Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-25 / 97. szám, szerda

167 yHájus elsejei énekek Négy új indulónak kottáját és szövegét közöljük itt olvasóinkkal, olyan dalokét, amelyek ifjúságunk optimista hitét, dolgozóink hatalmas békeakara­tát, a felszabadult munkához való új viszonyunkat és az összefogás, a közös munka tiszta örömét hirdetik Tanuruk meg ezeket a dalokat, hogy a májusi ünnepi felvonuláson új harcra és új lendületes munkára lelkesítsenek ben­nünket. Építünk... Dobiás Építeni szép hazánkat álljunk vígan munkába, hősöket szült ez a század, szégyent nem hozunk rája. Pefr.: Gyürkőzzünk neki, fiúk, ezer kerék lengje fut. Rajta hát, rajta hát, felépül a gát! Nincs henyének helye köztünk, munka a köztársaság. Gépek zúgnak körülöttünk, indul a rohambrigád. Béklyó volt egykor a munka, apáinkra kífit hozott de magunknak dolgozunk ma, életünk megváltozott. Refr.: Gyürkőzzünk neki fiúk..i Millió kéz... 2f. Olearcayk. ľ; f r ''} ' |,J | , "r-r P7 1; ž f "'f 1 tt^T^V f r 0»ŕ r « f l , h J . — * V i' i f ŕM ; A ŕ j A nf r v í ľ p* r r er-f Ezernyi kéz, Millió kéz és szív a munkában egy Múlik a gvász s épül a ház a munkás emebereknpk Az ének egv ütemre megy, lépés, szív egybe dobban, szülő vidék, épülj, be szép falvakkal, városokkal. Az ifjúság, az új világ, a jövő felé menetel És napra nap új házakat, füstölgő gyárakat emel. örök a fény hazány egén, tavasz gyúl Íöidjí felett, mert tettre kész ezertiyi kéz munkába daloiva megy Refr.: Házak és bokrok lépkednek a dalra ha az ifjúság vígan menetel. Diadalról újabb diadalra város, falu így kísérik •!. ujs7 0 1951 április 21 Ivan Burín: Q yiep A lélek falán minden írva áll, Es itt ragyog szívünkbe vésve tervünk: A földgolyón mindenki gyönge már, Hogy megingassa győzedelmes elvünk, Szerelmünk ez a rég várt pirkadat, Süt, mint a Balkán-csillag esti képe .. És hittel fogódzunk az ég alatt A nagy orosz nép segítő kezébe. Az öntő és a traktoros a gépet Növekvő hittel viszi az ugarra. Posztján katonánk férfihittel lépked, S vár győzedelmes, végső diadalra. A Balkán hegytetők leányai Gyopárt és rózsát gyűjtenek neki. Egységesek és épek itt az ifjak, S az álmokból a boldogságra nyitnak! A Fekete-tenger matrózait S az ormokon a pásztor messzi sorsát, A földmívefit, a bányák fiait — örökre számontartja Oroszországi E hűséget a vér és a vas nevelte, E barátság szent és szilárd maradt —• És századokon át csak felfelé tör Sztálin és Dimitrov zászlai alatt. Fordította: KARDOS LASZLO Békemenet Ny árasdon Szép tavaszi szombat délután volt. A lányok, akik sarlóval szok­ták szedni a markot, kalapáccsal ütötték a szegeket, díszítették a ko­csikat és a traktorokat. A férfiak ké­szítették a transzparenseket. Mátéffy tanító-elvtársnak még a füle is fes­tékei volt, feliratokat festett. Ecse­tével cifra betűkkel papírra vetette a dolgozók millióinak elhatározását, hogy »megvédjük a békét«. — Igen, mi dolgozók kezünkbe vesszük a béke megőrzésének ügyét, s mindvégig kitartunk mellette, — hangoztatta Sztálin elvtárs szavait Fehér politikai igazgatóhelyettes az esti munkásösszejövetelen. Kubik munkásintéző arcán kisi­multak a ráncok. Mosolygott, mert S is biztos abban, hogy a békét meg­védjük és tartós lesz... A CsISz-szervezet külön készülő­dött a békemenetre, de készülődtek kis úttörőink it. Éjjel esett az esi és reggel hideg szél mozgatta a téli álomból feléb­redt fákat. A község apraja-nagyja készülődött a békemenetre. Angyal Rözsike derült arcáról a szél nem tudta lefújni a mosolyt. — Széllel szemben megyünk — mondotta —, de útunk jó és célunk szép. Leküzdjük a szelet és eredmé­nyes lesz útunk. Megmutatjuk, hogy erősebbek vagyunk és sokkal többen, mint a háborús uszítók. A menet zárt sorokban vonult fel Nagymegyer utcáin. Sokan voltak. Nagyobb részt munkások. A kulákok, reakciósok otthon maradtak s bizo­nyosan a nyavalya kerülgette őket, mikor meglapulva, elrejtőzve, ablak­ból lesve látták a békevédők hatal­mas seregét. »Nincs oly erő, amely legyőzni, ki a népért küzd...« énekelte a tömeg, mely a Fő-téren egyesült más közsé­gek béketüntetőivel. Lipján, Varga és Csopian elvtár­sak beszéde után Ekecsről érkezett Rédti Antal katolikus és Erdélyi Pál református lelkész beszélt. Beszéd­jükben rámutattak az elmúlt háború borzalmaira, megemlékeztek hadi­árváinkról és hadiözvegyeinkről. Ki­fejezték azt, hogy az összes hívők szent kötelessége csatlakozni a Szovjetunió által vezetett béketábor­hoz és egységesen küzdeni a nyuga­ti imperialisták háborús tervei ellen. A beszédek elhangzása után haza­felé meneteltünk. Mellettem egy fia­tal úttörő lány fürgén szedte kicsi lábait. Lemaradt csoportjától, a ke­zemet fogta. A szil lobogtatta piros kendőjét. Menet közben megszóli­tott: —... Elvtárs ... Ogg-t, most mér nem lesz háború? — Miért gondolod, — kérdeztem a kis úttörőtől. — Azért, — mondotta határozot­tan —, mert Hyen sokan tüntetünk a békéért. Megmagyaráztam a kislánynak, hogy nemcsak ennuien akarunk bé­két, hanem más falvak, városok dol­gozói is, egész köztársaságunk és a világ dolgozó népei mind a háború ellen küzdenek és a b éke védő k leg­hatalmasabb bástyájának a Szovjet­uniót tekintik. DRABEK VIKTOR Védjük a békétI V. Belyj. j?. J j A gazdagok háborút akarnak, Égjen a föld, mint felgyújtott asztag. Éberek a gyárak és a bányák, hűen a békét vigyázzák! Refr.­Dolgozó milliók szerte a földön, Békénk védni edzzük karunk. Sorsunk már nem lesz háború, se börtö Sorsunk már nem lesz háború, se börtön, mint vihar zúg e dal: Békét akarunk! Nem küldjük fiaink kora halálba, Az örök békét hű szemünk vigyázza, Ne hogy tankok dúlják szülőföldünk, Ne hogy halál járjon köztünk. Refr.: Dolgozó milliók seerte a föld&n .. s Nem csábft minket arany csillogása. Nem rendít minket bombarobbanás. A szabadságot, ha védi karunk Hazánkért bátran meghalunk. Refr.: Dolgozó milliók szerte a földön. Új ifjúság áll ma... (Ifjúsági induló) Donátová. A gyáztes tömegek lépteit m«g i»m állítja dflhídt hord*. Mi, bátor ifjak harcolunk itt a viget nem érő sorban. Ref*.: üj ifjósig áH ma, Oottwald ifjúsága, a béke, szabadság, dolgozók oldalárt. A Párt irlnyít minkéi, kísérve lépteinket. A Gottwald-ifjúság béke katonája. Mi nem rendülünk meg viharba*, aeélkarunk a békét óvja. Népünk ereje rúg • dalban s ragyog piros lobogója. Refr.: O) ifjúság áll HM... •

Next

/
Oldalképek
Tartalom