Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-06 / 81. szám, péntek

6 UJSZ O 1951 április 3. A bolgár labdarúgás helyzete 1950. év végén, a bolgár—magyar labdarúgó válogatott mérkőzés után a „Naroden Szport" hosszú cikksoro­zatba kezdett, s ennek keretében a a bolgár labdarúgó sport szakértői, az edzők, a vezetők elemezték a bol­gár labdarúgás helyzetét. A cikkek zöme arra mutatott rá, hogy a boigá' labdarúgó sport visszaesett. A vissza­esését jelezte az is, hogy a bolgár vá lógatott 1950-ben nem úgy szerepelt, ahogyan várták. Akadtak sikerek is! — annak számítják például a magyar válogatott elleni döntetlent —, ezeke) azonban inkább a lelkesedésnek tulaj, doni t ják. A FEJLÖDES JELEI Sokan részleteiben nézték meg a helyzetet: hogyan szerepelt a válóga tott a nemzetközi mérkőzéseken, s milyen képet mutat a labdarúgás bel. földi viszonylatban. Ha csupán a bel­földi helyzetet vizsgáljuk, akkor je lentős fejlődést látunk, pedig 1950 a bolgár labdarúgás átszervezésének éve volt. Jónéhány csapat erősödött és fejlő­dött 1950-ben. így például a Szfroitel. az Akademik és a Cserveno Zname A városok közül jelentős fejlődést mutat Szófia, Plovd'v, Sztálinváros, Pleven és Szamakov labdarúgó sport­ja. Soha annyi csapat nem indult még a bajnokságokban, mint éppen 1950 ben, de nagy volt az indulók száma a kupaküzdelemben is. Az alapos szer­vezőmunka után a Bolgár Népköztár­saság labdarúgó sportja nemcsak fej­lődést mutat fel, hanem sokat ígér a következő évekre i& A FIATAL1TAS SIKERE Más a nemzetközi mérleg. Az or* szágos válogatott három mérkőzést elvesztett, s egy mérkőzésen döntet­lent ért el. A B-csapat egy mérkő­zést megnyert. 6 egyet elvesztett. Ezek a mérkőzések nem tükrözik vissza az 1950-ben elért belföldi fej­lődést. Ennek azonban meg vannak az okai. Elhanyagolták a válogatott mérkő­zések előtti edző-táborokat, a váloga­tott jelöltek általában csak rövidebb ideig voltak edzőtáborban a nemzet­közi mérkőzések előtt. Nagyobb hiba volt az, hogy a válogatók görcsösen ragaszkodtak a régi válogatottakhoz, nem fiatalítot­tak. A régi válogatottak nem ké­szültek olyan öntudatosan a mérkő­zésekre, mint azt a fiatalok tették volna. Az utolsó mérkőzésen, a ma­gyarok elleni mérkőzésen, már kellő számban jutottak szóhoz a fiatalok. Goranov, Kapralov, Manotov és Trendafilov bebizonyította a fiatalítás helyességét. Az értékes döntetlen eredmény elsősorban a fiatalok érde­me volt. A tapasztaltság még hiányzott a fiatalokból, de ezt lelkesedéssel, aka­rással, s nem utolsósorban felelősség­érzettel pótolták. A fiatalok jó játéka rámutatott arra, hogy el kell tekinteni az olyan régi válogatottaktól, akik már nem fejlődőképesek, akik már nem tudják átérezni a nemzetközi mérkőzések jelentőségét. Természetesen a fiatal káderekkel rendszeresebben és tudományos ala­pon kell foglalkozni. Jó edzőkben azonban még nagy hiány mutatkozik. A régi edzők közül igen soknak rossz a módszere, nem veszik észre a játé­kosok hibáit, s így azokról nem is tudják leszoktatni őket. A bolgár labdarúgásnak általában igen gyenge oldala a támadás. A csatárok nem tudnak pontosan lőni, képtelenek minden helyzetből kapura lőni. Ez? még sok edző nem vette észre. Ez is bizonyítéka annak, hogy az edzők főrésze még nem tudta átvenni az élenjáró szovjet edzési módszert. Hibájuk a bolgár edzőknek az fs, hogy leginkább csak az első csapat­beli játékosokkal foglalkoznak. A cikksorozatokban az edzők fel­vetették azt, hogy gyakran nem tud­ják keresztülvinni akaratukat, mert akadnak olyan egyesületi vezetők, akik sem szakmailag, sem politikai­lag nincsenek felkészülve, s mégis ánállóan akarják irányítani az egye­sületet. Az edzőt még szakmai vona­lon is háttérbe szorít iák. 1950-ben rendezték meg először az új rendszerben a bajnokságokat. Meg kell áüapítani, hogy nemcsak az országos bajnokság, hanem a megyei és járási bajnokságok megrendezése is jól sikerült, sikere volt az orszá­gos falusi bajnokságnak, az ifjúsági bajnokságnak és az úttörő bajnok­ságnak is. A Szovjet Hadsereg Kupa mérkőzésekben valamennyi csapat részt vett, s valamennyi kitűnt fe­gyelmezettségével. Az új rendszerre való áttérés tehát mindenképpen jól sikerült. Az ílap r~ st már megvan, s ez a jó alap meT'iozza majd 1951­ben a sikeresebb nemzetközi szerep 1 st is. Léva, Érsekúfvár, Komárom és Ógyalla dolgozói péntekem indulnak a „Békemeneire" A nyitrai kerület lakossága békevá­gyát és ellenszenvét azokkal szemben, akik új háborúra készülődnek, hatal­mas „Békemenetével" is kifejezi. A nyitrai kerületi Szokol-bizottság szo­ros együttműködésben a Nemzeti Front összes alakulataival, különösen a KAV, NF-fel, a CsISz-szel és a Kerületi Szak­szervezeti Tanáccsal már előkészítet­te ennek az akciónak műsorát, mely Nyitrán szombaton, április 7-én indul meg. A tanuló ifjúság és a fiatal üze­mi, szövetkezeti tagok öt kilométer utat tesznek meg. A menet Nyitrán a régi vásártérről indul el, és a menet­nek körülbelül 3500 résztvevője Nyitra utcáin megy végig. Az üzemek, vállala­tok, hivatalok felnőtt dolgozói és a Nemzeti Front összes alakulatainak tag­jai 10 km utat tesznek meg, mégpedig a nyitrai Lenin-térről kiindulva Mlyna­riecbe és onnan vissza a célhoz. Elő­zetes becslés szerint a „Békemenet"­nek 5—6 ezer résztvevője lesz. Rajto­lás előtt a menetelőkhöz a KAV NF és a Szokol kerületi bizottság képvi­selői intéznek beszédet. A nyitrai kerület járási székhelyei kö­zül Léván, Érsekújváron, Komárom­ban és Ogyallán a „Békemenet" ápri­lis 6-án fog lezajlani és itt is sokezer ember fog tüntetni a béke megerősí­téséért és a tartós béke érdekében. A kerület többi járásában a „Békeme­netet" valamelyik későbbi vasárnapon tartják meg, épúgy a falvakon is. Az előkészületek az egész kerületben szor­galmasan folynak. Kisorsolták a nyitrai kerületi bajnokságod Mint már jelentettük a nyitrai kerü­leti bajnokság létszámát 10-ről 11-re emelték fel. Az új résztvevő a vág­sellyei Szokol UMEZ. A bajnokság végén négy csapat helyett öt esik ki a bajnokságból. A pontküzdelmet teg­nap újból kisorsolták, mely a követke­ző: V. forduló, április 8. Handlová —CAD Noyé Zámky, ÜMEZ Šaľa—Partizánske, KP Nitra —Topoľčany, Levice—Prievidza, Hlo­hovec —Komárno, S. Elektrosvit sza­badnapos. Április 15. S. Šaľa—S. Prievidza. VI. forduló, április 22. Komárno —Topoľčany, ČSAD Nové Zámky—Hlohovec, Partizánske —Nitra, Handlová —UMEZ Šaľa, Prievidza— Elektrosvit N. Z., S. Levice szabadna­pos. VII. forduló, április 29. Nitra—Handlová, Levice —Partizán­ske, Elektrosvit N. Zámky —Topolčany, Hlohovec—Prievidza, Komárno—ČSAD N. Zámky, S. ÜMEZ Šaľa szabadna­pos. Május 6. ČSAD Nové Zámky— ÜMEZ Šaľa és Handlová —Topoľčany. VIII. forduló, május 13. Prievidza—Komárno, Topoľčany—­Hlohovec, Partizánske—Nové Zámky, Handlová—Levice, ÜMEZ Šaľa—Nitra ČSAD Nové Zámky szabadnapos. IX. forduló, május 20. Komárno—Nitra, Levice— ÜMEZ Šaľa, Elektrosvit Nové Zámky—Hand­lová, Hlohovec—Partizánske, ČSAD Nové Zámky—Prievidza, Topoľčany szabadnapos. X. forduló, június 3. S. NV Topoľčany—S. ČSAD N. Zám­ky, ÜMEZ Šaľa—Elektrosvit N. Zám­ky, Nitra —Levice, Partizánske —Prie­vidza, Komárno —Handlová, Hlohovec szabadnapos. XI. forduló, június 11. Elektrosvit N. Zámky—Nitra, Hlo­hovec—Levice, ČSAD N. Zámky—Par­tizánske, Prievidza —Topoľčany, ÜMEZ Šaľa —Komárno, Handlová szabadnapos. Június 24-én, vasárnap a következő elmaradt mérkőzéseket bonyolítják le: Prievidza—Handlová, Topoľčany— Partizánske, Levice —Elektrosvit N. Zámky, FIlohovec— ÜMEZ Šaľa. JHegielvnt 112 oldalon, ňjszes, színes köntösben, képekkel, rajzokkal gazdagon tarkítva: riportok, beszámolók, Ismeretterjesztő cikkek, novellák, szín­ház, film, divat, sport, humor, fejtörő, keresztrejtvények és sok más ér­dekes szórakoztató. Hogy is volt csak? Széljegyzetek a besztercebányai kerületi bajnokság vasárnapi mérkőzéseiről Lehet tél, lehet hó, a besztercebányai kerületi bajnoksás megy a maga út­ján. Igaz, hogy kissé nyakatekerten. Hiszen a harmadik forduló után vasár­nap az elsőre került sor, hogy egy hét múlva a negyedik fordulóval folytatód­janak a küzdelmek és április 15-én pe­dig lejátsszák a második fordulót. A kerületi vezetőség ezt így tartja érde­kesnek. A csapatok és a közönség ke­vésbbé, mert így egyes csapatok egy­másután három mérkőzést is játszanak otthon, mások még odahaza nem is ját­szottak mérkőzést. Ez különösen az újoncokat érinti erősen. Valamennyi kerületi bajnoki mérkő­zést az igen rossz időjárás és még rosz­szabb talajviszonyok ellenére is újra le­játszották. A heti fordulónak két jelen­tősége akadt: az egyik a már említett mély, f áros pályák, a másik az eséiye­sek győzelme. Mindenütt győztek a fa­voritok, táblázaton előbb áiicikf Afen­jünk sorjába. m Az időjárás nem kedvezett ennek a fordulónak sem, azt azonban túlzás ál­lítani, hogy ňlyeti talajon nem lehet játszani«, vagy: ňlyen időben nem is születhetik valós eredmény!« (Az ilyes­miket általában a vesztes vugy kevésbbé eredményes csapatok szokták jöljedez­ni...) Gondoljunk arra, hogy a bajnok­ság egy hosszú és változatos akadály­verseny, amelynek megvannak a maga vizesárkai, a különféle változatos aka­dályai. Játszania kell a csapcincik eső­ben, nagy melegben, hidegben, csúszós talajon, mély talajon, száraz talajon, játszania kell szélben, sőt ködben is — ahogy éppen jön Végül aztán az a le­gény a mezőnyben, aki mindegyik pró­bát kiállja. Á különféle körülmények között is fel kell találnia magát a jól előkészített, értelmes, egészséges játé­kosokból álló csapatnak. Az egyik ta­laj az állóképességet teszi próbára, a másik fajta talaj aziránt érdeklődik, hogy van-e a játékosnak megfelelő egyensúlyérzéke és labdakezelési tudo­mánya. Es így tovább A lehetőségek azonban nem végtele­nek. Azok, akik egy csapatot vezetnek, előkészíthetik csapatukat úgy, hogy az minden körülmények közt fel tudja ta­lálni magát. Esőben éppen úgy. min! szélben A vasárnapi forduló mérkőzései kö­zül kétségtelenül a Podbrezová—O pa­tová összecsapása jelentette az ese­ményt. A nehézipari központunk csapa­ta felerősített összeállításban és odaha­za játszott, ahol Opatovának mindig el­keseredett küzdelmet kellett vívnia. S bizony a mérkőzés előtt kevesen szá­mítottak arra, hogy az opatovai labda­rúgók már az első félidőben olyan nagymértékben magukhoz ragadják a kezedményezest, mint ahogy az történt. Fölényesen, biztosan nyerték a mérkő­zést, pedig általában az opatooaiak­nek nem igen szokott ízleni a sá­ros, mély talaj. S ez is egyik bizonyíté­ka a gondos és alapos előkészítésnek, amire éppen fent hivatkozunk Opatovának az első perctől kezdve veszélyes volt minden egyes támadása, míg Podbrezovának a legtöbb baja ép­pen a csatársorral volt, amely alig tud­ta tartani a labdát. így a védelemre igen nagy feladat hárult és az opďto­vaiaft gyors, ötletes, gólratörő játékkal nagyszerűen kiaknázták a kínátkozó le­hetőségeket. Opatová az első félidőben Balázs, Beles, Brehovszky és Novodon­szky góljaival már 4:0-t a vezetett. Szű­nt i után Podbrezovának alkatmn nyílt arra, hogy szépítsen az eredményen, ezt azonban elmulasztotta. Amiben riagy réize van Kacsányi Misonah — az Cpa­tfí-já kapusának is! Opatová ekkor mái némileg csökkentette az í-amot, ennek ellenére Lackovicsnak sikerült meg­szereznie az ötödik gólt is Opatovánál a kitűnő csapatteljesítményen kívül elsősorban is Kacsányi Laci és Miso, valamint Balázs játékát kelt kiemelni. Podbrezovánál a védeiem volt a leg­jobb csapatrész. * Az 5:0 labdarúgó nyelven fölényes győzelmet jelent. Ez az eredmény azon­ban úgy alakult ki Besztercebányán, hogy az első félidő játéka után nem igen számítottak rá. Egészen gyengén kezdett Beszterce­bánya és nem vetették magukat a já­tékba olyan lelkesedéssel, mint a ló­nyabányiak. A játék képe meglehető­sen kiegyensúlyozott volt ekkor. Fel­tűnt mindjárt az elején, hogy a lónya­bányai védők milyen pontosan fedez­nek és nem engedték kibontakozni a hazaiak támadásait. S lelkes játékuk­kal rászolgáltak a 0:0-ás félidőre is. Szünet után azonban a hazaiak felül­kerekedtek, amihez nagyban hozzájá­rult Fúrták abszolút gyenge bíráskodá­sa is, aki teljesen kiengedte kezéből a mérkőzést. S amit egyik oldalon megto­rolt, azt a másiknál elnézte. S mint a múltban nem egyszer, most is a hazai közönség befolyására ítélkezett. így a lelkes lónyabányai csapat minden igye­kezete kevésnek bizonyult. Sérülések és Gonda kiállítása folytán nyolc főre csökkent lónyabányai csapat össze­roppant. S ekkor Besztercebánya Or­szágh (2), Donoval (2) és Gáspár gól­jaival biztosan győzött. A hazai csa­patból szünet utáni játékuk után Dono­valt, Országhot és Fédermayert lehet kiemelni. A lónyabányaiak és a mezőny legjobb embere Haás kapus volt. Mel­lette még Gonda és Szeles volt jó. * Fülek csapata most is nehéz ellen­félnek bizonyult Zólyomban. A vizes, csúszós talajon nem alakult ki jó já­ték. Az első félidő elején a zólyomi csa­pat támadott többet és Hudec, vala­mint Bosák góljaival kétgólos vezetésre is szert tett. A félidő második felében feljött Fülek és ekkor több veszélyes támadást is vezetett, de csatárainak nem volt szerencséjük. Szünet után ki­egyensúlyozott volt a játék képe és az eredmény nem változott. Mindkét csa­patban a védelmek tűntek ki inkább. Zólyom valamivel jobban bírta a sarat és csatárai jobban feltalálták magukat a csúszós talajon. * Az építőipari dolgozók losonci sport­telepe vasárnap ünnepi külsőbe öltö­zött. Az első idei hazai bajnoki mérkő­zésre szépen feldíszített pálya fogad­ta a csapatokat és az esős idő ellenére is nagy számban felvonult közönséget. A tribün előtt felálló csapatokat To­rnán Hugó mérnök, az építőipari dolgo­zók kerületi igazgatója üdvözölte és méltatta az idei év első bajnoki mér­kőzésének jelentőségét. Egységes test­nevelésünk fontosságát és sportolóink­nak a béke frontján való kiállását han­goztatva, hívta fel a sportolók figyel­mét az ez évi komoly sportmunkára. Tóth András a losonci építőipari spor­tolók nevében tett fogadalmat a becsü­letes sportmunkára, majd az úttörők egy-egy virágcsokrot adtak át a két csa­pat játékosainak, akik azt a nézők kö­zött szórták szét. A himnusz elhangzá­sa után kezdődött aztán el az idei első hazai bajnoki mérkőzés. * — Csatár! Az ellenfél kapuja előtt ne tologass, hanem lőjj, mert lövésből lesz a gól! Ez a futballmondás a vasárnapi Lo­sonc—Harmanec mérkőzésen is beiga­j zolódott. A losonci csatárok az első | félidőben alig lőttek a kapura. Mikoi J végre Kómár a 16-osról nem a legjob­, bon sikerült lövést engedett meg. A lö­I vés nem volt erős, de nem is Volt helye­zett, mégis a kényelmesen lehajolt harmaneci kapus lába között hálót ért. S ez jelentette a losonciaknak az első gólját! * A Losonc—Harmanec mérkőzésnek különös jelentőséget adott az a körül­mény, hogy a losonciak erre a mérkő­zésükre már »áj szerzeményeikkel« áll­tak ki. Jgy nagy várakozással néztek a mérkőzés kimenetele elé, mely meglehe­tősen lanyha iramban indult. A lo­sonciak nehezen kaptak lábra s nagy fölényük ellenére sem tudtak a csatá­rok az első félidőben komoly veszélyt jelenteni s kirívó volt akkor a csatárok gólképtelensége. A második félidőben élénkült az iram s ekkor kidomborodott a losonciak nagyobb tudása, sokkai jobban játszott, mint az első félidőben. Ekkor már feltalálták a csatárok is ma­gukat a sáros, mély talajon és a hátra­vont középcsatárral játszó Losonc nem­csak uralta a mezőnyt, de sikerrel tör­ték meg a kitűnően működő harmaneci védelmet. m A Rimaszombat—Konrádovce mét­kőzisen a hazai csapat többet láma­dott, jobban alkalmazkodott a mély ta­lajhoz, támadósora jobban Kihasználta a gólhelyzeteket s <gy győzelme nem volt kétséges. Különösen az első fél­időben játszott a limaszombati csapat jól, amikor kidomborodott a csapat na­gyobb technikai tudása A bányászcsa­pat végig lelkesen harcolt s dicséretére válik, hogy szünet után még erősíteni is tudott. A rimaszombatiaknál most is Szapáry jelentette a veszélyt, aki ez­úttal négy gólt lőtt. Míg a másik kettőn Bárczi és Radó osztoztak. A konrádov­ceiek mindkét gólját Chrenko szerezte. Fájdalomtól megtört asjvvel közöljük, hogy a szeretett férj, a leggondosabb apa és testvér, a legjobb fiú Hlkus lézssf 49. évében 1951 április 4-é«i 11 órakor hirtelen elhunyt. Temetése 1951. április 6-án, 16 órakor lesz a somorjai r.-k. temetőben. A gyászoló család.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom