Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)
1951-04-19 / 92. szám, csütörtök
ujsz0 1951 április 19 A rendes könyvelés a szövetkezeti gazdálkodás fontos része (b. I.) A szövetkezetekben mindezideig még nem fordítottak elég figyelmet a könyvelésre. A szövetkezet tagjai és a vezetőség, amely csupa parasztemberből tevődik össze, úgy gondolták, hogy a könyvelés valami »úri« dolog és csak arra jó, hogy az egyes haszonlesők a vezetőségből — mint ahogy az a múltban a kapitalista vállalatoknál volt — a könyveléssel elsusmusolják kisebb-nagyobb csalásaikat. A parasztember mindig bizonyos ellenszenvvel tekintett a vaskos rubrikás könyvekre és az ezekkel dolgozó emberekre. »ör« volt az, akár könyvelőnek nevezték a könyvelőt, akár számvevőnek, gyakornoknak vagy számtartónak, mindegy volt az, mert csak a nevük változott, a megszólításuk volt más, de egyformán az urak pecérjei voltak • akik a szegény embert nyúzták. Ezért gondolt gyűlölettel mindmáig a parasztember a könyvelésre és az ezzel dolgozó emberekre. A könyvelést még a mult szemüvegén keresztül nézi és semmi jót nem lát benne. Pedig hát arnilven mértékben változott a világ és ahogy eltűntek az urak, eltűnt az úri rendszer az összes sallangjaival együtt éppen úgy eltűnt a régi értelemben vett bankkönvvelő, az intéző meg a számtartó és mindezek eltűnésével megváltozott a világ nálunk is és épp ilyen mértékben megváltozott a könyvelés rendeltetése, egészen más lett annak is a célja. Gottwald elvtárs, amikor a CsKP Központi Bizottságának februári ülésén az EFSz-ek legfontosabb és legsürgősebb feladatairól beszélt, a szövetkezeti gazdálkodás és a jövedelem igazságos szétosztásának alapjául a pontos. de emellett egyszerű könyvelést jelölte meg. »Le kell zárni a mult éa könyvelését — mondotta Gottwald elvtárs — és be kell vezetni az új, egyszerű könyvelési rendszert. A már meglévő EPSz-ekben ez irányban sincs még rend. Az egész évi termelési tervek, a iövedelmek rendes költségvetései és a rendes könyvelés a rendes gazdálkodásnak szükséges és fontos alkatrészei Az egvénileg gazdálkodó paraszt sem most. sem azelőtt nem vezetett könyVet gazdaságáról A parasztember összes könyvelési munkái és feljegyzései gazdaságáról csak abból állottak, hogv a naptár lapjaira felírta, hogy a tehén mikor ellik, a kocának mikor lesznek malacai és semmi többől Nem fektetett fel könyvelést egész gazdaságáról s éppen ezért nem tudta saját magát sem tájékoztatni annak eredményeiről Nem tudta, hogy gazdaságának egyes ágai, a növényi termelés vagy az állattenyésztés mennyit jövedelmezett, nem tudta, hogy mi volt a jövedelmezőbb, hogy gazdaságának aztán ezt az ágát továbbfejlessze, vagy azt sem tudta, hogy mire fizetett rá. — csak azt tudta, hogyha évről évre szegényebb lesz. akkor világos, hogy gazdasága nem jövedelmezett és hogy arra ráfizetett. Ugyanilyen össze-visszaság és fejetlenség következne be a szövetkezeteknél is, ha ott nem vezetnének a szövetkezet gazdálkodásának minden ágáról tervszerű és oonlos könyvelést. Csak a helyes könyvelés teszi lehetővé. hogv a szövetkezet tagjai gazdálkodásukról áttekintést nyerjenek, tájékozódva legyenek munkájuk eredményeiről, a szövetkezet vagyoni helyzetéről és hogv a szövetkezet jövedelmét igazságosan, annak az elvnek alapján osszák széjjel, hogv mindenki úgy részesüljön a szövetkezet jövedelméből, ahogyan és amennvit dolgozik. Egy ember, az egyénileg gazdálkodó csak önmagának felelős. Nem így a szövetkezetben, ahol sokszor már száz meg száz ember dolgozik és egy falu többezer holdas határán folytatnak közös gazdálkodást Bárki előtt világos lehet, hogv többszáz ember munkáját, töhbezír hold föld jövedelmét csak úgy lehet rendesen nyilvántartani, a jövedelmet igazságosan szétosztani, ha ott mindenről legpontosabb könyvelés és feljegyzés van. Csak úgy lehet egy ilven szövetkezeti gazdaságban jó és eredményes gazdálkodást folytatni, ha ott a gazdálkodás minden mozzanatáról a valóságnak megfelelő pontos feljegyzések vannak. Mert hiszen, ha ez nem volna akkor csak egy, végtelen zűrzavar keletkezne, amit egy-két haszonleső, aki a zavarosban halászna, saját céljaira használnak fel. A losonci járásban lévő Miksi községben a mult év őszén a vetést már közösen végezték el. Ez már az első komoly lépés lett volna a szövetkezeti gazdálkodás felé, csak hát egy nagy hiba történt, ami aztán romba döntőt te úgyszólván az egész jól induló szö vetkezeti gazdálkodást. A földeket traktorokkal szántották meg, sorban egymásután mindenkiét, ellenben senki sem jegyezte fel, hogy a traktorok ki nek és mennyit dolgoznak. így aztán amikor a traktorok munkáját kellett ki fizetni, 20.000 koronával kevesebb volt a pénz, mint amennvit a munkáért fi zetni kellett. Most nem tudják, hogy kifizette-e mindenki a szántás díját, vagy pedig nem és azt sem tudják hogy a traktorok kinek, mennyit szán tottak. Nem lehetetlen viszont az sem, hogy a pénz, a 20.000 korona, valaki nek a zsebében lapul, — ezt majd az éppen most folyó vizsgálat fogja kide ríteni. Természetesen aztán ezt a rendetlen séget felhasználta a miksi reakció is A legvadabb híreket terjesztették a szö vetkezeti gazdálkodásról és minden os toba állításukat azzal támasztották alá. hogy rámutattak err« a hibára és azt mondták, hogy így néz ki a szövetkezeti gazdálkodás, mint ahogyan as őszi elszámolás történt. Azáltal tehát, hogy a szövetkezetben mindenről pontos feljegyzéseket, köny velést vezetünk, nemcsak hogy a jó szö vetkezeti munkát, a jövedelem igazságos szétosztását tesszük lehetővé, ha nem a példás renddel az ellenségnek is a torkára forrasztjuk a szót. A szövetkezet példás ügyvitelével, a szövetkezeti élet minden mozzanatát magában foglaló könyveléssel megad juk az elöfelételét annak, hogy a szö vetkezeti gazdálkodás meggyőző példaként álljon a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt is A pontos könyvelés nélkül el sem képzelhető a munka igazságos jutalma• zása. Ahhoz, hogy a szövetkezet tagjai nak a munkáját igazságosan jutalmazzuk. hogy a szövetkezet jövedelmét valóban a végzett munka arányában osszuk szét a tagok között, nem elég, ha a szövetkezet bevezeti a munkanormákat és a munkaegység-rendszert, hanem az is kell, hogv minden egyes tag ledolgozott munkaegységeit pontban nyilvántartsuk, hogy a szövetkezet tag jai ezekért a munkaegységekért a jövedelemből reájuk eső részt meg is kapják. j>,4 könyvelésben való rend nélkül mondotta Slánsky elvtárs — a szövetkezeti gazdálkodásban nincsen rend Sok EFSz-ben az ősz folyamán a közös munkák megkéstek. Ennek oka az, hogy az aratási munkákról nem vezet lek helyes nyilvántartást, a jutalmakat nem könyvelték el. nem fizették ki ren desen és ennélfogva a tagoknak nem volt kedvük az őszi munkákhoz látni * A szövetkezetekben tehát a legna gyobb gondot kell fordítani a helyes és a pontos könyvelésre. A könyvelésnek pedig olyannak kell lenni, hogyha a szövetkezet bármely tagja belenéz — és nézzen is bele minél gyakrabban —, akkor áttekintést tudjon kapni nemcsak a saiát munkájáról, munkaegységeinek számáról és a kifizetett előlegek nagyságáról, hanem a szövetkezet egész vagyoni helyzetéről is, a munkák menetéről és mindenről, ami a szövetkezetben van és ami a szövetkezetben történik Éppen ezért a könyvelésnek világosnak és egyszerűnek kell lenni. A szövetkezet minden egyes tagja tartsa kötelességének, sőt saiát jól felfogott érdekének, hogv a könyvelésben rend legyen. Legyenek segítségére a szövetkezet könyvelőjének, segítsék munkájában és ne úgy nézzenek a könyvelőre, mint egy kényszerűségből tartott hivatalnokra, vagy a régi értelemben vett könyvelőkre, hanem mint a szövetkezeti gazdálkodás egyik fontos részesére. »Azt ajánljuk az EFSz-eknek — mondotta Slánsky elvtárs —, hogy