Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-21 / 94. szám, szombat

1&31 Api !f!s íl ujszo 9 Üzemeink dolgozói tiltakoznak a náci hadsereg felújítása ellen és a termelés (okozásával felelnek a nyugati háborús uszítóknak Európán a felháborodott tiltakozás hulláma zúdul végig, mert a dolgozók tudják, 6aját bőrükön tapasztalták, mit jelent a náci hadsereg, amely oly szomorú emlékeket hagyott hátra, úgyszólván minden európai országban. Amerre a náci csizmák tapostak, pusztulás maradt nyomukban, ártatlan emberek tfzezrei haltak meg C6ak azért, mert az Obermenschnek nem tetszett, hogy ők is édnek. Az imperializmus korszakának legvadabb bestiái tombolták ki dühüket Ebrópa népein és ezért a népek most határozottan felemelik szavukat az ellen, hogy az amerikai imperialisták, Hitler utódjai újra felújítsák a náci hadsereget, újra háborúba taszítsák a dolgozó tömegeket. Erősek vagyunk, sokkal erősebbek, mint ők. Mert mellettünk áll a hatalmas Szovjetunió és a világ békeszerető emberiségének csaknem egy milliárdot Kitevő óriási tömege. Üzemeink dolgozói felemelték tiltakozó szavukat Nyugat-Németország újrafelfegyverzése ellen és határozatokban tiltakoznak az új világháború gondolata ellen. Többtermeléssel, a szocialista Köztársaság felépítésével erősítik a béketábort és hozzájárulnak a szocializmus győzelméhez az egész világon. Az apátfalvai Polana-üzem dolgozói határozatban tiltakoznak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Mi, az üzem dolgozói — hangzik a határozat, — őrülünk annak, hogy Berlinben megvalósult az európai munkáskonferencia. Tudjuk, hogy ezen a konferencián a munkásosztály újból kimutatta békeerejét már azáltal is, hogy ezt a konferenciát Németország, ban tartották meg. Tiltakozunk az ellen, hogy az imperialisták NyugatNémetországban szabadlábra helyezik a náci bűnösökét és harmadik világháborúba akarják sodorni Európát. Büszkék vagyunk arra, hogy Köztársaságunk dolgozói ezen a konferencián kifejezhették gyűlöletüket a háborús uszítók ellen és elhatározásukat, hogy bátran fognak harcolni a világbéke ügyéért. Mi, az apátfalvai Polana-üzem munkásai kötelezzük magunkat, hogy békefelajánlásainkat idejében és rendesen elvégezzük és a szocialista munkaveraenyeket. még jobban kimélyítjük. A berlini konferencia határozatait magunkévá tesszük és ennek bizonyítékául még jobban fogjuk emelni munkaigyekezetünket, még intenzívebben fogunk harcolni a békéért. Éljen a munkásosztály nemzetköei szolidaritása, éljen a béketábor és nagy vezére, Sztálin elvtárs! A Polana-üzem dolgozói. A tornaijai 44. szőmí traktor állomás munkásösszejövetelen foglalkozott a berlini munkáskonferencia jelentőségével. A dolgozók kifejezték, hogy teljesen egyetértenek a munkáskonferencia határozataival és határozottan elítélik a háborús uszítók gaz tevékenységét. A szlabosl papírgyár n. v. gftmörhorkai üzemének dolgozói határozatban egyetértésüket fejezik ki a berlini munkáskonferencia határozataival. A legnagyobb eltökéltséggel tiltakozunk Nyugat-Németország felfegyverzése ellen és szolidaritásunkat fejezzük ki a német dolgozókkal az újrafelfegyverzés elleni közös harcban. Az üzem összes dolgozója kötelezi magát, hogy minden eszközzel támogatni fogja a berlini konferencia határozatát és minden erejét latba veti a munkásosztály nagy célja érdekében, a világbéke megvédésére, — hangzik a szlabosi papírgyár n. v. götnörhorkal üzeme dolgozóinak határozata. A fülekf Kovosmalt dolgozói Is ha tározatban fejezték ki, hogy magukévá tették a berlini munkáskonferencia határozatait. Tudjuk — hangzik a határozat —, hogy becsületes munkánkkal, az ötéves terv feladatainak teljesítésével építjük hazánk boldog jövőjét. Normáink szilárdításával, választervek készítésével megteremtjük az előfeltételét a terv Ideiében való teljesítésének. Ezzel megmutatjuk azt, hogy erősebbek vagyunk, mint a háborús uszítók, akik gátolni akarják munkánkat. A támadóknak van okuk félni a háborútól. A .határozat további részében az flzem dolgozói elítélték az amerikai Imperialisták koreai agresszív beavatkozását és elítélték azt, hogy Nyugat-Németországban fel akarják újítani a német véderőt és Európát egy harmadik világháborúba akarják sodorni. Határozatníc zárórésze a következőkénn^n hangzik: leérjük, hoarv « munkáskonferencia összes határozatait, amelyeket lelkes örömmel fogadtunk, tőlünk telhetőleg a legjobban fogjuk teljesíteni, hogy ezzel választ adjunk azoknak, akik megsértették az Egyesült Nemzetek chartáját és tekintélyét. Üssük ki a fegyvert az amerikai imperialisták kezéből Felhívjuk az egész világ dolgozó népét, hogy tömörüljön egységbe a békéért folytatott harcban. A békének győznie kell! A füleki Kovosmalt dolgozói. A szepsi járási pártkonferenciáról Április 14-én és 15-én ünnepi keretek között tartották meg Alsómedzeven a moldavai járási konferenciát. A városháza felé vezető utcákat mindenütt nemzeti színű és vörös zászlók díszítették. A bizottságok megválasztása után került sor Chudik elvtársnak, a KNV elnökének megnyitó beszédére. Chudik elvtárs vázolta azokat a féladatokat, amelyek a februári ülés után a kommunistákra hárulnak. Idézte Sztálin elvtárs szavait. Ha a béke ügyét a dolgozók veszik kezükbe, akkor a háború elkerülhető. Ez azt jelenti, hogy minden békeszerető polgárnak aktív részt kell vennie a békeharcban. A beszéd további során Chudik elvtárs konkretizálta azokat a feladatokat, amelyeket a moldavai kerületben az itteni kommunistáknak végre kell hajtaniok. Elsősorban igen fontos — mondotta —, hogy a kerületbermkifejlesszék az EFSz-eket, hogy növeljék azok taglétszámát, hogy elszigeteljék a falusi gazdagokat, és hogy széleskörű meggyőző munkát végezzenek a kerület összes falvaiban. Ezt a náci bestialitást akarják felújítani az amerikaiak. A ml válaszunk: Soha többéi Beszédének befejező részében Chudik elvtárs hangsúlyozta, milyen fontos az. hogy éljünk a kritika es önkritika fegyverével. Chudik elvtárs beszéde után Veles elvtárs méltatta a kerület mult évi munkáját. felszólalásában alkalmazta a kritika és önkritika eszközeit. Rámutatott azokra a hibákra, arrtlyek a kerü,et munkájában mutatkoztak. A felsorolt hibák a következők voltak. A járásban igen gyönge meggyőző munkát végeztek és az üzemi szervezetekkel a járási bizottságnak nem volt meg a kellő kapcsolata. Továbbá hiba volt az, — mint Veles elvtárs mondotta —, hogy az oktatók nem érezték át felelősségük teljes súlyát és gyöngén ellenőrizték a szervezetek munkáját. A járási bizottság gyenge munkájához tartozik az is, hogv a tömegszervezetekre, különösen az Ifjúsági és Nőszövetségre kevés figyelmet fordítottak, a politikai munkát nem jól osztották be és nem jól készítették elő a munkáskáderck .iskolázását. Ezután került sor a felszólalásokra. Mielőtt egy-két kiemelkedőbb felszólalást részletesen ismertetnénk, általánosságban szeretnénk jellemezni a szepsi-i járási konferenciát. Az első felszólalások után a benyomás az volt, hogy az elvtársak még nem tudnak élni a kritika és önkritika fegyverével. A felszólalások nagyrészének csak adatfelsoroló jellege volt, ami a vitát egyhangúvá tette. A konferenciáknak, melyek most már harmadik hete tartanak, az a céljuk, hogy a felszólalások alapján, amelyekben az elvtársak rámutatnak a járási bizottság munkájának hibáira, kitűzhessék az új feladatokat és kiküszöbölhessék ezeket a hibákat Jellemző az is, hogv igen kevés magyar felszólalás hangzott el. Csécs, Nem így történik ez Egyházbástyán is? Rekeresd 6500 lakosú kisközség és a járási székhelytől 20 kilométer az út autóbuszon. A falu lakosai nagyrészt ipari munkások, akik a járási székhelyre járnak be minden reggel. A vasgyárba, vagy az ottani építkezésekre mennek dolgozni. A kidolgozott kezű munkásoknak régesrég óta egyetlen egy 6Úlyos bánatuk volt. A f5unak nincs orvosa. El lehet képzelni, hogy ilyen körülmények között milyen harcot folytatott a helyi pártvezetőség a járással, hogy minden körülmények között orvost küldjenek hozzájuk. De minden hiába. Egyszer az is előfordult, hogy orvoshiány miatt nem tudtak segíteni az egyik súlyos betegen, aki meghalt, Kovács, a helyi pártszervezet elnöke összehívta a párttagságot. Komoran és súlyos gondokkal terhelten ülték körül az elvtársak a piros posztóval beborított asztalt és komolyan, bíztatóan nézett rájuk a falról Lenin, Sztálin és Gottwald elvtársak képe. Arról iran szó elvtársak, — kezdte beszédét Kovács pártelnök, — hogy a falunak minden körülmények között orvosra van szüksége. Nem engedhetjük meg, hogy gyermekeink, aszszonyaink meghalljanak azért, mert nem érkezik idejében orvosi segítség. Láthattátok, hogy minden harcunk hiábavaló volt, hogy ismételt kérésünkre a járási vezető szervek nem küldtek orvost. Azt ajánlom, hogy forduljunk egyenesen a köztársaság elnökéhez. A megjelent elvtársak .lelkesen helyeseltek. így történt, hogy két nap múlva elment a levél Prágába, Gottwald elvtárshoz, amelyben Nekeresd falvának lakosai kérik, hogy számukra tegyék lehetővé azt, hogy a faluba orvos jöjjön. Arra is hivatkoztak a levélben, hogy a falu lakosai mind dolgoskezű munkások, akik munkahelyükön lelkesen és bátran építik a szocializmust. Alig két hét múlva válasz érkezett. Az elnöki Iroda közölte velflk, hogy Haladéktalanul intézkedés tőrtént az ügyben és az orvos hamarosan meg erkezik. Az orvos, a levél után két nap múlva meg is érkezett Nekere^i falvára egy sáros autómobilon. Kovács pártelnök örömmel vezette végig a falun, megmutogatta neki a kis báoakat, a veteményeskerteket és közben elmondotta, hogy milyen harcot folytattak azért, hogy orvost kapjanak. A faluban azonban csak egy ház volt, amelyben orvosi rendelőt meg a gyógyszertárat el lehetett volna helyezni. Ez volt a bökkenő! Kovács elvtárs felsóhajtott. Eszébe jutott, hogy Tobbákkal, a helyi biztonsági őrmesterrel nem jó lesz kikezdeni. Ugyanis a házban ő lakik. Nem az ő tulajdona ugyan, de benne lakik és Tobbákot nagyon hirtelen haragú és durva embernek ismerték. Ennek ellenére Kovács elhatározta, hogy fölveszi a harcot és igyekszik a cserét kierőszakolni, mert maga is belátta, hogy az orvosnak ilyen házra volna szüksége. Tobbák pedig nyugodtan lakhat egy rendes kétszobás házban, ami úgyis üresen áll. Megígérte tehát az autójához visszatérő orvosnak, hogy egy héten helül elintézi a lakáskérdést és ezzel a két ember keményen kezetrázott. Az orvos elment, Kovács pedig gondterhelten ment végig a falun haza felé. Másnap másik két elvtárssal együtt elment Tobbák lakására. Elmondta az őrmesternek, hogy miről van szó. Milyen fontos lenne a falu számára, hogy végre orvost kapjon éa hogy eat a kis áldozatot neki Is meg kell hozni a falu érdekében. Az őrmester arca a beszéd folyamán egyre vörösebb és vörösebb lett és végül félbeszakítva Kovács elvtársat fgy fakadt ki: — Hát mit képzeltek ti, hogy én csak úgy szépszerével itt hagyom ezt a házat? Évek óta ebben lakom, az a jött-ment orvos menjen abba a házba, amit nekem akartok adni. Először jövök én, és aztán mindenki más. Ezt jól jegyezd mrg magadnak és nem is ajánlom, hogy velem kikezdjetek. — Őrmester, hisz te kommunista vagy és mint kommunistának tudnod kell, hogy ahogy te beszélsz, úgy egy öntudatos, haladó gondolkozású ember nem beszél. De nem beszél így egyetlen érző ember sem, aki tudja, hogy a faluban már mennyi áldozata volt annak, hogy nem volt orvos. Kérlek, gondold meg a dolgot és egyezz bele szépszerével a lakáscserébe. — Én nem egyezek bele semmibe és nem is ajánlom, hogy ilyen kérésekkel jőjjettek hozzám. — Ezzel becsapta az ajtót Kovács ós két társának háta mögött. Amikor ők hárman végigmentek a falun, szomorúan lehajtották a fejüket és arra góndoltak hogy mégsem lesz a falunak orvosa. Bozókai, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke, lassan megszólalt: — Ez a Tobbák mindig együtt mulat a kulákokkal. Én eddig nem hittem abban a sok szóbeszédben, ami róla kering a faluban, de most már kezdem érteni. Rossz ember ez és utána kellene nézni a viselt dolgainak. Utána kellene nézni annak, hogy ml történt Kis Imrével. Ismeritek az esetet. Kis még 1948 elején az őrmesterhez ment. Tudomása volt arról, hogy a kulákok nem tesznek eleget a beszolgáltatásnak Az őrmester ahelyett, hogy eljárt volna a kulákok ellen, Kisnek támadt és agybafőbe verte, sőt még az utcán is végigzavarta revolverrel. Akkor vizsgálat is indult meg ebben az ügyben, a járástól ki is jöttek, de nem Kis Imrét hallgatták meg, hanem Tobbákhoz mentek és az ő vallomását fogadták el. Kovács elvtársnak is. ahogy most Bozókait hallgatta, eszébe jutott, hogy ő is hallott sokmindent, de nem akart hitelt adni a szóbeszédnek. Eszébe jutott, hogy a faluban elterjedt, hogy Jó Sándor és még egy társa feketén átmentek a határon. A hírt a kiilákok költötték, hazugság volt. Az őrmester a lakásukra ment és ott agybafőbe ve

rte őket. Valóban ki kellene vizsgálni Tobbák apró-cseprő ügyeit, lehet, hogy a kulákokkal tart, lehet, hogy ezért olyan merészek a falu kulákjai és lehet, hogy ezért nem lehet megalakítani az Egységes Földműves Szövetkezetet sem a faluban. A járási székhelyről kihívták a járási parancsnokot is, aki azonban Tobbáknak adott igazat és kijelentette, hogy nem köteles kimenni a lakásból. No, ennek már fele se tréfa, itt tenni kell valamit Kovács, Bozókai és még egy páran figyelni kezdték az őrmestert, figyelték, mit csinál, esténként hova jár, kikkei beszél, egyáltalában, mivel tölti szabad Idejét. J2s igyekezetüket siker is koronázta. Egyik este úgy tíz óra felé Bozókai lélekszakadva érkezett Kovács házába. — Tudod, mi újság? Az őrmester éppen most ment a kövér Revák házá. ba, de ugyanoda tartanak Keleti, Holubek, Jánok is, akik a falu legzsíro(Folytatás a IC. oldalon.) Jánok, Zarno, Féder és a többi községek magyar lakosságának hangját nagyon elvétve hallotUik. Ez azt bizonyítja, hogy a moldavai járásban i magyar elvtársak politikailag még nem elég fejlettek, keveset foglakoznak velük és hogy a járás kevés oktatót küld a magyar falvakba. Azok a magyar lelszólalások, ^melyek elhangzottak, elmaradtak a szlovák elvtársak Jelszólalásai mellett. Szerettük vDlna hallapi, hogyan működik a járásban a CSEMADOK. amelynek fontos szerepe van a falu szocialista átnevelésében. Azonban a CSEMADOK-ról egyetlen felszó. laló sem beszélt. Ezt egyébként Chudik elvtárs is megemlítette, — amikor a konferencia eredményeit méltatta. Fontos lett volna az is, hogy amikor a mult év munkáját ismertették, ezt aa ismetretést magyar nyelven is közöljék, de legalább a küldöttek asztalára helyezzék a lefordított példányokat. Ides József, Luciabánya egyik bányásza a következőket mondotta pártszervezetünk munkájáról. — A mi cárt szer vezetőnknek igen régi tradíciói vannak és a kerületben most is a legjobb, önkritikailag azonban be kell vallanom, hogy a pártszervezet tevékenysége az utóbbi időben nem volt kielégítő. Hibákat követtünk el, viszont tudjuk azt ;s, hogy csak az követ el hibát, aki dolgoa'k. Most csak egyetlen feladat van hátra, hogy ezeket a hibákat kiküszöböljük. A mi szervezetünkben hibának lehetne felhozni azt, hogy párttagjaink sorában nincsenek dolgozó értelmiségek és így nincs, aki az adminisztratív és ideológiai munkában segítséget nyújtson. Mi pedig nem vagyunk annyira képzettek, hogy mindent egymagunk végezzünk. Meg kell állapítanom azt, hogy a Párt jáiási bizottsága részéről sénki sem nyújtott segítő kezet nekünk a pártoktatásban és más pártmiinkában sr>m ellenőrzött bennünket senki, holot- a járási bizottságnak elég pártmunkása van, akik ezt elvégezhették volna. így hát ezek a hibák, melyeket elkövettünk, nemcsak a mi hibánk. Mlynszkv András a csécsi kulákkérdéshez szólt hozzá. Felszólalásában nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ebben a problémában a dolgok mélyéra kell hatni. — Vranaj, Varga és Ványó birtokára nemzeti felügyelőt neveztek ki. Természetesen a kulákok tiltakoztak a nemzeti felügyelő kinevezése ellen. A gazdasági hivatal előadója olyan véleményt nyilvánított, melynek alapján a járási Nemzeti Bizottság eltörölte a nemzeti felügyelőséget. A kulákok fenyegetőztek, hogy kártérítést követelnek a feU ügvelőség kinevezése révén elszenvedett károkért. Amikor erről a kérdésről újból tárgyaltunk a járási Nemzeti Bizottság előadótestületében, megállapítottuk, hogy a gazdasági hivatal előadója csalást követett el. — Ezen a gyűlésen az ONV elnök®, Varga megígérte, hogy bezáratja a gazdasági előadót. De mi történt?... Adamkovics erre kijelentette, hogyha én megyek, akkor mész te is És igaza lett. Mert egviknknek sem lett semmi baia. Itt látható, hogv a kulákoknak miiven szoros kapcsolataik vannak a Pártba befurakodott ellenséges elemekkel. A járási konferencia lelenlezte az ellenség mecterkedécpít, ezzel megnvitotta az utat az építőmunka további fejlődése felé. V. 1. ••••

MM HMM F E L H IV A S. A Csehszlovákiai Szovjetbarátofc Szövetsége Szlovákiai Bizottságának TUkársága kéri a CsSzSz helyi és üzemi szervezeleit, hogv a lehető leggyorsabban jelentsék be járási bizottságuknak, számszerint hány magyar szöveggel nvomtatott igazolványra lesz szükségük a CsSzSz tagsági igazolványainak új igazolványokra valdi kicserélésénél. Felkérjük a CsSzSz Járási Bizottságait. hogv címünkre, a Csehszlovákiai Szovjetbarátok Szövetsége* Srlovákial Bizottság Titkársága, Bratislava. Gor^ kého 17. ez év április 25-ig jelen tsélr be, hánv új magyar szöveggel nyomj tátott igazolványra lesz szükségük.Számítani kell arra is, hogy ez étf őszén a „Csehszlovák-Szovjet Barátság Napjai" alatt tagtoborzási akciót indítunk, melvnek keretében nagy* számú új tagot szerzünk a magyar nemzetiségű lakosság kömíbői.