Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-19 / 142. szám, kedd

1951 június 19 - UJSZO — A szovjet parasztküldöttek látogatása a nagylégi szövetkezetben Szombaton, június 16-án a Bratislava—Nagylég-i országút mentén lévő falvak, községek dolgozói fellobogózott, virágfüzérektöl tarkálló díszkapukkal várták a szovjet kol hozküldötteket, akik a nagylégi IV. típusú szövetkezetet mentek megtekinteni, hogy tapasztalataik átadásá val gazdagítsák a szövetkezet közös munkájának eredményeit, nagylégi díszkapu előtt már 9 óra kor délelőtt összegyűlt a község apraja-nagyja és az utcák mentén mindkét oldalt a kis pionírok a népi demokráciák színes zászlócskáival kezükben várták a szovjet vendége ket, a Munka hőseit. A szovjet vendégek még mielőtt megismerkedtek nagylégi szövetkezet tagjaival, először munkájukat akarták látni. Ma gatartásukban az az elv érvényesült, hogy az embert legjobban munkájából lehet megismerni. Te hát közvetlenül a fogadtatás után egyenesen a földekre mentek, ahol Szmirnova elvtársnő, a küldöttek ve zetője egy érésnek indult őszi búzakalászt morzsolt széjjel ujjai között és a búzaszemeket szakértően néze gette, méregette, majd élénken érdeklődött, hogyan végezték el az őszi szántást, a vetést, mennyi mű trágyát szórtak egy hektárra és végiil milyen ásványtartalmú trágyát használtak. Gyönyörű a búza, a duzzadó kalászok feje lefelé konyul súlyos ter hétől. A nagylégi szövetkezetnek nem kell restelkednie. Szmirnova elvtársnö a szövetkezet elnökétől határozott választ kap minden kérdésre. A búzatáblák után a vendégek megtekintik a cukorrépát, amely a hatalmas földtáblákon mindenütt még van kapálva és a tagok éppen imost végzik a répasorok között sarabolást, utánuk mindjárt következnek a sóhintő gépek, amelyek közvetlenül a növény mellett hintik el a sót. Kriniczky elvtárs, a „Micsurinkolhoz" vezetője kiveszi a tag kezéből a sarabolót és megmutatja, hogy a kapákat mélyebre kell engedni, hogy a fejlődő répagyökér több levegőhöz juthasson és jobban fejlődhessen. Egy másik szovjetküldött pedig a mütrágyaszórógépet veszi szakértelemmel kezelésbe. A nagylégi szövetkezet földjein most derűs, barátságos ünnepi hangulat uralkodik. A vendégek elmerülnek a tagokkal való beszélgetésbe. Plavi János, a szövetkezet agronomja, Aplajev elvtárs szovjet küldöttnek arra a kérdésére, hogy mennyi cukorrépatermésre számítanak, azt válaszolja vidáman, hogy 520 métermázsára hektáronként, illetve hektáronként egy mázsa tiszta cukorra. Mindent elkövetnek, hogy a cukorrépa tartalma legalább 20 százalékos legyen. Ezt a gyakori kapálással, megfelelő trágyázással és gondozással el is fogják érni. Aplejev elvtárs erre a válaszra igen elégedetten bólint. Plavi János hozzáteszi még, hogy a nagylégi szövetkezeti tagok mind a szívükön viselik a szövetkezet sorsát, mert valamennyi tag béres, napszámos, szolga és kisgazda Volt, így hát ma értékelni tudják ezt a felszabadult életet, amit a szövetkezet biztosít számukra. És valóban példás rend uralkodik a nagylégi szövetkezetben. Mind a kukorica, mind a burgonya példásan meg van kapálva, sehol semmi gyom, sehol az elhanyagoltság nyoma fel nem fedezhető. Demin elvtárs élénken érdeklődik a sertésnevelde előtt, hogy miképp, milyen módon etetik, gondozzák az anyasertéseket es a kis malacok^. Vigyáznak-e eléggé az anyasert^p-e az ellés után, kapják-e a malacok a megfelelő eledelt, van-e valaki éjjel a malacok mellett és végül, milyen időközben mossák a vályúkat. Figyelme minden apróságra kiterjed. És közben az etető minden kérdésre megadja a feleletet és mindjárt meg is mutatja a moslékot, amit a sertések kapnak, megmondja ,hogy az anyasertések évente kétszer malacoznak átlagban 9—13 darabot. Igy a munka forásánál, ahol nincs titok, ahol a jobb- és többtermelésért küzd a falu dolgozója, egyszóval a béke légkörében ismerkednek össze egymással a nagylégi dolgozók a szovjet vendégekkel. Az egyik tag most kivezeti az istállóból a szövetkezet legjob tehenét. Gyönyörű .hatalmas állat, 6 és fél mázsát nyom, naponta 18 liter tejet ad. Nemrégen egy 90 kilós borjút ellett. A nagylégi szövetkezet egyébként A szovjetküldöttek kézigépekkel szó rják a műtrágyát a nagylégi szövetkezet répaföldjeire. tavaly közvetlenül a közös aratás végrehajtása után tért át a negyedik típusra és 1400 hektár földön gaz dálkodik. A falu egész lakossága benne van a szövetkezetben hat családon kívül, amelyek egyrészt öregek, visszamaradottak, másrészt pe dig feketézők. Az utóbbiakkal rövi desen rendet teremt a község. A szövetkezetnek 272 tagja van. E ta gok közt vannak olyanok, akik üzemben is dolgoznak és olyanok, akik állandóan a szövetkezeti mun kát végzik. A vezetőség ezért ügy döntött, hogy a szövetkezetben dol gozó tagok háztáji gazdálkodásra egy hektárt kapnak, míg a többiek fél hektárt. Az előbbiek száma 140 A szövetkezeti munkát alapos megszervezés jellemzi.' Igy a tavaszi munkálatoknál megnyerték a járásban a versenyzászlót, a munkát gyorsabban és kevesebb munkaerővel végezték el, mint ahogy tervezve volt. Az aratási munkálatok máris pontosan meg vannak szervezve, nagy munkacsoportot alakítottak, amelyek kisebb osztagokra vannak osztva. Az aratási munkálatokhoz szükséges gépek már a községben vannak a traktorosbrigádnál. Ott fiinak egymás mellett, sorban-rend ben az önkötözögépek, egy hatalmas emeletesháznagyságú szovjetkombájn árnyékában. A szovjet vendégeknek Nagylégen alkalmuk volt találkozni a szovjet dolgozók kezemunkájával A kombájn olyan, mint egy kisebbfajta gyár, mindenkiben csodálatot kelt ez a hatalmas gépezet, amely arat és csépel egyszerre, mint egy csoda, csak épen a szovjetküldöttek mozognak körülötte magától értetődően és otthonosan. Benn, a nagylégi szövetkezet csinosan berendezett irodájában a szövetkezeti tagok és a vendégek között élénk beszélgetés folyik. Szmirnova elvtársnö kérdései mélyenszántók és életbevágók, mind a szövetkezet, mind pedig a tagok szempont jából. Minden elhangzott kérdés békét áraszt és minden felelet erősíti békét. A feltett kérdésekből megtudjuk, hogy a nagylégi szövetkezetben a munka minőségéért és mennyiségéért felelős az agronóm és a brigádveze tö, aki ellenőrzi az elvégzett munkát. Megtudjuk azt is, hogy a szövetkezeti taggyűléseket havonta kétszer hívják össze, amikor a vezetőség számot ad az elvégzett munkáról és megtárgyalják az elvégzendő munka további módját. Továbbá megtudjuk, hogy valamennyi szövetkezeti tag olvassa a párt- és szaklapokat. Azonban ugyancsak így derült ki, hogy a nagylégi dolgozók fejlett szövetkezeti életük mellett aránylag gyenge kultúréletet élnek, mert a mozin kívül, amelyet most javítanak, egyetlen sző sem esik valamely kultúrszervezet működéséről. Szmirnova elvtársnö befejezésül még betekintést akar nyerni a szövetkezeti elnök életébe is. Tudni akarja, micsoda dolgozó, milyen a jelleme annak az embernek, aki a nagylégi IV. típusú szövetkezet élén áll. És a szövetkezet elnöke megállja a próbát. Ezt szemléltetően igazolja az elvtársnö derült arca, amikor elismerőleg nyilatkozik a szövetkezet munkájáról. Az elnök életéről és munkájáról a következőket tudjuk meg. Tavaly még egyénileg gazdálkodó volt. 12 hektár hrszonbéres földön gazdálkodott A beszolgáltatást nemcsak, hogy pontosan teljesítette, hanem túlteljesítette. Továbbá megtudjuk azt is, hogy, magángazdálkodása idején a traktorállomás segítségére volt mezőgazdasági gépekkel mind a talaj megművelésénél, mind pedig az aratási munkálatoknál. Végűi a legutolsó kérdés így hangzik: — Alkalmazott-e idegen munkaerőket a 12 hektáron? Az elnök válasza megnyugtató. Nem alkalmazott! Feleségével együtt művelte meg a földet. E döntö pontnál válik derűssé Szmirnová elvtársnő arca és az ismerkedés abba a i zöldségen kívül 106.000 korona készpénzt kapott. Krinicky elvtárs beszámolója végén még hangsúlyozta, hogy ezeket a sikereket magángazdálkodással soha el nem érhették voina. Csakis a közös összefogásnak, a közösen megszervezett munkának köszönhető ez az eredmény, amelyet a nagy Sztálin elvtárs segítségével értek el. Beszédét óriási tetszésnyilvánítás mellett Szálin és Gottwald éltetésével fejezte be. Ezután Aplejev elvtárs szólalt fel. A Szovjetunió traktorosainak nevében üdvözölte az egybegyűlteket. A szovjet mezőgazdaságban óriási szerepe van a traktorállomásnak, hangsúlyozta. A traktorállomásoknak szoros együttműködése a szövetkezeti tagokkal biztosítja a sikeres termést. A traktorosbrigádnak az a feladata, hogy minél jobban megművelje a földet, éppen ezért a kolhoz a legjobb és legöntudatosabb szövetkezeti tagokat képezteti ki traktorosokká. Trakoros-brgiádja hat traktorral rendelkezik. Ezek között négy hernyótalpas, kettő pedig kerekes. Brigádja, amikor megkezdi a munkát, már pontos terv szerint dolgozik. Pontosan tudja, hogy mennyi földtei ületen, milyen és mennyi idő alatt kell elvégeznie. Mindezért a brigád a felelős. A beosztott mezőgazdasági gépekért ugyancsak a traktorosok a felelősek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a traktoros kiváló szakember legyen, Az időnek ugyanis döntő szerepe van a mezőgazdasági munkáknál. E küldöttek elismeréssel nézik a szö vetkezet tehenét, amely 18 liter tejet ad naponta. I téren a szovjet traktorosok nagy eredményeket tudnak felmutatni Igy pl. amikor, '••«» á sátdiumba Jutott, hogy a szovjetküldöttek beszélhettek most mun kájukról, ama tapasztalatokról, amelyek a Szovjetuniót a világ legerősebb, leghatalmasabb államává tették. A szovjetküldöttek a volt Benyovszky-kastély gyönyörű parkjában számoltak be tapasztalataikról. Krinicky elvtárs, a „Micsurin-kolhoz" vezetője ezeket mondotta: — Engedjétek meg, barátaim, — mondotta —, hogy átadjam nektek a Szovjetunió millió és millió dolgozóinak forró üdvözletét. Azért jöttünk ma ide, hogy kicseréljük egymással munkamódszereinket. — Majd többek között azt mondotta, hogy a közös munka sikere a helyes megszervezéstől, a föld szakszerű megművelésétől, a nemesített vetőmagtól, a jó megtrágyázástól és a vetés módjától függ. Nálunk á Szovjetunióban pl. a keresztbevetést alkalmazzák. Es egy hektárra három és fél mázsa műtrágyát használnak el. A szovjetkormány 1947-ben Krinicky elvtársat munkájának sikeres eredményeiért a „Szocialista Munka Hőse" érdemrendjével tüntette ki. A „Micsurin-kolhoz" az ő vezetése alatt 1950ben a következő eredményeket érte ed: 400 hektáron átlagban 26 mázsa gabonahozamot, 40 hektáron pedig, amely földterületet, különös gonddal műveltek meg, 42 mázsát. A répatermelésnél 450 mázsát, krumplinál 250 mázsát, kukoricánál pedig 75 mázsás hozamot értek el hektáronként. Krinicky elvtárs brigádja egyébként tíz csoportra van osztva és minden csoportnak tíz tagja van. E csoportok beosztása azért fontos, mert év végén, amikor betakarítják a termésit, látják, hogy melyik csoport milyen eredményt ért el eszerint részesül a közös haszonból. A cukorrépa termelésnél pl. ha tervenfelűli eredményeket értek el, akkor a csoport tagjai 20—150 kg cukor prémiumban részesültek a rendes jutalmazáson felül. Krinicky elvtárs és családja 1950-ben 2.223 munkaegység után a következő jutalmazásban rszesült: 89 q gabonát, 62 q krumplit, ezenkívül sok rcázsa takarmány é|S az egyik műszak átadja a traktorokat a másik műszaknak, a gépek rendbehozása két órát vett igénybe, most pedig 30 peic alatt bonyolítják le az egész műveletet. Továbbá olyan gépjavítás, amely négy óra hosszat tartott, azt ma két órára szállították le. Az üzemanyaggal való ellátást ugyanegyik traktoros pl. kolhozában 2000 hektár felszántása után 46 q gabonát kapott és 72.000 korona készpénzt. De a Szovjetunióban már nem elégednek meg az eddigi eredményekkel A mezőgazdaság állandóan fejlődőben van, újabb és újabb gépekkel kísérleteznek és ma az a helyzet, hogy hat kombájnnal 12 nap alatt 2600 hektár területet aratnak le. Aplejev elvtárs önmagáról még a következőket mondja: A gépállomáson nem kevesebb, mint 18 esztendeje dolgozik. Négy éven keresztül egyszerű traktoros volt. Munkája eredményeiért 1935-ben a Kremlben a „Zászlót enddel" tüntették ki, 38-ban aranyérmet kapott, 47-ben újra megkapta a „Zaszlórendet", 48-ban a „Lenin-rendet és 49-ben a „Szocialista Munka Hőse" érdemrendjével tüntették ki. Aplejev elvtárs hangsúlyozza, hogy becsületes munkával bárki elélheti az ő eredményeit. Beszédét megilletődött hangon Sztálin éltetésével fejezi be az egybegyűltek lelkes éljenzése és tapsa közepette. Az idő már késő délutáni órákba nyúlik, amikor felszólítják a tagokat, hogy tegyenek fel kérdéseket a küldötteknek, akik örömmel és a legnagyobb készséggel válaszolnak azokra. Az első kérdés az, hogy mennyi a norma a Szovjetunióban a cukorrépa kapálásnál. Mind Porofi'ov elvtárs, mind Szmirnova elvtársnö hangsúlyozzák, _hogy a norma megállapítása a közösségtől függ. Nem létezik egységes norma, mert a föld minősége, az éghajlat, és a gépesítés módja határozza meg. Második kérdés: mikép történik gondoskodás az öregekről akik már nem tudnak dolgozni. A felelet az, hogy minden kolhoznak meg van a maga nyugdíjalap ia. Az alap a kolhoz jövedelmének 2 százalékát teszi ki és ez biztosítja az öregek nyugdíját, gondtalan megélhetését. Harmad'k kérdés: Hová Is teszi az a tag a pénzét, aki 106.000 koronát keres. Mire adja ki, mert hiszen a megélhetéshez nincs szüksége ilyen nagy összegre. Szmirnova elvtársnő erre a kérdésre mosolyogva azt válaszolja, hogy ha többet keresnének, akkor azt is el tudnák költeni. Megmagyarázta, hogy az ember minél öntudatosabb, minél fejlettebb, annál nagyobbak az igényel. Igy pl. az a tag, aki munkája révén szépen keres, házat építhet magának, rádiót vehet és könyvtárat rendezhet be A Szovjetunióban az a helyzet, hogy a dolgozó nemcsak annyit keres, amennyire szüksége van a megélhetéshez. Nem, ez nem elegendő többé. A 6zovjetdolgozó ingyen orvosi kezelésben részesül. Valamennyi fürdőhely, szanatórium, a munkások és kolhoztagok rendelkezésére áll és a Szovjetunió dolgozóinak az életszínvonala 10hamosan emelkedik. Nagyon sok kolhoztag van pl„ aki már autóval is rendelkezik. Igy hát a szovjetdolgozó ha többet keres, életét ezzel szebbé és jobbá teszi. A kolhoz parasztküldöttek megtekintik a nagylégi szövetkezet csak ögy szervezték meg, hogy az mindjárt a munkahelyen történjék. Hasonlókép a vetőmagot is, a fordulóknál öntik be, amikor a traktor lassít és ezáltal rengeteg időt takarítanak meg. Egy grafikon jelzi óránként a traktoros elvégzett munkáját. A grafikofl-rendszer révén a munkateljesítmény emelkedett. Egy traktoros átlagban a szántásnál hét hektár helyett 12 hektáron végzi el a szántást egy műszak alatt. Ezért a Szovjetunióban mindennapi jelenség ma. hogy a traktoros 200%,-os teljesítményt ér eL Az A beszélgetés ftt véget ért,- 'Az egybegyűltek eléneklik az Internacionálét. Az egész parkot a lenyugvó nap sugarai aranyozzák be. Kint a határban, a hatalmas kiterjedésű táblákon most érik a búza és a rozs, és itt a parkban, amint a dolgozók tűnődve, elgondolkozva és elmerülten szétszélednek, az érés. az öntudatos emberréválás folyamata ugyancsak szemmel láthatóan észlelhető. SZABÓ BÉLA.