek. 4. Lidia Korabdnyikova módszere alapján az aratási munkálatok alatt 5% üzemanyagot takarítunk meg. a cséplési munkálatoknál pedig 8% üzemanyagot, amivel 6.789.60 korona megtakarítást érünk el. 5. Az aratási és cséplési munkála­tok folyamán meggyőzzük a kis- és középparasztokat, 20 kis- és közép­parasztot szerzünk az EFSz-nek, valamint 10 tagot a falusi CslSz­szervezetnek. 6. Kötelezzük magunkat, hogy 100 százalékban rávesszük az egyé­nileg gazdálkodó kis- és középpa­rasztokat, hogv a gabonát a cséplő­gépaktől egyenesen a földműves raktárszövetkezetekbe szállítsák. EZEN A TÉREN VERSENYRE HÍVJUK SZLOVAKIA ÖSSZES TRAKTOROS BR1GADJAIT! Igv készülődik a királyhelmeci žila­mi traktorállomás egvik brigádja, melynek vezetője Loksa László, Köz­társaság-renddel kitüntetett CsISz-tag, a Világifiúsági Találkozóra és az i&i békearatásra. A jegyzék leszögezi: „A Szovjetunió kormánya ez év má­jus 19-én az USA kormányától me­morandumot kapott, amely választ tartalmazott a Szovjetunió kormányá­jak megjegyzéseire, amelyekkel az ÜSA-nak a Japánnal kötendő 6é'..;szer­ződésre vonatkozó -javaslatait illette. A szovjetkormány tudomásul ve­szi az Északamerikai Egyesült Álla­mok kormányának kijelentését, hogy az Egyesült Államok kormánya a Szovjeunió kormánya megjegyzései­nek átvizsgálása után azon a vélemé­nyen van, hogy az ellentétek, amelyek a Szovjetunió kormányának vélemé nye a márciusi amerikai javaslatban kifejezésre juttatott békefe'.tételek kö­zött fennállnak, nem olyan mélyreha­tóak, hogy megakadályozhatnák egy közös megállapodás útján megkötendő békeszerződést. Tekintettel azonban arra, hogy az ez év május 19-én át adott memorandum a fentemlftett megnyilatkozáson kívül kifogásokat tartalmaz a „Szovjetunió megjegyzé­seivel szemben", amelyeket a Szovjet­unió május 7-én terjesztett elő és ezek a kifogások helytelenül világíta­nak rá és sok esetben kiforgatják e megjegyzések valóságos értelmét, ezért a Szovjetunió kormánya elke­rülhetetlennek tartja, hogy a dolgot teljes mértékben megvilágosítsa és ezért a következőket jelenti ki: 1. A Japánnal kötendő amerikai bé­kejavaslat alapvető megállapításairól. a) Ugyanúgy, ahogy a Szovjetunió­nak, a többi államoknak is érdeke, amelyek a Távol-Keleten a tartós bé­két akarják biztosítani, hogy Japán ne válhasson ismét agresszív állammá, hogy megakadályoztassák a japán militarizmus újjáélesztése. Mint is­meretes, több mint tíz éve annak, hogy a militarista Japán a vladivosztoki tér­ségben megtámadta a Szovjetuniót. A Japán imperializmus, amely Kínába betört, 15 éven keresztül elnyomta a kínai népet és borzalmas szenvedé­lyeket okozott neki. A japán imperia­listák nem rettentek vissza attól, sem, hegy az Egyesült Államokat megtá­madják. majd megtámadták az ázsiai államok egész sorát, köztük Indiát, ami az egész Távolkelten háborús állapotot teremtett Vájjon a Japánnal kötendő béke­szerződés amerikai javaslata tartal­maz-e kellő biztosítékokat; hogy Japán nem válik-e újból agresszív állammá? A javaslatot megismerve, azt mutatja, hogy ilyen biztosítékoltat e javaslat nem tartalmaz. Ezzel kapcsolatosan „a Szovjetunió megjegyzéseiben" megállapítást nyer, hogy „az amerikai javaslat nemcsak, hogy nem tartalmaz biztosítékokat a japán militarizmus újraélesztésére, ia semminemű -korlátozást nenr- Dfeto &ft a japán fegyveres erő terjedelmét ií­letóen". Ahogy ez például az olasz, békeszerződésben áll, bár semmi alap­ja nincs annak, hogy Japánt kedvez­ményben részesítsék Olaszország előtt. Az USA kormánya, miután nem volt módja, hogy a Szovjetunió kor­mányának állítását megcáfolja, nyil­vánvaló ellentétbe kefült. Memoran­dumában egyrészt kifejezésre juttatja, hogy Japán lefegyverzésének kérdé­sében állítólag a nagyhatalmak között semilyen egyezményre sor nem ke­rült, „a valójában a megszállás idő­szakot érintő időkre vonatkozó határo­zatokon kívül más nem létezik". Más­részt az USA kormánya ismételten hi­vatkozik, a négv nagyhatalomnak a Japán kapitulációjára vonatkozó pot­sdami deklarációjára, amelyben mint a japán megscáüás legfőbb céljául az a eladat volt kitűzve „meggyőző bizo­nyítékát adni, hogy Japán háborús potenciája meg lett semmisítve". Ami természetesen nemcsak a megszállás idejére vonatkozik, hanem a jövőre is. Ezenkívül létezik az úgynevezett Távolkeleti Bizottságnak megállapítá­sa, amely már 1947 június 19-én fon­tos döntéseket fogadott el, amelyeket „alapvető politikai irányvonalak a ka­pituláció után Japánnal" című doku­mentumban foglaltak össze. A TávO?. keleti bizottság ezen alapvető doku­mentumában amelyet küiönben Ausz­trália, Kanada, Kína, Franciaország, India, Hollandia. Ujzéland, a Fülöp­szigetek, a Szovjetunió, Anglia és aa Északamerikai Egyesült Államok rész­vétele és hozzá ját tilása mellett fog-aK maztak meg, az első helyre tűzték ki feladatot: „Japán fizikai és erkölcsi lefegyverzésének művét befejezni, be­fejezni a teljes lefegyverzést, a gazda­sági reform véghezvitelét, amelynek céija az, hogy Japánt megfosszák an­nak a lehetőségétől, hogy új háborút indíthasson. A militarista befolyások felszámolását, a háborús bűnősök fe­letti ssigorú bíráskodás megvalósftá­a." A döntés nemcsak a megszállás időszakára vonatkozott A fentemlített tények alapján vilá­gos, hogy mily távol áll az igazságtól az Északamerikai Egyesült Államok kormányának állítása, hogy Japán le­fegyverzésének kérdésében állítólag a nagyhatalmak között megegyezés nem jött létre, és „valójában más döntvény nem létezik, mint csak az, amely a megszállás időszakára vonatkozott." A fentemlített tények alapján nem lehet kétségbevonni, hogy az amerikai javaslatban — mivel Japán fegyveres erejének korlátozásának kérdésében nem Intézkedik — nincsen meg a biz­tosíték arra, hogy a japán militarizmus nem támadhatna-e fel és ne ismétel­hetné meg a támadást. Csak természe* tes, hogy az ilyen helyzettel egyetérte­ni nem lehet, egyetlen egy olyan állam, amely kénytelen volt átélni a japán agressziós támadást, nem ad­hatta hozzájárulását ehhez, mert érde­ke az, hogy a Távol-Keleten a tartós (Folytatás a 4. oldalon.) .

Next

/
Oldalképek
Tartalom