Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-06 / 131. szám, szerda

t üjs m A nyitrai kerületi pártkonferencia vitafelszólalásaiból 1951 június 6 A losonci nyomdászok köszöntik a harmincéves Pártot Kfizki elvtárs, a kerületi bizottság iskolaügyi előadójd, panaszt emelt fel­szólalásában, hogy az iskolázás részé­re a kerületben kevés a helyiség. Túl­kevés az agitációs munka. Ennek a hiánya főleg a tömegszervezeteken és a köznivatalokon látszik meg. Nagyon nagy hiba például az, hogy olyan üztmben, mint Handlova a kulturális fejlődés nagyon alacsony fokon van. Mindeddig csupán szín­ház és sakk-kör létezik. Itt a kultú­rát magasabb színvonalra kell emeiní. A korcsma ellenben nagyon kedvező helyen van. Ezt a helyiséget más, sokkal nemesebb célra lehetne fel­használni, de egyes vezető egyének, sajnos, rakaszkodnak ahhoz, hogy ott korcsma legyen. Már pedig a kultúrház helyisége azt hiszem sok­kal fontosabb, mint a korcsma. Bánovce nad Bebravou községben is olyan eset történt, hogy az orvosnak a kultúrház helyiségében adtak helyet. Ez is nagy hiba. Feltétlenül szükséges egy községben az orvos, de a kultúr­ház is. Ebben az esteben az orvos ré­szére egy más megfelelő helyiséget kellett volna találni. A helybeli veze­tőség és pártszervezet hibája, hogy a kultúrház létének nem tulajdonítanak elég nagy fontosságot. A kultúrház az a helyiség, ahol főképp a népműve­lés folyik és tudjuk, hogy nekünk erre feltétlenül szükségünk van. Ezt a kér­dést a községben meg kell oldani. Badinko Judit Nyitráról a nőkhöz szólt. Felhívott minden jelenlévő nőt, hogy kapcsolódjanak be a munkába, az építésbe. — Mi nők — mondotta — kétszer szenvedünk, férjeinkért és fiainkért. Segítsük a szocializmus építését aktív munkánkkal, mert így járulunk hozzá legjobban a béketábor szilárdításához. Szólott még az idősebb nők érdeké­ben is, akik önként jelentkeznek mun­kára, hogy becsüljék meg. ezeket is, necsak a fiatalokat. Tasko Béla, az érsekújvári járási vezetőséget bíiálta. Egy konkrét ese­tet említett, amikor a milíciából kizár­tak egy elvtársat azért, mert nem volt megbízható. Ugyanakkor az illető elv­társ a helyi szervezet elnöke és egy kommunális üzm vezetője. Ezt ő va­lahogy érthtetlennek találja, ami ter­mészetes is. Ha valaki nem lehet tagja a milíciának azért, mert nem megbíz­ható, akkor a helyi szervezetnek sem lehet elnöke. A járási vezetőségnek az ilyen eseteket orvosolnia kell. Rámu­tatott még arra a nagy hibára, hogy a Csehszlovák-szovjet Baráti Társaság még 1949-ben megalakult, de eddig a tagok közül még senkinek sincs igazolványa Egy ilyen szervezetet nem szabad ennyire elhanyagolni. Ez hűtlenség a Szovjetunióval szemben. Következő felszólaló Mandák Jó­zsef Idősebb dolgozó volt. Hibáz­tatta a jelenlévőket azért, hogy ed­dig még csak kritikát mondtak, de önkritikát még senki. Legidőszerűbb kérdés a szocializmus építése falun, amit legtöbb helyen a Párt helyi szervezetei hanyagul végeznek. Nagy hiba az, hogyha a helyi szervezet nem tudja meggyőzni a kis- es ko­zépparasztokat a szövetkezetbe való belépés hasznosságáról és fontossá­gáról. Sok helyen a pártszervezet a saját tagjaiból szervezte meg az EFSz-et. Ez nem elég, sőt, helyte­len. Vannak esetek, hogy akik beadták földjüket az Egységes Földműves Szövetkezetbe, azok elhelyezkedtek a Földműves Raktárszövetkezetnél, vagy az elosztó vallalatnál, de egy sem a nehéziparban. És ezekről az emberek­ről kádervéleményt mindmáig meg nem kértek. Nagyon értékes felszólaló volt Eisenschreibet elvtárs, a nagysalloi EF>z elnöke, aki élesen kntizalta a járási és kerületi vezetőséget. Hibáz­tatta Knézl elvtársa* is, a járási part­szervezet elnökét, Mikulás elvtárs miatt, aki mindent önkényesen inté­zet' Körülvette magát olyan káderek­kel, fkík neki a legjobban megfelelnek. Az i'yen elrontott helyzetet aztán ne­héz helyrehozni — mondotta. Mikulás például egy 30 hektáros kulákot Pa­luska Mátyást, az EFSz elere állított és a 1-gság megkérdezése nelkul dele­gá'ta őt a Szovjetunióba, a földműves kü'döttségbe A járási konferencia előtt erélyesen kerlett koznelepnunk, nehogy annak elnöke legyen. A veze­tőségbe mégis bekerült. Vegul volt már neki kb. 10 funkciója, amelyek közül kilencért fizetést is kapott. Hi­bája a kerületi vezetőségnek, hogy ilyen embert egyáltalán vezető helyre tak meg azzal, hogy öreg embereket vitettünk el. Nagy hibákat követett el a járás és a kerület pártiskolázás terén. Kevés a meggyőző, felvilágosító munka. Ezzel a vezetők nem 6okat törődtek. Pedig nekünk tanulnunk kell, hogy taníthas­sunk. A konferencia második napján Baci­lek elvtárs mondott nagyon értékes beszédet, amelyet lapunk tegnapi szá­mában kvonatosan már közöltünk. Ezután vitafelszólalások következtek. Az elvtársak, mintha bátorságot kap­tak volna, élesebb hangon kezdtek kri­tizálni. Štence! János, a handlovai üzem Igazgatója felszólalásában elismerte Bacílek és Knézl elvtársak kritiká­ját és teljes felelősséget vállalt a Handlován elkövetett nagy hibák miatt. Ugyanakkor azonban kritizálta a kerületi bizottságot is, amely sok fontos Handlovára és az ottani üzemre vonatkozó kérdést még nem tudott megoldani. Hangoztatta azon­ban, hogy a járási konferencia óta Handlován a helyzet lényegesen megjavult. Nagyon értékes volt Gruber József elvtársnak, a handlovai központi mun­kásiskola hallgatójának felszólalása. Feltárta a handlovai hibákat. Rámuta­tott, hogy a pártszervezet egyes ve­zetői diktatórikus módon viselkednek az elvtársakkal szemben. Többek kö­zött említette Ondirko járási titkárt. Élesen kritizálta az elvtársakat, akik a politikai meggyőző munka helyett a korcsmában isznak, vagy kártyáznak. Elmondta, hogy új igazgatójuk, Stencel elvtárs is az utóbbi időben már erre az útra tévedt, de az átigazolás megmen­tette őt attól, hogy végleg elődjeinek sorsára jusson. Általában kritizálta az egész járást és kerületet, ahol a mun­ka nem olyan, amilyennek kellene len­ni. Furinda elvtárs, a tőrei szövetke­zet elnöke és a Központi Bizottság tagja, rámutatott arra, hogy még most is vannak felelős állásokban olyan emberek, akik nem odavalók. Vannak esetek, ahol a szövetkezet elnöke korcsmáros, pedig csak kis­gazdát illet meg ez a funkció. Emlí­tette, hogy a traktorállomások mun­kájára panaszok vannak. Nem vég­zik lelkiismeretesen munkájukat. Végül kritizálta a járási és kerület: vezetőséget azért, hogy nem kül­dik meg a szövetkezetnek azt az anyagot, amire feltétlenül szüksége van. A záróbeszédet Benada elvtárs tar­totta. Értékelte a felszólalásokat. Ki­emelte, hogv voltak sokan, akik rámu­tattak konkréten a hibákra, beszéltek kritika és önkritika problémáiról, hogy a delegátusok nem féltek meg­mondani azt. amit akartak. Megemlí­tette, hogy a mult évi konferencia óta haladás mutatkozik, de még most is van olyan tárgykör, amiről keveset, vagy egyáltalán semmit sem mondtak. Benada elvtáis rámutatott arra, 'hogy honnan kell tanulnunk. A napi sajtó­ból. Vannak öreg elvtársak, akik em­lékeznek arra, mit csináltak valamikor a kommunista sajtóval. És ma, amikor tanulhatnánk belőle, akkor elhanyagol­juk. A Pártot nem 6zabad megcsal­nunk, ő vezet minket és ha megcsal­juk, akkor ártunk a nemzetnek és ma­gunknak is. Benada elvtárs beszélt aztán Pár­tunk harmincéves harcáról, az op­purtunisták elleni harcáról az állam apparátusban és felhívta a jelenlé­vőket, hogy teljesítsék a Csehszlo­vákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Szlovákiai Kom­munista Párt bizottságának utasítá­sait. Válaszolt az elvtársaknak arra, hogy ha egy elvtársukat elviszik magasabb funkcióba, annak csak örüljenek. Az az elvtárs feltétlenül megbízható és ezután már országos méretben tog dolgozni. Benada elvtárs szólt a hand­lovai állandó munkaerőhiányról is. Ha küldünk oda 300 munkást, háromszáz viszont elmegy. Hol itt a hiba? Az üzem vezetősége, a szakszervezet, a pártszervezet nem tudják megnyerni a munkásokat arra, hogy állandó mun­kásokként maradjanak meg. További beszédében kitért a felvá­sárló szerv hibáira é6 kritizálta annak vezetőjét, Malik elvtársat. Nagy hiba az. hogy 1100 fizetett alkalmazott nem tudja biztosítani a húst, amikor min­den falura jut egy. Hogy történhetett meg, hogy 40.000 borjút" feketén vág­tak le? Hasonlóképpen volt a serté­sekkel is. Ideje, hogy közhivatalaink felébredjenek mély álmukból! Kritizálta a pártonbelüli kritika és önkritika hiányát. A hibákat enélkül nem tár­hatjuk fel. Benada elvtárs szólott még a had­sereg tisztjeihez, az ifjúsághoz, felhív­ta őket, hogy méltók legyenek a szov­jet hadsereghez és a Komszomolhoz. A határozatban a konferencia kö­telezte magát, hogy a meglévő hibá­kat mielőbb kiküszöböli és több konkrét kötelezettségvállalás közül fontos megemlíteni, hogy a napi sajtó olvasóit mind szlovák, mind magyar részen az 1951-es év végéig lényegesen emelni fogja. Ezután az új kerületi veztőség vá­lasztása következett, ami simán folyt le. A választások lezajlása után Dob­rotin elvtárs, a kerületi bizottság új elnöke megköszönte a konferencia bizalmát és biztosította hűségéről és igyekvő munkájáról. Bakos Béla. A Párt 30 éves évfordulója alkalmából üzemünkben, a losonci nyomdában közgyűlést tartottunk Azzal foglalkoztunk, hogy új módszerekkel kell dol­gozni, újabb és újabb újításokkal, túlteljesítésekkel kell' szilárdítani a nor­mákat. A közgyűlésünkről határozatot hoztunk, melyben kifejeztük hálánkat Pártunknak, mindazért, amit a népi demokratikus rendszerünk a munkások­nak nyújt. A megjelentek a CsKP 30. éves évfordulója alkalmával kötele­zettséget vállaltak, hogy 3—3 brigádórát dolgoznak le A békealáírás al­kalmából Weisz Gizi csoportja vállalta, hogy 100 brigádórát dolgozik le Az üzem dolgozói fokozzák teljesítményüket és önkéntes brigádmunkát végeznek, Mi megmutatjuk a nyugatí imperialistáknak, hogy tudunk dol­gozni. Bebizonyítjuk a világnak, hogy munkánk a legjobb biztosítéka annak, hogy a beket megvédjük és tartóssá tesszük. Sípos Magda, munkáslevelező, Tocsnica. ,. Üzemeink segítik a traktorátlomásokat az aratási előkészületekben Állami traktorállomásaink alkalmazottai minden erejüket arra összponto­sítják, hogy minél előbb befejezzék az önkötözők, aratógépek, a cséplőgépek, az elevátorok stb. javítását. Másfelől pedig új traktoros kádereket nevelnek a szövetkezeti tagok soraiból, hogy az aratási munkálatokban ne legyen munkaerőhiány a gépek ellátásában. A vágsellyei traktorállomás több cséplőgépet és elevátort felvásárolt az egyénileg gazdálkodó földművesektől. Ezek a gépek túnvomó részt rossz ál­lapotban vannak. Az állomás alkalmazottainak ezért minden erejüket latba kell vetniök, hogv a gépek idejében üze niképesek legvenk. Ebben a munká­ban a vágsellyei Stavokombinát-üzem dolgozói siettek a traktorállomás se­gítségére. A Stavokombinát elvtársai ugyanolyan jutalomban részesülnek a norma szerint, mint az állomás alkalm azottai. Ennek köszönhetők azok a sikerek, amelyeket a gépek javításában már eddig is elértek. Az önkötözők például már mind üzemképesek. Hasonlóképpen a szeredi traktor állomás alkalmazottai is üzemi munkás­ságunk segítségével végzik a gépjavításokat. A gőzlokomobilok javítását például a nagyszombati Kovosmalt véd nökségi üzem végzi. Az állomás alkal­mazottai az aratási munkálatok gyors megvalósítására különféle agregáto­kat készítenek. Több önkötözőt va gv kaszálógépet összekapcsolnak. Üzemi munkásságunk, amint a fen tiekből is kitűnik, mindent megtesz, hogy a traktorállomások alkalmazottai idejében és alaposan felkészüljenek az idei aratási munkálatokra. Kereskedelmi szerződés a Hímet Demokratikus Köztársaság és országunk között A Német Demokratikus Köztársa­ság és a Csehszlovák Köztársaság Prá­gában június 4-én 1951. évre 6zóló kereskedelmi egyezményt kötöttek, melyet Georg Handke, a Német Demo­kratikus Köztársaság külkereskedelem­ügyi minisztere és dr. Antonin Gregor külkereskedelmi miniszter írt alá. Az egyezményben kölcsönös kötele­zettségek vannak a Német Demokra­tikus Köztársaság és Csehszlovákia közötti árucseréről és szállításokról. Az egyezmény alapján a Német Demo­kratikus Köztársaság fontos nyers­anyagokat fog szállítani Csehszlová­kiának, elsősorban a vegyipar és a gumiipar számára, továbbá műtrágyát és nagymennyiségű befektetési anyago­kat. Csehszlovákia a Német Demokrati­kus Köztársaságnak kohászati és ne­hézipari cikkeket fog szállítani, mint például kokszot, hengerelt árukat, tűz­álló anyagokat és más ipari szakok ter­mékeit. A tervbevett szállítások térfogata a mult évi egyezményhez viszonyítva, l„bb mint egyharmadával emelkedik. A szállítások fokozása azzal vált le­hetővé, nogy a Német Demokratikus Köztársaságban sikeresen teljesítették a kétéves tervet és azzal, hogy dolgo­zóink nagy sikereket érnek el ötéves tervünk teljesítésében. A kölcsönös szállításokkal mindkét ország hatálytalanná teszi a nyugati országok diszkriminációját és szilár­dítja függetlenségét a fontos ipari ter­mékek és nyersanyagok terén. Egyidejűleg aláírták az 1952 és to­vábbi évekre tervezett nehéz gépipari termékek szállítását is. A tárgyalások a kölcsönös bizalom és barátság szellemében folytak 1«, és mindkét küldöttség igyekezett kölcsö­nösen kielégíteni az ipari kiépítés szük­ségleteit, ami mindkét országnak nagy gazdasági fejlődését biztosítja és erő­síti a Német Demokratikus Köztársa­ság és a Csehszlovák Köztársaság dol­gozóinak eddigi sikereit, melyeket a gazdasági terv teljesítésében elértek. Az egyezmény jelentősen szilárdítja a világbéke arcvonalát, és megszilár­dítja a két ország dolgozóinak szövet­ségét, közös békeharcukban és a Nyu­gat-Németország felfegyverzése ellen folyó harcban. Rossz világ jár a détéri kulákokra A Zadi István, Zadi Béla, Bordás Gyula szabotálták a közellátási, most megisszák a levét A falu szocializálása nagy feladat. A Párt egyik fő irányvonala az, hogy a munkásság együtt dolgozzon a kisp arasztokkal, meggyőzze a középpa­rasztokat, és kíméletlenül együtt harcoljanak a kizsákmányoló, élősködő kulák ellen. Nem szabad tűrnünk, hogy a falu kulákjai gátolják a szocialista fej­lődést, gátolják szabad építőmunkán kat. Ébereknek kell lennünk, le kell lepleznünk és meg kell büntetnünk azo kat, akik visszafelé akarják ha jtani az idő kerekét, akik a multat kívánják, ho gy a dolgozók ezreinek a vérét szívják, és a munkások, kis- és középparasztok verejtékéből gazdagod janak. A rimaszombati járási Nemzeti Bi­zottság büntető tanácsa május 29-én folytatta tárgyalását Zadi István 61 éves 50 hektáros kulák ellen, Zadi détéri kulák közellátási és gazdasá­Megkezdődött a takarmány kaszálása és begyűjtése Szövetkezeti tagjaink, valamint .az állami birtokaink alkalmazottai és a kis- és középföldművesek, szem előtt tartva az elegendő mennyiségű takar­mányalap biztosításáról szóló kormány­rendeletet, gondosan felkészültek a ta­karmányfélék, de főleg a széna es a here kaszálására és begyűjtésére. A here cs a széna kaszálásban jelen­leg az állami birtokok vezetnek. Itt jú­nius 2-ig 48.6 százalékra teljesítették a here és a széna kaszálásának és be­gyűjtésének tervét. A legszebb ered­ményeket a bratislavai kerület mutatja engt ^tt T ^ várkonyi állami birtok például Az évzáró közgyűlésen négy korhely már 90 százalékos tervteljesítést ért bará'iával együtt kizártuk a szövet­kezetből Kiéleztük községünkben az osztálvH-rcot, három kulákot eltávolí­tottnak. Amikor ezeket a kulákokat letar'óztatták. elvittek velük egy 70 éves öreget is. Mi ez ellen tiltakoz­tunk, hogy ez fogja őket megmenteni, ami úgyis történt. Végül minket rót­el. Hasonlóképpen a szenei, gombai és a nyárasdi állami birtokok is jól halad­nak a takarmány kaszálásában és be­gyűjtésében. Meg kell még említenünk a myjavai járást, amely egyike azok­nak a járásoknak, amelyek a legna­gyobb szénatakarmány termeléssel ren­delkeznek. Ebben a járásban június végéig 1.350 hektár széna és 2.745 hek­tár más takarmány lekaszálását és be­gyűjtését tervezik. Az egyes szövetkezetek külön-külön is kidolgoztak munkatervet a takar­mány begyűjtésére. Pontosan megálla­pították, hány munkaerőre, hány fo­gatra és milyen mellékíelszerelésre és gépre lesz szükség eDben a fontos munkában. A takarmány begyűjtése tervének teljesítésében a bratislavai kerület után a nyitrai következik, majd a beszterce­bányai, zsolnai és az eperjesi kerületek. Az utolsó helyen a kassai kerii't áll, amely csak 6.9 százalékra teljesíti a takarmány begyűjtésének tervét. Az állattenyésztésre az idén fokozott feladatok várnak. Hogy ezeket a fel­adatokat teljesíteni tudjuk, igen nagy figyelmet kell fordítanunk a takar­mányalap biztosítására. Ezér használ­juk ki a kedvező időjárást a széna és a here lekaszálására és begyűjtésére. gi szabotázs miatt kapott büntetést. A nevezett, annak ellenére, hogy szerző­désileg kötelezte magát, nem teljesí­tette a beszolgáltatást éspedig nem szolgáltatott be 269 kg búzát, 868 kg rozsot, 696 kg árpát, 347 kg kukoricát 1, 1259 kg burgonyát, 250 kg olajos nö­vényt, 515 kg lenrostot, 195 kg zöld­séget, 470 kg szénát, 410 kg Szalmát, 98 kg sertéshúst, 665 darab tyúktojást és 1505 liter tejet. Nem teljesítette ren­desen a gazdasági tervet és nem ne­velt szükséges mennyiségű szarvas­marhát, sertést, tyúkot, libát és kacsát. A kihágás hivatalos vizsgálat alapján bebizonyosodott, és a vád helyességét maga a vádlott bevallotta. Ezért a büntető tanács Zadi Istvánt 30 napi szabadságvesztésre. 50.000.— koiona pénzbüntetésre ítélte, továbbá arra, hogy az ítéletet közzététesse a Pravda, Üj Szó, Smer, Rol'nická Ne­dela és a RolŤiicky Hlas hasábjain. Hasonló kihágásokat követett el Za­di Béla détéri 18 hektáros kulák. Az 1950-es termésből a közellátás részére nem szolgáltatott be 930 k^; búzát, 440 kg rozsot, 700 kg árpát, 400 kg zabot, 220 kg kukoricát, 540 kg burgonyát, 80 kg mákot, 207 kg lenrostot, 397 kg zöldséget, 225 kg sertéshúst, 175 kg marhahúst, 519 darab tyúktojást, 1150 liter tejet. Nem teljesítette a gazdasá­gi tervet annak ellenére^ hogy erre szerződésileg kötelezte magát, és nem nevelt szükséges mennyiségű szarvas­marhát, szertést és baromfit. A fent említett kihágásokért a bün­tető tanács Zadi Bélát 25.000.— koro­na pénzbüntetésre ítélte, abban az eset­ben, ha ezt 15 napon belül ki nem egyenlíti, a büntetést átváltoztatják 90 napi szabadságvesztésre. Az ítéletet közzéteszik a Pravdában és Üj Szóban. Ugyancsak május 29-én a rimaszom­bati járási Nemzeti Bizottság büntető tanácsa elítélte Borbás Gyula 43 hek­táros détéri kulákot, meit nem telje­sítette beszolgáltatási kötelezettségét, annak ellenére, hogy ezt szerződésileg vállalta, és nem nevelt szükiége^ mennyiségű szarvasmarhát, sertést és baromfit. A közellátás számára nem szállított be 1300 kg rozsot, 450 kg za­bot, 684 kg burgonyát. A vádlott ezzel a tettel akadályozta a gazdasági terv és az állattenyésztési termelési *erv teljesítését, amit a vádlott beísmŕ-rô vallomása és a hivatalos vizsgálat bi­zonyít. Ezekért a kihágásokért a bün­tetőtanács Borbás Gyulát 35.000.— ko­rona pénzbüntetésre ítélte, abban az esetben, ha azt 15 napon belül ki nem egyenlíti, a büntetést átváltoztatják 90 napi szabadságvesztésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom