Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-03 / 78. szám, kedd

1UWL áprffls S. Mit játsszanak műkedvelőink IL egész világot és amelyek nélkül műked_ > velő színpad nem létezhetett. Felteszik Sfwnoafl számunkban fenti cím alatt 1 ezt a kérdést máskülönben politikailag megjelent cikkem szerkesztőségi kol- i elég érett kultúrtársak is, hogy ťszlektiviimnnk hplvps LritiWá tábban lássanak és megadhassák aztán lektívumunk helyes kritikája szerint részben kiegészítésre, részben ped g helyesbítésre szorul. Miután elvi jelentőségű írásról van szó, mely olvasóink körében visszhangra talált, feltétlent? szükségesnek tartom mind a helyesbítést, mind a kiegészítést, hogy ezzel hozzájáruljunk annak a kérdésnek tisztázásához, m.lyen szempontok vezessék műkedvelőinket a darabok válogatásában és konkréten, melyek azok a színművek, amelyek a lehetőségek — a színpad nagysága, a színigárda képessége:, a nézőközönség összetétele — figyelembevételível ma előadhatók. Cikkemben Lenin útmutatására utaltam, arra a tanításra, hogy kritikailag kell közelednünk a mult irodalmi örökségéhez és csak azt vehetjük át belőle, ami a haladást szolgálja. A mi szempontunkból a munkásosztály, a dcl<jozó nép szempontjából kell vizs. gálnunk a mult kultúráját, ki kell hámoznunk belőle a haladást szolgáló lényeget és mindazt, am nincsen javunkra, azt el kell vetnünk. Ez a he' lyes szempont érvényesül, amikor mű. kedvelőink Moliére -nagyai színpadra á'ultet-ett „Georges Dandln"-ját, a „Duda Gvurit" játsszák és a mi irodalmi multunk nemes hagyományaiból Fazekas Mihály Ludas Matyi ját. A magyar irodaim' mult természetesen korántsem olyan szegényes amint erre az első cikkünkben idézett utalásunkból következtetni lehetne Utalnom kell itt elsősorban Katona Józsefre, a legjelentősebb magyar drámaírónkra, a sbakespeari erejű Bánk bán szerzőjére, akinek társadalmi tanításait csak ma több mint 120 évvel ezelőtt bekövetkezett halála után kezdték felismerni. Tiborcnak, az elnyomott jobbágynak sírása olyan pa nasz és vád, amelynél megrendítőbbet keveset alkotott a világirodalom. De Katona József halhatatlan remekéhez műkedvelőink mai felkészültségükkel még nem nyúlhatnak, ugyanúgy, ahogy Vörösmarty Mihály bűbájos tündérjátéka, a „Csongor ésTünde" is túlságos teherpróbának bizonyulna. Csokonai Vitéz Mihály „Karnyóné"-ja már megoldható feladat és az is bizonyos, hogy falva

:nk nézőközönsége egészséges ösztönével jól reagálna rá. Vagy a „Kocsonya Mihály házassága" című komédia, amelyet ismeretlen szerzők, alkalmasint diákok írtak és ízes, bohókás, egyszerű történetével jó mulatságnak bizonyul a mi műkedvelői szín padjainkon is. A mult század egyik legtermékenyebb színműírója Szigligeti Ede volt. Darabjainak java nem szól a ma közönségéhez, de „Liliomfl" című zenés vígjátéka Mészöly Dezső átdolgozásában mindenképpen ajánlható azoknak a műkedvelőinknek, akik közt akad jóhangú énekes Is. Mikszáth Kálmán nem írt a színpad számára: a „Noszty fiú esete Tóth Marival" című regényének színpadi változata 40 szereplőjével és igényes színpadképeivel megoldhatatlan feladat, viszont a „Különös házasság" című játékával már szerencsésen megbirkózhat egy feilettebb tagokkal rendelkező műkedvelő srárda, amely egvúttal ügye* és találékony díszletfestővel is rendelkezik Napjainkban, amikor a haladó világ súlyos harcokat vív a Vatikán maradi szelleme ellen. Mikszáth Kálmánnak ez a valóságon alapuló hatalmas tiltakozása az egyház reakr'ója ellen igazi tanításnak bizonyul, Ismereteinket bővíti és erős fegyvert ad a kezünkbe, hogy eredményesebben kiizdhessünk a maradiság, a sötétség és elnyomatás erői ellen. Móricz Zsigmondnak, legnagyobb realistánknak csupán egy darabját Idéztük, a „Rokonok"-at. Nem feledkezhetünk meg természetesen Nyilas M'sl történetről, a „Légy jó mindhflálig"-ról sem. Itt egy tucatnyi kitűnő gyerekszereplőre van szükség és Nyilas Misi szerepéhez egy igazi nagy tehetségre. Nem kétséges, hogy akadnak majd megfelelő gyerekszínészeink is, elsősorban Kassára, Lévára, Komáromra, Érsekújvárra gondolunk, ahol az iskolák hovatovább egyre bővebben ad iák ma jd az utánpótlást. Eddig teljes estét betöltő darabokat idéztünk, de épnen Móricz Zsigmond szinte kifogyhatatlannak tűnő crazdag életműve utal rá, hogy különösen kezdő színigárdáink a nagvigénvű darabokkal való kísérletezés helyett nyúljanak egvfelvonásokhoz. Móricz Zsigmond szebbnél szebb és ízesebbnél ízesebb egyfelvonásos népi életképeket írt, komédiákat és kis drámákat vegyesen, köztük „Mint a mezőnek v'rágai", a „Magyarosan", „Kend a pap

1', a „Duhányosok" és a „Sz.erelem" című sorozatban mer jelenteket, amelyek ma, négy évtizeddel megírásuk után is frissek, életízesek és igazak, mindegyikük a magyar parasztlélek hű tolmácsolásával a nagy magyar realista író nagy emberábrázoló erejéről tanúskodik. Műkedvelőink sokszor felvetik előttünk a kérdést, vájjon miért nem játszhatják Herczeg Ferencet-, Molnár Ferencet, Píró Lajost, Zilahy Lajost, Fodor Lászlót. Vaszaryt és a többieket, akiknek darabjai a múltban bejárták az a helyes feljletet azoknak, akik még mindig félreértik műkedvelőink mai kulturális hivatását és folytonosan azt a mul lat szeretnék idézgetni színpadjainkon, amelyből mi egy hangot nem kérünk és amelyet örökre számüznünk kell, hogy ne mételyezzék többé a szocialista építés munkáját szívvellélekkel magukra vállaló dolgozóinkat. Ezekről az idézett és levitézlett szerzőkről a feleletünk kézenfekvő: nem kellenek, mert egy álkultúra terjesztői, Herczeg Ferenc, az úri világnak és különösen a Horthy-rendszernek kiszolgálója, álhazafiasságábat teljesen gyökértelen és népePenes, egy szemernyi nincs belőle abból a hazafiasságból, amely a proletár nemzetköziség t lpköve, ellenkezőleg irredentizmus és színes szavak mákonyában uszítás és gyűlöleth'rdetés van benne. Molnár Ferenc a ko^mopolitizmust h'rdető író tömény típusa, aki szívt, tündér jóságot, emberi nemességet szeret fitogtatni, de ha megkaparod, megleled a csontja velejéig erkölcstelent. a ..Játék a kastélyban", a „Testőr", az „ördög" hazug világának szerzőiét. Még a leghahdóbbnak vélt darabjában, a ,.Liliom"-ban is ugyanezek a negatív tulajdonságai lelentkeznek. Nem egy proletár sorsát festi le benne, hanem egy ligeti vagány életét és halálát állítja álronmtikával és érzetgősen sz

rnpadra. Zrhhy Lajos, akinek polgári humanizmusában volt szociális érzés is. hátat fordított hazájának. az építés éveiben elhagyta Magyarországot és e"e| önmaga kizárta ma f át a hataHószel'emű emberek táborából. A többieket nem Ml külön iellemezni: kozmopo'iták és darabevárosok, akiknek a színpad üzletet ielentett és Ment ma ;s. Mondanivalójuknak semmi köze nem volt és nincs is a mához. Azonban Bródv Sándort és különösen „Dada" című drámáját külön kell kiemelnem. A ,,Dada" realizmusa hiteles és erős vád a polgári hazticságai ellen. Karinthy Frigyes egvfelvonásosaj és szatírái is mindenképpen megállják a helyűket. Műkedvelőink gyakran hivatkoznak a közönségre s azt hangoztat ják, hogy ez a köznnsé« elsősorban szórakozni akar és operetteket kíván. Több alkalommal utaltunk már rá, hogy műkedvelőink kfiHetést végeznek és nem állnának feladatuk magaslatán, ha eoy maradi nézetű h">l'?sft6sí«» íz'"

c»t követve, ezt az olcsó szórakoztatást és mulattatást tűznék ki célul maguk elé. Ez korántsem jelenti azt. hogy hogy műkedvelőink hanvagoliák el téliesen az operett és a zenés vígiát»k műfaját. A mi színpad iáink igenis szórakoztassanak. de egvúttal neve'ienek is. És ezt a szórakozatva nevelő célzatot elérhetik például, ha Kacsóh Pongráez örökszép d^'iátékát, a ..János vitéz"-t tűzik műsorukra. Kottái zeneanyaga elérhetők, s átdo'gozott formájában a legnemesebb szórakoztatást nvujtia. Ne feledkezzenek meg műkedylő'nk a szovjet operettekről így elsősorban Srserbacsov ,,Dohánvon vett kapitánv"-áról vagv Dunaievszkij „Szabad szél" című daliátékáról. Ogy gondolom. hogy mindkét daljátéknak zeneanvaga megszerezhető. Dunalevszkii operettje nagyobb apparátust és egész sor jóbangú énekest követel és arra nyomatékosan f<M kell hívnunk műkedvelőnk figyelmét, hogy nem tanítható be egv hónap alatt, — ahogy ezt az egyik színigárda vezetőjétől hallottuk —, hanem alapos, csaknem negyedévi előkészület kell hozzá. O j magyar operetteként Hámos György és Székelv Endre „Aranycsillag" című játékát is ajánlhatjuk. Természetesen ez is nagyigényű feladat és erős tehernróhát jelent a legnagyobb felkészültséggel és legjobb tehetséggel rendelkező színigárdának is Mondanivalója azonban annyira korszerű, igazi hazafiasságra nevelő, hogyha operettről van szó feltétlenül vegyék figyelembe az „Aranycsillag"-ot. Szép kórusai alkalmat adnak az énekkarnak, hogy hivatottságát gazolhassa. Első cikkünkben nvomatékksl utaltunk arra, hogy műkedvelőink a legnagyobb biztonságira! támaszkodhatnak kulturális vonalon is a Szovjetúnióra. A szovjet kultúra, a szovjet irodalom olvan kimeríthetetlen tárháza áll műkedvelőink rendelkezésére, hogy külön cikkben kell még foglalkoznunk az orosz, illetve szovjet darabokkal, amelyeket műkedvelőink mai lehetőségeikkel sikerrel bemutathatnak. Ugyanekkor utalni fogunk szlovák. Illetve cseh szerzőkre is, akiknek művei méltán helyet kérnek színpadjainkon. És külön cikkben kell foglalkoznunk a szocialista realizmus kérdésével is, küiönös tekintettel a szocialista realista színjátszásra. Egri Viktor, -UJS7G A bányászmunka új módszereire való áttérés jegyében hozott határozatot a gömöri ércbányák újítóínak értekezlete Vasárnap, április 1-én Rozsnyón tartották meg a gömöri vasércbányák újítóinak, élmunkásainak és műszakjainak értekezletét, amelyen megtárgyalták a gömöri ércbányák területén eddig bevezetett vagy előkészületek alatt lévő új munkamódszereket, a munka új formáit, amelyek a szovjet tapasztalatok átvétele nyomán honosodnak meg hazánkban. A rozsnyói ércbányák ezen a téren a kezdet kezdetén állnak Annál figyelemreméltóbb esemény volt az újítóknak ez a konferenciája, amely kétségtelenül hozzá fog járulni ahhoz, hogy a gömöri ércbányák munkássága rohamos mértékben sajátítsa el a szocialista munka új formáit és ezáltal a béke erös bástyájává tegye a csehszlovák ipar oly fontos termelő körzetét, a gömöri ércbányákat. A konferenciát vasárnap reggel 9 mény mellett naponta körülbelül 600 órakor Rozsnyó-fürdőn Frák Gusztáv koronát keresnek és beszélt Sztahanov elvtárs, a Bányászszövetség területi bizottságának elnöke nyitotta meg. A himnuszok elhangzása után Mertl elvtárs, a Bányászszövetség központi bizottságának tagja tartotta meg beszámolóját. Mertl elvtárs az osztravaIcarvini és szliácsi országos újító konferenciák eredményeiről beszélt és hangsúlyozta, hogy a békéért folyó hatalmas küzdelemben a szocialista munka új formáinak elterjedése jfletiti a bányászmunka legszebb és legértékesebb hozzájárulását ehhez a harchoz. Megemlékezett aztán Miszka osztravai vájár módszereiről, amelvnek lényege munka ió megszervezése, bedéit Szvetonv elvtárs részlegéről, amelynek tagjai 220 százalékos állandó teljesítméltó csehszlovákiai követőiről, akiknek soraiba fognak csatlakozni a gömöri bányászok is. Frák elvtárs megköszönte a felszólalók értékes beszámolóját, majd átadta a szót Sándor mérnöknek, ó gömön vasércbányák termelés felelősének Sándor mérnök beszámolójában foglalkozol? a bányák terüle'en már elért újítások eredményeivel és kimelte, mekkora sikereket értek el a szoviet bányászok a munka új módszerei l-evezetésében Mik a főfeltételei az új módszei jk heveretésének? Mindenekétől* a/, anyag és a csillék folyamatom érkezése. a munka jó megszervezése és a munkaidő kellő és teljes kihasználása a harmonogramm szerint. Az új munkamódszerek bevezetésének terve Sándor mérnök a továbbiakban bejelentette, hogy a rozsnyói ércbányák területére hónapos terveket dolgoztak ki,, amelyek pontosan meghatározzák a ciklusos fejtésre való áttérésnek, a fejtés és felrakás gépesítésének, a keményhosszú vita következett, amely a késő délutáni órákig tartott. A vitában értékes felszólalásokkal vettek részt a dernői és alsósajói elvtársak, akik elhozták újítási terveik sokszorosított példányait és szétosztották őket a kon fémekkel való fúrásnak ütemét. Sán- i ferencia résztvevői közt. Főleg jelentős dor mérnök kifejtette továbbá, hogy az első és legfontosabb követelmény a rémaradi gondolkodás kiküszöbölése, főleg a műszakiaknál és az öreg munkásoknál, hogy az emberek lássák, hogy •az új munkamódszerek megkönnyítik a munkát és magasabb keresetet biztosítanak. Sándor mérnök felszólalása után az alsósajói Petergács vájár által előadott és a gyors keménvvágásra vonatkozó újítás, amelyet az alsósajói bányákban megvalósítottak és amely minden eddigi időrekordot legyűrt, rendkívül leegyszerűsíti és mekönynyiti a munkát, a közlekedést az egyes szintek között Petergács elvtárs újítását az üzem műszaki dolgozói, Mála mérnök és Szlivenszky fejtették ki és ezzel nagy hatást értek el a konferencia résztvevői előtt. A dernői elvtársak megmagyarázták újonnan munkamódszerüket és felvilágosítást adtak a készletre való fejtés előnyeiről és lehetőségeiről. A vitában legkevesebbet szólaltak fel a vashegyi és dobsinai elvtársak. Ennek oka az, hogy itt a műszakiak keveset foglalkoznak az emberekkel és a technikai újításokat nem karolták fel, nem segítették a derék vájárokat abban, hogy ezeket meg is valósíthassák. A berlini békeküldött beszél A vita folyamán sor került Cápák János vashegyi élmunkás felszólalására, aki résztvett a munkásküldöttek európai értekezletén Berlinben. Cápák elvtárs hangsúlyozta, hogy az a jelképesen értelmezendő 38. szélességi kör, amelyet Európa munkássága, vagy még pontosabban Nyugat- és Kelet-Német-* ország dolgozói közé akartak vonni, szertefoszlott, eltűnt a munkásság nemzetközi szolidaritásának nyomása következtében. Cápák, mint a berlini konferencia résztvevője kijelentette, hogy a munkások egysége soha nem volt erősebb, mint ma. A nyugati munkásság különféle formában harcol a békéért és egyöntetűen hangoztatja.hogyha Eisenhower háborút akar, csinálja egvedül, Európa népeinek részvétele nélkül. A vitában 25 küldött jelentkezett. Á küldöttek legnagyobb részének hozzászóláas konkrét jellegű volt és tapasztalataik elterjesztése bizonyára fellendíti a termelést a gömöri vasércbányák vidékén A vitában felszólalók újítási módszereit és tapasztalatait lapunk következő számaiban rendszeresen fogjuk nyilvánosságra hozni, hogy ezzel is segítsük a gömöri érchegység dolgozóinak harcát a szocializmus győzelméért hazánkban és a béke győzelméért az egész világon. A Béke Hívei Kerületi Bizottságainak ülés

ei a fokozott békeharc Jegyében álltak Szombaton délután Prágában Mária Pujmanová irónő elnökletével összeült a prágai kerületi békeiauacs. Aneska Hodinová-Spurná képviselőnő, a csehszlovák békehívek bizottságának elnöknője, azokról a feladatokról beszélt, amelyek a Béke Hívei csehszlovák bizottságának a CsKP Központi Bizottságának és a Berlinben tartott világbéke tanácsnak ülésével kapcso latosak. Az ülés befejező részében a prágai kerület békevédő bizottságának tag jai határozatot fogadtak el, melyben kötelezik magukat, hogy a Világbéketanács, az európai munkáskonferencia és a CsKP Központi Bizottsága üléséből eredő feladatokat teljes egészükben teljesítik. A prágai kerületben meg fognak győzni minden polgárt, hogy kötelessége harcolni Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, és munkájával segíteni a békeharcot. Március 31-én szombaton tartották meg Brnoban is a békehívők kerületi bizottságának összejövetelét, melyet dr. František Trávnicek tanár a Masaryk-egyetem rektora nyitott meg. Dr. hc. Alexänder Horák postaügyi megbízott ismertette a megjelentekkel a Béke Világtanács berlini konferenciájának határozatait. Hermán József a berlini munkáskonferencia küldötte beszélt gzokról a felejthetetlen élményeiről, amelyeket a berlini konferencián szerzett. Az ülés befejező részében élénk vitára került sor, mely után a megjelentek egyhangú határozatot fogadtak el, mely többek között ezt tartalmazza: „A bel- és külföldi események ismertetésével harcolni fogunk az ellenséges hazug propaganda ellen. A felszabadított politikai foglyok nemzetközi szolidaritása napján tömeges részvétellel fejezzük ki hálánkat a politikai foglyoknak azokért az áldozatokért, melyeket hazánk felszabadításáért hoztak* Plzeňben is március 31-én, szombaton tartotta meg a Béke Hívei kerületi bizottsága összejövetelét. Az öszszejövetelen Vodička János képviselő, a Szabadságharcosok Szövetségének központi titkára, beszélt Dr. Milena Skrobová, Plzeň kerület békevédő tanácsának elnöknője, határozati javaslatot nyújtott be, mely többek között ezeket tartalmazna: A plzenyi kerületi Nemzeti Arcvonal összes szervei áprilisban meggyőző kampányt fognak rendezni NyugatNémetország felfegyverzése ellen és tudatni fogják tagjaikkal a VilágbéIceíanáci határozatait, E mozg-lom legjelentősebb része az, hogy a dolgozók szavazással fejezhetik ki határozott követelésüket a békeegyezmény megkötésére, a német kérdés békés elintézésére és jelenthetik ki, megalkuvást nem ismerve fognak harcolni Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. A královohradeci kerületi béketanács összejövetelén a Nemzeti Arcvonal képviselőin kívül megjelentek a kerület élmunkásai, L. Hronek, a královohradeci egyházmegye fővikáriusa, dr. Vlastimil Vritis, a královohradeci orvosi kar dékánja, Rypl František és mások. Usti nad Labemben J. Hronek, a csehszlovák Béke Hívei bizottsága elnökségének képviselője, beszédében hangsúlyozta, hogy a békeszerető emberiség akaratából az 1951-es év a békeharc döntő évét jelenti. Ezután a Chomutovi Julius Fucsik-üzem öntődemunkása, Lakatos Géza szólalt fel, aki egy hónappal ezelőtt kötelezte magát, hogy az ötéves terv harmadik évét július 30-ig teljesíti. Mária KŕehnaCová, a dečini Bateria-üzem élmunkásnője a kerületi béketanács elnökségével tudatta, hogy az ústi kerületi békekötelezettségvállalások több tizezer tonna szén és más értékes termékek többfermelését jelentik. A karlavevary-l kerület Béketanácsának összejövetelén résztvett Václav Boucsek, a pilzeni Skoda-művek élmunkása, aki a Világ Béketanácsának tagja. A vitába bekapcsolódtak a római katolikus és a csehszlovák vallás lelkészei is. A csehszlovák jogászok kerületi tancsának képviselője tudatta, hogy tagjaik néhány előadást fognak tartani arról, hogy mily módon szegik meg a nyugati imperialisták a nemzetközi jogokat. Az elfogadott határozat foglalkozik azzal a móddal, hogyan fogják a lakossággal ismertetni az öt nagyhatalom összejövetelének és Nyugat-Németország lefegyverzésének szükségességét. E fontos kérdésekben a karlovevary-i kerületben május másoi dik felében tartanak népszavazást. A komáromi Skoda-művek dolgozóinak májuselőtti felajánlásai A komáromi Skoda-müvek nem- i n Ica módszerének terjesztésére és zeti vállalat dolgozói májuselőtti kötelezettségvállalásukkal 6 százalékkal akarják emelni tervük teljesítését. Üzemükben az abszenciát 2 százalékkal csökkentik és az öszszes dolgozók az egész év folyamára bekapcsolódnak a szocialista munkaversenybe. Sok dolgozó egyéni kötelezettséget is vállalt. így például Kamás Lajos májusi kötelezettségvállalásában kötelezte magát, hogy teljesítményét 116 százalékról 126 százalékra emeli és hogy a dolgozók főiskoláját nagyon jó eredménnyel fogja befejezni. Német Károly kötelezte magát, hogy havi tervét 10 százalékkal emeli. Bánás János kötelezte magát, hogy május l-ig két mezőgazdasági munkást tanít be az üzemi munka önálló elvégzésére. Más dolgozók is kötelezték magukat, hogy munkájukat hiány nélkül fogják végezni, önként áttérnek a második műszakra, hogy megrövidítik a betanulás idejét és hogy naponta ellenőrizni fogják a terv teljesítését. A tervezők versenyt indítanak a legjobb dolgozó óiméért. K. Doutelmélyítésére műszaki brigádot létesítettek, mely többek között Remenár József, Pálfy István hegesztőkből és Dombi József villanyszerelőből áll. Vállalták, hogy május elsejéig műszaki ellenőrzést fognak végezni az üzemben, megállapítják a legjobb hegesztő munkamódszerét, részletesen megvizsgálják az eddigi munkamódszereket és ennek alapján új hegesztömódszereket fognak alkotni. Ezt az új hegesztő módszert bevezetik az üzembe és átadják más üzemeknek is. Azok a dolgozók, akik ezeket a kötelezettségeket vállalták, februári tervüket 106.7 százalékban teljesítették. A legjobb egyéni dolgozók Prasek János hegesztő, aki 216 százalékban telje, siti normáját, továbbá Fábián Pál, aki 320 százalékra, Fiala Antal mázoló, aki 209 százalékra, Milkovics János, aki 280 százalékra és Habara Lajos, aki 252 százalékra teljesíti normáját. Ilyen szép kötelezettségvállalással készülnek a komáromi Skoda-müvek nemzet" vállalat dolgozói má. jus e'seje méltó maeünneplésóre.