Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-23 / 119. szám, szerda

tfJSZi 1951 május 23 Pártisok a fasizmus elleni harc zászlóvivője A Csehszlovák Kommunista Párt SO éves fennállása alatt mindig igazi következetes és elszánt harcos veze­tője volt a munkásosztálynak, a dol­gozóknak. Állandó és kitartó harcot folytatott a kizsákmányolt dolgozók életérdekeiért és jogaiért az első bur­zsoá demokratikus Csehszlovák Köz­társaságban. így például 1938-ban, a fasizmus előretörésének nehéz napjai­ban a dolgozó nép igazi ügyét, jövő­jét és szabadságát Pártunk védelmez­te. A hitleri fasizmus 1938 márciusá­ban elfoglalta Ausztriát és készen ál­lott a következő ugrásra, Csehszlová­kia elfoglalására. Csehszlovákiában az áruló burzsoá pártok s velük együtt a szociálde­mokrata párt a behódolás gyalázatos politikáját követte. Az egyedüli he­lyes utat a Csehszlovák Kommunista Párt, a dolgozó nép igazi képviselője, Gottwald elvtárssal az élén követte, amikor a hitleri fasiszmus hódító tö­rekvései ellen harcra szólította Cseh­szlovákia népeit. A dolgozó néptöme­gek megmozdultak az egész ország­ban, kifejezték elszánt akaratukat, hogy megvédik a Köztársaságot a közelgő veszéllyel szemben. Ezt láttuk 1938 augusztus 23-án Tornócon is, ahol a déiszlovákiai dol­FARKAS KALMAN munkáslevelező, Nagylég. gozók a Párt hívó szavára megmoz­dultak, hogy kifejezzék elszántságu­kat a Köztársaság megvédésére, ki­fejezzék harcos akaratukat a fasizmus hódító szándékaival szemben. 17 éves voltam ebben az időben, de úgy em­lékszem erre a napra, mint a szlová­kiai magvar dolgozók egyik legszebb és legragyogóbb megmozdulására. Emlékszem a hatalmas tömegfelvonu­lásra, Major István elvtárs megrázó beszédére, melyben vázolta a hitleri fasizmus hódító terveit és felhívta a dolgozókat a fasizmus elleni harcra és emlékszem arra a lelkesedésre, amellyel a dolgozók kifejezték harcos elszántságukat megvédeni a Köztár­saságot. De a burzsoá kormány és Benes a nép akarata ellenére szégyenletesen behódolt, átadta Hitlerek zsákmányá­nak Csehszlovákia területét. Emléke­zetünkben él még Gottwald elvtárs fellépése, aki még az utolsó napokban követelte Benes akkori köztársasági elnöktől, hogy a hatalom a dolgozó nép kezébe kerüljön, mert csak ez tud­ja megvédeni a Köztársaságot. Benes azonban, mint a cseh burzsoázia kép­viselője és a kapitalizmus védelmező­je, félt a nép hatalmától és a népet cserbenhagyva, megszökött az ország­ból és a Köztársaságot szégyentelje­sen a fasizmus karjaiba dobta. 1938 szomorú tapasztalataiból lát­hatjuk igazán, hogy a dolgozó nép sza­badságának védelmezője Pártunk volt. A Kommunista Párt volt mind a múlt­ban, mind a jelenben és lesz a jövő­ben a dolgozó nép igazi képviselője, bátor harcosa. A Kommunista Párt te­remtette meg Köztársaságunk népet számára a hatalmas Szovjetunió segít­ségével a jobb életet, az új rend­szert és vezeti újabb győzelmekre népeinket a szocializmus felépítésének útján. Szívből üdvözöljük Csehszlovákia Kommunista Pártját fennállásának 30 éves évfordulója alkalmából, üdvözöl­jük szeretett vezérünket, Gottwald elv­társat, aki mint Sztálin elvtárs leghűbb tanítványa nálunk a dicső Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának ta­pasztalataiból merítve, megalapozta Pártunk bolsevik vonalát, vezette és vezeti Köztársaságunk népeinek har­cát jobb jövőjükért, a békéért, a szo­cializmusért. A kassai „Vörös Hadsereg"-üzem győzött a málsisefőtti versenyben A munkások, mesterek és műszakiak közös munkájának eredménye A Vörös Hadsereg-üzem dolgozói versenyre hívták ki Kassán az üzem összes dolgozóit abban, hogy a május elsejei ünnepségek tiszteletére vállalt kötelezettségeket melyik üzem fogja elsőnek teljesíteni. A kassai üzemnek dolgozói e nemes versenyben arra törekedtek, hogy munkájukkal kifejezésre juttassák az igazi hazafiságot, a szocializmus iránti hűséget. A május elsejei kötelezettségvál­lalás teljesítésében a Vörös Hadse­reg-üzem dolgozói győztek. Ezért a kassai kerület a munkájukban elért sikereikért versenyzászlóval tüntette ki őket. Büszkék vagyunk arra, hogy üze­münk a Vörös Hadsereg nevét vi­seli — mondják a munkások. Hogy üzemünk a Vörös Hadsereg nevét kiérdem elten viselje, a terv teljesí­tésében arra kell törekednünk, hogy szebb és jobb sikereket ér­jünk el. Az elsők közé kell, hogy kerüljünk a jövőben is — mondja Jasko Ferenc kazánkovács, aki a normáját átlagosan 180 százalékra teljesíti és egy héttel hamarább fejezte be a májusra tett köte­lezettségvállalást. Jasko Ferenc így folytatja beszé­dét: — Sok öntudatos dolgozóra van szükségünk, mert csak így tudjuk megvalósítani a szebb és boldogabb jövöt, a szocializmust. Varachi József kazánkovács már idősebb ember, megkérdezem, hogy ismeri-e a gumíbotos május elsejé­ket? — Hogy ismerem-e? Nem szí­vesen beszélek róluk, de nem felej­tem el azt, amikor az utcán éhen ácsorogtam munka nélkül. Emlék­szem, amikor a nincstelenség, a nyo­mor kikényszerített bennünket, dol­gozókat a z utcára és tömegesen tün­tettünk a munkából való elbocsátás ellen. Megkérdem Varaehl József elvtár­sat, hogy jogos követelésük meny­nyiben talált meghallgatásra? — Húsz korona értékű alamizsna­szerű élelmezési jeggyel szúrták ki a szemünket — hangzik a válasz. Ez volt minden. Ezen kellett ten­gődni a családdal. De hol volt a ru­házat és sok más egyéb? Ha a lak­bért nem tudtuk fizetni, egyszerűen kiraktak az utcára. Ma már más a A Szovjetunióban látogatást telt olasz szakszervezeti küldöttség átutazott Prágán Visszatérőben a Szovjetunióból, hét­főn Prágába érkezett a haladószellemű olasz szakszervezetek tizennégytagú küldöttsége. A küldöttség, amelynek tagjai kölönféle politikai irányzatú szakszervezeti csoportokhoz tartoznak, a többi külföldi delegációkkal együtt résztvett a moszkvai május elsejei ün­nepségeken. A Szovjetunióban a kül­döttség meglátogatott néhány üzemet, kolhozt és más intézményeket. Az olasz szakszervezeti tagok, azzal a szilárd elhatározással térnek vissza a Szovjetunióból, hogy az olasz dol­gozó népet, amely nagy figyelemmel és rokonszenvvel figyeli a szovjetgazda­ság fejlődését, tájékoztatni fogják a Szovjetunió hatalmas eredményeiről, amelyeket a második világháború befe­jezése után elért. A bolognai kerületi szakszervezeti tanács vezető titkára, Onorato Mala­guti, a sajtó tudósítójával folytatott beszélgetés során elmondta, hogy mit láttak egy kazasztáni nagy kolhozban és egy nagy szovjet acélüzemben. Meggyőződtek itt arról, hogy a szovjet üzemekben és kolhozokban a munka­feladatokat egybekapcsolják a kultúr­neveléssel és a dolgozó ember egész­ségéről való gondoskodással. A kül­döttség másik tagja ezzel szemben az olaszországi óriási méretű munkanél­küliségről nyilatkozott. A Reggio Emi­lia-üzem igazgatósága kilenc hónappal ezelőtt 2000 munkást bocsátott el azzal a megokolással, hogy nincs számukra munka. Az elbocsátottak azonban ezt nem vették tudomásul. Erre az igaz­gatóság elhagyta az üzemet, hogy így kényszerítsék kapitulációra a munkás­ságot. Az alkalmazottak azonban ve­zetőség nélkül is folytatták a munkát. Ekkor a gyárat csendőrökkel vették körül és kikapcsolták a villanyáramot, úgyhogy 5000 dolgozó maradt, munka nélkül. Ezek máig is bérsztrájkot folytat­nak a gyár vezetősége ellen. így harcol az olasz dolgozó nép jogaiért Olaszor­szág minden részében. Hétfőn este az olasz szakszervezeti tagok küldöttsége folytatta útját Ola.z­ország felé. Az „Európai Tanács" csődje Kudrjavcev, az „Iszvesztija" külpo­litikai hírmagyarázója, beszámolt az „Európai Tanács" napirendi bizottsá­gának strassburgi gyűlésezéséről. „Ezt a szervezetet, — amint) ismeretes —, azért alakították meg, hogy megvaló­sítsa Churchillnak reakciós eszméjét, az „egységes Európát". Ugyancsak is­meretes, hogy a szervezet megalapítói az Európai TanácsoL „demokratikus célokat" tartva szem előtt, „európai parlamentnek" nevezték el. Az Euró­pai Tanács — állapítja meg a Francé Presse ügynökség — komoly válságot él át. Letargiába esett és meddő vitá­kat folytat. Az Európai Tanács — hangsúlyozza a párizs' jádió — gyá­szos zsákutcában vergődik. Miért esett letargiába, miért került zsákutcába, még hozzá gyászos zsák­utcába ez a szervezet, amely körül keletkezésének idején olyan lármás propaganda folyt? Erre a kérdésre részben feleletet ad a brit rádió, amely kijelentette, hogy a tanács résztvevői közötti ellentétek oly nagyok, hogy nem lehet várni megegyezést a tárgyalások során. Annak oka, hogy a strassburgi tárgyalások eredményekben oly szegé­nyek, abban rejlik, hogy az Észak­atlanti tömb szétágazó gépezetének megteremtése után, amely csápjaival befonja nyugateurópai tagjai életének minden ágazatát, a strassburgi ,,parla­ment" létezése most Nyugat-Európa urai, az amerikai imperialisták számára teljesen feleslegessé vált. helyzetünk. Nem kell félni attól, hogy jön a hét vége é3 vele együtt az elbocsátás. Nem kell éhesen ácso­rogni az utcán munka nélkül, mert van munkánk. Ma már nincs szüksé­günk könyöradományra, amit az urak dobtak nekünk 20 koronás élel­mezési jegy formájában. Ma a mun­kához való jogunk és becsületes megélhetésünk biztosítva van és ezért mi munkások arra törekedünk, hogy soha többé na tudják a hatal­mat a levitézlett gyárosok a kezük­be ragadni. A villanyhegesztőben is szép ered­ményeket értek el a munka jó meg­szervezésével és a munkások helyes betanításával Zschebitz Alfréd elek­tromos-hegesztő, aki 18 éves gyakor­lattal rendelkezik, elmondja, hogy a termelésben milyen nehézségeket kellett leküzdeni. — A mult év novemberében jöt­tem ide — mondja —, az új üzem­be. Az üzem vezetősége megbízott azzal, hogy tanítsak be üj embere­ket a hegesztésre. Nem volt könnyű dolog. Olyan emberek kerültek ide, akik azelőtt postán, üzletben s ha­sonló helyeken dolgoztak. Az üze­met egyáltalán nem ismerték. A csüggedés nem vett rajtam erőt, tu­datában voltam, hogy csak akkor teszek kötelességemnek eleget, ha 18 éven át szerzett szaktudásomat minél hamarább át fogom adni ezek­nek az embereknek. Ma már 50 ember dolgozik itt mint vtllanyhegesztő és mondha­tom, örömöm vau bennük s meg­van minden feltétele annak, hogy az ötéves terv teljesítését zökke­nőmentesen tudjuk megvalósítani. Hogy a Vörös Hadsereg-üzem első lett a május elsejei ünnepségekre vállalt kötelezettségek teljesítésé­ben, ez nem véletlen mondják a munkásak. Itt összekapcsolták a termelőmunkát a politikai mun­kávaL A siker, amelyet elértek, a munkások, mesterek és techni­kusok szoros együttműködését mu­tatja, ahol az üzem vezetősége minden hibát és hiányosságot a munkássággal együtt megvitat és így aztán még idejében el tudják távolítani azokat a hibákat, ame­lyek a terv teljesítését gátolják Velesz János, az üzem igazgatója példát mutat — mondják a munká­sok. — Nem tartanánk ott a ter­melésben, ahol ma. Ez a fiatal, 32 éves igazgató még idáig leküzdött minden akadályt. Hogyha valami hiányzik az üzemben, azonnal intéz­kedik. Legkorábban jön az üzembe és legkésőbben távozik el. Ezt a munkásság látja és így természete­sen ritkán fordul elő, hogy valame­lyik munkás későn érkezzék. A mun­kásság tisztelettel viseltetik iránta, mert látják, hogy soraikból van és törődik az üzem problémáival. — Velesz igazgató legnagyobb örö­me, ha bejön az üzembe és látja, hogy egy géppel megint több van — mondják a munkások. — Nem egyszer hangsúlyozta, hogy ez a Kassa már nem a kapitalistáké, ha­nem a dolgozóké. És ezt semmi sem bizonyítja jobban, mint ez az üzem, amelyben dolgozunk és amely naip­ről napra szebb és boldogabb életet biztosít a dolgozóknak. Kertész Imre. Felajánlásunk teljesítésével fogadjuk a kongresszust! A Trnava melletti Modranka CsISz-csoport ja válla­lásai teljesítésével üdvözli a szövetség szlovákiai kon­gresszusát. A cs oport tagjai vállalták, hogy 200 brigád­órát dolgoznak le, négyen megszerzik a Tyrs-jelvényt, kézilabda-pályát épi tenek és politikai kört alakítanak. Ca­badaj elvtárs egyéni kötelezettséget vállalt, hogy három termelő földművest szerez az EFSz*nek. Martinusz elvtárs pedig vállalta, hogy képzőművészeti kiállítást szervez a falu dolgozóinak a munkások m űveiből. Maguk a CsISz-tagok is sok képet festettek, hogy értékessé tegyék a kiállítást. A modrankaí CsISz­tagok vállalásaikat példásan tel jesítették. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség modrankaí helyi szervezete szorosan együttműködik a Szok óllal. Minden CsISz-tag tagja a Szó­lóinak. Több kultúrkört alakítottak, többek között egy 12-tagú népi tánckört, amely résztvesz az if jú-ági alkotóversenyben. Áprilisban és májusban a helyi szervezetből tizen mentek brigádra, az ifjúsági épít­kezésekre. A csoport levélileg fenntartotta a brigádosokkai a kapcso­latot, érdeklődött munkájuk, s politikai — kultúrális nevelésük felől. Az fjúsági építkezésekről érkező leveleket felhasználták arra, hogy to­vábbi brigádosokat szerezzenek az építkezésekre. Az Ifjúsági Szövetség tagja i gyűlésükön határozatot hoztak, hogy a helyi rádióban közvetíteni fog ják a CsISz szlovákiai kongresszusán elhangzó beszédeket. Azonkívül a vezetőség tagjai összefoglalják az egyes beszédeket és rövid, tízperces előadásokat készítenek belőlük, amelyeket ugyancsak a helyi rádión fognak közvetíteni. A vezetőség gondoskodik arról, hogy minden CsISz-tag tudomást szerezzen a kon­gresszuson elhangzott beszédekről és a határozatokról, hogy ezek alap­ján a jövőben még jobban jav íthassa munkáját. D. V. Használjuk ki gazdaságosabban a közlekedési eszközöket % CsKP Központi Bizottsága a köz­lekedési alkalmazottaknak is jelentős feladatokat tűzött ki. A Köztársaság elnöke, Klement Gottwald /elvtárs a Központi Bizott­ság ülésén tartott beszédében felhívta a közlekedési alkalmazottakat a biz­tos, gyors és pontos forgalom lebo­nyolítására. A nemrég tartott vizs­gálatok igazolják, hogy nem minden alkalmazott tette magáévá Gottwald elvtárs szavait és a feladatoknak nem szentel oly figyelmet, aminőt azok megérdemelnek. Március 22-én Bratislavában meg­figyelték, hogy a városból kivezető utakon összesen 728 autó é» 107 trak­tor haladt át és ezeknek majdnem a fele, 344 autó és 59 traktor nem vitt rakományt. Zsolnán ugyanebben az Időben 668 autó közül 284-en nem volt rakomány. És így van ez más vi­dékeken is. A forgalmi eszözök közös tulajdonunk. És joggal elvárjuk, hogy jól gazdálkodjanak velük. Néhány esetben ez a gazdálkodás teljesen helytelen. így például április 17-én egy hároftitonnás jármű Galgócról Nyitrára 600 kg vasat szállított és vissza üresen ment. Ezzel majdnem egyidejűleg Nyitráról Galgócra egy másik jármű 300 kg megterheléssel ment és megrakatlanul tért vissza. Ugyancsak megállapítottuk, hogy Pöstyénből Eperjesre és Alsókubinból Lipótvárra egy hattonnás teherautó üresen ment. És ez csak néhány eset. Milyen a helyzet az üzemi kőzleke­| désben? Május 8-án egy tíztonnái jármű Chebről Csenőre csak részben meg­rakva ment és másnap üresen tért vissza. Ugyanaznap a kassai Építke­zési vállalat 6 tonnás járműve Revu­cáról Barcára 6 munkást szállított és néhány perecel a jármű elindulása után a vállalat egy másik 3 tonnás járműve Dobsináról 6 munkással ment. Mindkét helyről j6 vonatössze-i köttetés vaa Rozsnyó felé és onnan rendes autóbuszjárat vezet Kassára. A felsorolt esetekből látható, milyen nagy károkat okoz, ha a közlekedési eszközöket nem használjuk kf gazda­ságosan. Ami a járművek kihasználá­sát és a magáncélokra való visszaélé­seket illeti, meg van állapítva, hogy üzemeink dolgozói túlnyomó részben nem szervezik meg a közlekedési esz­közök jó kihasználását. Et nemcsak a CSAD alkalmazottainak, hanem aa üzemi alkalmazottaknak is elsőrendű feladata. A teherautóközlekedés Srányftó köz­pontjának felállítása segítséget nyují majd a felsorolt hiányok kiküszöbölé­sére, a közlekedési eszközök gazda­ságosabb és jobb kihasználására. Sudik József, Bratislava Afiileki Drevoindusiriát munkásigazgató vezeti A napokban a füleki Drevoindustria üzemébe munkásigazgató került. Na­gyon jól tudjuk, hogy ez a múltban a kapitalista rendszer alatt nem volt lehetséges, mert egy munkásosztály­ból származó egyén nem tölthetett be magasabb hivatást. Erre csak a kivá­lasztottak voltak hivatva. Ma, mikor Pártunk megalakításának harminc­éves évfordulóját ünnepli és egyben győzelmét is, sikerült véghezvinni azt, hogy az üzemek élére a munkásosz­tályból származó megfelelő vezető ke­rüljön. Gottwald elvtárs is foglalko­zott azzal beszédeiben, hogy nem elég, ha dolgozóink kurzusokon és iskolákon nevelődnek, hanem szükséges, hogy a tanultakat a gyakorlatban felhasznál­ják. Ehhez a ponthoz jutott most a fü­leki Drevoindustria üzeme ls, amikor megtalálta a munkásosztály soraiban az üzem vezetőjét, —• igazgatóját — Si­mon Ferencben, aki az üzem kovács­műhelyének mestere volt. Mi, munká­sok állítottuk őt az üzem élére. Re* méljük, hogy jót választottunk, hogy lelkiismeretesen és odaadással fog dol­gozni érdekeinkért, védeni fog ben­nünket, és nem fogja magát behálóz­tatni a még alattomban bujkáló bur­zsoá maradványoktól — a reakciósok­tól. Munkájában segítségére leszünk és segítségére van neki Pártunk, mefy a napokban megalakításának 30 éves évfordulóját ünnepelte. FERENC ISTVÁN, Fülek. Drevoindustria, Teljesítjük kötelezettségvállalásunkat A diószegi cukorgyár munkásai versenykampányban elért sikerekért a béke vándorzászla ját nyerték el. A já­rási pártkonferencián üzemeink dolgo­zóinak küldöttsége megfogadta, hogy az ez évi kampányra a mult évinél rriég jobban felkészülnek. Alig hang­zott el az ígéret, máris mutatkoznak eredmények. Az üzem három kiváló munkása: Papp János, Eibek Félix és Hanzel Vince brigádot alakítottak és öl hónanra szóló tervet dolgoztak ki maguknak, melynek keretén belül az összes cukor utótermékkeverők javí­tását magukra vállalták. A nevezettek tettek békefelajánlást is, és pedig, hogy megállapított normájukat 10 százalékkal megszilárdítják. Baumann Mihály elvtárs asztalos­csoportjával munka- és anyagtervet dolgozott ki, hogy a vizkeleti EFSz részére, amelynek cukorgyárunk a védnöke, a lehető legjobb minőségű irodai bútort készít. A terv végrehaj­tásával az üzemi bizottság Molcsik Bélát bízta meg, aki brigádjával segíti ebben a falusi elvtársakat. Ezek az elvtársak azért vállaltak ilyen kötelezettségeket, mert meg akarják gyorsítani a szocializmus ki­építését, gottwaldi ötéves tervünk tel­jesítését és biztosítani akarják a világ­béke védelmét. PÉK LAJOS, munkáslevelező, Diószeg,

Next

/
Oldalképek
Tartalom