Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-16 / 113. szám, szerda

V ľf dg proletárjai egyesü lf etek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPIA Bratislava, 1951 május 16, szerda 2 Kčs IV. évfolyam, 113. szám Népünk boldogságának, még örömteljesebb holnapjának alkotója a mi dicső Csehszlovákiai Kommunista Pártunk l Vilia m S iro k* c/l bratif tanai konmtimisiák /tatafutai ét felelősség telpe£ feladata A szocialista Bratislava, a béke bástyájának felépítése Viliam Široký elvtárs, az SzXP elnökének beszéde Pártunk bratislavai városi konferenciáján Mint már vasárnapi számunkban jelentettük, Bratislavában kez­detét vette az SzKP első városi konferenciája, amelyen határoza­tot hoztak a nagybratislavai pártszervezet megalakításáról és a városi pártbizottság megválasztásáról. A bratislavai kommu­nisták, Szlovákia fővárosának legjobb építői előtt mondott be­szédében Siroky elvtárs, az SzKP elnöke vázolta azokat a fel­adatokat, amelyek a bratislavai kommunisták előtt állnak. Fel kell építeniök a szocialista Bratislavát és a béke bástyájává kell tenniök. Si­roky elvtárs beszédét az alábbiakban teljes egészében közöljük: Elvtársnök és elvtársak! Mai konferenciánknak az a feladata, hogy Brati­slava minden üzemi és helyi pártszervezetét egy városi pártszervezetbe tömö­rítse és konkréten lefektesse azokat a nagy országépítő és pártfeladatokat, Bratislava minden polgára - a kéke aktív harcosa amelyek a CsKP Központi Bizottságának áprilisi üléséből következnek és meghatározza ezen feladatok megvalósításának formáit és módszereit Brati­slavában. Ezenkívül mai konferenciánknak a bratislavai pártmuka élére az SzKP városi bizottságát kell állítania, amely hivatva lesz arra^ hogy Szlová­kia fővárosának, Bratislavának felépítésében és fejlesztésében vezesse és irá­nyíítsa a bratislavai kommunisták munkáját. Rendkívül szép és felelősségteljes feladata lesz ez. Felelősségteljes azért, mert Bratislava jelentősége nem korlátozódik a város határaira. A Párt jó vagy rossz munkája Bratislavában jelentős mértékben befolyásolja Szlovákia falvainak átépítését, a szocialista iparosítás feladatainak sikeres teljesítését. Ezek a körülmények nagymértékben kiemelik mai konferenciánk jeletőségét. Ez tehát rendkívül szép és fele­lősségteljes feladata lesz. Felépíteni a szocialista Bratislavát, a béke ís szocializmus szilárd és megdönthe­tetlen bástyáját a Duna és a Morva öszef olyasának ősidőktói fogva oly jelentőségteljes pontján. Bratislava történelme rendkívül mozgalmas és gazdag. Ádáz osztály­harcok és nemzetiségi viszályok tör­ténete ez és Bratislava fejlődése hű­séges tanúbizonysága annak, milyen rendkívül nehéz körülmények között védelmezte a szlovák nép puszta lé­tét, alakult ki nemzetté és hogyan érte el végül az igazi szabadságot és a teljes függetlenséget a cseh nemzettel való állami egységben. Bratislava történelmében egy dá­tum áll az első helyen. Olyan nap ez, amely örök időkre arany betűk­kel íródott be Bratislava annáleszei­be. 1945 április 4-e ez a nap. Bra­tislava felszabadításának napja a dicsőséges Szovjet Hadsereg által. (Hatalmas taps, a jelenlévők éltetik a Szovjet Hadsereget.) E napig Bra­tislava tipikus kapitalista város volt. A tőkések, a nagybirtokosok, spe­kulánsok, gazdag kereskedők, léhű­tők és az élősködők ezernyi fajtájá­nak eldorádója volt. Egyúttal a dol­gozók számára a nyomor és a mun­kanélküliség városa. A féktelen nem­zetiségi uszítás városa, amivel a bur­zsoázia állhatatosan próbált éket verni a dolgozók közé, hogy ne tö­mörülhessenek a közös burzsoá elle­ni harcba. Bratislava az elnyomás központja volt, ahonnan Szlovákia dolgozó né­pe semmi jót nem várhatott. Itt összpontosult az első köztársaság alatt a csehszlovák burzsoázia el­nyomó állami gépezete s itt volt a x ügynevezett Szlovák Állam alatt a Hitler-ügynökök székhelye. Sok jelenlévő elvtárs még emlék­szik arra, milyen nehéz körülmények között szervezte Pártunk a bratisla­vai proletariátus harcát a szégyen­telen kizsákmányolás, a tőkés élős­ködők ellen. Szervezte a bratislavai Kábelgyár, Cérnagyár, Matador, Da­nubius, az építőmunkásság, a mun­kanélküliek harcát, dicsőséges har­cokat, amelyekben megacélosodott és felnőtt a bratislavai kommunisták kádere. Igen, elvtársnők és elvtársak, Bra­tislava, a fasiszta rablóbanda, a kis­polgári begyöpösödés, a soviniszta uszítások reakciós fészke, Bratisla­va, amely a becsületesen dolgozók­nak csupán a gumibotokat, éhséget és nyomort adott, ez a Bratislava eltűnt a föld színéről és hála a Szov­jet Hadsereg győzelmes felszabadító hadjáratának (hatalmas taps) Bra­tislava ura és gazdája a dolgozó nép lett. És írni kezdte a dolgozók Bra­tislava] ánik új történelmét. Ezért ma, ezen a városi konfe­rencián lehetetlen, hogy ne emlé­kezzünk vissza újból szeretettel és hálával nemes és hős felszabadítónk­ra, a dicső és legyőzhetetlen Szov­jet hadseregre (hosszantartó taps, felkiáltások: „Éljen a Szovjet Had­sereg!"), amely itt Bratislavában is magas katonai művészetének kiváló tanújelét adta és hatalmas csapásai­val nemcsak kiűzte a német meg­szállókat, hanem jelentősebb károk­tól megmentette a várost és így megkönnyítette az újjáépítés müvét. Igen, mély hálánk és szeretetünk jár a szovjethősöknek, akik szabadsá­gunkért vérüket ontották, hálánk és szeretetünk az egész szovjetnépnek és népeink nagy barátjának, tanító­mesterének, Sztálin elvtársnak. (Vi­haros taps, lelkesen éljenzik Sztálin elvtársat.) Mindannyian tudjuk, hogy odaadásunk, hűségünk és há­lánk a legjellemzőbben abban nyil­vánul meg, ha még nagyobb erőfe­szítéssel és lelkesedéssel folytatjuk hazánk szocialista felépítését, a szo­cialista Bratislava megteremtését. (Taps.) Még élénken él bennünk a felsza­badítás utáni Bratislava képe. Ha­talmas munkát végeztünk el ez idő­től fogva és egész Szlovákiához ha­sonlóan Bratislava is átéli a gazda­sági, szociális és kulturális fejlődés viharos korszakát. Bratislavának ép­pen úgy, mint az egész Köztársaság­nak, szüksége van a békére, szük­sége van arra, hogy a nemzetközi politika vitás kérdései megoldást nyerjenek. A békéért folytatott harc­cal kapcsolatban fontos, hogy a bra­tislavai kommunisták jól felfogják Bratislava fekvésének kérdését, hogy megértsék azt, hogy a béke és szo­cializmus táborának előretolt vártá­ján állnak és ezért a békéért folyó harcban feladataik rendkívül na­gyok. Nagyok a feladataink a bé­kéért folyó harcban, tekintettel az imperialisták növekvő háborús elő­készületeire, amelyre isuaét figyel­meztetett bennünket a Világ Béke­tanácsának jelentős ülésezése, amely Koppenhágában folyt le május 5— 7-ig. A Béketanács határozata is­mét újból sürgetően figyelmeztet ar­ra a komoly veszélyre, amely a vi­lágbékét az imperialisták őrjöngő háborús uszítása következtében fe­nyegeti, akik meg akarnak akadá­lyozni minden komoly tárgyalást és a fegyverek erejére akarják bízni a döntést, arra a veszélyre, amely a békét a kapitalista államok háborús költségvetéseinek és fegyverkezési versenyének fokozásával fenyegeti. A Világ Béketanács határozatának szavai arról, hogy minden nemzet sikerrel biztosíthatja nemzeti biz­tonságát, ha fokozza tevékenységét és erőfeszítését az öt nagyhatalom békeegyezményének megkötéséért, teljes mértékben érvényes számunk­ra Is. Bratislava népének békehang­ja hatalmasan kell, hogy megnyilvá­nuljon a népszavazás idején, amely május 26-tól június 16-ig fog lefoly­ni és amely alkalommal minden pol­gár kell, hogy világosan elutasítsa az amerikai imperialisták politiká­ját, amely Nyugat-Németország új­rafelfegyverzésére irányul és köve­telje a vitás kérdések megoldását az öt hatalom békeszerződésének megkötésével, kell, hogy elítélje az amerikai imperializmus áruló laká­jait, a szlovák és cseh emigránso­kat. Ebből adódik a bratislavai kom­munisták feladata a béke védőinek mozgalmát minden formájában el­terjeszteni itt Bratislavában. Fej­lesszék ezt a mozgalmat úgy, hogy minden bratislavai polgárt nyerje­nek meg a béke aktív harcosául. Haladjunk Szlovákia szocializmus felé vezető dicsőséges menetének élén Bratislavának jelentős a szerepe Szlovákia iparosításában is. Bratis­lava ipari és közlekedési gócpont, Szlovákia politikai és közigazgatási központja. Szlovákia meggyorsított iparosítása a szocialista Bratislava meggyorsítot felépítését is jelenti. Kétségtelen tény az, hogy Bratisla­va az elmúlt hat esztendő folyamán viharos fejlődésen ment keresztül. Az ipari termelés, a városi és vasúti forgalom, kereskedelem, a szociális és kultúrberendezések, iskolaügy és a kultúrélet mai állapota jelentékeny mértékben meghaladja azt a szintet, amit a burzsoá Bratislava elért és semmiképpen sem hasonlítható ösz­sze azzal. Nem beszélve arró, hogy azelőtt minden, ami Bratislavában történt, mindenekelőtt a burzsoáziát és módos kiszolgálóit szolgálta. Fel­tételezem, hogy a bratislavai kom­munisták is megtanulták azt, hogy sohasem elégedjenek meg az elér­tekkel és töltse el őket az a szilárd edhatározás, hogy feltartóztathatat­lanul előre és csakis előre menje­nek. (Taps.) És amikor így tekin­tünk munkánk minden, szakaszán a mai helyzetre, ha ezt az ötéves terv fokozott feladatainak szempontjából, Szlovákia meggyorsított iparosításá­nak szempontjából nézzük, teljesen világossá válik, hogy erősen fokozni kell az ütemet, hogy minden szaka­szon jelentősen kell javitani a mun­kát, ha nem akarjuk azt, hogy Bra­tislava ebnaradjon a szocialista or­szágépítésben, ellenkezőleg, ha azt akarjuk, hogy Bratislava Szlovákia szocializmus felé vezető dicsőséges haladásának élén meneteljen. (Hosz­szantartó taps.) Mindenekelőtt javítani kell a mód­szereket az iparban és fokozni a munka termelékenységét a termelés­ben. Mindaz, amit a Központi Bizott­ság ülésén erről mondottunk, teljes mértékben érvényes a bratislavai üzemekre is. Mindenekelőtt a szo­cialista munkaverseny megszervezé­séről, a munka új, magasabb formái­nak bátrabb és rendszeresebb fej­lesztéséről, legjobb élmunkásaink és újítóink tapasztalatainak gyorsabb elterjesztéséről van szó. Ismeretes, hogy a bratislavai üzemek már sok kiváló példát szolgáltattak a mun­kások kezdeményezésének fejleszté­se, a munka termelékenységének emelése terén. Bár Bratislavában most tíz élüzem van, amelyek közül a Kablo és a Gumón a májustkö­szöntő versenyben váltait élüzemek­ké, világosan kell megmondani, hogy továbbra is változatlanul az a főfel­adat, hogy jobban és tökéletesebben szervezzük meg az üzemek munká­ját, mindenekelőtt a szocialista mim­versenyt és benne a munka maga­sabb formáinak legszélesebb elter­jesztését, mert ez a fő és legfonto­sabb eszköz ahhoz, hogy biztosítsuk aa ötéves terv felemelt termelési fel­adatainak teljesítését. Ez kivétel nélkül minden üzemre áll és élüze­meinktől elvárjuk, hogy továbbra is mutatni fogják az előrevezető utat. Eegjobb üzemeinkre támaszkodva egész iparunkat fejleszteni akarjuk és ezért kifejezzük azt a követelést, hogy legjobb üzemeink is gondoskod­janak arról, hogyan javítsák mun­kájukat, hogyan sajátítsák el töké­letesebben a munka új módszereit, amelyekről a CsKP Központi Bizott­ságának határozata szól. Módszerek ezek, amelyek kompromisszum nél­kül mozgósítják az összes tartaléko­kat a munkafolyamatba, amelyek felhasználják a szocialista tulajdon adta minden előnyt és lehetőséget, a munka szocialista megszervezését a technikai haladás gyors biztosítására, a munka termelékenységének állan­dó emelésére. Mellőzük a rohammunkát Ismeretes, hogy még sok olyan üzem van, közöttük bratislavai üze­mek is, amelyek rohammunka árán teljesítik a tervet, vagyis a hónap utolsó napjaiban minden erejük moz­gósításával, túlórák beiktatásával és más rendkívüli intézkedésekkel. Ilyen módszerrel természetesen egyetlen üzem sem élhet soká. Hi­szen mi a munkánk mai ütemét nem tekintjük határnak, ellenkezőleg, ál­landóan szemünk előtt tartjuk a szocialista munka magas termelé­kenységét a Szovjetunióban és el akarjuk érni, el kell érnünk az ipari fejlődés még gyorsabb ütemét, amit feltétlenül el is érünk roham­munka nélkül is, ha megtanuljuk munkánk jobb megszervezését, ha megtanuljuk szervezni, kifejleszteni és a termelésben teljes mértékben érvényesíteni munkásosztályunk és Az ipar áprilisban: 103*1% Az Állami Tervhivatal az Állami Statisztikai Hivatal jelentése alapján a következő jelentést adta ki az ipar 1951 áprilisi tervének teljesítéséről: Az ipar a nevezett feladatokban 1951 áprilisában 103.1 %-os teljesítményt ért e'. A nehézipar a tervet 102.8%-ra tel­jesítette. A könnyűipar 104.3%-ra, az 1 élelmezési ipar pedig 101.8%-ra teljesí­tette a tervet. Az ipari termelés (élelmezési iparon kívül) április hónapban a mult évhez viszonyítva 10.2%-kai emelkedett. A nehézipar 12.8%-kal, a könnyűipar ter­melése pedig 5.1 % -kai emelkedett. Az év elejétől az ipari termelés ter­vét 101.2%-ban teljesítették. A nehéz­iparban a tervet 101.6%, a könnyű­iparban 101.9% és az élelmezési ipar­ban 99.2%-ban teljesítették. Az egyes iparágakban áprilisban a te ^feladatokat a következőképpen tel­jesítették: Iparág: a terv teljesítése %-ban szén 101.4 érc és nafta 78.1 energetika 99.1 kohászat 101.4 nehézgépipar 106.2 járművek és repülőgépek 100.4 finom gépipar 101 általános gépipar 108.1 vegyiipar 107.7 építkezési anyagok és kerámia 107.7 üvegipar 106.6 faipar 99.4 papíripar 105.0 textil és ruházati ipar 105.5 bőrfeldolgozó és gumiipar 102.1 mííszakiaink kiváló kezdeményezé­sét. Április 30-án a kitüntetett élmun­kásoknak mondott beszédében Gott­wald elvtárs néhány, a szocialista munkaverseny további fejlődésére fontos feladatra mutatott rá. Az első feladat az, hogy minden üzemben biztosítsuk az elért teljesítmény he­lyes értékelését. Gottwald elvtárs megjegyezte, lu^y a normák terén mutatkozó ismert hiányok miatt „a rossz munkások és léhűtők gyakran elbújnak a jó munkások 1mögé és a jó munkásokat nem jutalmazzák ér­dem szerint". A normákban és a munkafolyamatban mutatkozó hiá­nyok eltávolítására nincs jobb alka­lom, mint a szocialista munkaver­seny értékelése. Néha megtörténik az, hogy a szocialista munkaverseny értékelésénél gépiesen kiszámítják a százalékokat, de nem kutatják, váj­jon nem indulnak-e ki helytelen alapból, vájjon nem rossz, lágy nor­mákról van-e szó. Természetesen nagy hiba az, ha a szocialista mun­kaversenybe nincsenek bekapcsolva a műszaki munkások, a mesterek és az akkordosok. E hibák eltávolítása nélkül a szocialista munkaverseny helyes fejlődése nem biztositható. Gottwald elvtárs továbbá figyel­meztetett a rendes előkészület és a munka megszervezésének fontossá­gára. A rossz előkészítés egyenesen lehetetlenné teszi a szocsialista mun­kaversenyt, mert eredménye i előre értékteleníti. Mi haszna a magasabb teljesítménynek, ha azután a mun­kások néha órákig várnak a kővet­kező anyagra? Mi haszna van a ma­gasabb teljesítménynek egy osztá­lyon, ha a többi osztályok szűk ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom