Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-04 / 104. szám, péntek

1951 május 1 UJSZ 0 15 t c/lpvilis végéig 3,037 \803 datgozó aett fásat a ^éke menetelésen Harcos akarattal küzdünk a világbékéért Május 1. előestéjén zárult Köztársaságunkban a békemenetelés nagy ak­ciója. A beérkezett jelentések szerint április 30-ig ezen az akción Köztársa­ságunknak 3,037.803 polgára vett részt, akik ezzel tiltakoztak Nyugat-Né­metország újrafelfegyverzése ellen és követelték az öt nagyhatalom béke­egyezményének megkötését. Az akciónak sikere bizonyítja, hogy dolgozóink teljes mértékben tudato­sították hatalmas jelentőségét, hogy városaink és falvaink munkásainak, parasztjainak és dolgozó értelmiségének hatalmas többsége kifejezi törhe­tetlen akaratát, hogy megakadályozza a háborús uszítók aljas terveit. Az üzemek, a földek, a hivatalok dolgozói, az iskolák tanulói, a szülők fölemelték hangjukat a béke védelmére, mert a béke megvédésnek ügye mindannyiunk létkérdése. A reakció és a nyugati imperialisták megláthatták ezen akcióból is, hogy népünk egységesen harcol a jobb holnapért, a szocializmusért, egy­ségesen küzd a világbékéért. A menetelő tömegek világos feleletet adtak azoknak, akik egy új harmadik világháborút szeretnének kirobbantani, hogy ebben az országban tettekkel, országépítő munkával, harcos akarattal küz. dünk a békéért A békemenetben résztvevők abban a tudatban meneteltek, hogy küzdelmünkben mellettünk van a hatalmas Szovjetunió, a népi demo­kráciák és mellettünk van a nyugati kapitalista országok dolgozóinak tö­mege, a kizsákmányoltak, az elnyomottak, a szabadságukért küzdő nemze­tek. A bfkemenetelés befejezése után vessünk egy pillantást munkáslevele­zőink írásain keresztül az elmúlt hetek ben lezajlott békemenetelésre. Konrádovce Nálunk hatalmas tömeg gyűlt összt e békemenetelésre. Elmentünk az öt kilométerre fekvő Balogfalára és itt csatlakoztak hozzánk a balogfalai és várgedei dolgozók. Innen együtt visz­szajöttünk Konrádovcére, ahol hatal­mas manlfesztációt tartottunk. Tün. tettünk a békéért, követeltük az öt nagyhatalom közötti békeegyezmény megkötését. Ünnepi szónokunk világo­san vázolta fel előttünk harcunk leg­fontosabb feladatait és felszólított mindannyiunkat, hogy még nagyobb határozottsággal, még nagyobb mun­kaeredményekkel vegyünk részt a bé­keharcban. Ez a manifesztáció is hoz­zájárult ahhoz, hogy mi mindannyian még nagyobb öntudatossággai dolgoz­zunk munkahelyeinken. Kurali József munkáslevelező. Feled A feledi Szokol-bizottság a Nemzeti Arcvonal összes szerveivel együtt nálunk is megrendezte a békemenetet. Körülbelül hétszázan vettünk benne részt. Ennyi ember éspedig ennyi lel­kes ember, már régen gyűlt össze községünkben. Először az elesett szovjethősBk em­lékműve elé meneteltünk és ezt megkoszorúztuk, majd rövid ünnepség után a tömeg hármas sorokban elindult Sirkovce felé. Vidáman, örömteljesen menetel­tünk. Szovjet-, szlovák-, magyar dalo­kat és forradalmi indulókat énekeltünk és éltettük Sztálin, Gottwald, Široký elvtársakat és a többi népi demokrácia vezéreit. A menetelés sikeréhez hoz­zájárultak a helybeli iskolák tanulói is, akik lelkes, vfdám énekükkel, dörgő jelszavaikkal, fokozták a jó hangula­tot. A résztvevők kifejezték vágyukat, hogy békésen akarnak élni, dolgozni, építeni akarják hazánkban a szocializ­must, mert tudatában vannak annak, hogy csak fokozott munkánk segítsé­gével lehet a világbékét megvédeni. Mindannyian élesen tiltakoztunk az imperialista háborús uszítók koreai gaztettei ellen és jogos felháborodás­sal ítéltük el Nyugat-Németország és Japán felfegyverzését az imperialisták által, a kapitalista álamok fegyverke­zési versenyéi, amellyel a legkomo­lyabban veszélyeztetik a világbékét. A feledi békemenet is kifejezte azt az erős meggyőződésünket, amely minden becsületes ember szívében ott él, hogy a békét meg lehet tartani, mert a béketábor erői napról napra növekednek és lehetetlenné teszik az imperialista háborús uszítók és aljas bérenceik terveit. Wiszt Lajos levelező. S;rkovce Községünk lakossága békevágyát és ellenszenvét azokkal szemben, akik új háborúra készülnek, hatalmas béke­menettel fejezte ki. A Nemzeti Arcvo­nal összes szerveinek segítségével az akciót jól szervezték meg. Mielőtt megindultunk, az egybegyűlt tömeghez beszédet intézett a helyi Nemzeti Bi­zottság elnöke, Kusza elvtárs, majd utána Szabó elvtárs Marka elvtárs, a CsICz-elnöke beszédében rámutatott a békeharc nagy szükségére. Ezután el­indultunk Feled felé. Itt találkoztunk a feledi dolgozókkal, az elesett szovjetkatonák emlék­művénél és közösen fejeztük ki ezen a helyen határozott akaratunkat « béke megvédésére. Nagy ünnep volt számunkra a béke­menet. Megjelent rajta községünk ap­raja-nagyja. Szlovákok és magyarok egymás mellett haladtunk abban a tu­datban, hogy a béke ügye minden dolgozót egyformán érint. Dudás, a helyi akcióbizottság titkára. Magyarbél Magyarbél és környékének dolgo­zói békemenetelésükön tanújelét adták annak, hogy egységesek a békeharc kérdésében. Annak ellenére, hogy ezen a napon nagyon rossz volt az időjárás, — hatalmas szélvihar dúlt, — a ma­gyarbéli pártszervezet, a CsISz-szel és a többi tömegszervezettel karöltve, megrendezte ezt az ünnepélyt. A köz­ség egész lakossága résztvett a béke­meneten, amelynek során bejárták a szenei járás több faluját, úgyhogy, amikor Szencre értünk, a tömeg fel­szaporodott körülbelül 5000 főre. Lel­kesen éltettük Sztálin, Gottwald, Širo­ký elvtársakat, akiknek vezetésével mind gyorsabb ütemben haladunk a szocializmus felé. Szigeti József munkáslevelező. Ipolyság Ipolyságon 3000 dolgozó vett részt a békemenetben, hogy bebizonyítsák békeakaratukat és egyöntetűen tilta­kozzanak az imperialista háborús gyúj­togatok tervei ellen, hogy élesen kö­veteljék a kapitalisták intervenciós csa­patainak kivonását Koreából, követe!­jék Nyugat-Németország fölfegyverze­sének beszüntetését. Mi, ipolysági dol­gozók, nem akarunk mégegyszer visz­szakeriilni a régi rendszer kereteibe. Nem akarjuk a kapitalista kizsákmi­nyolókat. A szocializmusért harcolunk, mert látjuk, hogy ez a rendszer élet­színvonalunk állandó emelkedését teszi lehetővé. Ezért ígér jük már ezen a bé­kemeneten, hogy a május elsejei fel­vonuláson nem háromezren, hanem legalább hatezren veszünk részt, hogy ezen az ünnepen is kifejezzük harcos békeakaratunkat. Lukács Jánosné munkáslevelező. Hainácskő Az imperialista hatalmák éjt nappallá téve fegyverkeznek. Üj világháborút szeretnének kirobbantani. De velük szemben ott áll a dolgozók hatalmas ereje, nemcsak köztársaságunkban, hanem világszerte, még a kapitalista országokban is. Aki háborúra uszít, az rombolást, pusztítást akar. De szem­betalálja magát a haladó, a dolgozó, az építeni ak«ró tömegekkel és ezeknek ereje nagyobb, mint az atombombáé. A békeharc jegyében folyt le Haj­nácskőn is a békemenet. Az ifjúság mellett lelkesen felsorakoztak a község felnőtt lakosai. A verőfényes időben vígan loboglak a zászlók, harsogtak a lelkes szocirlista mozgalmi dalok. A menet Almágy felé ment. Félúton ta­lálkoztunk e község békemenetével és azután zárt rendben visszajöttünk Hajnácskőre, ahol a himnuszok elének­lése után rövid műsor folyt le. Gömö­ri András, az SzKP szervezetének el­nöke méltatta a békeharc jelentősé­gét, elítélte az imperialisták aljas tö­rekvését és kitartó munkára buzdított mindenkit. Néhány /kultúrszám után a járás kiküldötte az Internacionálé hang­jainak elhangzása után bezárta az ün­nepélyt. Hajnácskő és környéke dol­gozóiban mély nyomot hagyott ez a lelkes békemenet, amely kifejezte dol­gozóink elszánt akaratát a nagy Szov­jetunió oldalán harcolni a békéért és megvédeni azt. Lóska Lajos levelező. Oroszvár Községünk dolgozói is jól látják, hogy milyenek a nyugati imperialisták céljai. Látják azt is, hogy hogyan emelkedik az életszínvonal a mi de­mokratikus köztársaságunkban. En­nek jegyében zajlott le községünk bé­kemenete, amelyet nem tudott meg­bontani néhány helybeli reakciós elem. Az egész község fel volt díszítve. Reg­gel kilenckor sorakoztak föl a Főtéren az egyes csoportok, a tömegszerveze­tek tagjai és a lakosság. A menet élén katonazenekar haladt. Menet tózben több falu lakossága csatlakozott hoz­zánk, majd velük együtt visszatértünk Oroszvárra. Itt az egybegyűltekhez beszédet intézett Ruszkó elvtárs szlo­vákul és magyarul. A beszéd után kultúrműsor következett. Oroszvár hkossága még sohasem vett részt ilyen egységes tömegmanifesztáción, mint ez a békemenet volt. Ezzel adták tanújelét annak, hogy a béke ügyének híi harcosai. Szitnyanszký Pál levelező. Nagypaka Kétszázötvenen vettünk részt a bé­kemenetelésen. Előtte manifesztációt tartottunk, amelyen Tomovics elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke, szó­lalt fel. Megmagyarázta a békemenet jelentőségét, rámutatott arra, hogy ezzel is harcolunk az amerikai imperia­listák tervei ellen. Mindannyian meg­éitettük szavait; tudjuk, mivel tarto­zunk hazánknak, Csehszlovák Köztár­saságunknak. A második világháború során if­jainknak ezreit hurcolták el nyugatra a fasiszták romeltakarításra, lövész­Márkok ásására. Éheztek és nyomorog­tak. Mi nem akarjiik még egyszer, hogy visszatérjenek ezek az idők. Ml, nagypakai if júság, is részt akarunk venni az ötéves terv teljesítésében, építeni akarjuk hazánkat, hogy minél előbb elérjük a szocializmust, hogy emeljük dolgozóink életszínvonalát. Nem akarunk szolgasorban'" élni, mint apáink, és ezért építjük boldog jövőn­ket. Ezért veszünk részt egységesen a békemenetben, hogy ne hulljanak az amerikai milliárdosok, az angol lordok gyilkos bombái házainkra, gyárainkra. A békéért bátran harcolunk, mert mel­lettünk áll a hatalmas Szovjetunió, az összes népi demokráciák és a kapita­talista országok dolgozói. Azért me­neteltünk, mert nem akarjuk, hogy Csehszlovákiából új Koreát csinálja­nak a háborús uszítók. Mi, nagypatak! ifjak követjük a Szovjetunió fiatal­jainak példáját, hogy hazánk, Cseh­szlovák Köztársaságunk, büszke lehes­sen ránk. Kárász Zoltán levelező. Bolgárom Bárhogy acsarkodik a reakció, meg­mutattuk, hogy Sztálin elvtárs szavai nagy visszhangra találtak nálunk is, éjiigy, mint az egész világon. Mind­annyiunknak egy a célja, a béke. Tud­juk, hogy ez nem tetszik a reakció, nak. Tudjuk azt is, hogy a békemenet­ben nagyreszt azok nem vettek részt, akik rendszerünk ellenségei. A dolgo­zók nagy többsége nálunk s a környe­ző falvakban megértette a békeharc jelentőségét. Ezerre menő tömeg vett részt békemenetünkben. Lobogó zászlók alatt azzal a boldog tudattal vettek részt dolgozóink a Béke­menetelésben, hogy ezzel az akcióval is csapást mérnek az imperialista há­borús uszítókra. Lelkesen haladtunk, Sztálin és Gott­wald elvtársakat éltetve. Este Bolgá­romban a Szovjetbarátok Egyesülete évi közgyűlését tartotta meg ünnepé­lyes keretek között, műsorral egybe­kötve. Itt is tudatosítottuk azt, hogy a mi harcunk nem hiábavaló, mert a béketábort ma az embereknek száz­milliói alkotják, mert erősek vagyunk, velünk van a hatalmas Szovjetunió élén a béke generalisszimuszával, Sztálin elvtárssal. Kommunista Pártunk és Gottwald elvtárs vezetésével törhe­tetlen harcot folytatunk a háborús uszítók ellen és harcunkat győzelemre visszük. Albert József munkáslevelező. Perbete A dolgozók nagy lelkesedéssel vet­tek részt a perbetei békemeneten. Ezt a lelkesedést bizonyítja az is, hogy a tavaszi munkálatokat sikere­sen, idejében elvégeztük. A rövid A rövid manifesztáción a békemenet megindulása előtt Fajó Márton, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke, mondott be. szédét és rámutatott arra, hogy a bé kemeneteléssel is megmutattuk a há­borús uszítóknak, hógy mi békét aka­runk és harcolni is tudunk érte. Ezi után Bur elvtárs, a CsISz járási titkári szólalt fel. Arról beszélt, hogy milyer volt az ifjúság sorsa a tőkés uralom alatt és milyen ma. Ezen az ünnep ségen tudatosítottuk azt, hogy népi demokratikus köztársaságunk további haladása a szocializmus filí csak a Szovjetunióval való szoros együttműködéssel valósulhat meg. Tudatosítottuk itt azt is, hogy a hábo­rús uszítók ellen a legjobb fegyver i munka. A gyárak, a bányák, a mezők dolgozó' munkájukkal biztosítják a tar­tós békét, amelyre oly nagy szüksé­günk van hazánk felépítésében. Sütti József munkáslevelező. Vámosladáoy Községünk lakosságának apraja nagyja résztvett a békemenetelésen. Sorainkban ott voltak az összes helyi szervezetek tagjai, ott voltak az is­kolák tanulói és a falu többi dolgozói. A transzparensek is kifejezték mind­annyiunk békeakaratát. A menet élén a pionírok haladtak. Először végigvo­nultunk a község főutcáin, mozgalmi dalokat énekelve és békejelszavakat hangoztatva. Mind többen csatlakoztak hozzánk. A Perecpartján fekvő sport­pályát felsorakoztunk, bevártuk a kör­nyez falvakból érkező békemeneteket, majd békeünnepélyt tartottunk. Palko­vics elvtárs, a helyi Nemzeti Bizôttság elnöke, felszólalt és ismertette ennek az akciónak jelentőségét. A beszédek után rövid kultúrműsor követk-zett, majd az internacionálé eléneklésével befejeződött az ünnepély. Szekfű Róisi levelező. Huzsla Délután az utcára kilépve idősebb, fiatalabb nőket láttam ünneplőbe öltöz­ve sietni. Az egyik néni megszólított: „Na, Gyula, Te is jösz?" „En is" — feleltem, — de maguk hová mennek Annus néni? — Hát a felvonulásra me­gyünk! — És amikor megkérdeztem tőle, hogy világos-e előtte a békeharc jelentősége, olyan feleletet adott, hogy bizony meglepett vele. Beszélt arról, hogy ő tudja, mi a háború, mert a férje is annak lett áldozatává és nem akarja, hogy a fia is úgy járjon. E néhány egyszerű szóból i. indenki megértette, hogy Anna néni miért a béke hive. A békemenet a kultúrháznál kezdő­dött, mintegy háromszázan indultunk. A szervezésben kitüntette magát a Csehszlovák Nőszövetség csoportja. A menet élénk és színes volt. Mindig több és több ember csatlakozott hoz­zánk. Aztán a falunak olyan részébe érkeztünk, ahol többnyire kulákok, rendszerünk ellenségei laknak. Itt ke­vesen csatlakoztak hozzánk. Amikor tovább mentünk, még egy dolog jutott eszembe. Délelőtt a plé­nos úr kihirdette, hogy délután fél háromkor békemenetelés lesz. Én pe­dig a békemenetben a plébános urát nem láttam sehol és a felvonulók kö­zül senki sem. De hiszen ő is csak békét akarhat? — tették fel a kérdést többen. , Valaki tréfásan megjegyezte: ő úgy gondolja a békét, hogy otthon, békességben ül, meg hogy mi is hagy­juk békében őt ilyen ügyekkel, mivel ez nem az ő dolga." • A menet végcéljához érkezett. Este hétkor műsoros est zárta be ezt,a bé­keünnepélyt Pathó Gyula munkáslevelezS. Egyházbástya Nálunk a békemeneten több mint 2200 dolgozó vett részt. Az elindulás előtt a helybeli futballpályán békegyü­lést tartoltunk. Az ünnepségen nem­csak az egyházbástyaiak vettek részt, hanem a környező községek lakosai is. Először Mocsik elvtárs a járási Nem­zeti Bizottság küldötte szólalt fel, és méltatta a nemzetközi békemozgalom jelentősegét. Ezután Kugler elvtárs szó­lalt fel és beszédében több*k között ezeket mondotta: „Ma, amikor a világ két táborra oszlik, a béke és a háború táborára és az imperialisták minden erejüket megfeszítve arra törekszenek, hogy kirobbantsák a harmadik világ­háborút, nem ijedünk meg és nem hat ránk az imperialisták propagandája mert a legyőzhetetlen béketábor élén a Szovjetunió áll Sztálin elvtárs vezeté­sével, mert békeharcunkban kommu­nista Pártunk, élén Klement Gottwald elvtárssal, vezet." Vincze Zoltán levelező.

Next

/
Oldalképek
Tartalom