Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-19 / 92. szám, csütörtök

1951 április 19 — UJ SI© A királyhelmeci járásban a /eleszi szövetkezet a példa, az ígéret A szövetkezet ma gondomat viseli apám helyett A leleszi EFSz a királyhelmeci járás mintaszövetkezete. Ezt a rangot méltán megérdemelte, mert eredményes munkájával valóban előljár és példát mutat a járás többi szövetkezeteinek arról, milyen előnyös a nagyüzemi me­zőgazdálkodás, a talaj szakszerű megművelése. A leleszi szövetkezet már ed­dig is komoly eredményeket tud felmutatni. Míg a magángazdálkodók egy hektáron átlag 12—15 mázsa búzatermést érnek el, addig a szövetkezet átlag­hozama 30 mázsa, sőt egyes földeken 35 mázsa is. Ilyen körülmények között érthető, hogy a járás többi harmadik típusú szövetkezete úgyszólván lesi a leleszi szövetkezet munkamódszereit. Ha az ember végigtekint a leleszi szövetkezet határán, gyönyörű lát­ványban van része. Mint egy csodálatos, eleven bársonyszőnyeg, olyanok az őszi gabonával bevetett hatalmas földtáblák. Gyenge tavaszi szél fodrozza a mélyzöld varázsos színében ragyogó őszi búzát. Hullám hullámot követ és a selymes fényben megszakítás nélkül hajladozik reggeltől reggelig a zöld vetés, mintha minden egyes búzaszál külön-külön örülne annak, hogy kibújt végre a föld sötét méhéből, millió és millió napsugarak aranyözönébe. Versenyre kél itt a búza a rozzsal, a béke versenye ez, millió és millió búza­szál, millió és millió napsugárral együtt versenyre kél itt a békéért, a fólétirt, kérges kezek közös munkájától megáldva. A királyhelmeci járásban Lelesz a példa, az ígéret és a szövetkezetnek hatványozott gonddal kell ügyelnie a közös munka sikeres eredményére. Ügyel is a szövetkezet és a helyi pártszervezettel karöltve végzi fontos, döntő feladatát. Ma Leleszen az a helyzet, hogy azok a magángazdálkodók is, akik tavaly ősszel még vonakodtak a szövetkezet­be lépni, mert ragaszkodtak a baráz­dákhoz, ragaszkodtak a válaszfalhoz, egymásután nyujták be jelentkezésü­süket a szövetkeíetbe, mert nem akarnak lemaradni, mert a község valamennyi kis- és középgazdájában egyre tudatosabbá válik az a tény, hogy csakis összefogással építhetjük a szocializmust, csakis közös munkával védhetjük meg a tartós békét. A gyümölcsfán sem érnek meg egyszerre a gyümölcsök A leleszi szövetkezet sikeres műkö­désének nyitja, hogy egyrészt a helyi pártszervezetet lelkiismeretes elvtársak vezetik és a felvilágosító munkára ala­pos gondot fordítanak, másrészt a szö­vetkezeti munka felmutatható eredmé­nyei meggyőzik a község dolgozó né­pét a nagyüzemi gazdálkodás óriási előnyeiről. Továbbá ki kell emelnünk azt a döntő körülményt, hogy a leleszi szövetkezet a község ténylegesen dol­gozó rétegére támaszkodik, a kis- és középparasztokra, akiket a kapitalista rendszer alatt alaposan kizsákmányol­tak. Ezek a parasztok a szövetkezet szilárd oszlopai. Pásztorok és béresek érkeznek most a szövetkezet irodájába, akik munka után az esti órákban eljöttek, hogy felvegyék havi előlegeiket. Az iroda lassan megtelik velük és ahogy végig­nézünk rajta, barna, napsütötte arcu­kon felfedezzük az elégedettséget, a gondtalan derűt, a közös munkánál el­ért eredményeik látható jeleit Itt van például a szövetkezet gazdá­ja, Palágyi M János elvtárs. Ma 49 esztendős, a felszabadulás előtt béres, majd kocsis volt a premontrei papok­nál. Palágyi ezeket mondja: — Éppen azért, mert ismerem a ki­zsákmányolás minden fajtáját, melyben a kis- és középparasztságnak része volt a kaDitalista rendszerben, tudom ma megbecsülni a szövetkezet közös munkáját. És bizonvos vagyok benne, hogy erre előbb-utóbb rájönnek azok is. akik eleinte heves ellenségei vol­tak szövetkezetünknek Már most is tudnék egvnéhányat felsorolni, de hát ez már ígv szokott lenni: a gyümölcs- _ fán sem érnek meg egyszerre a gyümöl- i csök. — Ami a tavaszi munkákat illeti, — folytatja a gazda — azok tervszerűen haladnak Alunkaprőben nincs hiány, az asszonyok épnúgv dolgoznak ná­lunk, mint a férfiak Sőt az asszonyok igen igyekvők és ebben példát mutat­tak a szövetkezet vezetőinek az asszo­nyai. Főleg a zöldség és kapásnövé­nyeknél vannak segítségünkre — Az 1950-ben tervezett építkezések most végleg befejeződtek és már kezd­jük szállítani az anyagot az ezévi épít­kezésekhez. Ugyancsak az előre meg­határozott terv szerint elsősorban laká­sok építését tűztük ki célunkul. A laká­sokat természetesen a szövetkezet leg­kiválóbb dolgozói kapják — Tavaly 100 darab fejőstehén szá­mára egy korszerűen berendezett, ön­itatóva' ellátott istállót építettünk To­vábbá sertésneveidét 300 sertés, hizlal­dát 200, fiaztatót 50 törzskönyvezett anyasertés számára Ezenkívül juli­akolt 3C0 anyajuh, 300 növendékjuh ré­szére és egy tyúkfarmot. A szövetke­zet marhaállománya a következő: i50 szarvasmarha, 38 ló, 180 sertés, 780 juh és 260 baromfi. Ha a szovjet módszereket elsa átítjuü Cap elvtárs, az EFSz elnöke az állat­tenyésztéssel kapcsolatban a követke­zőket fűzi hozzá: — Nálunk az állattenyésztés — mondja — eddig nagyon elmaradott volt. A kisgazdák sok állatot tartot­tak, de az állatok rosszminőségüek voltak, mert kevés gondot fordítottak a legelőkre és általában a takarmány termesztésre. Kevés szakértelemmel gondozták az állatokat, így például az értéke® takarmányt a lovakkal etették, ezért aztán a kis- és középgazdák körében 1000 literes tehén ritkaság­számba ment. — Nálunk a szövetkezet, — folytat­ja Cap elvtárs, — mindjárt az állat­tenyésztés legelején arra törekedett, hogy ezeket a hibákat kiküszöbölje. Ennek az igyekezetnek figyelemremél­tó eredményei voltak. A legrosszabb teheneknél is elértük az évi ezer li­tert, de sok esetben a 3000 litert is. Természetesen még távol vagyunk azoktól az eredményektől, amelyeket a Szovjetunióban értek el, viszont nem tartom lehetetlennek, hogy pár éven belül mi is szép sikereket mutathatunk fel, ha a szovjet módszereket elsajá­títjuk a szakszerű takarmányozás és általában az állatgondozás terén. — Az állatok szakszerű gondozása, az istállók tisztábantartása rengeteg előnyt jelent. Rá kell mutatnom szö­vetkezetünk állatgondozóira, akiknek odaadó, hűséges munkája nagyban hozzájárul az eddigi sikeres eredmé­nyekhez. Ezeknek a gondozóknak a havi osztaléka 3000—3700 korona kö­zött mozog. Ez az összeg előleget je­lent, illetve keresetüknek 50 százalé­kát. Oly értékes, lelkiismeretes mun­kát végeznek a szövetkezetben, hogy a legjobbakat mindjárt meg is ne­vezem. így Tóth Dobó János, Kulcsár Lajos, Szarvas Imre, Hornyák János, stb. Azt híresztelték, hogy ez csak csalás, ámítás... Az utóbbinak mindjárt itt van a huga, Hornyák Margit. Élénk, viruló fiatal teremtés, nemsokára 16 eszten­dős lesz. A fejésnél és a zöldségter­melésnél dolgozik. Mosolyogva közli velünk, hogy tavaly havonta kétezer korona előleget kapott elvégzett mun­kájáért és az évvégi elszámolásnál egy összegben 14 ezer koronát kapott kézhez. Arra a kérdésre, hogy mire gondolt, amikor kifizették neki ezt a nagy ösz­szeget, pirulva mondja: — Bizony meg voltam lepve. Mert váltig hangoztatták ugyan, hogy ez csak előleg, de én még sem hittem. Az ember valahogy nehezen tud hin­ni, mert hiszen voltak a faluban olya­nok, akik mindenféle rosszat mondtak a szövetkezetre. Sőt olyanok is voltak, akik, amikor meghallották, hogy meny­nyi pénzt kaptunk az évvégi elszámo­lásnál, rosszakaratúan azt híresztelték, hogy ez csak csalás, csak ámítás ... De ez a hír persze nem tartotta ma­gát soká, mert akárki láthatta, hogy igenis megkaptuk az osztalékot és azt vásárolhattunk érette, ami jólesett. Arra a kérdésre, hogy ő mit vásá­rolt, ezt válaszolja: — Hazaadtam a pénzt a többihez, mert egy családi házra gyűjtünk. Ide­je végre, hogy nekünk is legyen há­A CSEMADOK, HÍREI zunk. Éppen jókor jött ez a szövetke­zet, mert apám, aki községi pásztor volt, elpusztult a háborúban és a szö­vetkezet ma gondomat viseli apám helyett. A szövetkezet felszabadított bennünket a szolgaság alól Szarvas Imre 55 esztendős, ezelőtt ' ,, ... . , -- , , . , . s i,s„:„; „^„t™. ,,„u íii„i„„„ i ku tura is, mind gazdasagi teren a be­o ó a szövetkezetbe! Munkáfáľal ^ábor ^lárdít^át fogfuk elősegíteni. ka Paí t bm Äsa mcS a ^ -Snľt JT&Ä - pTsztľr vXm ľs 2fizetésem min- községeink minden dolgozója el­- Fasztor voltam es tizetesem mm- J szänt harcos a , egyen a béke tábor á. Érsekújvárban áp­rilis 15-én tartotta a CSEMADOK járási aktíváját abból a cél­ból, hogy a helyi cso­portok kiküldöttjei ki­csérélik tapasztalatai­kat és megtárgyalják a helyi csopor­tokra háruló feladatokat. A központi titkárságot Pathó kul­túrtárs képviselte, aki ismertette mind­azon lehetőségeket, mslyeket a CSE­MADOK helyi csoportjainak a béke­tábor megszilárdítása érdekében ki le­het és ki kell használniok. A járási aktíván jelen voltak az érsekújvári és ógyallai járások helyi csoportjainak kiküldöttei, kik a követ-, kező határozatot hozták: 1. Minden igly ékezetünkkel, mind den marlia után egy fél véka gabona volt. Természetesen fizettségemet ala­pos megrostálás után a legrosszabb termésből, a selejtből adták. Különösen tapasztaltam ezt a módos gazdáknál, akiknek pajtája duzzadt a gazdag ter­méstől. Mesterek voltak ők a rossz magvak kiválogatásában. Ha pedig egy szót mertem szólni, akkor azt válaszol­ták fennhéjázóan: „Nini... hogy meg­nyílt a csipája". Ez volt a zsírosgaz­dák egyik fajtája, a másik, a jámbo­rabb fajta azt mondotta áhítattal: „Is­ten adta ezt a termést is és nem sza nak. 2. A Békevédők Állandó Bizottsá­gának berlini határozatát, mely sze­rint követeljük az öt nagyhatalom (Szovieunió, Kínai Népköztársaság, Amerika Egyesült Államok, Anglia és Franciaország) békeegyezmónyének megkötését, megismertetjük a dolgo­zók széles tömegeivel és odahatunk, hogy azt községeink minden polgára aláírja. 3. Tiltakozunk a francia reakciós kormány intézkedése ellen, mellyel a bad vétkezni káromkodással." így j Vil áS Békehívei Állandó Bizottságának terjesztették ők Isten rossz hírét ' a jj Pá» zs i irodáját betiltotta. Tudjuk azt, dolgozó nép körében. És persze n<*em Ü hogy ez az intezkedes nemcsak az Al­be kellett fognom a számat, mert ezek • lan d° Bizottság ellen jelent tamadast. a jámborak képesek lettek volna meg­fosztani állásomtól. Nem volt az akko­riban úgy, mint most, hogy tagja va­gyok a Szövetkezetnek és van bele­szólásom a község ügyeibe. Nem, ak­koriban a fejesek összeültek a község­házán és kérdezésem nélkül döntöttek fizetésem és életem felelt, nekem pe­dig kint kellett várni, amíg behívnak és közlik velem, hogy mit határoztak. — Hallgatnom kellett, —"folytatja komolyan —, mert egy csomó gyer­mekem volt. Nem kevesebb mint hét. hanem a békeszerető emberek száz milliói ellen, tehát ellenünk is. Ezért határozottan követeljük, hogy a francia kormány ezt az aljas határozatát azon­nal vonja vissza. 4. Helyi csoportjainkból eltávolítjuk a szocializmus és a béke ellenségeit, a kulákokat és mindazokat a reakciós elemeket, kik osztályérdeküknél fogva, vagy az osztályellenség által felbérel­ve a szocialista kultúra terjesztését akadályozzák és kapitalista világnéze­teikkel igyekeznek mérgezni a dolgo­Hát ezért dolgozom és ma örömmel zók gondolatvilágát. és hűségesen a szövetkezetünknek 34 állatnak viselem gondját. Ezek a mi állataink és bizony szövetkezetünk több tejet szolgáltat be, mint az egész község magángazdálkodói, holott ne­kik több tehenük van 5. A szocialista kultúra 'segítségé­vel községeink dolgozóit az osztály­ellenség elleni kíméletlen harcra és a szocializmus építésének fokozására ser­kentjük. Május elseje tiszteletére és a bé­ketábor szilárdítására az alább felso­rolt helyi csoportok kötelezettségeket vállaltak, melyet az aktiván jelenlevő kultúrtársak ismertettek. 1. Az érsekújvári helyi csoport tag­jai 200 munkaóra brigádmunkában va­ló ledolgozását váUalják a város terü­letén és 300 munkaórát az EFSz-nek fognak dolgozni a nyári munkák alkal­mából. 2. A „Tartós Békéért, Népi Demokrá­ciáért" című hetilapnak 200 új előfi­zetőt szereznek. 3. A helyi csoport egyesületi helyi­ségét brigádmunkával kijavítják és így megtakarítanak kb. 25.000 koronát Az ógyallai helyi csoport kötelezett­séget vállalt, hogy május l-re köz­ségüket feldíszítik. Brigádmunkával plakátokat festenek és mindent elkö­vetnek annak érdekében, hogy a májuj elsejei manifesztáció hatalmas béketün­tetés legyen és ott minden mozogni tudó ember jelen legyen. A martosi helyi csoport vállalta, hogy a kultúrházhoz vezető utat ön­kéntes brigádmunkával fogja megjaví­tani. A CSEMADOK bagotai helyi cso­portja a községi kultúrház építéséhez hozzájárul brigádmunkával olyformán, hogy az EFSz raktárában lévő meszet, amelyet a kultúrház építésére fognak felhasználni," brigádmunkában beoltja. A naszvadi és hetényi helyi csopor­tok május 1. tiszteletére 10—10 új előfizetőt szereznek a „Tartós Békéért, Népi Demokráciáért* című hetilapnak. Az aktiván résztvevők megbízá­sából: SEBESTYÉNY JÓZSEF, Érsekújvár. " »TAVASZ« képeskönyvünkben kö­,zölt I. keresztrejtvény-pályázatunkra a mint nekünk. \következők küldtek be helyes megfer­F.rre a teljesítményre büszke vagyok {tést kiadóhivatalunkhoz: Mészáros Fe­és tiszta lelkiismerettel állítom, hogy a Szövetkezet felszabadított minket a szolgaság alól. Egyre javul minden­napi életünk és tudom, hogy a jövő még szebb és jobb lesz. Egyetlen fel­adatunk, hogy megőrizzük a békét, mert csak így dolgozhatunk teljes erő­kifejtéssel. Szép feladat a béke rmg­őrzése és mi ezt a szép feladatot telje­síteni is fogjuk. — Azoknak, akik még haboznak, csak annyit mondhatok, hogy össze­hasonlíthatatlanul szebb ez az élet, mint volt valaha is a múltban. Tessék, itt van az én esetem, régebben, ha megbetegedtem munkám közepette, akkor egy embert kellett fizetnem, hogy helyettesítsen. Ma viszont az a helyzet, hogy ha megbetegszem, ak­kor egyenesen a Tátrába küldenek. Két ízben küldtek már engem tátrai üdülésre. Olyon pompás szobába tet­tek, hogy először belépni sem mertem. Azt hittem, hogy tévedés az egész. De csoda-e, hogy ezt hittem? ... álmo­dott-e valaha egy paraszt arról, hogy kormánya annyi gondot fog rá vi­selni, hogy a Tátrába küldje? ... Nem! Ezért mondom, nekünk parasztoknak a legnagyobb hűséggel és odaadással kell dolgoznunk a munkásosztály mel­lett a szövetkezet fejlesztéséért. Háborút érlel az, akí a régi világot kívánja vissza Hasonlóan nyilatkozik Tóth G. János 52 esztendős földműves, aki azelőtt napszámba járt dolgozni és harmadba bérelt földet. A szövetkezetben ma csoportvezető. Tavaly két ló mellet!^ dolgozott és egyéni osztaléka 65 ezer koronát tett ki. Egyébként 1934-től tagja a Pártnak. A szövetkezettel kapcsolatosan ezeket mondja: — Én a szövetkezet előnyeit abban látom, hogy mégadja a kis- és közép­parasztságnak mindazokat a feltétele­ket, amelyek a megélhetéshez szűk­eresek. Tehát azonkívül, hogy biztosít­ja a jobb és több termést, gondját viseli a tagok egészségének is. Én is pél­dául most jöttem a Tátrából, ahol ez­előtt urak, grófok és földbirtokosok jártak dőzsölni. Nem kell többé udva­rolnom és hajlonganom a kulák előtt, hogy adja ki nekem harmadba a föld­jét. Nem kell többé könyörögnöm azért senkinek, hogy kizsákmányol­jon. — Micsoda cudar világ is volt az, — kiált fel megvetéssel. — Pocsék az is, aki visszakívánja. Háborút érlel renc Sándor Egyházgelle, Lakatos Jó­zsef Losonc, Smolensky Vilmos Ipoly­ság, Kois Tibor Kassa, Lajka István Vieska, Czinyéry Erzsébet Vieska, Mat­zon Erszébet Bratislava, Szajka László Bratislava, ? Károly Gúta, 343. sz. (kérjük a nevet pótolni), Králik Sarol­ta Losonc, Fekete Eva Brezno, Hučko Teodor Vágsellye, (2 szelvénnyel) Ba­kó Gyuláné Fülek, Drenkova Piroska Rozsnyó, (két szelvénnyel) Péter Lász­ló Rimaszombat, Breznay Károly Rozs­nyó, Rácz József Rimaszombat, Szőke József Makov, Drozdík István Nyrov­ce, (2 szelvénnyel) Forgon Irénke Ka­menay. Bakó Gyula Fülek, Zverina Já­nos Vereknye, Takács Gertrúd Diószeg, Skriba Alajos Tejfalu, Somogyi Rozá­lia Diószeg, (2 szelvénnyel) Micsurda Tibor Fülek, (12 szelvénnyel) Reimann Károly Fülek, Hrincsár Vilmos Novy Tekov, (3 szelvénnyel) Margotsy Lász­ló Gelnica, (2 szelvénnyel) Veress Vilmos Nyirovce, Nagy Lajos Búcs, Boross Zsuzsanna Trnovec, Mészáros Sándor Gúta, Mészáros Júlia Gúta, Majtán Teréz Bratislava, (2 szelvény­nyel) Lelkes László Dunaszerdahely, Szilágyi Margit Dunaszerdahely, Drdos László Diószeg, Medveczky László Lubochnya, Gaál Béla Vieska, Dras­kóczv Miklós Losonc, Bodnár Ferenc Kassa. A további megfejtők névsorát la­punk egyik legközelebbi számában is­mertetjük. A megfejtések beküldésének végső határnapja 1915 május 15. A pályázat féltételeit a »TAVASZ« képeskönyv 111. oldalán közöljük. A kiadóhivatal. az a szíve mélyén, aki a régi világot akarja vissza. Am többen vagyunk, sokszáz millióan vagyunk, akik a szo­cializmust, a békét akarjuk és össze­fogva elsöpör ji:'i a háborús uszítók kis táborát a szocializmus útjából. Tóth Dobó Lajos elvtárs, aki ezelőtt tíz esztendeig szolgált a premontreiek­nél és 3 hold földdel lépett a szövet­kezetbe, ezeket mondja: — A tavalyi oszfalékom 5fi ezer ko­nát tett ki. Bizony azelőtt ilyen összeg­ről álmodni sem mertem. Ezelőtt ke­vés volt a bérem, sok a munka. Haj­szoltak, kergettek napestig, ma senki­sem hajszol. A marhák rám vannak bízva, tudom, mi a kötelességem. Mi kisgazdák voltunk az elsők, akik csat­lakoztunk a szövetkezeti eszméhez, Fel aKartunk szabadulni a mult szolgaságá­ból. Később a középgazdák is látták, hogy nekik a szövetkezetben a helyük. Látták, milyen osztalékot értünk el a közös haszonból az évvégi elszámo­lásnál. Egyre többen jelentkeznek ma a szövetkezetünkbe és remélem, hogy rövid időn belül az egész község együtt lesz és valamennyien közös erővel dolgozunk a szebb és jobb jövőért. Nem cserélaék egy 50 holdas gazdával Kulcsár Lajos ugyancsak az állatok mellett dolgozik. Ezelőtt pásztor volt. Most 12 tehén van rábízva, ö volt az, aki versenyre hívta ki a többi állatgon­dozót, olyan lelkesedéssel látott neki a munkának. Kulcsár épp most veszi fel a havi előlegét, amely közel 3000 korona. — Eleinte, — mondja — nyolc 'te­hén volt rámbízva. Tehén mondom, de hjdd el, hogy ez túlzás. Girhes állatok voltak. Mert egy fejésnél összesen csak 16 liter tejeť adtak. Ma ezek a tehenek munkám révén 43 liter tejet adnak, holott magasan ellősek. örülök ennek az eredménynek és még jobban örülnék, ha 100 litert tudnék náluk elérni. — Én ma annyira meg vagyok elé­gedve, hogy nem cserélnék egy ötven holdas gazdával sem. Nem áťn, az ilyen zsíros gazda, minél több van neki, an­nál több kel! neki. A fösvénysége a vagyonával együtt nőtt, fogva tartotta és arra késztette, hogy kíméletlenül kizsákmányoljon bennünket és ellensé­günkké váljon. Én azonban szabad em­ber vagyok, a szövetkezet az én jö­vőm, ez biztosítja kenyeremet és gyer­mekeim jövőjét. A szövetkezet bizto­sítja mindannyiunknak a békét és a nagyobb, ízesebb falat kenyeret. A leleszi szövetkezet egyébként 1050 hektár kiterjedésű szántóföld fölött rendelkezik. Vetési terve nagyjában a következő képet nyújtja: a kalászo­sok a takarmányokkal együtt 420 hek­tárt tesznek ki, kapásnövénytk 180 hektárt, zöldség 75 hektárt, dinnye 28 ha, dohány 10 ha. Továbbá folyamat­ban vannak az előkészületek rizs ter­melésre 15 hektáron. A munkások nyolc csoportba vannak osztva, egy­egy csoport 34—40 embert számlál. A zöldségtermelésnél főleg asszonyok kapcsolódtak be. A tavaszi munkála­tokat hat traktorból álló brigád végzi két váltásban. A brigád vezetője Sze­pesi István traktoros, aki tavaly kivá­ló munkájával az országos verseny második díját nyerte. Szabó Bé4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom