Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-26 / 148. szám, kedd

3951 Június 26 UJSZ0 SAS ANDOR: festőért k éižfifgjií Sun h Á délelőtti beszámolókban ismétejTfn elhfngzott az a m^,!gyz?s hogy k?zt»rsaságunk mai szociális és gazdasági állapota rászolgál hegy alkal mázzuk rá az aranyk.K itejének meg jeiöiesét. Mi is az aranykor? Egy rég

; latin költő szerirtt az t korszak, *mdy btn ércbevésett ÍSnyegetó szavak netn rémitik az embereket, vagyis az aranykor társadalma nem ismeri az o.-vtályelnyomás szo'iiaiaIában álló s i dolgozók rabsagában tartására és megfélemlítésére szolgáló törvényeket, a legalitás formáiba öltöztetett eröszakot. Ha már az aranykort említjük, hozzá kell ehhez fűzni, hogy nem csak szociális és gazdasági értelemben, hanem kultúrális, -művelődési téren is a termelő erők, tehát a művelődési alkotó munka szabad kibontakozásának.napjai virradtak fel, Elsősorban annak köszönhető ez, hogy érvényre jutnak Sztál'n elvei és célkitűzései a marxista-leninista nemzetiségi politikáról, a a nemzet új fogalmáról, amely nem azonos a nemzet burzsoá fogalmával. A proletár nemzet fogalma nem ismeri befelé a kizsákmányolást és kifelé az imperialista törekvéseket úgynevezett alsóbbrendű nemzetek irányában. Amikor a nemzetek kölcsönös megbecsülésének és a békés együttműködésének politikáját igyekszünk megvalósítani, gyönyörű feladatok várnak ránk. Ezek azonban csak kemény munkával oldhatók meg. Először is: rá kell nevelni magunkat a sztálini nemzeti elv és népközi kölcsönösség megértésére. A régi világban, a feudalizmus és a burzsoázia világában például a középeurópai népek uralkodó osztályai érintkeztek egymással, de nem a tömegek. A cseh Kinskyk, Kolowratok, Schwarzenbergek és a magyar Eszterházyak, Festetichek, Hadikok, ezek a tízezer és százezerholdas főurak sorbaálltak a császári trón lépcsőjénél, s ott békésen megfértek, baráti módon érintkeztek egymással. Később a régi Ausztria-Magyarországon a vállalkozó tőkések, nagyiparo sok és kereskedők nyersanyag vásárlására vagy ipari termékek eladására fölkeresték egymás országát, de hogy magyar dolgozók ellátogathattak volna Mariánske Lázne forrásaihoz, vagy cseh nagyüzemek és szlovák bányák dolozói üdülni mehettek volna a Balatonhoz — ez ismeretlen dolog volt. Igen, a polgári nacionalizmus világa sokban különbözött a maitól. Még az első republika idején az akkori polgári uralkodó osztály is sajtójában a magyar néppel szemben állandóan fokozni igyekezett a népközi feszültsé get. Beszélt a Horthy-korszak társadalmi erőszakosságáról, de arról szó sem volt. hogy az elnvomottak oldalára álljon, mert a kapitalistáknak jobb partnere nem lehet, mint az olyan rendszer, amely az agresszív nacionalizmusnak és osztálvuralomnak feláldoz minden észszerűségét, minden gazdasági és szociális érdeket. A burzsoá közírók magyar vonatkozásban a régi szolgabíró és csendőrszuronyos világ visszaéléseiről beszéltek, de nem arról, hogy a magyar társadalomban épp ennek az elnyomásnak visszahatásaként milyen becsülésre méltó, edzett és történelmi föladatainak tudatára ébredő dolgozó tömegek vannak, erről éppúgy nem vett tudomást, nem szólt, mint ahogy saját dolgozóinak az osztályuralom ellen irányított tiltakozó szavát el akarta némítani — gondoljunk csak Gottwald elnöknek 1929. évi emlékezetes parlamenti beszédére. A magyar dolgozóknak meg kell ragadniok azt a testvéri jobbot, amelyet Bacílek elvtársnak valóban kommunista és emberi, minden jelenlevőt megelégedéssel eltöltő szavai és' a Szlovákiai Kommunista Párt lapjának, a Pravdának mai vezércikke szimbolikusan feléjük nyújtanak. A testvéri kézfogás azt jelenti, hogy a magyar dolgozók egész erejükkel résztvesznek a csehszlovákiai népi demokrácia építésében. És hogyan vehetnek részt ebben? Azzal, ha • kiművelik magukat és a teljesítmények legkeményebb normáit érik el, hazájuk gazdasági és kultúrális jólétének emelésével maximálisan járulnak hozzá az építéshez. Hogy csak a kultúrmunka területéről beszéljünk: Itt az elvégzésre váró nagy feladat lényege a rendelkezésre álló' széles munkakeretek kitöltése és munkalehetőségek megragadása. Erre van szükség elsősorban az iskolaügy és az alkotó irodalmi tevékenység területén. Kevés az alaposan képzett tanító és kevés a tankönyvíró. A magyar könyvkiadás Csehszlovákiában sorozatosan ki tudna adni új szerzőket, de egyelőre még várni kell rájuk. A hiba a mutatkozó hiánvért és elmaradásért nem a dolgozó magvarságot terheli, hanem azokat a burzsoá és fasiszta fertőzte rendszereket, amelyek szívtelenségükben és embertelen önzésükben mesterségesen elzárták a szellemi táplálkozás forrásait, fojtogatták az iskolaügyet még akkor is, amikor a javíthatatlan uralkodó rétegeket mármár szétszórta a történelem vihara. Ma a Csehszlovák Köztársaságban magyarnyelvű nemzeti, közép- és harmadfokú iskolákban oktatnak és egyetemi fokon is magyar tanárképzés- Ezt az alkalmat, különösen magasabb fokon is, ki kell használni. Érthetetlen az a jelenség, hogy amikor az egyetemen mapvar irodalmát magyarul tanítanak, az érdekelt nemzeti és művelődési közösség részéről csak gyenge érdeklődés mutatkozik, egyegy évfolya ion alig két-három hallgató folytatja tanulmányait. Fontos feladat ápolni haladó hagyományainkat, amelyek azt bizonyítják, hogy a rnagyr dolgozók soraiból kikerülő haladó értelmiség nem valami hirtelen támadt, nem valami gyökértelen jelenség, hanem haladó tö ekvéseivel becses múltra tekinthet vissza. A dolgozók soraiból kikerülő mai értelmiség először emelheti osztályelnyomást nem ismerő társadalomban azt a lobogót, amelyet az uralkodó osztályra egv Dózsa, egy Martinovics és egv Kossuth kezéből éppúgy kicsavartak, mint ahogy eltiporták az 1919-es magvar tanácsállamot. Minden ilven eltiprás azonban csak időleges volt. ami bennük bátor, szabad és fölszabadítóan forradalmi, az ma is él és pedig fokozottabban bontakozhat ki, mint bármikor azelőtt. Nem csak új ipart, új technikát, új földművelést építünk, hanem a saját szociális és szellemi mivoltunkról is új, tisztább fogalmat és tudatot szerzünk. Félretesszük a régi nacionalista tankönyveket, magasra tartiuk a marxizmusnak lámpásul, fáklyául, útmutatóul szolgáló tudományát. A magyar dolgozók közössége mint nemzet erősebb, mint a burzsoázia világának nemzete, mert a jólét és a kultúra napja már nem a kiváltságosaknak, hanem minden' dolgozónak világít s maroknyi kizsákmányoló nem vallhatja magát nemzetnek olyan értelemben, mint a nyomorgást és munkanélküliséget nem ismerő dolgozók tömegeiből formálódott . társadalom. Körülbelül most egy éve jelent meg magyarul Sztálinnak Lenininzmus és nemzeti kérdés című 1929-ben !rt munkája- Ha ezt elolvasta valaki, aki a régi Magyarország és Ausztria nemzetiségi botlásait," az első Csehszlovák Republika nemzetiségi félrendszabályait, a fasiszta csatlósállamok nemzeti dölyfösségét ismerte, a megindultságtól nehezen jut szóhoz s ha végül megszólal, azt kell mondania, hogy emberiesség dolgában különb irányítás nem hangzott el a történelem folyamán a népék kölcsönös együttműködéséről és megbecsüléséről, nem hangzott el annál inkább, mert a sztálini szót követte a Szovjetunióban a sztálini tett és a sztálini példa követés ; talált a szovjetnép áldozatos harcai árán fölszabadított népi demokráciákban. Ha Sztálin elvtárs megállapítja Csehszlovákiában és Magyarországon a nemzetiségi pol tika terén 1945 óta bekövetkezett haladást, elnodhatja Madách szavaival: Tisztulni látom szent eszméimet, ragyogva egvre, méltóságosan, míg lassan bár, betöltik a világot. A CSEMADOKRA az a nagyszerű feladatat vár, hogv a csehszlovákiai magyarság kultúrális tartalékait maradék nélkül föltárni segítse és az ú jaz újtipusú kiváló magvar dolgozó képességeit és értékes energiát az ötéves terv keretében a gottwaldi pontok gyorsütemű megvalósításának szolgálatába állítsa. Ebben az igyekezetben kifejezésre jut a magyarság köszönete, elismerése és hálá ja az új, a proletár nemzeti tudat kialakítója, Sztálin iránt. 3450 brígádórát dolgoztunk le A komáromi magvar tannyelvű középiskola kultúr gárdát létesített Bódi Béla elvtárs vezetésével. A kultúrgárdának minden tagja tudásának legjavát nyújtja. Föllépéseik mindig sikert jelentenek, mert nagy gondot fordítanak az egyes számok betanulására és kidolgozására- A kultúrgárda értékes propagáclós munkát végez. Igy pl. június 1-én Örsújfalun és Aranyoson, június 3-án pedig Izsán léptek fel nagv sikerrel. Az iskolának többi hallgatói is nemcsak a tanulásból veszik kl részüket, hanem a társadalmi munkából is. Igy pl. a Kommunista Párt megalakulásának 30-:k évfordulója tiszteletére 3450 órát dolgoztak le a hadovcei EFSz-ben. A népszavazási akció során a kultúrgárda két környékbeli községben lépett fel. Az iskola 15 éven felüli hallgatói pedig aláírták a békeszavazólapot. HOLCZER LÁSZLÓ munkáslevelező. KomáromLesújt a munkásököl a háborús uszítókra A békenépszavazás befejezése után I

Valamennyien még jobban tudatosítottuk, hogy minden egyes aláírás a ~ béke ügyének megszilárdítását, a szocializmus felépítésének biztosítását jelentette. Amikor a béke mellett szavaztunk, egyúttal kifejeztük azt, hogy rendíthetetlenül állunk a nagy Sztálin elvtárs vezette Szovjetunió oldolán, a béketábor arcvonalában. A háborús gyújtogatok, Trumanék, Churchillék és a többiek Nyugat-Németország és Japán újrafelfegyverzését követelik. Azért teszik ezt, hogy ugródeszkaként használják fel ezeket az országokat a Szovjetunió s a többi népi demokratikus ország ellen. Mi ezt nem nézhetjük és nem is nézzük karbatett kezekkel. Mi ütéssel válaszolunk a háborús uszitók aljas terveire Tanul iák meg ezek a gazemberek, Truman, Eisenhower, Ridgway, Churchill, Atlee, meg Tito, aki nehéz dollárokért adta el Jugoszláviát, hogy a munkásököl le tud sújtani. Mi elszántan harcolunk a békéért és ebben a küzdelemben ki is tartunk a végső győzelemig. Nem hagyjuk, hogy bárki is megzavarjon minket békés építőmunkánkban. Matalics József munkáslevekző, Tany. Jól működik a nagymegyeri tanító-énekkar Nagymegyeren, 1950 szeptemberében alakítottuk meg a járási tanítóénekkart. Tagjai teljes mértékben tudatosították a karének jelentőségét és örömmel láttak neki, hogy a dolgozók közé vigyék a szlovák és magvar népdalt, valamint mozgalmi indulókat. Először 1951 március 8-án mutatkozott be az énekkar Nagymegyeren a Nemzetközi Nőnap során. íit nagy sikert aratott, ezenkívül meg kell említenünk az énekkar fellépését az SzKP járási konferenciája alkalmából ez év áprilisában. Az énekkar nemcsak Nagymegyeren lépett fel, hanem ellátogaj tott Dunaszerdahelyre is, ahol szintén I . sikert aratott. Meg kell említenünk, hogy az énekkarnak csak 35 tagja van. Ebből 25 nő, vegyesen, szlovákok és magyarok. A járás minden községének tanítói, minden szerdán jönnek össze az énekkari számok betanulására. Az énekkar a terv szerint a közeljövőben Komáromban, Somorjin, Galántán és más községekben lép fel. Ki kell emelnünk ennek az énekkarnak kiváló munkáját, amely Klokányl József elvtárs vezetésével példát mutat a csallóközi járás tanítóságának. Pitonviak János tanító. Záróvizsgák Egyházbástyán A kistúrkányi CSEMADOK-csoport munkájáról Csak röviden néhány konkrét feladat megoldásáról szeretnék beszámolni, ami azt bizonyítja, hogyha a CSEMADOK helyi csoportja helyesen fogja fel a Párt és a CSEMADOK központi utasításait, nagyban hozzájárulhat a békeharc győzelméhez s az ötéves terv teljesítéséhez. Az egész ország és így községünk közelmúltban lezajlott eseményei közül egyik legjelentősebb, a békenépszavazás volt Ebből az alkalomból először próbálkoztunk meg fiatal és középkorú kis- és középgazda CSEMADOK-tagoknak az agitációs munkába való konkrét bekapcsolásával. Megkértük őket vegyenek részt a népszavazási munka végrehajtásában. Az a tény, hogy a CSEMADOK-tagok, mint agitációs páiok vettek részt ebben a szép munkában, nem bír különösebb jelentőséggel, hiszen más egyesületek is megtették ezt. Nagyjelentősége azonban abban domborodik ki, hogy épper, ezeknek a CSEMADOK-tagokból álló agitációs kettősöknek sikerült e!Ő6ZÖi teljes mértékben megdönteniök a falusi lakosság bizonyos tartózkodó magatartását és olyan meggyőző munkát végeztek, hogy a község lakossága 100 százalékban a béke mellett szavazott. Agitációs működésük közben egyúttal eladtak jó néhány • kötet haladószellemű magyar könyvel Hasonló akciók a múltban nem nagyon sikerültek. Községünkben harmadik típusú szövetkezet van. Elég jó munkát végez. A kapálási munkák elvégzéséhez azonban nem volt és még ma sincs a szövetkezet keretén belül elegendő munkaerő. Ma -már az d veszély fenyegette szövetkezetünket, hogy a cukorrépa- és a kukorica kapálásával nagyon elkésünk. És a kapálási munka még az aratás alatt sem fejeződne be. Hogy segítsünk a baion. a népszavazás jó tapasztalatain okulva, újból fiatal gazdáinkhoz, a CSEMADOK-tagokhoz fordultunk. Ugyanazzal a meggyőző munkával amellyel a népszavazást folytatták, -ikerült az első napon körülbelül negyven kis- és középgazdát megnyerni arra, hogy segítsen az EFSz-nek a sürgős kapálási munkákban. Másnap este községi közgyűlés volt és itt a példa nyomán újabb negyven munkás, ki= és középgazda O'dzán megértették a sajtó jelentőségét Az elmúlt napokban Oldzán sikeres béke<{vűlést tartottak amelyen a község dolgozoi tiltakozásukat fejezték ki az imperialisták háborús mes'erkedései ellen A dolgozók töb'isége békeakaratát azzal fejezte ki, hogv 23án megrendeljék a Tartós békéért népi demokráciáéit el-m G lanol Tőiben az Ui Szó ra is előfize'tek Ezek a dolgozók valóban s7íyük;' viselik a béke megvédésének ügyét De a kevésbbé öntudatosokat is meg kell győznünk arról, hogy milyen fontos minden dolgozó számára a tanulás, az ismeretek növelése, milyen fontos az, hogy asztalán ott legyen a napilap, amely megismerteti vele a kül- es belpolitikai eseményeket. Meg kell győznünk minden dolgozót, hogy csak szak- és politikai tudásának növelésével végezhet eredményes munkát szocializmus felé haladó hazánk felépítésében. Farkas Kálmán, munkásievelező, Nagylég. jelentkezett kapáláöia Aki ezidőben a Csernő—Kistarkánv úton végighaladt, saját szemével meggyőződhetett arról, milyen örömteljes látvány a jó meggyőző munka eredménye A gazdasági alap, a szocialista gazdasági rendszer napról napra való erősödése magával hozza fölépítmény formájában a szocialista kultúrának fejlődését is. Ez a törvényszerűség természetesen a mi községünkben is áll. Miután nálunk a CsISz megalakult, igyekezett ennek a szocialista kultúrának bemutatásával, átadásával nevelni ifjú nemzedékünket. A CSEMADOK részéről is megindul a kultúra iránti érdeklődés. A királyhelmeci járás CSEMADOK kultúrbrigádját meghívtuk előadásunkra Arról a királyhelmeci kultúrbngádról van szó, amely már néhány helyen nagy sikerrel mutatta be Gogoly: Revizor c, darabját. Ez a kultúresoport kétórás változatos műsorral, igazán kedves, szocialista tartalmú ének-, tánc, szavalat- és egyfelvonásos színdarab előadásával példát mutatott helyi szervezetünknek. A közönség a műsor sikerén felbuzdulva, elhatározta, hogy községünkben is hasonló tartalommal, hasonló összeállításban aratási ünnepséget rendezünk a CsISz-s'el karöltve. Szervezetünknek vannak hibái. Az egyik az, hogy az adminisztrációs munkában nincs elég rend. A másik nagy hiba az hogy a gyűlések csak alkalomszerűek, a sajtót nem olvassák rendszeresen Helyi szervezetünk még nem vált tömegszervezetté. Ezeket a hibákat Lőrincz éf Fel'egi elvtársak útmutatásai alapján hazaérkezésünk után kiküszöböl ifik. S ükségesnek tartom. hogy ' a közgvű'é^en eihanp-zo** szavak ne csak szavak maradjanak hanem hazatérésünk i'án a savakat tettekre váltsuk. Tolvaj Bertalan. Az egyházbáslyai középiskolában befejeződött a záróvizsga. Csak hárman vizsgáztak, egy közülük kitüntetéssel, kettő dicséretes eredménnyel. Feltűnő, hogy ilyen nagy körzetben, csak három tanuló járt ebben az évben a negyedik osztályba. Ezt is a burzsoá-nacionalistá-k helytelen és káros iskolapolitikája okozta. A pályaválasztással kapcsolatos megbeszélések során bekapcsolódtak készségesen a szülők. A három levizsgázott tanuló tovább akar tanulni. Kettő közülük tanár lesz. Feleleteikkel a vizsgáló bizottság előtt bebizonyították, hogy a szakismeretek mellett elsajátították a politikai ismeretek alapjait is, hogy jól felkészültek a további tanuláshoz. A záróvizsgák 6orán 45 tanuló megbeszélésre jelent meg. 20 fiú és 25 leány a második és harmadik osztályból. Közülük három fiú és egy leány tovább akarja folytatni a középiskolát. A bizottság eddigi eredményeik és a szülőkkel folytatott értekezlet alapján ezt jóváhagyta, öt fiú a nehéziparba, kettő a bányászatba, 4 a könnyűiparba, kettő a mezőgazdaságba, és a töbiek más iparágakba jelentkeztek. A lányok közül három a füleki gyárban fog dolgozni, 8 a mezőgazdaságban, a többi pedig a 6zabóipai ban, fodrásziparban, vagy pedig az elosztásban helyezkedik el. A vizsga és megbeszélés éppolyan ünnepélyes keretek között zárult, mint ahogy kezdődött Meg kell jegyeznünk, hogy a vizsga menetét nagy érdeklődéssel kísérte nemcsak az egész község, hanem a környék is, ami azt mutatja, hogy a falusi dolgozók fenntartják a kapcsolatot a kulturális haladással. A leleszi CsISz-csoport működéséről A CsISz szlovákiai kongresszusán tudatosítottuk mi, a CsISz leleszi helyi csoportjának küldöttei, hogy milyen fontos fenntartani a kapcsolatot sajtónkkal. A sajtóban kell beszámolni eredményeinkről é6 hibáinkról, hogy ebből a Szövetségünk valamennyi tagja tanuljon. A mi szervezetünk 1949. őszén alakult meg 9 taggal. Eleinte nehezen ment a szervezési munka. De a Párt segítségével sike

rült elérnünk azt, hogy ma már 80 tagunk van. Ezen kívül Leleszen jól működik ^a Szokol is és több mint 100 pionír. CsISzszervezetiinknek nem minden tagját sikerült eddig aktivizálnunk. Minden tagunknak bevonását az aktjv munkába rövid időn belül el kell érnünk. Ezt meg fogja könnyíteni az is, hogy az EFSz-től kaptunk egy szép otthont, amWyet feldíszítettünk és így kedves találkozóhelyünkké vált. További hibánk az, hogy a brigádmunkákban nem vesz ré6zt minden tagunk. Ezt a hibát nagyrészt a soraink között lévő kulákcsemetéknek köszönhetjük. Tehát itt az a feladatunk, hogy szervezetünket megtisztítsuk az ilyen elemektől. Következő levelünkben majd írunk munkánkról, a dohány első kapálásáról és a nyári időszak többi mezőgazdasági munkálatairól. Bedzsó András, Magyar Jolán, leleszi CsISz-szervezet Több lendületet a koriád CsISz munkájába Nálunk az új világot építő orszá- ' gokban a legnagyobb érték az ember " és ezért fordítunk különösen az ifjúság nevelésére olyan nagy gondot. Célunk az, hogy minden fiatal, bátor és öntudatos harcosa legyen a szocializmusnak, társadalmunknak. Ennek tudatában rá kell mutatnom a korláti CsISz-csoport működését gátló körülményekre Elsősorban nincs a községben olyan hely ahol megtarthatnák gyűléseiket, Wlépéseikeh így aztán érthető, hogy sokan a tagok közül nem jelennek meg a gyűléseken, hanem előnyben részesítik a kártyázást, vagy más hasonló szórakozást A CsISz szervezetének pedig az a feladata, hogy öntudatos, politikailag fejlett embereket neveljen és ehhez meg kel! adni a lehetőségeket. Ezzel kapcsolatban ramulattak a másik hibára. A CsISz szervezet tagságának több mint háiomnu-gyed része nem tud szlovákul. Ellenben a könyvtár tisztán csak 6zlovák könyvekből tevődik össze. így természetesen a tagság zöme nen. fejlődhet politikailag, nem képezheti magát Ezek a hibák természetesen a CsISz-csoport vezetőségének hibái Is. Hiányzik náluk az az átütő erő, az az if jú lendület, amely szükséges az akadályok leküzdéséhez K uráli József, munkáslevelező, Korlát.