Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-11 / 110. szám, péntek

U J SZU 1951 május 11 A szovjet ialu élete Az Ukrán Szocialista Köztársaság mezőgazdasági bankjának Sztalino kerületi irodája az elmúlt évben mintegy 24 millió rúbel hosszúlejáratú kölcsönt juttatott a terület kolhozainak. Ezt a pénzt a kolhozállattenyésztés további fejlesztésére, a mezőgazdaság villamosítására, mesterséges víztárolók és tavak létesítésére használták fel. A területen 1950-ben az állami hitel segítségével összesen 49 kolhozt villamosítottak. Ebben az évben még több hosszúlejáratú kölcsönt nyújtanak a kolhozoknak. Törpe almaiák Ukrajna Kaukázus, Krím és HATALMAS ÁRADAT A munka és a béke a szovjet irodalomban Í A Szovjetunióban évről évre Sztálin-díjjal tüntették ki a legkiválóbb tudományos, művészeti és irodalmi alkotásokat. Ebben az esztendőben a fiatal Jurij Trifnov „Diákok" c. regénye, Fjedor Gladkov „Szabadok" c. müve, Galina Nyikolajeva írónő „Aratás" c. kolhozregénye és , a Nagy Októberi Forradalmat követő években feltűnt Nyikolaj Nyikityin „Északi, fény" c., az 1918-as északoroszországi Intervenciós háborúról szóló könyve kapta meg a Sztálindijat. Moszkva környékének kertészei ÍZ! * Nyikolajeva neve nemrég utóbbi évek folyamán nagy sikere- tűnt fél az irodalomban. A fiata ket értek el a törpe almafák kite-1 irón

ö' aki mmt orvo

s teljesített nyésztésében. Mint ismeretes, a legtöbb almafajta, amelyet rendes magastörzsü fákba oltanak be, első gyümölcsét az oltás után nyolc-tíz évvel adja és teljes hozama csak mintegy 20 év múlva lesz. Egészen más eredményt adnak ugyanezek az almafajták, ha törpe fába oltják be őket. A fák alacsonytörzsüek lesznek, de igen sok gyümölcsöt hoznak és már három-négy éves korukban kezdenek termést hozni. Hétnyolc éves korában minden fa átlag 40—50 kg-os almatermést ad. Milliós bevételek Az elmúlt év folyamán Turkménia több mint 400 kolhozának volt milliós bevétele. A köztársaságban a legnagyobb bevétele a kizil-urgencsi körzet ,,Bolsevik"-kolhozának volt, mintegy 20 millió rúbel. A szagar-csagini körzet „Kujbisev'/.kolhozának bevétele elérte a 13 millió rubelt. A kolhozok tagjainak munkája bőséges jutalomban részesült. Például Dzsommot Evzen gyapottermelö négy munkaképes tagból álló családja 60 ezer rúbelt és 400 pud gabonát kapott. Grúzia meharadzevi körzetének minden kolhoza milliomos kolhoz. A 40 kolhoz összbevétele 140 millió rúbel, ami 33 millió rúbellal több, mint 1949-ben volt. A kolhozok vagyonának föforrását a tea-ültetvények képezik. A kolhozok tea-ültetvény területe tízszeresével túlszárnyalja az egész forradalomelőtti Grúzia teatermö teriiletét. Több mint 60 kolhozparasztot tüntettek ki a Szocialista Munka Hőse címmel az elért teatermésért, több mint 400 embert pedig érdemrendekkel jutalmaztak. A munka jutalmazása A Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársaság- „Frunze" termelőszövetkezetében a munkaegység elszámolásakor Oszanali Karagulov kolhozpásztor házához több mint 70 juhból álló nyájat hajtottak. Az állattenyésztő ezt csupán többletfizetésként kapta a mult éVben végzett eredményes munkájáért. Alija Anarov, a Szocialista Munka Hőse. aki hektáronként 100 mázsás gyapotterrnást ért el, több mint 50 ezer rúbelt, sok gabonát és gyümölcsöt kapott munkájáért. A Csui-völgy cukorrépatermelői, akik hektáronként 500 métermázsás termést értek el, mint például Ljahovenko és Szemenisztova. a „Gigant" és „Május 1." kolhozok kolhozparasztjai, a pénzen és egyéb élelmiszeren kívül fejenként még 450—500 kg cukrot kaptak. Tanulnak a kolhozelnökök A Kazah Szocialista Szovjet Köztársaságban jelenleg mintegy 700 kolhozelnöknek van középiskolai vagy főiskolai végzettsége. Ebben az évben több mint ezer kolhozvezető magántanulóként beiratkozott a mezőgazdasági technikumokra. A homoktenger meghódítása Az Aral-tó környékének végtelen homoktengerén terülnek el az Abajkolhoz földjei és legelői. A közelmúltig a kolhozparasztok a sivatagtól 130 hektárnyi területet hódítottak el, ahol most igen jó búza-, árpa- és kölestermés volt. Ezenkívül gyümölcsöst is ültettek, ami magábanálló jelenség- ezen a területen. Példájukat több kolhoz követte. Töbfc gyapjút... A Szovjetunió állattenyésztésében széles körben alkalmazzák a juhok elektromos nyirógéppel való nyírását. A sztavropoli vidék „Csapajev"kolhozában 7 ezer finomgyapjas juhot villanygéppel nyírtak meg és így minden állatról 700 gramm gyapjúval többet nyírtak le, mintha ezt a munkát kézzel végezték volna. Igy a kolhoz 1400 kg értékes gyapjúval többet kapott. Ebben az évben a vidék kolhozainak juhait már mind villanynyíró géppel fogják nyírni, szolgálatót a Szovjet Hadseregben, a háború folyamán súlyosan megsebesült. Háború után újságíró lett és nagy figyelemmel kísérte a kolhozfalvak életét. Szenvedélyes írásának az az alapgondolata, hogy a szovjetemberek saját maguk teremtik meg a boldogságot a fejlődésért vívott küzdelmükkel és munkaszeretetükkel. A kritikusok megállapítása szerint Galina Nyikolajeva regényének legsikerültebb alakja, Avdotya Bort. nyikova kolhozparasztasszony, joggal foglal helyet a szovjetirodalom legkiemelkedőbb nőalakjai között. A nagy Gorkij azt tanácsolta az íróknak, hogy az építőmunkát tegyék meg müveik főszereplőjévé. Galina Nyikolajeva megfogadta Gorkij tanácsát. „Aratás" c. regénye ebben az értelemben azok közé a kiváló szovjetmüvek közé tartozik, melyeknek tárgya, mint Gorkij mondotta: „A tömegek teremtő energiája", ami a békés építőmunkával foglalkozó szovjetnép legértékesebb Kozsevnyikov „Elő víz", Szemjon Babajavszkij „Fény a föld felett", Anatolij Ribakov „Gépkocsizók", Szergej Anatonov „Az utakon gépek mennek", Vitalij Zakrutkin „Az úszó falu" c. regénye és számos más szovjet író, költő és színpadi szerző alkotása. Hatalmas témák lelkesítik írásra a szovjetírókat: az embermilliók életét megváltoztató nagyszerű kommunista építkezések, a természet átalakítása s az emberek közösségi munkájának és egyéni életének problémái. A szovjetolvasók, akik előtt az egész mát feltárja az irodalom, nem elégszenek meg a kor hőseinek ábrázolásával, a multat is meg akarják ismerni. De a szovietirók történelmi könyvei is a mához visznek közelebb. Az az intervenció, amelyet 33 évvel ezelőtt provokált ki Churchill, összefügg a háborús gyujtogatók mostani kannibáli terveivel. Nyikolaj Nyikityin „Északi fény" c. regénye nem csupán történelmi, de éberségre s az imperialista háborús gyujtogatók elleni küzdelemre serkentő írásmű is. A szovjetirodalom megmutatja, hogy a Szovjetunió a kommunizmus grandiózus építkezéseivel a tartós béke szilárd alapjait építi. A könyvek hősei, a szovjetemberek, nemcsak szavakkal hirdetik a békét, de erejük megfeszítésével dolgozva, harcolnak is érte. A szovjetirodalomnak, bármiről írnak is az írók, központi problémá ja a béke ügye. Ez jellemzi a Sztálin-díjjal kitüntetett könyveket is A szovjetirodalom egyre negyobb mértékben fejlődik. A legnagyobb kiadóvállalatok minden évben szásajátossága. Ezek közé a müvek kö- mos fiatal író első könyvét adják zé tartozik a Sztálin-díjas Alexej 1 ki. A Szovjetunió minden népének nrej^y annak a maga kiváló írói. 1950-W szovjet Tatária írója, Kavi Nadzsmia a „Tavaszi szelek" és Gumer Baskirova a „Becsület" c. regényéért az azerbajdzsáni Mirza Ibrahimov „Fölkel a nap" c. regényéért, a grúz Alekszandr Csejsvili „Lelo" c. regényéért, a litván Alekszandr Gudaitis-Guziavitius „Ignotas kovács igazsága" c. müvéért, a tuvai Szolcsák Toka „Arat szava" c. kisregényéért és a turkmén Berdi Kerbabajev „Ajszoltán" c. regényéért kapott Sztálin-díjat. A Sztálin-díj az egész nép elismerését fejezi ki, további fejlődésre buzdítja az írót, mert arra emlékezteti, hogy a szovjet társadalom újabb és tökéletesebb müveket vár tőle. Moszkvában nemrég ért véget mintegy 300 fiatal író. színpadi szerző, költő és kritikus II. Össz-szövetségi Tanácskozása. Nincs olyan szovjetváros, melyben a hatalmas irodalmi áradat ne hozna felszínre minden évben új neveket. A mai szovjet próza új tehetségek kialakulásáról s az idősebb nemzedék egyre fejlődő művészetéről tanúskodik. A régebbi írók szívesen adják át tapasztalataikat és írásművészetük 'gyakorlati módszereit a fiataloknak. Nagy utat tettek meg a fiatal írók. És ugyanilyen nagy utat tett meg a szovjetirodalom is, amely nemcsak ábrázolja a szocialista társadalom alkotó munkáját, de újabb alkotásokra is ösztönöz. A Sztálin-díjak, melyek lemérték a mult év művészi sikereit, megnyitva a holnap távlatait, megszabják a szovjetirodalom új irányát. Vlagyimir Ligyin. Az éiet faidja Háy Gyula drámája a budapesti Nemzeti Színhában A darab, amelyet a budapesti Nemzeti Színház most mutatott be »Az élet hídja« címmel, sokkalta többet jelent, mint egy színházi eseményt. Mert ez a szó: »hid«, mélyebb jelentőségű Budapesten, mint Európa és a világ bármely más pontján. A híd mindenütt a civilizáció, az emberi munka, építés jelképe. A magyar fővárosban azonban — és tegyük hozzá: az egész országban — ez a szó magával az élettel, a dolgozó nép életakaratával és életerejével azonosult. A darab harmadik felvonásában szereplő külföldi újságírók, akik 1945 őszén az alélt, tehetetlen európai országokból vagy a háborúban nem szenvedett tengerentúlról a magyar fővárosba érkeztek, megdöbbenve küldték haza tudósításaikat arról a fasiszta pusztításról, amit itt láttak. »EgvetIen híd nem maradt Budapesten — írták — a milliós város kettévágva, megbénítva néz a tragikusnak ígérkező 1945—46-os tél elé.. . Minthogy a Duna egész vonalán. Magyarországon végig felrobbantották a hidakat, a közlekedés az ország nyugati és keleti része között megszakad, mihelyt megindul a jégzajlás és fel kell szedni a pontonhidakat ... A legszörnyűbb éhinség közeledik ...« Es ez fgy fs volt. Nem túloztak. »Nincs srép, uraim, .nincs vas, nincs fa, nincs pénz és a munkaerőnek nincs éle!em« — mondja a darab első jelenetében Fejtő mérnök, a tipikus régi szakember, aki még hozzáteszi: — A nácik által kifosztott országban a művelt nvugat segítsége nélkül semmit s^m építhetünk. 1945 augusztusában, a magyar közlekedésügyi minisztérium helyiségében mérnökök tárgyalják az első Duna-híd tervét. A mérnökök, mint az ország akkori értelmisége, két pártra szakadnak, a drámai jelenet az egész társadalom feszültségét exponálja: az egyik olda Ion a Fejtö-típusok, az »okos, régi szakemberek*, — a másik oldalon az akarattal és lelkedesedéssel teli, új fiatal szakemberek. — Az ország életéről van szó. Nem riadhatunk vissza a nehézségektől! — vágja oda a minisztérium fiatal mér nöke Fejtőéknek, amikor azok tiltakoznak a miniszter terve ellen, hogy a híd nak öt és fél hónapon belül, 1946 ja nuár 30-ra készen kell állnia, mielőtt megindul a jégzajlás. A két párt között vajúdik, tétovázik Jánosik főmérnök, ez a nagytudású, jószándékú férfi. Az akkori magyar értelmiségnek az a képviselője, akit vonz a kommunista minisz ter. Gerő Ernő — és a munkatársaiból kisugárzó energia, a merészség és tervszerűség, de az alapot nem látja még akivel, akikkel a munkát el lehet végezni ... — Mindez a hiány nem döntő — inti le Fejtő mérnököt. — A döntő: az ember. Ha ez volna, bátran szembenéznék minden nehézséggel. Az ember — nincs elég szakmunkásunk ... A főmérnök valóban a probléma lényegét fejezte ki ezzel, nemcsak a hídépítést, hanem az egész újjáépülő ország legnagyobb kérdését. „Döntő: az ember ..." Es ez az ember jelenik meg a színen Bódog Mihály vasmunkás személyében. * Ha egy külföldi érdeklődővel meg kellene értetni, hogy miként lehetett csodát művelni Magyarországon, hogyan lehetett a romokból, semmiből hidat, hidakat, új életet teremteni — Bódog Mihály vasmunkás alakját kell csak bemutatni. Bódog Mihálynak, ennek a hőssé nőtt mindennapok közkatonájának egyszerre tízíe-lé kell küzdeni 1945— 46. telén. Otthon: éhezés. Néhány kanál bableves az étele neki és feleségének, a fiatal anyának, akinek elapad a teje és kisgyermeküket nincs mivel táplálnia. A szomszédasszony, aki gondtalanul megél abból, hogy faluról élelmiszert csempész a főváros feketepiacára, a növekvő infláció kis „kiválasztott" rétegének, ajánlatot tesz az Uyen munkára Bódognénak, nagy lehetőséget kínál... És Bódog Mihály itt szembe kerül feleségével, aki anya, gyermekét félti és^ reménytelennek látja férje küzdelmét a hídért... S Bódog Mihálynak társaival is küzdenie kell, az olyanokkal, mint az öreg Varga, az ország legjobb hídépítő ácsa, aki nem hajlandó a hídra menni és dolgozni, amikor az inflációt élvező magántőke jól fizet... S Bódog Mihálynak segítségére kell sietnie Já nosík főmernöknek is, a gyárakban, amelyek még magánkézben vannak és a választások után vérszemet kapva húzzák-halasztják a szállítási határidőt ... A gyárimunkások azonban Bódog Mihály mögé állnak és időre leszállítják a híd alkatrészeit. Eredmények és akadályok, öröm és bánat... Ä Varga ács kisebbik fia a hídépítő ácsok élére áll és csupa fiatal társával nagyszerűen halad a munka. De: Bódog Mihályné elhagyja az otthont, vidékre megy, a feketéző szomszédasszonnyal... A Duna mind két oldalán állnak már az állványok De: jelentés érkezik, hogy fentről, í Fekete-erdő felől megindult a jégzaj lás. Nincs idő január 30-ig. Két héttel előbb kell készen lenni. Ekkor következik az „Elet hídjá"-nak egyik legmélyebb, megindít'

1 jelenete: amikor az öreg ácsmester megtudja, hogy íia a híd hősi halottja lett, egy szélvihar lesodorta a Duna felett a pallóról. Ez tragikus esemény visszatéríti a sok harcot látott munkásembert az övéi, társai közé: neki kell befejezni azt, amiért a fia az életét adta... Es jelentkezik a nép is: Bódog Mihály rádiófelhívására az ország minden részéből elindulnak a teherautók, a falu élelmiszert küld a híd hőseinek. Az egyik teherautón Bódog Mihályné is visszatér — de nem a szomszédaszszony amerikai követségi papírral ellátott fekete -áruját hozza már, hanem szülőfaluja ajándékát... A Duna-kanyarban a szovjet jégtörők mennek a jégár felé és a híd — 1946 január 16-án átíveli a város két partját, öszszekapcsolja az országot. ,Az élet hídja" — valóságos híd hőskölteménye. A budapesti Kossuthhídé. Az első hídé, amely a háború után a Dunán épült, a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. A darab szereplői — mondotta a bemutató után „Az éiet hídjá"-nak szerzője, Hay Gyula, a kiváló szocialista író, — az életben mintázott hősök, Bódog Mihály ugyanúgy, mint a fiatal hősi halott: Varga fiú... Mi, a színmű munkásai, az író és a színéízek: Rajczy Lajos, mint Bódog Mihály alakjának kemény és tökéletesen emberi, hiteles alakítója, vagy Bihari József az öreg Varga ács drámai szerepében, vagy Mészáros Agi, aki az öntudatossá váló munkásasszonyt személyesíti meg — mi, valamennyien azt akartuk, hogy a hídépítők hősi küzdelmével példát mutassunk a mának. Hogy mindenki előtt világosan álljon: az a munkásság, amely így tudott küzdeni a Ilidért, az ország újjáépítéséért, ugyanígy tud küzdeni a békéért is és lefogja a kezét a hídrombolóknak. „Az élet hídja", mint minden cselekedetünk, a magyar békemozgalom, a nagy békeharc szolgálatában áll. A szemléltető agitáció a Bolsevik Párt harci íegyvere A szemléltető agitáció lényegénél fogva meggyőző erővel mutatja be és világítja meg azokat a fő és döntő feladatokat, amelyek az adott konkrét történelmi helyzetben a szovjetnép előtt állnak. Segít tömöríteni a dolgozókat a Bolsevik Párt köré, mozgósítja őket a ] kitűzött feladatok teljesítésére, megmutatja a nehézségek leküzdésének legjobb útjait és eszközeit és lerögzíti a sikereket. A Bolsevik Párt a szocialista verseny fejlesztése és minden lehető módon való fellendítése érdekében bőségesen használja fel a politikai tömegmunka minden formáját. Itt is fontos szerepet játszik a szemléltető agitáció, amely nemcsak visszatükrözi a verseny menetét, de egyben a tömegszervezés hatékony eszköze is. Minden gyárban, üzemben és kolhozban látunk felhívásokat, amelyek arra buzdítják a dolgozókat, hogy zárkózzanak fel a termelés legjobb élenjáróihoz, harcolja; nak az állami feladatok és saját szocialista felajánlásaik teljesítéséért és túlteljesítéséért. Az uráli Ordzsnikidze nehézgépipari gyár bejáratánál ez a plakát olvasható: »A munkaversenyben az a legjelentősebb, hogy az embereknek a munkáról való nézeteiben gyökeres fordulatot idéz elő. mert a munkát szégyetnivaló és súlyos teherből, aminek azelőtt tekintették, a becsület és dicsőség dolgává, érdem és hősiesség dolgává változtatja,.« És milyen fényes illusztráció ezekhez a mélyhatású sztálini szavakhoz a gyár előtti téren felállított dicsőségtábla a legjobb sztahanovisták arcképeivel. Egyszerű szovjetemberek valamennyien, a Munka Hősei — Szidovszkij acélöntő, Ponomarjev fogaskerék-megmunkáló, Csugonov sablönkészítő és még sokan mások. ' A gvár műhelyeiben feltűnő helyen fényképszekrények, diagrammok, táblák vannak, amelyek világosan és meggyőzően számolnak be a sztahanovisták munkamódszereiről, sikereiről, az újonnan vállalt kötelezettségekről, hogy még jobban fognak dolgozni és csak kitűnő minőséget termelnek majd. Hogy a szemléltető agitáció ideiében visszatükrözze a vállalat, az intézmény, a kolhoz életének időszerű kérdéseit, hogy új feladatokat tűzzön ki, hogv propagálja és támogassa a termelés élenjáróinak értékes kezdeményezését: a pártszervezet a szemléltető agitációs eszközök összeállítási munkájába széleskörű aktívát von be. Leningrádban például a Leiiin-gyárban külön aktivista csoportok vannak, pmelvek a szemléltető agitáció anyagának előkészítésével és összeállításával foglalkoznak. Ott, ahol a pártszervezet konkréten foglalkozik az agitáció ideológiai és politikai tartalmával, ahol gondoskodik hatékonyságáról és eredményességéről is, ott a szemléltető agitáció a dolgozók megszervezésének és tömörítésének hatásos eszköze. A szemléltető agitáció a pártszervezetek harci fegyvere. Minden egyes pártszervezet szempontjából roppant fontos, hogy tökéletesen elsajátítsa ennek a fegyvernek a kezelését és megtanulja teljes kihasználását. í

i Itt levágni! Alulírott megrendelem a PAPvTÉLET című folyóiratot Pontos címem: Név: __ lakhely: utolsó posta: foglalkozás: házszám: járás: Az előfizetési díjat — egy évre 35 Kčs -- a postai befizetőlap megküldése után 8 napon belül átutalom. A megrendelőlap az alábbi címre küldendő: J . ^ A PARTÉLET kiadóhivatala. Bratislava, Michalská 27.