Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-26 / 148. szám, kedd

3951 Június 26 UJSZ0 SAS ANDOR: festőért k éižfifgjií Sun h Á délelőtti beszámolókban ismétej­Tfn elhfngzott az a m^,!gyz?s hogy k?zt»rsaságunk mai szociális és gaz­dasági állapota rászolgál hegy alkal mázzuk rá az aranyk.K itejének meg jeiöiesét. Mi is az aranykor? Egy rég ; latin költő szerirtt az t korszak, *mdy btn ércbevésett ÍSnyegetó szavak netn rémitik az embereket, vagyis az aranykor társadalma nem ismeri az o.-vtályelnyomás szo'iiaiaIában álló s i dolgozók rabsagában tartására és megfélemlítésére szolgáló törvénye­ket, a legalitás formáiba öltöztetett eröszakot. Ha már az aranykort említjük, hoz­zá kell ehhez fűzni, hogy nem csak szociális és gazdasági értelemben, ha­nem kultúrális, -művelődési téren is a termelő erők, tehát a művelődési alkotó munka szabad kibontakozásá­nak.napjai virradtak fel, Elsősorban an­nak köszönhető ez, hogy érvényre jutnak Sztál'n elvei és célkitűzései a marxis­ta-leninista nemzetiségi politikáról, a a nemzet új fogalmáról, amely nem azonos a nemzet burzsoá fogalmával. A proletár nemzet fogalma nem is­meri befelé a kizsákmányolást és ki­felé az imperialista törekvéseket úgy­nevezett alsóbbrendű nemzetek irá­nyában. Amikor a nemzetek kölcsönös megbecsülésének és a békés együtt­működésének politikáját igyekszünk megvalósítani, gyönyörű feladatok vár­nak ránk. Ezek azonban csak kemény munká­val oldhatók meg. Először is: rá kell nevelni magunkat a sztálini nemzeti elv és népközi kölcsönösség megér­tésére. A régi világban, a feudalizmus és a burzsoázia világában például a középeurópai népek uralkodó osztá­lyai érintkeztek egymással, de nem a tömegek. A cseh Kinskyk, Kolowra­tok, Schwarzenbergek és a magyar Eszterházyak, Festetichek, Hadikok, ezek a tízezer és százezerholdas fő­urak sorbaálltak a császári trón lép­csőjénél, s ott békésen megfértek, ba­ráti módon érintkeztek egymással. Később a régi Ausztria-Magyarorszá­gon a vállalkozó tőkések, nagyiparo sok és kereskedők nyersanyag vásár­lására vagy ipari termékek eladására fölkeresték egymás országát, de hogy magyar dolgozók ellátogathattak vol­na Mariánske Lázne forrásaihoz, vagy cseh nagyüzemek és szlovák bányák dolozói üdülni mehettek volna a Ba­latonhoz — ez ismeretlen dolog volt. Igen, a polgári nacionalizmus világa sokban különbözött a maitól. Még az első republika idején az akkori polgári uralkodó osztály is sajtójában a ma­gyar néppel szemben állandóan fo­kozni igyekezett a népközi feszültsé get. Beszélt a Horthy-korszak társa­dalmi erőszakosságáról, de arról szó sem volt. hogy az elnvomottak olda­lára álljon, mert a kapitalistáknak jobb partnere nem lehet, mint az olyan rendszer, amely az agresszív nacio­nalizmusnak és osztálvuralomnak fel­áldoz minden észszerűségét, minden gazdasági és szociális érdeket. A burzsoá közírók magyar vonatko­zásban a régi szolgabíró és csendőr­szuronyos világ visszaéléseiről beszél­tek, de nem arról, hogy a magyar tár­sadalomban épp ennek az elnyomás­nak visszahatásaként milyen becsü­lésre méltó, edzett és történelmi föl­adatainak tudatára ébredő dolgozó tömegek vannak, erről éppúgy nem vett tudomást, nem szólt, mint ahogy saját dolgozóinak az osztályuralom el­len irányított tiltakozó szavát el akar­ta némítani — gondoljunk csak Gott­wald elnöknek 1929. évi emlékezetes parlamenti beszédére. A magyar dolgozóknak meg kell ragadniok azt a testvéri jobbot, ame­lyet Bacílek elvtársnak valóban kom­munista és emberi, minden jelenle­vőt megelégedéssel eltöltő szavai és' a Szlovákiai Kommunista Párt lapjának, a Pravdának mai vezércik­ke szimbolikusan feléjük nyújtanak. A testvéri kézfogás azt jelenti, hogy a magyar dolgozók egész erejükkel résztvesznek a csehszlovákiai népi demokrácia építésében. És hogyan ve­hetnek részt ebben? Azzal, ha • kimű­velik magukat és a teljesítmények legkeményebb normáit érik el, hazá­juk gazdasági és kultúrális jólétének emelésével maximálisan járulnak hoz­zá az építéshez. Hogy csak a kultúr­munka területéről beszéljünk: Itt az elvégzésre váró nagy feladat lényege a rendelkezésre álló' széles munkake­retek kitöltése és munkalehetőségek megragadása. Erre van szükség első­sorban az iskolaügy és az alkotó iro­dalmi tevékenység területén. Kevés az alaposan képzett tanító és kevés a tankönyvíró. A magyar könyvkiadás Csehszlovákiában sorozatosan ki tud­na adni új szerzőket, de egyelőre még várni kell rájuk. A hiba a mutatkozó hiánvért és elmaradásért nem a dolgozó ma­gvarságot terheli, hanem azokat a burzsoá és fasiszta fertőzte rend­szereket, amelyek szívtelenségük­ben és embertelen önzésükben mes­terségesen elzárták a szellemi táp­lálkozás forrásait, fojtogatták az iskolaügyet még akkor is, amikor a javíthatatlan uralkodó rétegeket már­már szétszórta a történelem vihara. Ma a Csehszlovák Köztársaságban magyarnyelvű nemzeti, közép- és harmadfokú iskolákban oktatnak és egyetemi fokon is magyar tanárkép­zés- Ezt az alkalmat, különösen ma­gasabb fokon is, ki kell használni. Ért­hetetlen az a jelenség, hogy amikor az egyetemen mapvar irodalmát ma­gyarul tanítanak, az érdekelt nemzeti és művelődési közösség részéről csak gyenge érdeklődés mutatkozik, egy­egy évfolya ion alig két-három hall­gató folytatja tanulmányait. Fontos feladat ápolni haladó hagyo­mányainkat, amelyek azt bizonyítják, hogy a rnagyr dolgozók soraiból ki­kerülő haladó értelmiség nem valami hirtelen támadt, nem valami gyökér­telen jelenség, hanem haladó tö ek­véseivel becses múltra tekinthet vissza. A dolgozók soraiból kikerülő mai értelmiség először emelheti osz­tályelnyomást nem ismerő társada­lomban azt a lobogót, amelyet az ural­kodó osztályra egv Dózsa, egy Mar­tinovics és egv Kossuth kezéből épp­úgy kicsavartak, mint ahogy eltipor­ták az 1919-es magvar tanácsállamot. Minden ilven eltiprás azonban csak időleges volt. ami bennük bátor, sza­bad és fölszabadítóan forradalmi, az ma is él és pedig fokozottabban bon­takozhat ki, mint bármikor azelőtt. Nem csak új ipart, új technikát, új földművelést építünk, hanem a saját szociális és szellemi mivoltunkról is új, tisztább fogalmat és tudatot szerzünk. Félretesszük a régi nacionalista tan­könyveket, magasra tartiuk a marxiz­musnak lámpásul, fáklyául, útmuta­tóul szolgáló tudományát. A magyar dolgozók közössége mint nemzet erő­sebb, mint a burzsoázia világának nemzete, mert a jólét és a kultúra napja már nem a kiváltságosaknak, hanem minden' dolgozónak világít s maroknyi kizsákmányoló nem vall­hatja magát nemzetnek olyan érte­lemben, mint a nyomorgást és munka­nélküliséget nem ismerő dolgozók tö­megeiből formálódott . társadalom. Körülbelül most egy éve jelent meg magyarul Sztálinnak Lenininzmus és nemzeti kérdés című 1929-ben !rt munkája- Ha ezt elolvasta valaki, aki a régi Magyarország és Ausztria nemzetiségi botlásait," az első Cseh­szlovák Republika nemzetiségi fél­rendszabályait, a fasiszta csatlósálla­mok nemzeti dölyfösségét ismerte, a megindultságtól nehezen jut szóhoz s ha végül megszólal, azt kell mon­dania, hogy emberiesség dolgában különb irányítás nem hangzott el a történelem folyamán a népék kölcsö­nös együttműködéséről és megbecsü­léséről, nem hangzott el annál inkább, mert a sztálini szót követte a Szov­jetunióban a sztálini tett és a sztálini példa követés ; talált a szovjetnép áldozatos harcai árán fölszabadított népi demokráciákban. Ha Sztálin elvtárs megállapítja Csehszlovákiában és Magyarorszá­gon a nemzetiségi pol tika terén 1945 óta bekövetkezett haladást, el­nodhatja Madách szavaival: Tisztulni látom szent eszméimet, ragyogva egvre, méltóságosan, míg lassan bár, betöltik a világot. A CSEMADOKRA az a nagyszerű feladatat vár, hogv a csehszlovákiai magyarság kultúrális tartalékait ma­radék nélkül föltárni segítse és az ú j­az újtipusú kiváló magvar dolgozó képességeit és értékes energiát az ötéves terv keretében a gottwaldi pontok gyorsütemű megvalósításá­nak szolgálatába állítsa. Ebben az igyekezetben kifejezésre jut a ma­gyarság köszönete, elismerése és hálá ja az új, a proletár nemzeti tu­dat kialakítója, Sztálin iránt. 3450 brígádórát dolgoztunk le A komáromi magvar tannyelvű kö­zépiskola kultúr gárdát létesített Bódi Béla elvtárs vezetésével. A kultúr­gárdának minden tagja tudásának leg­javát nyújtja. Föllépéseik mindig si­kert jelentenek, mert nagy gondot fordítanak az egyes számok betanulá­sára és kidolgozására- A kultúrgárda értékes propagáclós munkát végez. Igy pl. június 1-én Örsújfalun és Aranyoson, június 3-án pedig Izsán léptek fel nagv sikerrel. Az iskolának többi hallgatói is nem­csak a tanulásból veszik kl részüket, hanem a társadalmi munkából is. Igy pl. a Kommunista Párt megalakulásá­nak 30-:k évfordulója tiszteletére 3450 órát dolgoztak le a hadovcei EFSz-ben. A népszavazási akció során a kultúr­gárda két környékbeli községben lé­pett fel. Az iskola 15 éven felüli hall­gatói pedig aláírták a békeszavazó­lapot. HOLCZER LÁSZLÓ munkáslevelező. Komárom­Lesújt a munkásököl a háborús uszítókra A békenépszavazás befejezése után I Valamennyien még jobban tudatosí­tottuk, hogy minden egyes aláírás a ~ béke ügyének megszilárdítását, a szo­cializmus felépítésének biztosítását jelentette. Amikor a béke mellett sza­vaztunk, egyúttal kifejeztük azt, hogy rendíthetetlenül állunk a nagy Sztá­lin elvtárs vezette Szovjetunió oldolán, a béketábor arcvonalában. A háborús gyújtogatok, Trumanék, Churchillék és a többiek Nyugat-Né­metország és Japán újrafelfegyverzé­sét követelik. Azért teszik ezt, hogy ugródeszkaként használják fel ezeket az országokat a Szovjetunió s a töb­bi népi demokratikus ország ellen. Mi ezt nem nézhetjük és nem is nézzük karbatett kezekkel. Mi ütéssel válaszo­lunk a háborús uszitók aljas terveire Tanul iák meg ezek a gazemberek, Truman, Eisenhower, Ridgway, Chur­chill, Atlee, meg Tito, aki nehéz dollá­rokért adta el Jugoszláviát, hogy a munkásököl le tud sújtani. Mi elszán­tan harcolunk a békéért és ebben a küzdelemben ki is tartunk a végső győzelemig. Nem hagyjuk, hogy bár­ki is megzavarjon minket békés épí­tőmunkánkban. Matalics József munkáslevekző, Tany. Jól működik a nagymegyeri tanító-énekkar Nagymegyeren, 1950 szeptemberé­ben alakítottuk meg a járási tanító­énekkart. Tagjai teljes mértékben tu­datosították a karének jelentőségét és örömmel láttak neki, hogy a dolgozók közé vigyék a szlovák és magvar nép­dalt, valamint mozgalmi indulókat. Elő­ször 1951 március 8-án mutatkozott be az énekkar Nagymegyeren a Nem­zetközi Nőnap során. íit nagy sikert aratott, ezenkívül meg kell említenünk az énekkar fellépését az SzKP járási konferenciája alkalmából ez év áp­rilisában. Az énekkar nemcsak Nagy­megyeren lépett fel, hanem ellátoga­j tott Dunaszerdahelyre is, ahol szintén I . sikert aratott. Meg kell említenünk, hogy az ének­karnak csak 35 tagja van. Ebből 25 nő, vegyesen, szlovákok és magyarok. A járás minden községének tanítói, min­den szerdán jönnek össze az énekka­ri számok betanulására. Az énekkar a terv szerint a közel­jövőben Komáromban, Somorjin, Ga­lántán és más községekben lép fel. Ki kell emelnünk ennek az énekkarnak kiváló munkáját, amely Klokányl Jó­zsef elvtárs vezetésével példát mutat a csallóközi járás tanítóságának. Pitonviak János tanító. Záróvizsgák Egyházbástyán A kistúrkányi CSEMADOK-csoport munkájáról Csak röviden néhány konkrét fel­adat megoldásáról szeretnék beszá­molni, ami azt bizonyítja, hogyha a CSEMADOK helyi csoportja helyesen fogja fel a Párt és a CSEMADOK központi utasításait, nagyban hozzá­járulhat a békeharc győzelméhez s az ötéves terv teljesítéséhez. Az egész ország és így községünk közelmúltban lezajlott eseményei kö­zül egyik legjelentősebb, a békenép­szavazás volt Ebből az alkalomból először próbálkoztunk meg fiatal és középkorú kis- és középgazda CSE­MADOK-tagoknak az agitációs mun­kába való konkrét bekapcsolásával. Megkértük őket vegyenek részt a népszavazási munka végrehajtásában. Az a tény, hogy a CSEMADOK-tagok, mint agitációs páiok vettek részt eb­ben a szép munkában, nem bír külö­nösebb jelentőséggel, hiszen más egyesületek is megtették ezt. Nagy­jelentősége azonban abban domborodik ki, hogy épper, ezeknek a CSEMA­DOK-tagokból álló agitációs kettősök­nek sikerült e!Ő6ZÖi teljes mértékben megdönteniök a falusi lakosság bizo­nyos tartózkodó magatartását és olyan meggyőző munkát végeztek, hogy a község lakossága 100 száza­lékban a béke mellett szavazott. Agi­tációs működésük közben egyúttal el­adtak jó néhány • kötet haladószellemű magyar könyvel Hasonló akciók a múltban nem nagyon sikerültek. Községünkben harmadik típusú szö­vetkezet van. Elég jó munkát végez. A kapálási munkák elvégzéséhez azonban nem volt és még ma sincs a szövetkezet keretén belül elegendő munkaerő. Ma -már az d veszély fe­nyegette szövetkezetünket, hogy a cukorrépa- és a kukorica kapálásával nagyon elkésünk. És a kapálási munka még az aratás alatt sem fejeződne be. Hogy segítsünk a baion. a népszava­zás jó tapasztalatain okulva, újból fia­tal gazdáinkhoz, a CSEMADOK-tagok­hoz fordultunk. Ugyanazzal a meg­győző munkával amellyel a népszava­zást folytatták, -ikerült az első napon körülbelül negyven kis- és középgaz­dát megnyerni arra, hogy segítsen az EFSz-nek a sürgős kapálási mun­kákban. Másnap este községi közgyű­lés volt és itt a példa nyomán újabb negyven munkás, ki= és középgazda O'dzán megértették a sajtó jelentőségét Az elmúlt napokban Oldzán sikeres béke<{vűlést tartottak amelyen a köz­ség dolgozoi tiltakozásukat fejezték ki az imperialisták háborús mes'erke­dései ellen A dolgozók töb'isége bé­keakaratát azzal fejezte ki, hogv 23­án megrendeljék a Tartós békéért népi demokráciáéit el-m G lanol Tői­ben az Ui Szó ra is előfize'tek Ezek a dolgozók valóban s7íyük;' viselik a béke megvédésének ügyét De a kevésbbé öntudatosokat is meg kell győznünk arról, hogy milyen fon­tos minden dolgozó számára a tanu­lás, az ismeretek növelése, milyen fontos az, hogy asztalán ott legyen a napilap, amely megismerteti vele a kül- es belpolitikai eseményeket. Meg kell győznünk minden dolgozót, hogy csak szak- és politikai tudásának nö­velésével végezhet eredményes mun­kát szocializmus felé haladó hazánk felépítésében. Farkas Kálmán, munkásievelező, Nagylég. jelentkezett kapáláöia Aki ezidőben a Csernő—Kistarkánv úton végighaladt, saját szemével meggyőződhetett ar­ról, milyen örömteljes látvány a jó meggyőző munka eredménye A gazdasági alap, a szocialista gaz­dasági rendszer napról napra való erő­södése magával hozza fölépítmény formájában a szocialista kultúrának fejlődését is. Ez a törvényszerűség természetesen a mi községünkben is áll. Miután nálunk a CsISz megalakult, igyekezett ennek a szocialista kultú­rának bemutatásával, átadásával ne­velni ifjú nemzedékünket. A CSEMA­DOK részéről is megindul a kultúra iránti érdeklődés. A királyhelmeci já­rás CSEMADOK kultúrbrigádját meg­hívtuk előadásunkra Arról a király­helmeci kultúrbngádról van szó, amely már néhány helyen nagy sikerrel mu­tatta be Gogoly: Revizor c, darabját. Ez a kultúresoport kétórás változatos műsorral, igazán kedves, szocialista tartalmú ének-, tánc, szavalat- és egy­felvonásos színdarab előadásával pél­dát mutatott helyi szervezetünknek. A közönség a műsor sikerén felbuz­dulva, elhatározta, hogy községünk­ben is hasonló tartalommal, hasonló összeállításban aratási ünnepséget rendezünk a CsISz-s'el karöltve. Szervezetünknek vannak hibái. Az egyik az, hogy az adminisztrációs munkában nincs elég rend. A másik nagy hiba az hogy a gyűlések csak alkalomszerűek, a sajtót nem olvassák rendszeresen Helyi szervezetünk még nem vált tömegszervezetté. Ezeket a hibákat Lőrincz éf Fel'egi elvtársak útmutatásai alapján hazaérkezésünk után kiküszöböl ifik. S ükségesnek tar­tom. hogy ' a közgvű'é^en eihanp-zo** szavak ne csak szavak maradjanak hanem hazatérésünk i'án a savakat tettekre váltsuk. Tolvaj Bertalan. Az egyházbáslyai középiskolában befejeződött a záróvizsga. Csak hár­man vizsgáztak, egy közülük kitünte­téssel, kettő dicséretes eredménnyel. Feltűnő, hogy ilyen nagy körzetben, csak három tanuló járt ebben az év­ben a negyedik osztályba. Ezt is a burzsoá-nacionalistá-k helytelen és ká­ros iskolapolitikája okozta. A pályaválasztással kapcsolatos megbeszélések során bekapcsolódtak készségesen a szülők. A három le­vizsgázott tanuló tovább akar tanulni. Kettő közülük tanár lesz. Feleleteik­kel a vizsgáló bizottság előtt bebizo­nyították, hogy a szakismeretek mel­lett elsajátították a politikai ismeretek alapjait is, hogy jól felkészültek a to­vábbi tanuláshoz. A záróvizsgák 6orán 45 tanuló meg­beszélésre jelent meg. 20 fiú és 25 leány a második és harmadik osztály­ból. Közülük három fiú és egy leány tovább akarja folytatni a középiskolát. A bizottság eddigi eredményeik és a szülőkkel folytatott értekezlet alapján ezt jóváhagyta, öt fiú a nehéziparba, kettő a bányászatba, 4 a könnyűipar­ba, kettő a mezőgazdaságba, és a tö­biek más iparágakba jelentkeztek. A lányok közül három a füleki gyárban fog dolgozni, 8 a mezőgazdaságban, a többi pedig a 6zabóipai ban, fodrász­iparban, vagy pedig az elosztásban he­lyezkedik el. A vizsga és megbeszélés éppolyan ünnepélyes keretek között zárult, mint ahogy kezdődött Meg kell je­gyeznünk, hogy a vizsga menetét nagy érdeklődéssel kísérte nemcsak az egész község, hanem a környék is, ami azt mutatja, hogy a falusi dolgo­zók fenntartják a kapcsolatot a kul­turális haladással. A leleszi CsISz-csoport működéséről A CsISz szlovákiai kongresszusán tudatosítottuk mi, a CsISz leleszi he­lyi csoportjának küldöttei, hogy mi­lyen fontos fenntartani a kapcsolatot sajtónkkal. A sajtóban kell beszámolni eredményeinkről é6 hibáinkról, hogy ebből a Szövetségünk valamennyi tag­ja tanuljon. A mi szervezetünk 1949. őszén ala­kult meg 9 taggal. Eleinte nehezen ment a szervezési munka. De a Párt segítségével sike rült elérnünk azt, hogy ma már 80 tagunk van. Ezen kívül Leleszen jól működik ^a Szokol is és több mint 100 pionír. CsISz­szervezetiinknek nem minden tagját sikerült eddig aktivizálnunk. Minden tagunknak bevonását az aktjv mun­kába rövid időn belül el kell érnünk. Ezt meg fogja könnyíteni az is, hogy az EFSz-től kaptunk egy szép otthont, amWyet feldíszítettünk és így kedves találkozóhelyünkké vált. További hi­bánk az, hogy a brigádmunkákban nem vesz ré6zt minden tagunk. Ezt a hibát nagyrészt a soraink között lévő kulákcsemetéknek köszönhetjük. Te­hát itt az a feladatunk, hogy szerve­zetünket megtisztítsuk az ilyen ele­mektől. Következő levelünkben majd írunk munkánkról, a dohány első kapálásá­ról és a nyári időszak többi mező­gazdasági munkálatairól. Bedzsó András, Magyar Jolán, leleszi CsISz-szervezet Több lendületet a koriád CsISz munkájába Nálunk az új világot építő orszá- ' gokban a legnagyobb érték az ember " és ezért fordítunk különösen az ifjú­ság nevelésére olyan nagy gondot. Célunk az, hogy minden fiatal, bátor és öntudatos harcosa legyen a szocia­lizmusnak, társadalmunknak. Ennek tudatában rá kell mutatnom a korláti CsISz-csoport működését gátló körülményekre Elsősorban nincs a községben olyan hely ahol megtart­hatnák gyűléseiket, Wlépéseikeh így aztán érthető, hogy sokan a tagok közül nem jelennek meg a gyűléseken, hanem előnyben részesítik a kártyá­zást, vagy más hasonló szórakozást A CsISz szervezetének pedig az a fel­adata, hogy öntudatos, politikailag fejlett embereket neveljen és ehhez meg kel! adni a lehetőségeket. Ezzel kapcsolatban ramulattak a másik hi­bára. A CsISz szervezet tagságának több mint háiomnu-gyed része nem tud szlovákul. Ellenben a könyvtár tisztán csak 6zlovák könyvekből te­vődik össze. így természetesen a tagság zöme nen. fejlődhet politikai­lag, nem képezheti magát Ezek a hi­bák természetesen a CsISz-csoport vezetőségének hibái Is. Hiányzik ná­luk az az átütő erő, az az if jú lendü­let, amely szükséges az akadályok le­küzdéséhez K uráli József, munkáslevelező, Korlát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom