Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-25 / 97. szám, szerda

1951 április 25 UJS7G Trygve Lie balkáni körútja A dollárimperialisták gyarmati igá­ja alatt sínylődő balkáni kapitalista or­szágokat az utóbbi hónapokban való­sággal elárasztották a katonai és dip­lomáciai „szakértők" Belgrádban, At­hénben, Anakarában egymásnak ad­ják a kilincset az ágyútöltelék után kutató imperialista tábornokok, a há­borús őrületet szító dollárdiplomaták, a Wall Street kémei és a világbéke ellen mesterkedő egyéb ügynökei. Az imperialista háborús összeeskü­vők balkáni „sakkhúzásai" nem is le­hettek volna teljesek Trygve Lienek a Wall Street főlakájának a látogatása nélkül. Ez a norvég jobboldali szociál­demokrata, akit az amerikai külügy­minisztérium dollárral megvásárolt sza­vazógépe ültetett az Egyesült Nemze­tek Szervezetének főtitkári székébe, ugyanolyan szégyentelenül támogatja a Balkánon az imperialisták elvetemült háborús terveit, mint amilyen galádul beleegyezett abba, hogy az Egyesült Nemzetek zászlaját Truman és Ache­son gyilkos banditái Korea ártatlan né pének vérével áztassák. Trygve Lie, az USA vérengző ag ressziós politikájának nyilt támogató­ja Balkáni „körútjának" első állomá­saként Belgrádot választotta, ahol a szociálárulásban és a provokációban méltó „fegyvertársa", a véreskezű Tito látta vendégül. Nem véletlen, hogy a háborús uszí­tó Trygve Lie elsőnek az imperialisták legfontosabb balkáni felvonulási tere­pét, a titóista Jugoszláviát látogatta meg. A hóhér Tito alig néhány nappal ezelőtt leplezte le újból önmagát, ami­kor nyíltan megint fegyvereket és ha­dianyagot kért az iperialistáktól. Tito, a Wall Street balkáni ügynöke, miköz­ben sanyargatja a jugoszláv népet és javában készül az imperialisták új rab­lóháborújára, minden alkalmat megra­gad, hogy provokálja a szomszéd né­pi demokratikus országokat. A ma­gyar és bolgár diplomaták ellen elkö­vetett sorozatos merényletek, a szom­szédos országok elleni provokációs cé­lú határsértések, kém- és szabotázs­akciók .mind ugyanezt a háborús célt szolgálják. Trygve Lie Belgrádban meg sem kísérelte figyelmeztetni véreskezű fa­siszta kebelbarátját arra, hogy minden cselekedetével lábbal tiporja az ENSZ alapokmányát és veszélyezteti a vi­lágbékét, holott a béke magóvása ép­pen neki, az ENSZ főtitkárának volna a legfőbb feladata. Ehelyett Trygve Lie, zajos ünnepsé­gek közepette eliogadta a hóhér Tito kitüntetését, amelyet nyilvánvalóan azért kapett, mert az Egyesült Nem­zetek Szervezetét az amerikai imperia­listák háborús eszközévé süllyesztette és az ENSZ titkárságát nemzetközi kén- és diverzáns központtá változ tatta. Trygve Lie, aki szolgalelkűen telje­sít! amerikai gazdáinak parancsát, nem elégedett meg azzal, hogy a koreai rablóhábórúhoz hasonlóan a véreskezű Tito háborús előkészületeit is megpró bálta ellátni az ENSZ jóváhagyásá­val. A washingtoni ügynök „pacifista szólamai közepette megismételte a né­pi demokratikus országok ellen han­goztatott ismert imperialista rágalma­kat és közben nem átallotta az ameri­kai imperialisták koreai agressziójá­hoz hasonló „ENSZ katonai akcióval" fenyegetőzni. Ezzel Trygve Lie újból bebizonyí totta, hogy a Wall Street ocsmány ügy­nöke. Ugyanolyan közönséges háborús gyújtogató, mint tengerentúli gazdái és a vele egyhúron pendülő többi jobb­oldali szocialisták. Az amerikai hadianyaggyárosok ki­tartottja szemérmetlenül azt üzente a Béke Világtanács küldöttségének, amely át akarta neki nyújtani a Vi­lágtanács határozatát, hogy „elfoglalt­sága" miatt nem fogadhatja a küldött­séget. Trygve Lienek nincs ideje meg­hallgatni a népek békeköveteit, de elég ideje Jut arra, hogy dollárimperialista gazdáinak a számlájára és megbízásá­ból a legsötétebb háborús kútmérge­zőkkel, a véreskezű Titóval, a görög monarcho-fasisztákkal és az imperialis­ták törökországi szekértolóival ban­kettezzen és akárcsak a Távolkeleten és a Balkánon is elültesse a rablóhábo­rú tűzcsováját. A dollárlakáj Trygve Lie balkáni út­ja azonban csak arra volt jó, hogy a demokratikus közvélemény még vi­lágosabban felismerje az ENSZ főtit­kárának igazi arculatát. Ez körülte­kintőbb éberségre ösztönzi a világ né­peit. A békeszerető embermilliók fel­ismerték a béke ellenségét még akkor is, ha az Egyesült Nemzetek Szövet­ségének főtitkári címével takargatja becstelenségeit. A sztálini ötéves terv ragyogó eredményei a Szovfetunió békepolitikáját bizonyítfák Dimitrij Zsimerin, a Szovjetunió villamossági erőműveinek minisztere az ötéves terv eredményeivel kapcso­latban a „Tass" munkatársának kije­lentette: „A Szovjetunió a háború utáni években hatalmas lépést tett előre az ország viilamosiparának kifejlesztése terén. A Szovjetunió a villamosáram termelése tekintetében az első helyet foglalja el Európában. Ami a villamos­ipar fejlődésének ütemét illeti, a Szov­jetunió világviszonylatban is e!ső he­lyen áll. A háború utáni években a szovjet villamossági ipar jelentős munkálato­kat hajtott végre Helyreállították a háborúban elpusztított villamossági erőműveket, az O.SZ.SZ.SZ..K. Uk­rajna, Bjelorusszia és a Balti Köztár­saságok területén. A háború után rö­vid idő alatt helyreállított dnyeperi vizierőmíí'elep, amely a legnagyobb Európában, most több áramot termel, mint a háború előtt. A most lezárult ötéves terv során | igen nagy figyelmet szenteltünk az or. szág vízierői felhasználására. 1950­ben a Szovjetunió vízierőműtelepei két ! és félszer annyi vtliamosáramot szol­I gáltattak, mint 1940-ben. Az utóbbi években olyan tökéletes fokra vittük a vízierőművek automatizálását, hogy nagy távolságbó' ellenőrizhetjük azok működését. így például az Ozbék Köztársaságban igen sok vízierőmű­telep kezelő személyzet nélkül műkö­dik. Az erőművek ellenőrzése többtíz­ezer kilométer távolságról önműködő készülékek ú! 'án történik." — A csehsz'ovák dolgozók nagy lel­kesedéssel szereztek tudomást a hábo­rú utáni sztálini ötéves terv teljesíté­sében elért eredményekről. A „Rudé Právo" így ír: „Ezek a sikerek nemcsak a szov­jet sztahanovisták, kolhozparasztok és értelmiségiek győzelmét, hanem a vi­lág valamennyi dolgozójának, az ösz­szes békeharcosok diadalát jelentik." A lap megá''apítja, hogy az ötéves terv teljesítésének ragyogó eredmé­nyei a Szovjetunió békepolitikáját bi­zonyítják. — A bolgár lapok nagy figyelmet szentelnek a Szovjetunió ötéves ter­véről szóló eredményeknek. A „Národ­ná Mladezs" című lap kiemeli: „A Szovjetunió sikerei egyben a mi sikereink is. A bolgár nép követi a szovjetnép példáját, amely megmu­tatja a jólét és a boldogság felé veze­tő utat." — A bejrúti rádió részletesen is­mertette a Szovjetunió háború utáni első ötéves tervének teljesítéséről szóló adatokat. Az ismertetés különö­sen kiemelte, hogy a Szovjetunió ipari termelése jelentékenyen felii'multa a háborúelőtti színvonalat. — Az uruguayi „E!-Plata" című lap a szovjet tervjelentéssel kapcsolatban kidomborítja, hogy a Szovjetunióban az ipari termelés 1940-hez viszonyítva 73 százalékkal eme'kedett és több •iparágban túlszárnyalták a terv elő­irányzatát. Míg Párizsban a nyugati hatalmak akadályozzák a megegyezést, Truman további fegyverkezésre hív fel A négy nagyhatalom kulägyminiszterfielyeťesemek párPzsi üléséről Szombaton, április 21-én tartották Párizsban a négy nagyhatalom kül­miniszterhelyetteseinek 35-ik ülését, amelyen A. Gromiko elnökölt. Amint az eddigi ülések lefolyásából ismeretes, Gromiko részletes kritiká­nak vetette alá a tárgyalási rend ja­vaslatát, amelyet április 17-én nyúj­tottak be a három nagyhatalom kül­döttségei. Rámutatott arra, hogy ez a javaslat elégtelen, mert arra irányul, hogy háttérbe szorítsa, vagy lehetet­lenné tegye, hogy a külügyminiszterek a legfontosabb problémákról tárgyal­janak, — tudniillik a béke és a nemze­tek biztonságának biztosításáról. Mindennek ellenére az április 21-iki ülésen a nyugati hatalmak képviselői ismételten szívósan védelmezték áp­prilis 17-i javaslatukat. Különösen Jes­sup helyezkedett állhatatosan a szovjet küldöttség javaslatával szembe, hogy a négy nagyhatalom fegyverkezésé­nek és fegyveres erejének csökken­téséről tárgyaljanak. Jessup a három küldöttség formulációját védelmezte, ami a valóságban azt jelenti, hogy nem hajlandók a béke megszilárdításának erről a sürgető problémájáról tárgyalni. Jessup nem mondotta, hogy milyen küldöttség benyújtotta saját eredeti javáslatát a fegyverkezés és a fegyve­res erők csökkentésének kérdésében, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország képviselői kijelen­tették, hogy erről a kérdésről nem lehet tárgyalni az európai nemzetköz feszültség kérdéseitől függetlenül. A szovjet küldöttség a három nagyhata­lom képviselőinek ezt a nézetét indo­kolatlannak minősítette, azonban at­tó' az óhajtól vezettetve, hogy meg könnyítse a megegyezés létrejöttét, beleegyezett, hogy ezt a kérdést a tár­gyalások sorrendjére tűzzék, azonban nem önálló pontként, hanem mint az első pont részét. Később a három nagy­hatalom képviselői kijelentették, hogy ez nem elegendő, hanem először is a fegyverkezés nagyságáról és az ellenőr­zésről kell beszélni és nem a fegyver­kezés és a fegyveres erők csökkenté­séről. Ezen a módon nem jutottunk seho­vá, mert a három nagyhatalom kép­viselői egyik kifogás után a másikat gyártják, hogy így minden lehető esz­közzel megnehezítsék a megegyezés létrejött e kérdésben s meg­a'-adalyozzák e kérdés besorolását a akadályokra gondol. Azonban jól is- i tárgyalási sorrendbe. meretes, hogy ebben a kérdésben a fő és alapvető akadály a három nyuga­ti nagyhatalomnak az a szándéka, hogy folytatni akarják mostani politikájukat, a lázas fegyverkezés politikáját. Jes­sup kénytelen volt elismerni, hogy a fegyverkezés és a fegyveres erők csökkentéséről előterjesztett kérdés egyet jelent az USA, Nagy-Britannia és Franciaország politikájának megvál­toztatásával. Jessup tovább védelmezte a három küldöttség szövegezését, amely mellőzni akarja Németország demilita­rizációjának kérdését. Álláspontja vé­delmére azonban egy érvet sem tudott felhozni. Franciaország képviselője, Parodi. azt a hálátlan feladatot választotta, hogy „bebizonyítsa", hogy a három nyugati nagyhatalom küldöttségei, amelyek a fegyverkezés és fegyveres erők kérdésére vonatkozó szöveget átstjlizálták ezzel állítólag „engedményt tettek a szovjet küldöttség kívánságá­nak", jóllehet a szovjet küldöttség részletesen bebizonyította, hogy az „új" szövegezés épúgy, mint a régi a valóságban a négy nagyhatalom fegy­verkezésének és fegyveres ereje meg­vizsgálásának elutasítását jelenti. Jessup Parodihoz hasonló cinikus őszinteséggel jelentette ki, hogy a nyu­gati nagyhatalmak nem fogadhatják el a fegyverkezés és a fegyveres erők csökkentésének átvizsgálására benyuj tott szovjet javaslatot, mert ez aka­dályozná „saját fegyverkezésüket". Davies, Nagy-Britannia képviselője ugyanolvan módon folytatta, mint Jes­sup és "Parodi és az ő érvelésüket is­mételte. Nyíltan megmondotta: „Mi itt nem fogadhatunk el semmi olyan hatá­rozatot, ami a fegyverkezés és a fegy­veres erők csökkenésére vezetne.* Jessup, Davies és Parodi beszédeire válaszolva Gromiko szovjet képviselő a következőkét mondotta: ,.A szovjet küldöttség már április 20-án előter­jesztette a három nagyhatalom javas­latának új szövegezésére vonatkozó nézetét, konkrét példákkal rámuta­tott arra, hogv az USA, Nagy-Britan­nai és Franciország képviselői — ahelyett, hogy megegyezésre töreked­nének legalább az ilyen fontos kérdés­ben, mint a négy nagyhatatom fegy­verkezése és fegyveres erejének csök­kentése, — megkísérlik, konferencián­kai ellenkező irányba terelni. Elegendő egy példára rámutatni, — folytatja Gromiko. Amikor a szovjet E kérdés szövegezése, amint a há­rom nagyhatalom képviselői április 17­én előterjesztették, számunkra elfogad­hatatlan, mert eltérít bennünket a fegy­verkezés és a fegyveres erők csökken­tése kérdésének megoldásától. A há­rom nagyhatalom képviselőinek semi­lyen bizonygatása, hogy állítólag nin­csenek a fegyverkezés és a fegyveres erők csökkentése kérdésének megvita­tása ellen, nem leplezheti azt a tényt, hogy a három nyugati nagyhatalom a valóságban védekezik e kérdés meg­vitatása ellen és egyben igyekszik ke­resztülvinni a jövőben a lázas fegyver­kezésnek és az új háború előkészítésé­nek politikáját. Ugyanezt kell mondani — folytatta A. Gromiko — Jessup azon megjegy­zéséről, hogy először a fegyverkezés és a fegyveres erők csökkentésének akadályait kell eltávolítani s csak azután kell tárgyalni magáról a kérdésről. Azonban vagyok bátor megkérdezni Jessupot: vájjon a fegyverkezésről és a fegyveres erők csökkentésének kér­déséről folytatott vita kizárja-e azt. hogy megvitassák az akadályok eltá­volításának kérdését, amelyek e prob­léma megoldásának útjában állanak? Természetes, hogy míg a fegyver­kezés és a fegyveres erők csökken­tésének kérdéséről fognak tárgyalni, tárgyalni lehet a fegyverkezés és a fegyveres erők nagyságának kérdésé­rői is, a megfelelő nemzetközi ellen­őrzés elrendelésének kérdéséről, vala­mint a négy nagyhatalom fegyverke­zése csökkentésének útjában á'ló aka­dályok eltávolításának kérdéséről is .Ha ezt figyelembe vesszük, Jessup ki­je'entését nem minősíthetjük máskép: mint újabb kísérletet arra, hogy a fegyverkezés csökkentésének kérdé sét olyan feltételekkel vegye körül, amelyek nem engedik a vita megkez­déséit e problémáról és még kevésbbé a probléma megoldását. Nem vagyunk olyan együgyűek, hogy ne értenénk meg az amerikai képvh.r'ők ilyen ki­jelentésének lényegét, kthJinösen. ha figyelembe vesszük, hogy míg mi itt a konferencián a fegyverkezés és a fegyveres erők csökkentésének a tárgyalások napirendjébe való felvéte­lérő! vitázunk, addig az Egyesült Ál­lamokban politikai személyiségek, kö­zéjük számítva Truman elnököt is. további lázas fegyverkezésre és új katonai rendelkezések jóváhagyására hívnak fel. Emellett nem szólok né­mely amerikai, katonai személy kije­ién tésérő', beleszámítva a tábornoko­kat is, akik a politikában valószínűleg nem látnak tovább orruknál, akik azonban, hogy leplezzék támadó ter­veiket a fegyverkezés lázának fokozá­sára törekednek. Mondhatják nekünk, amint mondták a múltban a közgyűlé­sen, hogv nem kell fogla'kozni zava­ros gondolkozású amerikai katonai személyek kijelentéséivel. Azonban, ha fogla'kozunk e zavaros gondolkodású amerikai tábornokok és félig megzava. rodoft. emberek és s.zemélvek kijelen­tésévé-!, telies képet kapunk arról, hogy az USA mire törekedik. Nem furcsa az. hogy az USA képviselője tanácskozásunkon oly határozottan szembe helyezkedik a kérdés megtár­gyalására vonatkozó javaslattal, amelv a négy nagyhatalom fegyverkezésének és fegyveres ereje csökkentésének kér­dését illeti? Gronrko ezután Német­ország demilitarizációjának kérdésé­vel foglalkozott s azt mondotta: Mái hangsúlyoztuk, hogy Németország de­miiilarizációjának kérdése oly fontos és sürgős, hogy eszerint kell e kérdés helyét meghatározni a tárgyalási rend­ben. Es éppen ebből az okból szembe helyezkedünk minden olyan kísérlettel, amely e kérdést háttérbe akarja szo­rítani, még egy pont keretében is. A Demokratikus Németország nemzeti frontjának tiltakozása a Schuman-terv ellen A Demokratikus Németország nem­zeti frontja nemzeti tanácsának elnök­sége tiltakozó nyilatkozatot adott ki a Schuman-terv aláírása ellen: ,,'denauer kormánya — mondja a nyilatkozat — további gaztettet köve­tett el azzal, hogy a Ruhr-vidéket kiad­ta az imperialista háborús gyujtoga­tóknak." A Schuman-terv Nyugat-Németor­szág újrafelfegyverzését és a háborús veszély fokozását jelenti. Ezt nem le- j het elleplezni az „európai egységről* szóló frázisokkal sem. Mint az egész német nép képviselője, a Demokrati­kus Németország nemzeti frontjának nemzeti tanácsa tiltakozik ez ellen a rablóhadjárat eiien. Minden békeszerető német teljes szívből örül, hogy Nyugat-Németor­szágban összejöttek a német nép kép­viselői és népszavazásra hívták fel a német népet az újrafelfegyverzés el­len és a békeszerződés 1951-ben törté­nő megkötéséért. Nincs olyan hata­lom a világon, amely a német néptől elvehetné azt a jogot, hogy felemelje szavát a népszavazás útján. E nép­szavazás nagy tett, amely megmutatja, a háborús gonosztevőknek a béketábo­rának erejét. Minden békeszerető német résztvesz a népszavazásban a remilita­rizáció ellen, a békéért. Egy németnek sem szabad az új háborús gonosztevők bűntársává lennie. Német férfiak és nők, német ifjú­ság! Egyesüljetek mind szilárdab­ban a béke megtartásáért folytatott szent harcban! Mindannyitoktól függ, hogy a békét mindvégig megőrizzétek! A világ ifjúsága készül a III. világfesztiválra Az egész világ ifjúsága készül az ifjúság és diákság III. világfesztiváljá­ra, melyet a béke megvédése érdeké­ben tartanak meg, augusztus 5—19-ig terjedő időben Berlinben. SZOVJETUNIÓ Szergej Romanovszkij a szovjet­ifjúság antifasiszta bizottságának elnö­ke a bizottság legutóbbi teljes ülésén beszélt az ifjúság és diákság III. béke világfesztiváljáról. Jelentette, hogy a szovjetifjúságot a 16 szövetségi köz­társaság legjobb táncosai, zenészei, sportolói, stb. fogják képviselni. A teljes ülés felhívta a Szovjetunió ifjú­ságát, hogy a fesztivál előkészítésé­ben vegyen tevékenyen részt. KINA , A Kínai Népköztársaságban kosár­labda és röplabda versenyeket rendez­nek, melyeknek négy győztes csapata részt vesz a fesztivál versenyében. A csapatokat a következőképpen állítják össze: egy munkás, egy diák, egy kormányalkalmazott és a hadseregnek egy tagja. NORVÉGIA A norvég ifjúság a III. Világfeszti­válra kiküld egy 70 tagú ifjúsági együttest, ,tánccsoportot és futball­csapatot. A fesztiválra való előkészü­letek Norvégiában „Harc a békéért" és „Nyugat-Németország felfegyverzése eilen" jelszó alatt folynak. ECUADOR Ecuador ifjúsága és diáksága a III. világfesztivál ünneplésére bizottságot létesített. Ecuadorban most a feszti­vál tiszteletére verseny folyik a leg­jobb költeményekért Több sport­csoporton kívül Ecuadorból még ko­sárlabdacsoport is jön a fesztiválra. KANADA Kanadában Toronto városában kon­ferencia volt, amelyen résztvettek va­lamennyi ifjúsági szervezet képviselői. A konferencián megtárgyalták a fesz­tiválra való előkészületeket és kivá­lasztották a kanadai résztvevőket. A konferencia felhívta valamennyi ifjú­sági szervezetet, hogy támogassák a fesztivált. DANIA A fesztivál dán résztvevői tejport gyűjtenek, amelyet Berlinben átadnak a koreai és görög delegációnak, szo­lidaritásuk jeléül. HOLLANDIA Az indonéziai diákok etövetségw Hollandiában bejelentette a Nemzetközi Diákszövetségnek, hogy tagjai részt­vesznek a berlinii fesztiválon. LATIN-AMERIKA Latin-Amerika ifjúsága és diáksága programmot készít, amely főleg játé­kokból és szkeccsekből áll. A fiatad sportolók résztvesznek a futballban, asztaliteniszben és a könnyűatlétikában. Berlinbe elhozzák a délamerikai ifjú­ság demokratikus szabadságharcának kiállítását SKÓCIA Áprilisban összejövetelt készítenek a skót ifjúság különféle csoportjai és előkészítenek a fesztivál részére skót nemzeti programmot. A skót delegá­cióban lesz tánccsoport, zenecsoport, futballcsapat, kosárlabdacsapat és könnyű atléták. AUSZTRALIA Ausztrália fjúsága a fwztiválra Melbourneből tánccsoportot küld, amely táncmutatványokkal bemutatja Ausztrália népének történetét, kezdve az eredeti lakosság életével a mai na­pig. amikor a haladó ausztráliaiak a békéért harcolnak. MEXIKO Mexikóban májusban kezdődnek az ünnepségek, amelyeken megkezdik a III. fesztivál előkészületeit Ezeket az ünnepélyes játékokat ai ifjúság és diákság valamennyi szervezete ren­dezi. NÉMETORSZÁG A szabad német ifjúság központi tanácsa bizottságot küldött ki, amely a kulturális kérdésekkel és a III. fesz­tivál előkészületeivel foglalkozik. A bizottság német nemzeti programmot dolgoz ki. A május elsejei ünnepségen fellépnek tárccsoportok, énekcsopor­tok, amelyek közül a legjobbak részt­vesznek a fesztivál versenyében, Nyugat-Németországban a III feszti­vál előkészítő bizottságának titkára, Jiírgen Bárium, a düsseldorfi sajtó­konferencián beje'entette, hogy Nyu­gat-Németországból a fesztiválon résztvesz 100.000 fiú és leány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom