Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-12 / 111. szám, szombat

1951 május 12 UJSZO Iránymutatás a mezőgazdasági termények szabad felvásárlására és eladására A Párt Központi Bizottsága 1951 február havi ülésén azt a határozatot hozta, hogy a szabadpiacot, de főleg az élelmiszer szabadpiacot tovább kell javítani. Az élelmiszer szabadpiacnak fontos része a beszolgáltatás! kötelezettségen felüli mezőgazdasági termények eladása. Nagyon fontos, hogy most ezt a felvásárlást a legjobban megszervezzük és hogy így mennél több mezőgazdasági termény kerüljön a szabadpiacra, hogy dolgozóink ki tudják elégíteni szükségleteiket. Ezért a belkereskedelemügyi minisztérium a földművelésügyi minisztériummal és az élelmiszeripari minisztériummal együtt 1951 április 25-én iránymutatást adott ki a mezőgazdasági termények szabad felvásárlására és eladására. Ez az iránymutatás összegezi a szabad felvásárlásról és eladásról szóló eddigi előírásokat és az összes mezőgazdasági termények adásvételét egységesen rendezi. Ennek az új rendezésnek célja, hogy mennél több mezőgazdasági termény kerüljön a szabadpiacra és hogy így meg lehessen javítani a dolgozók élelmiszer ellátását. A népi közigazgatás feladata, hogy állandóan figyelemmel kísérje a fentemlített iránymutatás gyakorlati megvalósítását és hogy támogassa és kiszélesítse a mezőgazdasági termények szabad felvásárlását. Egyidejűleg azonban a népi közigazgatásnak arról is kell gondoskodnia, hogy a szabad eladás ne menjen a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének a rovására. gonyánál, ha az egész évi beszolgáltatási feladatokat mind a termelő, mind az egész község teljesítette. b) A többi terményeknél, ha a termelő eleget tett egész évi oeszolgáltatási kötelezettségének. c) A tejnél és a tojásnál, ha az illető földműves teljesítette a havi részleg beszolgáltatási kötelezettségét január elsejétől az előző hónap végéig. d) A baromfiaknál, ha a földműves teljesítette egész évi beszolgál, tatási kötelezttségét, vagy pedig ha a folyó évi beszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséről a helyi nemzeti bizottságnak biztosítéka van. e) A malacoknál, ha az illető földműves teljesítette malactenyésztési feladatát és ha a beszolgáltatási kötelezettségének is a folyó év első felében legalább ötven százalékra eleget tett. A harmadik negyedévben 65 százalékos, a negyedik negledévben pedig 100 százalékos beszolgáltatás szükséges. f) A háziölésből származó szalonnánál és hájnál, ha az illető földművesnek engedélye volt az ölésre és ha ebből az ölésböl már beszolgáltatta a kötelező zsirmennyiséget. Az engedély csak arra az időre érvényes, amelyre azt a nemzeti bizottság kiadta. A tejnél és a tojásnál engedélyt kiadni csak a folyó hónapra, a malacoknál pedig a folyó negyedévre lehet. Azon személyek számára, akiket nem terhel beszolgáltatási kötelezettség, a helyi nemzeti bizottság kérésükre igazolást ad ki arról, hogy az illető tényleg fel van mentve a beszolgáltatási feladatok alól. A helyi nemzeti bizottságnak hétröl hétre nyilvános jegyzékbe kell foglalnia, hogy kinek adott ki szabad eladásra engedélyt. A mezőgazdasági termelés és felvásárlás járási bizottságának, bizalmijainak ellenőrizniük kell azt, hogy a helyi nemzeti bizottság az engedélyek kiadá. sánál helyesen jár-e el. A helyi nemzeti bizottság bármikor visszavonhatja az engedélyt, ha az illető termelök jögtalanul használták, vagy pedig- ha a szabad eladással a község beszolgáltatási feladatainak teljesítése veszélyeztetve lenne. A harmadik és negyedik típusú EFSz-eknek a szabad eladásra szóló engedélyt a járási nemzeti bizottság tizedik osztálya adja ki; a malacoknál pedig a kilencedik osztállyal való megegyezés alapján adják ki ugyanolyan feltételek mellett, mint amilyenek mellett a helyi nemzeti bizottságok engedélyt adnak a beszolgáltatási kötelezettséggel terhelt földműveseknek. A szövetkezeti tagok szintén a helyi nemzeti bizottságtól kapják az engedélyt, de természetesen a szövetkezet vezetőségének beleegyezésével. Arak Ki és kinek adhat el A mezőgazdasági terményeket azok az EFSz-ek, szövetkezeti tagok, egyénileg gazdálkodók és állattenyésztők adhatnak el a szabadpiacon, akik megfelelnek a kővetkező feltételeknek: Nem szabad mezőgazdasági terményeket szabadon árusótaniok a közp. tervezeti mezőgazdasági üzemeknek (az állami birtokoknak, állami erdőknek, katonai vezetőségek birtokainak, ipari vállalatok mezőgazdasági üzemeinek, iskolai birtokoknak és kommunális birtokoknak, stb.); ezek az üzemek terményeiket a felvásárlási apparátusnak hivatalos árakon adják át. Mezőgazdasági terményeket szabadon vásárolhatnak: a) a felvásárló szervezetek, b) a fogyasztási szövetkezetek, c) a fogyasztók. A fogyasztási szövetkezetek a mezőgazdasági termények fölöslegét felvásárolhatják egyenesen a termelőktől, vagy a piacokon, de elvből csak az illető körzetben, amelyre hatáskörük vonatkozik; kivételt a belkereskedelemügyi minisztérium adhat. Mezőgazdasági terményeket el lehet adni közvetlenül a fogyasztóknak a szabadpiacon, de semmiesetre sem házalási módszerrel. Egyéni házaló kereskedelem a mezőgazdasági terményekkel tilos. Milyen mezőgazdasági terményeket lehet szabadon eladni Szabad eladásra kerülhetnek a következő mezőgazdasági termények: a) Az EFSz-eknél és az egyénileg gazdálkodóknál a saját termelésükből nyert mezőgazdasági termények, amelyek a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítése után fennmaradtak, vagyis azok a termények, amelyek a községi tervszétíráson, vagy pedig a helyi nemzeti bizottság határozatán felül esnek és kivüliik minden többi termény, amely szerződésileg nincs lekötve. b) Azoknál a személyeknél, akiknek nincs előírva beszolgáltatási kötelezettség, a sajátmaguk termelte termények. A mezőgazdasági termények szabad eladására a következő határozat van érvényben: a) Nyershúst egyáltalán nem szabad eladni. b) Csakis a felvásárló szervezetnek lehet eladni a kővetkező terményeket: Vágómarhát, vásári malacokat, vásári lovakat, hasított sertést, kényszervágású szarvasmarhákat és lovakat, zöldséget az egyesített földekről, gyapjút, ipari magvakat (a mákon kívül) és kenyérgabonát. c) Csak a felvásárlási szervezeteknek és a fogyasztóknak lehet eladni a következő cikkeket: étkezésre szolgáló hüvelyeseket, burgonyát és nyerstejet. d) Mindazok a termények, amelyek nincsenek az a) és a c) pontok alá foglalva, eladhatók a fogyasztási szövetkezetekben is. e) A fogyasztási szövetkezetek a kenyérgabona termelőktől gabonát csupán csak kenyér ellenértékért vehetnek át A szabad eladás feltételei A beszolgáltatási feladatokkal terhelt személyeknek ahhoz, hogy fölöslegüket szabadon eladhassák, engedélyre van szükségük, amelyet kérésükre a helyi nemzeti bizottság a következő feltételek mellett ad ki: a) Az olajosmagvaknál és a burA szabad eladási árak elvszerüen alkalmazkodnak a kínálat és a kereslet viszonyához. A felvásárlási szervek és a fogyasztási szövetkezetek számára szükség esetén az árak felső határát a belkereskedelemügyi minisztérium állapítja meg. A belkereskedelemügyi minisztérium a földmüvelésügyi minisztériummal és az élelmiszerügyi iparral való megegyezés alapján külön felvásárlási árat szabhat meg a mezőgazdasági terményfeleslegek számára, esetleg a földművesek számára valamilyen külön ellenszolgáltatást állapíthat meg. A szabad eladás a dolgozók szolgálaté »an áll • A mezőgazdasági termények szabad eladását mindenekelőtt az ipari vidékeken kell megvalósítani. A mezőgazdasági termények szabad üzleteiben és a piacokon a fogyasztási szövetkezetek az árucikkeket a sza"badon megállapított árakon adhatják el, természetesen, a»nennyiben a belkereskedelemügyi • minisztérium nem határozott másképp. A mezőgazdasági termények éladása a földművesek közötti termelési célokból (vetőmag, ültetömag, növendékállatok, takarmánygabona, stb.), vagy pedig a beszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének céljából (tej, tojás, stb.) nem függ ettől a rendelettől; de az eladónak előzetesen saját magának kell teljesítenie a beszolgáltatási kötelezettségeit. A népi közigazgatás szervei fontos tényezőként szerepelnek ezen iránymutatás elveinek megvalósításában. Mindenekelőtt úgy kell szabályozni a szabad felvásárlást, hogy általa ne, legyen veszélyeztetve a beszolgáltatási kötelezettségek és a leszensődött beszolgáltatások teljesítése. A népi közigazgatásnak mindenekelőtt arról kell gondoskodnia, hogy engedélyt a szabad eladásra csakis olyan egyének kapjanak, akik a fentemiitett pontoknak megfelelnek. A kiadott útmutatás határain belül a népi közigazgatás szerveinek támogatniok kell a mezőgazdasági termények szabad eladásának fokozását és együtt kell működnie ebben az irányban a mezőgazdasági terményekkel való gazdálkodás központjával, valamint a fogyasztási szövetkezetekkel, még pedig úgy, hogy félreértésre ne kerüljön sor a felvásárlók között és hogy elő ne forduljon a felvásárlásban a konkurrenciának bárminemű káros módszere. A munkás-paraszt egység szép példája Vilkén A vilkei EFSz-tagjai . jól tud ják, hogy hazánkban a szocializmust csak úgy tudjuk sikeresen felépíteni és megvédeni a, nyugati imperialistákkal szemben, ha dolgozó parasztságunk is szorosan az ipari munkásság mellett halad. Éppen ezért az EFSz tagjai és vezetői Magyar József elnökkel az élén mindent elkövetnek, hogy meggyőzzék a még ingadozó kis- és középföldműveseket a szövetkezeti- gazdálkodás szükségességéről és előnyeiről. A tavaszi munkákat a szövetkezet példásan végezte el. Míg a legtöbb szövetkezetben arról panaszkodtak, hogy nincs elegendő munkaerő, a vilkei szövetkezetben még fölösleg Is mutatkozott. Természetesen — mondja Kovács Imre, a szövetkezet oktatója —, ha mi is csak felületesen vettük volna a dolgokat és ha nem szerveztük volna meg alaposan a munkabeosztást, akkor mi is csak azon a ponton lennénk, amin a legtöbb szövetkezet van, hogy nincs elég munkaerő. .Munkaerő pedig van, csak tudnt kell kihaszálni. Az csak a szövetkezet rovására megy, ha túl van terhelve munkaerővel. Ha ugyanazt a munkát, amit tízen elvégezhetnek, húszan végzik el, azzal a termés még egyáltalán nem lesz több, ellenben a jövedelem már nem tiz, hanem húsz felé oszlik. Ez pedig azt jelenti, hogy amit egy embernek kellett volna kapnia, azt kettő kapta meg. Ilyen dolog Vilkén nem fordulhat elő, mert a fölösleges szövetkezeti tagok * elhelyezkedtek különféle üzemekben vagy az építkezéseknél. De azért, ha a szövetkezetnek valami sürgős munkája van s pillanatnyilag kevésnek bizonyulna a szövetkezetben maradt munkaerő, akkor a szövetkezetből távol dolgozó ipari munkások szabad idejükben a szövetkezet segítségére sietnek. Ezért a segítségért pedig a szövetkezet természetbeni juttatásokban részesíti az iparban dolgozó munkasokat. Kölcsönös segítséggel dolgoznak s így a szövetkezet a legsürgősebb munka idején sem fél az esetler ges késéstől, ami aztán káros hatással lenne a termésre. A vilkei szövetkezet tagjai bebizonyították, hogy az ipari munkásokkal vállvetve akarnak dolgozni a jobb életért és a béke megvédéséért. A losonci járás versenyében az elsők kőzött haladnak. Büszkék munkájuk eredményeire, mert látják, hogy az egyénileg gazdálkodók is már szívesen beszélgetnek velük a szövetkezeti gazdálkodás kérdéseiről. Bizony már sokan vannak az egyénileg gazdálkodók között, akik úgy számítják, hogv az ősszel belépnek a szövetkezetbe. A szövetkezetnek a legnagyobb nehézsége az, hogy nincs állandó könyvelője. Jelenleg a községi tanító, Gálik elvtárs végzi a könyvelést, de ez csak olvan dolog, hogvha a tanító elvtárs meggondolja magát, akkor már nem is csinálja tovább, mint ahogy ez már egyszer meg is történt. Anélkül, hogy a szövetkezet vezetőségét értesítette volna lemondási szándékáról, hogy gondoskod ianak könyvelőről: az öszszes könyvelési iraokat, könyveket a gyerekekkel elküldötte a szövetkezet pénztárosához azzal, hogy nincsen ideje ilyesmivel foglalkozni. A szövetkezet dolgozói minden héten összeülnek megbeszélésre. Megtárgyalják a legsürgősebb teendőket, megvitatják, hogy mit végeztek jól és, hogv melyik munka megy rosszul. Mégis becsúszott egy hiba, mégpedig a legelőbérek megállapításánál, ami most a szövetkezet tagságát egy kissé elkedvetlenítette. Ugyanis az történt, hogy az állatok legeltetési díja maradt a régiben éppen úgy, mint ahogyan azelőtt volt. A legelőre kihajtott állatok után egyforma összeget fizet a szövetkezeti tag, az egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt és a kulák is. Ez persze nem tetszik a szövetkezet tagjainak, hogy mindenkit egy kalap alá vegyenek és igazuk is van. Abban viszont nincs igazuk, hogy most ezen búsulnak és el vannak kedvetlenedve, mert hiszen mi sem könynyebb, mint ezen a dolgon változtatni. Össze kell hívni a szövetkezet taggyűlését és azon határozatot hozni, hogy mennyit fizet az állatok után a szövetkezeti tag, mennyit az egyénileg gazdálkodó kis- és középparaszt és mennyit a kulák. Így majd aztán a ^vilkei szövetkezet tagjai is tudatosítják Slánský elvtárs szavait, „hogy a közös szövetkezeti vagyonnak társtulajdonosaivá lesznek, mint szövetkezeti tagok teljesjogúan döntenek a felmerülő kérdésekben, sajátjukon és maguknak gazdálkodnak". SZARKA ISTVÁN. Molnár János családjának is más lett az élete, amióta a szövetkezetben dolgozik A szövetkezeti tagok munkaerkölcsének emeléséhez jelentős mértékben hozzájárul igazságos jutalmazásuk a ledolgozott munkaegységek szerint. Tudatában vannak ennek a vicsápapáti negyedik típusú EFSz tagjai is. Ők már január elejétől normák szerint dolgoznak és a ledolgozott munkaegységek után részesülnek jutalomban. Így pl. Murán János, aki a takarmány előkészítésével foglalkozik, január és február hónapokban 3400 koronát keresett. Gál Márton, Godal József, Lacena Kálmán és még több más szövetkezett tagnak 14 tehénről kellett gondoskodniok. Mindegyikük ellátott 14 tehenet, vagyis etette, ápolta és fejte őket. Ezért a munkáért havonta 4480 koronát kapnak mint előleget. Az igazságos jutalmazás hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezeti tagok mindent megtesznek a niagasabb tejhozam eléréséért. Gondos munkájukkal a tehenek napi tejhozanfát az átlagos 5 literről 9.2 literre emelték. A tavaszi munkákban ismételten bebizonyult, hogy az igazságos jutalmazás mennyire fokozza a tagok munkakedvét. Jól megszervezett munkával a vicsápapáti szövetkezeti tagok 170 hektáron április 15-ig befejezték a tavaszi vetést. Többen közülük egy nap alatt jó egynéhány munkaegységet ledolgoztak. Igy aztán többen havonta csak előlegként több mint 4000 koronát vettek át a szövetkezettől. Miskolci Józsej és Nurán Mihály szövetkezeti tagok, akik lófogattal végezték az árpavetést, egy hónap alatt előlegekben 4160 koronát kerestek. Molnár János családjával együtt, amikor még egyénileg gazdálkodott három és fél hektár földjén, naponta kb. húsz koronás jövedelmet tudott csak elérni. Most ő maga megkeres havonta a szövetkezetben 3400 koronát. Ha figyelembe vesszük •> családja keresetét is, akkor a Molnár-család havonta 10.000 korona jövedelemmel rendelkezik. Természetesen mindez csak előleg, mert az igazi jutalmazás az évvégi elszámoláskor lesz. A vicsápapáti EFSz arra törekedik, hogy a szövetkezeti tagok tisztában legyenek azzal, hogy miért és hogyan vannak jutalmazva. A szövetkezet irodahelyiségében grafikonokon vannak a jutalmazások ábrázolva, amelyen fel van tüntetve az is, hogy melyik szövetkezeti tagnak mikor és milyen munkát kell végeznie, mi erre a munkára a norma s hány munakegységet ér el a szövetkezeti tag, ha ezt a munkát elvégzi. Csallóközaranyoson is nagy fordulatot és változást hozott a szövetkezet. Az itteni szövetkezeti tagok, a volt mezőgazdasági cselédek, valamint földnélküliek és kisparasztok a szövetkezetben rövid idő alatt megtalálták a munkához való új viszonyt és nagy megnyugvással mondják új, boldog életükről, hogy ilyenről még csak álmodni sem merlek. A jövőbe vetett hitük szilárd. Janda Margit 42 éves asszony ma a csallóközaranyosi szövetkezet tegöntudatosabb és legpéldásabb tag/ai közé tartozik. Jól tudja, mit jelentett dolgozni a kapitalizmus alatt, amikor még mint kislány robotolt a nagybirtokosnál. Janda Margit a szövetkezeti munkába nagy lelkesedéssel kapcsolódott be. A zöldségtermelő csoport tagja és a dohányföldeken dolgozik. Havonta csak előlegekben megkeres 4000 koronát. Legnagyobb öröme abban van, hogy a munkaegységek végleges elszámolásakor majd kap annyi pénzt és természetbelit, hogy kiegészítheti háztartását olyan dolgokkal, amelyekről a múltban álmodni sem mert. A szövetkezeti gyűléseken nagyon szívesen résztvesz, olvassa a napi sajtót és igen nagy érdeklődést mutat a szovjetföldmüvesek, kolhoztagok iránt. tapasztalatai A csallóközaranyosi EFSz egy másik öntudatos tagja a 18 éves Kürti Ilona, aki a zöldség- és a dohánytermelésben a legszebb eredményeket érte el. Csoportja tagjainak napi normája 2000 darab zöldség- vagy dohánypalánta kiültetése. Kürti Ilona azonban naponta sokszor még 3500 palántánál is többet kiültet. Becsületes munkájáért meg is kapja a megérdemelt jutalmat. Havonta csak mint előleget 4200 koronát megkeres. Édesapja, Kürti Mihály, volt szolga, ma szintén szövetkezeti tag. Jelenleg a cukorrépaföldön dolgozik és naponta 1.75 munkaegységet végez. Havonta előlegként 450Ó koronát vesz át az EFSz-töl. Az egyik növénytermelési csoport vezetője és tényleg példaként áll a szövetkezet többi tagjai előtt. Kürti Mihály a Micsurin-körbe is belépett, amely az idén a szovjet kolhoztagok tapasztalatai szerint kukorica, napraforgó, here és lucerna porzással fog kísérletezni. A szövetkezetben dolgozik az 53 éves Both István is, aki kilencéves korában már mint szolga dolgozott a nagybirtokosnál. Most a szövetkezetben otthon érzi magát. Benne van a vezetőségben és testi gyengesége miatt mint éjjeli ör tesz szolgálatot. Napközben azonban kimegy a földekre és mindig ott segít, ahol a legnagyobb szükség van rá. Jelenleg a cukorrépa ekézésénél segít. Van már saját házacskája és már nem mint alázatos szolga, hanem mint szabad ember, mint öntudatos szövetkezeti tag, a szocializmus építője él. Nagy érdeklődéssel olvasgatja az újságokban a szovjet tapasztalatokról szóló cikkeket. A csallóközaranyosi EFSz-ben gondoskodnak a tagok politikai fejlődéséről is. A tél folyamán több szövetkezeti tag három-, sőt hathetes politikai és szakiskolázáson vett részt. Ezek aztán átadták ismereteiket a többi társuknak és a biunkában is az élen járnak. Oj emberek ezek, akiknek nem kell rettegniök a holnapért, mert boldog jövőjüket ők saját maguk építik..