Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-22 / 95. szám, vasárnap

1951 április 147 oj s TO köpenye alá bújtak meg. Ezért ebből a felismerésből számunkra az a tanulság következik, hogy még in­kább fokozzuk a harcot a burzsoa-nacionalizmus ellen és egyúttal a kozmopolitizmus és liberalizmus ellen is, és a burzsoá ellenséges ideológia összes többi formái ellen. Nagy hiba volt, hogy azt a nagy lelkesedést és harci szellemet, amely Pártunkban a SzKP IX. Kon­gresszusa után uralkodott, nem tudtuk teljes mérték­ben kihasználni arra, hogy valóban széles ideológiai kampányt indítsunk meg a marx-lenini propaganda és agitáció hatalmas fellendülése jegyében, a burzsoa­nacionalizmus, a kozmopolitizmus és más burzsoá ál­ideológiák ellen irányuló megalkuvás nélküli harc je­gyében. Az ideológiai kérdésekben a liberalizmus és a csa­ládiasság, az eszmeiség és az elvszerűség hiánya, a kritika és az önkritika hiánya óriási károkat okoztak nekünk a tudomány, az irodalom, a művészet és az iskolaügy terén és a mi egész kultúrmunkánk egész séges fejlődésének főakadályozói. Novomesky és segí­tőtársai marximus ellenes és leninizmus ellenes ga­rázdálkodásának hatásait még teljes mértékben nem lepleztük le és nem küszöböltük ki kulturális életünk­ből. Ez azonban halasztást nem tűrő feladat és a marx-lenini propaganda általános fellendülésével kap­csolatban kell ezt végrehajtani, hogy az SzKP IX. Kongresszusának határozatait miként teljesítették a tudomány, a művészet, az iskolaügy és a kultúra te­rén. Világos az, hogy ez így csak egy nagy ideológiai kampány keretében és a kultúrmunka terén a kriti­ka és önkritika erőteljes kifejlesztése keretében lehet megvalósítani. Az írószövetség szlovákiai tagozatában már megin­dították ezt a kampányt és kultúréletünk többi té­nyezői — főleg úgyszintén a tudomány és művészet terén is — előkészítenek ilyen kampányt. Az értelmiség közt kifejtett politikai nevelő mun­kának általában több figyelmet kell szentelnünk, mi­vel az értelmiségnél az ideológiai kérdések érthetően jelentős szerepet játszanak és mivel Husák, Novome­sky és társai nem bolsevik nézeteiket és módszerei­ket főleg az értelmiség között terjesztették, amely az elhajlásokkal és hibákkal szemben kevésbbé ellenálló képességű, mint a munkásosztály. Több gondot kell fordítanunk az értelmiség idősebb tagjaira is, az igazi szakemberekre, akik becsülettel akarják szolgálni a szocializmus építését és becsület­tel akarják teljesíteni a rájuk bízott feladatokat. Ezektől Gottwald elvtárs szavai szerint megkövetel­jük azt, hogy figyelmüket főleg az új káderek szak­szerű nevelésének szenteljék, amely káderekben mű­vük igazi és méltó folytatóit kell látniok. Teljesítjük a CsKP Központi Bizottsága által kitűzött feladatokat Elvtársaik és Elvtársnők, előttünk a követke­ző két legsürgetőbb időszerű feladat áll: május else­jének előkészítése hazánk a dicső szovjet hadsereg által történt felszabadítása hatodik évfordulójának megünneplése, továbbá a kerületi pártkonferenciák előkészítése. E jelentőségteljes két esemény előkészí­téséhez azoknak az elveknek és feladatoknak megva­lósítása jegyében kell lefolynia, amelyek a CsKP Köz­ponti Bizottsága határozataiból erednek és az SzKP Központi Bizottsága mostani ülésezéséből. Május el­sejének — a nemzetközi munkásosztály és a békesze­rető emberiség nagy ünnepének — az idén a béke­harc további kiterjesztése és megerősítése szempont­jából, és az ötéves terv fokozott feladatai teljesítésé­nek és Szlovákia iparosítása szempontjából is rend­kívüli fontossága lesz, ezért minden erőnket meg kell feszíteni, főleg intenzívebbé kell tenni az agitációs munkát, bele kell vonni a Nemzeti Arcvonal összes tényezőit és szerveit és mindenekelőtt meg kell szi­lárdítani a Párt kapcsolatát az üzemekkel, a falvak­kal és a városok dolgozó lakosságával, hogy május elseje az egész népnek felejthetetlen, hatalmas béke­tüntetésévé és a szocialista építés, a Párt, a Köztár­saság és Gottwald elvtárs iránti szeretet manifesz­tációjává, a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránti oda­adás és hála manifesztációjává váljék. A kerületi konferenciákon még észrevehetőbben mutatkoznia kell, mint ahogy a járási konferenciá­kon jelentkezett, az új fellendülésnek a párttevékeny­ség politikai és szervezeti színvonala emelésében, a Párt vezető szervei munkájának megjavításában az alacsonyabb szervekkel való élénkebb kapcsolatban és azok munkájának operatív irányításában és főként Pártunknak a dolgozó tömegekkel való megszilár­dult kapcsolatában. A kerületi konferenciák előkészü­leteinek a széles alapokra helyezett békeharc és a szocializmus győzelmes építéséért foló küzdelem szel­lemében kell lefolyniok, a nem bolsevik módszerek elleni, engesztelhetetlen harc szellemében a pártmun­ka terén, az árulás és az elhajlások, főleg a burzsoa­nacionalizmus és a kozmopolitizmus elleni harc szel­lemében, a lángoló proletár internacionalizmus szelle­mében. A kerületi konferenciáknak támogatniok kell a kritikának és önkritikának, mint a mindennapi párt­munka módszerének még további kifejlesztését. Végül elvtársak és elvtársnők, fel akarom hívni a figyelmet arra, hogy a jövő hónap végén tarjuk meg a CsISz szlovákiai kongresszusát. Nem lennénk jó kommunisták és hazafiak, és a mi Pártunk nem juttatná helyesen érvényre vezetőszerepét akkor, ha ezt a nagyjelentőségű eseményt figyelmen kívül hagy­nánk és nem tekintenénk azt a mi legsajátosabb ügyünknek. Nagyjelentőségű tömegszervezetről van itt szó, a mi második műszakunkról, a szocializmus építés terén a mi hűséges és lelkes segítőtársainkról. Az SzKP Központi Bizottságának, a kerületi bizott­ságoknak és járási pártbizottságoknak és az alapszer­vezeteknek is figyelmet kell szentelniök a CsISz szlo­vákiai kongresszusa előkészületeinek és konkrét-segít­séget kell nyujtaniok a kongresszuselőtti kötelezett­ségvállalások terjesztésében és elmélyítésében, abban a törekvésben, hogy a CsISz tagok az üzemek legjobb élmunkásaivá és újítóivá, a falvakon az EFSz-ek leg­öntudatosabb dolgozóivá, az iskolákban a legfegyel­mezettebb és legjobban tanuló diákokká és hallgatók­ká váljanak, hogy a CsISz szervezetileg és politikailag megszilárduljon és így sikeresen teljesíthesse nagy­föntosságu építő, politikai-nevelő- és kulturális kül­detését. A Szlovákiai Kommunista Párt áthatva mély marxi-lenini öntudattal és a mi nagy példaképünk — a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának — tapasztalataival felfegyverkezve, élén Siroky elvtárs­sal teljesíti azokat a nagy feladatokat, amelyeket a CsKP Központi Bizottságának történelmi ülése tű­zött ki, főként a mi szeretett köztársasági elnökünk és Pártunk elnöke — Klement Gottwald elvtárs. (Hosszantartó taps.) HZ OTEVES TERV FELEMELT FELADATAIRÓL L Bránik elvtárs beszámolója az SzKP Kizponü Bizottságának ülésén SlntArSitalt és el&tápsak / A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága február 21-e és 24-e közötti ülése az ötéves terv feladatainak felemelése mellett döntött., Ennek keretében határozatot hoztak Szlovákia iparosításá­nak meggyorsításáról, és pedig alapvető meggyorsí­tásáról. Természetesen hiba lenne, ha az ötéves terv megváltoztatását pusztán abban látnánk, hogy Szlo­vákia iparosítása meggyorsul és az ötéves terv fel­adatai megnövekednek. Vátozást, még pedig nagyon jelentős változást mutat maga az iparosítás tartalma, fő irányvonala, amelyet az iparosítással követünk. Elsősorban is az alapvető szektorok fejlődésének lényeges meggyorsításáról, a nyersanyag- és az energiatermelésről van szó. Az ipari építés súly­pontja eddig a megmunkáló ipar volt. Az ötéves terv eredetileg ugyan az energetika terjedelmes fel­építésével is számol, ám nagyon lassú üteművel. Épí­tésünk súlypontja most felette jellegzetesen eltoló­dik a szénre, vasércre, a színesfémeket tartalmazó ércek kitermelésére, a vas-, acél- és hengerkészítmé­nyek termelésére és az energetika kiépítésének je­lentős meggyorsítására. Iparosításunk ezzel új jel­legzetességet kap. A nyersanyagalap kiterjesztését célzó erőkifejtésből, mely Köztársaságunkban a szo­cialista építés egyik legfőbb problémája, jelentékeny rész hárul itt mireánk Szlovákiában. Ezen alapvető ágazatok egyidejű kiszélesítésével és fejlődésük meg­gyorsításával a vegyi iparban fokozzuk a legkülön­bözőbb műanyagok termelését, amelyek jelentős nyersanyagokat helyettesítenek, amelyekben mind­ezideig behozatalara szorulunk és ezzel egész ipa­runkat és iparosításunkat szilárd és biztos alapokra helyezzük. Az alapvető szektorok fejlődésének olyan gyors­üteműnek kell lennie, hogy a szükséges előnyt meg­szerezze, hogy így rohamosan fejlődő iparunk szá­mára biztosíthassuk a nyersanyagok szállítását. Csehszlovákia iparát a kapitalizmus feltételei mel­lett a nyersanyagok behozatalának nagy függősége jellemezte és ezzel egyidejűleg a saját nyersanyagok nagyon szűk és állandóan csökkenő alapja. A létező nyersanyagforrásokat — mint tipikus esetet lehetne éppen a vasércet felhozni — nem használták fel, mert a kapitalistáknak előnyösebb volt a nyers­anyagot külföldről behozni. Az átépítés egyik alap­vető feladata iparunknak ezt a nagyon kedvezőtlen struktúráját megváltoztatni és az őstermelés fejlő­dését megfelelő módon biztosítani. A szocialista inar fejlődését Csehszlovákiában nem a belföldi nyersanyagok bázisának állandó szűkülése fogja jel­Brúnik elvtárs beszéde közben az SzKP Központi Bizottságának ülésén lemezni, amint az a múltban volt, hanem éppen el­lenkezőleg, a hazai nyersanyagbázist az egész ipari termelés viharos növekedése mellett állandóan ki­szélesítjük. A csehszlovákiai ipar régi struktúrája joggal keltette a bizonytalanság érzését, az idegen piacoktól, a nagy világmonopóliumoktól való függő­ség érzését, nagyfokú érzékenységet okozott a világ­piac válságos kilengései irányában és ugyanakkor a csehszlovák gazdaság rendkívüli sebezhetőségét idéz­te elő. A csehszlovák iparnak Gottwald elvtárs irányelvei • szerint történő átépítésével a csehszlovák ipar olyan struktúráját teremtjük meg, amely a tartós, egészséges fejlődést biztosítja, fokozza gaz­dasági függetlenségét a kapitalista államoktól. Szlo­vákia iparosításának meggyorsításával Szlovákia ipári fejlődése szorosan egymásba kapcsolódik nem­zetgazdaságunk átépítésének összállami szükségle­teivel. Az a tény, hogy Pártunk olyan nagy hord­erejű feladatokat tudott kitűzni, amilyeneknek ka­pitalista feltételek mellett való megvalósítása telje­sen elképzelhetetlen volt, további nyomós bizonyí­téka a szocialista tervgazdálkodás előnyének. Az iparosítás vonalán további új lépést jelent az, hogy az ipari termelés fejlődését sokkal fokozottabb mértékben, mint eddig, a belső tartalékok mozgósí­tásával, az üzemek és gépi berendezések kapacitásá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom