Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-27 / 99. szám, péntek

1951 április 21 180 ujsm L ALEKSZANDROV: Az amerikai monopolisták jól kerestek a koreai háborún Li Szin Man 1947 kezdetén, még jóval a koreai háború kitörése előtt Washingtonban járt és imperialista gazdáinak kifecsegte terveit. A koreai nép árulója a sajtóértekezleteken azzal dicsekedett, hogy az amerikai mono­poliumok számára „mérhetetlen pénz­forrásokat" tárt fel Koreában. Egy­ben biztosította gazdáit, hogy táma­dást intéz Észak ellen, mihelyt erre „kedvező alkalom" kínálkozik és meg­ígérte, hogy segítséget nyújt a Waal­Street monopolistáinak, hogy örö­kös gazdái legyenek az „egységes Ko­reának." Az amerikai monopolisták „a mér­hetetlen pénzforrás" érdekében meg­parancsolták szolgájuknak, Li Szin Mannak, hogy a mult év június 25­én provokáljon háborút Koreában. A kereai nép kilenc hónap alatt kiontott vére óriási profitokat hozott a Wall­Street monopolistáinak. A „United States News and World Report" amerikai lap beismerése sze­rint, a koreai háború kezdete előtt az Egyesült Államok üzleti élete „na­gyon közel járt a csődhöz." A koreai fegyveres beavatkozás az a „bőséges segítség" volt, amely megváltoztatta a helyzetet és az amerikai finánctőke és ipar „fellendüléséhez" vezetett. „A koreai háború újabb üzleti lehe­tőségeket nyújtott, — írja ugyanez az újság. — „Mintha mindez csak azért történ f volna, hogy az üzleti tevékenységet magas színvonalon tart­hassuk." Ennek az „üzleti tevékenységnek" az alapja a koreai háború által táplált fegyverrendelések növekedése. 1950. végéig z amerikai monopolisták 17 milliárd dollár értékű megreendelést kaptak a kormánytól, míg a jelenlegi költségvetési évben, amely 1951 jú­nius 30-án ért véget, ez az összeg a háromszorosára növekszik. A haditermelés mesébe illő hasznot hajt a gyárosoknak. Egyedül a „Gene­ral Motors", amelyet Morgan és Du­pon ellenőriz, 3 milliárd dollár értékű hadirendelést kapott. Ennek a cég­nek 1950-ben 834 millió dollár volt a tiszta haszna, míg 1949-ben csak 656 millió dollár. A „Dupont de Ne­mour" szupermonopolium 1950-ben 307,6 millió dollár tiszta jövedelmet jelentett be az 1949-es 213.6 millió dollárral szemben. Az Amerikai Egye­sült Államok 730 monopoliuma 7960 millió dollár tiszta jövedelmet vallott be. Minden egyes ilyen (Joliárért az amerikai banditák sok koreai gyer­mek, asszony és agg vérét ontották ki. Truman, Dulles és a koreai nép töb bi hóhérai a Wall-Street érdekeit szol­gálják és vezetői az agressziós poli­tikának, amely busás hasznot hajt nekik. Az amerikai monopolisták busás hasz­not húznak a koreai háborúból nem­csak otthon, az Egyesült Államokban, hanem mindazon országokban, ahol mint gyarmattartók uralkodnak. Mint ismeretes, az Egyesült Álla­mok Japánt a távolkeleti agresszió hadibázisává és fegyvergyárává tet­ték. Most pedig arra törekszenek, hogy lakóit ágyútrjjteléknek használ­ják a koreai, valamint a kínai nép el­len. „Több mint egy évvel ezelőtt, — írja Hju Din, a „Daily Compass" tu­dósítója — világossá vált, hogy az Egyesült Államok sztratégiai célból új­jáéleszti Japán katonai és gazdasági hatalmát. Ez a történelmi határozat is egyik oka a Korea elleni háború­nak." „A koreai háború kezdete óta — írja Silvia Porter, — az amerikai hadiki­adások Japánban hetente 5 millió dol­lárt tesznek ki. Míg 1950 januárjától júniusig terjedő időszakban a japá­nok 4.6 millió dollár árut adtak el ' Koreának, főként textilárut és sze­net, addig 1950 júniusától Japán csak Dél-Koreáról (azaz az amerikai agresszoroktól) 96 millió dollár ér­tékben kapott hadianyag-rendelést. Az amerikai vezérkar 1950 végén Japánban hadianyagvásárlásra, a ha­dihajók használatáért és a japán had­erők növelésére 170 millió dollárt köl­tött. A japán monopolisták a koreai há­borún szerzett hasznának nagyrészét, mint a japán monopoliumok főrész­vényesei, az amerikai monopolisták vágják zsebre. E részvénytársaságok a következők: „Standard Oil Compa­ny". „California Texas Refining Com­pany", „International General Elec­tric", „International Business Memp­hi Corporation" és mások. Közi' ->rt az a mód, ahogyan az amerikai monopoliumok a japán rész­vényeket megszerzik. így például a „Nihon Szekiu" japán kőolajtársaság az amerikai „Kaltex" társaságnak 2 milliárd jennel tartozott. így aztán a Kaltex elnyelte a „Nihon Szekiut". Az amerikai monopoliumok a koreai A koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek súlyos csapásokat mérnek az imperialista bandákra A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság néphadseregének főparancs­noksága közli: A néphadsere"g egységei az önkén­tes csapatokkal együtt valamennyi arcvonalon folytatják heves harcai­kat az amerikai és angol intervenciós katonaság ellen a 38-ik szélességi kör­től északra. Az ellenség a harcokban nagy veszteségeket szenvedett embe­rekben és hadianyagban. Amint a Literaturnája Gazetta című lap jelenti, Krajnov katonai levelező­jének híradása nyomán, az amerikai beavatkozók állásait áttörték és a 8-ik amerikai hadsereg, van Fleen tá­bornok vezetése alatt visszavonult. A néphadsereg offenzívája 160 kilométer hosszú arcvonalon folyik. A néphadse­reg offenzíváját bevallották maguk a nyugati sajtóügynökségek és a külföl. di rádió is. Ez offenzíváról szóló hí­reiben a Reuter ügynökség jelentette, hogy a támadás kezdetén a nyugati szakaszon előrenyomuló koreai egysé­gek támadással elfoglalták az Indzsin­folyót és a Szöulhoz vezető ország­úton nyomulnak előre. A középső arc­vonalon az amer kai pozíciókat a Reu­ter ügynökség jelentése szerint a 38­ik szélességi körtől 16 kilométernyire északra áttörték. A néphadsereg egy­ségei és a kínai önkéntes csapatok szívós harcokban visszaverték az in­tervenciós csapatokat és éket vertek védelmi vonalukba. A.néphadsereg és a kínai önkéntesek új ellentámadása megcáfolja az ame­rikai parancsnokságnak azt az állítá­sát, hogy az intervenciós csapatok a koreai arcvonalon a helyzet urai. Az amerikaiak, mint ismeretes, nagy reményeket fűztek tavasz? offenzívá­jukhoz. Az amerikai megszállok, akik nagyszámú emberi és technikai erőt vetettek harcba, — amint nemrégiben jelentette a koreai néphadsereg pa­rancsnoksága.. — átlépték a 38-ik szé­lességi kört, észak felé előrenyomul­tak és egyes körzetekben 25 kilomé­ternyire nyomultak előre. A néphadsereg és a kínai önkénte­sek. az egész idő alatt védelmi harco­kát folytattak itt és az ellenségnek óriási veszteségeket okoztají. A nép­hadsereg nem egyszer ellentámadásba ment át és így kimerítette az ellenség erejét. A beavatkozók nem tudták megtörni a korea katonák harci szel lemét. Most, — amint a külföldi megfigye lők híradásaiból kitűnik, — a koreai néphadsereg amely erőt gyűjtött és a védelmi harcokban kimerített ellen­ségre, újból hatalmas csapást mért. A nyugati ügynökségek legutolsó hírei szerint a koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek tavaszi offenzívája sikeresen fejlődik. A francia rádió április 24-én jelentette, hogy a nép hadsereg áttörése 20 kilométer mély­ségre hatolt a 38-ik szélességi körtől délre. Megszakították az amerikai ag­resszorok .fő összekötő vonalait Csun­cson és Szöul között. A Spanyol Kommunista Párt kiáltványa május elsejére Spanyolország Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága május else­jére felhívást adott ki, melyben hang­súlyozza, hogy Franco Spanyolorszá­got a támadó blokk tagállamává sü­lyesztette és kiszolgáltatta teljesen a háborús uszítóknak. Ez a gaztett tel­jesen feltárja Francónak az amerikai imperialistákkal folytatott machiná­cióit s e mesterkedések hátterét. A nép azonban nem fogadja el azt a sorsot, amelyet Franco amerikai ba­rátaival készít számára. Az ember­áldozatok ezreinek emlékével, a leg­szörnyűbb terror és elnyomás ellenére is az utcára megy, hogy az egész vi­lág előtt tüntessen s kinyilvánítsa erős akaratát, végetvetni a tűrhetetlen nyomornak, valamint hog kifejezésre juttassa Fianco és bűnös rendszere elleni gyűlöletét, amely a népnek nyo­morát okozta. Május elseje — szól a felhívás — a munkásosztály harcának és követe­léseinek napjává válik. Az egész nép harcának napjává, a francóizmus, a nyomor és háborús politika ellen Spa­nyolország függetlenségéért, a békéért és szabadságért. Ebben a határozott harcban a nép jövőjéért Spanyolország Kommunista Pártja, mint a munkás­osztály előharcosa halad és Katalánia egységes szocialista pártjával őrt áll a nemzeti érdekek megvédésére. Az ország valamennyi demokratikus erői­nek harcolnia kell minden politikai fo­goly szabadonbocsátásért és az ellen, hogy Spanyolországot bekapcsolják az Atlanti blokkba, vagy a háborús uszí­tók hasonló paktumaiba, amelyek kö­teleznék országunkat a Szov jetunió és a népi demokráciák elleni támadó hábo­rúra. Katalánia népének lázadása, melyet a munkásosztály és annak pártja ve­zetett az országban lévő harc széles lehetőségét tárta fel. Fejleszteni etzt a harcot, megszilárdítani a dolgozók egy­ségét a gyárakban és a munkahelye­ken, megteremteni a francóistaellenes erők egységét, alapja és előfeltétele a francoista rendszer megdöntésének. A barcelonai sztrájk megmutatta a mód­ját, hogy a munkásosztály hogyan tépheti le láncait. Csak egy város tün­tetett, és Franco fontosnak tartotta borát képezi, melyet a Szovjetunió vezet és csatlakozik hangjával a világ összes népeihez, akik Nyugat-Német ország denvlitarizálását és az öt nagy hatalom közötti békeegyezmény meg­kötését követelik. A népek előtt, a de> mokráciák összes erői előtt és a spa szemlét tartam a bombavető repülőge- I ny oj n <s p e]ö(t i s nagy feladat áll: kl pek felett. Mi törtérmék, ha egyidejű­leg Spanyolország egész népe harcol­na? Ezt a kérdést ma a spanyolok mil­liói teszik fel. A béke Francónak a vé­gét jelentené, és ezért az ő klikkje kí­vánja az új háború kitörését abban a reményben, hogy így az amerikai im­perialisták segíteni fogják létének fenntartásában. Munkások a gyárak­ban, bányákban, kis- és nagyüzemek­ben, a szállításnál, parasztok, hivatal­nokok, összes munkások ne dolgoz­zatok május elsején, hanem ünnepel­jétek meg, mint a világ haladó erot szolidaritásának napját, mint a ma! nyomor és a háborús politika elleni napot, melyet a Franco-klikk Vjfiísrf meg, — mondja a felhívás. A spanyol nép a béke hatalmas tá­harcolni a békét. Ez év május elsején Spanyolország Kommunista Pártja a munkásosztály­hoz fordul, és felhívja őt, szilárdítsa meg egységét és vezetőszerepét a de­mokratikus erők között Spanyolország felszabadításának harcában, A kom­munistáknak a legáldozatkészebb har­cosoknak. a munkásosztály és a nép támaszának és vezetőinek kell lenniök, akik egyesítik éa irányítják az összes demokratikus és francóellenes erőket, a nép, a demokratikus és köztársasági front aktív harcosait. Éljen május elseje! Éljen a dolgozók egysége! Éljen a béke! Éljen a Köztársaság! Amerikai botrányok Az amerikai sajtó beszámol azokról a nagy botrányokról, amelyek az utóbbi időben Washingtonban voltak. bot­rányokba nagy nevek és az ország leg­nagyobb vállalatai voltak belekeverve írja a lap . és a példák egész sorát so­rolja fel. Az egyik botrányesetről a kö­vetkezőket Írja: Az egyik iparmágnásnak, aki a kor­mánynak nagy kölcsönökkel és számos szállítással tartozik, segítségre volt szüksége, hogy protekciót szerezzen Washingtonban. Tárgyalásokat folyta­tott egy jogásszal, aki magasállású személyiség volt Rosevelt elnöksége idején a Fehér Házban. A jogász bemu­tatta néhány washingtoni magasállá­sú hivatalnoknak, azután az iparmág­násnak 135.000 dollárról szóló számlát Bratislavában beszüntetik a francia konzulátus tevékenységét A külügyminisztérium felkérte Frantiaország prágai nagykövetségét, hogy 1951 április 27-ének napjával konzulátus tevékenységét. Egyidejű­leg a csehszlovák kormány beszün­tette Marseilleben a csehszlovák- kon­szüntesse be Bratislavában a francia I zulátus működését. nyújtott be. Az iparmágnás úgy vélte, hogy a számla túlmagas, azonban száz­ezer dollárt lefizetett. Az üzleti kapcso­lat az iparmágnás és a jogász között tóvább tartott. Egy másik példa: Egy ügyvéd, egyik szenátori bizottság elnökének a fia, 21.000 dollárt kapott azért, mert mil­liós állami kölcsönt közvetített egy miamii luxushotelnek. A szenátor ma­ga lépeti közbe, hogy a kölcsönt enge­délyezzék. A szenátor közbelépését vé­delmezte. azt mondotta, hogy nem lát­ja be, hogy miért ne járhatna el fiával szemben máskép, mint egy más ügy­véddel szemben és követelte, hogy a vizsgáló bizottság más eseteket is te­gyen közzé, amel-yekben a szenátorok közbenjártak a hitelügynökségnél ba­rátaik vagy választóik érdekében. A vizsgálóbizottság• elnöke kijelentette, hogy bizottsága nem szándékszik a szenátorok erkölcsei felett őrködni. Ebből a két példából is látható, mi­lyen állapotok uralkodnak a washing­toni magasabbrangú 'állami' hivatalno­kok körében és mily korruptak maguk az amerikai, hivatalos intézmények is. háborúból közvetett úton is gazda­godnak. Az ügynökeik által ellenőr­zött latinamerikai országok állatte­nyésztő, bányaipari és kereskedelmi társaságai, amelyek tulajdonképpen az amerikai monopoliumok fiókjai, busás hasznot h tanak. Müller, az Amerikai Egyesült Álla­mok államtitkárhelyettese egy sajtó­értekezleten kijelentette: „A koreai háborús beavatkozás közvetlen követ­kezménye ... az a tény is, hogy a Latin-Amerika által készített és ex­portált áruk kereslete megnöveke­dett." íme két példa. Az egyik bolíviai kő­olajtársaság az olaj árának emelésé­vel az 1950. év végéig többmillió hasz­not szerzett az 1950 június havi üz­leti eredményhez viszonyítva. Ez a bolíviai társaság a valóságban az amerikai olajtársaságok argentiniai fiókja. A földbirtokosok, akik a „Ins­tito Genadero Argentino"-ban tömö­rültek, hatalmas jövedelmet vágtak zsebre azáltal, hogy a gyapjú, hús és gabonanemüek árát felemelték. En­nek a társaságnak zoros kapcsolata van az amerikai mágnásokkal — Ar­mourral. Swifton-nal és Wi'son-nal. Ezek a tények Is igazolják Sztálin elvtárs bölcs szavait arról, hogy az USA és más kapitalista államok mo­nopolista klikkjei miért akarnak hábo­rút. A „Pravda" munkatársával folyta­tott - beszélgetés alkalmával a nagy Sztálin a • következőket mondotta: ..Ezeknek háború kell, hogy extrapro­fitot szerezhessetek, - hogy kirabolhas­sanak más országokat. Ezek a milliár­dosok és milliomosok a háborút,hatal­nts hasznot jelentő tételnek tekin­tik. Ez<V lett a koreai nép, a „mérhe­tetlen pénzforr-s", a nemzetközi ban­dit áldozata. A koreai nép hősies harcot folytat a szabadságért, a nem­zeti függe. nségéit. A koreai nép és a kínai önkéntesek mellett sorakozik fel a világ minden becsületes haladó­szellemű" embere. Szovjet javasíat az ENSz-ben Az emberi jogok kérdésével foglal­kozó ENSz bizottság ülésszakán Mo­rozPv elvtárs, a Szovjetunió képvise­lője javasolta, hög-y az emberi jogok­ról szóló nemzetközi egyezmény ter­vezetébe foglalják bele a következő cikkelyeket: Az állam biztosítja min­den embernek a jogot a munkához és a hivatásválasztáshoz; az állam bizto­sítsa minden munkásnak a pihenés és szabadidő jogát, a társadalombiztosí­tást, a munkások és alkalmazottak biztosítását «z állam, vagy a munkál­tató költségére kell megvalósítani; a nőket a férfiakkal egyenlő jogok illes­sék meg a munkában és kapjanak egyenlő munkáér* egyenlő bért; zt állam .teremtse meg a feltételeket a tudomány fejlődéséhez, a haladás és a demokrácia, a béke és népek közötti együttműködés biztosítása érdekében; mindenkinek legyen joga a tanuláshoz, fajtája, nemére, nyelvére, anyagi hely­zetére és származására . való tekintet nélkül, — ezt a jogot az állam bizto­sítsa ingyenes elemi oktatás, ösztön­díjak és köteles iskolarendszer útján; biztosítsák a sztrájkjogot; minden olyan rendelkezést, amely a .szakszer­vezetek jogait a bérmunkások é6 al­kalmazottak szakszervezetben való tömörülésének jogát korlátozza, be kell tiltani. Az USA küldöttsége ellentervezetet nyújtott be, amelyben azt javasolja, szorítkozzanak „nyilatkozatszerű uta­lásra" arra. hogy az egyezményben részvevő államok „kötelezik magukat, hogy elősegítik olyan feltételek létre­jöttét. amelyek lehetővé teszik a gaz­dasági a szociális és a kulturális fej­lődési A Szovjefunió képviselője rámuta' tott arra: az USA küldöttségének ja­vaslata lényegében armak a megtaga­dását jelenlí, hogy az egyezménybe belevegyék a munkára, tanulásra, tár­sadalombiztosításra, stb. való jogról szóló cikkelyeket. Az USA és Anglia képviselőinek nyomására a bizottság — nyolc sza­vazattal hat ellenében, négy képviselő tartózkodott a szavazástól — elhatá­rozta. hogy zárt üléseken vitat ja meg a gazdasági, szociális és kulturális jo­gokkal kapcsolatos javaslatokat. Egybehívták a Szakszervezeti Világtanács ülését Június 16—19-re Bécsbe, ni szék-" helyére egybehívták a Szakszervezeti Világtanács elnökségének ülését. A tanácskozás programmjának 6 pontja van:- 1. A dolgozók alccióegysége és gazdasági és szociális érdekeiért folyó harcuk fejlesztése. 2. A Szakszerveze­ti Világtanács a békeharcban és Nyu­gat-Németország, valamint .Japán re­militarizációja ellen. Előadók: Herbert Warnke (Német Demokratikus Köz­társaság), és Liu-Ning-i (Kínai Nép­köztársaság). 3. Jelentés a nemzetközi sz-akszervezeti bányászszövetség te­vékenységéről és a MOS textilalkal­mazottak tevékenységéről. Előadók: H. Turrel és A. Burski. 4. Informá­ciók a Szakszervezeti Világszövetség munkatervéről és a szociális biztosítás kérdéseiről. 5. A Szakszervezeti Vi­lágszövetség költségvetése. 6. A Szakszervezeti Világszövetség főta­nács^ ülésének előkészítése az 1951-es évben. A Csehszlovák Szakszerveze­tek részéről az ülésen résztvesz Fran­tišek Zupka, az URO elnöke és a Szakszervez«*í Világszövetség al­elnöke. A kommunisták üldözése az Egyesült Államokban Pittsbur&ban már negyedik hónapja tart Pennsylvánia állam három vezető kommunista munkásának. Ondónak, Dolsenak és Nelsonnak bírósági tár­gyalása, akiket ,,lázítással" vádoltak meg, holott az ő „bűnük" csak annyi, hogy védték a békét. Nelson, Ondo és Dolsen eiieni koro­natanú Mussmann bíró, aki már „be­vált" a gangszterek, a kereskedelmileg megszervezett prostitúció vezetői és a kábítószerkereskedők és hasonló ele­mek felett hozott enyhe ítéleteivel. A pittsburgi sajtó és rádió felhasználja Mussmann „vallomásait", hogy lincs­légkört teremtsen a munkásosztály vezetői ellen. A pittsburgi mozik ls olyan filmeket ' játszanak, melyek az FBI ügynökeinek hazugságait ismét­lik. A vádlott Nelson azt mondta, hogy az erőszak ilyen megnyilvánulása mel­lett lehetetlen, hogy a bíróság igazsá­gos legyen. Nelson kijelentette: ,,Azért büntetnek meg, mert a Koreában folyó bűnös és értelmetlen háború ellen ál­lást foglaltunk."

Next

/
Oldalképek
Tartalom