Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-22 / 145. szám, péntek

Harcban a szocialista testnevelésért Néhány szó a Szokol kongresszusáról E hónap 21-én zajlott le Prágában a Szokol IX. kongreszszosának ünnepélyes' megnyitása. A kongresszus élőtti néhány hónapos kampány bebizonyította, hogy a Szokol teljesítette azt a jelszót, hogy „testnevelést a legszélesebb néprétegeknek" — melyet Gottwald elvtárs tűzött ki A IX. kongreszezus bebizonyítja a hatalmas, újjászületett Szokolnak az erejét, hogy a Szokol hazánk erős támasza és a Nemzeti Front aktív és fontos tényezője lesz. Ha az Ifjúsági Szövetség számotvet a IX. kongresszus kampányával, büszkén jelentheti, ki, hogy Hejzlár elvtársnak, a Szokol harmadik országos konferenciáján kitűzött feladatait teljesítette és Szövetségünk valóban a Szokol legelső és legtevékenyebb segítője lett. A Szokol IX kongresszusának kampánya egybe volt kapcsolva e CsISz szlovákiai kongresszusának testnevelési kampányával. Igy sikerült mozgósítani az ifjak széles tömegeit és gyönyörű eredmények születtek. Részletek a beérkezett jelentésekből: A prešovi Szokol kerületi bizottsága jelenti, hogy hála a CsISz-ifjúság együttműködésének, a legszebb helyezést érték el a kerületek országos versenyén. A lőcsei és terebesi járás CsISz-bizottsága jelenti, hogy minden csoport mellett megalakították a Szokol-köröket. A galántai alapszervezet 412 tagja megszerezte a TOZjelvényt. A dolany CsISz Szokol-köre labdarúgó- és röplabdapályát épített A belusai csoport Szokol-köre résztvesz a járási röplabda- és kosárlabdaversenyen, stb... Száz és 6záz hasonló jelentés van. Az ifjak tömegesen jelentkeznek a Szokolba, ezrek és ezrek szerzik meg a TOZ-jelvényt, új labdarúgó- és röplabda-pályák sokaságát építik, tömegesen résztvesznek a békemenetelésben, a SMENA békestafétájában. Mindez sikereink jele. Az utolsó hét hónapban Szlovákiában 186.247 új tag lépett a Szokolba, 797 Szokol-egyletet és 1553 Szokolt-kört szerveztünk és 35.943 TOZ-jelvényt osztottunk ki Az egész Köztársaság területén ugyanezen idő alatt 373.214 tag jelentkezett a Szokolba és 1750 egyesületet ós 5294 Szokol-kört alakítottak. A TOZjelvényt 118.071-en szerezték meg. Voltak-e valaha ilyen eredményeink? El tudtunk-e képzelni ilyen eredményeket a testnevelés- és sport terén ezelőtt? — Nemi Soha! Ilyen eredmények el sem képzelhetők a kapitalista társadalomban. Ilyen eredmények csak olyan közösségben érhetők el, ahol egyszer s mindenkorra megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása, ahol a termelő erők szabadon fejlődhetnek, ahol szocialista iparosítás folyik, ahol állandóan emelkedik a dolgozók életszínvonala, azon a földön, ahol boldog, békés jövőt építenek. Ilyen körülmények között nyílt meg a Szokol IX. kongresszusa. Ezek a tények bebinyítják sportolóink és testnevelőink előtt, hogy milyen lehetőségeket ad a fejlődésre, ha lehetővé tesszük a tömegek testnevelését, a dolgozók sportolását. De sportolóink tudják azt is, hogy minden eredményt a munkásosztály élcsapata, a Csehszlovák Kommunista Párt tett lehetővé. Minden sportoló nagyon jól tudja, hogy miiyen különbség van a játekvezelők füttyjele ea a sziréna liangja között s a startpisztoly és a géppisztoly hangja között. Egyik oldalon a béke, másikon a háború. Nem nehéz választani. De tovább kell mennünk és a testnevelest, a sportot úgy kell alakítanunk, hogy az aktívan segítse hazánkban a szocializmus építését. „A mj testnevelésünknek szorosan együtt kell fejlődnie a szocializmus építésével" — mondotta Sýkora elvtárs a CslSzkongtes&zusán A Szokol IX< kongresszusának az lesz a feladata, hogy testnevelésünkbe, sportunkba bevigye a marxistaleninista elméletet és összezúzza azt a polgári felfogást, hogy a sport politikamentes. Ütünk világos és egyenes. Itt is a békehar': szilárd bástyáját, a Szovjetuniót kell követnünk. A berlini VIT harcos előkészületeinél a Szokol IX. kongresszusának szellemében vállaljuk, hogy a CsISz-ben és a Szokolban is harcolni fogunk a szocialista testnevelés sikeréérti N. F. Hrubják Emil: Jtli lesz titn jíl bel'cliiU * A vonat sebesen kapaszkodott fel a dombra. Élesen oldalra fordult és egyszerre óriási, frisseséget árasztó völgy tárult elénk. A jobboldali 'ankákon fiatal fácskák sorai, az újonnan telepített erdő egyenes sorai látszottak A völgy alján gondosan kezelt, hatalmas gyümölcsös tűnt fel. Messziről pedig épülő gyárak és házak falai látszottak. Vonatunk gyors kattogással futott le a völgybe. A sínpár mellett barnára sült férfiak dolgoztak. Kékzubbonyos mérnökök távmérő eszközeik mellett vitatkoztak és jegyezgettek. A másik sínpár útját készítették. Végre vonatunk lelassított és megállt Megérkeztünk. Délelőtt meglátogattuk az egyik iskolát. Végighallgattunk néhány tanítási órát és a szünetekben beszélgettünk a növendékeKkel Igen sok ügyes, értelmes fiú és leány volt közöttük. Majdnem mindannyian pionírok és az idén, vagy jövőre befejezik tanulmányaikat a középiskolában. Amikoi a tanítási órákon nagyban folyt a feleltetés és előttünk állott az egyik fiú, önkéntelenül is arra gondoltunk, hogy ő, aki ma még mértani ábrákon ta\ul, később majd elmondhatja, hogy résztvett a világ, — az erdők, a kertek, a gyárak és házak — teremtésébea. Mindabból, amit láttunk, itt az iskolában, a völgyben, a városkában, az épülő házak között, egyre erőteljesebben éreztük, hogy hazánk földjén most tavasz van. Az ifjúság évszaka, az alkotás időszaka. * Nem könnyű dolog erdőt ültetni, gyárakat építeni, új kerteket létesíteni, amikor köröskörül annyi a tennivaló. Sok munkára, bizalomra és a népbe, a dolgozókba vetett hitre van szükség, hogy hazánk földjén az új emberekhez, a szocialista emberekhez méltó világot teremtsünk. Fáradhatatlan tervezéssel, munkával építhetjük fel álmaink országát, a boldog Szlovákiát. * Ebéd után ismét visszatértünk az iskolába. Sztálin elvtárs egyik müvében „a legértékesebbének nevezi az embert és mi is úgy véltük, hogy legfontosabb munkánknak látogatásunk csakis az iskolában kell lennie. Figyelmesen hallgattuk végig a gyermekek feleleteit és beszámolóit. Szinte jelszóként ütötte meg fülünket, amikor egyszerre, szinte karban ilyenféle feleleteket adtak: Az ötéves terv megkívánja, pontosan járj iskolába! — Vagy: Dolgozz, termelj többet — segíted az ötéves tervet. Ez gondolkodóba ejtett bennünket. Végre megszólaltam. Megkérdeztem a gyerekektől, hogy miért kell dolgozni, mit ád nekünk az ötéves terv, mi lesz majd belőlük, ha felnőnek, ki, mi akar lenni. Meglepte őket a kérdés és lassan, szinte ügyetlenül botladozva válaszoltak. Néhány értelmesebb, idősebb növendék próbálkozott a kérdésekkel megbirkózni, de elmefuttatásaikon meglátszott, hogy először és teljesen önállóan, a saját tapasztalataikra támaszkodva igyekszenek megfelelni a kérdésekre. Végre aztán, amikor már csak gyéren felelgettek a kérdésekre, csendet kértem és elkezdtem beszélni. No, nem valami kigondolt mesét, vagy történetecskét, hanem azt mondtam el, amit aznap láttam, majd hirtelen rátértem arra, hogy megfeleljek a sajátmagam kérdéseire és elmondtam nekik, hogy milyen lesz a mi országunk, ha felépül majd a Stövetségi Vasútvonal, a Duzzasztómű és a gyárak. Utána pedig elmondtam, hogy milyen szakemberekre lesz majd szűkségünk öt év múlva. Mérnökökre, agronómajókra, művezetőkre A gyermekek pillantásaiból, tekintetéből látszott, hogy valami új dolog, valami új világ tár rult szemük elé. Lassan-lassan ráismertek a mai élet nyomai alapján a jövőre. Aztán már minden könnyen ment. Mindenki megértette, hogy miről van szó és minden gyermek tudta már, hogy ml lesz majd, ha megnő ... * Hazafelé jöttünk. Mozdonyunk szuszogva húzta az utána kapcsolt vonatsor kocsijait felfelé. Elhagytuk a völgyet. Visszatekintettünk. Alkonyodott. Vonatunk erdő mellett siklott el. A bokrok közül oszlopként ágaskodva meredtek elénk a fatörzsek. Közöttük egyre sűrűsödött a homály. A fák ormán pedig szürkés köd gomolygott. Vonatunk elkanyarodott. Éles levegő süvített be az ablakon. Felhúztuk. Beszélgetni kezdtünk. Természetesen a gyermekekről. Arról, hogy nevelni kell őket, de úgy, hogy érezzék, tudják, hogy „ők a holnap építői, hogy tudják meg már most gyermekkorukban, hogy mi* építünk és miért. • Nagyon sok nevelő elfelejtkezik erről. Ezért írtam le váa» latosan ezt a látogatásunkat.