Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-05 / 80. szám, csütörtök

1951 április 5 1 A kormány értékelte a Szovjetunió segítségét A helyes bérpolitika előrehaladásunk fontos törvénye Dr. A. Gregor külkereskedelemügyi miniszter a kormány ülésén részletesen beszámolt a moszkvai kereskedelmi tárgyalásokról és az utólagos kontingensek megállapításáról a Szovjetunióval való 1951. évi árucsereforgalomban. Ezek a tárgyalások februárban és márciusban folytak le és eredményük az utólagos, 1951. évi kölcsönös áruszállítmányok jegyzőkönyve és az 1951 — 1955. évi áruszállítmányok jegyzőkönyve arról az egyezményről, melyet a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió kormánya 1950 november 3-án kötött. Mindkét jegyzőkönyvet 1951 március 13-án aláírták Moszkvában. A szovjetkormány ezeken a tárgyalásokon ismételten nagyjelentőségű segítséget nyújtott nekünk és felemelte az 1951. évre szóló egyes kontingenseket, különösen a búza és az árpa szállítását 500 ezer tonnáról 755 ezer tonnára. Ugyancsak felemelte a nafta, az értékes ércek, olajok és zsiradékok, műtrágya, cellulóze és más anyagok szállítását. Ezeket a behozatalokat kiegyenlítjük folyamatosan különféle termékekkel, gyártmányokkal. A megegyezés szerinti árak számunkra megfelelők, mivel a r egyezmény nem veszi tekintetbe az árak emelkedését, amelyet a kapitalista államok háborús hisztériája idézett elő. Ilymódon a közös árucsereforgalom á Szovjetunióval a mult éthez viszonyítva egv negyedével emelkedik, ami nagy segítségére van államgazdaságunknak. Közös intézkedések alapján ez év eleje óta és különösen az egyezmény megkötése óta mindenféle áru nagy menynyiségben érkezik a Szovjetunióból. Kormányunk értékelte a Szovjetunió nagy segítségét, mellyel biztosítja népünk élelmezését és üzemeink nyersanyaggal való ellátását. Kormányunk külkereskedelemügyi miniszterünknek minkét jegyzőkönyvi megegyezését jóváhagyta. Kormányrendelet a helyes bérpolitikáról A kormány továbbá tárgyalt a rendes bérpolitikáról és az állami béi megállapító bizottság javaslatáról. A javaslatot részletes magyarázattal dr. J. Dolánsky miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke adta elő. Beszámolót tartott a bértáblázatokról és az üzemi dolgozók béralapjáról. A kormányrendelet és a kormány egyéb intézkedései, amelyekről Dolánsky miniszter az Állami Tervhivatal elnöke beszélt, a bértervezés jelentős előrehaladását jelentik. Ezek az intézkedések azokból a feladatokból erednek, melyeket Klement Gottwald köztársasági elnökünk a CsKP Központi Bizottságának februári ülésén tűzött ki. Köztársasági elnökünk egyik íőféladatunkat az ötéves terv harmadik évének sikeres teljesítésében látja és emellett ismételten hangsúlyozta, hogy szükség van még gyorsabban, mint eddig, építeni nehéziparunkat. Beszéde során a munkásosztály és egész dolgozó népünk figyelmét különösen arra irányította, hogy sokkal gyorsabban haladhatnánk a szocializmus felé, ha gazdaságosabbá tennénk saját termelésünket, mert a termelés gazdaságossá tétele nélkül és saját ipari termékeink költségeinek csökkentése nélkül nem teljesítheti az. ipar vezető szelepét, melyet az új társadalmi rend megkövetel. Ezt a fejlődési folyamatot olyan intézkedésekkel teli biztosítani, amelyek a bérpolitika irányítását és gyakorlati megvalósítását közvetlenül összekötik a termelés irányításával, a termelési és pénzügyi tervek végrehajtásával és a dolgozók üzemi béralapjának bevezetésével emelik a munkasok érdekét a saját termelési költségek csökkentésében. Az állami bérpolitika legfelsőbb irányítását az állami bérmcgállapító bizottság veszi át, melynek jelentősége abban rejlik, hogy a tagokat a kormány nevezi ki és hogy az élén maga a kormányelnök áll. Az állami bérmegállapító bizottság szükség szerint irányítja az állami bérpolitika teljesítését és határoz az alapvető óvóintézkedésekről, amelyek a bérpolitika rendes gyakorlati keresztülvitelét a termelési feladatok tervezésével pontosan biztosítják. A bérpolitika vezetéséért a teljes felelősség a minisztereket, a vezérigazgatókat, az üzemi igazgatókat, az üzemvezetőket és mestereket terheli. Mert csakis azok, akik irányítják a termelést, képesek rendesen megítélni és felelősséget vállalni azért, hogv a bér érdem és teljesítmény szerint legyen kifizetve. Abból kiindulva, hogy a bér személyi érdeke a dolgozoknak és a mellett nagyon jelentős költsége a termelésnek, kormányrendeletet adtak ki, mely szerint a szakszervezeti szervek a bérpolitika gyakorlati keresztülvitelének egész vonalán egvenjogú társai az említett termelési szerveknek. Ez szükséges azért, mert szervezési segítség nélkül és az összes öntudatos dolgozók részvétele nélkül nem lehetne megvalósítani az érdem és teljesítmény szerinti béreket és a termelési költségek csökkentését. Tehát vigyázni kell, hogy ne ismétlődjék meg a mult évi eset, mikor a termelés emelése elmaradt a bérek és a fizetések emelkedése mögött. Hogy tervszerinti bérfejlődést érjünk el, ez év április 1-től kezdve összes ipari üzemeinkben, kivéve az építkezési üzemeket. kötelező bértáblázatokat ad ki az Állami Tervhivatal. A kötelező bértáblázatok a béralap bevezetésének előkészítői és előzetes óvóintézkedései 1952 január 1-én lépnek életbe. A kötelező béltáblázatok segítenek biztosítani a bérek egészséges felődését és a termelésnek tervszerinti teljesítését. Megállapítják azt az összeget, melyet az üzem a tervezett feladatok szerint a bérekre és fizetésekre juttathat. Ez azt jelenti, hogy a berek és a fizetések öszszege csak akkor lépheti át a kötelező bérösszeget, ha a termelési terven felül dolgoznak és csak annyival, amennyivel a termelési tervet túlteljesítik. Másfelől pedig a tervezett bérösszeg anytiyival csökken, amennyivel a tervet nem teljesítették. ~ Ezekkel az intézkedésekkel egyáltalán nem érintik az egyes dolgozók keresetét, melyet a normák túlteljesítéséért kapnak, sőt ellenkezőleg, a kötelező bérösszegek biztosítják minden dolgozónak keresete emelését a normák túlteljesítése szerint és a munka rendes jutalmazását. Ilymódon a kötelező bérÖsszegek segítenek a termelési költségeket csökkenteni és a munkateljesítményt emelni és ezáltal segítséget fognak nyújtani a bérek és a fizetések reális emelkedésében. Egyidejűleg a kötelező bérösszegekkel a nemzeti vállalatok szabályzata alapján az üzemekben dolgozók béralapjait is bevezetik. Ezek a jelentős intézkedések még jobban fogják emelni a dolgozók érdeklődését az üzem rendes gazdálkodása iránt, mert az üzemi dolgozók béralapjából részesedni fognak minden egyes üzem dolgozói az üzemi haszonból. Az üzemi dolgozók béralapjai ez év április elsején lépnek életbe a nehézipari, a könnyűipari, az élelmezési, közigazgatási és egészségügyi minisztériumok alá tartózó nemzeti vállalatoknál, továbbá az építkezési anyagok üzemeiben, melyek alá vannak rendelve az építkezési ipari minisztériumnak. Ezekben az üzemekben ezeket az intézkedéseket a dolgozók egységes béralapja helyettesíti. Ilvmódon részesülnek a dolgozók az üzem hasznából. így egyesül a saját érdekük a gazdasági eredmények érdekevei és ezáltal elérjük a munkateljesítménv emelését és a saját termelési költségek csökkenését. Minden ipari üzemben a tervezett haszonból és a terv túlteljesítésének hasznából üzemi dolgozók béralapjait létesítik. Minél jobban csökkenti az üzem a tervezett költségeket, s minél nagyobb mértékben haladja túl a tervezett hasznot, annál jobban tudjuk segíteni a szocializmus gyorsított építésének teljesítését és annál több érték kerül az üzemi dolgozók béralapjába. A tervezésen felül elért eredmények haszna kb. 12—40 százalék lesz és pedig ezt aszerint érik el az egyes üzemek termelési ágai, hogy milyen nehéz és társadalmi szempontból milyen fontos munkát végeznek. A dolgozók üzemi beralapjának az összege minden üzemben az összmunkásság javára fog szolgálni. Az üzemi dolgozók béralapját a szociális és egészségügyi intézkedések javítására, a dolgozók kulturális és testnevelési intézményeire, a kitüntetett dolgozók jutalmazására és a dolgozók építő kezdeményezésének megsegítésére fogják fordítani. 1952. év kezdetén a béralap összege az üzemi dolgozók lakásviszonyainak javítására is fog szolgálni. E szempontból az építési tervben külön tételt állítunk fel. Az üzem béralap felhasználásáról a terv és a költségvetés megtárgyalása után az üzem igazgató ja és a dolgozók képviseletében a ROH-szervek határoznak. E tárgyalások után az üzem vezetősége a dolgozókkal közös szerződést köt, melyben mindkét fél kötelezettségvállalásai lefektetik. Az üzemi dolgozók béralapjának a haszonban való részesedése akkor jogos, ha -meg vannak az előfeltételei a termelési terv teljesítésének. Ezek az óvóintézkedések, melyek elmélyítik gazdaságunk tervezését, egyszersmind a szocializmus gyorsított építését is elő fogják segíteni. Ezért lelkiismeretesen követni kell a terv szocialista elvét, ellentétben a kapitalista módszerekkel, be kell tartani mindenütt a takarékosság elvét és emelni a munkateljesítményt, ami alapja a bérek reális emelkedésének. Ez az, amit bérintézkedésünkkel el akarunk érni. A munkásosztály legönttidatosabb részének kötelessége, — mondotta körztársasági elnökünk —, hogy megértse ezeket a összefüggéseket, hogy vezesse a kevésbbé öntudatos tömegeket és letépje az álarcot a különféle reakciós elemeknek arcáról, akik külföldi parancsokra uszítják a munkásokat és akadályozzák őket munkateljesítményük emelésében. A bérpolitika rendes végrehajtásával és a termelési terv feladatainak teljesítésével, melyek a munkateljesítmény gyors fejlődésével vannak összefüggésben, biztosítják a reális bérek és fizetések emelkedését, ami dolgozó népünk nagy feladata abban a harcban, melyet az emelt ötéves terv teljesítéséért, az osztályellenség tervének megsemmisítéséért, hazánkban a szocializmus kiépítéséért és a világbéke biztosításáért folytat. A kormánv vita után jóváhagyta az előterjesztet javaslatot, és az elnök javaslata szerint megválasztotta az állami bérmegállapító bizottság tagjait. A tagok a következők: G Kiiment, iparügyi miniszter, Dr. Ing. E. Slechta, építőipari miniszter, E. Erbnn, munkaügyi miniszter, František Zubka, az ORO elnöke, Zd. Valouch, az ORO titkára, J. Kolár, a nemzetgyűlés képviselője és az ORO bérpolitikai osztályának vezetője. Az állami bérmegállspitó bizottság elnöke a jóváhagyott kormányhatározat alapján a kormányelnök lett. Ezenkívül foglalkoztak még a kormányülésen A. Petra közlekedésügyi miniszter javaslatával is. A munkások és a mester együttes eiőieszüéséve! példás eredményeket értünk ei 1949 áprilisában a Párt megbízásából átvettem a deszka és fűtési anyagraktár vezetését, őszintén megvallva féltem új helyemtől, mert a raktáron több mint egymillió fcorona értékű áru volt. De a párttagnak nem szabad semmitől sem megriadni. Elfoglaltam ú helyemet és 17 munkatárssal megkezdtem működésem. Eleinte sok volt a panasz, mert a munkások napszámban dolgoztak és nem kerestek többet 1800 koronánál havonta. Amikor munkateljesítmény szerint kezdték nálunk fizetni, megváltozott a munkások helyzete és hangulata, mert jelenleg havonta 3600, 4400 koronát is keresnek. Minden munkás tudja feladatát, a munkavezető együtt dolgozik a munkásokkal. Eleinte nehéz volt leszoktatni egyes munkatársaimat arról, hogy „mester úrnak" nevezzenek. Ma már jóleső érzés nekem, hogy elvtársnak szólítanak. 1949. szeptemberében készülődtünk a kétéves terv befejezésére. Hiányaink voltak, a szállítás nem volt elégséges, mert nem voltak ládáink, amibe a tűzhelyeket csomagolhattuk volna. A raktárak megteltek. Supka munkásigazgató elvtárs összehívta a vezetőséget, Andrejkovics és Bakó elvtársakat, hogy javítsanak a helyzeten, meri az említett okok miatt üzemünk még 50 százalékos teljesítményt sem ért el. Andrejkovics elvtárs kérdéssel fordult hozzám, hogy csinálhatunk-e ládákat, van-e emberünk és anyagunk. En azt feleltem, hogy nies, de lesz. Másnap hozzáfogtunk a munkához. Megtakarított anyagunk ugyan volt, de nem volt műhelyünk, nem voltak begyakorolt embereink. Gál elv.-sal együttműködve 12 embert szerveztünk be, szabad ég alatt f el állítotunk egy rozoga fűrészgépet és megindult a munky, egyben a csomagolás is. A be nem gyakorolt munkások eleinte nehezen tudtak megkeresni naponta 120.— koronát. Eleinte naponta 29—30 ládánál többet nem tudtak elkészíteni, de ma már 45 ládát is képesek előállítani. A bérük emelkedett, mert ma is, mint azelőtt, négy koronát kapnak minden ládáért. Egy láda elkészítéséhez a múltban 0.038 köbméter deszkái használtunk, és ma csak 0.034 köbméter kell hozzá. Ily módon 0.004 köbméter anyag megtakarítást értünk el egy ládánál. További anyagmegtakarítást . ériünk el azzal is, hogy két-három féle méretű deszkát használunk és a kereteket vékonyabb deszkából készítjük. A porszogoló gépünk is rossz volt, és csak két deszkát voltunk képesek egyszerre porszogolni. A gépet megjavították és most erösebb motorral, nagyobb fűrésszel egyszerre hat deszkát képes porszogolni. A munkások megelégedéssel dolgoznak és fegyelmezetten járnak a munkába. Büszkék vagyunk mindnyájan 300.000.— korona értékű ládaműhelyünkre, melyet terven felül saját erőnkből építettünk fel. Erre az építkezésre nem volt fedezet, de a jó munkabeosztás, a dolgozók odaadó munkája meghozta gyümölcsét. Mindnyájan örömmel dolgozunk, mert tudjuk, hogy magunknak és nem a kapitalistáknak építünk es hogy munkánkkal a békét védjük. A háborús uszítók a békés dolgozó népet nem fogják tudni egymás ellen uszítani, mert bármilyen nyelven • is beszél a dolgozó, célja egy, a béke. Zárt sorokban követjük Pártunk irányvonalát, követeljük a békét, mert megértettük Sztálin elvtárs szavait, hogy tőlünk függ az, hogy háború lesz-e vagy béke. Mi, füleki dolgozók előljártunk a kapitalizmus megdöntésében és előljárunk a szocializmus megvalósításában is. Albert József munkáslevelező, Kovosmalt, Fülek. Francia munkásküldötfség a Szlovnaft dolgozói között Egy francia munkásküldöttség a napokban latogatást tett a Szlovák olajipar nemzeti vállalatnál. Az üzem dolgozói nevében a vendégeket Spusta Ferenc üzembizottsági elnök fogadta. Dugovics József, az üzemi Kommunista Párt elnöke az üdvözlő beszédet francia nyelven tolmácsolta. Dugovics elvtárs Franciaországban dolgozott tizennégy évig, jelenleg otthon építi hazánk boldogabb jövőjét, a szocializmust. A francia küldöttség nevében Grillot André francia szakszervezeti titkár köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért. Beszéde során beszámolt az eddigi látogatások élményeiről. A küldöttség tagjai hálájukat és köszönetüket fejezték ki a Szovjetuniónak a békéért, a népek szabadságáért és a dolgozó nép megbecsüléséért folytatott nemes küzdelméért Bratislavai útjuk során meglátogattták az elesett hős vörös katonák szlavini emlékművét. »l

Ttunkon láttuk, hogv mily lelkesedéssel építi Csehszovákia népe a szocializmust — mondotta Grillot elvtárs. — Láttuk és csodáltuk az itteni nép szabadságát Nálunk mindennek éppen Orvosok és munkások értekezlete Komáromban Az idén már másodszor hívták meg a járási szakszervezeti tanács ülésére az orvosokat. Az ülésen az orvosok és a munkások élénken vitáztak. E hasznos beszélgetésnek az a célja, hogy megszüntesse a dolgozók és az orvosok közt lévő régi keletű feszültséget. E vita a kölcsönös hibák kiküszöbölését is nagyszerűen oldotta meg. Ennek alapján már több vitás kérdés nyert helyes elintézést. Az orvosok és a munkások kölcsönösen segítik egymást. Céljuk egy: az ötéves terv mielőbbi befejezése A gyűlések sikerei arra buzdították fel a komáromi járási szakszervezeti tanácsot, hogy ezen a téren versenyre hívja fel Szlovákia minden járási szakszervezeti tanácsát Az orvosok és a munkások második vitaestjét Petrovics titkár elvtárs nyitotta meg. Dr. Kubina főorvos az abszencia megszüntetéséről beszélt. Ki kell használni minden munkaerőt. — mondói ta — és ezért az orvosok küzdenek az újfajta reakciós, spekulálás, az álbetegségek ellen Az orvosi kar megfigyelte, hogy a szimulálás, az álbetegeskedés legjobban azok közt a dolgozók közt van elterjedve, akik nemrégiben más munkájából éltek, kapitalisták voltak és jelenleg nem ízlik nekik a munka és nem hajlandók szívből dolgozni. Az orvos feladata, hogy valódi beteget gondos kezeléssel mielőbb meggyógyítsa és egészségesen visszaadja a termelésnek. Utána Hrdina elvtárs értékes előadás következett a nemzeti biztosítási törvényről. Hrdina elvtárs a biztosító intézet igazgatója.^ Rámutatott a régi és a mai rendszer biztosító intézeteire és a mai nemzeti biztosítás új formájára. Minden dolgozóról, akár ipari, f bikái, akár szellemi munkás, gondoskodva van. A vita során felszólalt Berecz elvtárs, kikötőmunkás, aki a zsúfolt orvosi rendelőkről beszélt Sok az álbeteg, jelentette ki és az igazi betegek nehezen tudnak az orvoshoz bejutni. Kocsis elvtárs az építkezési üzemek dolgozója, Német és Bölcsey elvtársnők, dohánygyári dolgozók megkritizálták egyes orvosok felületes kezelési módszerét. Sampel elvtárs csodálkozását fejezte ki azon, hogy a mai népi demokráciában még akadnak ilyen orvosok is. Az ilyen orvosoknak az ideje lejárt. Mészáros elvtárs is egyes orvosok helytelen kezeléséről beszélt. Tegyenek orvosaink különbséget — mondotta — a szimuláns és az igazi beteg között. Nem kell nekem 88 koronás táppénz, — hangoztatta, — mikor naponta 250 koronát kereshetek Dr. Joachim elvtárs, a környék híres szemorvosa, egyszerű népies hangú beszédében rámutatott minden hiány kútfúrására, az orvoshiányra és hasonlókra. Joachim el/társ beszéde során rámutatott a hitleri fasizmus kegyetlen pusztításaira és a jelenlegi építőmunkára. Beszéde során foglalkozott Gottwald elvtársnak a CsKP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén mondott beszédével és rámutatott arra ,hogy az iparosítás nemcsak a munkások, hanem az orvosok érdeke és szívügye is. Tehát a kezelésnél előnyben kell részesíteni a nehéziparban foglalkoztatottakat Rámutatott a táppénzek kifizetésénél előforduló bürokratikus bánásmódra, amit a munkásoknak a Párton és a szakszervezeten keresztül le kell küzdeniök. A vita során felszólaltam én is és a központi műhely dolgozóinak panaszait tóim ácsol tam. Kérdéseimre dr. Kubina elvtárs válaszolt, aki a hiányok* okát abban látja, hogy kevés az orvos. Az álbetegekről Kubina elvtárs azt mondotta, hogy ő kidobó legény a rendelőben. E kellemetlen ügyet a jövőben öttagú tanács fogja intézni, amely három orvosból, egy szaktanácstagból és egy munkahivatali alkalmazottból fog állani. Ugyancsak foglalkozott a belföldi gyártmányú orvosságok jóminőségével és megemlítetie, hogy az az idő már elmúlt, hogy a betegsegélyző nem adja ki a kért orvoságot azért, mert az drága. A vita befejező részében dr. Svoren elvtárs anatómiai ismereteinket gazdagította beszédé"''!, különféle betegségek keletkezését és azok lefolyását vázolta előttünk. Ismertette a fokhagyma és a beilole "készülő gyógyszerek Irtását az emberi szervezetre. A vitaest Petrovics elvtárs, járási : zakszervezeti titkár záróbeszédével ért véget. Petrovics értékelte az öszszejövetelt és kiemelte nagy jelentőségét a szocializmus építése és ötéves tervünk teljesítése terén. Holczer László, munkáslevelező, Komárom. az ellenkezője van. Franciaország, főleg az ipari városok utcái tömve vannak redőrökkel és besúgókkal Franciaország fegyverkezik. Az amerikaiak megvásárolták országunkat. A francia proletárok tiltakoznak ez ellen és szabadságukért, a békéért kemény küzdelmet vívnak. A hadiüzemek gyártják ugyan a fegyvereket, de a francia vasúti munkások akadályozzák a hadianyagok szállítását. A kikötőmunkások az Amerikából érkező hadirakományokat a tengerbe süllyesztik. A munkások egységbe tömörülve küzdenek a francia kormány reakciós, népellenes politikája ellen. Jelentősek a dolgozók béremelést követelő sztrájkjai. Mi, francia dolgozók —- mondotta Grillot elvtárs — tovább fogunk harcolni jogainkért és a világbékéért.« Muti Joseph kikötőmunkás, a küldöttség egyik tagja, a munkásokkal folytatott beszélgetése során beszámolt a marseillei kikötőmunkások békeharcáról Elbeszélte, hogy miként fosztották meg munkájától öt és társait a nyugati kapitalisták azért, mert a tengerbe dobálták az Amerikából érkezett hadianyagot. Ilyen szabotázsesetekben az USA franciaországi pribékjei katonasággal és rendőrséggel akarják letörni a munkások békeharcát Nemrégiben egy ilyen összetűzésnek egy halott és tizenöt sebesült áldozata volt A francia munkások vérüket ontják azért, hogy mi békében építhessünk. Muti elvtárs is elvesztette munkáját és keresetét. A kapitalisták eltiltották a munkától. Kérdésünkre, hogy miből él, azt felelte, hogy napi 180 frank (25 korona) államsegélyben részesül, amely összegért egy ebédet sem vásárolhat, mert egy napi élelmezés legkevesebb 1000 frankba (150 Kčs) kerül. A ktidöttség egy másik tagja, Havquin Justin, Landes-vidéki kisparaszt, ismertette a franciaországi mezőgazdasági dolgozók elnvomását Példának felhozta a búza és a műtrágya 1 ára közötti helytelen arányt. Egy kiló búza 28 frankba kerül, ugyanakkor a műtrágya kilója 25 frank. Ilyen módon kívánják tönkretenni a kapitalisták a kisés középgazdákat. Grillot elvtárs két csehszlovák katonával szívélyesen elbeszélgetett. Elmondotta, hogy a francia hadseregben tiltva van a kommunista pártszervezkedés és hogy a francia katonáknak nem szabad haladószellemíí könyveket olvasniok. A katonák napi hét frank (1 korona zsoldot kapnak, de cigaretlát a saját pénzükből kell vásárolniok. A csehszlovák katonáknak Grillot elvtárs üdvözletét küldi, amelv ígv hangzik: — Sok sikert kívánok a hadseregnek építő munkájához. Éljen a Szovjetunió, éljen a dolgozó nép nagy vezére, Sztálin elvtárs! Éljen Csehszovákia népe és köztársasági elnöké, Klement Gottwald! Éljen a 1 Dmmunizmus, éljen a béke! D. V*