Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-12 / 87. szám, csütörtök

1951 április 12 így készülne,k a májusra a losonci bútorgyárban A losonci Tátra-bútorüzemben a munkások megértették a nagy ünnep­nek, a május l-nek a jelentőségét és májusi felajánlásokkal ünneplik meg a dolgozók legszebb ünnepét. Az üzemben a politúrozó osztály a szerelőmű­hellyel együtt kötelezte magát, hogy 2 hálószoba bútorral készítenek el többet. Ehhez a felhíváshoz minden műheyl dolgozói csatlakoztak. Ahogy végigmegyünk az üzemben, mosolygó munkásarcok tekintenek felénk. Az arcokon a munka öröme sugárzik. Érzik és tudják, hogy az ő kezük munká­jával épül a béke és a szocializmus. Tudják azt, hogy ma a békére nagyon kell vigyázni, mert nehezen tudtuk megszerezni. — A munkások a háborút nem akarják — mondja Simkó József, a politú­rozó osztály vezetője. — Mindenki megismerte a háború borzalmait és nem kívánja senki vissza a mult szörnyűségeit. ujsz0 Klement Gottwald köztársasági elnökünk irányelvét teljesítve a kormány Jóváhagyta az ötéves terv fokozott feladatait Kormányunk keddi ülését A- Zápotocky kormányel­Dök vezette. Dr. J. Doláneky miniszter, az állami terv­hivatal elnöke előterjesztette és részletesen megma­gyarázta az ötéves terv gazdasági feladatainak fel­emelésére irányuló kormányjavaslatot. Ez a rendelet Klement Gottwald köztársasági elnö­künk azon irányelve teljesítésére irányul, melyet a CsKP Központi Bizottsága februári ülésén kijelölt és mely legfőképpen a nehézipar és gépipar kiépítését' tűzte ki célul. Az 1949. és 1950. évi tervteljesítés eredményei meg­mutatták, hogy az ötéves terv feladatainak emelése nemcsak a jelenlegi békeharc végett szükséges, ha­nem egyszersmind reális lehetőséget nyújt gazdasá­gunk gyorsított fejlődésére. Iparunk több ágazatában az ötéves terv feladatait még az 1951. év során tudjuk teljesíteni és pedig a kőszén kitermelésében, a nyersacél-termelésben és a könnyűiparban. 1952-ben képesek leszünk az eredeti öt­éves terv feladatait teljesíteni a barnaszén kiterme­lésben, a nyersvas, hengerelt-áru, autók, nitrogéntar­talmú műtrágyák, selyem, szintétikus tüzelő és ce­ment gyártásában. A javasolt terwáltozás nemcsak a feladatok lineáris fokozását jelen­ti, hanem azoknak hozzá alkalmazá­sát a szocializmus felépítésének mostani szakaszához és a békeharc jelenlegi követelményeihez. A leg­lényegesebb ebben a változásban az, hogy nagyban meggyorsítjuk az ipari termelés növekvésének üte­mét, leginkább a nehézipar és leg­főképpen a nehéz gépipar termelésé­ben. Megnagyobbítjuk a nyersanyag­termelés és az energetika alapjai­nak hálózatát, emeljük iparunk tech nikai színvonalát azáltal, hogy új termékeket bocsátunk ki és hogy gépiparunkban a darabtermelésről áttérünk a szériatermelésre. Továb­bi feladatunk, hogy nagyban fokoz­zuk iparunk, legfőképpen az alap­ipar kiépítését, meggyorsítsuk Szlo­vákia iparosítását, emeljük • fejlő­dés ütemét az EFSz-ekkel mezőgaz­daságunkban és emeljük dolgozóink anyagi és kulturális színvonalát. E javaslat szerint legfőbb felada­tunk nehéziparunk gyorsított kiépí­A mezőgazdasági termelésben is megvannak a reális lehetőségek a mezőgazdasági termelés ütemének fokozására. Az emelés alapján me­zőgazdasági termelésünk 1953-ban az eredeti 37 százalék helyett 53 százalékkal növekszik. Nagy figyel­met fogunk fordítani az ipar részé­re fontos termékek termelési felada­tainak emelésére, ami teljesen meg­szünteti függőségünket a kapitalista államoktól. A feladatok teljesítése a mezőgazdaságban az EFSz-ek nö­vekedésének megszilárdításán kívül feltételezi a csehszlovák állami bir­tokok éa az állami gépállomások fokozott szervezeti és műszaki szín­vonalát a gépesített eszközök számá­nak fokozásával éa jobb kihaszná­lásával. Az állattenyésztésben leginkább az állatok haszonhozamát kell emelni. Az első gottwaldi ötéves terv fel­emelt termelési feladatainak telje­sítésében nagy gondot kell fordíta­nunk a berendezés és a befekte­tések jobb kihasználására. A befek­tetés összege 1951—1953-ban az eredeti terv feladataihoz viszonyítva 50 százalékkal emelkedik. E mel­lett emelkedik a befektetések haté­konysága a kiépítésre szükséges anyagok bizonyos üzemek részére való tárolásával. A befektetések összegének emelése legfőképpen a saját nyersanyag alapjainak fejlő­dését segíti elő. A felemelt fejadag teljesítése, a munkaerők számának felemelésétől és a munkateljesít­tnény emelésétől függ. E szerint 3951—53-ban a nehézipari munkások és hivatalnokok számát 550 ezerrel, az építkezésiekét pedig 380 ezerrel emeljük. Ez ismételten feltételezi a munkaerők tervszerű toborzását, ál­landó iskolázását, műszaki szinvo­nalunk emelését, az állami tarta­lékok tervszerű toborzását, a dolgo­zó ifjúsági káderok nevelését és széthelyezését. A munka jobb minő­sítésével, legfőképpen a szocialista munkaformák bevezetésével elérjük a munkateljesítmény emelését és pedig a nehéziparban 64 százalékkal, a könnyűiparban 59 százalékkal, az építkezésben 60 százalékkal az 1948. évhez viszonyítva. A nemrég kibo­csátott kormányrendelet a bérpoliti­ka új formájáról és az 1952. évi béralapok bevezetéséről, továbbá saját költségeink tervezése jelentős lépések, melyekkel sikerült biztosíta­ni a munkateljesítmény tervszerű emelkedését és a termelés gazdasá­gosabbá való tételét. A felemelt ter­vek teljesítése nagy részben Szlo­vákia iparosításától, nyersanyagunk feltárásától és munkaerőinek nagy­méretű toborzásától függ. A szlovákiai nehézipari termelés az 1953. évben majdnem megkétsze­rezi az eredeti .' téves tervben meg­állapított felada okat, a nehéz gép tése. Nehéziparunk térfogata az 1948-as évhez viszonyítva 131 szá­zalékkal emelkedik, míg az eredeti terv 66 százalékos emelkedést fel­tételezett. A termelés leggyorsabb üteme továbbra is a nehéz gépipar növekedésére hárul, mely ötéves ter­vünknek főfeladata. Ezek a felada­tok azonban más gépipari szakaszok­nál is jelentősen felemelkedtek. Je­lentősen növeljük nyersanyag- és energetika alapunkat, legfőképpen az érc- és szénbányák, villanymü­vek kiépítését, meg a vegyiipar ter­melését. Ezáltal egyben megszilárdul függetlenségünk a kapitalista álla­moktól. A tartalékok folyamatos feltárá­sa lehetővé teszi nehéziparunk gyor­sított növekedésével könnyűiparunk fejlődésének emelését, élelmezési iparunk feladatainak az emelését 54 százalékról 74 százalékra és ez­zel dolgozó népünk színvonalának gyorsabb emelését, mint aminőt az eredeti ötéves terv előirányzott. ipar termelése négyszeresére, sőt öt­szörösére fog emelkedni. Nagy ko­hászati üzemet létesítünk és ezzel új iparvidéket építünk ki a múltban elhanyagolt vidéken. Ezzel, továbbá az érc és a barnaszén kitermelésé­nek fokozásával Szlovákiában új ipari központot létesítünk. A köny­nyűipar termelésének növekvése is nagyobb méretű lesz, mint az ere­deti terv kitűzte. A szlovák gazda­sági életben ezek a változások le­hetővé teszik, hogy itt új ipari vidék alakuljon saját nyersanyagkészletek kel, erős munkásosztállyal, a mun­kásosztály magas színvonalával, mely saját gazdasági- és osztály­rendszerével egy színvonalúvá válik a cseh vidékekkel. Az ipari és mezőgazdasági terme­lés gyorsított emelése és a Szovjet­unióval, a népi demokráciákkal való együttműködés lehetővé teszi a fo­gyasztás emelését 50 százalékkal az 1948. évhez viszonyítva. Mindemel­lett törődni fogunk a dolgozók szo­ciális és egészségügyi gondozásával legfőképpen a nehéziparban. Meg­gyorsítjuk a lakások építését, melyek száma 1951—1953-ig 133 ezerrel nö­vekszik. Köztársaságunk fejlődéséhez hozzájárul a Szovjetunió nagyarányú segítsége Köztársaságunk nagyarányú fej­lődése nem volna lehetséges a Szov­jetunióval való együttműködés és barátság nélkül, nem volna lehetsé­ges a Szovjetunió politikai, gazda­sági, tudományos, műszaki segítsé­ge és a népi demokráciákkal való együttműködés nélkül. Nagy segítsé­günkre vannak a Szovjetuniónak a sztálini ötéves tervekben szerzett tapasztalatai, melyek arra tanítanak bennünket, hogy mikép tudjuk tel­jesen kihasználni a termelési erők fokozásának lehetőségét, kiszabadít­va őket a szűk keretekből, melyekbe a kapitalista rendszer tömörítette. Továbbá utat mutat, hogy miként szervezzük meg a dolgozók kezde­ményezését, az új munkamódszerek felhasználását, miként lehetne leg­jobban kihasználni termelési beren­dezésünket, nyersanyagunkat és energetikánkat. Tanulnunk kell a Szovjetuniótól és tökéletesítenünk kell szoialista gazdálkodásunkat úgy, hogy minél jobban hozzájárulhassunk a békeharchoz és hogy minél gyor­sabban emelhessük dolgozóink anya­gi és kulturális színvonalát. A kormány a vita befejeztével a rendeletet jóváhagyta. Nősek miniszter javaslatára a kormány rendeietet ad ki, mely alapjában a kővetkezőkről szól: A kommunális üzemek alapszabályai Ezzel a rendelettel a közüzemek újjászervezése tetőpontra jut. Alap­ját a mult évben kibocsátott köz­üzemekről szóló törvény képezi. A közüzemek jelentős szerepet töltenek be a szocialista gazdasági szektorban a nemzeti vállalatok és a népi szövetkezetek mellett. Ezek­nek az üzemeknek jelentősége abban áll, hogy a helyi szolgálatokat, a termelést, a karbantartást és javí­tásokat végezzék és ezáltal kielégít­sék a dolgozók napi szükségleteit. A közüzemek új szabályzata hang­súlyozottan kiemeli, hogy ezek az üzemek a dolgozók szükségletei alapján fejlődnek, a dolgozókat szol­gálják, az ő igényeiket elégítik ki és az ő ellenőrzésük alatt állnak. A néppel való érintkezést elsősorban a nemzeti bizottságok végzik, ame­lyek meg vannak bízva a közüzemek legfőbb vezetésével és ellenőrzésével. A nemzeti bizottságok határoznak á közüzemek létesítéséről, viszonyaik­ról és belső szervezéséről; jelentő­sen segítik az üzemek készletekkel való ellátását, törődnek a pénzgaz­dálkodással és a vezető helyek be­töltésével. A tervezési részben jelentős vál­tozást értünk el központi üzemek létesítésével, ami lehetővé teszi az összes nemzeti bizottságoknak, hogy résztvegyenek vezetésükben, tevé­kenységükben anélkül, hogy korlá­toznák ezeknek az üzemeknek önte­vékenységét. A közüzemet a szocialista gazdál­kodás elve irányítja. A szabályzat előírásokat tartalmaz az üzemter­vekről, kidolgozásukról a dolgozók jelenlétében és a teljesítésük ellen­őrzéséről. Egyike az új eszközöknek a dolgozók érdekeltté tételére az üzem tervteljesítésében és túlteljesí­tésében a dolgozók üeemi béralapja. Igen részletes intézkedések vannak a szabályzatban a közüzemek pénz­ügyi gazdálkodására. A közüzemek­nek anyagiakkal való ellátása ugyan­olyan jogi alapon történik, mint a nemzeti vállalatok ellátása. Ez azt jelenti, hogy ezek az üzemek is be­kapcsolódtak az államosított üzemek alapjaiba és ami a lakásokat illeti, a lakásgazdálkodás alapjaiba. Ajni az állam vezető szerepét és a közüzemek feletti ellen­őrzést illeti, a szabályzat kiemeli a népi szervek vezető feladatát. Ezen üzemek szakvezetését a belügymi­nisztérium, a kerületi nemzeti bi­zottságok külön szervei, azaz a köz­ponti felügyelőség (Szlovákiában a kerületi felügyelőség) és a közüze­mek kerületi felügyelőségei végzik. Az új szabályzat hozzájárul ah­hoz, hogy elérjük az üzemek gaz­dasági, pénzügyi és szervezeti meg­szilárdulását, elősegítsük a közüze­mek fejlődését és lehetővé tegyük tervezett feladatunk idejében való teljesítését és ezáltal azt, hogy a közüzemek nap-nap után jobban és olcsóbban elégítsék ki dolgozó né­pünk szükségleteit. A kormány jóváhagyta V. Široký kormányalelnök, külügyminiszter ja­vaslatát, az állami és más hivatalok érintkezéséről idegen országok hivatalaival és szerveivel Ezt a kérdést eddigelé csak részben rendezte az 1946. évi külügyminiszteri rendelet és pedig csak az úgynevezett jogügyletek tekintetében. Ez az intéz­kedés ma már elévült. Ezért új intézke­dések készülnek a nemzetközi jog irányelvei és általános tételei kereté­ben, melyeknek vezérelve az, hogy az összes külpolitikai és külkereskedelmi ügyeket a külügyminisztérium, illetve a külkereskekedelmi minisztérium ke­retében összesítsék. Az állami hivatal és más szervek képviselői nem lehet­nek mindig elégségesen tájékozottak a nemzetközi jog szokásaiban és alapel­veiben és ezért az ő eljárásuk nem biz­tosítja e szokásr'c pontos betartását, különösen olyan esetekben, ijiikor ezen szokásokat és elveket idegen államok hivatalai, szervei és képviselői nem tartják be pontosan. A javasolt törvény­Nem akarja senki a háborút, mert építünk és dolgozunk, új épületek épülnek, modern gépek készülnek, fo­kozódik a jólét: ezt csak a béke ad­hatja meg a munkásnak. A politúrozó osztályban mindenütt fiatal, ügyes leányokat látunk. Az ajtó mellett dolgozik Rocskor Júlia magas, szőke lány. —' Május elsejére kötelezettséget vállaltam — mondja, — hogy 2 háló­szoba bútorral többet fogok politúrozni minden hónapban és teljesítem is ezt. Nem rég dolgozom az üzemben, csak 6 hónapja. Normáját 168%-ra teljesíti. A május 1-i felajánlások között kö­telezték magukat a munkások, hogy a Korabelnyíkova módszerét alkalmaz­zák. A kézmosáshoz adott szeszt 50 százalékra lecsökkenek és a kézmo­sásnál elhasznált szeszt felhasználják, amivel évente 3300 koronát takaríta­nak meg. A megtakarított szesszel ki­fényeznek 25 hálószoba bútort. Ezt már 120 százalékra teljesítették. Meg­spóroltak 90 liter spirituszt 990 koro­na árban. A losonci Tátra-bútorgyár munkásai versenyben állnak. Az „Usvit" galántai bútorüzem fel­hívással fordult az egész ország bútor. Nálunk is lelkesedve kapcsolódtak bele az építkezési üzemek dolgozói a munkaversenybe és szép eredmé­nyeket értek el. A zselizi lakásépít­kezésen Sárik Lajos, Tóth Gyula és Szabó Lajos ács-elvtársak 250, sőt 325 százalékos teljesítményt értek el. Ami­kor a normák túlteljesítéséről beszé­lünk, nem szabad elfeledkeznünk egy fontos körülményről, éspedig arról, hogy milyen mértékben lettek a gépek kihasználva. A fentemlített eredmé­nyeket nem a gépek jobb kihasználá­sával, hanem a kézimunka jó meg­szervezésével tudtuk elérni. Ha az ed­dig elért teljesítményeket átvizsgál­juk, kitűnik, hogy a versenyhéten á normát többszörösen túlléptük, míg a többi hetekben alig érjük el a 100 szá­zalékot. Mi ennek az oka? Az, hogy a versenyhét alkalmával elegendő anyag állt rendelkezésünkre, ami lehe­tővé tette a szalagrendszéres munkát. Az egyik berajzolta, a másik véste, a harmadik fűrészelte az anyagot és így ment ez végig minden igazgatás és időveszteség nélkül Ez a kulcsa az egésznek, ami a nagyüzemi termelés fölényét bizonyítja. Sokszor hiába akar a munkás na­gyobb eredményt elérni, ha rossz a munka szervezése és rossz a műsza­kiakkal való együttműködés. A mun­kás többet akar termelni és többet ke­resni. Ezt csak a munka jó megszer­cikk feladata belföldi intézkedésekkel egységesen rendezni a külföld: hivata­lokkal és szervekkel való érintkezést. Állami hivatalainknak és szerveinknek kötelességévé tesszük, hogy semmine­mű, a diplomáciai hivataloktól érkező beadványt vagy közbenjárást el ne in­tézzenek, hanem ezeket az ügyeket el­intézés céljából továbbítsák a külügy­minisztériumba. A Szlovákiában levő külföldi konzulátusok a csehszlpvák hi­vatalokkal a szlovák megbízottak ta­üzemeihez, amelyben Mézes Antal felhívta az ország összes szalagcsi­szolóit versenyre. A losonci bútoruzembpl a felhívást elfogadta Fekete Géza és Henceg Pál. A prievidzai „Usvif-bútorüzem lak­kozója, Gengyiar Mária, felhívta az összes üzemek lakkozóit versenyre. Ezt a felhívást a losonci Tátra-bútor­íizemből elfogadták Tasik Margit és Behmer Jenő. Azt a kötelezettséget, amit elvállaltak, hogy a podbrezovaí vasgyár újítóinak 20 hálószobabútor­ral többet készítenek el, már az els5 negyedévben 240%-ra teljesítették, mert az első negyedévben 12 háló­szobabútorral készítettek el többet. Az üzem munkásai vállalták, hogy a Losoncon megtartandó járási pártkon­ferenciára egyénenként felajánlanak 3 órai munkát, melyet a Potor—kékkői vasútvonal építésénél dolgoznak le és bérét felajánlják a kerületi pártkon­ferenciának. Ezzel is azt akarják bizo­nyí'ani, hogy szilárdan állnak a Párt mellett, amely vezeti és irányítja a munkásosztályt, hogy emelni és szilár­dítani akarják azt a Pártot, amely irányt ad békés építő munkánkban és segítséget a szocializmus megvalósí­tásában. Kelemen Béhu vezésével érhetjük el. Az egyik fiatal pallérunktól, aki Nyitrán továbbkép­zőn van, hallottam, hogy ezután csak akkor fogunk bele a munkába, ha az anyag együtt van. Ez jó megoldás lenne. Előfordult ugyanis, hogy utasí tást kaptunk, hogy hol és mit kell épí­teni, bizonyos számú munkaerő kivo­nult oda, kőműves, ács és munkás vegyesen. A kőművesnek vagy volt téglájuk és nem volt cementjük és mészük, ugyanilyen nehézségekkel küzdött az ács is és az építkezés al­kalmazottai nem tudtak összedolgozni. Valamit mégis csak kellett tenni az ácsoknak, a kőműveseknek és a segéd­erőknek. Nekifogtak földet ásni.. Igaz, hogy a köbméter kiásásáért annyit kap az egyik is,- mint a másik, de a szakmunkás az ő beosztásában hasz­nosabb munkát tud végezni. Mindeb­ből az a tanulság, hogy ha valahol építeni akarunk, először az anyagot­kell szállítani és csak azután irányít­juk oda a munkaerőket. Ha a jövőben így fogunk eljárni, akkor nemcsak az egy-kéthetes műszaki versenyeknek lesznek kiváló eredményei. Ilyen munkával az új munkamódszerek be­vezetésével érhetjük el a szocializmus gyors felépítését. KOVÁCS LAJOS, munkásleveiező, Szódó. nácsának elnöki hivatalán keresztül érintkeznek. A kormány a külügyminiszter javas­latára elhatározta, hogy a diplomáciai testület részére szolgálati igazgató­ságot fog létesíteni. A szolgálati igaz­gatóság a nemzetközi szokások betar­tása mellett nagyarányú segítséget nyújt a külföldet képviselő itt lévő hi­vataloknak. Az igazgatóság a külügy­minisztériumnak alárendelt külön hiva­tal lesz. A mezőgazdasági termelés növekedésének gyorsított üteme Ss a fülek i 3C&vt> smalt ban... Ötéves tervünk harmadik évének sikeres teljesítése hazánk minden dol­gozójának első feladata. A májusi kö­telezettségek segítenek bennünket ab­ban, hogy ezt a célunkat elérhessük. Ezekkel a felajánlásokkal tiltakozunk a nyugati imperialisták háborús uszítása ellen ezekkel védjük békés életünket és akadályozzuk meg békés építésünk megzavarását. Mi munkával harcolunk a békéért, munkával harcolunk a szo­cializmus építésében. A füleki Kovosmalt fölkészítő mű­helyének dolgozói az 1951. évre a kö­vetkező felajánlást tették: 1. A termelékenységet 135 száza­lékról 140 százalékra emeljük. 2. Az anyaggal a leggazdaságosab­ban fogunk takarékoskodni és a selej­tet a lehető legkisebb százalékra csök­k ntjük. 3. Gépeinket és műhelyberendezésün­ket, szerszámainkat kíméljük és jó karban tartjuk. 4. Az igazolatlan távolmaradást a legalacsonyabb százalékra csökkentjük. Egyéni félajánlást a következő elv­társak tettek: Nagy István elvtárs, aki eddig 140—150%-ra teljesítette átla­gosan -normáját, ezt 160%-ra emeli és az egész évben meg is tartja. Milles István 150%-ra, Barta Antal 150%-ra, Balázs Pál 150%-ra, id. György János 160%-ra, Godin Erzsi 150%-ra és Bren­csik Irén 150%-ra teljesíti normáját Ez az ő fölajánlásuk és ez az ő béke­harcuk kifejezése. VARGA ISTVÁN. Sárik, ^Tjéth és Szabá ácsok 325 százaléka

Next

/
Oldalképek
Tartalom