Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-09 / 58. szám, péntek

1951 március 9 UJSZÖ 5 II Szovjetunió Kommunista íiielsevl) Pártfa Központi Bizottságának határozata a Nemzetközi Nőnapról A Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának a Nemzetközi Nőnappal kapcsolatos határozata a többi között a kővetkezőket pi ondja: Országunk gazdasági és kulturális építésének sikerei, a Szovjetúnió következetes békepolitikája, a békéért folytatott küzdelem és a népek együttműködésének politikája még jobban növelték a Szovjetunió nemzetközi tekintélyét. A kommunista épités sikereinek elérésében nagy szerepet játszanak a szovjet nők. A nők tevékenyei) dolgoznak az állami, gazdasági és kulturális élet minden területén. A Bolsevik Párt korlátlan lehetőséget biztosított országunkban a nőknek alkotóképességeinek kifejlesztésére és olyan magaslatra emelte a szovjet nőt, amely a kapitalista országok asszonyai számára elérhetetlen. A szovjet nők az egész szovjet néppel egyetemben az állam egyenjogú gazdái, a kommunizmus aktív építői. Honleányok milliói végeznek lelkiismeretes munkát az ipari vállalatokban, a közlekedésben, az új építkezéseken, fokozzák tudásukat, fejlesztik szakképzettségüket, elsajátítják a technikát és az élenjáró munkamódszereket. A kolhoz-paraszasszonyok tevékenyen harcolnak a mezőgazdaság fejlesztéséért és a szocialista munkaverseny első soraiban haladnak az állandó magas terméseredményekért, a szocialista állattenyésztés fejlesztéséért, az állatállomány minden irányú növekedéséért. A Szovjetúnióban a nő nagy kulturális erőt jelent. Szerepe a szovjet tudomány, technika és művészet fejlesztésében egyre növekszik. Sok nő az irodalom és művészet területén fejt ki tevékenységet és olyan magas eszmei színvonalú művészeti alkotásokat hoz létre, amelyek újabb hőstettekre lelkesítik a szovjet népet a hazáért. Óriási szerepet játszanak a szovjet nők a népmüvelödés és egészségvédelem terén. A Bolsevik Párt és a szovjetkormány magasra értékeli a szovjet nők tetteit, a szocialista haza védelmében és a békés alkotó munkában. Hetven nőt a Szovjetúnió Hőse, ezerkilencszáznyolcvannyolc nőt a Szocialista Munka Hőse címmel tüntettek ki a Szovjetúnió reid j eleivel és kitüntetéseivel. Országunkban állandó gondoskodás veszi körül az anyát, aki hazánk ifjú nemzedékét neveli. Több mint harmincháromezer nőt tüntettek ki a Hős Anya megtisztelő címmel. A szovjet nő óriási mértékben résztvesz az államigazgatásban. A szovjetnép kétszáznyolcvan legkiválóbb leánya a Szovjetúnió Legfelső Tanácsának küldötte, többszáz nőt választottak meg a szövetséges és autonóm köztársaságok Legfelső Tanácsaiba és több mint félmilliót a helyi szovjetekbe. A Szovjetúnió példájából az egész emberiség meggyőződik arról, hogy csak a szocializmus győzelme biztosítja a nő teljes felszabadulását és ösztönzi aktív közéleti tevékenységre. A szovjet nők példáját követve, a népi demokratikus országok asszonyai is tevékenyen résztvesznek az új élet építésében. A kínai, lengyel, csehszlovák, magyar, romáin, bolgár, albán nők és a Mongol Népköztársaság asszonyai a többi dolgozókkal együtt újabb győzelmeket értek el országaikban a népi demokratikus rendszer megszilárdításában, a gazdaság* és a kultúra fejlesztésében, a dolgozók életszínvonalának felemelésében. A Német Demokratikus Köztársaságban is fokozódik a nök alkotó tevékenysége. A