Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-30 / 125. szám, szerda

6 UJSZÖ 1951 május 26 A burzsoá befolyás ellen — a testnevelés magasabb eszmei tartalmáért! A CsISz szlovákiai kongresszusa élesen elítélte az NV Bratislavában észlelhető viszályokat A CsISz szlovákiai kongresszu­sán megtárgyalták testnevelésünk ügyét is, melyben állást foglalt E. Sýkora megbízott, a Csehszlová­kiai If júsági Szövetség elnöke, va­lamint a CsISz testnevelési bizott­ságának nevében Fr. Nemec elv­társ, aki beszédében rámutatott a testnevelésünkben állandóan meglé­vő beteg tünetekre, amelyek gátol­ják, különösen némely egyesület­ben a testnevelés és a sport fejlő­dését. Nemec elvtárs többek között a következőket mondotta: „A testnevelés terén, amely nem áll annyira közvetlenül a nyilvános­ság ellenőrzése alatt, s mélyet gyakran még egyes politikai té­nyezők is csak ártatlan, szórako­zásnak tekintenek, feltűnés nélkül, de nagyon kiadósan lehet terjesz­teni a burzsoá ideológiát, a bur­zsoa-nacionalizmust, a kozmopoli­tizmust és ezzel megmérgezni né­pünk és ifjúságunk öntudatát. Itt húzódik meg a burzsoázia, melyet közéletünk egyéb teréről kiszorí­tottunk és azt reméli, hogy itt talál biztos működési teret. Azt hiszitek, hogy véletlen az, hogy a Nyitra melletti Lehotában a Szokol-egyesiilet élén, a falu legna­gyobb kulákjának fiacskája áll? Azt hiszitek, hogy a testnevelés te­rén nem folyik osztályharc? Hiszen a fiatalság megnyerésére nincs jobb eszköz, mint a sport. Ezt jól tudják a szocializmus építésének osztályellenségei és eszerint dolgoz­nak is. Amíg nem fogunk magunk a mi szervezeteinkben a testnevelés és sport kérdéseivel foglalkozni, addig ez sikerülni is fog nekik. Ne legyen meglepetve egv csoport sem, hogy ha azt, amit egy szaka­szon szorgalmas munkával épített, a másik szakaszon a testnevelés és sport terén elveszíti, mert nem vi­gyázott eléggé. Sýkora elvtárs beszédében hangsúlyozta a sport politikamentessége és a burzsoá előítéletek elleni harc szükségét és ezt mondta: „Ök azok, akik lehető­vé teszik — még ha ú j elnevezés alatt is a régi öncélúság gyanánt felfogott testnevelés propagálását, mint ahogy például az az N V Bra­tislavában történik." Mi is történik egyáltalában az NV Bratislavában? Az NV Bratislava a volt ŠK Bra­tislavából alakult, mely tipikusan burzsoá és kapitalista egyesület volt. Ennek az egyesületnek dol­gozói nagyrészben átkerültek az új egyesületbe, habár nem is vezető állásokba. Mikor azt látták, hogy a régi módon nem lehet tovább dol­gozni, igyekeztek sok évi tapasz­talataik alapján ügyesen alkalmaz­kodni a helyzethez. Az egyesület élére megnyerték a bratislavai Központi Nemzeti Bizottság vezető képviselőit. De ez csak felületes csillogás, melvnek az a célja, hogy megakadályozza ? dolgok mélyébe való látást és a díszes külszín alatt a legsűrűbb sötétség van. Az NV Bratislavában tovább folyik a régi élet, és csak néha, különféle politi­kai ünnepélyeken gyújtanak egy­egy gyertyácskát. Már elszok­tunk attól, hogy a dolgokat ilyen külső látszat szerint ítéljük meg. A Szokol-egyesület igazi szocialista jellege nem abban áll, hogv milyen beszédeket mondanak, hanem ab­ban, hogy az egyesület Gottwald elvtárs irányeszméinek szellemében dolgozik-e, hogy szocialista szel­lemben tekinti-e a testnevelést és sportot mindennapi feladatának, vájjon töreksz'k-e a- testnevelés tö­megszerű és sokoldalú kiterjeszté­sére. Široký elvtárs beszédében ezeket mondotta: „Ügyeljetek arra, hogy soha se legven eltérés szavai­tdk és tetteitek közti" Az NV Bratislavában igen nagy ilyen eltérések vannak. Az egyesü­letnek kétezer tagja van, de az évi közgyűlésen csak 80—100 tag volt jelen. A labdarúgó szakosztály közgyűlése, melyen kb. hetvenen vettek részt, az egységes testneve­lés valóságos kigúnyolása volt. Be­vezetésében ugyan pompás politikai beszédek hangzottak el, amikor azonban a vitára került a sor, le­hullott ez a pompás álarc. Az elnök hasztalan kérte és szólította fel a tagokat a vitában való részvételre, és abban a helyiségbe, amelvben a válogatott labdarúgócsapatunk né­tagja is ült, nem akadt senki, aki­nek a vitában valami mondanivalója lett volna. Ez annak az egészségtelen ki­váltságos helyzetnek a következmé­nye. melyet a labdarúgó szakosztály élvez, azért mert működése anya­gilag a legjobb has«onnal jár. Az itt uralkodó állapotokat jellemzi, az egyesület gondnoka jelentésének következő része: „A labdarúgó szakosztály megtagadta, hogy az egyesületi választmány 1951. már­cius 23-iki határozata értelmében készpénzkészletét leadja a pénztár­ba, és még állandó edzőit sem je­lentette be, akik a szakosztálytól rendes fizetést kapnak. Az egve­let gazdasági bizottsága nem tűrhe­ti, hogy az említetteket dí jazzák oly módon, amellyel államunkat meg­károsítják. Az ilyen politika tovább­folytatásért nem Vállalok felelős­séget." Igy kell harcolnia az egyesület olyan dolgozózó iának, aki igazán szívén hordja az egvesület sikeré­nek és fejlődésének ügyét. Az egyesület többi szakosztálva csak tengődik és a labdarúgószak­osztály kegyelméből él. Míg a köny­nyűatlétikai szakosztály 1951 évi költségvetése 240.000 Kčs összeg­gel számol, addig a labdarúgószak­osztál\ havi 70.000 Kčs-t, vagyis évi 840.000 Kčs költséget számít a labdarúgószakosztálv ellátására, a mérkőzéseken való frissítőkön és napidíjakon kívül. Míg a labdarúgok részére minden rendelkezésre áll, addig Kormuth, Csehszlovákia disz­koszvető ba jnoka, a könnyűatletikal szakosztály tagja, rongvos melegí­tőben jár edzésre, mert a szakosz­tálynak nincs arra pénze, hogy ú jat vegyen neki. Ugyanígy kitűnő atlé­tánknak, Takácsnak, az öntudatos CsISz-tagnak, maga a könnyűatle­tikai szakosztály elnöke, volt kény­telen melegítőt venni és a pénzért bizonyos Mahr úrhoz fordulni. Ami­kor Takács Zvolenskýval együtt részt akart venni az egvik könnyu­atletikai versenven, a szakosztály áldozatkész vezetője nem tehetett egyebet, mint hogv saját betét­könyvét adja át nekik, hogy abból vegyenek fel 800 koronát az úti­költségre. Élelmezésüket verseny­zőink saját pénzükből voltak kény­telenek kifizetni. Kormuth elvtársnak, aki Európa legjobbjai közé t artoz:k, nem adnak lehetőséget elegendő edzésre. Kéré­sek, követelések ellenére, mindig ki van téve annak a véletlennek, hogy amikor edzésre jön a stádión­ba ott a labdarúgók játszanak. Míg a labdarúgók részére minden edzés után gondoskodnak frissítőkről, — mindig van meleg víz •— addig Kor­muth, Takács és a többi fiatal atlé­ták számára csak két napon van víz, sőt ilyenkor ls, gyakran kény­telenek a városi fürdőbe menni inö. sakodni, habár a stadionnak van meleg vize. Kérdezzük, hogy tulajdonképpen kinek szolgáljon a stádión, melyet a munkásosztály pénzén építtettek? Vájjon néhány kényes játékos biro. dalma legyen-e, vagy pedig ifjúsá­gunk örömteli találkozó helye? Ezek a viszonyok nevetségessé teszik az NV Bratislavát. Bármely kis egyesület nem bánik-e jobban a maga fiatalságával? Szükség van-e arra, hogy fiatal sportolóink néhány korona útiköltségért könyörögjenek mecénásoknál, noha az egyesület, nek van pénze arra, hogy a labda­rúgó szakosztály játékosait a min­taszerű képviselésért 180.000 koro­nával jutalmazza, akkor arra is kel­lene módot találni, hogy a könnyű­atlétikai, úszási és más szakosztá­lyok létének és fejlődésének alap­vető kérdéseit is megoldja. Tévedés volna azt hinni, hogy ezekről a dolgokról az illetékesek nem tudnak. Az egyes funkcionáriu­sok nagyon is jói vannak informál­va. Mi bebizonyítottuk, hogy a burzsoá-nacionalizmussal végeztünk és nekünk nemcsak az a fontos, hogy szlovákiai egyesület nyerje meg a bajnokságot, hanem elsősor­ban az a döntő, hogy sportunk fej­lődése tömegalapon történjék. Testnevelésünkből ezért minden ré­gi, rothadt elvei; vasseprővel kell kitisztítanunk!" c/t szvojet sutért Micsurin tanítása és annak jelentősége, a szovjettestnevelés tudomány számára Irta: I. A. KRAJACSKO in. Az olvasónak önként az a benyomása támad, hogy a szerző a hazai fizioló­giai materialista haladó tételeinek a ki­dolgozásában nem eléggé következetes. Közben ki ne tudná, hogy a szenzórius korrekció elve, amely Bernstein pro­fesszor koordinációs elméletének köz­ponti tétele, Szecsenovnak az érzék­szerveknek az emberi tevékenységben betöltött szerepéről szóló, ragyogóan kifejtett tanításán alapszik. A testnevelési tanintézetek részére kiadott fiziológiai tankönyvekben többek között Marsak professzor szer­kesztésében megjelenő fiziológiai tan­könyvben, Pavlov tanítását röviden tárgyalják és egyáltalán nem kielégítő módon tárják fel annak materialista lé­nyegét. Testnevelési Főiskolánk, valamint a „Testnevelés elmélete és gyakorlata" című folyóiratunk valójában még nem fedték fel a burzsoa-gimnasztika i cnd­szerek, többek között a nálunk is jól ismert úgynevezett svéd és osztrák rendszer idealisztikus oldalait. A külföldi és hazai testnevelési mun­kák elvi, pártszerű bírálata mellett tel­jes egészében felmerül az a kérdés, hogy mi a jelentősége Micsurin taní­tásának, a szovjet testnevelési tudo­mány számára és hogyan lehet alkal­mazni a micsurini biológiai tételeit és elveit a testnevelési elmélet vezető problémáinak tanulmányozásánál. Min­denekelőtt, magától értetődően ben­nünket az a kérdés érdekel a legjobban, hogy mi a jelentősége Micsurin tanítá­sának a testnevelési tudomány egyik legbonyolultabb problémájának a kör­ny zet, az öröklődés és a testnevelés p. obiémájának a kidolgozásában. Amellett, hogy a kérdést még ke­vésbbé tanulmányozták, ennek a prob­lémának a nehézsége még azzal a ve­széllyel is kapcsolatos, hogy a micsuri­ni biológiai törvényei, amelyek főleg a növényzetre vonatkoznak, átvisszük az emberre. Erre a veszélyre nem egy­szer figyelmeztetett Liszenko akadé­mikus, rámutatva arra, hogy nem en­gedhető meg tisztán biológiai törvény­szerűségek átvitele az emberre, lévén ez nemcsak biológiai, hanem szociális lény is. A környezet, az öröklődés és a test­nevelés problémája tanulmányozásá­nak jelenlegi állapotában, a micsurini tanításra támaszkodva, csak a legál­talánosabb tételeket lehet felhozni. Mindenekelőtt újra és újra hangi­Megállapították a Világ Ifjúsági Találkozó sportműsorát A harmadik Világ Ifjúsági és Diák Bélte Találkozó nemzetközi előkészítő bizottsága legutóbbi berlini értekezle­tén határozatot hozott többek között a VIT sportműsoráról rs. A határozat szövege a következő: 1. A nemzetközi előkészítő bizottság üdvözli a Nemzetközi Diákszövetség határozatát, amelyben elhatározza, hogy az 1951. évi XI. Nyári Főiskolai Világbajnokság küzdelmeit Berlinben, a III. Világ Ifjúsági és Diák Béke Talál­kozóval egyidejűleg augusztus 6-tól 15-ig tartja meg. 2. A nemzetközi előkészítő bizottság felhívja valamennyi nemzet diákszer­vezeteit és diáksportolóit, hogy fokoz­zák előkészületeiket a XI. Nyári Fő­iskolai Világbajnokságra. 3. A nemzetközi előkészítő bizott­ság utasítja az Irodát, hogy a VIT alatt a következő sportműsort bonyo­lítsa le: a) Barátságos sportmérkőzések nem­zetközi és helyi csapatok és sportolók között a következő sportágakban: torna, atlét'ka, úszás, kosárlabda, röp­labda, kerékpár, jégkorong, asztalite­nisz, birkózás, kézilabda, labdarúgás, ökölvívás és tenisz. b) Tömegversenyek a VIT résztve­vői számára a VIT sportjelvényért. c) Nemzetközi sportbemutatók. d) Meg kell szervezni a tömeges üdülést szolgáló sportolást, hogy a találkozó minden résztvevőjének meg legyen a lehetősége a felüdülésre és a testgyakorlásra. 4. A nemzetközi előkészítő bizottság örömmel fogadja azt a nagy érdeklő­dést és lelkesedést, amely az ifjak és a sportolók az egész világon, a VIT sportműsorát és a XI. Nyári Főiskolai Világbajnokságot fogadták és a nem­zetközi előkészítő bziottság feladatáv^á teszi a VIT sportműsorának előkészí­tését és megszervezését Teljes forduló lesz vasárnap az NB I-ben A magyar labdarúgóbajnokság I. osztályában vasárnap teljes bajnoki fordulót bonyolítanak le. A műsor a következő: A Budapesti Kinizsi — a Szegedi Petőfi csapatát látja vendégül az Üllői-úton, Soroksárott a Vörös Lobogó Sortex a Csepeli Vasas ellen veszi tel a Küzdelmet, a Szegedi Honvéd pedig a tabeíl- első helyezettje ellen, a Budapesti Eástya ellen játszik. Szombathelyen a Budapesti Honvéd, Diós­győrött pedig a Budapesti Dózsa találkozó lesz. További párosítás: Dorogi Bányász—Salgótarjáni Bányász, Győri Vasas—Budapesti Vasas. A vasárnapi forduló az utolsó előtt; lesz. A tabellán vezető Budapesti Bástyának eicgendő egy pont is ahhoz, hogy a tavaszi évad bajnoka legyen. súlyozni kell a környezet határozott, irányító szerepét az emberi fejlődé­sében. Ezt a környezetet azonban egé­szen széles körben értelmezzük, be­levesszük a fizikai, kémiai, a szociális és más tényezőket is. Ennek a környe­zetnek a befolyása azonban nem spon­tán, nem korlátlan, amint azt a ma­guk idejében a pedagógusok hitték. Ez a szocialista rendszer körülményei között mind szervezettebben, tervsze­rűbben valósul meg az iskolánk, a családon, a társadalmi szervezeteken keresztül a kommunista nevelés és an­nak szerves része, a testnevelés útján. A környezetnek és a szervezet egy­ségének micsurini elvét alkalmazzuk, természetesen, az ember fejlődésének erre a folyamatára is, azonban a nö­vényzettől eltérően ez az egység az állatoknál nem közvetlenül, hanem az idegrendszeren, az agyon keresztül valósul meg. Az embernél a szervezet­nek és a környezetnek ez a kölcsön hatása még bonyolultabb, mert nemcsak a biológiai mechanizmusnak van eze­repe, hanem az öntudatnak is. Micsurinnak azt a tételét, hogy á közvetlen környezet hatása a szerve­zet sajátságainak ilyen vagy olyan változásait idézi elő, megváltoztatva mindenekelőtt az anyagcsere jellegét bizonyos mértékben az emberre is al­kalmazzuk. Az embernél az anyagcsere jellegé­nek a befolyásolására olyan hatalmas eszközzel rendelkezünk, mint az egészséges és beteg embernek tudo­mányos alapon felépített táplálkozása. Az ember nevelésének folyamatában az ideg rendszerére, az öntudatára hatva, teste anyagcseréjére való beha-: tás különböző eszközeit kiválasztva 1, különösen a racionális tápláfcozást elv­ben helyesen számíthatunk ezeknek a befolyásoknak a következő nemzedé­kek részére való továbbítására. (Folyt, köv.) (.HuuíCLpJtLti LfiűV-tUöíL A Népsport bírálata a magyar-lengyel mérkőzésről Tegnapi számunkban jelentettük, hogy a magyar válogatott labdarúgó­csapat első idei nemzetközi mérkőzését Budapesten a lengyelek ellen játszotta és azt 6:0 arányban nyerte meg. A ma­gyar válogatott nagy gólarányú győzel­me nagy meglepetés. A szakértők ma­gyar győzelmet vártak, de ebben a fél­tucatgólos győzelemben még a legna­gyobb szurkolók sem reménykedtek. A budapesti Népsport az első idei budapesti nemzetközi mérkőzésről bírá­latában többek között a következőket írja: »A magyar csapat nem úgy kezdett, mint ahogyan várták tőle. Annak elle­nére, hogy a játékidő legnagyobb ré­szében a magyar csapat volt a többel támadó fél, ezek a támadások ritkán tudtak igazán veszélyessé kibontakoz­ni Ennek főoka a magyar csatársor sab­lonos, lassú, cseppet sem térölelő játé­ka volt. Általában körülményesen kezel­ték a labdát és oldalpasszokkal lassan közelitették meg az ellenfél kapáját. Igy a lelkes lengyel védőknek leg­többször alkalmuk volt beavatkozni és többszöri sikertelen kísérlet után, vé­gül tisztázni. A magyar csatársornak egy-egy akciója ugyanis annyi húzás­ból állt, hogy többször is adott alkal­mat az ellenfélnek a beavatkozásra. A lengyelek kezdettől fogva védekezésre rendezkedtek be. Összekötőik is mélyen hátra helyezkedtek és ritkán tudtak fel­zárkózni támadásra. Lassította az ira­mot az is, hogy a magyar csatársor né­hány tagja, elsősorban Puskás, techni­kai tudását öncélú ^trükkökkel* igye­kezett megmutatni. A közönség sem lelkesítette a csapatot — sőt ellenkező­leg, elég hangosan adott kifejezést elé­gedetlenségének. A második félidő kezdetén nem so­kat javult a helyzet és a magyar csa­pat csak a befejezés előtt mintegy húsz perccel lendült igazán játékba. Igaz, hogy ebben szerepet játszott az is, hogy a lelkesen és önfeláldozóan játszó len­védelem, akkor már alaposan vissza­esett. Lassan megjött a közönség hang­ja is. Kocsis szép gólja fellelkesítette a nézőket, ettől kezdve tapssal jutalmaz­ta a mind erőteljesebbé váló magyar támadásokat. A hatgólos győzelem megfelel mind a játék képének, mind a kapuhelyzetek számának. A nagy gólarányú győzelem ellenére a magyar csapatnak számos hiányos­sága ütközött ki. A csatársor keveset mutatott abból a korszerű csatárjáték­bál, amely felé már az elmúlt években megindult a fejlődés. A mérkőzés utol­só húsz percét kivéve általában túlsá­gosan sok húzásból építették fel táma­dásaikat és időt adtak az ellenfél vé­delmének a beavatkozásra. Vlček, a csehszlovák játékvezető, hig­gadtan, jól vezette a játékvezetői szem­pontból egyáltalában nem nehéz, végig sportszerű keretek között lefolyt mérkő­zést. Sporthíradó 1 • Üj román úszórekordok. Mint Bukarestből jelentik, vasárnap két új úszó váltórekordot javítottak meg a román úszók. A 3X100 méteres váltó 3:39.9 perces eredményt ért el, a 4X200 méteres mellstaféta idejét pe­dig 13:14.8 másodpercre javították. • Budapest—Varsó 5:1. Tegnap délután fejeződött be Varsában a Bu­dapest—Varsó teniszmérkőzés. Az utolsó napon a magyarok mindkét te­niszmérkőzést megnyerték s ezzel 5:1­re alakult a két város teniszezőinek találkozója. Az utolsó nap eredményei: Asbóth—Piatek 6:2, 6:3, 8:6, Katona, Vad—Kloczinski, Chytrowski 6:4, 11:9, 7:5. • A moszkvai rangadón a Torpedó legyőzte a Dinamót. Hatalmas érdek­lődés mellett zajlott le vasárnap dél­után a moszkvai Dinamó-stadionban a helyi rangadó: a Dinamó—Torpedó ta.­lálkozó. Az erősiramú mérkőzést az ötletesebben játszó Torpedó nyerte meg 1:0 arányban. További eredmé­nyek: Tbiliszi Dinamó—Moszkvai •Sparták 3:1, Kujbisevi .Krilja—Moszk­vai VV'Sz 3:1. • Nemesolcsa B—Nagymegyer B 3:1 (2:0). Vasárnap Nemesolcsán a Szokol Nap keretein belül elődöntő járási labdarúgó kupamérkőzést játszottak. A nemesolcsai B és a nagymegyeri B csapat mérték össze erejüket. Mindkét fél heves küzdelme után végül is a honi együttes 3:1 (2:0) arányban győ­zött s így bekerült a járási kupaver­seny döntőjébe. A mérkőzést Jurenka vezette. CSAK EGÉSZSÉGES TESTBEN MEGERŐSÖDVE, FELFRISSÜLVE ÁLLÓD MEG HELYEDET A MUNKAVERSENYBEN! Jelentkezz a TOZ-ral

Next

/
Oldalképek
Tartalom