ne becsüljék le az egyszerű könyvelés bevezetését. amely a szövetkezet vezetőségének és tagjainak lehetővé teszi, hogy figyelemmel kísérhessék és ellenőrizhessék a szövetkezet gazdálkodását, hogy ideiében közbeléphessenek minden hiba és nehézség kiküszöbölésére. Ez megköveteli, hogy minden szövetkezetben felelős könyvelő legyen, akt nem holmi irodai írnok, hanem a szövetkezet fontos funkcionáriusa, aki ügyei arra, hogy a költség >etést betartsák, hogy a szövetkezet közös vagyona növekedjék, hogy a szövetkezeti alapot kiegészítsék, hogy a munkáért azt a jutalmat fizessék, ami megállapítást nyeri, stb. A könyvelő legyen a jó szövetkezeti gazdálkodás őre.* - UJ SZÖ Miért félnek a bálványi állami birtokon a „szellőztetéstől" ? Még a mult hét egyik napján az állami birtokok bálványi igazgatóságához tartozó gazdaságok dolgozói gyűlést tartottak. Ezen a gyűlésen a birtok dolgozói megbeszélték és elfogadták a munka megszervezésének és díjazásának új módszereit, mégpedig a munkának a munkacsoportokban való megszervezését és a normarendszer bevezetését. A bálványi igazgatósághoz tatozó gazdaságokban ez év elején kezdték ineg a munkacsoportok megszervezését és normák bevezetését Eddig még csak az állattenyésztésben tudták ezt megvalósítani. A többi munkaágakban még rnindezideig órabér szerint dolgoztak a munkások. A birtok dolgozói egyhangúlag elfogadták a normarendszert és a birtok valamennyi dolgozójának a véleményét fejezte ki Polczer elvtárs, az egyik munkás, amikor azt mondotta: „Meggyőződtünk már róla, hogy a normarendszer bevezetése csakis a dolgozóknak lehet a segítségére. Az állattenyésztésben már normák szerint dolgoznak és a munkások fizetése áttagbán véve » kétszere sére emelkedett. Emelkedett azonban a tejhozam is. Ezek szerint tehát a normával egyszerre több célt érünk el, mégpedig: mindenki érdeme szerint kapja a fizetését és így nem fordulhat elő, hogy a jó munkás is annyit keres, mint az. aki nem akar dolgozni, nagyobb jövedelemre van kilátásunk és többet tudunk termelni s ezzel hazánkat építjük s a fe&két erősítjük." A bálványi állami birtok dolgozói becsületesen' végzik munkájukat és teljesítik a rájuk eső feladatokat s most pedig nézzük meg, hogyan teljesíti a birtok vezetősége a munkásek Az Ípolynyéki szövetkezet kômfivescsoporťa má;us eteefére egy istá'ló és egy sertéshizlalda építését ie;ezi be Az ipolvnyéki szövetkezetben egy öttagból álló kőműves-csoport is doipozik. amelynek és vagyok a vezetője. A mi feladatunk, hogy a szövetkezetben lévő összes kőművesmunkákat elvégezzük. A munkákhoz még az elmúlt év őszén hozzá is fogtunk. Az istállók javítását végeztük, amit még a télen sem hagytunk abba, úgyhogy egy istálló javítását már be is fejeztük. Ebben az istállóban hatvan szarvasmarha már el Is van helyezve. Egy másik istálló és sertéshizlalda építése pedig a befejezés előtt áll. Csoportunk május elsejének tiszteletére kötelezettséget vállalt, hogy ezeknek az épületeknek javítását május l-ig befejezzük. Kőmüvescsoportunk nem új épületeket épít. hanem a kulákok által elhanyagolt és tönkretett épületeket javítjuk meg. Munkánkkal bebizonyítjuk, hogy mi a romokból is tudunk építeni, azokat az épületeket is helyreállítjuk. amelyekkel a kulákok már nem törődtek és hagyták tönkremenni. Csoportunk minden egyes tagja úev dolgozik, hogy ezeknek az elhanyagolt, tönkrement épületeknek az újraépítésével nemcsak szövetkezetünk és a tagság felemelkedését segítjük elő. hanem minden egyes téglával, amelyet a falba helyezünk. hazánkban a szocializmust épít jük. Erre gondolunk, amikor dolgozunk és tudjuk, ho^v magunknak, szebb jövőn kért dolgozunk. JAKAB JÁNOS a kőmíívescsoport vezetője, Ipolynyék. Hernyó'alpas traktorok érkeztek Magyarországról Április 11-től 14-ig a breclavi járásban lévő Lednicén a brnói és olomouct kerület traktorosai számára háromnapos tanfolyamot tartottak, amelyen a traktorosokat megismertették a magyarországi „Hofherr 55" gyártmányú hernyótalpas traktorokkal. Kzeket a traktorokat a csehszlováknagyar kereskedelmi szerződés alapián kaptuk Magyarországtól. A tanfolyamon lévő traktorosokat alapos zakoktatásban részesítette Király János, a budapesti Hofherr-traktorgyát kiküldöttje. A hallgatók gyakorlati oktatást is kaptak, amelyen megtanulták t magyar gyártmányú traktorok kezelését és gyakorlatban való használatukat. VLASTA DANEK Lednice. kai szemben kötelességét. A birtok igazgatója, Szokolovics elvtárs, első beszélgetésünkkor azt mondotta: „A birtokon a pártszervezet, a szakszervezet és az igazgatóság a legnagyobb egyetértésben dolgozik." Ezzel szemben a valóságban egészen másképpen néz ki a dolog. Mikor először jártam a birtokon, már akkor is ennek a kije.entésnek az ellenkezőjéről győződtem meg, ez a gyűlés pedig újabb bizonyítékait adta ennek. Krivártek János az üzemi pártszervezet elnöke és egyben a szakszervezetnek is a titkára, bizony nem szívesen dolgozik együtt Bánhidai Lászlóval, a szakszervezet elnökével. Ugyanis nem szereti, ha valaki a dolgai után néz, mert mindent egyedül, íeljhatalmúlag szeret végezni. Mint a szakszervezet titkára, még soha sem volt hajtandó, hogy valamit is a szakszervezet elnökével, vagy annak vezetőségéve!, még kevés-bbé, hogy a birtok dolgozóival megbeszéljen. Ezt bizonyítja az az ügy is, ami a gyűlés egyik pontját képezte A bálványi á'Iami birtok szakszervezete március hónapban a nagyszombati Vesna elárusítóból a munkások részére 234.965 korona értékű ruhafélét kapott. A ruhák megérkezésekor, mivel a szakszervezet pénztárosa nem veit otthon, Bánhidai elvtárs Krlvánuk elvtársat bízta meg a ruhák szétosztásával. A ruhák szétosztása meg is történt, csakhogy aztán a munkások panaszkodni kezdtek, hogy a ruhák túldrágák vollak Erre a szakszervezet elnöke elment Krivánek elvtárshoz és érdeklődött tőle. hogy mennyibe kerültek az egye- ruhadarabok és kérte a Vesnától küldött hivatalos számlát. Krivánek elvtárs akkor azt válaszolta, hogy a szárnlá' Bratislavába küldte el. Azt is mondta még hogy a raktárban, ahol a ruhák voltak, betörés történt. Azt viszont, hogy tényleg történt-e betörés, vagy n°m, nem lehetett megállapítani, mert sem a raktár ajtaián nem lehetett semmi különöset felfedezni, sem pedig a raktárban lévő ruhákból nem lehetett megállapítani, hogy abból hiányzik-e valami, vagy nem. mert ott a legnagyobb rétidéilepsrqr volt. minden össze-vissza volt dobálva, még csak egy jegyzék sem volt, hogy miből mennyi volt és hogy ki, mit kapott. Erre a szakszervezet elnöke Nagyszombatból meghozatta a számlák másolatát. Közben valahol eltépett papírdarabokon megtalálták a ruhák eladási árát is. Igy derült ki aztán, hogy Krivánek átlagban 58 korona felárral adta el az egyes ruhadarabokat és több mint 15.000 koronát szedett így össze, amiről még a mai napig sem számolt el. Krivánek János még a gyűlésen sem adta elfogadható magyarázatát annak, hogy a ruháknak m ért szabott önhatalmúlag magasabb árakat, mert nem elfogadható magyarázat az, hogy Nagyszombatból kapott még egy 10.000 koronáról szóló számlát azzal, hogy azt is fizessék ki és hogy ő ezzel az összeggel nem akarta a szakszervezet pénztárát megterhelni. (?) Kiderült még más is a gyűlésen. A birtok dolgozói felvilágosítást kértek arról, hogy mi van azzal a rizsei, amit a rizsterme'ésben dolgozó munkásoknak k'utaltak. A rizstermelésben dolgozó munkások számára 136 kg rizst utaltak ki, azonban abból egyetien egy munkás sem kapott még csak egy dekát sem. A birtok igazgatója azzal próbál'a az ügyet magyarázni, hogy mivel ezt a 136 kg rizst kevésnek találta arra, Hogy azt a munkások között szétossz*, éppen ezért a munkásoknak k'u! ľ rizst a b !rtok tisztviselői között osztotta szét. Hiba van a cukorrépa termelésben dolgozó cukor juttatása körül is A cukornak is egy bizonyos része a vezetőség között maradt. Az a furcsa a dologban, hogy mindezekről a munkásokat ért megrövidítésekről többen is tudtak. Tudott rô'at a birtok politikai megbízottja és tudott róla a járási instníktor is és még. sem tett el!»ne senki semmit sem A birtok munkásai azt mondják, hogy úgy látszik a vezetőség részéről senki sem tartja kíván.-itosnak. hory ezeket a dolpozkat bárki is szellőztesse. Ezen az állásponton volt az igazgató is, amikor értesült arról, hogv úiságíró is tudomást szerzett a dolgokról. Ügy látszik a bálványi állami birtok vezetősége fél a friss levegőtől. A ténvek viszont azt mutat iák. hogy egy jó szellőztetés nagyon egészsége? dolog lenne a bálványi á'lnmi birtokon. SZARKA ISTVÁN. Új élet kezdődik Búcson a szövetkezeti munka nyomán A búcsi szövetkezet, amely kevés kivétellel az egész határ szántóterületén gazdálkodik, ismét bebizonyította, hogy helyes úton halad. Legutóbb még arról írtam, hogy nemsokára már befejezzük a tavasziak vetését, most pedig már arról adhatok hírt. hogy a tavaszi munkákat befejeztük. Tettekben valósítottuk meg Pártunk Központi Bizottságának határozatát, amely a tavaszi munkák mielőbbi befejezésére hívta fel a szövetkezetek figyelmét. A tavasziakból elvetettünk 168 hektár árpát, 41 hektár zabot, 385 hektár takarmányt, 30 hektár cukorrépát. 15 hektár takarmányrépát, 49 hektár krumplit, 7 hektár borsót és herefélékből a kalászosok alá elvetettünk 188 hektárt. A később: vetésű növények alá pedig már előkészítettük a földet, úgyhogy rövid időn belül a kukorica is a földbe kerül. A kertészetben is jól megy a munka. Elültettünk már 5 hektár foghagymát. 3 hektár vöröshagymát és a különféle palánták kiültetése is folyamatban van. A munkákat négy növénytermelő és egy kertészeti munkacsoport végzi. A munkacsoportok versenyeznek egymással és nemcsak a munka mennyiségében, hanem a munka minőségében is a munkacsoportok az első helyre törekednek A vetést nagyrészt gépekkel végeztük. Meggyőződtünk* arról, hogy a gépekkel való vetés olcsóbb is és hama'"úbb is megy. Most a tavaszon Búcson ugyancsak nagyot változott a helyzet. Azok a tagok is, akik még csak nemrég léptek be a szövetkezetbe, a tavaszi munkáknál már teljes mértékben bekapcsolódtak a szövetkezet munkájába. Nagyon örvendetes jelenség, hogy a családfők mellett, a családtagok is belépnek a szövetkezeti tagok sorába, mert meggyőződtek arról, hogy olyan jövedelmet és olyan életet az egyéni gazdálkodás sohasem tud biztosítani, mint a szövetkezeti gazdálkodás. A munkálatokban elért eredményeinket a munka jó megszervezésének köszönhetjük. Naponta a munka után a csoportvezetők megbeszélést tartanak, amelyen kiértékelik az aznapi munka eredményeit és megbeszélik' a másnapi munkát. A munkákat mindig elk>iőrizzük és a csoportvezetők állandóan elle <őrzik a munkát abból a szempontból is. hogv az egész évi termelési és munkaterv alapján az egyes munkákra az előirányzott mennyiségű munkaegységet használtuk-e fel. Eddigi munkánk azt bizonyítja, hogy a munkaegységekkel jól gazdálkodunk. Szövetkezetünk tagjai között egy úi é'et kezd kialakulni A földnélküli dolgozó paraszt és a kis- és középparaszt a szövetkezeti munkában most egymás mellé kerültek. A szövetkezet közelebb hozta őket egymáshoz, most a szövetkezeti munkában találkoztak. Valójában most kezdik egymást megismerni és az embert tudása és munkája szerint értékelni. Nemcsak az emberek változtak meg, hanem a határ képe is megváltozott. A közös vetési terv alapján szövetkezetünk 1.644 hektárt vet be. Egymást vált iák a nagyobbnál nagyobb táblák, a szemnek eddigi szokatlanul nagy darab földeken gyönyörű vetések zöldülnek. Azelőtt csak a nagybirtokosoknak voltak ilyen nagytáblás vetései, most pedig a falu dolgozó parasztjainak van. Üj élet kezdődik ezeken a nagytáblás földeken. SOÔKY LAJOS, Búcs.
