Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-15 / 63. szám, csütörtök

1951 mSreftis 15 A HÁZTÁJI GAZDÁLKODÁS (b. I.) Mult héten a vilkei szövetke­zet munkájáról és fejlődéséről beszá­molót kaptunk Kovács Imrétől, aki tárgjy lagosan beszámolt a szövetkezet életérCI, megalakulásától egészen a mai napig. Elmondta az eredményeket, de nem kendőzte el a hibákat, a hiányokat és a nehézségeket sem. Ebben a levelében felemlíti Kovács Imre, hogy szövetkezetükben bevezet­ték már a közös állattenyésztést is. A szövetkezet tagjai közős gazdálko­dásba adták állatalakat, csupán egy­egy tehenet tartottak meg maguknak, „de voltak a szövetkezednek már any­nyira öntudatos tagjai '.s — így szél a beszámoló —, akik ö^sies állataikat beadtál a közös gazdálkodásba, az egy tehenet sem tartották meg, mert, mint mondották, amire szükségük van, úgy­is megkapják a szövetkezettől s így legalább minden idejüket a szövetkezeti munkára tad iák fordítani." Slánský elvtárs a CsKP Központi Bizottságának ülésén beszélt a szövet­kezeti tagok háztáji gazdálkodásárcl. Szövetkezeti mozgalm mkra nézve nagyfontosságú és elvi jelentőségű kérdést tisztázott ezzel. Slánský elv­társ már akkor, amikor a szövetke­zeti közös állattenyésztésről beszélt, felhívta a szövetkezetek tagjait, hogy állatállományukat adják be a szövet­kezeti gazdálkodásba és hangsúlyozta: „Természetes, hogy minden szövetke­zeti tagnak jogában áll megtartani egy tehenet, egy-két borjút, ezenkívül tart­hat disznót, birkát és korlátlan szám­ban szárnyasokat. Ha azonban istálló­jában nagyobb mennyiségű marhaállo­mánya lenne, ez idejének jelentős ré­szét venné el, a közös gazdálkodástól és az egyik lábával a szövetkezetben, a más'kkal pedig a szövetkezeten kívül állna." Beszéde további részében, amikor a szövetkezeti tagok háztáji gazdálkodá­sáról beszélt, azt mondotta: „Ebben kettős veszély rejlik. Az egyik abban áll, hogy a szövetkezeti tagofc háztáji gazdálkodásra túl nagy földet kíván­nak, aminek megművelése pedig nagy időt venne igénybe.' Ez pedig lehetet­lenné tenné a szövetkezeti tagoknak, hogy teljesen a közös munkának szen­telhessék magukat. A háztáji gazdál­kodásra meghagyott földterület nagy­ságát az EFSz-ek helyesen állapítják meg maximálisan fél hektárban és a hegyes vidéken maximálisan egy hek­tárban. Amennyiben a háztáji gazdál­kodásra meghagyott földön nem t«. remne elégséges takarmány a tehén, a sertés és a szárnyas állatok számára, amelyek a tagok háztáji gazdálkodá­sában maradtak, a hányzó takarmányt a szövetkezet' tagok a szövetkezeti természetbeni jövedelemből szerezhetik be a ledolgozott munkaegységek alap­ján. A másik veszedelem abban az ugyan­csak ritkább, de azért itt-ott mégis csak előforduló kísérletben reilik, hogy meg akarnak teljesen szabadulni a ma­gángazdálkodástól, nem akarnak egy tehenet sem tartan', ellenben azt kí­vánják, hogy az EFSz gondoskodjék naponta teiről és minden másról. Ez is helytelen. Azt akarjuk, hogv a szövet­kezeti tagok saját gazdálkodásukban egv tehenet, egv vagy két borjút, sertést, birkát és tetsrés szerinti meny­nyiségben szárnyas állatot nevelienek" A vilkei szövetkezet tagjainak az eljárása azok közé az esetek közé tar­tóz k, amelyek ugyan ritkák, de azért itt-ott mégis csak előfordulnak, így Vükén is. A szövetkezet tagjainak ez az eljárása, ha jóhiszemű és jószán­dékú is, de mindenesetre helytelen volt. Nem férhet kétség ahhoz, hogy a szövetkezetnek éppen ezek a tagjai a legöntudatosabbak. — hiszen éppen abból az elgondolásból k'indulva mon­dottak le a háztáji gazdálkodásról, hogy ezzel a szövetkezet, a közösség érdekeit szolgálják, — pedig ez a gyakorlóban nem így van. Ugyanis annak, hogy egy szövetkezeti tag le­mond a háztáji gazdálkodásról, az a természetes következménye, hogy a tag mindennemű s-íiikséchtét a szövet­kezeti termelésből szerzi be. Ez pedig egyrészt a m' még alacsony termelési fokon álló szövetkezeteink­nek nagy megterhelését jelentené, — másrészt pedig ezzel a szövetkezet tagjainak a jövedelme jelentősen apad­na. Szövetkezeti gazdálkodásunk m ;nd a növényi termelésben, mind az ŕlhíte­nyésztésben még csak a kezdetén van azoknak az eredményeknek, amelyeket idővel el fo? maid érn'. A magasabb típusú szövetkezetek — ha már jelen­tős eredményeket értek is el a terme­lésben, még messziről sem has'n'ľák ki azokat a lehetőségeket, am-lvek a szövetkezetek rendelkezésére állnak a lehető legnagyobb termés eléréséhez. Éppen jzért egy jól fejlődő szövetke­zet. — amilyen a vilkei EFSz is —, amely csak alig néhány hónapja kezdte meg a szövetkezeti közös állattenyész­tést. — gyenge még arra, hogy csak néhánv tagja is lemondjon a háztáji gazdálkodásról és ne tartson tehenet hanem a tagok mindennemű és így tejszükségletét is, a szövetkezet elégít­se ki. Ha a vilkei szövetkezet tagjai utána számolnak annak, hogv mi lenne, ha a szövetkezet minden dolgozó tagja megszüntetné a háztáji gazdálkodást • Ili S2Ö — A panyidaróci EFSz megszabadult a szövetkezeti fejlődés A panyidaróci EFSz ma éppen olyan, mint az az ember, akit fekélyre operál­tak meg. Legyengítette a műtét, hogy szervezetéből eltávolították a gyilkos kórt. de aztán megszabadulva ettől, annál életerősebb lesz. A panyidaróci szövetkezetből is kioperá'ták a fekélyt; c Távolították a szövetkezetbe be­és nem tartana egy-egy tehenet, akkor rájünnének, hogy a szövetkezet mos­tani tejtermelése al g volna clíg a ta­gok tejszükségleíeinek kielégítésére. Ha pedig ez így van, akkor miben nyilvánul meg a szövetkezeti többter­melés és hogyan teljesíti a szövetkezet azt a feladatát, hogv minél több termé­ket juttasson a közel'átásnak? Ezenfel"! pedig a szövetkezeti tag pénzbeli jövedelme, ha a saját és csa­ládja_ részére szükséges mindennemű mezőgazdasági terméket a szövetke­zettől kapna, az évvég! elszámolásnál — amikor ezek árát leszámítanák az egészévi jövedelméből —, ugyancsak megcsappanna. A magasabb típusú szövetkezetek tagjai szükségleteik nagyrészét háztáji gazdaságukból tudják fedezn!. Azzal, Rimaszécsnek 1580 lakosa van, hogy tartanak egy tehenet, az év leg- többnyire kis-és középparasztok, meg nagyobb reszében el vannak látva tej- néhány kerékkötő, szabotáló kulák, jel. Tartanak egy-ket borjút — azt r Szeverényi János, a helyi pártszer­barmikor pénzzé lehet tenni. Sertés- veze t elnöke világos képet ad a falu .tartással biztosítják a csrl-'d egészévi helyzetéről. A falu kis- és közéopa­zsir- es husszuksegletet — a baromfi- ) ra Sztjai már a mult évben megalakí­tartas pedig minden gazdasszony házi- tották a szövetkezetet. Hatvanötén penztara. ^ írták alá a belépési nyilatkozatot. Mindez pedig „lehetove tesz hogy a _ AmIkor a hatvanö t tagot ­szövetkezet, tag a szövetkezet, gazd - monf]ia Sze Verényi János _ az első kodasbol eredő jövedelem resze mel- lé ésr a ^vetkezeti gazdálkodás enn,-r 1* ÄS -mandulására beszerveztük, azt gon­tirLZ L. ' /' ^^""^asból d j« u k. é megindul­szármázó pot ovedermmel is rendel- * , $. , kezzék" - mondotta Slánskv elvtárs. J öt o"' am e!