Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-04 / 104. szám, péntek

6 UJSZÖ 1951 május 4 Az 1951. evi „Gyozeimi futás" IVol. inajus 5-e nagy nap lesz: a •Győzelmi íutas« napja. Köztársasá­gunk nemzeteinek életeűen és törtenel­meDen csak nagyon keves oly kiemel­kedően ünnepi es megrázó jelenet van, mint amelyek 194ö május első leleoen lejátszódtak. Megjött a szabadság, a drága, iorrón vart és vegre kiküzdött szauadság. A második világháború örökre veget ért és az új élet sugarai egyre világosabban és színesebben ra­gyogtak. A szovjetkatona, ez a ke­mény, elszánt harcos, aki öntudatos elhatározással harcolt, a háború undok testéből mindnagyobb darabokat vá­gott le és elvette létjogosultságát. Nem lehetett feltartóztatni az ötágú vörös csillaggal díszített tankokat, borzalmasnak látszott az ágyúdörgés, amely egyeseknek végleges pusztulást jelentett, másoknak pedig az öröm és szabadság üzenetét hozta. A fasizmus végsőt vonaglott. A már régóta beteg, rothadt szívnek verése lassúbodott, el­veszett a győztes seregek támadásá­nak hevességében, nem egyenletesen, hanem pánikszerű gyorsasággal, a kö­zeli halál elöl akarva futni. Es ki állt ezeknek a hadseregeknek élén, ki dik­tálta Hitler és enurópai csatlósai le­veretésének tempóját? Szovjet szocia­lista emberek, a világ első szociális hadserege tette ezt, újfajta anyagi és erkölcsi erő, amiket a világ még nem látott és nem ismert; a marx-lenini gya­ko-iat óriási súlya volt ez, Sztálin a> Ikatonasága. Vájjon támadó és mág­ií ižékés élüknek lehetett-e egyenlő ér­k -i ellenfele? Vájjon ellenállhatott-e »Jk szemben a legmegvetendőbb • májú burzsoá állami rend — a fa­1 zmus? Vájjon a koncentrációs tábo­..ok helyettesíthették-e a népek vágyát az osztálynélküli tárasadalom után, vájjon a rémuralom és a tömegsírok eltaposhatták-e a demokrácia és a szo­ciális igazság gondolatát, vájjon az ember fölötti ember ködös elmélete és a »Lebensraum«-ra törekvő népek le­győzhették-e a nemzetek hősiességét, vájjon az eszmei és erkölcsi sötétség állandóan eltakarhatta-e a haladást, vájjon megállíthatta-e valaki a törté­net kerekét és vájjon az imperialista Németország és egész támadó szerve­zete legyőzhették-e a már 24 év óta épülő és folyton erősbödő szocialista Szovjetuniót és széttéphette-e valaki a világ munkásosztályának szolidaritá­sát. Ezekre a kérdésekre két jelképes jelenet megadja a választ: A prágai virágzó parkokban 1945 májusában sétálnak a szovjetkatonák, akiket lel­kesen üdvözöl Prága forradalmi népe. Ugyanakkor Berlin híres útján az »Un­ter den Lindenen« nem virágoztak a hársfák, mert nem voltak. Csak elsze­nesedett törzseik álltak a levert és megsemmisített városban. Első pilla­natban a reménytelenség képe volt ez De mégsem az volt. Jobb, boldogabb jövőről beszélt a sarlós és kalapácsos vörös zászló, mely a birodalmi gyűlés ormán lengett, a proletár nemzetközi­ség zászlója, mely egészséges, életet adó vérkeringést jelent minden nem­zetben. 1951 május 5-e nagy nap lesz. mert e napon Csehszlovákia népe és ifjúsaga megünnepli ezen igazság győzelmét és ennek a győzelemnek kivívóját, a Szov­jetuniót, megünnepli a második világ­háború győzelmes befejezését, a prágai forradalmat, megünnepli felszabadulá­sát, azzal, hogy a »Győzelmi futást« tartja meg. Sportolóink és testnevelési dolgozóinkat örömmel tölti el az a tény, hogy a »Békemenet« rendkívüli sikere után ismét egy nagyszabású ren­dezés főszervezői leszünk, melynek testnevelési értékén kívül hatalmas eszmei célja is lesz. Már az a tény, hogy a sGyőzelmi futás« sikere iránt fel tudtuk kelteni a Nemzeti Front összes alakulatainak érdeklődését, mu­tatja, hogy a Nemzeti Fronttal való együttműködés a közélet testnevelési szakaszán is egyre reálisabb alap lesz. A »Gyözelmi futás« a csehszlová­kiai polgárok tömegeinek ügye leszes eppen ezért a legkiválóbb módon fog megnyilvánulni. Hogyan is lehetne másképpen, hiszen oly gyönyörűen kifejezi a csehek és szlovákok vágyát az után, hogy végleg lezáródjék a vi­lágháborúk fejezete, hogy minden or­szág népe és minden nemzet a békés építés és közös munka útjára lépjen. Mt MIIII MHMMMIMMMMMM WWWWWW L'J SZO. a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8 sz Telefon' szerkesztőség 262-77 és 347-16. kiadóhivatal 262-77 Fő­és felelősszerkesztő L ő r i n c z Gyula. Feladó és irányító postahivatal: Bra­tislava II Nyomja és kiadja a Prav­da Nemzeti Vállalat Bratislava Kéz­iratokat nem adunk vissza Előfize­tés I évre 540.—, '/a évre 270.—, '/< évre 135—, 1 hónapra 45— Kčs. Á hetilap (csütörtöki szám) előfize­tése I évre 150—. '/ 2 évre 75.—, i/ 4 évre 40 - Kčs \ KEPESKÖNYV előfizetése egv évre NT.PNAPTAR-ral együtt 100 Kčs. Érdekes küzdelem után Veselý (ČSR) nyerte a Prága-Varsó Béke-verseny harmadik útszakaszát A csapatversenyben Csehszlovákia vezet — második Magyarország A harmadik, legnehezebb útszakasz­ra tegnap startoltak a Prága—Varsó közötti nemzetköz, kerékpáros Béke­verseny résztvevői. A České Budejo­vice— Brno közötti szakasz, hegyes, 222 km hosszú terepen folyt le. A résztvevő versenyzők a nehéz terep ellenére nagy harcot vívtak az első helyért. Jihlava előtt Ružička, cseh­szlovák versenyző tört az élre. Kö­rülbelül 150 méteres előnyre is tett szert, de azt nem tudta megtartani. Jihlava után Veselý előre tört és Ru­žičkával egész Brnoig nagy harcot vívtak az elsőségért. A két csehszlo­vák versenyző a többi kerékpárostól leszakadva egész Brnóig vezetett. A Zbrojovka-stadionban, ahol a kerék­párosversenyre több mint 12.000 néző gyűlt egybe, érdekes, nagy küzdelem után néhány centiméter különbséggel Veselý érkezett be elsőnek a célba. Harmadik a magyar Kls-Dala lett. A magyar kerékpározók ezen a nehéz útszakaszon sikeresen szerepeltek, — noha egy versenyzőjük feladta a ver­senyt. Sere a nyolcadik helyet érte el. A harmadik útszakaszra 69 verseny, zö indult, mivel a francia Colliet a má­sodik útszakaszon feladta a küzdelmet. A harmadik útszakasz folyamán Han­sen (dán), Gorri (olasz) és Bartusek (magyar) adták fel a versenyt. A harmadik útszakasz eredményei: 1. Veselý (ČSR) 6:40:30 mp, 2. Ru­žička (CSR) 6:41:30 mp, 3. Kis Dala (Magyarország) 6:41:35 mp, 4. Olsen (Dánia), 5. Hadasik (Lengyelország), 6. Gordon (Trieszt), 7. Ferri (Olasz, ország), 8. Sere (Magyarország), 9. Meister (Demokratikus Németország), 10. Sandru (Románia). A harmadik útszakasz után a csapat­versenyben az első helyen Csehszlová­kia áll, 2. Magyarország, 3. Olaszor­szág, 4. Demokratikus Németország, 5. Románia, 6. Lengyelország, 7. Franciaország, 8. Bulgária, 9. Trieszt, 10. Franciaországi lengyelek, 11. Dá­nia, 12. Finnország. Az összetett egyéni versenyben az első helyen Olsen (Dánia) áll 16:25:06 másodperces idővel. 2. Hadasi (Len­gyelország). 3. Kis-Dala (Magyaror­szág), 4. Sere (Magyarország). 5. Mei­ster (Demokratikus Németország). Sporthíradó 0 Ma kezdődik a kosárlabda Európa­bajnokság. Ma, május 3-án Párizsban k -"dik el az idei kosárlabda Európa­bajnokságot, melyre 18 nemzet adta be nevezését. A párizsi bajnokságon a Szovjetunió, Csehszlovákia és Bulgá­ria is résztvesznek. Az Európa bajnok­ságot négy csoportban bonyolítják le. Az első csoport élén Franciaország, a másodikon Szovjetunió, a harmadikon Görögország (Egyiptom lemondása után) és a negyedik csoport élén Cseh­szlovákia áll. • CDKA—Sparták 0:1 (0:0). Tegnap a moszkvai Dynamo stadionban több mint 80.000 néző előtt játszották a I mérkőzést, amit a Sparták csapata meg­érdemelten nyert meg a tavalyi bajnok ellen. A győztes- gól az utolsó percben esett. • Chemie Lipcse—OKD Ostrava 2:0 (1:0). Tegnap Lipcsében kb. 60.000 néző előtt játszotta első barátságos mér­kőzését az OKD Ostrava a Demokrati­kus Németországban. A találkozót szép játék után a honi.csapat megérdemel­ten nyerte meg. • Kovostroj Dečín—VP Drezda 3:E (1:2). A Demokratikus Németország-i labdarúgó _ csapata második csehszloá­kiai mérkőzését szép játék után meg­érdemelten nyerte meg. (BiuLapje&lL ipar-tboíL A magyar sport szocialista fejlesztésének terve Nagyjelentőségű felhívással fordult 1 a Budapesti TSB az ország valamennyi ' megyei Testnevelési és Sportbizottsá- j gához, amelyben versenyre hívja őket ! a sportfejlesztési terv minél sikeresebb I végrehajtása érdekében. A sportfej- j lesztési terv a magyar sport alapja, fejlődése egész menetének meghatá­rozója. A terv az, amelynek alapján — politikai, gazdasági és kulturális éle­tünk minden területén — győzelmesen haladunk előre a szocializmus építésé­nek útján. A sportfejlesztési terv: a magyar sport szocialista fejlesztésenek terve. Amikor az Országos Testnevelési és Sportbizottság kidolgozta a magyar sport évi fejlesztési tervét, a magyar sport eddigi nagy eredményei és a fennálló hiányosságok alapján indult el. A magyar sport eredményei kétség­telenül nagyok. A Párt és a kormány támogatása nyomán, felhasználva a szovjet ta­pasztalatokat, soha nem látott fej­lődésnek indult a magyar sport. Megszaporodtak a sportegyesületek, a sportolók száma több mint a kétszere­sére emelkedett, s a "minőségi telje­sítmények a legtöbb sportágban mesz­sze maguk mögött hagyták a korábbi eredményeket. Uj sportágak szülét tek, s váltak a tömegek népszerű, ked­velt sportjává, mint például a röplab­da, amelyet ma már országszerte több tízezrek űznek. Labdarúgásban, asztali­teniszben, sakkozásban hatalmasan megszaporodott, egy sor sportágbar pedig megkétszereződött az igazolt versenyzők száma. A felszabadult dol­gozó nép nagy lelkesedéssel fordult a sportolás felé és élt azzal a lehetőség­gel, amely a sport valamennyi ágában megnyílt előtte. Legnagyobb eredmé­nyeink egyikét azok a százezrek je­lentik, akik az MHK-n keresztül ismer­kedtek meg a testneveléssel és sporto­lással, s fokozták edzettségüket, mun­kaképességüket. A nagy eredmények mellett azonban feltétlenül számolni kellett a hiányos­ságokkal is. Ezek elsősorban abban mutatkoztak meg, hogy több sportág­ban nem vontak még be megfelelő nagyszámú tömegeket, vagy hogy pél­dául eg^s sportágakban még nem ki­elégítőek a minőségi eredmények. Az ország némely területén, számos üze­mében még nem vontak be kellőszámú dolgozót a sportolásba. Általában sok hiányosság mutatkozik még az MHK­munka terén is. A magyar sport általá­nos átszervezése megkönnyíti ezeknek a hiányosságoknak a felszámolását és lehető teszi az eddig elért eredmények ál­talánossá tételét. Ehhez azonban szük­ségessé vált egy, az egész ország sportját egybefogó terv kidolgozasa. A sportfejlesztési terv céljául lüzi ki mindezeknek a feladatoknak a megol­dását. A sportfejlesztést terv bevezeti » tervszerűséget a sport valamennyi területén, alapot ad a tervszerű mun­kához valamennyi sportszervnek, < legfelsőbb sportvezetéstől kezdve a legkisebb sportkörig. A terv biztosítja a dolgozók új. nagy tömegeinek bevonását a testnevelésbe és a sportba és ugyanakkor arányosan fejleszti valamennyi sportágat, nagyobb figyelmet szentelve az eddig elhanya­golt, de nagyfontosságú sportágak­nak. mint például a tornának és az atlétikának. A sportfejlesztési terv egyben megkönnyíti a sportszerveze­tek munkáját azáltal, hogy a kitűzött feladatok határozott céit jelentenek napi és évi munkájában; a terv állandó ellenőrzésére és önzetlenségére ad le­hetőséget, pontos feladatokat tűz a sportvezetők, szervezők, oktatók, ed­zők elé. Az országos méretekben kidolgozott tervet felbontják megyei, városi, já­rási, egyesületi és sportköri tervre éá így viszik le a kitűzött és megvalósí­tandó feladatot a legalsó sportszerve­kig. A terv előírja a megalakítandó sportkörök számát és az azokba be­vonandó sportolók számát. Kitűzi, hogy hány MHK-jelvényest kell előkészíteni úgy, hogy azok elérjék az I., vagy a II. fokozatot. Meg­szabja az egyes sportágak szakosz. tályaiba bevonandó sportolók szá­mát és azt, hogy mennylen és mi­lyen osztályozást érjenek el. A terv gondol a társadalmi káderekre is; előírja, hogy az év folyamán hány sportköri vezetőt, szakosztályveze­tőt, játékvezetőt, versenybírót és más társadalmi sportmunkást kell kiképezni. Ezenkívül, mint egyik központi feladatot, a terv előírja, hogy az év folyamán hány sport­pályát és más sportlétesítményt kell az állami terv keretébetrés társadal­mi munkával azonkívül felépíteni. A terv végrehajtásának munkája nem holnapi, nem holnaputáni, hanem mai feladat Ne legyen egyetlen sport­szerv, egyetlen sportkör sem, ahol ne látnának hozzá minél előbb a felada­tok megvalósításához. A legközvetlenebb feladatok közé tartozik elsősorban a terv megis­mertetése a sportkörök vezetőivel, a szakosztályvezetőkkel, oktatókkal, edzőkkel és magukkal a sportolók­kal is. Ennek a feladatnak a végrehajtása elsősorban a TSB-kre, a sportegyesü­letekre és a sportkörök vezetőire há­rul. Megbeszéléseken, értekezleteken ismertetniök kell a terv számadatait, a kitűzött feladatokat, a végrehajtás módját, mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy a sportolókat és sportvezetőket megfelelően mozgósítliassák a cél el­érésére. Ezt csak úgy tudják sikeresen megolda­ni, ha a tervet a sportkörökön belül is felbontják a legkisebb részletekig, az egyes szakosztályokra, egyes szakvezetőkre, s minden feladatnak kitűzik a felelőseit. Meg kell kezdeni a nagy tömegeket megmozgató minősítő versenyek és más tömegversenyek szervezését. Ki kell szélesíteni a Népstadion építkezé­sénél végzett társadalmi munka nyo. mán megindult országos mozgalmat és hozzá kell látni elsősorban az MHK­akadáiypályák építéséhez. A sportfejlesztési terv valamennyi magyar sportoló és sportvezető terve, megvalósítása valamennyiüknek alap­vető feladata SORSJEGYEK a 64. čs. osztálysorsjátékra « ax OKRESNÁ SPORITEĽŇA POKLADNICA-nál Bratislavában kaphatók Első húzás 1951 május 15-én Az osztálysorsjáték 55.000 sorsjegye közül a fele nyer. Az 1,000.000 Kčs-t kitevő prémián kívül 1 drb 500.000, 2 drb 250.000, 1 drb 200.000, 2 drb 150.000, 1 rdb 120.000, 3 drb 100.000 stb., összesen 58,520.000 Kčs nyereményt sorsolnak ki. A nyereményeket készpénzben, minden levonás nélkül fizetik ki. Az osztálysorsjáték öt osztályra van beosztva. A sors­jegyek ára osztályonként: nyolcad 42.— Kčs, negyed 84.— Kčs, fél 168.— Kčs és egy egész 336.— Kčs Itt tessék levágni és borítékbm elküldeni! — — A 64. čs. osztálysorsjáték I. osztályú húzására megrendelek; drb nyolcad, drb negyed, drb fél, drb egész sorsjegyet. Olvasható név: ..... „ Pontos cím: Engedélyezve PIO 6876/51 1803/v cfl szaa jet spevt Irta: F. /. Szamonkov IX. A TESTNEVELÉS PSZIHOLOGIAI ALAPELVEI P. F. Leszhaft szerint A. C. Punyi. V. I. Lenin ,.A harcos materializmus jelentőségéről" című cikkében ezt ír­ja: „Oroszország élenjáró társadalmi gondolkozása fő irányának, szeren­csére, van komoly materialista alap­juk." (V. I. Lenin összes Művei, XXVII. k„ 180. old.) Az élenjáró társadalmi gondolko­dásnak ez a hagyománya felismerhető a XIX. századbeli orosz filozófiában, természettudományban, pszihológiában és pedagógiában. Visszatükröződik Pjotr Francevics Leszhaft munkáiban is. ö teremtette meg a testnevelés tudományos rend­szerét, amely a vele egykorú anatómia, fiziológia és pedagógia eredményein alapszik. Ezekben a tudományokban ő is teremtő munkát végzett. Leszhaft testképzési rendszere ab­ban az időben élenjáró volt nemcsak Oroszországban, hanem a testnevelés­re vonatkozó egész világirodalomban. Azok a tételek és gondolatok, ame­lyeket Leszhaft „Vezérkönyv az isko­láskorú gyermekek testi képzéséhez" című munkájában, a „Vezérkönyv" kiadását megelőző és az azt követő egész sor cikkében, valamint „Az el­méleti anatómia alapjai"-ban és a gyer­mek családi neveléséről szóló kapitá­lis munkájában kifejtett, haladók, újak és eredetiek voltak. Számos gon­dolata felismerhető a tesnevelés leg­újabb külföldi rendszereiben (pl. De­ménynél, Dalcrosénál, Gaulhoffernél és Streichernél, Ebeméi, stb.). A Marx előtti materializmusnak, me­lyet Herzen, Bjehnszkij, Dobroljubov és Csernisevszkij fejtettek ki filozó­fiai és pedagógiai munkáikban, többek között az emberi természet pszichofi­zikai egységéről, a sokoldalú testne­velésről szóló tannak is hatással kellett lennie és kétségtelenül hatással is volt Leszhaftra. Éppen így hatottak rá az orosz fiziológiai és tudományos pszi­chológia megteremtőjének, I. M. Sze­csenovnak a munkái is. Végül lehe­tetlen észre nem venni rajta az orosz pedagógia megteremtőjének, K. D. Usinszkijnek a hatását. Mindezek elle­nére azonban Leszhaft, mint tudós, eredeti és önnálló maradt mind az anatómia terén, — melynek fiziológiai és pszichológiai alapot adott, — mind a pedagógia területén, amelybe anató­tómiai-fiziológiai gondolkodást vitt. Ezért nem véletlen, hogy Medinszkij úgy jellemzi Leszhaftot, mint a XIX. század hatvanas éveiben élt orosz pe­dagógusok vizsgálatainak folytatóját, társukat és elvtársukat a közös ügy­ben, mint olyat, aki az orosz pedagó­giát a testi képzés és a családi neve­lés elméletével gazdagította. Usinszkij „Az ember, mint a neve­lés tárgya" című főmunkája előszavá­ban ezt írta: „Mi nem rendelkezvén az orvostudományban különleges is­meretekkel, teljesen tartózkodtunk könyvünkben attól, hogy a testneve­lésben tanácsokat adjunk, kivéve azokat az általános tanácsokat, ame­lyekre megfelelő alapunk van ..„A testnevelés szabályait az anatómia, a fiziológia, a patológia mély és széles­körű ismeretéből kell levonni, máskép­pen színtelenek, haszonnélküliek lesz­nek ..." „Mi még messze vagyunk a helyes tudományos gimnasztikától." Igaz, Usinszkijnek az a véleménye, hogy z anatómia, a fiziológia, a pato­lógia széleskörű ismeretei szükségesek a „testnevelés szabályainak" létre­hozásában, de ö természetesen nem tudta előre látni, hogy a „tudomá­nyos" gimnasztikát hamarosan meg­teremtik és hogy a megteremtője ma­gának Usiszkijnek a kortársa lesz. Korai halála következtében nem sike­rült neki ezt a gimnasztikát megismer­nie. (Folyt, köv.) I STISK! 19. HETE Sparta Dynamo Košice Dukla Praha Slovena Žilina Dukla Prešov NV Bratislava Gottwaldov Dynamo Slavia Skoda Plzeň Žel. Praha Zbroj. Prno I. UNV Brno III. Smetin ČSSZ Pardubice Zora Olomouc OP Prostejov Lančhot Král. Pole Transp. Chrúdim Choteborŕ Podebrady Tesla IX. Meopta Košire Radotín

Next

/
Oldalképek
Tartalom