Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)
1951-04-14 / 88/2. szám, szombat
1951 április 14 II J §70 A Béke Viiágtanács titkárságának felhívása: követeljék a francia kormány jogellenes A Béke Világtanács titkársága nyilatkozatot tett közzé, amelyben leihívja a világ közvéleményének figyelmét arra, hogy a francia kormány betiltotta a Béke Vlágtanács párizsi irodájának működését. A nyilatkozat hangsúlyozza: „Egyetlen kormány rendőri intézkedései sem hátráltatják a Béke Világtanács feladatainak végrehajtását, nem gyöngíthetik szervezetét, tevékenységét és a béke-világmozgalom fejlődését." A Béke Világtanács titkársága megállapítja azt a nyugtalanító tényt, hogy a francia kormány intézkedése egybeesik a nemzetközi helyzet súlyosbodásával és az új világháború előkészítésével. Ez a rendőri intézkedés az' ellen a mozgalom ellen irányul, amely világméretekben bontakozik ki és amelynek I célja a béke megőrzése. Ez a mozgalom ma az egyetlen, j melynek keretében kivétel nélkül ' valamennyi nép — keletiek és nyugatiak egyaránt, különböző szociál3 és gazdasági rendszerek támogatói, a legkülönbözőbb felfogást valló személyek — megvitathatja a megegyezés lehetőségét. A titkárság felszólítja az összes nemzeti békebizottságokat, csatlakozzanak a világszerte megnyilvánuló tiltakozáshoz és követeljék a francia hatóságok határozatának visszavonását. A felhívás kivétel nélkül minden békeszerető szervezethez, valamennyi békeszerető emberhez is szól. A nyilatkozat befejező részében megállapítja, hogy a tiltakozásnak az a hulláma, mely egyre szélesebb, megnyeri azoknak rokonszenvét és támogatását is, akik eddig haboztak, hogy résztvegyenek a bókéért folyó harcban. Ugyanakkor fokozódni jog az a tevékenység, amely a legkülönbözőbb országokban megindult a Béke Világtanács határozatainak megvalósítására, mindenekelőtt az öthatalmi békeegyezmény aláírásának támogatására. Az a visszhang, melyet ez a kampány kiváltott, bizonyítja valamennyi nép békevágyát. Á népek felismerik — és napról napra jobban fel fogják ismerni —, hogy ez a kampány, melyet az egész világot átfogó békemozgalom megindított, a leghasznosabb hozzájárulás a népek közös erőfeszítéséhez, melyet a béke megszilárdítása érdekében kifejt. II Magyar Külügyminisztérium újabb erélyes válaszjegyzéke ai alias iitáisfa provokícfó ügyében A Magyar Külügyminisztérium Tájékoztatási Főosztálya közli: A Magyar Külügyminisztérium a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság ápiilis 7-i jegyzékére április 11-én az alábbi választ adta: >1. A Magyar Népköztársaság kormánya leszögezi, hogy a budapesti Jugoszláv Követség által átadott jegyzék nem tekinthető egyébnek, mint újabb szánalmas kísérletnek arra, hogy a figyelmet különböző koholmányok és mesterkedések segítségével elterelje az igazi kérdésről, a Magyar Népköztársaság belgrádi ügyvivője ellen elkövetett aljas provokációs támadásról. A Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy a Hrabec István ügyvivő ellen elkövetett provokációs merénylet ügyében a jugoszláv kormány által április 4-én kelt jegyzékében kilátásba helyezett vizsgálatot mindezideig nem folytatták le, annak ellenére, hogy a jugoszláv hivatalos szervek nyilatkozataikban több ízben hangsúlyozták, hogy a támadás résztvevőinek személyazonossága előttük ismeretes. A jugoszláv kormány nyilván azért hallgat a vizsgálatról, mert az a verziója, hogy a belgrádi merényletben jugoszláv részről csak békés taxisoffőrök és utasok vettek részt, szöges ellentétben áll a megállapított tényekkel, nevezetesen azzal, hogy jugoszláv hivatalos közegek, az UDRA ügynökei a magyar ügyvivőt revolverekkel ütlegelték és a beavatkozni próbáló rendőrt magukkal vitték. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya változatlanul követeli, hogy a jugoszláv kormány a diplomáciai kapcsolatok történetében páratlanul álló provokációs támadásért szolgáltasson megfelelő nyilvános elégtételt és a bűnösöké^ részesítse példás büntetésben. 2. A belgrádi magyar ügyvivő ellen elkövetett merénylettel a legszorosabb kapcsolatban áll a jugoszláv kormánynak az a felháborító eljárása, amelyet az ügyvivő feleségével szemben tanúsít. A kiutazási engedélyt kérő Hrabec Istvánnénak a Jugoszláv Külügyminisztérium már a merénvletet megelőző két napon sem volt hajlandó ezt az engedélyt megadni, ami azt igazolja, hogy már akkor a tervezett merénylet következménveit számbavéve előkészítette túszként való visszatartását. Miután Hrabec Istvánné kiutazási engedélvének kiadását egy héten át minden indokolás nélkül megtagadták, a Jugoszláv Külügyminisztérium április 6-án közölte vele, hogv túsznak tekinti és azóta is túszként tartja viszsza. Amikor a jugoszláv kormány ezekkel a tényekkel szemben arra hivatkozik. hogy Hrabec Istvánné kiutazási vízumát útlevelébe bejegyezte és »csak« útlevelét tartja vissza, önmagát teszi nevetségessé, beismeri ezt a nemzetközi jogszabályokat és diplomáciai szokásokat lábbal tipró eljárását és egyben azt is megmutatja, hogyan értelmezi a jugoszláv kormány »egv idegen állam diplomáciai képviselőjével szemben kötelező előzékenységek. A Magyar Népköztársaság kormáOva minősíthetetlennek tartja, hogy a jugoszláv kormány miután törvénytelenül és önkényesen már 12 nap óta túszként visszatartja a belgrádi magyar ügyvivő feleségét és háromtrónapos gyermekét, még tiltakozik a magyar kormánv lépése ellen, amely jogos felelet az újabb belgrádi provokációra. 3. Valótlanság a jugoszláv jegyzéknek az az állítása, hogy a jugoszláv hatóságok a merénylet után engedélyezték Hrabec István magyar ügyvivő és Radnai gépkocsivezető Jugoszláviából való kiutazását. Hrabec ügyvivőnek és a magyar követség gépkocsivezetőjének április 14-i lejáratú érvényes vízumuk volt, következésképpen kiutazási engedélyre egyáltalában nem volt szükségük. A jugoszláv jegyzék egyetlen állítása felel meg a valóságnak: a budapesti jugoszláv követség a Magyar Külügyminisztérium két beosztottjának már a merénylet után, április 5-én tényleg »halogatás nélkül« megadta a beutazási vízumot azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy őket is túszként tarthassa majd vissza. A szóbanforgó két beosztott ezért nem is utazott Jugoszláviába. Mindezek alapján a Magyar Népköztársaság kormánya a leghatározottabban visszautasítja a jugoszláv kormány jegyzékében foglaltakat és követeli, hogy a jugoszláv kormány tegye azonnal lehetővé a túszként visszatartott Hrabec Istvánnénak Magyarországra való visszatérését.« A Külügyminisztérium válaszfegyzéke a tffőistdk rágalmazó hazugságára A budapesti jugoszláv követség április 10-én jegyzéket juttatott el a Magyar Külügyminisztériumnak az állítólagos április 5-i határincidens ügyében. A jugoszláv jegyzékre április 11-én a Magyar Külügyminisztérium az alább jegyzékben válaszolt: »Már a jugoszláv követség jegyzékének kézhezvételét megelőzően az illetékes magyar szervek felhatalmazták a Magyar Távirati Irodát annak közlésére, hogy a jugoszláv sajtóirodának az az állítása, amelyet a jegyzék megismétel és amely szerint április 5-én a magyar-jugoszláv határon a magyar határőrök összeütközést idéztek volna elő, az első betűtől az utolsóig szeménszedett hazugság. A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma a jugoszláv követségnek a meg nem történt határincidensről szóló jegyzékét diverziós kísérletnek tekinti, amely arra irányul, hogy elterelje a figyelmet a belgrádi magyar ügyvivőt ért példátlan inzultusról és a magyar kormánynak ezzel kapcsolatos jogos követeléseiről.« Aurioi amerikai látogstisa Franciaország árubabocsátását jelentette B. Izákov a »Trud«-ban, a szovjet szakszervezetek lapjában Auriolnak, Franciaország elnökének amerikai látogatásáról ír. A szerző tényekkel mutatja be annak a politikai züllésnek fokát, amelybe a fiancia uralkodó klikk került abbeli igyekezetében, hogy megnyerje tengerentúli urainak a tetszését. »200 család« kívánságára — írja .a cikk — Franciaország rögtön a német megszállás után amerikai megszállás alá került. Franciaország külsőleg is mindjobban haFranco Spanyolországában külföldi kémeket oktatnak Amíg Madridban és a falangista Spanyolország többi városaiban a spanyol gyermekek ezrei iskola nélkül vannak és a spanyol fiatalság meg van fosztva attól a jogától, hogy tanulhasson, addig a francóista rendszer a spanyol néptől ellopott milliókat, olyan kurzusok fenntartására adja ki, amelyeken a Franco Spanyolországban menedéket kereső idegeneket fasiszta kémekké képezik ki. Ezeket a kémeket és ügynököket a nemzetközi reakció kiküldi Franco Spanyolországából Európa különféle országaiba — jelenti a szabad spanyol rádió, — sőt, a világ más részére is, .különös küldetéssel". Az amerikai monopőüymok ki akarják szorítani a brit monopóliumokat Irakból A. Ricket, az ismert nemzetközi kereskedelmi ügynök, az egyik amerikai nafutársasá^ nevében azt tanácsolta az iraki kormánynak, hogy bontsa fel a Basra Oil Company brit társaság fconcesS*iójiít. Ezt a hírt a »Bachtara Emrue« iraki lap hozta. Az az amerikai társaság, amelyet Ricket képvisel, kész megtéríteni az iraki kormány esetleges Veszteségeit és eleget tenni igényeinek. Ezért az iraki kormánynak át kell engednie az amerikai társaságnak a Basra környékén lévő naftaforrásokat. Az amerikai naftatársaság viselkedése tipikus esete annak az éles konkurrenciális harcnak a nemzetközi monopoiiumok kőzött, amely nemrégen a szomszédos Iránban a kormány elnökének meggyilkolásaihoz vezetett. sonlít a megszállott országokhoz. Pár rizs utcái tele vannak amerikai tisztekkel és katonákkal. A bretagnei félsziget amerikai hadibázissá alakult át. A valóságban az amerikai katonaság Franciaország délnyugati partjainak nagyrészét is megszállta. Ilven körülmények között történt Auriolnak. Franciaország elnökének, amerikai útja. Ez a látogatás bebizonyította a francia dollárimádók vazallusi jellemét. Auriol elsősorban azért utazott Washingtonba, hogy biztosítsa az amerikai imperialistákat arról, hogy az új háborúra való előkészületeikben teljesen megbízhatnak Franciaország uralkodó köreiben. A' francia uralkodó körök azt a benyomást igyekeznek kelteni, hogy Auriolnak és Schumannak. akik ezelőtt Málta szigetén Achesonnal tárgyaltak, sikerült valamit elérniök. Az amerikai sajtó azonban a tárgyalás eredményeit egészen máskép értékeli. Hangoztatja, Acheson a legkisebb kötelességet sem vállalt? az irányban, hogy Franciaországot a földközitengeri problémák tárgyalásba bevonják. Až amerikai hatalmasok — írja B Izákov — Franciaországgal szemben semmiféle kötelezettséget nem vállalnak. Franciaország uralkodó körei, amelvek csúsznak-nnásznak a dollárimperializmus előtt, semmibe veszik Franciaország szuverenitását és nemzetközi tekintélyét. Ma valóra válnak azok a szavak, amelyet valamikor Clemenceau, Franciaország kormányelnöke mondott Franciaország feladatáról az előző angol-francia egyezményben. Ma is éppen úgy, mint akkor, Franciaország játssza a lónak, az USA pcdi£ a levaseak tyrijif 1 „Az aranyérem, Sztálin arcképével ereklyénk lesz, amelyet nemzedékek fognak egymásnak átadni" A Szíálin-díija! kitüntetett Hewlett Johnson nyilatkozata V. Majevszkij, a Pravda londoni tudósítója beszélgetést folytatott Hewlett Johnson canterbury-i érseki helynökkel abból az alkalomból, hogy az érseki helynököt Sztálin-békedíjjal tüntették ki. „Ala, amikor az egész világot a háború veszedelme fenyegeti, ez a kitüntetés még kitartóbb harcra lelkesít a békéért — idézi Majevszkij Hewlett Johnson szavait. — Az aranyérem, Sztálin arcképével ereklyénk lesz, amelyet nemzedékek fognak egymásnak átadni," Hewlett Johnson hangsúlyozta, hogy az angol nép körében egyre nő a béke vágya. — A békét fenyegető és Angliában uraskodó amerikai imperialisták politikája növekvő elégedetlenséget kelt Anglia egyszerű embereiben — mondotta. — Az angol nép előtt gyűlöletes a Kína elleni háború gondolata. Az angol nép ellenzi Németország újrafelfegyverzését. Nem akarunk több háborút! — mondják a legkülönbözőbb politikai és vallási meggyőződésű emberek. — A béke híveinek mozgalma Anglában még nem érte el a kellő szín vonaiat, dc a mozgalom nő és erősödik — folytatta Johnson. — A „béke" szó vonzza az embereket. Nemrég a southamptoni egyetemer mondtam beszédet. A gyűlés részvevői óriási termet töltöttek meg, még a folyosókon és ablakokban is álltak. A Szovjetunióról és békés építőmun kajáról beszéltem, arról, hogy a Szovjetunió sohasem akart és ma sem akar háborút — csupán az amerikai imperialisták törekednek háborúra. A jelenlévők két órán át óriási figyelemmel hallgattak. S ez nem csupán a southamptoni egyetemen történt így. Az egyszerű emberek mindig forrc béketörekvésükről tettek tanúságot. Felszólalásaimban állandóan hangsúlyozom — mondotta Hewlett Johnson — azt az egyszerű és világos gondolatot, amelyet az angoloknak feltét lenül meg kell érteniök: meg kell szabadulnunk az amerikai ellenőrzéstől! Szilárdan hiszek a béke ügyében. Valahányszor a veszély felhői tornyosulnak a béke felett, halljuk Sztálin hangját, egyszerű és világos szavait, amelyek azt a meggyőződést öntik belénk: a béke ügye győzni fog!" A moszkvai „Pravda" tudósítójának beszélgetése Frederic Joliot-Curie professzorral A szovjetlapok naponta közölnek cikkeket a Sztálin-békedijak laureátusairól. A moszkvai Pravda közölte Prederie Joliot Curienek, a Világ Béketanácsa elnökével való beszélgetését. A Nemzetközi Sztálin-Békedíj elnyerése — írja a Pravda — Frederic Joliot Curiet mélyen meghatotta és megindította. A beszélgetés elején mindjárt egyszerűen kijelentette, hogy ez a kitüntetés nemcsak neki szól, hanem a béke valamennyi védőjének. Ó nem tartozik azok közé a tudósok közé, akik elzárkóznak laboratóriumaikba és nem akarnak semmit sem tudni arról, hogy kívülök mi történik. Joliot Curie mondja: »Az én tevékenységem a Béke Világtanácsában folytatása annak, amit kollégáim és én végeztünk a háború előtt és főleg a háború alatt, amikor minden erővel a nácizmus ellen harcoltunk. Tudjuk, hogy nehéz út van előttünk, de végül a béke erői győznek a háború erői felett, mert a népek nem karnak háborút. Ez a tudat ad nekünk harcunkhoz erőt.« A nagy tudós és a béketábor harcosa, Joliot Curie. hangoztatja továbbá, hogy őt nem ijesztik meg semmiféle fenyegetésekkel és üldözésekkel. xÜjból fenyegetnek bennünket — mondja — és ha nem a komintern, akkor a »kominform« ügynökeinek neveznek. Az egyik lap azt irta, hogy a slegjobb lesz a helyzetem, ha felhagyok a politikával«. Ez azonban felesle&es fáradság. Minket, Franciaország haladó tudósait, nem fog sikerülni sem lefizetni, sem megijeszteni, sem pedig izolálni a béke harcosaitól, akik folytatják harcukat a világ összes országaiban<r, mondta befejezésül Frederic Joliot <SuFrancia képviselők csoportja a háborús propaganda betiltását követeli A francia nemzetgyűlés képviselőinek egy csoportja, közöttük Emmanuel d'Astier de la Vígerie, Pierre Cot, Giíbert de Chambrun, Róbert Chambeyron és Charles Serre, a haladószellemü republikánus unió parlamenti csoportja nevében továbbá Charles Tillon, Laurent Cassanova ás André Pierrard a francia kommunista parlamenti csoport nevében a napokban törvény-tervezetet terjesztettek a parlament elé a háborús propaganda leküzdésére. A törvény-tervezet három szakaszból áll Az első szakasz így szól: Háborús propaganda bűntettét követi el, aki nyilvános helyen vagy nyilvános gyűlésen elhangzott beszéddel, felbujtással. vagy fenyegetéssel; nyilvános helyeken kiállított feliratos táblákon vagy felhívásokon; írott vagy nyomtatott szövegben; 1. háborúra uszít és ezt úgy tünteti fel, mint a nemzetközi viszályok megoldásának eszközét; 2. aki provokál vagy támogat bármely államot abban, hogy elsőnek használjon fegyveres erőt bármely ürüggyel egy másik állammal szemben, még akkor is, ha ezt a provokáHt WW WWM Mtt tt Mt MmHWM HI II MII Ht M ÜJ SZO, a csehszlovákiai magyai dolgozók napilapja. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8. sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-16, kiadóhivatal 262-7T. VÔés relelősszerkesztő: Lőrtncz Gyula Feladó és irányító postahivatal: Brattslava n. Nyomja és kiadja a Pravda Nemzeti Vállalat Bratislava. Kéziratokat nem adunk vissza. Előfizetés 1 évre 540—, % *vre 270 . •4 évre 135 , 1 hónapra 45.— Kčs A hetilap (csütörtöki szám) elöfize tése 1 évre 150 , ^ évre 75.—. Vi évre 40.— K6s. A KÉPESKÖNYV előfizetése egy évre NÉPNAPTAg-rai agyfitt 100 géa. ciót nem követi tényleges fegyveres akció; 3. aki olyan hazug vagy szándékosan elferdített hírt terjeszt, amelynek célja a háború előidézése, vagy a népek közötti gyűlölet szítása; 4. aki a tömegpusztító fegyverek használatára bujtogat bármely más állam területe ellen; 5. aki a háborút a gazdasági, társadalmi és politikai nehézségek megoldásának tünteti fel. Ugyancsak törvénybe ütköző cselekedetet követ el az is, aki olyan színházi előadásokat, filmeket vagy rádióközvetítéseket, tüntetéseket vagy kiállításokat szervez, amelyek célja a háborús uszítás. „Aki résztvesz az előző pontokban felsorolt akciókban a büntetőtörvénykönyv 59. és 60. szakasza alapján bűntársnak minősül. A jelen törvényben megállapított büntetet 1—5 évig terjedő elzárással és 1000—1,000.000 frankig terjedő pénzbírsággal büntetik" A második szakasz kimondja: „Mindazok, akik finanszíroznak, provokálnak, megszerveznek bármilyen kollektív akciót vagy kampányt, amelyek célja az előző szakaszban feltüntetett bűntett elkövetése, szintén háborús uszítás bűntettét követik el. A második szakaszban megjelölt büntettet a törvény 10—20 évig terjedő kényszermunkával és 1—20 millió frankig terjedő pénzbüntetéssel torolja meg." A harmadik szakasz így szól: „Minden olyan társaságnak, amely alapszabálya értelmében a béke megvédéséért küzd, joga van kártérítést követelnie a jelen törvényben előírt bűntettekért és kihágásokért. A második szakaszban előirt esetekben a békét védő társaságoknak jogukban van közvetlenül a törvényszékhez fot-