Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-20 / 93. szám, péntek

UJSZG 1951 április 20 ! Milyen lesz a hajózás a Nagy Volgán ... Tengeri hullámok csapkodják ' a gőzös oldalát. Magasra emel­kednek. csapásuk hatalmas erejű, de a pompás nagy gőzös könnyen szeli a hullámokat... Ilyen képet festett nemrégen egy szormovoi művész a Volgáról. S ez egyáltalán nem -kitalálás: ez a hol­nap Nagy Volgájáról festett kép. Az újfajta gőzöst, amit a művész ábrázolt, most tervezik a szormovoi mérnökök. A Nagy Volga megterem­tése után a hatalmas orosz folyó a Szovjetunió európai készének öt ten­gerével lesz kapcsolatban. Ezzel együtt magán a Volgán is hatalmas vízgyűjtők — valóságos folyami ten­gerek — egész sora keletkezik. Az elkövetkező néhány év során például a kujbisevi és a sztálingrádi tenger. Megváltozik a Volga és a Don, megváltozik a hajózás is a nagy folyami tengereken. Az elmúlt tél leghidegebb napjaiban a Gorkii-be­liek szokatlan látványnak voltak tanúi. Az erősen befagyott Volgán meglehetős gyorsasággal haladt egy gőzös, felhasított méteres ' jég­tömböket hagyva maga után. Ez a hajó a szormovoi gyárban készült újfajta, a világon egyedülálló mére­tű és szerkezetű folyami jégtörő volt, amely lehetővé teszi, hogy a volgai tengereken az időjárástól függetle­nül, a kemény tél idején is zavarta­lan legyen a hajóközlekedés. A Nagy Volgán hatalmas, minden kényelemmel ellátott utasszállító hajók. fognak járni. Nemrégen Gor­kij város tudósai, öreg volgai szak­emberei, mérnökei, megvitatták en­nek az újtípusú gőzösnek a tervét, amelyet a szormovoi gyár tervező­irodájában készítettek el. A Nagy Volga új utasszállító hajója megra­gadó példája lesz az ember iránt megnyilvánuló gondoskodásnak. -' Csak első osztály lesz rajta. A kajütöket pompás, puha bútorokkal, napfénuvilágítású lámpákkal, tusso­lóval látják el. A gőzösön a szalo­nokon, étkezőkön, játékszobákon, távírón, fotólaboratóriumon kívül napozó és uszoda is lesz. A gőzös kéményéből soha nem fog levegőt rontó j üst kiszállni. A tervezők gon­doskodtak arról, hogy a Dieselből kijövő gázok a vízbe kerüljenek. Hamarosan megkezdik a hajók gyártását s nem šok idő múlva a szormovoi művész festménye — megelevenedik a Nagy Volgán. A kotnmunizmus nagy építkezéseiről A novokramatori Sztálin-gépüzemben új gépsorozatot készítenek a volgodon­sztroji építkezés számára. Az öntöde dolgozói az utóbbi napokban egy má­sodik sztatort készítettek a címljanszki vízierőmfi turbinájára. E sztatorok át­mérőié 11.5 méter, súlya 154 tonna. A gépüzemben a volgodonsztroji építkezés számára javított minőségű bágereket készítenek. Már megkezd­ték egy gigantikus .otrógép felsze­relését, amelynek kanalai 15 köbméter befogadóképességüek. A szlávjanszki gépüzem az építőgé­pek egész sorát szállította a nagy épít­kezésnek. Az üzem a volgodonsztroji építkezés számára egy 1200 liter befo­gadóképességű b 'tonkeverőgépet ké­szít s a legközelebbi időben az üzem kolhktívája megkezdi egy kétszer ilyen nagy kapacitású keverőgép gyártását. A behavazott visnyevolosszkiji er­dőkben kora reggeltől késő estig szün­telenül visszhangzik a villanyfűrészek. . traktorok, és teherautók zaja. A „Több fát a kommunizmus építkezéseinek" jelszóval dolgoznak a kerületi munka­verseny kezdeményezői a favágásban," a Kalinin-erdő erdőgazdaság szovho­zának sztahanovistát és az egész'járás kolhozistái. Az erdőgazdaság szovhoza 40 nappal korábban teljesítette a favágás időszaki tervét,' mint ahogy azt a szocialista kö­telezettségvíllalás meghatározta. A vil­lanyfűrésznél dolgozó D. # Mlevkin 40 köbméteres norma mellett fokozta a termelést 70 köbméterre és maga lát­ja el az egész futószallagot. «WWtWHWW tl » mt WMMt M) MMM »W UJ SZO, a csehszlovákiai magjai dolgozók napilapja Szerkesztőség es* kiadóhivatal: Bratislava. Jesensk^he 8 sz. Telefon: szerkesztőség 262-77 és 347-18. kiadóhtvataJ '262-71 f'ö és felelősszerkesztö: Lörlncz Gyula Feladó és irányító postahivatal: Bra tialava n Nyomta és kiadja a Prav da Nemzett Vállalat Bratislava Kéz irat-Kai n''in ailunk vissza Elöfize tés J évre 540 % <vre 270— Vi évre 135 , 1 hónapra 45.— KCs A hetilap (csütörtöki szám) elöftze tése 1 -évre 150.—, l/ 2 évre 75.—. % évre 40.— Kčs A KÉPES KÖNYV előfizetése egy évre NÉP­NAPTAR-ral együtt 100 Kčs. A% ifjúmunkások neveléséről A moszkvai „Borec"-gépgyár a mult évben sok ipari iskolát végzett Ifjú­munkást alkalmazott. Az üzemi bizottság tagjai megismertették a fiatalo­kat a munkaviszonyokkal, beszámoltak nekik az ipariskolát végzett sztaha­novisták sikereiről és a kollektíva eredményeiről. Igy gondoskodtak róla, hogy az if jú utánpótlás már az első naptól kezdve otthonérezze magát a gyárban. Megkérdezték a f'úktól és leányoktól, hogy kik vettek már részt kultúrcsoportok, sportszakosztályok munkájában, mivel foglalkoznak, hol és milyen anyagi körülmények között élnek a szüleik Az üzemi bizottságok funkcionáriusai a baráti beszélgetések során megtudták, hogy mi érdekli az ifjúmunkásokat és melyik szakmához lenne leginkább kedvük. Azáltal, hogy a gyár' szakszervezet alaposan megismeri az új munkásokat, kiderül, hogy kittek milyen segítséget kei! nyújtani. Az első időben mérnö­kök és technikusok rendszeres mű­szaki előadásokon foglalkoznak a fia­talokkal, akik gyorsan elsajátítják a gyártási eljárásokat is és sikeresen képezik magukat to­vább. így van ez minden ipariskolából kikerült ifjúmunkással. A gyár szefnéilyzeti és műszaki osz­tálya az első hónapokon túl Í6 állan­dóaa foglalkozik a fiatalok munkához való viszonyának megjavításával. Az üzemi bizottság és az igazgatóság ál­tal kidolgozott terv előírja a munka­bér színvonalának figyelemmel kísé­rését és a munkások szakmai kép­zettség szerint való foglalkozását. / A „Borec"-gyár kollektívájának fele fiatalokból áll, akik nagyrészt a háború után végezték el az ipariskolát és valamennyien to­vább képzik magukat. Csupán 1950­ben 500-nál több * fiú és leány járt sztahanovista iskoíába. A továbbkép­zés eredménye visszatükröződik ter­melési sikereikben, s abban, hogy majdnem minden második magasabb bérosztályba kerül. Ma már a • gyár minden munkása teljesíti a normát. Az üzemi újságokban sok ifjúmun­kás síkereiről olvashattunk. Képüket ott láthatjuk a vörös táblán. Vlagyi­mir Sefel rövid idő alatt lett gyors­esztergályos, s csaknem háromszoro­san túlteljesítette ötéves tervét. Jurij Muszkajev, aki 1943-ban került az ipariskolából a gyárba és eleinte sem­mivel nem tűnt ki társai közül, most, mint az egyik legjobb sztahanovista tanítja élenjáró munkamódszereire az új munkásokat és szilárdan tartja a szocialista munkaverseny első helyét. A 2. sz. gépműhely, melynek mun­kásai 90%-ban az ifjúság köréből ke­rültek ki, a szocialista munkaverseny széleskörű terjesztése révén a gyár első sztahanovista műhelye lett, Kollektívája 1949. októberében befejezte készárú termelési, ötéves tervét és határidő előtt végezte el az 1950-es tervet is, mindig pontosan teljesíti szocialista- felajánlásait. Az üzemi bizottság és a műhely­bizottságok elősegítik az ifjúmunká­sok továbbképzését, munkaverseny szervezését, műveltségük és műszaki képzettségük színvonalának emelését. A gyár munkásiskolájában és esti technikumán több mint 20ft fiatal ta­nul rendszeresen. A gyár munkásott­honában külön szobát kaptak az iskola és a technikum tanulói. Igen sok ifjúmunkásból lett brigád­vezető, művezető és technológus. Iván Bozsajkin szakszervezeti bizalmi, aki­nek csoportjában minden munkás szta. hanovista, 300—350%-ra teljesíti nor­máját. Az üzemi bizottság és a műhelyek szakszervezeti bizottságai nagy gondot fordítanak az ifjúmunkások megfelelő életkörül­ményeinek biztosítására és pihenésé­nek megszervezésére. Szépen beren­dezett, mozgókönyvtárraf ellátott társasszállókat építettek a gyár köze­lében. A fiatalokat bevonják a kultúr­csoportok munkájába, ahol komoly sikereket érnek el. A gyár szinjátszó­^jyüttese, mely első lett az olajipari munkások szakszervezetének központi bizottsága által rendezett kultúrver­senyen, a fiatalok résztvételével nem­régiben mutatta be a klub színpadán Osztrovszkij „Bűnnélküli bűnösök" című darabját. Szergej Mihalkov „Van hazájuk" című darabjában, mely­nek főszerepeit fiatal sztahanovisták játszották, nagy sikert arattak a kul­túrversenyen. Az üzemi bizottság havonta kétszer szervez kollektív színházlátogatást és gyakran rendez ifjúsági tömegkirán­dulásokat, hol a Moszkva-csatornán a Zöld-öbölben, Archangelszkoje faluban, hol a Moszkva-környéki történelmi jelentőségű helyekre.' Vasárnaponként sok munkás üdül a gyár üdülőházá­ban. Az üzemi bizottság a sportkedvelő fiatalság részére biztosította a „Pis­csevik"-stadiont. A röplabdacsapat ed­zése számára is megfelelő helyiséget biztosítottak. mMWWWWHMMM Ht MtHt tt MI HI HtHMM Növénytermelés müfény segítségéved A Szovjetunióban a tudományos dol­gozók rendkívül eredményeket érnek el a növénytermesztésben művilágítás segítségével. Doktor Mosko jelentése szerint, amelyet a leningrádi agrofi­zikális intézet tudományos tanácsának ülésén tartott, az intézet dolgozói át­tanulmányozták a villanyfény hatását a növényekre, bizonyos hőmérséklet, talajnedvesség mellett. A kísérleti föl­deken évente hatszori paradicsomter­mést értek el. Hatvan nap alatt itt teljesen érett paradicsomot lehet ter­meszteni, amelynek kitűnő íze van. To­vábbá egy ov alatt ötszöri búzatermést értek el és a citromfa egy év alatt' az elektromos fény hatására annyit nőtt, m.nt szubtrópikus éghajlat alatt öt év alatt. t Sikerült továbbá meggyorsítani az eper, a szőlő és más növények érését. A villamos fénnyel és különböző hő­mérsékletek mellett való- növényter­mesztés tapasztalatait már felhasznál­ják a Leningrád környéki üvegházak­ban is. Üzemi aktívák segítsége a kolhozokban Moszkva Szokolnyicsenszkij kerüle­tében a Párt- és gazdasági aktíváknak egy csoportja elhatározta, hogy véd­nökséget vállalnak egy-egy kolhoz fe­lett, vagyis rendszeresen segítik a kol­hozt munkájukban. Ezek az elvtársak leutaztak a kolhozba, alaposan tanulmá­nyozták annak problémáit, a kolhoz­gazdaság tervezőmunkáját, a munka­szervezés és a munkaegység kérdését. Ennek alapján gyakorlati segítséget tudtak adni a vezetőségnek. A „Fizelektropribor"-gyár pártszer­vezete például a „Szovjetek hatalma"­kolhoz pártszervezetének nyújtott tá­mogatást. Vertyukov elvtárs, a gyár egyik műhelyfőnöke, a pártszervezet propagandistája segített a kolhoz párt­szervezetének helyesen elosztani az erőket, a termelés legfontossabb poszt­jaira állítani a kommunistákat. Vertyu­kov elvtárs résztvett a kolhoz taggyű­lésének előkészítésében s magán a gyűlésen is. Az Ordzsonikidze-gyár kelléktívá ja azt határozta el, hogy a traktoros káde­rek kiképzésében nyújt segítséget a Sahovszkij-járásnak. A gyárban tan­folyam indul, amelyen traktorosokat és szerelőket a kolhozisták és munká­sok soraiból képeznek ki. Itímh m úMía kfosctt A multévi választások idején Tira­nában, az albán fővárosban az urnák­hoz járult egy 120 éves aggastyán is. G(.,ica apó. Sok mindent látott, sok mindent megért hosszú élete során az öreg Gorica. Emlékszik még a török elnyomás éveire, emlékszik, hogyan csaptak le hazájára Hitler és Musso­lini bandái. Saját bőrén tapasztalta, mit jelentett a hatalmat bitorló Ahmed Zogu véres királysága. Maga is részt­vett nem égy népi felkelésben. GORICA APO SZAVAZ Gorica egész élete nyomorban, jog­talanságban telt el, akár az egész al­bán népé. Csak hat éve sütött ki ha­zájára, a kis, hegyes Albániára a sza­badság napja. Teljesültek a régi ál­mok: a nép maga vette kezébe sorsát. Az apó annak öríil legjobban, hogy ezt az időt megérhette. Az elsők kö­zött jelent meg. botjára támaszkodva, a választási helyiségben, hogy szava­zatát leadhassa Enver Hodzsára. Mi­után leszavazott, mély megilletődéssel mondta: — Azt kívánom a mi kedves Enve­rünknek, hogy annyi szép időt érjen meg a nép boldogságára, amennyi csúnyát megértem én . .. A mult Albániája és a mai Albánia — két különböző világ. Többé már nem tanít a földrajztanár olyasmit az' iskolában, hogy — „Albánia az egyet­len európai ország, amelynek nincs vasútja." 1947 óta voriat robog albán földön. Még az évben az ország fia­talsága megkezdte a durresz—pecsini vasútvonal építését is. Alig telt el több, "mint egy év és 1949 február 23-án befutott a Sztálin és Enver Hodzsa arcképével feldíszített vonat a tengerparti Durreszbő! Tiranába. Ma már két vasútja van Albániá­nak, de az építkezés tovább folytató­dik. A nagy va«útépítkezéseken' 28 ezer fiatal vesz részt, az ország min­den tájáról. Nagy üzemei a felszabadulás óta vannak Albániának. A főváros terüle­tén csak nemrég, 1948 novemberében nőtt ki a földből az „Enver"-gyár épü­letének világos tömbje. A gyárbarv százával dolgoznak a munkások. Java­részt fiatalok és közöttük sok a lány. Szinte egytől-egyig megtanultak már gépen dolgozni és ma már ők sem maradnak el a férfiak mögött. AZ ELSŐ'GÉPKOCSI E Wien a gyárban gépkocsi-motoro­kat és egyéb alkatrészeket készítenek. A gyár kollektívája azonban gondolt egy nagyot és a gyártott alkatrészek­ből összeállított két tehergépkocsit meg egy kis személykocsit. Egy ün­nepség alkalmával ezek a kocsik is felvonultak Tirana, utcáin, mint az al­bán gépkocsiipar első szülöttei . .. — A mi álmunk, a mi vágyunk az, hogy gépkocsikat gyárthassunk — mondja Mehli-Hasemi, a gyár igazga­tója. — Szilárdul hisszük, hogy ezt a vágyunkat meg is tudjuk valósítani. Festői szépek az albán hegyek, gyönyörűséggel töltik el a túristákat. Egyesek kopárok, csupaszok, 'másokon örök hó ragyog, ismét másokon vi­dáman zöldéi a dús növény-takaró. Albánia a hegyek országa. Csupán az Adriai-tenger partján vonul egy keskeny csík. melybe belenyúlnak a hegyek közül a völgyek. Mintha maga a természet is ezt szánta volna az or­szág éléstárának De a múltban ez a termékeny teriilet a földesurak ,— a bejek — kezén volt. Az ő juhnyájaik kóboroltak kövéren a napfényes lege­lőkön. » HADÜZENET A TUDATLAN­SAGNAK Ma a dolgozó, albán parasztság — e földek gazdája — traktorokkal és korszerű gazdasági gépekkel maga műveli meg a földet; gyapotot, cukor­répát. napraforgót terme! — mert ed­dig mindez ismeretlen volt Albániában — És egymásután hozza létre a ter­melőszövetkezeteket. A mult század vége felé az albán nép nagy költője, Nairn Fraseri, még csak álmodozhatott arról a;j időről, amikor népe műveltté válik, amikor: szép nyelvünkön könyvek szólnak, gyermekeink ráhajolnak^ s egyaránt ismerik ők a multat és a jövőt. Ez akkor még álom volt. A lakos­ság 90 százaléka nem ismerte a be­tűt, sötétben, tudatlanságban botor­kált. Csak a Század végén nyílt*meg az első iskola Korcsában. Ma mindenütt az országban meg­találhatók az általános és középisko­lák és az alapismereti tanfolyamok, amelyeken keresztül a népi demokrácia hadat üzent az írástudatlanságnak. Megindult a felsőbb oktatás is. Ugyan­akkor a fiatal albánok ezrei mennek a szovjetegyetemekre és főiskolákra. Tiranában megnyílt a Nemzeti Színház és a néphadsereg kitűnő művészegyüt­test szervezett, amely Moszkvában is felépett. A moszkvaiak jól emlékez­nek még a gyönyörű -albán dalokra. Egyik új daluk — tele üdeséggel, ked­vességgel — Moszkváról szó': „Két név bátorít minket a ha rcban, két név vezetett a győzelemre, Sztálin neve és Moszkva neve." BASKIMI SZTÁLIN! ' Albánia népériek ma is bátorítóan világít Sztálin neve és Moszkva neve. Hiszen a kis ország minden sikere el­választhatatlanul kapcsolódik a Szov­jetunió baráti segítségéhez. — Baskimi Szovjettk! Éljen a Szov­jetunió! Baskimi Sztálin! — Éljen any­nyi ideig, mint a hegyek — a nagy és szeretett Sztálin! Ezektől a szavaktól visszhangoznak ma az albán hegyek. És a békétől, amelyet az egész nép kész megvédeni: az „Enver"-gyár ifjúmunkása csak. úgy, mint az öreg Gorica apó. A Vasutyin. Életünk egyre szebbé válik Elmondotta: Pável Dorofejev, a Moszkv~-Paveleckaja fűtőház mozdonyvezető jé. Személyvonatot vezettem Moszkvá­ba Az egyik állomáson szereztem tu­domást az élelmiszer- és iparcikkek újabb árleszállításáról. Be kell valla­nom, hogy ez a jelentős esemény nem jött számomra váratlanul: Az utolsó három esztendő folyamán háromszor szállították le a közszükségleti cikkek áiát. A negyedik árleszállítást március 1-én hajtották végre. Hivatásomból kifolyólag igen sokat utazom és látom, hogy milyen óriás­mérvű békés építkezést végeznek mindenfelé. Akaratlanul is eszembejut­nak Sztálin elvtárs szavai: a Szov­jetunió nem csökkenti, hanem ellen­kezőleg, kiszélesíti a polgári szükség­letekre dolgozó iparát, nem korlátoz­za, jianem ellenkezőleg, kifejleszti az új, hatalmas vízierőtelepek és öntöző­rendszerek építését, nem szünteti meg, hanem ellenkezőleg, folytatja az ár­leszállítás politikáját..." • Néhány szót szeretnék magamról szólni. Havonta háromezer rúbelt ke­resek. Körülbelül ugyanannyit kapnak szaktársaim. Ebből a keresetből igen jól élünk. Családom négy tagból áll. Felesé­gem és két gyermekem van, a 12 esz­tendős Volodja és a 10 éves Tamara. A kereset 30—40 százalékát táplálko­zásra fordítjuk. A fennmaradó ösz­szegből kulturális igényeinket elégít­jük ki, továbbá háztartási cikkeket, ruhákat vásárolunk és lakbérre fordít­juk. A lakbér keresetemnek mindössze négy százalékát teszi ki. Újságra, fo­lyóiratra és könyvre kétszerannyit költök, mint amennyit a lakásért fize­tek.- Színházra és mozira még ennél is többet adok ki. A Szovjetunió polgárai az új ár­leszállítás révén újabb előnyökhöz ;ut­tottak. Mintegy évi 27.5 milliárd ru­belt takarítanak meg azáltal, hogy az árucikkeket alacsonyabb áron szerez­hetik meg. Ha pedig számításba vesz­szük, hogy az állami kiskereskedelmi árak leszállításának hatására hasonló mérvű árleszállítás megy végbe a kolhozpiacon is, megállapíthatjuk, hogy a lakosság további hétmilliárd rubel nyereséghez jut. Kiszámoltuk a feleségemmel, hogy reálbérem több mint évi háromezer rubellel megnövekedett. Megtakarított pénzünk is van, mindez lehetővé te­szi, hogy még több értékes dolgot vásároljunk. Többek között elhatároz­tuk, például, hogy a fiámnak zongorát veszünk. A fiúnak jó hallása van »és nagyon szereti a zenét. Az árleszállítással magátólértető­dően, nem merülnek ki a szovjetembe­rek számára juttatott javak. A Szov­jetunió polgárai számára biztosítva van az iňgyenes orvosi segély és min­den dolgozó évente szabadságban ré­szesül, amelyet az állam megfizet. Én például a mult évben beteg lettem, ' egy hónapig feküdtem. Ingyenes gyógykezelésben részesültem, beteg­ségem egész tartama alatt teljes ösz­szegben megkaptam fizetésemet, ame­lyet a szakszervezet, az állami szociá­lis biztosítási alapból juttatott 1 szá­momra. A ooliklinikáról 2—3 napon­ként orvos keresett fel. A betegsé­gemmel kapcsolatos valamenfiyi költ­séget az állam fedezte. Felgyógyulásom után-ingyen szana­tóriumba utaltak, ahol teljes mérték­ben helyreállt az egészségem. A szakszervezeti gyógyhelyeken' kí­vül a különböző hivataloknak és válla­latoknak is vannak üdülői és szanató­riumai. A közlekedésügyi miniszté­riumnak például a Fekeje-tenger part­ján, a Krim-félszigeten és a Kauká­zusban vannak szanatóriumai. Ezeken a helyeken a szovjet vasutasok ezrei pihennek és gyógyíttatják magukat. A nép újabb munkasikerekkel vála­szol a szovjet'kormánynak az -embe­rek iránt tanúsított gondoskodására. Szeretett hazám napról napra gazda­gabbá válik, a m iéletünk pedig szebb és ragyogóbb lesz. Uj gabonaiaitákat termesztenek a kolhozoarasztok Az Ukrán Szocialista Szovjet Köz­társaságban a kísérletező kolhozpaiasz-. tok ezrei együttműködnek a tudósok­kal, hogy új gabonaféléket termelje­nek ki. Hrisztán Szkutszki, az Ukrán Köz­társaság ismert micsurinista kolhoz­parasztja új lucernafajtát termelt, amely gazdag termést hoz. Ezt a lu­cernafajtát az Ukrán Köztársaságban most eredményesen termelik. Szkutszki ezenkívül olyan kölesfélét is termesz­tett, amely 2600 kilo termést adott hek­táronként. Nagyon érdekesek Nadezsda Zag­landa kísérletei, aki még a háború előtt világcsúcsot állított fel olyan lenfajta kitermelésével, amely bőséges és jó­minőségű termést ad. A földművelés technikai tökéletesítésével Nadezsda Zaglanda az elmúlt esztendőben két termést ért el. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom