Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-24 / 96. szám, kedd

1951 április 24 oj sTO Párizsi tanácskozások A Szovjetunió, USA, Anglia és Franciaország külügyminiszterhelyetteseinek párizsi előzetes tanácskozása' továbbra is a világsajtó figyelmének központjában állanak. Összefoglalva a 25 ülés eredményeit, a News Chronicle című londoni lap diplomáciai megfigyelője azt jelenti Párizsból, hogy a francia megfigyelők most már „nem látnak semmi okot, ameiy meggátolhatná a megegyezés elérését." Ennek oka valóban nincs — egyet kivéve — a nyugati nagyhatalmak képviselőjének makacs kívánságát, hogy ne érjenek el megegyezést. Állandó kifogásaikról a Manchester Guardian azt írja, hogy ,,arra a következtetésre kényszerűnek, hogy a valóságban nem óhajtják a Külügyminiszterek Tanácsának összehívását". A négy nagyhatalom külügyminiszterhelyetteseinek előzetes tanácskozásain Jessup, az USA képviselője, nagy magabiztossággal állította, hogy az Egyesült Államoknak nincsenek katonai támaszpontjai más országok területén. Az amerikai sajtó azonban oly tényeket közöl, amelyek azt bizonyítják, hogv Angliában, Norvégiában, Izlandon és más európai országokban, valamint a Közel Keleten számos amerikai katonai támaszpont létesült Ezek a támaszpontok meg vannak jelölve azokon a térképeken, amelyeket az USA honvédelmi minisztériumának jóváhagyásával közöltek az American Magazin amerikai újságban 1950 decemberében. A Chicago Sun and Times című lap washingtoni levelezője eeyenesen azt írja, hogy az Egyesült Államok kiterjeszteni igyekeznek „a bombázók támaszpontjainak körzetét az egész földgolyóra az Oroszország elleni háború esetére." Es most hat országgal tárgyalnak új és tökéletesített repülő támaszpontjaik biztosítására. „Az Egyesült Államok — írja a levelező — hozzá szeretnének férni a török támaszpontokhoz Törökországnak az Atlanti Egyezménybe való bevonásával. Most folynak éppen erről a kérdésről tárgyalások Washington és Ankara között. Az Egyesült Államoknak fontos érdeke, hogy jogot nyerjenek az adeni török repülőtér használatára bombázói számára. Aden puskalövésnyire fekszik a szovjet kaukázusi naftaipar vidékétől " Hasonlóan nyilt foi mában ad jelentést egy chicagói lap az amerikai kormány tárgyalásairól Izlanddal, Dániával és néhány más országgal, melyeknek fekvése katonai támaszpontok létesítésére alkalmas a Szovjetunóval szemben. „Angliától a sarkvidékig, Németországban, a Közel- és Közép-Keleten, egészen a Csendes-óceánig állandóan kiterjesztjük bombázógépeink támaszpontjait, amelyek az amerikai diplomáciát mindnagyobb atomhatalommal támogatják ..." Amint látható, az amerikai sajtó által közölt tények világosan megcáfolják Jessup állításait. A külügyminiszterhelyettesek előzetes tárgyalásain Jessup és barátai azután, hogy a szov jetkíildöttség még egy javaslatot terjesztett elő a programm legfontosabb pontjának szövegezésére vonatkozólag, nehezen háríthatják a felelősseget másokra a párizsi tanácskozások megnehezítésééit. A szovjet javaslat az első helyre teszi Németország demilitarizációjának kérdését, a béke biztosításának egyik legfontosabb problémáját. A szovjet javaslat másik fontos jellemvonása abban áll, hogy a fegyverkezésre vonatkozó részben első helyre teszi a fegyverkezés és a fegyveres erő csökkentéséről szóló kérdést, azután következik a fegyverkezés színvonala és az illetékes nemzetközi ellenőrzés beve-. zetésének a kérdése. Amint azonban Jessup, Davies és' Parodi felszólalásaiból kitűnik, a nyugati küldöttség továbbra is arra törekszik, hogy mindezeket a kérdéseket fejtetőre állítsa s a józan ésszel szemben azt javasolja, hogv először a fegyverkezés színvonalának kérdéséről, azután a nemzetközi ellenőrzés bevezetéséről és csak utolsó sorban tárgyaljanak a fegyveres erők csökkentéséről. Emellett azt javasolják, hogy necsak négy állam fegyverkezésének csökkentéséről tárgyaljanak, hanem az összes országok fegyverkezésének csökkentéséről, ami a fegyverkezés csökkentésének elvetését jelenti, mert hiszen a négy miniszter nem fogadhat el határozatot valamennyi ország nevében. Davies arra hivatkozik, hogy csupán „ajánlatról" van szó. De ez nem állja meg helyét, mert a négy hatalom csak akkor léphetne fel hasonló ajánlattal, ha határozatot fogadnának el saját fegyverkezésük és fegyveres erőik csökkentéséről. Mily helyesen jegyezte meg A. Gromiko, a Szovjetunió képviselője, a három nyugati küldöttség állásfoglalásáról, hogy önkénytelenül felötlik az emberben a kérdés, vájjon kormányaik valóban mérlegelni szándé koznak-e a fegyveres erők csökkentésének kérdését, vagy csak a fegyverkezés csökkentéséről szóló puszta nyilatkozatra szorítkoznak és a valóságban folytatják a fegyverkezési versenyt és az új háború elől: "szítését. (A Novoje Vremja nyomán.) Három éve jött létre a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény Három évvel ezelőtt 1948 április 23-án Prágában írták alá a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság közötti barátsági, együtműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Ez a szerződés örökre megerősítette a két testvérország nemzeteinek barátságát. A csehszlovák és a bolgár nép közötti barátság mélyen gyökerezik a távol múltban, ezt a barátságot a közös sors. az idegen támadók és kizsákmányolók elleni szívós harc táplálta. Feledhetetlen tanítónk és vezérünk, Georgij Dimitrov a bolgár kormányküldöttségnek Prágába érkezése alkalmával beszédében a következőket mondotta: „Valóban nagy szerencse az a tény, hogy Bulgária és a cseh és szlovák nemzet között soha a történelem folyamán nem volt olyan ellentét és konfliktus, amely árnyékot vetett volna baráti viszonyunkra. Nemzeteinket összekapcsolta a német imperializmus kelet felé való terjeszkedésének megakadályozására törekvő közös erőfeszítés, amely politikai és gazdasági függetlenségünket fenyegette." Ez a törekvésük meggyőző kifejezésre jutott abban az egyezményben, amelyet érdekeik és testvéri érzéseik legjobb szószólói, 'a nép vezérei, akik megacélosod'ak a forradalmi harcokban Georgij Dimitrov és Klement Gottwald elvtársak !rtak alá. E szerződés megkötése rendkívül fontos tényező a Csehszlovákia és Bulgária közötti kapcsolatokban. Ez a szerződés annak következtében jöhetett létre, hogy a győzelmes szovjethadsereg megsemmisítette a hitleri megszállókalt, mindkét országot felszabadította a fasiszta rabszolgaság alól és valóban népi kormány állt az élükre, amelyek a kommunista pártok vezetésével megakadályozták a hazai és külföldi reakció azon kísérleteit, amelyek a fasizmus újra uralomra helyezésére törekedtek és így szabaddá tette számukra az útat a szocializmus felé. Nemzeteinknek közös a nyelvük, — mondotta G. Dimitrov — a népi demokrácia és a szocializmus nyelve, a békeharc és az új háború gyujtogatói elleni harc közös nyel"e. Közös külpolitikánk is, az őszinte és következetes testvériség politikája a nagy Szovjetunióval és a testvéri együttműködés politikája valamennyi szláv és nem szláv nemzetekkel. Klement Gottwald elvtárs a szerződés aláírása alkalmából kijelentette: Ez alkalomból hálával kell megemlékeznünk a Szovjetunióról és nagy vezéréről, Sztálin generalisszimuszról. mert a Szovjetunió teremtette meg a szláv nemzetek szabad életének feltételeit és testvéri együttműködésük támaszává lett." A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés és az azzal egyidőben megkötött és későbben megkötött egyezmények, amelyek két ország gazdasági kacsolatait rendezik, a szociálpolitikai és adminisztrációs együttműködésről szóló egyezmények, stb. jelentősen hozzájárultak mindkét testvérnemzet gazdasági és kultúrá'.is kapcsolatainak kifejlesztéséhez. Bulgária és Csehszlovákia között kimélyültek a gazdasági kapcsolatok így 1949-ben a kölcsönös árucsere az 1948-as évvel szemben 29%-kal megnövekedett és a következő években 1950-ben és 1951-ben jelentősen meghaladta az 1949-ik évi színvonalat. A csereáruk jegyzékét kibővítették olyan árufajtákra is, amelyeket azelőtt nyugati kapitalista országokból hoztak be. A két ország közötti baráti kapcsolatok hozzájárultak mindkét ország ötéves, nemzetgazdasági tervének sikeres megvalósításához. Meg kell jegyezni, hogy a Szovjetunió után Csehszlovákia egyik 'egnagyobb szállítója Bulgáriának. Mindenekelőtt beruházási jellegű ipari cikkeket szállít és viszont a bulgár nemzetgazdaság termékeinek Csehszlovákia a legnagyobb fogyasztója a Szovjetunió után. Különösen jótékony hatása van a bulgár nemzetgazdaságra a beruházási egyezménynek. Ez egyezmény szerint Csehszlovákia Bulgáriának négv év folyamán villanymű berendezéseket, gépeket, mozdonyokat, vagonokat és más közlekedési eszközöket és alkatrészeket szállít az iparosítás számára. Cserébe ezekért az árukért Bulgária Csehszlovákiának nyersanyagokat, fémeket, vegyi nyersanyagokat, mezőgazdasági termékeket, stb. szállít. E szerződésből folyó kötelezettségek lelkiismeretes teljesítésével Csehszlovákia értékes segítséget nyújt az újjáépítésben lévő bulgár nemzetgazdaságnak, amelyet a fasiszták elpusztítottak és nagy segítségére van Bulgáriának a szocializmus felépítéséhez vezető útján. Óriási jelentősége lesz a Csehszlovák Köztársasággal megkötött árúcsereegyezménynek, valamint fizetési megegyezésnek, amelyet 1951-ben kötöttek. Ennek az egyezménynek teljesítése kétségtelenül hatalmas lendületet ad mindkét ország szocialista építkezésének, emeli a űolgo?ók életszínvonalát és érezhetően hozzájárul mindkét köztársaság gazdasági hatalmának megerősítéséhez. Jelentős sikereket értünk el kulturális kapcsolatok terén. Az egyezmény kulturális együttműködés tervének teljesítése során az elmúlt évek alatt az irodalmi dolgozók, képzőművészek, zeneművészek és mások egész sorának csereakciójára került sor. Csehszlovákiában előadásra kerültek a bulgár szerzők művei és Bulgáriában előadták a csehszlovák szerzők műveit. Számos gazdasági, kép- és más kiállítást rendeztek a csehszlovák és bulgár hivatalok és intézetek. Számos bulgár diák és tudományos dolgozó meleg fogadtatásra talált a csehszlovák egyetemeken és üzemekben és ezen a módon a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény alapján kiterjedtek és kimélyültek a kulturális kapcsolatok, a testvéri együttműködés a békéért és a szocializmusért folytatott harc szellemében. G. Dimitrov értékelvén a szerződés nemzetközi jelentőségél, hangsúlyozta, hogy nemcsak a mi nemzeteink, hanem minden békeszerető ember a világon nagy megkönnyebbüléssel és megelégedéssel fogadta ezt a szerződést, különösen hu figyelembe vesszük, hogy abban az időben jött létre, amikor különféle kalandorok és új világuralomra törekvők szándékos, féktelen propagandát fejtenek ki egy új világháború szítására. A demokrácia és a szocializmus ellen háborús hisztériát akarnak előidézni és annak leple alatt reakciós terveik megvalósítására törekszenek saját országukban és a világ más részeiben is. Ugyané kérdés értékelése alkalmá- j val Klement Gottwald elvtárs különösen | azt a körülményt emelte ki, hogy a szerződést egyrészt kelletlenül fogadják a háborús uszítók és a nemzetközi háborús gyújtogatok, másrészt azonban ugyanakkor nagy örömmel üdvözlik a szerződés megkötését nemcsak mindkét ország nemzetei, hanem az összes haladó és békeszerető emberek az egész világon mint a béke vllágfrontiának és haladásnak új sikerét. A Csehszlovák Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti barátsági együttműködési é? kölcsönös segélynyújtási szerződés mind nagyobb jelentőséget nyer a mai nemzetközi helyzetben, amikor az amerikai imperialisták a háborúra készülésről áttértek a nyílt támadásra Koreában. A szerződés rendkívüli jelentőséget nyer, ha mérlegeljük azokat a háborús és diplomáciai előkészületeket, amelyeket az imperialisták vazallus államaikban Jugoszláviában. Törökországban és Görögországban tesznek, amelyeket katonai támaszpontjaikká alakítanak át a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleni támadásra. A kölcsönös segélynyújtási szerződések láncolatában, amelyeket a népi demokratikus és imperialista ellenes oiszágok tábora egymás között megkötött, fontos láncszem a Bolgár Népköztársaság és Csehszlovákia között három év előtt megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, amely segítségére van testvéri nemzeteinknek, hogy szilárdan és öntudatosan az új háború aljas gyújtogató ellen és a világ tartós békéjének biztosításáért folytatott harc első soraiban álljanak és segítségükre van a szocializmus építésére mindkét országban. Dr. Mincso Nejcsev, a bolgár népköztársaság külügyminisztere. Csak a gonosztevő akarhat háborút A L'Humanité Truman újabb háborús fenyegetéseiről. A francia sajtó is behatóan foglalkozik a békeharc fontosságával és a békemozgalom hatalmas fejlődésével. A L'Humanité című francia lap e napokban vezércikkében a békeharc •kérdéséről a következőket irta: Az amerikai támadók, akik folytatják vad, igazságtalan háborújukat a legyőzhetetlen koreai nép ellen, provokációkat követnek el a népi Kína ellen. Kínai városokat bombáztak Mandzsúriában és a Formózával szemben fekvő partvidéken. A háborús gyújtogatok fel szeretnék gyújtani Ázsiát és az egész világot. És Washingtonban, amely tábornokának ünneplésére készül, Truman himnuszt zeng a világuralomról és gyáváknak bélyegzi azokat, akik visszakozni szeretnének a szakadék sZéléiől. Ez azt jelenti, hogy ő a fegyverkezés, a provokációk, a zsoldos marshallizált kormányok és a háborúk embere. Ez a gonosztévő épugy világháborút akar, mint Hitler akart. A sajtó ügynökségek jelentették, hogy a Koreai Népköztársaság külügyminisztere az ENSZ-hez feliratot küldött, amelyben a koreai konfliktus békés megoldását követeli azon javaslatok alapján, amelyeket £ Béke Hívei II. világkongresszusán Varsóban elfogadtak. Ezt „elfogadhatatlannak" jelentették ki a hivatalos amerikai körök. Azt mondják, hogy „elfogadhatatlan", azonban a nép egységesen kényszeríti őket, hogy elfogadják. A világtörténelemben először alakult meg a béke megszervezett arcvonala, amely feladatául tűzte ki, hogy az emberiséget megmentse az új öldökléstől. Ez most a legfenköltebb, legsürgetőbb és 'egdöntőbb feladat. A békére nem lehet várni, a békéért "harcolni kell. Harcolnak érte mindennapi harcban a házakban, gyárakban, falvakban, népgyűléseken, a járási üléseken, amelyeken a franciák milliói nyilvánítják békeakaratukat és követelik a békeegyezmény megkötését az öt nagyhatalom között. — állapítja meg befejezésül a L'Humanité. Az amerikai imperializmus a haladás és a békés építés ádáz ellensége Ha szemmel kisérjük a napi események [oiyását, a napnál világosabban elénk tárulnak az amerikai imperialisták és talpnyaláik háborús törekvései. Mini tudjuk, Németország nyugati övezetében is arra kellett volna összpontosítani a figyelmet, hogy a kapitalizmus soha többé ne válhasson életképessé. De ez nem így történt. Még pedig az amerikai dollármillomos nagyurak jóvoltából nem. Nyugat-Németország az amerikai imperialista-fasiszta törekvések melegágyává vált, ahol a a jobboldali szocdemek hozzájárulásával leplezetlen fasizmus uralkodik. Ott gyűjtik össze az állati hitleri hordákat, akik csak néhány éve, hogy végiggyilkolták Európát. Ezekkel a véreskezű SS-legényekkel a ma Hitlere, a szintén véreskezű Truman kísérletezik. Újból romhalmazzá szeretné tenni Európát s gyilkolni szeretné a békeszerető emberiséget. Pontos értesüléseink vannak arról, hogy az amerikai imperialisták a Szovjetunió s a népi demokráciák ellen katonai bázissá akarják kiépíteni Nyugat-Németországot és szabadlábra helyezik a legvérengzőbb náci gyilkosokat, a Kruppokat, a Messerschmidteket és sok más háborús bűnöst, akik híven szolgálták Hitlert és most híven szolgálják Hitler utódát, Trumant. Az Htustrated című londoni lap Messerschmidtre vonatkozótag így ír: Adjatok utasítást Messerschmidtnek és tíz percen belül repülőöntvényeket és vázakat kezd gyártani Nekünk szükségünk van Willy Messerschmidtre is. Bízzatok benne! A londoni újság, amely ezeket a sorokat• írta, olyan fasiszta szemét-lap, amely a háborús bűnös Messerschmiatet és a többi fasiszta hóhért a német nép tömegei képviselőinek szeretné feltüntetni. Mi tudjuk, hogy nagyon kevés német barátja van az úgynevezett amerikai »demokráciánakTudjuk, hogy Nyugat-Németországban a dolgozók többsége nem ért egyet a nád eszmék újjászületésével, hanem teljes ereiéből azon fáradozik, hogy kiragadja Nyugat-Németországot a fasiszták kezéből és megteremtse az egységes, békeszerető, demokratikus Németországot, ahol a dolgozó nép lesz a hatalom hordozója. Éppen ezt akarják meggátolni az amerikai imperialisták. Nem akarják az egységes Németországot. Körömszakadtáig arra törekszenek, hogy nyugat és kelet között ne jöhessen IHre megegyezés. Ma már tudjuk, hogy a háború idején a némát jastsziák és az amerikai itnperJClistau nagyon is rnegertették egymást. sót hauianyugot szállították egymásnak és így a nemet katona liuzai gyártmányú lövedék áldozata lett s az amerinni katona amerikai robbanóanyagtól halt meg. Az amerikai és németországi nagyloüesek a háború ide/en is a legnugyoob barátságban voltán és már akkor megyegyeztek abbun. hog az amerikai repülök kímélni fogják a német nagytőkések gyárait. Egy hivatalos dokumentum alapján megállapították, hogy a jelentősebb ipari gócpontokra ledobott bombáknak csupán 10.69 százalékát fordították az amerikiak. Katonai célpontokra pedig a bombák 11.9 százalékát. E. katonai célpontok nagyobbrésze Németországon kívül esett. Ma már köztudomású, hogy pl. az 1G Farben jelentősebb üzemeit egyáltalán nem bombázták. A Wall Street urai azon voltak, hogy a német háborús iparnak ne essen komolyabb baja. Ez érthető is, mert komoly összegeket köl töttek az amerikai imperialisták és az amerikai tőkések a német fegyvergyártásra. Ma, amikor mi a Szovjetunióval az élen a világbékéért küzdünk, NyugatNémetországban az amerikai imperialisták segítségével szervezik a fasiszta hadsereget. Ez a fasiszta hadsereg magában foglalja a volt SS-t és a népi demokráciákból meglógott hájfejű gyilkosokat, a német militarizmus legnagyobb gonosztevőit, G uder tant és Mannteufelt, a tankalakulatok tábornokait. Stumpfot és Studentet, a légierők tábornokait, von Schwerin tábornokot, az SS-hadosztály volt parancsnokát, valamint a Gestapo más parancsnokait és hitlerista gonosztevőket. az amerikai imperalisták vezetésével. Ezek az urak a harmadik világháborút szeretnék előkészíteni. De a nyugatnémetországi dolgozók tiltakoznak az újrafelfegyverzés ellen. Tudják, hogy egy esetleges háború csak, újabb véráldozatokat követelne a német néptől és ebből a német népnek éppen elege van. Nürnbergben 70.000 dolgozó tüntetett az újrafelfegyverzés ellen, a békés építésért. A tüntetésen a német dolgozók Adenauer kormányát az éhség kormányának nevezték el. A nürnbergi tüntetés világosan mutatja, hogy a nyugati megszállási övezet lakossága éhezik. A bonni kormány hivatalos adatai szer'nt a munkanél- I bástyája, küliek száma január első felében 220 I ezer fővel emelkedett és elérte az 1,900.000-et. Ezt hozta Nyugat-Németország népének az amerikai »segitség«. üjra fasizmust és munkanélküliséget. A nyugatnémetországi kommunisták utat mutatnak a dolgozónak, hősiesen küzdenek a bonni bábkormány gazságai ellen, az egységes demokratikus Németországért. S tudjuk jól, hogy a nyugati imperialisták minden eszközzel azon vannak, hogy a békét minél jobban aláássák. Erre felhasználnak minden eszközt XII. Piustól kedve az aljas Titoig és nem hiányoznak ebből a veszedelmes falkából a hazaáruló Nagy Ferenccel az élen Zenkl, Mayer, Lettrich, Zibrín és a jómadár Prchala sem. A Times Titora vonatkozólag ezeket írja: »Tito egy közönséges disznó, de a mi disznónk.« Mi pedig tudjuk, hagy Tito. az angolok hizlalt disznaja, nem csupán disznó, hanem hóhér is. a jugoszláv nép hóhéra és az imperialisták láncos kutyája. Tito Jugoszláviája a legelvetemültebb fasizmus országa, a béke veszélyeztetésének egyik fi gócpontja. Az amerikai imperialisták és a köréjük sereglö bérgyilkosok torkuk szakadtából kiáltoznak a béktábor országaira s főleg a Szovjetunióra, hogy a Szovjetunió az, amely háborút akar. Most kérdezhetném a gyengeelméjű imperialista uraktól, hogy honnan szednek ilyen bődületes marhaságot. Ha a Szovjetunió háborút akarna, belekezdett volna-e a sztálingrádi és a kujbisevi hydrocentrálék építésébe, a gigantikus sztálini tervek megvalósításába? Nem! A Szovjetunió sohasem fog más népeket megtámadni. A Szovjetunió a békés építés országa, ahol a dolgozó nép walkodik és dönt mindenben. Ha valak: tudia. a szovjet nép tudia, hogy mi az a háború, mert ők érezték a leg'obban a hitleri, fasizmus gazt á na.it. Erről tanúskodik epész Vkraina. Hitler volt az, aki meotómadfa a Szovlefuniót és odaveszett bandástól. A szovjet né n puőzedelmeskedett n fašizmu c feIptt. Ez a Puôzelem a Nagn Októberi Szocialista Forradolom vívmányait még jobban alátámasztja. E vívmányok közé tartozik az is, hogy Közép-Euróoában erős, minden imperialista befolyástól mentes népi demokratikus államok létesültek. S külön-külön mindegyikük a béke és a haladás megingathatatlan HOKSZA ISTVÁN