Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-14 / 88/2. szám, szombat

m sm 18RL M t JCiS DCatafJn kázaPPcigiL Iparunk kenyere: a szén A Magyar Filmhéten bemutatásra került filmek közül a Kis Katalin házassága érdemli meg a legnagyobb figyelmet. Olyan területet érint ez a film, amelyet a magyar filmművészet eddig elhanyagolt: a dolgozók magán, életét, családi életét és munkájuk kölcsönös viszonyát. Mindennapi kérdéseket, tehát amelyekre helyesen rávilágítani annyit jelent, mint utat mutatni ahhoz, hogy dolgozóink jobban igazodhassanak problémáikban. A film budapesti bemutatója alkalmából a kritika Révai József elvtárs, aak alábbi szavait idézte: „Aki ismeri az életet, tudja, menynyi nehézség, sőt konfliktus származik a családban, férfi és nő viszonyában éppen annak következtében, hogy a szocialista átalakulás felforgatja a r é g i családi életet, a férfi vagy a nő termelő és közéleti munkája egyiknek vagy másiknak gyorsabb fejlődése miatt válságokat idéz elő — az irodalom kötelessége megmutatni ezeket a sokszor fájó és nehéz problémákat és segíteni kialakítani a családi, a szerelmi élet. nek a mi új erkölcsünkre épülő, valóban emberi formáit." A magyar filmművészet ebben az új filmjében a szovjet példákon okulva . már nyomatékkal mutat rá arra, hogy a szocializmus építőjének is vannak családi problémái, van magánélete és ez a magánélet magasabb erkölcsű s ugyanekkor a munkával, a termeléssel szorosan összefügg. Varga József, fiatal szövőmester, a Kis Katalin házassága című film férfifőhőse, feleségül veszi Kis Katalin munkáslányt. Az anyakönyvvezető előtt az újdonsült menyecske odafordul az egyik tanúhoz, Barna Gáborhoz, a textilgyár párttitkárához, vájjon most, hogy Varga Jóska felesége lett, nem vehetik-e fel tagjelöltnek. — A párttagságot ki kell érdemelned —• inti meg mosolyogva a párttitkár. — Munkával, tanulással... Azzal, hogy megkomolyodsz. — De hiszen már asszony vagyok! ' — Emberré kell lenned. Igaz emberré — feleli Barna Gábor. Es a film a továbbiak során elmondja, Kis Kata igaz emberré válásának minden mozzanatában hitelesnek érezhető történetét. A fiatal házaspár a Balaton partján tölti házassága első hetét. Aztán beköltözik egy fürdőszobás és minden kényelemmel ellátott élmunkáslakásba. Ez az indulás arra vall, hogy Vargáék boldog családi életet fognak élni, azonban nem így történik. Kis Katalinban ósdi, kispolgári elképzelések élnek a házasságról. A kötője mellett csücsülő férjről ábrándozik és lázadozik az ellen, hogy Jóska a gyári munkája mellett pártmunkát végezzen s a falujárás is lekösse. A termelésben, a munkájában pedig ugyanilyen avult felfogások miatt csúnyán lemarad. Egyszóval minden kedvessége mellett szűk látókörű és önző kis teremtés ez a Kata, aki megorrol a férj kritikája miatt, amit az a nyilvánosság előtt gyakorol. Hol a hiba? Egyedül csak Kata volna a hibás abban, hogy házasságuk kátyúba kerül? Hibás természetesen a férj is, aki a gyárban jó pártmunkás, mindenkinek készséggel segít, de otthon türelmetlen az asszonyával, nem törődik azzal, hogy haladjon, lépést tartson vele, nem neveli, nem vezeti, mintha a jó „népnevelő otthon szabadságon volna." A házaséletnek ez a helytelen felfogása arra vezet, hogy egy összetűzés után Jóska ingerült válaszára Kati feleletként összeszedi cókmókját és hazamegy szüleihez. Kis Katának, aki máskülönben őszintén szereti férjét. Barna Gábor párttitkár mutatja meg a helyes utat. A film legszebb jelenetében Barna meglátja Katát, aki a faliújságról le akarja tépni a lemaradását kigúnyoló karikatúráját. — Mondd, Kata, szeretsz te valaktj a Jóskádon kívül? — kérdi Barna Katától. — Persze, hogy szeretek. Mamát, meg papát, meg magát is Barna bácsi, meg... — Nagyon kevés. Én is szeretlek téged, de rajtad kívül sokmillió embert a világon. És ők is engem. Ez nagy szó. Segítenek a munkámban. Én meg nekik igyekszem segíteni. Az örömeink is közösek. Sebesné Is így van vele. Ha 140%-«t csinál, biztos, nemscak a péncnek örül, meg a dicsőségnek, hanem tudja, hogy ezzel segíti a francia munkásokat, a kínai katonákat, az egyszerű embereket az egész világon. És azok még több szeretettel fognak rá gondolni. De nemcsak rá, rád is. E jelenet kezdetén Barna titkárnője jön és jelenti, hogy Barnát telefonon hívja a felesége. Kata azt hiszi, hogy Barna most nyomban ott fogja hagyrg őt, ám nagy csodálatára nem ez történik. Barna későbbre "halasztja a fcdeí 03^ í«zélgetés.t és ekkor Kate csodálattal tapasztalja, hogy a hajnaltólnapestig elfoglalt pártitkár előtt ő és az ő kis magánélete fontosabb, mint a feleség. De vájjon csak az 5 magánéletéről van-e szó és nem többről, arról a lényegTŐl, amely új embert, igazi közösséget formál? És Kata elindulhat azon az úton, amelyet a párttitkár mutat. Résztvesz a brigád munkájában, a továbbképző tanfolyamon s lassan megtanulja azt, hogy az egyéni boldogság és a közösségért végzett munka szorosan összefüggnek egymással. A film utolsó jeleneteiben lejátszódó taggyűlésen, ahol Kata tagjelöltségét tárgyalják, Kata már új emberként áll előttünk. De megváltozott Jóska is, akit közben a Párt bizalma vezető helyre állított. Barna Gábor mély embersége neki is útat mutat és megtanítja arra, hogy a jó népnevelő otthon is népnevelő. És az egymásra talált fiatalok előtt most már valóban megnyílik a dolgozó, építő ember boldog és szép életútja. Máriássy Judit, a film forgatókönyve írójának és Máriássy Félix rendezőnek nagy érdemük, hogy hiteles vonásokkal mutatják be a dolgozó ember küzdelmes mindennapjait, harccal és szépséggelteli életútját És különösen dicsérhetjük, hogy igen jellemzően sikerült a harcok, a győzelmek központjába a Pártot állítani. Sikerült ez különösen a Pártot képviselő Barna Gábor nagyon rokonszenves, emberi alakjában, aki megértő, igaz barátként áll a munkások mellett, aki minden gondjuknak tudója, úgyszólván lelke az egész üzemnek, mozgatója a cselekménynek s minden szavát és tettét az osztálya iránti mély szeretet hatja át. De a Pártot képviseli kívüle a Béres-brigád és Varga Jóska épúgy, mint Baranyai technikus és a munkások élenjárói. A Párt közössége, igaz kommunista közösség ez, egy nagy kommunista család közössége, amely örömmel és szeretettel fogadja magába Katalint. Az egészséges derűt keltő, nevelve szórakoztató filmnek nagy erényei mellett akadnak hibái, fogyatékosságai is. így bizonyos sematizmus mutatkozik a mellékalakok ábrázolásában. A Béres-brigád egyes alakjai nincsenek kellően jellemezve, mint egy tojás a másikhoz, úgy hasonlítanak egymáshoz. A rendező aztán túlságosan előtérbe helyezi a Kis házaspárt és nem egy jelenetben a munkásélet realitásától teljesen távolálló kispolgárias elemet keveri a képekbe. A film egyik munkásnézője utalt igen találóan erre a hibára: a fiatalok szerelmének beállítása hamis, édeskésen kispolgári és nem jellemző a munkásember szerelmére, amely tiszta, egyszerű, kevésszavú és nemes Annál kirívóbb ez a hiba, mert hiszen a magyar filmművészet már bebizonyította, hogy ilyen feladattal nagy sikerrel meg tud birkózni. Gondoljunk csak a Talpalatnyi föld asszonyszöktető Góz Jóska megkapó kedvességére, fiatal emberi tisztaságára és szíve melegére. Góz Jóska az egész faluval dacolva a lakodalomról „elrabolja" a szíve párját, Marikát. De mikor keze a lány pruszlikjához nyúl, hogy kigombolja, egy lágyan kérő szava van csupán: „Segíts! ...." Egý ilyen poétikus, gyöngéd és életet lehelő jelenet mennyivel különben állítja elénk a dolgozó ember igaz jussát: a tiszta szerelmet! Nem érezteti aztán a film kellően, hogy az üzemben van élmunkásmozgalon és munkaverseny. És igen lényeges hiba szerintünk, hogy amikor a szovjetgépek munkaelindulás előtt állnak, Gortvai, a gyár reakciós főmérnöke, akiben régóta sejtik az osztályellenséget, előzőnapi felmondás után reggel hat óia előtt besétálhat a szövőterembe s ott szabotázsakciót hajthat végre. Az éberségnek ez a hiánya elképzelhetetlen és nem motiválható azzal, hogy az üzem munkássága még nem szerezhetett tudomást a feimondó levélről. Az igazság az, hogy az osztályellenség eltávolításának futótűzként keJl elterjednie a gyár dolgozói között már abban a pillanatban, hogy elhatározták, s a felmondólevelet lediktálják. Feltételezhető, hogy a gyárban, mint minden nagy és fontos üzemben, létezik üzemi őrség, amely szigorúan ügyel arra is, hogy kinek van belépése a gyár területére. Helyesebb lett volna ezt a felmondólevelet nem beleilleszteni a film történetébe csupán azért, hogy Gortvai a feleségének néhány reakciós mondást mondhasson, amivel teljesen lemezteleníti és elárulja magát. Ha elmarad a felmondólevél, nem érezzük annyira az éberségnek ezt a szembetűnő nagy hibáját. Egyébként tele van mesteri részekkel a film, mint például Kata édesanyjának ismerkedése az új lakás fürdőszobájának csapjaival, Gortvai játéka a szabotázsakció előtt, vagy a már részletezett jelenet Kata. öntudatra ébredésével, végül a pártgyűlés rövid, de találó felszólalásaival. És különös dicséretet érdemelnek a színészek, akiknek élén Pécsi Sándor áll, aki Barna Gábor párttitkárt meggyőző hittel ábrázolja, hogy érezzük: kommunista ember. És kitűnő Mészáros Agi is a főszerepben. Kitűnő, amikor a maradi, ósdi felfogású duzzogó asszonyt játssza és alakítása megrendítő, amikor például elvégzett munkája után a második váltást vállalja ,és fáradtan, de boldog, felszabadult mosollyal tekint szét a munkateremben. Ez a mosoly már a felszabadult ember .a felszabadult munka felett érzett örömének mélyből fakadó derűje. Szirtes Adám, Varga Jóska szerepében már kissé színtelenebb. A mellékszerepekben Gobbi Hilda és Makláry Zoltán öreg házaspárja tartozik a film legjobb alakításai közé. Más az ő életük is, mint amilyennek indult, ezt mondják a film egyik szép jelenetében és ez a megmásult, szebbé vált élet sugárzik valóban játékukból. Az ellenséges házaspárt Ajtay Andor és Ladoremszky Margit játsszák kitűnően. Összegezve elmondhatjuk, hogy a Kis Katalin házassága olyan film, amelynek nevelő hatása elvitathatatlan. Realizmusával, művészi színvonalával és eszmei mondanivalójával a magyar filmművészet egyik legkiválóbb alkotásának tekinthetjük. A dolgoaó ember törekvéseiről s a boldogság felé vezető útjáról ad nevelő formában számot és ezért a legmelegebben ajánlhatjuk dolgozóinknak az új magyar filmművészetnek ezt a kimagasló alkotását. Egri Viktor. c/l báttijásmwiv4%$ színháza Az anzsero-szudzsenszki színház a Kuznyeck-medence legfiatalabb színháza A színház a mult évben nagy vendégkörutat tett Bejelovoban, Kiszelevszkben és a terület egyéb ipari városaiban. Előadásait több mint 40 ezer ember nézte végig. Az előadásokat követő vitákon a nézők egyhangúlag azt a véleményt juttatták kifejezésre, hogy a színdarabok eszmeisége tökéletesen megfelel a követelményeknek, a színház igazgatósága a műsort hibátlanul állítja össze s ezzel jelentősen hozzájárul a szovjet színházi kultúra fejlődéséhez. A téli hónapokban a színház társulata saját épületében tartja előadásait. Esténként a város lakóinak százai indulnak az anzsero-szudzsenszki Komszomolról elnevezett színház emeletes, fényárban úszó palotája felé. Egymásután gördülnek a legtávolabbi bányatelepekből is a gépkocsik az épület elé. A bányászváros dolgozói szívük mélyéből szeretik a színházukat. Az előadások állandóan zsúfolt nézőtér előtt zajlanak le. A színház művészei mindent megtesznek, hegy a nézőkkel való kapcsolatukat minél jobban elmélyítsék. En"nek érdekében művészi beszámolókat tartanak a bányákban és gyárakban, a helyi rádióállomás pedig rendszeres wifewszáiTífeéíft iktatja be » »Szinh áz a mikrofon előtt« című előadássorozatot. A színház művészeti tanácsában a művészi dolgozók mellett szép számmal foglalnak helyet a helyi értelmiség képviselői és a bányászok. A nézők tevékeny segítséget nyújtanak a színház kollektívájának. Tanácsokkal, saját tapasztalataik megismertetésével, bírálatukkal rávezetik a színház igazgatóságát és művészeit arra az útra, amelyen a bányászok érdeklődését legjobban kielégíthetik. Az utóbbi két évben a színház számos nagyszerű szovjet színpadi művet mutatott be. így bemutatta Fagyejev »Ifjú gárdá«-ját, Szopko »Második frontért« című színdarabját, Pavlenko »Boldogság« című művének színpadi változatát. A szovjet írók művei mellett az orosz klaszikusok is bőven kapnak helyet a színház műsorában. A színház nagy gondot fordít a fiatal színészek nevelésére, irányítására is. A fiatal művészek fejlődésének biztosítását szolgálja a színház könyvtára, valamint a rendezőnek és az idősebb művészeknek állandó gondoskodása. Az anzsero-szudzsenszki színház jó munkáját bizonyítja az is, hogy a Kuznyeck-medence szính'zai közül ennek a színháznak az együttese nyerte el a Vörös Zászlót, melvet a művészeti bizottság tűzött ki az évad legjobb eredményt elért művésaí együttesének. 1 A komszomoiista Vaszilij Kuesert, a „Csisztjakov-iuitracit" hármas számú bányájában dolgozó szénkombájn gépészt jól ismerik a Donyecmedence bányászai. Nevét beírták az Ukrajnai Lenini Komszomol <lís/,kimyvébe azért, mert a kombájn magas munkatermelékenységének elérésére új rminlíamódszereket és észszerüsitést vezetett be. A Komszojnolszkája pravda munkatársának, Vasziüj Kucsemek, munkájáról a következőket mondotta: — Mi a rádión keresztül hallgattuk a bányaipari minisztériumnak Sztálin elvtárshoz tett jelentését arról, hogy a bányászok határidő előtt teljesítették az ötéves tervet. Nagyon kellemes volt ezt hallgatni, meleg lett tőle az ember szíve, hiszen némi részünk nekünk is van ebben a győzelemben. Az 1950-es év tervét a mi brigádunk már nagyon régen, még az év befejezte előtt teljesítette. 4597 tonna szenet termeltünk terven felül. Az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság Legfelső Tanácsa választásaink tiszteletére 400 tonna szenet termelt ki brigádunk. Ez több mint három norma. Ilyen eredményt eddig még sohasem mutatott fel a mi brigádunk. Nem felejtjük el mi azt, hanem mindig szem előtt tartjuk, hogy minél több a szén, annál erősebb országunk. Vájjon nem segítettek-e a mi terven felüli szenünket szállító vasúti szerelvények a vasutasoknak, az olajipari dolgozóknak, az ország villamosításán dolgozó munkásoknak is abban, hogy határidő előtt teljesítsék az ötéves tervet? Amikor világosan látja az ember, hogy sriilyen sok függ saját munkájától, olyan akarat, olyan energia gyűlik fel benne, hogy a hegyek elmozdítására is képes. Nem elég kívánni a munkát, kellő akarat szükséges hozzá és ha ez megvan, akkor jelentékenyen rövidebb a technikához, -a tudáshoz, a magas munkatermelékenységhez vezető út. Én az ipariskolából egyenesen a bányába kerültem. Azóta már két esztendő - múlott el. A bányában kitanultam a lakatosságot... aztán megérkezett az első szénkombájn. Meg akartam tanulni ennek a csodagépnek a vezetését. Bizony sok munkába került, míg megtanultam bánni a kombájnnal. Eleinte nem úgy ment a dolog, mint ahogy szerettem volna. Egy hónap alatt nem termeitemi 5000 tonnánál több szenet, most háromszor annyi a termelés, sőt a 16.000 tonnát is eléri. Nagyon hasznos gép ez a mi szénkombájnunk. Mi a Donyec-medence leghosszabb j kombájn-frontján dolgozunk. Valamennyien — hatan vagyunk a brigádban — vegyes szaktudást sajátítottunk el. A munkanap elején segítőtársammal együtt ellenőrzöm a gépet, meggyőződöm arról, hogy rendben vannak-e a legfontosabb részek, mindenekelőtt a golyóscsapágyak és a rakodó (lapátoló) motorja. Egy műszak alatt kétszer kenjük a kombájn réselő körmeit és irányitó berendezését. Ezért nem fordul nálunk elő törés és fennakadás. Mi „Donbasz"-unkat a legmagasabb — a harmadik és a negyedik sebességen járatjuk. A kombájn működésének gyorsaságát a rétegektől függően szabályozzunk. A termelés szempontjából nagy jelentősége va

n az üres csillék és a bányafa hozzánk szállításának is. Most a brigád által kidolgozptt grafikon szerint pontosan kapjuk már az üres csilléket. Azelőtt baj volt a transzportőrrel is. A segédmechanizmusok sokáig nem tudták feldolgozni a brigád által kitermelt szenet. Nagyobb teljesítőképességű transzportőrt szerkesztettünk, hogy a kombájn munkájában ne legyen fennakadás és munka közben ne legyünk kénytelenek vele leállni. Nagyon becsüljük a mi „Donbasz"-unkat, de meg kell mondani, hogy nem minden tetszik nekünk rajta. A gyakorlat bebizonyította, hogy a motor nem elég nagyteljesítményű és gátolja a széntermelés fokozását. A fiatal KSnyászok merész ötletet adtak a mi műszaki dolgozóinknak. Azt ajánlották, hogy kapcsoljanak két motort a kombájnra. Ez az ötlet megvalósult és most már sokkal jobban megy a munka. Nem elégített ki bennünket a kombájn lebocsátási irama sem. (Az a gyorsaság, amellyel az üres járat alatt a megfelelő alacsony fejtési szintre visszaeresztik a kombájnt.) Kétszer akkorára hosszabbítottuk meg a vontatósodronyt és így a kötéltartó feszítő támfát, most már nem tizenötször, hanem csak hatszor kell áthelyeznünk. Ezzel legalább 4 órát takarítottunk meg. Javaslatomra tökéletesítettük akombájn rakodóját (lapátolóját) is és széndaraboló tárcsákat szereltünk rá. Meg kell mondani, hogjy összes észszerűsító' és tökéletesítő javaslatainkat a „Donbasz"-kombájnt gyártó gorlovi gyár elfogadta. Többször utaztunk Gorlovba, hogy megtekintsük, miképpen készül el ez a bonyolult gép, de a gorloviak is sokszor jártak nálunk, hogy közvetlenül a bányában. munka közben tekintsék meg a szénkombájn működését. így harcoltunk a kombájn gyorsütemű működéséért. Meg kell azonban mondani, hogy nemcsak a gyors elöremozgásról van szó. Az is sikerült nekünk, hogy fokozzuk a gép működési időtartamát és 40 százalékkal csökkentsük a vesztegléseket. A bányában először nekünk sikerült a front cyklusos grafikonjának a betartása. A bányában dolgozó kommunisták és komszomolisták, a gazdasági dolgozók és a szakemberek mindig és mindenben támogatják a brigád kezdeményezéseit. A Komszomol Bizottság kiegészítette a hármas számú tárnában dolgozó ifjúsági brigádot, amely sokáig elmaradt, de azóta teljesiti a tervet. Az ifjúsági műszaki szakemberek a munkarészleget az élenjárók sorába emelték. Jelentősen fokozódott a nyugati front 31. tárnájában is a termelés. Tapasztalatainkat 19 kombájnke. zelő vette át. Versenyben állunk több kombájnkezelő brigáddal. Az elsőséget tartjuk. Havonta 16.000 tonna szenet termelünk. * Vaszilij Kucser kombájngépész az 1951-es év első negyedére kötelezettséget vállalt, hogy havonta 20 ezer tonna antracitot termel. Vaszilij Kucser vállalt teljesítményét teljesítette. Nem egyszer 200 százalékosan teljesítette napi normáját. Irodalmi pályázat a CslSz kongresszusának tiszteletére A Csehszlovák írószövetség szolvák tagozata és a CslSz Központi Bizottsága a CslSz szlovákiai kongresszusának tiszteletére irodalmi pályázatot hirdet. 1. Elbeszélés (terjedelme 5—20 gépelt oldal), 2. Irodalmi riport (terjedelme 5—10 gépelt oldal). 3. Jelenet, (terjedelme 5—10 gépelt oldal). 4. Irodalmi kritika, (terjedelme 5—) 10 gépelt oldal). 5. Vers (terjedelme 3—5 gépelt oldal). A pályázatokat a CslSz Központi Bizottsága kult. prop. osztályának, (Bratislava, Jelenia 2.) kell beküldeni május l-ig. A pályázat nem jeligés és a pályázaton KöztársaSágjunk minden polgára résztvehet. Pályázni magyar nyelven is lehet. A legjobb pályamunkákat az alábbi díjakkal jutalmazzák: I. I. díj: 10.000 Kčs II. díj: 8000 Kčs, III. díj: 5000 Kčs, IV—X. díj: 2000 Kčs. 2. I. díj: 5000 Kčs, II. díj: 3000 Kis III. díj: 1500 Kčs, IV—X. díj: 500 Kčs, 3. I. díj: 5000 Kčs, II. díj: 3500 Kčs, III. díj: 2000 Kčs, IV—X. díj: 1000 Kčs. 4. I. díj; 8000 Kčs, II. díj: 5000 Kčs, III. díj: 3000 Kčs, IV—X. díj: 1000 Kčs. 5. I. díj: 2000 Kčs, II. díj: 1500 Kčs, III. díj: 1000 Kčs, IV—X. díj: 500 Kčs. A pályázat eredményeit 1951 június l-ig tess.ik közzé a napi sajtóban és a rádióban. A pályázatokat a Csehszlovák írószövetség és a CslSz Központi Bizottságának kiküldötteiből álló bizottság fogja elbírálni. A pályázat, célja az, hogy irodalmi alkotásokban felhívja a figyelmet ifjúságunk életére, építőmunkájára és a fiatal írókáderek érdeklődését elbeszélések, jelenetek és irodalmi kritika felé fordítsa. A legjobb pályázók nyáron az írók házában, Budmericén, szakképzésben részesülnek és műveiket gyűjteményben kiadják.