Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-20 / 117. szám, vasárnap

u J sz® A nyersanyaghulladék gyűjtésében még nagyobb igyekezettel kell résstvennünk 1951 május 20 A prágai 51. számú bőrgyűjtőüzem hazánk egyik legjobb üzeme. Ezt abból is láthatjuk, hogy az ott dolgozó elvtársak teljes odaadással azon vannak, hogy üzemüket valóban az elsők közé sorolhassuk. Az első negyedév tervét 142 százalékban teljesítették, a mult évi teljesítményükkel szemben ez évben 40 százalékkal többet termeltek. Ezt a munka jobb megszervezésével érték el A munka jobb megszervezése természetesen több keresetet biztosított számukra, többet tudtak vásárolni, az életszínvonaluk emelkedett. Jozef Novák már őszülő fejű elvtárs, 26 éve dolgozik az üzemben és normáját 145 százalékra teljesíti. Ügyesen kezeli a munkadarabokat, ő osztályozza a bőröket négy osztályba. Azt hiszem, hogy ez az osztályozás különösképpen érdekelni fogja a nyúltenyésztőket és az EFSz-eket, amelyek nyúltenyésztéssel foglalkoznak. EÍsőosztályú bőrnek számít a jól kifeszített, hűvös, szellős helyen szárított bői. Ennek darabonkénti vételára 16.— korona. Másodosztályú bőrök közé tartoznak a kevésbbé kezelt bőrök. Ezekért — koronát fizetnek darabonként. A harmadosztályúért 4.—, a negyedikosztályú bőrökért pedig 2.50 koronát fizetnek. Ebben az üzemben dolgozik Risová Františka elvtársnő is, aki hatvanéves kora ellenére 165 százalékra teljesíti normáját. JVťár 14 éve dolgozik az "üzemnél és naponta 12—14 mázsa bőrt ad az osztályozó asztalára s ezt a mennyiséget helyre is rakja megfelelő sztályozás szerint. Risová elvtársnő szívesen dolgozik. Munkájával útat mutat sok más asszonytársának, azoknak is, akik még nem sorakoztak fel az országot, a szocializmust építők mellé. Az ugyanezen üzemben dolgozó Brabcova Marcella követi Risova példáját. Naponta 2700—2800 darab bőr megy ál a kezén. A bőrök kezeléséért darabonkét 9 fillért kap, ami naponta igen szép keresetet jelent számára. Ebben az üzemben húsz élmunkás dolgozik, akik igen szép eredményeket értek el. Ezek közül a leg jobbak Václav Blaha 143%, Jozef Novák 145%, Karol Zajský 144%, Oldrich Vanjek 130%, Jaroszlav Stepánek 145%, Karol Záhajský 144%, Oldrich Uchytil 151%, Jan Rousek 142%, Frant. Hoffmann 151%, Františka Risová 165%, Tesár 155%, Zahájský 140%, Orecha 153%-ban teljesíti normáját. Az üzem kötelezettséget vállalt, hogy május l-re harmincegyre emeli az élmunkások számát, továbbá szintén május l-ig 500 munkaórát dolgoznak le brigádmunkában és az ötéves terv harmadik évét október 28-ig teljesítik. Ezeket az üzemeket azelőtt a kapitalista nagykereskedők tartották a markukban és nehéz pénzeket vágtak zsebre, a munkásoknak pedig csak filléreket dobtak oda. Ügy volt ez a Llbus libatollgyűtőben is. A libatol] nemzetgazdaságunk igen fontos kiviteli cikke. Ezt a tényt az 1947-ben még nagykereskedői kézben lévő tollkivitell vállalat úgy használta ki, hogy toll helyett igen értékes szőnyegeket és más cikkeket csempészett külföldre. Ez persze csak egyideig ment így. Nekünk külföldön is vannak barátaink és ezek értesítették az itteni hatóságokat, hogy a toH helyett sokkal értékesebb dolgokat küldenek ki a nagykereskedők. így a kapitalista nagykereskedőket kitették a vállalatból és az üzemet átvették a munkások. Most igazságosan vezetik az üzemet és szépen megfizetnek a felvásárolt tollért is, 200—• 300 koronát kilónként. Az összegyűjtött toll felvásárlása 75 százalékban kiskereskedelmi úton történik. Amint a Libus-vállalat igazgatója mondotta, legnagyobb árat a kijárő libák fóliáért fizetnek. Ezért helyes lenne, ha a libatenyésztők külön gyűjtenék a kijáró és a hízott libák tollát. Fontos lenne, hogy a szlovákiai EFSz-ek is vegyék kezükbe a libatenyésztést és így Szlovákia is bekapcsolódjék a libatollgyűjtésbe. Ezzel óriási, ki nem apadó kiviteli raktárt létesíthetnének nemzetgazdaságunk számára. Általában véve a gyűjtési akcióba ezldeig a legnagyobb lelkesedéssel az iskolák kapcsolódtak be. Ezen az alapon nyílt meg az iskolákban a tanulók versenyzése is. Dicsérettel kell kiemelni az iskolák tevékenységét ezen a területen, mert valóban ahol segíteni kell, mindenütt ott vannak a mi vörösnyakkendős pionír jaink és a kékinges Cslsz-ifjak, akik a szocialista jövő élharcosai. Utat mutatnak ők sokaknak s lelkesedésükkel magukkal ragadják az egészségesen gondolkodó tömegeket Nemzetgazdaságunk szívesen venné, ha a falu ifjúsága megszervezné a libatollgyűjtést és ezzel hozzájárulna a készlet emeléséhez. A falu és a városok helyi rádióleadói hasznos munkát tudnának végezni a szervezés területén, azért, ha a helyi rádióleadók ténylegesen teljesíteni akarják politikai küldetésüket, ne csak a dobolást helyettesítsék, hanem agitáljanak, propagáljanak és szervezzenek, tájékoztassák és irányítsák a tömegeket. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy feltárjuk a rejtett tartalékokat. Ez nem csupán a libatollra vonatkozik, de vonatkozik a színesfémre és a vastartalékokra is. Lássuk csak, nem könnyebb-e a már meglevő vasat, amely sok helyen rozsdásodik, összegyűjteni és fölolvasztani, mint a föld gyomrában bányászni? Volna is sok százezer tonna fém, de nincs, aki összegyűjtse. Nekünk szükségünk van minden kiló nyersanyagra s így a hulladékvasra is. Minden kiló vas hozzájárul ahhoz, hogy több új traktort vagy új ekét tudjunk beállítani szövetkezeteink földjére, a ml földjeinkre. Tanuljunk a szovjet módszerekből és vegyük irányadóul Korabelnyiková gazdaságos takarékossági tevékenységét. Azon kell lennünk, hogy hazánk minden zúgába eljusson a jelszó, hogy minden egyén gazda a saját munkahelyén. Ha ezt mindenki meg fogja érteni és ténylegesen iparkodni fog munkahelyén úgy teljesíteni feladatát, mintha a sajátján dolgozna, — aminthogy ott is dolgozik —, akkor a szocializmuson keresztül a győzelmes kommunizmus felé robogva mindenkinek meg lesz adva a lehetőség, hogy a termelt javakból szüségleteí szerint fogyaszthat. HOKSZA ISTVÁN. Kötelezettségvállalások a CsISz szlovákiai kongresszusára Páldi község (Štúrovo járás) ifjúsági csoportja a kongresszusra készülve munkafelajánlást tett. Vállalta, hogy a tavaszi nagy esőzések következtében megrongálódott községi utakat önkéntes brigádmunkával helyrehozza. Ezt a kötelezettségvállalásukat május 11-én és 12-én teljesítették Az utakjavításában a csoport minden tagja részt vett és jó muunkájuk lehetővé tette, hogy a kora tavasz óta megközelíthetetlen határrészeket újra bekapcsolták a forgalomba. * A gömörpanyiti (Šafárikovo járás) pionírok üveggyűjtési versenyt rendeztek. Ezenkívül átvettek egy konyha- és gyümölcsöskertet. A termelt zöldségeket az óvoda konyhájának ajánlották fel. 170 órát dolgoztak a Földműves Raktárszbvetség számára legelők és rétek tisztogatásánál. Ezenkívül újabb kötelezettségvállalást tettek: A tanév végén, amikor az óvodát a kastélyba helyezik át, gyermekuszodát építenek majd az óvodások számára. A szocialista biztosítás — a szocialista felépítés egyik A kapitalizmus alatt a biztosítás nálunk egyik legerősebb bástyája volt a nagytőkének és az egész kapitalista kizsákmányolási módszernek egyik ágazata. A biztosítás nálunk abban látta legfőbb célját, hogy minél nagyobb vállalkozói nyereségeket érjen el. A kapitalista országokban továbbra is ez a helyz°t. Nálunk, a Szovjetunió állami biztosító intézményének (a „Gosstrach"nak) tapasztalatai alapján és példái szerint a biztosítónak új típusa keletkezett, amelynek működése gazdasági berendezkedésünk szempontjából nagyfontosságú. Most a biztosítás többé már nem üzlet, hanem szocialista intézmény, amelynek az a célja, hogy a szocialista vagyont, valamint a dolgozók személyi és anyagi érdekeit elemi csapások, balesetek és egyéb károk ellen megvédje. A biztosítás hivatása gazdasági rendszerünkben teljesen világos. Benne lelte megvalósítását a biztosítási alap gondolat , amely egybegyűjti a kollektív termelésből félretett azon eszközöket, amelyekre a tervgazdálkodásban a váratlan és előre nem látott események által tönkretett és megrongált értékek újjáépítésére szükség van. Ilyen készenléte^ levő összegyűjtött es:közök megteremtésének szükségességére már Marx is rámutatott, kijelentvén, hogy azok a már említett károk pótlására, valamint ilyen károk kele'kezése elleni sikeres védekezésre szükségesek Ezért az így létrejött és a Csehszlovák Biztosító nemzeti vállalat által kezelt biztosítási alap nem más. mint a Marx által meghirdetett azon követelés megvalósítása, amelynek célja, hogy a szocialista társadalom kollektív termelésének az egyes termelési ágak közötti szétosztása előtt egy tarta'ék — illetve biztosítási alap is alkottasék, hogy az elemi csapások, vagy egyéb balesetek által tönkretett vagy megsérült termelési alapokat újjá lehessen teremteni. 1. A szocialista biztosítás gazdasági életünk egyes ágazatai részére lehetővé teszi a zavartalan tervezést és pontos kalkulációt, mivel az egyes vállalatok nem volnának képesek a tönkretett és megsérült értékek pótlására szolgáló eszközöket is terveikbe felvenni. Ezzel szemben a biztosító a kockázatok kiegyensúlyozottsága alapján pontos terveket készíthet, miáltal a gazdasági egységek válláról leveszi azt a gondot, amit a biztosítási alapba fektetendő illetékek, illetve a biztosítási díj tervezése okozna. 2. A szocialista biztosítás biztosítja a dolgozók elért életszínvonalának megtartását azzal, hogy a vagyonúkban elemi csapások vagy más káros behatás által elszenvedett kárt nem munkabérükből kell pótolniok, ami által életszínvonaluk jelentősen csökkenne. Szerencsétlenség, vagyis halál és baleset esetén is szavatol az életszínvonal megtartásáért. 3. A szocialista biztosítás eredményesen küzd a károk ellen azzal is, hogy felhasználja a károk keletkezésének felderítésében szerzett tapasztalatait arra, hogy javítsa és kiterjessze a biztonsági intézkedéseket és berendezéseket és gondoskodik a már beállított károk kiterjedésének megakadályozásáról. 4. A szocialista biztosítás ellenőrző tevékenységet is fejf ki. A károk okainak és terjedelmének felderítését, valamint a felelősség megállapítását a biztosító szakembereinek apparátusával és sokoldalú tapasztapasztaival pártatlanul végzi el, levonja a szükséges követf-eztetéket Nem szabad, hogy az elszenvedett kár csak egy vállalat ügye maradjon, hanem kell, hogy az egész nemzetgazdaság ügyévé váljék. 5. A szocialista biztosítás egyúttal eszköze a termelőerők további gyarapodásának gazdasági életünkben, mert a biztosító által mozgósított tőkék esetről esetre szocialista felépítésünk pénzelését szolgálják és ezáltal gazdasági tervünk beruházási programmját támogatják. 6. A szocialista biztosítás hatékony tényezője külkereskedelmünknek is és egyike devizaszerű forrásainknak. 1946-végén Csehszlovákia területén 43 belföldi, 22 külföldi biztosító társaság és 418 egyéb biztosító egyesület működött, amelyek 1947 január 1 óta 5 biztosító nemzeti vállalatba voltak tömörítve. Ez azonban csak kompromisszumos megoldás volt és csak az 1948. évi győzedelmes február tette lehetővé az összes biztosítóknak egyetlen nemzeti vállalatba való tömörítését. amivel elértük azt a célt, amelyet a Kommunista Párt maga elé tűzött. Végül meg lehet állapítani, hogy a tervgazdálkodásban a biztosító olyan eszköz, amely a tőke összegyűjtéséről és olyan megfelelő intézkedésekrő' gondoskodik, hogy ez a tőke az elemi csapások és más káros behatások által tönkretett és megrongált termelőerők újbóli felépítéséhez, mint beruházás rendelkezésre álljon és ezzel a tervezett termelés folyamatossága biztosítva legyen. Olyan eszköz a biztosító, amely a dolgozók vagyonában elemi csapás vagy más baleset folytán előállott kárt megtérítve, hozzájárul az egyén jólétéhez és az elért életszínvonal megőrzéséhez és fenntartásához. S. P. Ezt kell nekünk megvédenünk! Mindannyian tudatában vagyunk annak a nagy veszélynek, amely minket az imperialisták részéről fenyeget. Ujabb háborút szeretnének kirobbantani. Ezért kell békeharcunkkal törekvéseikkel szembeszállni. Van mit védeni. Hazánkban rohamlépésben haladunk a szocializmus felé. Hatalmas ütemben épül az ország. Akármerre megy az ember, mindenütt csak építkezéseket lát. Számtalan új gyár, munkáslakás, üzem épül. Népi demokratikus rendszerünk tökéletesen gondoskodik szociális szükségleteinkről is. Ezt kell nekünk megvédenünk. Országunk óriási összeget fordít a munkáskáderek nevelésére, hogy ezekkel a káderekkel helyettesítse azokat, akik nem tudják megtalálni rendszerünkhöz a helyes viszonyt. Rendszerünk harcol az imperialisták harci eszköze, a burzsoa-nacionalizmus ellen, biztosítja mindanynyiunk számára nemcsak a munkát, hanem a kulturális fejlődés lehetőségét is. Ennek tudatában harcolunk a békéért Sztálin elvtárs szavai értelmében, hogy a háborút meg lehet akadályozni, ha a nép kezébe veszi a béke ügyét és a mellett ki is tart. Molnár Géza levezelező, Gúta. Napról napra többet termeljünk Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Angliában és Amerikában is épúgy, mint a többi kapitalista államokban a munkások a kenyérért, a béremelésért harcolnak. És amikor az ezres tömegek kivonulnak az utcára, hogy munkájukért legalább a létlehetőséget biztosító bért követeljék, akkor a rendörök gumibotja, fegyvergolyója válaszol nekik. Az imperialisták azt hiszik, hogy a válságokból egy világháború útján kikecmereghetnek. Ezért akarják kierőszakolni a harmadik világháborút, ezért Indították meg vadállati támadásukat Korea békés lakossága ellen. Ezért fegyverzik fel Nyugat-Németországot. Ml is emlékszünk még azohra az Időkre, amikor sztrájkokkal, tüntetésekkel harcoltunk a kapitalista rendszer ellen. Emlékszünk az első világháborúra is, amelyben embermilliók halála árán gazdagodtak a kapitalisták. Tudjuk jól, hogy ezek a fenevadak meg szeretnék támadni a Szovjetuniót, a népi demokratikus államokat és éppen ezért van szükség arra, hogy mi teljes erőnkkel részt vegyünk a világ békeharcában. Es mit jelent ez számunkra? Ez azt jelenti, hogy napról napra többet termeljünk. Váljunk élmunkássá, újítóvá, normánkat túlteljesítsük és vállaljunk békekötelezettségeket. Ez legyen a mi válaszunk a háborús gyújtogatok terveire. Major Ágoston, levelező, Horní-Černošíce. F Éberségünket nem altatják el! Vannak olyanok, akik a mult után vágynak, akik úgy képzelik, hogy a multat egy új, véres háború segítségével visszaállíthatják. Ezek a lecsúszott kapitalisták mindenre el vannak szánva. Minden alkalmat megragadnak arra, hogy a Szovjet Hadseregtől letört bilincseinket valamiképpen újra ránkrakhassák. Sokan közülük álarcot öltöttek, hízelegnek, mindent elkövetnek, hogy éberségünket elaltassák, a figyelmet magukról eltereljék. De mi ezeket nagyon is jól megismertük, hiába álcázzák magukat. Ezek azok, akiknek azelőtt sokszor a lábuk elé vetettük magukat, munkáért könyörögtünk, hogy puszta életünket fenntarthassuk. De ezek brutálisan elutasítottak minket akkor. Ezek azok, akik apáinkat a frontra küldték, hogy érdekeikért haljanak meg. Jól ki kell nyitnunk a szemünket, ébereknek kell lennünk, hogy leleplezzük osztályellenségeinket. Csak így építhetjük zavartalanul a szebb és boldogabb jövőt. HOLCZER LÁSZLÓ munkáslevelező, Komárom. ai „Szaluul &zÁL" Jlmáti » A Nemzeti Arcvonal lévai csoportjának védnöksége alatt Jilemnickyről, a nagy szlovák íróról elnevezett kultúrotthont avattak fel és ebből az alkalomból a CSEMADOK lévai helyicsoportja előadta Dunajevszkij J>Szabad széU című operettjét. Nagy érdeklődéssel vártuk az előadást, most volt alkalmunk először megismerkedni az operett haladó formájával. Ha operett-műfajról hallunk, önkéntelenül is a polgári színjátszás giccses, szentimentális, limonádé operettjei jutnak az eszünkbe, amelyekben minden benne volt a burzsoá recept szerint, csak a valódi élet nem. Hősei a főúri körökből, a pénzarisztokraták világából kerültek ki és a fő drámai ellentét abból állott, hogy a nagyherceg vagy a bankár beleszeretett vagy egy szegény leányba vagy egy színésznőbe, azaz a legalacsonyabb társadalmi osztályhoz tartozó valakibe, amiért az előkelő család kiközösíti öt. Végül csoda történik, — amit a polgári irodalomban »deut ex machina« (csodás elemnek) neveztek — és a szerelmesek egymásé lesznek. Közben percenként öltöztek és vetkőztek valószínűtlenül pompás és drága ruhákba a szereplők. A szerelmeseken kívül az operett többi figurája a félhülye táncoskomikus volt és a szubrett, a vidám táncos jeleneteket játszó színésznő. Soha nem volt az operett főszereplője dolgozó, soha nem oldották meg a kérdéseket úgy. hogy az leleplezte volna az uralkodó osztályt és azok kiszolgálóit. A darab nem tudatosította a szegényekben, hogy nem szerencse rájuk nézve, ha egy főherceg vagy gróf szemet vet ráiuk. Nem mutatott rá arra, hogy a kiváltságos osztály milyen parazita, milyen elkorcsosodott és nem adott perspektívát az elnyomott osztálynak. A »Szabad szél« című operett szintén a burzsoá világban játszódik le, a mai Olaszország egyik tengeri kikötőjében. A tengerészek sóvárogva nézik a tengert. Már régen nem hajóztak szabaa vizeken, nincs munka. Az angol hajózási társaság vezetői ezt a hangulatot használják ki és másnapra kihajózást ígérnek a matrózoknak egy déligyümölcs-szállítmánnyal. Ä" matrózok között bujkál egy állítólagos színész, akit a rendőrség üldöz, valójában azonban ő Dusán, a hős partizán, aki dalaival forradalmi cselekvő lendületbe hozza a matrózokat és aki leleplezi előttük az angol hajózási társaság aljas politikai munkáját. Felfedi előttük, hogy a hajó, amelyre oly sóvárogva készülnek, nem déligyümölcsöt, hanem fegyvereket szállít az imperialistáknak, a szabadságukért küzdő dolgozók gyitkolására. A matrózok nem szállnak fel a hajóra, hanem nehéz szívvel búcsút mondanak kedves hajójuknak. Ebben a darabban is megvan a szerelmi mag. A szép munkásleány, Stella és Dusán, a megfélemlithetetlen partizán szeretik egymást. Ezt a szerelmet a matrózok pártfogolják és furfangos cselvetésekkel segítik őket a házassághoz. A darab kidomborítja a kapitalista országokban élő matrózok és munkások szabadságvágyát, szolidaritását az üldözött forradalmárral, akinek fejére tízezer dollárt tűznek ki és mégsem hajlandó egyik sem közülük Dusánt följelenteni. A darab leleplezi az aljas kapitalista hajóstársaságot és perspektívát ad a szabadságot szomjazó dolgozóknak a szabadság kiharcolásához. Alakjai mind élő emberek, nem a mult operettfigurái. A zenéje szép, dallamos, mozgósító, egyes részei rövidesen a dolgozók legnépszerűbb dalai lesznek. A CSEMADOK lévai helyi csoportja becsületes és jó munkát végzett. A darab tetszetősen, hűen az író elképzeléséhez volt színre hozva, különösen a csoportjelenetek voltak hatásosak, a karének jó és dinamikus. Miki súgót, az operett egyik legemberiebben megrajzolt alakját, Zórád Aladár, Léva kedvenc műkedvelője, a darab legjobb szereplője játszotta. Groteszkségében is vonzó figura ez a Miki, aki u könnyen komikus mezben komoly, becsületes illegális munkát végez és segíti a bujkáló hős partizánt. Hangja kellemes, tánca könnyed, alakításával kitűnően mulattatta a köznséget. Partnernője, Pepita, akit Misik Magda személyesített meg, a darab mozgató ereje. Ahogy az első felvonásban megjelenik a színpadon, lendületbe jön az operett és a hangulat percről percre fokozódik. Kitűnően táncol, kellemes hangja van, nagyszerűen mozog, szinte hihetetlen, hogy nincs színpadi múltja. Dusán szerepében Búri Józsefet, a széphangú tenoristát üdvözöltük, Stella szerepét Berkes Éva játszotta finoman. felesleges pózok nélkül, illúziót keltöen. A többi szereplő, Nagy László, Mészáros /., Szolgai László, kitűnő típusok voltak. Az egész együttes, kivétel nélkül jól szerepelt s kidomborította • azt, ami a haladó operett lénurge. A díszletet De gr é festő, a CSEMADOK tagia festette. Ez is nagyban hozzájárult a darab sikeréhez. A CSEMADOK a darabbal kultúrbrigádra indul. Turl Mária