^ »' A vilkei eset, hogy a tagok egv réJ Uze r? következet! gazdálkodáshoz szelemonda háztáji gazdálkodásról, | V e^f 0„ v. csak nagyon r'tka és szórványos ielen­ség. Altiban ennek inkább az ellen­kezőjével lehet taKlkozni: a szövetke­zet tagiai túlnagy háztáji gazdálko­dást akarnak Ezt megengedni éppúgy helytelen, mint azt, hogy ne lesfyen háztáji gazH-ikodás. Ha a szővetWet tagjának túlnagy a háztáji gazdálko­dása, az annyi munkát ad nek', hogy az ideje nagyobb részét leköti és igy elvonja őt a szövetkezeti közös mun­kától. Elmarad tehát a szövekezeti élet­től, mert hiszen a háztáji gazdaságát tekinti a „magáénak" nem ped'g a szö­vetkezetét. Ha pedig minden szövetkezeti tag­nak tetszés szerinti háztáji gazdálko­dást tennénk lehetővé, ezzel a szövet­kezeti moz" Imát nem hogy előre, ha­nem inkább hátravinnők. Nem a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodást teremtenők meg, hanem nap-nap után újab és úiahb életképtelen kisparaszti gazdaságok születnének. Azokban a szövetkezetekben, ame­lyekben a tagok minél nagyobb háztáji gazdaságért harcolnak, ha utána néz az ember, minden esetben az e'lenség kezét talília a követelések mögött A társasgazdálkodásban még gyenge lá­bon illó szövetkezeti tagok felülnek az e'l»nség uszításának „Minél többet megtartani, mert csak azt mondhatod a magadénak. K" tudja, hogy a közös­ből kapsz-e, vagy hogy egyáltalán jut-e?" — ezzel uszít a szövetkezetet robbantani akaró falusi reakció A szövetkezeti gazdálkodás ellensé­geinek ilyen uszításai e'l"n a leghatá­rozottabban küzdeni kel' A háztáii gazdálkodás terjedelmének és az azz-l járó munkádnak nem szabad a szövet­kezeti gazdálkodás rovására menn'ök. A magasabb típusú szövetkezetekben, amelyekben már háztáii gazdaság van, a tag a végzett munkája sze-int része­sül a jövedelemb'"'! A szövetkezet tag­jának a saját jól felfogott érdeke is azt kívánja tehát, hogy idejét, munká­ját és tudását a szövetkezet felvirá­goztatására fordítsa, mert hiszen mi­nél nagyobb a szövetkezet jövedelme. min rt gazdagabb a szövetkezet, anníl inkább növeked'k a szövetkezeti tag jóléte is. A v'lkei szövetkezetnek azon tag­iai, a'dk lemondtak a háztáji gazda­ságról, a tehéntartásról. akaratukon kívül is az e'lrnség malmára haitiák a vizet. A szövetkezeti gazdálkodás el­lensége' nem azt fogiák mondani, ami a vlíság. hogv a tagok önként mond­tak le a háztálj gazdaságról, hanem azt, hogy „nem mefmon'lt''l<? ígérték a háztáii frazdáľ'odást. » füMet, meir a tehéntartást, meg a többit és már ~»t sem ad iák meg. Aki egyszer bekeri'l .•> szövetkezetbe, az a^tán nem mondhat már semmit a macáénak." A háztáji gazdálkodás mindkét ki­lengése — az is, ha nagy háztáji gaz­daságot akarnak a szövetkezeti tagok és az is, ha lemondanak róla, — ve­szélyezteti a szövetkezeti gazdálkodás feilődését. Slánský elvtárs a CsKP Központi Bizottságának ülésén mep­,"1-m'totta, hogy a szövetkezeti tagok háztáji gazdálkodását elvan formában, amelv a szövetkezeti cn/dálkodást nem veszélyezteti, meg kell hagyni. Éppen a háztáj gazdaság kérdésével és annak szükségességével kapcsolat­ban állapította meg Sztál'n elvtárs „Akiknek a siker a fejükbe szállt" című 1930-ban megjelent cikkében: „Nem szabad a mozgrlom mögött elmaradni, mert elmaradni annyi, mint a tömegek­től elszakadni De nem szabad előre szrhdni sem, mert előresr-1-dni annyi, mint elveszíteni a tömegeket és elszi­getelni önmagunkat. Aki a mozg-lmat vezetni akarja és egyúttal meg akarja tartani a kapcsolatot a m'll'ós tömegek­kel, annak két fronton kell harccb'a, — az elmaradók ellen is, az előreszala­dok ellen is." kerékkötőitől furakodott hét kulákot és azok ter­veinek végrehajtóját, Iicsik Mártont. Ravasz a kulák. Hacsak lehet mások­kal kapartatja kí a gesztenyét a tűzből. Ezt a szerepet töltötte be Iicsik Már­ton is, akiről később még szó lesz. Szóval a panyidaróci szőve'kezetből kihajigállak a kulákokat. Nincs szük­A rímaszéesíeknek ís harcokíok kell a szocializmus győzelméért Csak hát hiba csúszott a rima­szécsiek korai megelédedésébe. A pártszervezet tagjai megfeledkeztek arról, hogy a fa­luban reakc'ó is van és amíg ők örültek az első sikernek, a kulá­kok akcióba léptek és az. újdon­sült szövetkezetet pár hét alatt szétrombolták. Ezt a vereséget a rirtiaszécsi párt­szervezet azóta sem tudta kiküszö­bölni. Mint Gajdács Géza mondja, a gyűléseken többször is felvetették már, hogy miért nem tud itt megalakulni a szövetkezet, illetve mit kellene tenni, hogy a kulák befolyása alól kivonják a falu dolgozó parasztsá­gát, Sok a panasz Révai Géza tanítóra, akinek ugyan mint tanítónak az len­ne a feladata, hogy a pártszervezet segítségére legyen a szövetkezet meg­alakításában, de e helyett Révai in­kább a kuláksághoz húz. De hát azt nem is lehet elképzelni, — hangoz­tatják a faluban, — hogy ez a tanító a dolgozó parasztsághoz húzzon, mert hiszen egy 30 hektáros kulák­nak a fia és el lehet-e képzelni, hogy a saját osztálya ellen fog har­colni ? A falu népe azt se tudja, hogyan került R.évai Géza a faluba. A reak­ció egyszerűen csak becsempészte és senkit sem kérdeztek meg, hogy akarják-e tanítónak, vagy nem. Ott van aztán Rima3zécsen még Mészáros Dezső 31 hektáros kulák is, aki még mindig hétszobás lakást bitorol és folyton csak azon töri a fejét és azon mesterkedik, hogy a régi jó kul ók-világot hogyan lehet­ne visszahozni. A szava olyan édes­kés, hogy szinte csöpöp a méztö!. Igy akarja befolyása alá venni a falu dolgozó népét. Mészáros Dezső a múltkoriban minden áron adóhalasztást akart magának kieszközölni, összejárta a torna'jai Járási Nemzeti Bizottság összes elképzelhető hivatalait, hogy kérése meghallgatásra találjon és hogy ott nem talált meghallgatásra, a Helyi Nemzeti Bizottsághoz for­dult segedelemért, de itt sem ért el eredményt. Rövidé" ez a helyzet Rimaszécsen. A kulákság mindenáron le altarja törni a falu dolgozó kis- és kö­zópparasztságát. Hogy a kulákok még mindig befolyásuk alatt 'árt­ják a falu népét, — ez a helyi pártszervezet gyengeségének kö­vetkezménye. Azok az akadályok és nehézségek, amelyek Rimaszécsen vannak, más­hol is megvannak, — azokban a köz­ségekben is, ahol már virágzó szö­vetkezetek vannak. Nem elég az, hogy a pártszervezet tagjai elméletben tudják a szövet­kezeti giaz-Jálkodás szükségességét és előnyeit, ha azt a gyakorlatban nem tudják megvalósítani és arra az álláspontra helyezkednek, hogy a reakció elóbb vagy utóbb meg fog bukni és Rimaszécsen is a szo­cializmus fog győzni. A szocializmus győzelmét nem várni kell, hanem ki kell harcolni. Ez a feladata a rimaszécsá párt­szervezetnek is. KERTÉSZ IMRE. Bátorkeszm a kulák disznajának négy hátsó sonkáfa volt Ez év március 6-án Karvánskv De- 1 ség becsületes földművesei róvá n nrvtríb fqiitcí čo \r, ,i ^ n c fio q • cáru annak - ellenére, hnrru vr*i zső, az egyik falusi spekuláns fia a helyi pártszervezet titkárát és a helyi Nemzeti Bizottság közellátási előadó­ját, Zapletaj elvtársat hátulról késsel fejbeszúrta, mert Zapletai elvtárs be­tiltotta, hogy Karvánskv Józsefnek, a tettes apjának kiadjanak korpát és vetőmagot. A kihallgatáson megállapították, hogy Karvánskv Dezső a szőlőskertje pincéjében fegyvereket és töltényeket rejteget. Mivelhogy Karvánskv úr vetőmag- és korpa juttatást kért, a bi­zottság vizsgálatot tartott, melynek folyamán Karvánskv házában külön­féle hozzáférhetetlen helveken 6.5 mázsa árpát, 2 mázsa zabot. 4 mázsa korpát és nagvobbmennviségű sertés­húst talállak. Nagvon érdekes még az is hogv Karvánskv úr olvan sertést ölt amelynek „négy hátsó sonkája" volt. Említésreméltó, hogv. jóllehet a bá­torkeszi malomban a búzát csak lisztté őrlik. Karvánskvéknál a liszt között mégis sonkát is találtak, sőt mi több. március 8-án olvan esőzés állt be, hogy annak következtében sonka esett a padlásra, még hozzá a szomszéd padlására. Amikor Karvánskvné őnagy­sága megérezte, hogv a bizottság vizsgálatot fog tartani és hogy meg­talál ia a feketén leölt sertést, a do­hányt és más kincseit, betakarta a sonkát liszttel és átdobta a szomszéd padlására. A bizottság azonban olvan éber volt, hogy leleplezte Karvánsky­né csalafintaságát. Időközben megérkezett Karvánsky Dezső is. aki a padláson fegyvereket, a szőlőskertben pedig töltényeket rej­teget. A b :zottság ott 16 éles. katona­puskába való töltényt. 18 darab va­dászpt'skába való töltényt, a szőlős­kert piacéjében pedig páncélöklöt ta­lált. Miért nem vetette el Karvánsky úr a tavasziakat? Azért, mert arra várt, hogy kap vetőmagot Bátorkeszi köz­sára, annak • ellenére, hogy volt nek 6.5 mázsa árpáia és 2 mázsa zabja. Karvánskv úr azt sem vette fi­gyelembe, hogy a heWi Nemzeti Bi­zittság a helyi rádión keresztül még •február elsején felhívta a földművesek f gyeimét, hogv cseréljék be gaboná­jukat tav-szi vetőmagra Karvánskv úrnsk 5 hektár saiát földié van, só­gornőjétől pedig 6 bek tárt ..bérel" Itt is. ahol csak tud, spekulál, hogy meg­károsítsa a kczellátást. Hogy neveli Karvánsky József a fiait? Ifj. Karvánskv József volt nyilas a februári e«eménvek után nyugatra szökött, állítólag azért, hegv ott to­vább tanulhasson. A mi alkotmányunk minden becsületes dolgo?ónak biztosít­fa a jogát, hegv tovább folytathassa tanulmányait. Karvánskv József mégis inkább Párizsba ment és onnét a kö­vetkezőket írja apjának: „Apuka, harcoljatok tovább és tartsatok ki, amíg jövünk „Hogy gondolja ezt tulaj­donképpen a Karvánskv fiú? Remél­tük, alkalma . nvílt látnia a francia­országi munkásokat, am :kor Párizsban tüntettek Eifenhower ellen. De öccse. Dezső sem félénkebb. Az egyik haladószellerrű brosúrába a kö­vetkezőket írta: Élien a fasizmus, él­jen Hitler!" Már háromszor megtá­madta az egyik funkcionáriust. Most világosan kitűnt, hogv ki tört Ancsic é« Hucek elvtársak életére. Karvánsky Dezső volt ez, egv f :atal 18 éves sza­dista, soviniszta és antiszemita. Állandóan szem előtt kell tartanunk Gottwald elvtárs szavait, amelyeketa Párt Központi Bizottságának ülésén mondott: .,Fokoznunk kell az ébersé­get mindennapi munkánkban. Kegyet­lenül leszámolunk az ellenség ügynö­keivel." Kocsis Ferenc. Párkány. ség a kuláksorra, mint ahogyan a köz­ségben is nevezik azt az utcát, ahol a kulákok egymás mellett laknak. Kez­dődik Kucsera Antallal a 102. házszá­mon és Kapsa ' Imrével végződik a 106-os házszámon. Ezek a „szocirl sta kulákok" csak azért léptek be a szövetkezetbe, hugy földjeiket a szövetkezet tagsága majd megművel, ők pedig veze*ők lesznek és élnek, mint Marci Heve­sen. Ezek a szövetkezeti „dísz-kulákok" ugyancsak értettek ahhoz, miképpen kell a szövetkezetet tervszerűen be­dögleszteni A szövetkezetbe belépni akaró kis- és középparasztokat egy­szerűen nem ve'.ték fel tagnak. Tet­ték ezt azért, hogy a szövetkezetnek minél kevesebb legyen a földje s így a tagokat ne lehessen rendesen foglal­koztatni. A panyidaróci szövetkezet mult év júniusában tért át a2 első típusról a második típusra A szövetkezet veze­tősége és tagsága ekkor követte el a legnagyobb hibát, hogy a kulákokat nem dobták ki a szövetkezetből, mert ha ezt teszik, akkor a második típus­ban már zavartalanul dolgozhattak volna. De hát ami késik, nem múlik. Ha a mult évben nem is. de most még­is csak kitették a kulákok szűrét a szövetkezetből A panyidaróci szövetkezet 506 hek­táron gazdálkodik Ebből 390 hektár szántóföld, a többi rét és legelő Az összes mezei munkákrd egészévi szer­ződést kötöttek az állami gépállomás­sal. Őszi vetése a szövetkezetnek 120 hektáron van. Az őszi mélyszán'ást, ha nehezen is, de mégis csak elvégez­ték Ugyanis a folytonos esőzések és a sár miatt csak éjjel tudtak szántani, amikor a föld felszíne egy kicsit meg­fagyott és nem ragadt. A sertéste­nvészdében 120 sertésük van, ebből 15 anyadisznó Ezenkívül még 170 juh is van a szövetkezet állatállományában. A szarvasmarha istálló épftése még nincs befejezve, s ezért nem tudták még a közös állattenyésztést nevezet­ni. A szövetkezet mult évi tiszta jöve­delme 2-50.000 korona volt. A panyidaróci szövetkezet tagjai minden előkészületet megtettek már a tavaszi munkákra A mult évi tapasztalatok alapján négy munkacsoportot alakítottak, ame­lyek majd az összes mezőgazdasági munkákat végezni fogják. A szövetkezet tavaszi vetésterve a következő: 32 hektár zöldségtermelés, 10 hektár dohány, 40 hektár füves ve­temény, 8 hektár takarmányrépa, 81 hektár árpa, 57 hektár kukorica, 30 hektár krumpli és szabadon hagytak ] egy bizonyos mennyiségű földet, a községben megnyílt szövetkezeti isko­la számára. Az iskoia hallgatói heten­ként két napot dolgoznak a számukra kijelölt földön. A panyidaróci EFSz a legélesebb osztályharcot vívja az ottani reakcióval. És ekkor, ezekben a nehéz harcokban mint derült égből a villámcsapás érte őket a hír: a két hónappal ezelőtt letartóztatott Iicsik Mártont minden bírósági tárgyalás nélkül szabadon engedték. A szövetkezet vezetősége el van keseredve és le akar mondani. Azt mondják, hogy ök hiába folytatnak osztályharcot a kul kok ellen, ha azo­kat szabadon hagyják futni. A panyi­daróci reakció a markába nevet. Egé­szen felvidultak a kulákok, — nincs semmi baj, — azt mondják — nem kell félni, hisz már Iicsik is itthon van. Iicsik Márton, aki mint bérlő került Panyidarócra, a felszabadulás utáni időkben, a községben nagy hatalomra tett szert. Tizennégy funkciója volt és azokat nem a köz javára, hanem min­denféle csalásra és gazságokra hasz­nálta fel. A Párt februári győzelme után sorra íc'lre'.ették a vezető szere­pekből, azonban Iicsik Márton ebbe nem nyugodott bele és különféle csa­lásokkal. szabotálásokkal próbá-ita alá­ásni a népi demokrácia hatalmát. Az állambiztonsági hatóság előtti kihallgatása alkalmával tízrenabeii tör­vénybe ütköző cselekmény elkövetését ismerte be, amelyeket 1949 december 7-től 1950 szeptember 6-ig követett el. Ezért le is tartóztatták s átadták a bí­róságnak. Bűntettei között a szabotálás­tól a sikkasztásig mindent találni. Lo­soncon volt őrizetben és most, hogy minden tárgyalás nélkül szabadon bo­csátották, felvetődik a kérdés: védő­szentre akadt talán Iicsik Márton, hogy továbbra is szabadon garázdálkodha­tik? SZARKA ISTVÁN. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom