Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-03 / 78. szám, kedd

ÜJSZ0 1951 áprfíts 3. kritikailag értékelték az elért eredmé­nyeket, rámutattak azokra a hibákra, amelyeket elkövettek. Ni a helyzet Csernön A vita során a legtöbb támadás a csernői váltóálkumást érte, ahol 6ok kulák talált menedéket és sok olyan paraszt is dolgozik itt, akik munká­jukkal nem akarják támogatni a szö­vetkezetek fejlődését. A felszólalók bí­rálat tárgyává tették a szakszerveze­tek működését s rámutattak a helyi Nemzeti Bizottságok bürokratikus cselekedeteire. Az asszonyok sem kap­csolódtak be annyira az építő munkába, amennyire arra szükség lenne. Az elhangzott vita igazolta Široký elvtársnak a IX. kongresszuson han­goztatott szavait, hogy a szövetkeze­tek erősödésével kiéleződik falvainkban az osztályharc és pártszervezeteinknek éberen kell ügyelniök a falunak a ma­gasabb típusokra való áttérésére. A reakció nem nyugszik. Az elvtársak felhozták a szentesi példát. Amikor Szentesen elhatározták, hogy a szö­vetkezet II. típusáról áttérnek a III. típusra — mondotta a szentesi helyi pártszervezet elnöke — és felszántjuk a barázdákat és összehívtuk a szövet­kezeteseket, valamint a párttagokat és megmondtuk a gazdáknak, hogy aki nem akar a szövetkezettel együttmű­ködni, annak a tagosítás után a határ más részében jelöljük ki a földjeit és ott dolgozhat kedve szeirnt. A község gazdái egy kivételével beleegyeztek a tagosításba, azt végre is hajtották és az őszi munkákat annak rendje és módja szerint el is végezték. Tehát a pártszervezet a gazdák meggyőzésével és aktivizálásával áttért a szövetkezet magasabb típusára. A tavaszi munkák idején indult támadásba a kulákság A tavaszi munkák elején a reakció működésbe lépett és hogy szétverjék szövetkezetünket, egy Michalik nevű egyén titokha aláírásokat kezdett gyűjteni a tagok között, hogy lépjenek ki a szövetkezetekből és bizony voltak olyanok, akik felültek a reakció csábí­tásának és aláírták a nyilatkozatot. Ez csak úgy történhetett meg, hogy a helyi pártszervezet nem volt elég éber és az elvtársak velem együtt — mondotta a helyi pártszervezet elnöke — nem dol­goztak elég körültekintéssel, nem ne­velték a dolgozókat és nein leplezték le a falu kulákjait és reakciósait. Azonban a kerület és a járás elv­társai bebizonyították, hogy milyen óriási hatása van a felvilágosító mun­kának. Eljöttek a községbe, házi agi­tációt folytattak, felvilágosították a dolgozó népet arról, hogy csak a szö­vetkezet megvalósításával, a szövet­kezeti tnunka kifejlesztésével lesz iga­zán a dolgozó ember birtokában a föld és egyedül ez hozza meg a munka gyü­mölcsét. A felvilágosító munka eredménye­képpen egyetlen nap alatt 32 család jelentkezett a szövetkezetbe és a szö­vetkezeit taglétszáma 80-ról 112-re növekedett. A tanulság ebből az, hogy fel kell világosítanunk a dolgozókat; csak így harcolhatunk a békéért, ezen az úton tudjuk megvalósítani a szo­cializmust. Ezzel fejezte be Kis Kende elvtárs beszédét. Ondrus képviselő összefoglalta a részletes és konkrét vitát és azt aján­lotta, hogy ai új járási vezetőségbe csak a legjobb, legkiválóbb, legbevál­tabb elvtársakat válasszák meg, akik biztosítják az építő munka megvalósí­tását az üzemekben és a szövetkeze­tekben egyaránt. A konferencia ez­után megválasztotta a járási párt­szervezet új vezetőségét. A konferencia a határozat elfogadása után, amelyet lapunk holnapi számában közlünk, táviratilag üdvözölte Pártunk vezetőit. Szabó Béla. Jelentés Tornaijáról A tornaijai járási konferenciát Krivulka elvtárs, a járási pártbi­zottság elnöke nyitotta meg. A kon­ferencián résztvett küldöttek üd­vözlése után megválasztották a tisz­teletbeli elnökséget, majd a konfe­renciát üdvözölték a közeli politikai iskola hallgatói és a Földműves Raktárszövetkezet dolgozói, az álla­mi birtokok és az állami gépállomá­sok, a szövetkezetek népes küldött­ségei. A küldöttség nevében szóló elvtárs rámutatott arra, hogy azok nevében is jöttek, akik bár párton­kívüliek, de nem pártnélküliek és ezt a konferenciát is sajátjuknak te­kintik és szívből köszöntik. „Mi pár­tonkívüliek is bekapcsolódunk mun­kánkkal az építésbe és szívből kí­vánjuk, hogy a mi szülöpártunk ve­zessen bennünket. Az ő útja a mi Ütünk, előre a szocializmus felé." Ezután Bortel elvtárs, a beszter­cebányai kerületi pártbizottság kép­viselője szólalt fel. Ismertette Pár­tunk Központi Bizottságának hatá­rozatait és rámutatott arra, hogy e határozatok szellemében milyen feladatok várnak a tornaijai jár­rásra és a járási pártbizottságra. Ezek a feladatok nagyok és fonto­sak. Munkaerők kellenek a nehéz­iparnak, nemcsak a besztercebányai, de a kassai kerületben is. Mivel a tornaijai járás mezőgazdasági jelle­gű, meg kell szilárdítani itt a szö­vetkezeteket, teljesíteni kell a köz­ellátási feladatokat, ki kell küszö­bölni az elmaradást a húsbeszolgál­tatás terén. Ligárd elvtárs, a járási párttitkár évzáró beszámolójában jellemezte a járási pártbizottság mult évi mun­kájának minden szakaszát, foglalko­zott a szövetkezetekkel, az állami birtokokkal, a gépállomásokkal, a párttagság világnézeti nevelésével. Beszélt a pártiskolákról, a helyi és üzemi pártszervezetek munkájáról, az új káderek neveléséről. Konkréten és bírálőlag foglalkozott az egyes je­lentésekkel. Használta a kritika és önkritika fegyverét, megállapította a hiányosságokat, de felvetett olyan problémákat is, amelyekre nem tu­dott megoldást ajánlani. Ezt azután a vita során kiegészítették az elv­társak. Felszólalásaikban bátran bí­rálták a járási bizottság eddig vég. zett munkáját, rámutattak az abban mutatkozó hiányokra és önkritikát gyakorolva bevallották, hogy e hi­bákban ők is ludasok, mert ezeket még nem hozták helyre. így például Kuna elvtárs rámuta­tott a rimaszécsi raktárszövetkezet A közlekedésben dolgozá Kommunistái! bfatislayal érWwrieta Fokozzuk a közlekedés biztonságát, küszöböljük ki a vonatok késését, emeljük a közlekedési dolgozók egyéni felelősségérzetét A sioviet sztahanovisták tapasztaltaival a munka magasabb termetebemséee felé Bratislavában hétfőn reggel 9 órakor kezdődött meg a közlekedés te­rén dolgozó kommunisták országos értekezlete, amelyen résztvettek Pár­tunk Központi Bizottságának küldötte] és a közlekedés minden felelős té­nyezője országos viszonylatban. A konferenciát Benyó elvtárs, Pártunk központi titkárságának munkatársa nyitotta meg, üdvözölte a jelenlevő­ket, hangsúlyozta a konferencia fonto sságát és átadta a szót Gireth megbí­zottnak, aki beszéde bevezető részé ben beszélt azokról a feladatokról, amelyeket a Központi Bizottság határozatai a közlekedésre rónak. Beszélt a Gottwald elvtárs és Dolanský elv társ beszámolójában mondott kritiká­ról és felhívta a közlekedésben dolg ozó kommunisták figyelmét a közeljö­vőben elvégzendő legfontosabb feladatokra, amelyeket így jehet jellemez­n': tegyük biztonságosabbá, pontosabbá és olcsóbbá a közlekedést, bánjunk gazdaságosabban a ránkbízott érté kekkel és a szovjettapasztalatok beve­zetésével és elterjesztésével vessük meg hazánkban a közlekedésben is a szocialista munka új formáinak alap ját. Gireth elvtárs beszédében kritikailag és önkritikailag foglalkozott a közleke­dés eddig elért eredményeivel, a terv Sokszor előfordul, hogy a sofőr el­aludt vagy részeg, szolgálatra alkal­matlan. Mit gondolnak ilyenkor a dol teljesítésével és túllépésével, de i gozók, hogyan teljesíti kötelességét ugyanakkor rámutatott azokra a hi­bákra is, amelyek akadályozzák a fej­lődést és módot nyújtanak a reakciónak arra, hogy az építés e fontos szaka­szán romboló munkát végezzen. Rámutatott arra, hogy az egyes elvtársaknál nincs meg az egyéni fe­lelősség érzete, rosszul hajtják végre a szabályzat betűit. Rámutatott pl. arra, hogy az autóbuszvállalatok egyes ve­zetőinél egyáltalán hiányzik a mun­kához való jóviszony. Igen sokszor előfordul az, hogy rosszul hajtják végre a javításokat, hogy az autóbu­szok vezetői nem végzik pontosan és lelkiismeretesen feladataikat. Igen sokszor megtörténik az, hogy az autó­busz ismeretlen okokból megakad. a közlekedés: Igen sokszor azt mond­ják, hogy ők minden erőfeszítésük­kel azon vannak, hogy májusi kötele­zettségeiket teljesítsék, hogy fokozzák teljesítményüket és ezt éppen az autó­buszok politikailag fejletlen és öntu­datlan vezetői akadályozzák meg. Ilyen elrettentő példa — mondotta Gireth elvtárs — a nagymihályi helyi járat autóbusz-sofőrje, aki részegen állt szolgálatba, a pénzt elvette az uta­soktól, jegyeket nem adott ki. A dol­gozók féltek fölszállni erre az autó­buszra és félelmük jogos volt. Ezt az esetet különben egy nagymihályi mun­káslevelező írta meg és figyelmeztet­te rá a közlekedési hivatalokat. Százezer kilométer javítás nélkül munkájáiban mutatkozó hiányokra és azokra felhívta a járási vezető- i ség figyelmét. Foglalkozott a helyi Nemzeti Bizottság munkájával is s rámutatott arra, hogy e téren nem szabad megállapodni, sokkal ered­ményesebb munkát kell a jövőben kifejteni, mint eddig. Bofandi elv­társ, a tornaijai posta- és távirda­hivatal pártszervezetének nevében szólalt fel a vita során. Rámutatott arra, hogy sok pa­nasz érkezik a postára, a telefon­kapcsolások és táviratok kihordása terén. A pártszervezet minden fi­gyelmét a munka minőségi megjaví­tására fordítja, azonban sok új kez­dő munkaerő van, főleg nök, akik lelkesen végzik szolgálatukat, de szükség van egy bizonyos időre, míg bedolgozzák magukat. A vita igen élénk és változatos volt, felszólaltak a tornaijai helyi szervezet tagjai, az üzemi és falu­si szervezetek küldöttei, rávilágítot­tak a kérdésekre, hogy az új járási vezetőség előtt világosan álljanak a jövendő feladatok. Kiss Kató. így folytak le a járási pártkon­ferenciák Szlovákia egész területén. Lapunk kiküldött munkatársainak további jelentéseivel következő szá­mainkban bőségesen foglalkozunk majd. Egy bizonyos: a pártszerve­zetek munkájában fordulatot jelent az idei járási konferencia. Fordula­tot azért, mert soha ilyen bátran és konkréten nem szólalt meg a párt­tagság tömegeinek hangja, soha ilyen bátran nem használták még a kritika és önkritika fegyverét. Pártunk Központi Bizottsága törté­nelmi februári ülésének hatása hat­ványozott mértékben tükröződik vissza ezeken a járási pártkonfe­renciákon. Az új pártvezetőségek az eddiginél hatványozottabb párt­munkába, politikai felvilágosító munkába kezdve megvalósítják a Központi Bizottság határozatát. A párttagság még tömörebben zárkó­zik fel Pártunk bolsevik vezetése köré, még erőteljesebben halad a szocializmus útján, amely egész dol­gozó népünk életszínvonalának ál­landó emelkedését biztosítja. A Párt felé fordul egész dolgozó népünk fi­gyelme. Bizalma megerősödik az ellenséges elemektől megtisztított Pártban, amely áldozatos harcot folytat dolgozó népünk jobb jövőjé­ért, szebb és boldogabb életéért, a békéért, a nagy Sztálin vezetése alatt a Szovjetunió útját járva. A legfontosabb kötelességünk az, hogy kifejlesszük a munka szocialista formáit, az igazi munkaversenyt. A munkaverseny alapja lesz a 100.000 kilométeres teljesítmény, amelyet a legjobbak hiba nélkül, javítás nélkül érnek majd el. Ez a verseny lesz majd alapja an­nak, hogy növekedjék az egyéni fe­lelősség, a munkához való szocialista viszony érzése és a dolgozók érezzék azt, hogy saját vagyonukkal, saját tulajdonukkal gazdálkodnak, mint üzemük gondos gazdái. Gireth elvtárs fölhívta a figyelmet a hajózás kérdéseire is. A hajózás­nál eddig a vezetők rosszul hajtották végre a káderek kiemelését, kevés gondot fektettek a politikai nevelésre, pedig a hajósok külföldön hazánkat képviselik és ki vannak téve az ellen­ség terrorjának és fenyegetéseinek. A hajózás kérdése szállításunk fontos kérdésévé válik, hiszen hála a Szovjetuniónak, a gabonaszállí­tás egyrésze is a Dunán folyik. A hajópark helyes kihasználása, a ha­jósok gondos munkája meggyorsít­hatja és jobbá teheti a szállítást a Dunán. Gireth elvtárs beszélt a repülés újjászervezéséről is. Az itt mutat­kozó zavarokat szintén a felelősség hiánya okozta. A Párt üzemi szer­vezeteinek alaposan kell fokozniok a politikai munkát. Fel kell tárniok a rejtett tartalékokat, a lehető leg­magasabbra emelni a biztonságot, harcolni kell a terv teljesítéséért. Gireth elvtárs szavait sokszor szakította meg az országos értekez­let küldötteinek lelkes éljenzése, akik helyeselték a közlekedési meg­bízott szavait és éljenezték a Pár­tot, Sztálin és Gottwald elvtársa­kat. Gireth elvtárs beszéde zárórészé­ben kitűzte a közlekedés legfonto­sabb feladatait: harcot kell indíta­ni a vonatkésések ellen, át kell ven­ni a szovjet ötszázasok tapasztala­tait, érvényesíteni kell a szovjet sztahanovisták módszereit. Csak így érjük el a magasabb termelékenysé­get a közlekedésben. Mátyás mozdonyvezető 2590 kilométerre emeli a teljesítményt A vitában elsőnek Mátyás elvtárs, a zólyomi fűtőház mozdonyvezetője szólalt fel, aki elmondotta, hogyan emelték a teljesítményt a szovjet tapasztalatok terjesztésével, a poli­tikai meggyőző munkával az egyes részlegekben. Elmondotta, hogy 4500 kilométerről 7000-re emelték a teljesítményt, csökkentették a szükséges munkaerők számát, csök­kentették a fütőanyagszükségletet. Ö maga egyízben egy zólyomi kül­döttség élén elment Gireth elvtárs­hoz és ott fölpanaszolta azt, hogy oly kevés az emberük, hogy így to­vább a munka nem mehet. Ekkor Gireth elvtárs azt mondta, föltár­tatok-e már minden lehetőséget, utá­na néztetek-e már saját portáto­kon, mit lehetne tenni? Gondolkodni kezdtünk és rájöt­tünk arra, hogy igaza van a közle­kedési megbízott elvtársnak és még távolról sem használtuk ki azokat a lehetőségeket, amelyek rendelke­zésünkre állanak. Még nem használ­tuk ki Kolarev elvtárs ötszázas módszerét, nem honosítottuk meg kellően Korabelnyikova anyagtaka­rékoskodását sem. Pedig tudhattuk volna, hogy a szovjet módszerek ná­lunk is jól beválnak. Az összeszokott részlegek módszere _ Tffiol a ki ha? 1949 november 8-án Stríbik Fe­rencet, aki Puck bényi (párkányi járás) asztalosnál dolgozott, mun­kája közben komoly baleset érte. Lassú gyógyulása közben várta a balesetbiztosítást, várta a be­tegsegélyt, — de hiába. Múltak a hónapok, míg végre Stríbik is tü­relmetlenné vált és 1950 május 30-án levelet intézett ügyében a komáromi járási Nemzeti Bizto­sítóhoz. Kérte, hogy küldjék el a neki járó összeget és indokolják meg az ügy elhúzódásának okát. Multak a hetek, szálltak, mint a percek — persze a Nemzeti Biz­tosító számára — de pénz nem jött és felelet még kevésbbé. Sze­gény Stríbik felutazott Komá­romba személyesen. Az út „csak" 240 koronáiába került, de az ott kapott ígéretnek nemhogy 240 korona, hanem egy fabatka ér­téke sem volt. Es ma már 1951 április 4-ét Írunk, tehát majdnem egy és fél éve sérült meg Stríbik Ferenc és úgy látszik, hogy a komáromi Nemzeti Biztosító április elsejét járatja vele kezdettől fogva. Jogunk van ezek után megkér­dezni, hogy milyen intézkedése­ket foganatosít a komáromi Nem­zeti Biztosító nemcsak Stríbik ér­dekében, hanem annak érdekében is, hogy ebben a hivatalban is megkongassák a bürokrácia lé­\ lekharangját. Itt van például Katájev módsze­re, az összeszokott részlegek mód­szere. Ez Zólyomban jól bevált és most gyorsabban tudjuk összeállíta­ni a vonatokat, hisz az egyik vas­utas a másik kézmozdulatából tud­ja már, hogy mit akar. Korabelnyi­kova módszere nálunk ennyit jelent: takarékoskodás a szénnel és az olaj­jal. Lebkovics elvtárs felszólalásában arról beszélt, hogy az adminisztra­tívában még mindig uralkodik a bur­zsoá bürokratikus szellem. Az elő­írások bonyolultak, a felelősség vi­szont több személyt terhel és főleg nem azt, aki tulajdonképpen csinál­ja a dolgot. Sztanó mozdonyvezető Poprádon elmondotta, hogy éjszakára az állo­máson kikapcsolják a vízgyűjtő vil­lanymotorát és a mozdony kényte­len Csorbára vagy Iglóra menni ví­zért. Az egyik 17 kilométer, a má­sik 23 kilométer. Szmatana elvtársnő, aki Kassán manipuláns, hangsúlyozta azt, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy a nők ezelőtt milyen körülmények kö­zött voltak kénytelenek dolgozni. Most sokkal jobban kell dolgozni, mert látjuk azt, hogy a népi demo­krácia megad minden lehetőséget és valóban egyenjogúvá teszi az asz­szonyokat. A zsolnai fűtőház munkásainak küldötte a proletariátus egységéről beszélt és köszöntötte a munkásság vezető pártját, amely erősebb, mint valaha és biztos úton vezeti a mun­kásosztályt a jobb jövő felé. Beszá. molt arról is, hogy Katájev módsze­rével sikerült odáig jutniok, hogy ez évben két vonat kivételével az összes vonatokat pontosan és időre állították össze. Haverle elvtárs a központi repülő­iskola hallgatói nevében köszöntötte az értekezletet, majd Szkákala Emil mozdonyvezető beszélt az éberség kérdéséről: Elmondotta, hogy a bra­tislavai fűtőház megkezdte az ötszázas mozgalom bevezetését és ebben nagy sikereket ér el. Hatszáz tonna szenet takarítottak meg a mult hónapban és ha figyelembe vesszük, hogy mit jelent a szocializmus építése szempontjából minden tonna szén, akkor láthatjuk,' hogy ennek igen nagy jelentősége van. Szkákala elvtárs a továbbiakban kri­tikailag bírálta a papírháború egyes tüneteit, amelyek megterhelik még a mozdonyvezetőket is és kijelentette, hogy ha ez így megy tovább, ő mint mozdonyvezető kénytelen lesz admi­nisztratív segéderőt felvenni, hogy a három nagy lepedőt, amelyet minden útnál a kezébe nyomnak, kitölthesse. Szadovszký elvtárs, az érsekújvári fűtőház mozdonyvezetője, az anyag­takarékosság és a vagónforgalom meggyorsításáról beszélt. Beszélt azokról a tünetekről is, amelyek aka» dályozzák a vagonok körforgását és nem gazdaságos kihasználását. Szádek elvtárs zólyomi mozdonyvezető azok­ról az eredményekről beszélt, amelye­ket a szovjetmódszerek meghonosítá­sával értek el. fay készülnek roáfusra a kassai Keletszlovákíai Gépművek dolgozói Dolgozó népünk felelete a háborús uszítóknak egyértelmű és egvöntetü; A szocializmus gyorsabb felépítésével, a köztársaság megerősítésével, újabb kötelezettségekkel felelnek és ez a békeharc erős fegyvere hazánkban. A Párt Központi Bizottságának felhívására a Keletszlovákiai Gépművek dolgo­zói üzemi pártszervezetük vezetésével összeültek s az élmunkások, munká­sok és műszakiak bejelentették új kibővített májust köszöntő felajánlásaikat. Határozatukban a következőket ír­ják: Tudatában v^pyunk azoknak a nagy feladatoknak es kötelességeknek, amelyeknek teljesítését a gottwaldi öt­éves terv harmadik éve a nehézgép­ipar ágazatában tőlünk elvárja, hogy ezzel hathatós segítséget nyújtsunk a szocializmus építésében hazánkban és ezért az élmunkásokkal, úji/ókk ai. mesterekkel és műszakiakkal folytatott alapos tárgyalás után arra kötelezzük magunkat, hogy tervünket: március hónapban 110%-ra, április hónapban 115%ra, május hónapban 120%-ra teljesítjük és bizonyosak vagyunk ban, hogy az éliizem büszke címét a jövőben is fenntarthatjuk! i

Next

/
Oldalképek
Tartalom