Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-12 / 111. szám, szombat

1951 május 12 UJ S70 Kuo Mo-zso, a kínai béketanács elnökének beszélgetése a Rudé Právö levelezőjével Kína béketanácsának elnöke és az adminisztrációs tanács helyettes el­nöke, Kuo Mo-zso Pekingben a Rudé Právo levelezőjének néhány kérdésé­re felelt a békemozgalom fejlődéséről Kínában. Kérdés: Milyenek a Béke Világta­nács felhívására és Japán felfegyver­zése elleni szavazásra való aláírási ak- , ció eddig elért eredményei? Felelet: Ezt az akciót Kínában áprl béketanács jelentése; szerint a Világ nagyhatalom közötti békeszerződés me Japán felfegyverzése ellen pedig 93,70 ményei az akciónak 17 napi időtartami Mivelhogy Kína lakosságának nag végeredményben túllépjük a stockhoi stockholmi békefelhívást 5 nónap alatt napban a stockholmi békefelhívást 20 nyomó többségét a koreai amerikai tá teljes jelentések szerint 14 nap alatt tatkozik a békemozgalom fejlődése és sünkben, hogy célunkat nemcsak elérj Kérdés: Milyenek az eddigi eredmé­nyek a Koreát segítő akcióban és az amerikai támadás elleni harcban? Felelet: Ami dicső önkénteseinket óta ezen segítség megindítása óta Kor változott. Ez idő alatt az önkéntesek a sok győzelmet értek el. Nem hivatalos ellenséges katonát megsemmisítettek, amerikai támadók vesztesége. Az ame veszteséget 60.000 főre teszik — ha veszteségek túlhaladják a 100 ezret, veszteségnek, amelyet az amerikaiak Ez határozottan nagy csapás a tá hegy Ma.c Arthurt felmentették a ko a helyzet nagy zavart idézett elő az kiélezte az ellentéteket a háborús tábor USA és Anglia meg Franciaország kö jeszteni támadó háborújukat. Az agre nagy segítséget nyújt a béke ügyének Ami a koreai népnek és az önként tl, itt is nagy sikereket értünk el. Csak liárd 450 millió yen, ami 4,368.000 ame dékcsomagok százezreit adták át. Ez lelkes hazaszeretét és # segítő szándék A Koreát megsegítő versenyben, laszban, ami a termelésben is megnyilv nak. Például Sanghaj acélüzemeiben a százalékkal emelkedett. A sanghaji te ú jító javaslatot dolgoztak ki, melyek a güek. Ennek az akciónak fő sikere azo ma több mint 2,200.000 ember vesz ré Ennek a kampánynak köszönhető véve meggyorsult. Amíg a mult nyá ságú területen kellett megvalósulnia, valósul meg. Ha ideszámítjuk azokat előző években már megvalósult, akkor végzése után 300 millió lakosságú ter Az év végéig azonban az egész orszá Sok más sikert értünk el még a ban és az amerikai támadás elleni harc békemozgalom megszilárdítása Kínába a bizalmat különösen a Koreában harc Kérdés: Milyen álláspontot foglal el a kínai ..ép a Japánban uralkodó ame­rikai politikával szemben? Felelet: Kína népe határozottan el felfegyverzése elleni szavazás eredmé erejét. A Japánnal kötendő békeszerző nak és Angliának kell kidolgozniok és amely Japán ellen harcolt. A békeszer dami egyezmény követelményeivel, te fegyverzésével. Az amerikai kísérletek, unió és Kína nélkül dolgozzák ki, vala fasizátják, olyan politika, amely ellen ellenkezik a potsdami egyezmény hatá * Kérdés: Milyen Kelet- és Délkelet­Ázsia népeinek állásfoglalása a Japán­ban uralkodó politikával szemben? Felelet: Kétségtelen, hogy még m ellen. Azon jelentések szerint, amelye talban és iskolában szavazás történt, százaléka a külön békeegyezmény meg ellen szavazott. Ami a többi népeket tartozik aZ amerikai politikának az az népeivel a japán militaristák gaztetteit, akkor tévednek. Ázsia népe örökké em ezért harcolni fog az ellen, hogy az am Kérdés: Milyenek Kínában a béke­mozgalom további tervei? Felelet: Kínában a békemozgalom országokban. Míg Európában az ame a harc, Ázsiában ez még csak most egyrészt egyenesen az agresszió ellen szág békefrontjának megerősítésére az illeti, tovább folytatjuk harcunkat a tá felszabadításáért. Egyidejűleg folytat i agresszió ellen. Másfelől még erőseb táborát és szilárdítani a közösséget az amerikai agresszió ellen vannak. lis 21-én kezdték meg. E nap óta a Béketanácsának felhívását az öt gkötésére 93,862.000 ember írta alá, 6.000 ember szavazott. Ezek az ered­alatt, de ez is csak a városokban, vrésze vidéken él, reméljük, hogy mi felhívás aláírásainak számát. A 223 millió ember írta alá. Az első hő­mül ó ember írta alá. Az aláírások túl­madás után szereztük. Most még nem kb. 100 millió aláírásunk van. így mu­erősít minket abban a meggyőződé­ük, hanem túlteljesítjük. illeti, ismeretes, hogy már 6 hónap eában a hadihelyzet jelentősen meg­koreai néphadsereg egységeivel együtt jelentések szerint ez idő alatt 150.000 Ennek a számnak kb. kétharmada az rikai hivatalos jelentések, melyek a zugságok. Kétségtelen, hogy ezek a Ez már harmadrésze annak az összes a második világháborúban szenvedtek, madókra. Bizonyítja ezt az a tény is, reai hadsereg parancsnoksága alól. Ez amerikai imperialisták táborában és egyes államai között, mindenekelőtt az zött. Ma az imperialisták félnek kiter­ss7iónak ez a meggáttása határozottan Kelet-Ázsiában és az egész világon, eseknek nyújtandó ajándékakciót ille­mostanáig a pénzgyűjteménv 100 mil­rikai dollárt tesz ki. Ezenkívül az aján­kétségtelenül mutatja a kínai nép át koreai testvérei iránt, és az amerikai támadóknak adott vá­ánul, eddig hallatlan sikerek mutatkoz­termelés a verseny ideje alatt 200 xtilüzemek munkásai ezen idő alatt 796 termelés emelésére nagyjelentősé­nban mindenekelőtt az, hogy Kínában szt a munkaversenyben, az, hogy a földreform üteme alapjában ron a földreformnak 100 millió lakos­az idén 130 millió lakosságú területen a területeket is, ahol a földreform az az idei tavaszi földreformmunkák el­ületen lesz végrehajtva a földreform, gban keresztül viszik a földreformot. Koreának nyújtandó segítőmozgalom­ban. Nem az utolsók közé tartozik a n, ami lényegesen emelte és erősítette oló önkéntesek sikereiben. lene van ennek a politikának. A Japán nyei mutatják ennek a harcnak az dést a Szovjetuniónak, Kínának, USA­alá kell írnia minden országnak, ződés elveinek egyeznie kell a pots­hát Japán demokratizálásával és le­hogy ezt az egyezményt a Szovjet­mint hogy Japánt felfegyverezzék és a kínai nép tiltakozik. Ez a politika rozataival. aga a japán nép is tiltakozik ezen politika ket kapok, sok japáni üzemben, hiva­amelyen a résztvevők több mint 70 kötése és az ország felfegyverzése illeti, a legnagyobb nehézségek közé igyekezete, hogy elfeledtesse Ázsia Ha azt képzelik, hogy ez lehetséges, lékezni fog ezekre a gaztettekre és erikaiak Japánt újra felfegyverezzék. egészen más jellegű, mint az európai rikaiák agressziója ellen már rég folyik kezdődik. Ezért a kínai békemozgalom irányul, másrészt pedig minden or­egész világon. Ami az első pontot ntadók ellen egész Korea és Tajvan uk Kína népének hazafias nevelését az ben fogjuk szilárdítani a világ béke­mindazokkal, akik a békét akarják és Az angol gyarmathivatalok féktelen terrorja Malájföld kínai lakossága ellen Bel- és külföldi lapszemle Az a 2,800.000 kínai, akik a Maláj­földön vannak letelepedve és a lakos­ságnak kb. a felét képezik, a brit gyar­matosítók kimondhatatlan terrorjának vannak kitéve. Csupán 1951-ben 15.000 kínait tartóztattak le és 1948 júniusától több mint 40 ezret deportáltak. Az utolsó hónapokban 3.513 kínait depor­táltak, akik közül ,2.022 vagyis 57 szá­zalék gyermekekből, asszonyokból és öregekből áll. Griffits angol gyarmat­ügyi miniszter is kénytelen volt elis­merni, hogy a Maláj-földön 400.000 kínai él úgynevezett „külön táborok­ban." A kínaiak maláji üldözése nagy fel­háborodást és tiltakozást váltott ki egész Kínában. A maláji menekültek részére kínai népi bizottságot létesítet­tek, melynek elnöke Sziun Csin-tin, aki ez év márciusában Attlee minisz­terelnöknek egy táviratot küldött, amelyben kéri, engedjék meg egy 17 tagú kínai bizottságnak beutazását Malájba, hogy az üldözések tényállá­sát kivizsgálhassák. Ez idő óta már eltelt két hónap, de Attlee nemcsak, hogy nem válaszolt, hanem Griffits gyarmatügyi minisz­ter közvetítésével elutasította a kínai bizottság vízumát azzal, hogy Maláj­ban a kínaiak „szabadon és békében élnek." ROĽNÍCKA NEDEĽA A Roľnícka Nedeľa című lap „A CsKP harcainak és győzelmeinek har­minc éve" című vezércikkében többek között a következőket írja: Dicső Csehszlovákiai Kommunista Pártunk nehéz harcokkal teli harminc éves útján a reformistáktól, opportu­nistáktól és a burzsoa-nacionalisták­tól megtisztítva Klement Gottwald elvtárs elnök és Viliam Široký pártelnök vezetésével nemzeteink jólétéhez és boldogságához vezet bennünket. Még nagyobb szeretettel hozzákapcsolódva a Szovjetunióhoz, a nagy Sztálinhoz kiépítjük hazánkban a szocializmust és ez lesz legnagyobb hozzájárulásunk a világbéke megőrzéséhez is. RUDÉ PRAVO „A jugoszláv gazdaság az angol­amerikai imperialisták kezében" című cikkében többek között ezeket írja: A titóista fasiszták már hosszabb idő óta nem titkolhatják el a világ köz­véleménye előtt, hogy a jugoszláv gaz­daságot angol-amerikai imperialisták kénye-kedvére kiszolgáltatták és or­szágukat az amerikai imperializmus gyarmatává alakították. Nem kétséges azonban, hogy a jugoszláv nép nem fogja sokáig tűrni, hogy országában a hazai és idegen kapitalisták üzér­kedjenek. A titóista bandák üzelmei az egész világ munkásosztályának éber­ségre intő példát szolgáltatnak, hogy mire képesek a munkásosztálynak áru­lói és a Szovjetunió ellenségei. NÉPSZAVA a magyar szakszervezetek központi lapja „A Győzelem Napja" című ve­zércikkében ezeket írja: Az egyszerű emberek milliói jól lát­ják, kik azok, akik az arany hegyei kedvéért szörnyű merényletet készíte­nek elő az emberiség ellen. A szovjet­nép, a béke népe, de a szovjetnép egyúttal a legyőzhetetlen erő népe is. A történelem megmutatta, mi vár azokra, akik megpróbálják megzavarni a szovjet dolgozók békés építő mun­káját. Sztálin népe a béke, az erő, a győzelem népe, az egész világ dolgozói számára mutatja a béke megvédésé­nek biztos útját. ÖSTERREICHISCHE VOLKSTIMME Ausztria Kommunista Pártjának köz­ponti lapja, Amerika fegyverkezésé­ről írott cikkében többek között eze­ket írja: Truman a napokban mondott beszé­dében, amelyet négyszáz nagyiparos előtt tartott, azt a meggyőződését fe­jezte ki, hogy a fegyverkezés, az ame­rikai termelési kapacitás fokozott ki­használása az Egyesült Államoknak aranybányát fog jelenteni. Azonban bejelentette, hogy a lakosság számára „áldozatok ideje" következik be. Rá­mutatott arra, hogy az infláció fejlő­dése a következő egy-két évben rosz­szabodni fog, mert a háborús termelés a polgári szektor korlátozását idézi elő. KOMSZOMOLSZKAJA PRAVDA a szabad kínai ifjúság feladatairól írva a többek között a következőket közli: A mult évben a kínai ifjúság a Kom­munista Párt vezetésével nagy sikere­ket ért el. Jól tudja 1, hogy a kínai if­júság feladata éppúgy, mint az egész világ egyesült ifjúságának feladata az, hogy harcoljon az imperialista háborús gyújtogatok tervei ellen, harcoljon az igazi és tartós béke megteremtéséért az egész világon. A kínai ifjúság hatá­rozottan halad ezen az úton és új győzelmeket ér el. MOSZKVAI PRAVDA cikkében a remilitarizáció következ­ményeivel Nyugat-Németországban foglalkozva a következőket írja: Nyugat-Németország gazdasága mi-, litarizációjának egyik legsúlyosabb kö­vetkezménye a szénválság. Ez a vál­ság a mult év végén tört ki, amikor a Ruhr-vidéki szén legnagyobb részét haditermelési üzemekbe szállították. Ez a politika mindenekelőtt a békés ipari üzemeket és a civil lakosságot sújtot­ta, amely a mult évben egész télen át fűietlen helyiségekben szenvedett. NEUES DEUTSCHLAND „M'nden szavazat fontos" címö cik­kében a népszavazás előkészületeivel foglalkozik és többek között ezeket írja: Németország remilitarizációja és a Németországgal való békeszerződés 1951-ben való megkötéséért folytatott harca legjobb és legigazságosabb ügy, amiért csak német ember harcolhat. Annak eldöntésében, hogy háborút, vagy békét akarunk, nincs semleges­ség, nincs kívülállás. Hazánkról van szó, a világbékéről van szó. &g SfUMUfúloWMgl Az utóbbi időben nincs nap, hogy a világsajtó ne hozna hírt a rnr­hedt véreskezű diktátor, Franco újabb és újabb gálád népellenes me­rényleteiről.- Nincs nap, hogy a világsajtó ne adna számot arról, hogy a rabságba, nyomorba, szenvedésbe döntött spanyol nép mint egyesíti erejét, mint száll szembe napról napra bátrabban és erőteljesebben a spanyol nép gyilkos hóhérával. A lakosság kétségbeejtő, katasztrofá­lis életviszonyok között tengődik, ugyanakkor, míg a nép éhezik, a véres­kezű falangisták, a Franco-kormány közvetlen környezete, az ameri­kai megszállók dőzsölnek. Katalánia népe, a baszk-vidék, Andalúzia tartományának dolgozói és Navarra tartomány lakói mind erőteljeseb­ben kiáltják: »Halál Francora!« ^Takarodjanak ki az amerikai impe­rialisták Spanyolországból!« »Pusztulj Franco!» Ezekkel a feliratokkal találkozik az ember a városok munkásnegyedeiben és mindenütt, ahol a hős spanyol dolgozók, a kizsákmányolt parasztsággal együtt össze­fogva harcot indítottak a zsarnok ellen. Franco düledező hatalmát és az amerikaiak okkupációját csak a legkegyetlenebb terrorral tudja fenn­tartani. Az elmúlt napok során a madridi diktátor parancsot adott bérenceinek, hogy lőjenek a kenyeret, munkát követelő asszonyokra. Pamplona város utcáinak kövezetén a gyilkos sortűz után ötvenhat asszony maradt mozdulatlan testtel. A gyermekének kenyeret követelő spanyol anyának vére festette pirosra a város utcájának talaját. Spa­nyol asszonyok vére, akik maguk és férjük számára csak munkát kö­veteltek! Békében, szabadságban akartak dolgozni! Élni akartak emberi módon. De Franco, Truman véreskezű lakája, nem tűri azt a szót, hogy béke, nem tűri azt, hogy asszonyok, anyák, férfiak, apák kenyeret és munkát követeljenek. Szuronnyal, fegyverrel, börtönnel, akasztófával akarja elnémítani millió és millió ember jogos követelését. A Franco és hozzá hasonló háborús uszítók csak egyről feledkeznek meg, hogy minden csepp vér, minden megpróbáltatás még egységeseb­bé, még ellenállhatatlanabbá teszi azt az erőt, amellyel a spanyol dol­gozók a Franco-rendszer megdöntésére törnek. Halál a háborús uszítókra! Éljen a nagy, a hatalmas, a megdönthetetlen erejű Béketábor, amely győzelemre fogja vinni a spanyol nép szabadságharcát is! Albán jegyzék OSaszországhoz Az albán külügyminisztérium til­takozó jegyzéket nyújtott át a Ti­ranában székelő olasz követségnek, amelyben tíz esetet sorol fel az Al­bán Népköztársaság légiterének olasz repülőgépek által történt meg­sértéséről az április 1-től 28-ig ter­jedő időben. A jegyzékben felsorol­ják a pontos időt és helyet, amikor, Uletve ahol az olasz repülőgépek al­bán fenségterületsértést követtek el. Április 12-én egy olasz repülőgép csak azután hagyta el az albán lé­gi teret, amikor az albán légelhárí­tók tüzelni kezdtek rá. Az albán külügyminisztérium befejezésül éle­sen tiltakozik a durva határsérté­sek eUen és utal az olasz kormány felelősségére és e szégyenteljes dol­gok következményeire, melyek a gaz provokációs poütikáből adódhatnak. A Biztonsági Tanács a Szíria és Izrael közötti konfliktusról tárgyal Május 9-én a Biztonsági Tanács­nak külön ülése volt, amelyen a Sziria és Izrael közötti konfliktus kérdését tárgyalták meg. Az Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia, Franciaország és Törökor­szág képviselői közös határozati ja­vaslatot terajesztettek elő, melyben mindkét félhez felhívást intéznek, hogy a lefegyverzett övezetben, me­lyet a sziriai-izraeli 1949. évi egyez­mény alapján létesítettek, szüntes­sék be a tüzelést. A javaslat a Biztonsági Tanács azon határozataira hivatkozik, ame­lyeket az 1948, 1949 és 1950-es években fogadtak el. Az Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia, Franciaország, Törökország, Brazília és Hollandia képviselői tá­mogatták a határozati javallatot és kijelentették, hogy ma nehéz meg­állapítani, melyik fél felelős a kon­fliktus keletkezéséért. Izrael képviselője ismételten kije­lentette, hogy a konfliktusért a fe­lelősség Szíriát terheli és olyan mó­dosító javaslatot terjesztett elő, mely szerint az eredeti javaslatban ne csak arról legyen szó, hogy min­denféle katonai akciót szüntessenek meg, hanem arról is, hogy a demi­litarizált övezetből vonjanak kd min­den katonaságot, amelyek oda be­hatoltak. Sziria képviselője hazugságnak minősítette és elutasította Izrael képviselőjének vádját. Befejezésül olyan módosító javaslatot terjesztett elő, mely szerint a határozatban ne csak a katonai akciók megszünteté­séről legyen szó, hanem arról is, hogy a demilitarizált övezetből von­janak ki minden olyan katonai egy­séget, amelyeknek harci jellege van és hogy a helybeli lakosságnak, az­az az araboknak, akiket az izraeli­ták kiűztek, biztosítják a demilita­rizált övezetbe, saját területükre a visszatérést. A Biztonsági Tanács tanácskozási programmja szerint Sziria és Izrael módosító javaslatait elő kell terjeszteni mindazon orszá­goknak, amelyek tagjai a Bizton­sági Tanácsnak. Egyik fél sem volt hajlandó ezt megtenni és Sziria. valamint Izrael képviselői módosító javaslataikat visszavonták. Ezek után a közös határozati ja­vaslat felett szavaztak. 10 delegá­tus a határozati javaslat mellett szavazott, a szovjet kiküldött pedig tartózkodott a szavazástól. Malik, a Szovjetunió kiküldötte ismertette azokat az okokat, ame­lyek arra indították a szovjetdele­gációt, hogy tartózkodjon a szava­zástól. Malik rámutatott arra, hogy ez azért történt, mert a határozati javaslat az előbb elfogadott határo­zat pontjainak egész sorát tartal­mazza, amelyéknél a szovjetküldött­ség ugyancsak tartózkodott a szava­zástól. Amerika katonai „segítséget" küld a titóistáknak A Novoje Vremja a Jugoszláviának nyújtandó amerikai katonai »segítség«­ről szóló szerződéssel foglalkozik, me­lyet a washingtoni és belgrádi kor­mány áprilisban kötöttek meg. A wa­shingtoni kormány Jugoszláviának bi­zonyos mennyiségű hadianyagot szál­lít és ezzel kötelezettsége véget is ér. Az amerikai kormány azonban ezen egyezmény szerint olyan jogokat sajá­tít ki magának, melyek semmiképpen sem egyeztethetők össze Jugoszlávia fenségjogaival. Washington ugyanis jogot formál magának arra, hogyan és mikor kell felhasználni ezt a Jugoszláviának nyúj­tandó »segítséget«. Az amerikai ügy­nököknek engedélyezik, hogy akadály nélkül ellenőrizhessék ennek a segít­ségnek* elosztását. Washington pe­dig ezt a >segítségét« bármikor be­szüntetheti. Ezek szerint arról az egyet­len kötelezettségéről is lemondhat, me­lyet a szerződés szerint magára vál­lalt. Ezzel szemben a jugoszláv kötele­zettségvállalások számosak. A Tito­klikk kötelezte magát, hogy ezt a hadi­anyagot kizárólag Washington paran­csa szerint használja fel, tehát az amerikai agresszió érdekeinek megfe­lelően és hogy az amerikai monopolok­nak nyersanyagot és félkész árukat szállít. A titóista fasiszták, írja befeje­zésül a Novoje Vremja, ezen szerződés szerint Jugoszláviát teljesen kiszol­gáltatták az Óceánon túli milliárdo­sok kénye-kedvének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom