Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-12 / 111. szám, szombat

1951 május 12 UJSZO Iránymutatás a mezőgazdasági termények szabad felvásárlására és eladására A Párt Központi Bizottsága 1951 február havi ülésén azt a hatá­rozatot hozta, hogy a szabadpiacot, de főleg az élelmiszer szabadpiacot tovább kell javítani. Az élelmiszer szabadpiacnak fontos része a beszol­gáltatás! kötelezettségen felüli mezőgazdasági termények eladása. Na­gyon fontos, hogy most ezt a felvásárlást a legjobban megszervezzük és hogy így mennél több mezőgazdasági termény kerüljön a szabadpiacra, hogy dolgozóink ki tudják elégíteni szükségleteiket. Ezért a belkeres­kedelemügyi minisztérium a földművelésügyi minisztériummal és az élelmiszeripari minisztériummal együtt 1951 április 25-én iránymutatást adott ki a mezőgazdasági termények szabad felvásárlására és eladá­sára. Ez az iránymutatás összegezi a szabad felvásárlásról és eladásról szóló eddigi előírásokat és az összes mezőgazdasági termények adásvé­telét egységesen rendezi. Ennek az új rendezésnek célja, hogy mennél több mezőgazdasági termény kerüljön a szabadpiacra és hogy így meg lehessen javítani a dolgozók élelmiszer ellátását. A népi közigazgatás feladata, hogy állandóan figyelemmel kísérje a fentemlített iránymutatás gyakorlati megvalósítását és hogy támogas­sa és kiszélesítse a mezőgazdasági termények szabad felvásárlását. Egyidejűleg azonban a népi közigazgatásnak arról is kell gondoskodnia, hogy a szabad eladás ne menjen a beszolgáltatási kötelezettségek tel­jesítésének a rovására. gonyánál, ha az egész évi beszolgál­tatási feladatokat mind a termelő, mind az egész község teljesítette. b) A többi terményeknél, ha a termelő eleget tett egész évi oeszol­gáltatási kötelezettségének. c) A tejnél és a tojásnál, ha az illető földműves teljesítette a havi részleg beszolgáltatási kötelezettsé­gét január elsejétől az előző hónap végéig. d) A baromfiaknál, ha a földmű­ves teljesítette egész évi beszolgál, tatási kötelezttségét, vagy pedig ha a folyó évi beszolgáltatási kötele­zettségének teljesítéséről a helyi nemzeti bizottságnak biztosítéka van. e) A malacoknál, ha az illető földműves teljesítette malactenyész­tési feladatát és ha a beszolgálta­tási kötelezettségének is a folyó év első felében legalább ötven száza­lékra eleget tett. A harmadik ne­gyedévben 65 százalékos, a negyedik negledévben pedig 100 százalékos beszolgáltatás szükséges. f) A háziölésből származó szalon­nánál és hájnál, ha az illető föld­művesnek engedélye volt az ölésre és ha ebből az ölésböl már beszol­gáltatta a kötelező zsirmennyiséget. Az engedély csak arra az időre érvényes, amelyre azt a nemzeti bi­zottság kiadta. A tejnél és a tojás­nál engedélyt kiadni csak a folyó hónapra, a malacoknál pedig a folyó negyedévre lehet. Azon személyek számára, akiket nem terhel beszolgáltatási kötele­zettség, a helyi nemzeti bizottság kérésükre igazolást ad ki arról, hogy az illető tényleg fel van ment­ve a beszolgáltatási feladatok alól. A helyi nemzeti bizottságnak hét­röl hétre nyilvános jegyzékbe kell foglalnia, hogy kinek adott ki sza­bad eladásra engedélyt. A mezőgaz­dasági termelés és felvásárlás járási bizottságának, bizalmijainak ellen­őrizniük kell azt, hogy a helyi nem­zeti bizottság az engedélyek kiadá. sánál helyesen jár-e el. A helyi nem­zeti bizottság bármikor visszavon­hatja az engedélyt, ha az illető ter­melök jögtalanul használták, vagy pedig- ha a szabad eladással a köz­ség beszolgáltatási feladatainak tel­jesítése veszélyeztetve lenne. A harmadik és negyedik típusú EFSz-eknek a szabad eladásra szóló engedélyt a járási nemzeti bizottság tizedik osztálya adja ki; a malacok­nál pedig a kilencedik osztállyal való megegyezés alapján adják ki ugyan­olyan feltételek mellett, mint ami­lyenek mellett a helyi nemzeti bi­zottságok engedélyt adnak a beszol­gáltatási kötelezettséggel terhelt földműveseknek. A szövetkezeti ta­gok szintén a helyi nemzeti bizott­ságtól kapják az engedélyt, de ter­mészetesen a szövetkezet vezetősé­gének beleegyezésével. Arak Ki és kinek adhat el A mezőgazdasági terményeket azok az EFSz-ek, szövetkezeti ta­gok, egyénileg gazdálkodók és állat­tenyésztők adhatnak el a szabad­piacon, akik megfelelnek a kővetke­ző feltételeknek: Nem szabad mezőgazdasági termé­nyeket szabadon árusótaniok a közp. tervezeti mezőgazdasági üzemeknek (az állami birtokoknak, állami er­dőknek, katonai vezetőségek birto­kainak, ipari vállalatok mezőgazda­sági üzemeinek, iskolai birtokoknak és kommunális birtokoknak, stb.); ezek az üzemek terményeiket a fel­vásárlási apparátusnak hivatalos árakon adják át. Mezőgazdasági terményeket szaba­don vásárolhatnak: a) a felvásárló szervezetek, b) a fogyasztási szövetkezetek, c) a fogyasztók. A fogyasztási szövetkezetek a me­zőgazdasági termények fölöslegét felvásárolhatják egyenesen a ter­melőktől, vagy a piacokon, de elv­ből csak az illető körzetben, amely­re hatáskörük vonatkozik; kivételt a belkereskedelemügyi minisztérium adhat. Mezőgazdasági terményeket el lehet adni közvetlenül a fogyasz­tóknak a szabadpiacon, de semmi­esetre sem házalási módszerrel. Egyéni házaló kereskedelem a me­zőgazdasági terményekkel tilos. Milyen mezőgazdasági termé­nyeket lehet szabadon eladni Szabad eladásra kerülhetnek a következő mezőgazdasági termények: a) Az EFSz-eknél és az egyénileg gazdálkodóknál a saját termelésük­ből nyert mezőgazdasági termények, amelyek a beszolgáltatási kötelezett­ségek teljesítése után fennmaradtak, vagyis azok a termények, amelyek a községi tervszétíráson, vagy pe­dig a helyi nemzeti bizottság hatá­rozatán felül esnek és kivüliik min­den többi termény, amely szerző­désileg nincs lekötve. b) Azoknál a személyeknél, akik­nek nincs előírva beszolgáltatási kö­telezettség, a sajátmaguk termelte termények. A mezőgazdasági termények sza­bad eladására a következő határozat van érvényben: a) Nyershúst egyáltalán nem sza­bad eladni. b) Csakis a felvásárló szervezet­nek lehet eladni a kővetkező termé­nyeket: Vágómarhát, vásári malacokat, vásári lovakat, hasított sertést, kény­szervágású szarvasmarhákat és lo­vakat, zöldséget az egyesített föl­dekről, gyapjút, ipari magvakat (a mákon kívül) és kenyérgabonát. c) Csak a felvásárlási szervezetek­nek és a fogyasztóknak lehet eladni a következő cikkeket: étkezésre szolgáló hüvelyeseket, burgonyát és nyerstejet. d) Mindazok a termények, ame­lyek nincsenek az a) és a c) pon­tok alá foglalva, eladhatók a fo­gyasztási szövetkezetekben is. e) A fogyasztási szövetkezetek a kenyérgabona termelőktől gabonát csupán csak kenyér ellenértékért ve­hetnek át A szabad eladás feltételei A beszolgáltatási feladatokkal ter­helt személyeknek ahhoz, hogy fö­löslegüket szabadon eladhassák, en­gedélyre van szükségük, amelyet ké­résükre a helyi nemzeti bizottság a következő feltételek mellett ad ki: a) Az olajosmagvaknál és a bur­A szabad eladási árak elvszerüen alkalmazkodnak a kínálat és a ke­reslet viszonyához. A felvásárlási szervek és a fogyasztási szövetkeze­tek számára szükség esetén az árak felső határát a belkereskedelemügyi minisztérium állapítja meg. A belkereskedelemügyi miniszté­rium a földmüvelésügyi miniszté­riummal és az élelmiszerügyi ipar­ral való megegyezés alapján külön felvásárlási árat szabhat meg a mezőgazdasági terményfeleslegek számára, esetleg a földművesek szá­mára valamilyen külön ellenszolgál­tatást állapíthat meg. A szabad eladás a dolgozók szolgálaté »an áll • A mezőgazdasági termények sza­bad eladását mindenekelőtt az ipari vidékeken kell megvalósítani. A me­zőgazdasági termények szabad üz­leteiben és a piacokon a fogyasztási szövetkezetek az árucikkeket a sza­"badon megállapított árakon adhat­ják el, természetesen, a»nennyiben a belkereskedelemügyi • minisztérium nem határozott másképp. A mezőgazdasági termények él­adása a földművesek közötti terme­lési célokból (vetőmag, ültetömag, növendékállatok, takarmánygabona, stb.), vagy pedig a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének céljá­ból (tej, tojás, stb.) nem függ ettől a rendelettől; de az eladónak elő­zetesen saját magának kell teljesí­tenie a beszolgáltatási kötelezettsé­geit. A népi közigazgatás szervei fon­tos tényezőként szerepelnek ezen iránymutatás elveinek megvalósítá­sában. Mindenekelőtt úgy kell sza­bályozni a szabad felvásárlást, hogy általa ne, legyen veszélyeztetve a beszolgáltatási kötelezettségek és a leszensődött beszolgáltatások teljesí­tése. A népi közigazgatásnak min­denekelőtt arról kell gondoskodnia, hogy engedélyt a szabad eladásra csakis olyan egyének kapjanak, akik a fentemiitett pontoknak megfelel­nek. A kiadott útmutatás határain belül a népi közigazgatás szervei­nek támogatniok kell a mezőgazda­sági termények szabad eladásának fokozását és együtt kell működnie ebben az irányban a mezőgazdasági terményekkel való gazdálkodás köz­pontjával, valamint a fogyasztási szövetkezetekkel, még pedig úgy, hogy félreértésre ne kerüljön sor a felvásárlók között és hogy elő ne forduljon a felvásárlásban a kon­kurrenciának bárminemű káros mód­szere. A munkás-paraszt egység szép példája Vilkén A vilkei EFSz-tagjai . jól tud ják, hogy hazánkban a szocializmust csak úgy tudjuk sikeresen felépíteni és megvédeni a, nyugati imperialistákkal szemben, ha dolgozó parasztságunk is szorosan az ipari munkásság mellett halad. Éppen ezért az EFSz tagjai és vezetői Magyar József elnökkel az élén mindent elkövetnek, hogy meg­győzzék a még ingadozó kis- és kö­zépföldműveseket a szövetkezeti- gaz­dálkodás szükségességéről és előnyei­ről. A tavaszi munkákat a szövetkezet példásan végezte el. Míg a legtöbb szövetkezetben arról panaszkodtak, hogy nincs elegendő munkaerő, a vil­kei szövetkezetben még fölösleg Is mutatkozott. Természetesen — mond­ja Kovács Imre, a szövetkezet oktató­ja —, ha mi is csak felületesen vettük volna a dolgokat és ha nem szervez­tük volna meg alaposan a munkabe­osztást, akkor mi is csak azon a pon­ton lennénk, amin a legtöbb szövetke­zet van, hogy nincs elég munkaerő. .Munkaerő pedig van, csak tudnt kell kihaszálni. Az csak a szövetkezet rovására megy, ha túl van terhelve munkaerővel. Ha ugyanazt a munkát, amit tízen elvégezhetnek, húszan vég­zik el, azzal a termés még egyáltalán nem lesz több, ellenben a jövedelem már nem tiz, hanem húsz felé oszlik. Ez pedig azt jelenti, hogy amit egy em­bernek kellett volna kapnia, azt kettő kapta meg. Ilyen dolog Vilkén nem fordulhat elő, mert a fölösleges szövetkezeti tagok * elhelyezkedtek különféle üzemekben vagy az építkezéseknél. De azért, ha a szövetkezetnek valami sürgős mun­kája van s pillanatnyilag kevésnek bi­zonyulna a szövetkezetben maradt munkaerő, akkor a szövetkezetből tá­vol dolgozó ipari munkások szabad idejükben a szövetkezet segítségére sietnek. Ezért a segítségért pedig a szövetkezet természetbeni juttatások­ban részesíti az iparban dolgozó munka­sokat. Kölcsönös segítséggel dolgoz­nak s így a szövetkezet a legsürgő­sebb munka idején sem fél az esetler ges késéstől, ami aztán káros hatással lenne a termésre. A vilkei szövetkezet tagjai bebizo­nyították, hogy az ipari munkásokkal vállvetve akarnak dolgozni a jobb életért és a béke megvédéséért. A lo­sonci járás versenyében az elsők kő­zött haladnak. Büszkék munkájuk eredményeire, mert látják, hogy az egyénileg gazdálkodók is már szívesen beszélgetnek velük a szövetkezeti gazdálkodás kérdéseiről. Bizony már sokan vannak az egyéni­leg gazdálkodók között, akik úgy szá­mítják, hogv az ősszel belépnek a szö­vetkezetbe. A szövetkezetnek a legnagyobb ne­hézsége az, hogy nincs állandó köny­velője. Jelenleg a községi tanító, Gálik elvtárs végzi a könyvelést, de ez csak olvan dolog, hogvha a tanító elvtárs meggondolja magát, akkor már nem is csinálja tovább, mint ahogy ez már egyszer meg is történt. Anélkül, hogy a szövetkezet vezetőségét értesítette volna lemondási szándékáról, hogy gondoskod ianak könyvelőről: az ösz­szes könyvelési iraokat, könyveket a gyerekekkel elküldötte a szövetkezet pénztárosához azzal, hogy nincsen ide­je ilyesmivel foglalkozni. A szövetkezet dolgozói minden hé­ten összeülnek megbeszélésre. Meg­tárgyalják a legsürgősebb teendőket, megvitatják, hogy mit végeztek jól és, hogv melyik munka megy rosszul. Mégis becsúszott egy hiba, még­pedig a legelőbérek megállapításánál, ami most a szövetkezet tagságát egy kissé elkedvetlenítette. Ugyanis az tör­tént, hogy az állatok legeltetési díja maradt a régiben éppen úgy, mint ahogyan azelőtt volt. A legelőre ki­hajtott állatok után egyforma összeget fizet a szövetkezeti tag, az egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt és a kulák is. Ez persze nem tetszik a szö­vetkezet tagjainak, hogy mindenkit egy kalap alá vegyenek és igazuk is van. Abban viszont nincs igazuk, hogy most ezen búsulnak és el vannak ked­vetlenedve, mert hiszen mi sem köny­nyebb, mint ezen a dolgon változtatni. Össze kell hívni a szövetkezet tag­gyűlését és azon határozatot hozni, hogy mennyit fizet az állatok után a szövetkezeti tag, mennyit az egyéni­leg gazdálkodó kis- és középparaszt és mennyit a kulák. Így majd aztán a ^vilkei szövetkezet tagjai is tudatosít­ják Slánský elvtárs szavait, „hogy a közös szövetkezeti vagyonnak társtu­lajdonosaivá lesznek, mint szövetke­zeti tagok teljesjogúan döntenek a fel­merülő kérdésekben, sajátjukon és maguknak gazdálkodnak". SZARKA ISTVÁN. Molnár János családjának is más lett az élete, amióta a szövetkezetben dolgozik A szövetkezeti tagok munkaerkölcsé­nek emeléséhez jelentős mértékben hoz­zájárul igazságos jutalmazásuk a le­dolgozott munkaegységek szerint. Tu­datában vannak ennek a vicsápapáti negyedik típusú EFSz tagjai is. Ők már január elejétől normák szerint dol­goznak és a ledolgozott munkaegysé­gek után részesülnek jutalomban. Így pl. Murán János, aki a takarmány elő­készítésével foglalkozik, január és feb­ruár hónapokban 3400 koronát kere­sett. Gál Márton, Godal József, Lacena Kálmán és még több más szövetkezett tagnak 14 tehénről kellett gondoskod­niok. Mindegyikük ellátott 14 tehenet, vagyis etette, ápolta és fejte őket. Ezért a munkáért havonta 4480 koronát kap­nak mint előleget. Az igazságos jutal­mazás hozzájárult ahhoz, hogy a szö­vetkezeti tagok mindent megtesznek a niagasabb tejhozam eléréséért. Gondos munkájukkal a tehenek napi tejhoza­nfát az átlagos 5 literről 9.2 literre emelték. A tavaszi munkákban ismételten be­bizonyult, hogy az igazságos jutalma­zás mennyire fokozza a tagok munka­kedvét. Jól megszervezett munkával a vicsápapáti szövetkezeti tagok 170 hek­táron április 15-ig befejezték a tavaszi vetést. Többen közülük egy nap alatt jó egynéhány munkaegységet ledolgoz­tak. Igy aztán többen havonta csak előlegként több mint 4000 koronát vet­tek át a szövetkezettől. Miskolci Józsej és Nurán Mihály szövetkezeti tagok, akik lófogattal végezték az árpavetést, egy hónap alatt előlegekben 4160 ko­ronát kerestek. Molnár János családjá­val együtt, amikor még egyénileg gaz­dálkodott három és fél hektár földjén, naponta kb. húsz koronás jövedelmet tudott csak elérni. Most ő maga meg­keres havonta a szövetkezetben 3400 koronát. Ha figyelembe vesszük •> csa­ládja keresetét is, akkor a Molnár-csa­lád havonta 10.000 korona jövedelem­mel rendelkezik. Természetesen mindez csak előleg, mert az igazi jutalmazás az évvégi elszámoláskor lesz. A vicsápapáti EFSz arra törekedik, hogy a szövetkezeti tagok tisztában le­gyenek azzal, hogy miért és hogyan vannak jutalmazva. A szövetkezet iro­dahelyiségében grafikonokon vannak a jutalmazások ábrázolva, amelyen fel van tüntetve az is, hogy melyik szö­vetkezeti tagnak mikor és milyen mun­kát kell végeznie, mi erre a munkára a norma s hány munakegységet ér el a szövetkezeti tag, ha ezt a munkát el­végzi. Csallóközaranyoson is nagy fordulatot és változást hozott a szövetkezet. Az itteni szövetkezeti tagok, a volt mező­gazdasági cselédek, valamint földnél­küliek és kisparasztok a szövetkezetben rövid idő alatt megtalálták a munká­hoz való új viszonyt és nagy megnyug­vással mondják új, boldog életükről, hogy ilyenről még csak álmodni sem merlek. A jövőbe vetett hitük szilárd. Janda Margit 42 éves asszony ma a csallóközaranyosi szövetkezet tegöntu­datosabb és legpéldásabb tag/ai közé tartozik. Jól tudja, mit jelentett dol­gozni a kapitalizmus alatt, amikor még mint kislány robotolt a nagybirtokos­nál. Janda Margit a szövetkezeti mun­kába nagy lelkesedéssel kapcsolódott be. A zöldségtermelő csoport tagja és a dohányföldeken dolgozik. Havonta csak előlegekben megkeres 4000 koro­nát. Legnagyobb öröme abban van, hogy a munkaegységek végleges el­számolásakor majd kap annyi pénzt és természetbelit, hogy kiegészítheti ház­tartását olyan dolgokkal, amelyekről a múltban álmodni sem mert. A szövet­kezeti gyűléseken nagyon szívesen résztvesz, olvassa a napi sajtót és igen nagy érdeklődést mutat a szovjetföld­müvesek, kolhoztagok iránt. tapasztalatai A csallóközaranyosi EFSz egy má­sik öntudatos tagja a 18 éves Kürti Ilo­na, aki a zöldség- és a dohánytermelés­ben a legszebb eredményeket érte el. Csoportja tagjainak napi normája 2000 darab zöldség- vagy dohánypalánta ki­ültetése. Kürti Ilona azonban naponta sokszor még 3500 palántánál is többet kiültet. Becsületes munkájáért meg is kapja a megérdemelt jutalmat. Havon­ta csak mint előleget 4200 koronát meg­keres. Édesapja, Kürti Mihály, volt szolga, ma szintén szövetkezeti tag. Je­lenleg a cukorrépaföldön dolgozik és naponta 1.75 munkaegységet végez. Havonta előlegként 450Ó koronát vesz át az EFSz-töl. Az egyik növényterme­lési csoport vezetője és tényleg példa­ként áll a szövetkezet többi tagjai előtt. Kürti Mihály a Micsurin-körbe is belépett, amely az idén a szovjet kol­hoztagok tapasztalatai szerint kukori­ca, napraforgó, here és lucerna porzás­sal fog kísérletezni. A szövetkezetben dolgozik az 53 éves Both István is, aki kilencéves ko­rában már mint szolga dolgozott a nagybirtokosnál. Most a szövetkezetben otthon érzi magát. Benne van a veze­tőségben és testi gyengesége miatt mint éjjeli ör tesz szolgálatot. Nap­közben azonban kimegy a földekre és mindig ott segít, ahol a legnagyobb szükség van rá. Jelenleg a cukorrépa ekézésénél segít. Van már saját há­zacskája és már nem mint alázatos szolga, hanem mint szabad ember, mint öntudatos szövetkezeti tag, a szocializ­mus építője él. Nagy érdeklődéssel ol­vasgatja az újságokban a szovjet ta­pasztalatokról szóló cikkeket. A csallóközaranyosi EFSz-ben gon­doskodnak a tagok politikai fejlődésé­ről is. A tél folyamán több szövetkezeti tag három-, sőt hathetes politikai és szakiskolázáson vett részt. Ezek aztán átadták ismereteiket a többi társuknak és a biunkában is az élen járnak. Oj emberek ezek, akiknek nem kell rettegniök a holnapért, mert boldog jö­vőjüket ők saját maguk építik..

Next

/
Oldalképek
Tartalom