Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-07 / 132. szám, csütörtök

6 1951 június 7 Hogyan működnek EFSz-eínk a nyitrai kerületben A CsKP Központi Bizottságának februárban tartott történelmi lelentőségü ülése után a nyitrai kerület szövetkezeti tagjai megertették Slánsky elvtárs szavait, aki világosan rámutatott arra, hogy kulákokkal nem lehet szövetkezetet építeni, hanem éppen az ellenük folytatott harc jegyében lehet szövetkezeteinket megszilárdítani. A nyitrai kerület szövetkezeti tagjai mindezt szem előtt tartva és saját tapasztalatukból kiindulva, május 21-ig az EFSz-ekböl 138 kulákot és üzérkedőt kizártak. A kulákok kizárása után a nyitrai kerületben a szövetkezeti tagok létszáma 2.089 taggal emelkedett. Ezen a téren példát mutatnak az ógyallai járás szövetkezeti tagjai, akik a kulákok kizárásának kérdését először pontosan megbeszélték egy közös értekezleten al EFSz és a Párt helyi szervezetének funkcionáriusaival. ezután taggyűléseket rendeztek és ezeken megvalósították a kulákok kizárását. Rögtön, amint eltűntek az EFSz-ekből a nem oda való elemek, a kis- és középföldmíivesek bizalommal fprdultak a szövetkezetek vezetőségéhez felvételüket kérve az EFSz-be. így pl. a marcelhá,zai EFSz-be 15, a szentpéteribe 19, a perbeteibe 46, a hetényi EFSz-be peidig 46 új tag lépett be. A nyitrai kerületben különösen a február hónapot használták fel arra, hogy a szövetkezeti tagok létszámát növeljék. Ebbe a kampányba bekapcsolták a járási Nemzeti Bizottság szerveit, a tömegszervezeteket és a szövetkezetek funkcionáriusait és tagjait. A februári kampány eredménye az, hogy a nyitrai kerület községeinek 73.09 százalékában már működik a szövetkezet. - m%w ——— Hogyan tehet az - kérdik a madari egyént gazdálkodók, hogy a szövetkezeti rozs szebb a míeokoét ? Az út mellett 50—60 hektár területen hullámzik a lenge szélben a madarl EFSz rozsvetése. Megálltam az úton és úgy néztem a rozstáblákat. Nem azért álltam meg, mintha életemben még nem láttam volna rozsvetést. Nem. Más volt az oka. Azért álltam meg, mert már sok helyen jártam, de még ehhez hasonló rozsot nem láttam. Odamentem a tábla széléhez, hogy ha már méterem nincs, hát magamhoz mérjem a rozst. 169 centiméter magas vagyok, kalap is volt a fejemen és a rozs kalászai még a kalapom tetejére hajoltak. Megfogtam egy kalászt es hcsszan elnézegettem. Körülbelül 18— 20 centiméter nagyságú lehetett. Közvetlenül a szövetkezet rozsvetése mellett egy keskeny parcellán szintén rozsvetés látható. Egyénileg gazdálkodó madari földműves a tulajdonosa. A rozs derékig érő, virágzik benne a repce, a pipacs. A kalászok négyhat centiméteresek lehetnek. A kesA szovjet falvak éfetéből A Volgamenti kolhozokban most fejezték be az 1950. évi közös jövedelem szétosztását. Az idén a kolhoztagok munkájukért sokkal több gabonát, húst, zsírt, pénzt, stb. kaptak, mint az elmúlt években. A kujbisevi vidéken pl. háromszorannyí értéket Äaptak a kolhoztagok, mint a múltban. A „Kemény út" nevű mezőgazdasági szövetkezetben minden trudodenre 5.5 kg. gabona esett. V. Funyina koihoztag családjának jövedelme pl. 540 pud gabonát tett ki. Természetes ebben még nincs benne a pénzjutalék. N. Sibalkov hydrotechnikus egy térképet készített, amelyen feltüntette a novonikolajevi járás büszkeségét, a 18 új kolhozi halastavat. Hasonlóképpen a novoarr.eni járás térképén is húsz vízgyűjtő díszeleg. A Kalinin kolhozban pl. olyan halastavat építettek, amelybe 7 millió köbméter víz fér, vagyis ami 40 hektár föld öntözésére elegendő. A tavaszon ezek az újonnan kiépített halastavak és vízgyűjtők megteltek Vízzel. Ez a kedvező időjárásnak köszönhető. A kolhoztagok nem is emlékeznek, hogy melyik évben volt a íetálingrádi sztyeppéken ilyen bőséges csapadék. A sztálingrádi vidék kolhozai a sztálini természet átalakító terv keretében több mint ezer halastavat és 1.389 artézi kútat létesítettek. Az idén további 300 halastó kiépítését, illetve megújíását tervezik. Ukrajna Izmajl vidékén elárasztó berendezéseket, vízgyűjtőket és artézi kutakat építenek. A szavjani újonnan kiépített elárasztó berendezés lehetővé tette a 6zuvorovi járás kolhoztagjairiak 388 hektár öntözését. Rövid időn belül megnyitják a vasziljevi elárasztó berendezést is, amely több ezer hektár terület vízszükségletét elégíti ki a kiliji járásban. Hasonlóképpen a szaratovi járásban a Chadzsa folyón is megkezdték a nagy vízgyűjtő építését. Acélműit három év alatt az izmaili vidéken összesen 16 kolhozi elárasztó berendezést létesítettek. Az idén további 24 elárasztás) berendezést fognak kiépíteni. Sztejman, a „Karavajevo"-szovhoz zootecnikusa és a szocialista munka hőse, előadást tartott a kosztrovi mezőgazdasági ir.tézet tanári kara és diáksága előtt. Sztejman, a közismert állattenyésztő beszámolt a sZOvhoz dolgozóinak újonnan elért sikereiről, amelyeket a fajállatok tenyésztésében és az állatok hasznosságában értek el. Az elmúlt évben a tehenek átlagos tejhozama 6.273 kg tej volt. Az idén a tehenészek 7000 literes tejhozamot akarnak elérni tehenenként. A szovhoz kollektívje már eddig is nagyon szép sikereket ért el az állatok hasznosságának fokozásában. A kolhoznak nyolc tehene eddigi életében 100—116.000 liter tejet aejott. További 18 telién életfogytiglani tejhozama a százezerliterhez közeledik. A „Győzelem"-kolhoz közepén (martuki járás — Kazahsztán), nagy fehér épület emelkedik Ez a Mezőgazdasági kultúra háza. Ebben a szép épületben vannak kiállítási helységek, zootechnikai és agrotechnikai múzeum, különféle laboratóriumok, mezőgazdasági könyvtár, stb. A Mezőgazdasági kultúra háza mellett kísérletezési földek vannak, amelyeken a kolhoztagok különféle növényekkel kísérleteznek. Az idén a Kazahsztáni szövetségi köztársaságban összesen 500 ilyen mezőgadasági kultúrházat fognak felépíteni. keny parcella úgy néz ki, mint valami lyen sírhalom. A közepe dombos, 'tt oti egy kicsit jobb a termés rajta, de a két széle jóformán csak gazt terem. M

: ennek az oka? Az, hogy ez a gazda a földjét mindig összeszántja. Ha bi zonyos időközben egy kis trágyát visz is a földjére, azt csak a közepén szórja széjjel, mert fél, hogy esetleg szomszédja földjére is kerül belőle. A szövetkezet tavaszi vetései is szé pek. Ezeken még lehet látni az egyéni gazdálkodás nyomait. A sárga foltok a vetésben még világosan bizonyítják a különbséget gazda és gazda között A szövetkezeti tagok, hogy a sárga foltokat eltüntessék, azaz, hogy a silányabb részek fejlődését elősegítsék, tavaszi árpákat sózzák. A szövetkezeti tagok ma a kapásnövények ápolásával vannak elfoglalva. A szövetkezet dolgozóit a kukoricaföldeken találtam. A kukoricaföldön két csoportban dolgoztak. A sorok között először lovas ekével szántották meg a földet. Ez a gyom javét elpusz tította, a megmaradottat pedig kézi erővel távolítják el. A két csoport versenyben állt egymással, éber szemekkel figyelik egymás munkáját. Egyik csoport sem akart lemaradni a vesenyben. A csoportokban nők, férfiak, időseb bek és fiatalok dolgoznak közös erővel. Itt dolgozik özvegy Kún Atidrásné, egy 55 év körüli asszony is. A csoportban az élen halad. A fiatalok alig bírnak utána haladni. M,g a fiata lok fájlalják a derakukat, özvegy Kúnné föl se tekint. Megkérdezem tőle, elfáradt-e már? Kúnné fel se tekint a földről, a keze egy pillanatra sem áll meg és így felel: — Ez nem munka, ez gyerekjáték. A nehezebb munkát elvégzi a lovaseke. Az volt a munka, mikor reggel 4 órakor kiálltunk valamelyik kulák földjébe és azt is kézi kapával kellett elvégezni, amit most a lovas kapálógép elvégez. Kemecky Dezső is felnéz a beszélgetésre és megjegyzi: beszélgetés az őrszobában Az őrszoba nyugodt csöndjében el- I szolgáltatva a falusi gazdagok kénye beszélgetek bajtársaimmal. Itt, távol [ kedvének. így történt édesapámmal is. a város lüktető zajától, könnyen kitárul a csöndes falusi élethez szokott katonák szíve. Az ablakon betűző napsugár fénye ráesik köztársaságunk falon függő térképére és bearanyozza sugaraival. Arra gondolok, hogy mint a térképre a napsugár, úgy süt Csehszlovákia földjére a szocializmus fénye, hogy megédesítse, könnyebbé tegye minden lakójának életét. De ahogy a térképen is találunk árnyfoltokat, az életben is akadnak még emberek, akik megbújnak az árnyékos részekben és a szocializmus életadó melege helyett újból a kapitalizmus sötét és fagyasztó egét kívánják vissza derült életűnkre. Hárman vagyunk együtt, mindanynyian falusi fiúk. Elgondolkozva ülünk az alacsony székeken és figyeljük a napsugarak játékát a térképen. A csendet csak negyedik társunk ütemes lépteinek kopogása zavarta meg, amint őrhelyén jár fel s alá. Gábor János bajtársam középtermetű, csöndes és halkszavú fiú. Az embereknek ahhoz a fajtájához tartozik, akiket a tömeg közt szinte észre sem lehet venni. . Nem törekszenek arra, hogy kitűnjenek társaik közül, de arra nagyon vigyáznak, hogy utolsók se legyenek. Irtóznak a feltűnéstől. Több mint három hónapja szolgálok vele egy században, de nevét csak most tudtam megjegyezni. Pedig századunkban csaknem mindenkit név szerint ismerek. Annál jobban meglepett a szerény fití éleslátása és következetes gondolkodásmódja. Gábor János elmondja küzdelmes fiatalságát. Édesapja jóformán egész életét egy faiubeli kulák szolgálatában töltötte el. Egyszerre voltak legénysorban. Akkor még elég jó barátokvoltak — mondja Gábor megfontolt komolysággal, — talán azért is került később annyira a hálójába. Eleinte még csak megfizette munkáját, de később, a nagy munkanélküliség idején, alaposan kihasználta szorult helyzetet. Apámnak volt egy kis földecskéje, arra sok volt, hogy kézierővel megművelje arra viszont Itevés, hogy igásállatot tarthasson. Pedig az olyan paraszt, aki enélkül kínlódik, menthetetlenül ki van De