Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-02 / 128. szám, szombat

uism ­Meg kell tenni mindent a növényi termékek beszolgáltatási szerződéseinek meggyorsítására 1951 június 2 Az 1951. évi növénytermékek kontin­gensének szétírására és a szerződések megkötésére a helyi Nemzeti Bizottsá­goknak 1951 május 31-ig szét kellett volna írniok az egyes mezőgazdasági üzemekre a termelési feladatokat és szerződéseket kallett volna kötniök a felvásárlásról és beszolgáltatásról a Földműves Raktárszövetkezetekkel. Május 31-ig a szétírás technikai munkáját Szlovákiában csak a brati­slavai kerület végezte el százszázalék­ra. A szétírásban ugyancsak elégséges eredményt ért el a zsolnai kerület is. A szétírásban elmaradt az eperjesi ke­rület. mert a tervet csak 60 százalék­ban iesítette. A kassai kerületben sem geztek jó munkát a tervszétírás terén. Čsak 85 százalékos teljesítményt értek el. A szerződéseket a kassai kerületben május 29-ig csak 23 százalékban kötöt­ték meg, dacára annak, hogy ott is vannak jó járások, mint pld. Szecsov­ce, ahol a szerződéseket közel 100 szá­zalékra megkötötték, de vannak olyan járások, amelyek elmaradtak, mint pld. a rozsnyói járás. A nyitrai kerületben Surány és Ér­sekújvár járásai maradtak el, a zsol­nai kerületben pedig Trstená és Rózsa­hegy járásai. A kontingensek szétirásában és a szerződések megkötésében Sslovákíá­ban legjobban lemaradt az eperjesi ke­rület, legfőképpen Svidník és Giraltov­ce járások, ahol az eredmények nem elégségesek. A kontingensek szétírása és a szer­ződéskötések kampánya gyors beteje­zésének érdekében Szlovákia összes kerületeiben politikai és szervezési in­tézkedések vannak folyamatban, hogy ezen a szombaton és vasárnapon, jú­nius 2—3-án a Nemzeti Arcvonal tö­megszervei, a CsISz, a Csehszlovákiai Nőszövetség, a Szlovákiai Földműves Egységes Szövetsége hathatósan se­gítsék ezt az öntudatosító kampányt főleg azokban a községekben, amelyek a kontingesek szétirásában és a szerző­déskötésben el vannak maradva. Ha­sonlóképpen segíteni fognak az elma­radozó községek adminisztrációs mun­káiban a járások mezőgazdasági és szövetkezeti dolgozói. A kontingensek szétírása és a szer­ződéskötés a népszavazások mellett napjaink elsőrendű politikai kérdése. Ezért szükséges minél nagyobb figyel­met szentelni ezeknek, hogy a Nemzeti Arcvonal összes szerveinek segítségé­vel lehetővé váljon az akció mielőbbi befejezése, mert csak így lehet idejé­ben és jól elkészülni a növényi termé­kek felvásárlására és ezzel hozzájá­rulni dolgozóink zavartalan ellátásához és élelmezéséhez, ami előfeltétele a szo­cializmus sikeres építésének. A kassai kerületben a cukorrépavetést 124'4 százalékra telfesítetíék A tavaszi munkákban jelenleg a leg­fontosabb .feladat az. hogy haladékta­lanul befejezzük a len-, kender- és a cukorrépavetést. A vetési területeket mindenütt pontosan be kell tartani. Május 28-ig a tavaszi munkák ter­vének teljesítésében különösen jól ha­lad a besztercebányai, a bratislavai és Ne késsünk az aratás előkészítésével A kéméndi III. típusú EFSz dolgozói Is nagyobb bizalommal és munkakedv­vel végzik már a mezei munkákat, mert látják, hogy a jó munkának jó eredmé­nye van. A tavaszon még a szövetkezeti tagok kételkedtek a szövetkezeti munka sikerében. A kételkedést a község egyes reakciós egyénei keltették a szövetke­zet tagjaiban. De fényesen rájukcáfolt ma a búzatáblák és a kapásnövények állása, ami bizonyítja, hogy igenis, le­het a szövetkezetben jól termelni, sőt többet és jobbat, mint egyénileg. A szö­vetkezet a vetés és ültetés előtt gon­dosan megtrágyázta a földjeit. Ahol a föld rosszabb volt, ott műtrágyán kívül még istállótrágyát is használtak. A gondos, szakszerű munkának eredmé­-nve az lett, hogy most a 76 hektár bú­zájuk olyan szép, hogy a környéken nem lehet párját találni. A terv szerint a szövetkezet földjein 20 mázsa búzá­nak kellene hektáronként teremni, ha a vetéseket esetleg valamilyen baj nem éri, akkor hektáronként nem 20, hanem 24—25 mázsa átlagtermést is elérnek. A szövetkezet a tavaszon tért át a III. típusú szövetkezeti gazdálkodásre. A szövetkezetből ikkor egynéhányan vissza is léptek, köztük az EFSz volt elnöke, Bato József 5 hektáros gazda is. Bato József most egyénileg gazdál­kodik 5 hektár földjén. Bato József is elment aláírni a beszclgáltatási köte­lezettséget a községházán. Megtudta, hogv 50 mázsa termést kell beszolgál­tatnia. Nem veszélyes — mondja Bato József. Hiszen a legalacsonyabb szá­mításom szerint is átlagban 22—23 má­zsa termésnek kell lenni a földjeimen. Bató Józsefnek tetszik a szövetkezeti gazdálkodás, csak azért lépett ki, mert a faluban a hozzá hasonló gazdák min­dig piszkálták és fenyegették, hogy hagyjan fel a szövetkezettel. De Bato József most is éber szemmel figyeli a szövetkezet működését és most, hogy látja, hogv a szövetkezet szépen fej­lődik, elhatározta, hogy beszéljenek a faluban bármit — újból belég a szö­vetkezetbe. A kéméndi EFSz is bevezette azt a módszert, hogy a szövetkezeti tagok a földet egymás között számszerint fel­osztották. Mindenki tudja, melyik szá­mú földterület az övé és a benne l^vő ültetés, vagy bármiféle kapásnövényt az ültetéstől a behordásig önállóan gon­dozza. A kukoricaültetvények is szépek, de jóval a köbölkutiak mögött marad­nak. Ezt egyrészt a talaj minősége is okozza, másrészt pedig a kései ültetés. J A kéméndi szövetkezet az aratásra még egyáltalán nem készül. Ez pedig hiba. Azért hiba, mert az utolsó pillanatban fognak majd kapkodni, mint a vizbe­fúló a szalmaszál után. Az is lehet, hog y a kéméndi szövetkezet még nem tudja kellően értékelni a tervszerű gyors aratás fontosságát. a kassai kerület. A kassai kerületben például a cukorrépavetést 124.4 száza­lékra elvégezték. A többi terményfaj­ták vetésében is szépek a teljesítmé­nyek. Ebben a kerületben csupán a cukorrépa egyelésben mutatkozik hát­ramaradás. Eddig a cukorrépának még csak az 5.4 százalékát egyelték ki. A hátralévő időben figyelmünket a kukoricavetés befejezésére, a késői burgonya ültetésrére s a dohányültetés­re kell összpontosítani. A kukoricave­té-. tervét eddig még csak a nyitrai és a zsolnai kerületben teljesítették; a kassai kerület és a besztercebányai ke­rület kissé hátramaradt. A kései burgonya ültetésében a bra­tislavai kerület jár az élen. A nyitrai, besztercebányai, a zsolnai és az eper­jesi kerületek 90.3—93.8 százalékos teljesítményt értek el a kései burgonya ültetésében. A dohányültetésben a nyitrai kerü­let érte el a legnagyobb teljesítményt. Ezen a téren a legnagyobb hátramara­dás a besztercebányai kerületben van. A szovjetnép — példaképünk Rimaszombat lakossága örömmer fo­gadta a Szovjetbarátok Szövetségének iárási értekezletét Ezen az értekezle­ten az elvtársak bírálólag rámutattak arra, hogy a volt vezetőség nem törő­dött a szervezési munkával és hanya­gul vezette a szövetség járási munká­ját. A kritika és önkritika elhangzása után megválasztották az új járási ve­zetőséget és határozatot boztak a falu­si csoportok átszervezéséről. Ezek után Molnár elvtárs szólalt fel és beszédé­ben méltatta a szoviethadsereg óriási érdemét országunk felszabadításában. Maid rámutatott arra, hogy köztársa­ságunk minden békeszerető pc'.gára há­lával tekint a szovjetnépre és annak nagy vezérére. Sztálin elvtársra, aki folytonosan segítséget nyuit nekünk. A szovjetnép már a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalommal példát mutatott az egész világ dolgozóinak. Megmu­tatta azt, hogy lehet a kapitalisták nélkül is vezetni az országot és pedig . jobban, eredményesebben, mint ahogv a tőkésosztály tette. A szovjetnép az , imperialisták minden cselszövénve el­] lenére győzelmesen építette fel orszá­s gában a szocializmust és a nagy Hon­védő Háború során hatalmas csapást mért az emberiség halálos ellenségére, a fasizmusra. A fasizmus azonban újra felütötte a fejét a háború után Truman és társai, a nyugati imperialisták sze­mélyében, akik nem tanultak Hitler sorsából és újabb vérfürdőt akarnak. Ez bizonyítja aljas támadásuk Korea ellen, a német háborús bűnösök szaba­donbocsátása, a fegyverkezési őrület. De mi bízunk a Szovjetunió erejében, bízunk a népi demokráciák dolgozóinak és az egész világ békeszerető emberei­nek hatalmas erejében, amely meg tud­ja védeni a világbékét. Békeakaratun­kat azzal fejezzük ki, hogy gyorsított ütemben teljesítjük gottwaldi ötéves tervünk féladatait, megszilárdítjuk EFSz-einkef, megerősítjük szerveze­teinket, köztük a Csehszlovákiai Szov­jetbarátok Szövetségét is. Gottwald elv­társ iránymutatása alapján szövetsé­günk kiveszi részét a békeharcból, ki­szélesíti a dolgozók közt végzett mun­káját, hogy így szilárdítsa egységün­ket a nagy Szovjetunióval. SZABADI ISTVÁN munkáslevezelő, Sirkovce A füleki tanítóság aktívája „Sok szép búzát táttam már életemben, de ehhez hasonlóra még nem emlékszem" A füleki járási Nemzeti Bizottság is­a kola- és népgművelésügyi tanácsa a íj mult héten aktívái rendezett a CsKP | alapításának 30. évfordulója alkalma­ból. Az aktiván részvettek a járás kö­zéii- és nemzeti iskoláinak igazgatói az egyes tanítók és a tömegszervezetek, valamint a füleki üzem kiküldöttei. Rö­vid kultúrműsor után Bencsa elvtárs, az SzKP iárási titkára emelkedett szó­lásra. aki értékelte a CsKP harcait, harmincéves küzdelmét a dolgozók jo­gaiért. Rámutatott arra, hogy a Párt kulturális vonalon is harcot folytatott és folytat idegen ellenséges befolyá­sok ellen. A beszámoló után vita következett, amelynek során a felszólalók foglalkoz­Köbölkút ma a párkányi járás leg­jobb szövetkezetei közé tartozik. A szövetkezeti tagok nagy gondot for­dítanak a szépen kikelt kapásnövények megmunkálására. A cukorrépa első kapálását már befejezték, nem hagy­ták, hogy a gyom elhatalmasodjék bennük. Megkezdték a cukorrépa egyelését is, még pedig úgy, hogy a szövetkezeti tagok egymás között felosztották a cukorrépa területet és mindenki a részére kijelölt területen akkor egyeli J<i a cukorrépát, amikoi éppen neki a legalkalmasabb. A szö­vetkezeti tagok azért határozták eí így, mert a répaegyélés hosszas mun­ka. De így minden egyes tag azon iparkodik, hogy minél hamarább túl­essen rajta, e?v sem akarja azt, ^ogy a répatáblában már csak az ő része álljon ritkítatlanul. A szövetkezet kukoricája is szépen kikelt. Magassága helyenként eléri a 10—12 cm-'. Szép sötétzöld, ami nagy­részben a műtrágyának köszönhető. A kukoricakapálást is megkezdik a na­pokban. A sorok között lovas-kapáló­géppel fogják megkapálni, és utána kézikapával kapálják meg a kukorica tövét, amelyben a lovaseke nem fér hozzá. A kézikapálás azért szüksé­ges, mert a Iovas-kapálógép a kukorica tövénél lévő gyomot nem irtja ki. A megmaradt o-vom tovább fejlődne és ez a kukorica növését gátolná, mert a megmaradt gyom elvonná a tápláló nedvességet a kukorica gyökerétől. Béres Ferenc szövetkezeti gazda A Csehszlovákiai Államvasutak és a Csehszlovákiai Autóvállalatok műhelyei segítenek traktorállomásainknak a gépek javításában A bárfai, komjáti és a nagymányai t. aktorállomások javítói tudatában van­nak az idei aratás és cséplés nagy je­lentőségének. Jól tudják, hogy az idén a traktorállomásokra fokozott felada­tok várnak. Ezér r még vasarnapi szó­rakozásukról is lemondanak és június 3-án, vasárnap fokozott ütemben hoz- megjavítják az összes elevátorokat, záláfnak az aratási és cséplési munká- r—* - il­latokhoz Szükséges gépek megjavítá­sához. A sárfai traktoráálomásra május 29­én a lévai .kazánművekből 12 tagú bri­gád jött, amelynek tagjai mint javítók. 14 napig fognak segíteni a sárfai trak­iorállomáson a gépek megjavításában. A komáromi traktorállomás javítói, akik már saját gépeiket megjavították, a köböfk'úti és a komjáti, sőt ha idejük­ből futja, az ógyallai traktorállomások­nak fognak segítséget nyújtani. A zó­lyomi traktorállomás még nem hasz­nálta ki teljes mértékben az ipari szak­munkásainak elvtársi segítségét. A Csehszlovákiai Államvasutak zólyomi műhelyének tanoncai, kötelezték magu­kat, hogy a helyi traktoráilomáson az összes Ezt a munkát a maguk munkájának elvégzése után fogják teljesíteni. Azt a pénzt, amit ezért a kíilön munkáért kapnak, tanoncotthonuk példás kiépíté­sére fogják fordítani. A Csehszlovák Allamvasútak és Autó­vállalatok megígérték, hogy szerveiken keresztül segítséget nyújtanak a trak­torállomásoknak a nyári munkálatok végzéséhez szükséges gépek megjaví­tásában. széttárt karokkal mutat rá a földekre és a következőket mondja: — Elvtárs, ami búzaföldet itt látsz, az mind a mienk. 100 hektár búzánk van egv tagban. Sok szép búzát lát­tam már életemben, de ehhez hason­lóra még nem emlékszem. Ha a termé­sünket valami elemi csapás nem éri, számításunk szerint a beszolgáltatás teljesítésén felül még 30—35 vagón gabonánk marad. A köbölkúti szövetkezeti tagok vil­lám-aratásra készülődnek. A traktor­állomáson már előre gondoskodnak, hogy megfelelő mennyiségű aratógé­pet kaphassanak idejében. A szövetke­zet aratáshoz szükséges felszerelé­seit pedig a legrövidebb időn belül rendbehozzák. Nem akarnak a köböl­kúti szövetkezet tagjai az utolsó pilla­natban kapkodni, mikor a búza már a nyakukra érik. Az aratási munkála­toknak minden mozzanatát tervsze­rűen előre kidolgozzák. így nem for­dulhat elő, hogy a gabonafélék túlérje­nek és a mag a kalászból kihulljon a földre. A szövetkezet gyümölcsösének egyik részéből hangos nótaszó hallat­szik. Érik a ropogós cseresznye, Fiatal fiúk, lányok szedik a cseresz­nyét. A szövetkezetnek rengeteg gyü­mölcsfája van. A pénzügyi terv sze­rint az összes gyümölcsfáknak 360.000 korona hasznot kellene hozniok egész évre. A szövetkezetnek pedig már eddig csak a korai cseresznyéből több mint 120.000 korona tiszta haszna van. Az év végére pedig, ha az összes gyü­mölcsöt betakarítják, legkevesebb egy és félmillió korona haszna lesz belőle a szövetkezetnek. A cseresznye leszedé­se negyedében történik. Úgyhogy a szedők a cseresznyeszedéssel napi 280—300 koronát is megkeresnek. A dohányültetésben és kapálásban szintén a szövetkezet ifjúsága viszi a rekordot. Naponta 180—200 koronát ts keresnek. A szövetkezet ifjúsága tel­jesen magáévá tette a szövetkezet ügyét. A kezük alatt bármerre mennek ég a munka. A szövetkezet birtokán 100 hektár körüli területet mocsár borít, melyen rengeteg a nád. A mult évben a szö­vetkezet nem tudta kihasználni a ná­dat, mert a víz télen se volt befagy­va. Az idén már előre készülnek a nád­vágásra, hogy esetleg úgy ne járjanak mint tavaly, hogy a rengeteg nád megvolt és nem tudták kihasználni. A nádat a szövetkezet fogja a helyszínen feldolgozni, és már csak a kész épü­lethez alkalmas nádat fogja elszállítani. A nádból ígv a szövetkezetnek több mint 6 és félmillió korona haszna lesz évente. tak a világnézetek harcával, a szocia­lista művészet kérdéseivel. Noszál elv­társ felszólalásában kérte a tanítókat, hogy élénkebben vegynek részt az isko­lán kívüli kultúrmnkában, majd Alberti elvtárs zárószavaival véget ért a vita. Alberti méltatta az egyes felszólaláso­kat és kiemelte annak fontosságát, hogy a jövőben ilyen gyűléseken több konkrét javaslatot tegyenek. A kultúr­aktíva résztvevői üdvözlő táviratokat küldtek a CsKP és az SzKP Központi Bizottságainak, Siroky elvtársnak, va­lamint a kerületi Nemzeti Bizottság is­kolai osztályának. LOSKA LAJOS munkáslevelező, Csorna Láttam az Ifjúság falvát Vannak még ma is talán olyanok, ;•; akik nem tudják eléggé megbecsülni a ;í munkához való jogot. Pedig, ha visa­íj szagondolunk, akkor eszünkbe jut az is, hogy a burzsoá köztársaság idején | nerti volt biztosítva a munkához való | jogunk. A munkanélküliek százezrei n járták az országot. A gyárosok hem kérdezték meg senkitől sem, hogy I hány gyermeke éhezik otthon, ez ne­1 kik nem volt fontos. Ilyen volt a bur­3 zsoá, úgynevezett demokrácia. Ma H egészen más a helyzet. A munkások ' jól keresnek és ezt bzionyítja az élet­színvonalnak és a dolgozók vásárló­képességének állandó emelkedése. A fizetéshez hozzá kell még számítani a többi szociális vívmányt is, így például a fizetett szabadságot, a szociális biz­tosítást, a családi pótlékot, stb. Mind­ez azelőtt ismeretlen volt. Es menjünk csak tovább. Nálunk például, Gúta mellett épül az ifjúság faluja. Múltkor elnéztem oda. Körülbelül 50 új házat láttam. De milyen házat! Hálószoba, nappali, vendégszoba, konyha, fürdő­szoba, éléskamra és külön az istálló, disznóól, baromfiól. És ezekbe a há­zakba dolgozók költöznek. Ilyen laká­sokról azelőtt nem is álmodhattunk. Ma még nem biztosíthatja rendszerünk mindenki számára a,- ilyen lakást, de arra kell gondolnunk, hogy munkánk­kal el fogjuk ezt érni. És ezért kell kitartóan dolgoznunk. MOLNÁR GÉZA levelező, Gúta. A CsISz szlovákiai kongresszusa után örömmel töltött el minket is szlo­vákiai ifjúságunknak hatalmas ösze­jövetele a CsISz szlovákiai kongresz­szusán. Láttuk, hogy az új nemzedék lelkesen menetel a szocializmus felé vezető úton, célunk felé, amelyért ml évtizedes nehéz harcokat folytattunk a kapitalizmus ellen. Bizalommal és ki­tartással folytattuk ezt a küzdelmet, mert éreztük, hogy eljön az az idő, amikor vágyunk valóra válik, amikor új, szabad, szocialista országban látni fogjuk gyermekeink örömét és boldog­ságát. Ifjúságunk öntudatosan követi Pártunkat, követi Gottwald elvtársun­kat, aki minket is harcba vezetett. Ifjúságunk tudja, hogy a Szovjetunió, a nagy Sztálin oldalán megvédjük a békét, megakadályozzuk a nyugati im­perialisták gaz terveit, és békés mun­kánkkal, nagyobb munkateljesítmé­nyünkkel, a békeívek aláírásával gyors ütemben kiharcoljuk a békét, elérjük a szocializmust. TÓTH JÁNOS munkáslevelezö, Bratislava. Hiba van az anyagszállításnál A dohánytermelésnél a természetes szárító helyett műszárftókat építünk. Főleg az EFSz-ek és az állami birto­kok építenek ilyen tiiűszárítókat. Mi, a CSSZ dolgozói is ifyen munkát vég­zünk Zálogos pusztán és Bajkán. Munkánkat természetesen siettetik, mert fontos, hogy a szárító még az idén használatba kerüljön. Ki is te­szünk magunkért, normáinkat átlago­san 20%-kal lépjük túl. De az anyag­utánpótlással baj van. A megrendelés megtörtént, a szállítás azonban nincs jó! megszervezve. így történik meg aztán, hogy egyik munkáról a másikra kel! áttérnünk, ha elfogy a faanyag. Ezért lenne fontos az, hogy ezt a hi­bát az i'letékes helyek kiküszöböljék, mert mi csakis akkor teljesíthetjük tervünket. KOVÁCS LAJOS, munkáslevelezö, Szódó. A komáromi Pálffy versenyre hívja kí Doutnács elvtársat Néhány nappal ezelőtt beszélgettem Pálffy elvtárssal, a komáromi Skoda­művek egyik legjobb hegesztőjével. Beszélgetésünk során felemlítette, hogy Komáromba ellátogat Doutnács elvtárs. Köztársaságunk legjobb he­gesztője, és ;tt a Skoda-özem dolgozói között egy hónapot tölt el. Pálffy elv­társ örömét fejezte ki, hogy alkalma nyílik megismerkedni és kezet szoríta­ni Doutnács elvtárssal. Űrül armak is, hogy összemérheti vele erejét, tudá­sát. Versenyre fogja kihívni, ezt már szilárdan elhatározta. Pálffy elvtárs­nak munkáját, szaktudását ismerjük és ezért mi komáromi dolgozók kíván­csiak vagyunk erre a versenyre, amely mindenesetre új ismereteket, új, szép eredményeket jelent dolgozóink számá. ra. HOLCZER LASZLO, munkás­teveiező, Komárom. é

Next

/
Oldalképek
Tartalom