sokszor panaszkodott szegény, — sóhajtott fel Gábor János, — amikor a rövid időre kölcsön kapott lovakért hetekig dolgozott ingyen Szulának. így hívták a kulákot, akinél lelketlenebb embert eddig nem láttam. Aratni apám úgy aratott a kuláknak, hogy tizenöt mázsa után kapott egy mázsa termést. Ezért kellett egész családjával látástól vakulásig robotolnia a forró nyárban. Pedig a kisebb parasztok mindig kilenced vagy tizedrészt adtak. De apárn mindig le volt kötelezve Szulának a kölcsönkapott lovak fejében és ez aztán alaposan ki is használta. Szénát egy ötödrészért kaszált, kukoricát meg negyedében kapált. Nem csoda, hogy Szula évrőlévre gazdagodott, mink meg egyre szegényedtünk. Csak éppen valahogy eltengődtünk. — Sokszor, nagyon sokszor volt úgy, hogy kenyérnél egyéb nem került az asztalra Emlékszem, kisgyerek koromban nagyon örültem az ősznek, mert a természet legalább ízes vadkörtével megajándékozott. A szegényember a vadkörtét akkoriban éppen olyan ételsorba vette, mint a gazdag a kalácsot. — Iskolába se nagyon jártam. — folytatja Gábor élete krónikáját, — mert tavasztól őszig a Szula teheneit legeltettem. Ellátást kaptam érte. De milyen ellátást! Háromnapos ételeket, amiket mái a kutyája sem evett meg. De örültem ennek is, mert ezzel is könnyítenem a család sorsán. Magasabb iskoláról 6zegényember fia akkor nem is álmodhatott. Az csak a gazdagok kiváltsága volt. — Hej, de sokszor gondolt sóvárogva a falusi szegénység arra a boldog országra, amelynek lakói lerázták a gazdagok jármát éš kizsákmányolók nélkül, szabadon éltek. Igaz. az akkori rendszer kigyót-békát kiáltott a Szovjetunióra, de hozzánk is elkerült néha egy-egy ott járt elvtárs, aki saját szemével meggyőződött a kapitalisták hazugságairól és lelkes beszédével szétoszlatta az aljas rágalmakat. Mi ugyanolyan bizalomma' és reménykedéssel gondoltunk a szovjetnépre, mint a városi munkásság. De nem is csalódtunk benük, mert hős katonái nagy áldozatok árán nekünk is kiharcolták a szabadságot. — Felszabadulásunk után megváltozott a mi életünk is. Egyszerre kiderült az ég fölöttünk Apámmal együtt jó állást kaptunk Családunk élete könnyebb lett. De még ezután is sokat dolgoztunk Szulának, mert ott volt a föld. Azt meg kellett művelni. A fogatért akkor még alaposan meg kellett dolgozni. Szulának ebben az időben még mindig jól folyt a sora. Beválasztották a helyi Nemzeti Tanácsba, a Pártba is be akart furakodni, de ez a kísérlete kudarcot vallott. Cséplőgépe és traktora volt, amivel aztán annyi termést összeharácsolt, hogy alig tudta, hova tenni. Feketézett is vele úgy, hogy a híre még a hetedikhatárba is eljutott. Gábor János bajtársam elmosolyodik és így folytatja: — Őkelme és a többi hozzá hasonló kulák akkor hökkent meg, amikor a környéken egymásután kezdtek megalakulni a Földműves Szövetkezetek. Erezték ezek a nagygazdák, hogy ietünőben van a szerencsecsillaguk. Minden tőlük telhetőt elkövettek ezért, liogy faiunkban megakadályozzák a szövetkezet megalakulását. Hogy ez nem sikerült nekik, az annak a derék instruktornak az érdeme, aki a mi falucskánkban meggyőzte a földműveseket a szövetkezeti gazdálkodás előnyös voltáról .. Szula éveket öregedett ezekben a napokban. Büszke alakja görnyedtté vált, az arca ráncos lett. Házról házra jatt lázas sietséggel és mindenféle szemenszedett hazugságokkal igyekezett lebeszélni mindenkit a szövetkezetbe való belépésről. Egy este hozzánk is eljött és óva intette apámat, hogy belépjen kis földecskéjével szövetkezetbe, mert ezzel tönkretenné.magát. Másoknak dolgozna, minden haszon nélkül. Azzal is érvelt, hogy ez a rendszer már úgysem larthat sokáig. Változás jön, akkor pedig régen rossz szövetkezeteseknek. — Mialatt a kulák beszélt, figyeltem az arcát, nagy, mohos bajusza állandóan reszketett s ideges rángás futott át arcán. De reszketett a keze is, mintha rettenetesen félne valamitől. Szánalmas volt, rá sem lehetett ismerni arra a büszke emberre, aki úgyszólván ura volt a falunak. De apám arcán is különös változást vettem észre. Munkában cserzett, napbarnította arcán sohasem látott derű volt s a szeme fényesen ragyogott. Mintha valami nagyon kellemes gondolattá! foglalkozott volna. Ahogy az öreg Szulan elment, apám elmondta, mire jött rá. Ha Szula ennyire ellensége a szövetkezetnek, ez azt jelenti, hogy a kisparasztoknak igenis érdekük, hogy minél előbb megalakuljon. Még aznap este megbeszéltük, hogy bátyám belép a szövetkezetbe a íöldünkkel, én pedig apámmal továbbra is munkába járok. — Azóta gond nélkül él családunk. Olyan jövedelmünk van, amilyenről 'ezelőtt nem is álmodtunk. Egy kis pénzt is megtkarítottunk, a nyáron ki akarjuk bővíteni kis házunkat. Most megvan erre is a lehetőségünk, meg aztán szükséges is, mert hamarosan asszony kerül a házhoz. Gábor bajtárs kiveszi tárcáját és fényképet húz ki belőle. Egy bájos, fiatal lány mosolyog ránk róla. A menyasszonya. Ősszel lesz az esküvőjük. — Nyugodt, biztos otthont fogok nyújtani a feleségemnek. Nem fogunk nélkülözni, mint szegény apám nélkülözött fiatal házaskorában. Harmadik bajtársunk, aki eddig szótlanul hallgatott, most megjegyezte, hogy bizony sok helyen nehéz a szövetkezet megalakítása. Vannak olyan falvak, ahol a parasztok nem a saját fejük után mennek, hanem mások bolond eszére hallgatnak. Rendszerint a zsírosparasztokra, akik a közös munka legádázabb ellenségei. — Nálunk a hat leggazdagabb paraszt akarta megalakítani a szövetkezetet, de úgy, hogy abban mások ne léphessenek be, csak ők hatan. így akarták a szövetkezetnek nyújtott előnyöket a maguk javára kihasználni. Persze, ez nem sikerült nekik és kicsöppentek a vezetőségből. Emiatt aztán mindennel elégedetlenek s gátolni igyekeznek a szövetkezet fejlődését. Ez azonban nem sikerül nekik és a -mi III. típusú szövetkezetünk most a járás tizennyolc szövetkezete közül a legvirágzóbb. A munkacsoportok kitűnően vannak megszervezve és nagyon jó termésre van kilátásunk. Ha nem lennék tagja a szövetkezetnek, akkor most nagy gondjaim volnának, mert a feleségem egyedül nem tudná megművelni a földeket. De így nyugodtan leszolgálhatom a katonaidőt, a feleségem nincs magára hagyva. Be kellett fejeznünk beszélgetésünket. Eljárt az idő. Fel kellett készülnünk kint levő bajtársaink leváltására. Gál Petik László. — Gyorsabban is el tudnánk végezni a munkát, de rosszabb lenne és egy hét múlva újból kezdhetnénk, ha azt akarnánk, hogy a termés jó legyen. A szövetkezeti tagok közül többen is emlegetik, ' ogy a falu egyénileg gazdálkodói sok esetben kérdik, hogyan lehet az, hogy a szövetkezetnek sokkal szebb a kukoricája, mint az övék. * A krumpliföldeken is keményen folyik a munka, dolgoznak a lovasekék, tépik, szaggatják a kártékony gyomot. Olyan volt a gyom itt, hogy a krumplisorokat nem is lehetett látni. Ennek az volt az oka, hogy a talaj nern volt eddig kellő mélyen megszántva. Aztán jött az eső és a gyom könnyen kikelt. De a szövetkezeti tagok most minden erejüket latba vetik, hogy minél gyorsabban elpusztítsák a kártékony gyomot. Szekér Vince, a szövetkezeti gazda így gondolkozik. Ezzel a gyomos földdel bizony most nem a legjobban jönnek ki. Naponta alig tudnak 1.5 munkaegységet csinálni. Szekér Vince és mások jól tudják, hogyha a krumpli ápolását most elhanyagolnák, egy hét múlva, különösen ha eső lenne, újból ellepné a gyom. A föld jó megmunkálása a jövő évre is kihatással lesz, * A szénakaszálás is megkezdődött a réten. A rendek olyan sűrűk, hogy alig bír ja a kasza levágni. Ezen a területen még ezelőtt egy évvel is csak gaz, szúrós tövis termett. Ezt a területet nem is lehetett másnak, csak legelőnek használni. A szövetkezeti tagok eltakarították a zsombékokat, megműtrágyázták a földet és ma az eddig terméketlen, hasznavehetetlen területen a szövetkezetnek több mint 100 kocsi szénája lesz csak az első kaszálásból. A madari szövetkezet készülődik az aratásra. Naponta megbeszélik az aratási előkészületeket. Az aratást szintén két csoportban fogják végezni, mint a kapálást. A traktorállomással megkötötték a szerződést, melynek érte'mében a szövetkezet aratógépeket kap. Margit András a következőket mondja az idei aratásról: — Ilyen termésünk régen ígérkezett és iparkodnunk kell, hogy a jó termés minél hamarabb a magtárba kerüljön. A madari lakosság nem emlékszik ilyen aratásra, mint amilyen most várható. A szövetkezet tagjai a békeív aláírásakor elhatározták, hogy az aratást a béke jegyében fogják végezni.És erre felszólítják a község egyénileg gazdálkodó parasztságát is. A falu kulák jait és reakciós egyéneit pedig az aratási munkálatok alatt álladóan figyelni fogják, nehogy valamilyen sza« botálást eszeljenek ki az aratási munkák megakadályozására, nehogy a gabonáját túlérni hagyja csak azért, hogy kihulljon a mag a kelászból és ezzel kevesebb jusson a dolgozó népnek. SZARKA ISTVÁN. Az utak menti széna lekaszálásával is növeljük takarmánykészletünket A földművelésügyi megbízotti hivatal ismételten felhívja a járási és a helyi nemzeti bizottságokat, hogy intézkedjenek az utakmenti árokpartokon a széna lekaszálásáról. Szlovákia déli járásaiban a helyi nemzeti bizottságoknak legkésőbb június 10-ig kell gondoskodniok arról, hogy az utak menti szénát lekaszálják és hogy így egy szem takarmány se menjen kárba. " Az utak menti széna lekaszálásának még más jelentősége is van. Sok esetben az árokpartokon nagyon megvetette lábát a gyom és fennáll az a veszély, hogy a gyom a földekre is kiterjed. Ez nagyon hátráltatná a jó termést. Abban az esetben, ha az állami utász a megállapított időpontig nem végzi el a kaszálást és árokpartokon, a helyi nemzeti bizottságoknak saját költégükön kell lekaszáltatniok és az így nyert szénát átadni az illetékes EFSzeknek vagy pedig a földműves raktárszövetkezetnek.