szovjet nök kötelessége még jobban megszilárdítani nemzetközi kapcsolataikat a népi demokratikus országokban és a kapitalista országokban élő nőkkel és velük együtt fokozni a harcot az egész világon a népek barátságáért az imperialista háborús gyujtogatók ellen. A szovjet nők az egész szovjet néppel egyetemben hivatottak arra, hogy minden irányban előmozdítsák a kommunizmus nagy építkezéseinek, a volgai és dnyeperi, vízierőművek, a Volga- és Kaspi-tengermelléki, ukrajnai és krimi csatorna-öntözőrendszerek tervének sikeres megvalósítását. A kommunizmus építésének feladatai azt követelik a pártszervezetektől, hogy még jobban-bevonják a nőket a társadalmi termelőmunkába, az iparba, a közlekedésbe, a mezőgazdaságba, fokozzák a politikai munkát a nök között, rendszeresen emeljék a nök kulturális-technikai színvonalát, politikai és termelési aktivitását. A nök vezetőmunkába helyezése a kommunizmus építésének létfontosságú feladata. A Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja azt követeli a Párt, a szovjet, szakszervezeti és Komszomol-szervezetektől, hogy bátrabban és határozottabban helyezzék az élenjáró nőket vezető párt-, szovjet-, gazdasági-, szakszervezeti és Komszomolmunkába. A Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága üdvözli a Szovjetúnió valamennyi dolgozó nőjét, a munkásnőket, parasztnöket, női mérnököket, technikusokat, agronómusokat, tanítónőket, egészségügyi dolgozókat, a női tudósokat és művészeket és a szovjet intézmények női dolgozóit a Nembetközi Nőnap alkalmából és kifejezi azt a szolárd meggyőződését, hogy a szovjet nök továbbra is a Szovjetúnió gazdaságának és kultúrájának további fejlődéséért, a kommunista társadalom hazánkban való felépítéséért folytatott küzdelem első soraiban fognak haladni. Megnyitották a Magyarországi Csehszlovák Kultúrközpontot A Szabad Nép jelenti, hogy Budapesten ünnepélyesen megnyitották a Magyarországi Csehszlovák Kultúrközpontot. Ezzel egyidejűleg megnyílt a csehszlovák könyvkiállítás is a Sztálin-úti. helyiségekben. A megnyitó ünnepségen megjelent Stefan Rais csehszlovák igazságügyminiszter és Jifi Taufer, a csehszlovák tájékoztatási és népművelődési miniszter helyettese. A Magyar Népköztársaság részéről megjelentek Kállai Gyula külügyminiszter és Molnár Erik igazságügyminiszter, a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének tagjai, Jánosi Ferenc, a népművelődési miniszter első helyettese, Háy László, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, Mihálylti Ernő népművelési miniszterhelyettes, Sík Endre rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Majlát Jolán, a kultúrkapcsolatok intézetének főtitkára, valamint a magyar politikai és kultúrélet több más képviselője. Az ünnepségen résztvett J. D. Kiszeljov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Huan Cen, a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövete, valamint a baráti államok diplomáciai képviseletének számos tagja. A magyarországi Csehszlovák Kultúrközpont megnyitásának ünnepségén a vendégeket Miroslav Souéek ügyvivő és a magyarországi csehszlovák követség tagjai fogadták. A csehszlovák, magyar és szovjet himnusz hangjai után a Magyar Népköztársaság kormánya nevében Kállai Gyula külügyminiszter nyitotta meg a Magyarországi Csehszlovák Kutúrközpontot és a csehszlovák könyvkiállítást. Kállai elvtárs rámutatott arra, hogy a csehszlovák és a magyar nép történelme során nem egyszer szenvedett közös elnyomás alatt, nem egyszer küzdött közösen a szabadságért, a független állami létért. Ezek a harcok azt mutatják, hogy népeink, mint barátok és harcostársak egymásra találtak a közös ellenség ellen vívott küzdelemben. Ha ennek ellenére a múltban Magyarország és Csehszlovákia között voltak is ellentétek, annak kizárólag a letűnt reakciós rendszer volt az oka, amely a soviniszta gyűlölet szításával igyekezett éket verni a csehszlovák és magyar nép közé. A két ország egymáshoz való viszonyában a Szovjetunió felszabadító harca hozta .meg a döntő fordulatot. Mindkét nép élni tudott azzal a szabadsággal, amelyet a Szovjetuniótól, Sztálintól kapott. A Csehszlovák Kultúrközpont megnyitása, a magyar és a csehszlovák nép kapcsolatainak elmélyítése terén igen fontos esemény. Közös érdekek fűzik össze a magyai és a csehszlovák népeket az egész világ békéjéért folyó küzdelemben. Öszszefűz bennünket mindenekelőtt — hangsúlyozta befejezésül Kállai Gyula magyar külügyminiszter — felszabadítónk, a Szovjetunió s nagy barátunk és támogatónk, Sztálin elvtárs iránti törhetetlen hűség és szeretet. Dr. Stefan Rais, csehszlovák igazságügyminiszter mondott ezután ünnepi beszédet, amelyben a következőket hangsúlyozta: A Csehszlovák népi demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság barátsága és szilárd szövetsége a barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés alapjan egyre inkább elmélyül. Mindkét állam népeinek érdeke a dolgozók nemzetközi szolidaritásának és a Szovjetunió vezette béketábornak állandó erősítése. A kultúra területén a szovjet nép nagy kultúrális felvirágzásának, a formájában nemzeti és tartalmában szocialista kultúrának nagy példája lebeg előttünk. A magyar dolgozóknak a ma megnyíló Csehszlovák Kultúrközpontban — hansúlyozta dr. Rais csehszlovák igazságügyminiszter — alkalmuk lesz megismerkedni azzal a sikeres harccal, amelyet a csehszlovák nép a kapitalizmus maradványai ellen, a szocializmus felépítéséért vív. Jifi Tauffer, a csehszlovák tájékoztatási és népművelődési miniszter helyettese, felszólalásában hangsúlyozta, hogy a könyvkiállítás bemutatja azokat a nagy változásokat, amelyeket Csehszlovákia életének minden más területéhez hasonlóan 1948 győzelmes februárja után a könyvkiadás teren is bekövetkeztek. 1949-ben háromezer mű 50 millió példányszámban jelent meg, ezzel szemben 1950-ben Csehszlovákiában öt és félezer művet adtak ki 80 milliós példányszámban. Az 1951. évi terv 5.459 mű kiadását irányozta elő, összesen több mint százmillió példányban. A csehszlovák tájékoztatási és népművelődési miniszter helyettese ezután ismertette a budapesi Csehszlovák Kultúrközpont megnyitásának ünnepségén a csehszlovákiai magyarnyelvű könyvkiadások eredményeit, majd hangsúlyozta: biztos abban, hogy a budapesti könyvkiállítást és a Csehszlovák Kultúrközpontot ugyanolyan szívélyesen és érdeklődéssel fogadják, mint a Magyar Könyvesboltot Prágában és mint a Magyar könyvet Csehszlovákiában. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap üiinepéSsfes megnyitása Budapesten Sierdán este Budapesten ünnepélyes külsőségek között megnyitották a Magyar-Szovjet Barátsági Hónapot. A feldíszített Operaházban ünneDi akadémiát tartottak, amelven Erdei elvtárs földművelésügyi miniszter a magyarszovjet társaság elnöke és V. P. Nikitin sZovjet akadémikus, a MagyarSzovjet Barátsági Hónap ünnepségeire érkezett szovjet küldöttség vezeiője, mondottak ünnepi megnvitó beszédet. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap ünnepi megnyitó estjén megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára. Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság elnöki tanácsának elnöke, Dobi István a minisztertanács elnöke, valamint a kormány tagjai és a magvar politikai és kulturális élet számos kiváló személyisége. Az ünnepi ül?sen megjelentek a diplomáciai testület tagjai is. a budapesti szovjet nagykövet vezetésével. Az Operaházban egybegyűltek kitörő lelkesedéssel üdvözölték a MagyarSzovjet Barátsági Hónapra a Szovjetunióból érkezett küldöttséget, amelynek tagiai V. P. Nikltin. akadémikus, a küldöttség vezetője, Alexandra Balasova történész, egyetemi tanárnő, Pavel Barranov, a szoviet tudományos akadémia levelező tagja. Vaszilij Amoszov, sztahanovista acélöntő és Maxim Tank Sztálin-díjas bielorusz költő. Nikitin és Bahsova szoviet vendégek nv latkozatot adtak a Szabad Nép munkatársának. Nikitin elvtárs akadémikus hangsúlyozta, hogv magyarországi tartózkodása során a magyar tudósokon kívül fel akaria venni a kapcsolatot az elektromos hegesztés gyakorlati szakembereivel is Egy filmet hozott magával, amelv arról S2Ó1, hogyan alakult ki az elektromos hegesztés tudományának mai szovjet gyakoilata. Balasova elvtársnő a moszkvai egyetem orvostani intézetének tanárnője, a Szabad Nép munkatársának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy magyarországi tartózkodása során a magyar pedagógusokkal a szovjet egyetemi hallgatók módszerét akarja megismertetni. Egvben budapesti tartózkodását arra akaria felhasználni, hogv megismerkedjék a Magyarországi Munkásmozgalmi Intézet munkájával. Az USA-ban 25 iwllió a chronikus ideg- és letaibetegek száma A Komszomolszkaja Pravda legutóbbi számában Volkov, az Egyesült Államok ifjúságának életéről írva a következőket állapítja meg: korán megkezdett munka, a csekély Az amerikai nép mind erősebben érzi a trumani kormánypolitika minden kárhoztató súlyát. Különösen az amerikai fiatalság helyzete nehéz, még abban az esetben is, ha alkalmaztatásra talál. Amerikában mindennapi dolog, hogy az ifjúmunkás csak felét keresi meg annak a bérnek, ami a felnőtt munkás számára elismert. Az Egyesült Államok munkanélküliéinek 50 százalékát a fiatalok teszik. A „Challenge" című amerikai lap megállapítja, hogy az USA-ban több mint 4 millió fiatal munkanélküli nyomorog, ezek közül is a legtöbb azok közül regrutálódik, akik Amerikába vándoroltak ki. A főiskolások abszolvensei, hogy munkanélküliségükön enyhítsenek, a nagyobb bérházak fütőjeként vállalnak álláát, vagy mint napszámosok próbálják megkeresni a mindennapi kenyeret. A nehéz gyermekévek, a eleség, a rossz lakásviszonyok és főként az, hogy a- ifjúság nincs kellő orvosi felügyelet alatt, ez mind azt eredményezte, hogy Amerikában már az ifjúság egés.zsége is nagy százalékban romlott. Truman kormánya milliárdokat és milliárdokat költ a fegyverkezésre, ugyanakkor az egészségügyre jóformán semmit sem. Amerikában ma. 25 millió ember különféle idült betegségben szenved és ezek kö^ll több mint 8 millió idegés lelkibeteg. Amerikában évente több mint 250 ezer ember válik rokkanttá és munkaképtelenné csak azért, mert az orvosi segélyt időben nem kapta meg. Amerikában 68 millió polgár származik oly családból, akinek havi jövedelme oly csekély, hogy orvosi segítséget igénybe nem vehetnek. Amerikában a betegsegélyzésnek az a formája, amely nálunk van, elérhetetlen álom. Milyen a jugoszláv dolgozó élete Napról napra tűrhetetlenebbé válik Tito fasiszta Jugoszláviájában a munkásember helyzete. A véreskezű gyilkos banda saját népének verejtéke árán akar szép színben feltűnni imperialista támogatói előtt. Egy munkás bére Jugoszláviában nem fedi az átlagos munkáscsalád szükségleteinek egyhatodát sem A titóisták által bevezetett új élelmezési rendszer a szükséges élelmiszerek 10%-át biztosítja a dolgozók részére. Ez negyedévenként 700 dinár értékben megvásárolható. A többi szükséges élelmiszert és egyébb szükségleti cikkeket csak a szabadpiacon vásárolhatják meg a dolgozók, ahol az árakat a kereskedők és spekulánsok szabják meg, a kereslet és kínálat viszonyának kapitalista törvénye szerint A jugoszláv munkások bére 2800 és 3400 dinár között mozog. A jugoszláv politikai emigránsok „Az internacionalizmus zászlója alatt" című lapja egy cikket közölt, amelyben ismertette egy 4-tagu család havi átlagos szükségletét. Alapul a belgrádi üzletek és szabadpiac legalacsonyabb árait vette. A családfő havi jövedelme 3100 dinár, az anya nem dolgozik és két 6 éven felüli gyermekük van. Atiagos szükséglet 30 napra: Élelmiszer: 1.6 kg kenyér naponta (kiutalt fejadag) 384 dinár. 0.6 kg liszt és sütemény naponta ä 180 d.nár (szabadpiac) 3.240 dinár. 2.8 kg zsír havonta, ä 800 dinár, (szabadpiac) 2240 dinár. 8.0 kg hús havonta, ä 300 dinár, (szabadpiac) 2400 dinár. 0.8 kg bab havonta, ä 50 dinár, (szabadpiac) 400 dinár. 1 liter tej naponta, ä 30 dinár, (szabadpiac) 900 dinár. 30 drb. tojás havonta, ä 35 dinár, (szabadpiac) 1050 dinár. 2.4 kg cukor havonta, (kiutalt fejadag) 108 dinár. 4.0 kg hagyma havonta ä 50 dinár, (szabadpiac) 200 dinár. Egyéb fontos szükségleti cikkek, mint zöldség, gyümölcs, tésztafélék, túró, stb., szabadpiacon 4000 dinár. Élelmiszer összesen • 14.922 dinár hkás havonta 600 dinár világítás és víz havonta 300 dinár tüzelő (1 tonna szén kiutalásra 1 évre 900 dinár, havonta tehát 75 dinár és 0.5 kbm tűzifa ä 4000 dinár szabadpiacon) 2.075 dinár Havonta összes szükséges kiadás: 17.897 dinár Ez a költségvetés nem tartalmazza a következő szükségleteket: ruha, fehérnemű, lábbeli, küiönféle háztartási kiadások, kuitúrszükséglet, utazás és konyhafütés, ami pedig szintén lényegesen fontos Egy férfiöltöny átlagos ára több mint 20.000 dinár, rossz minőségű lábbelinek az ára 5—6000 dinár. Egy ing több mint 2000 dinár, stb. Egy doboz közönséges cigaretta ára 100%-os áremelkedés mellett 80 dinár. Ezek a szükségletek egy 4-tagú család részére további 10.000 dinárt igényelnek. A fentiek szerint egy jugoszláv munkásnak, hogy tűrhető élete legyen a 3100 dinár havi béréhez, még 14.797 dinárra lennne szüksége. A jugoszláv munkásoknak ezt a hihetetlenül nyomorúságos helyzetét, hogy szükséges bérüknek csak egyhatodát kapják, megerősítik még a kapitalista államok sajtójában közölt jugoszláv gazdasági adatok. Ezek szerint Jugoszláviában ar utolsó 5 év alatt az élelmiszerek ára 750%-kai, egyéb szükségleti cikkek ára 1000, sőt 1200%-kal emelkedett, ellenben a dolgozók bére 10—15 százalékkal csökkent. Igy fest Jugoszláviában a dolgozó nép helyzete. A jugoszláv munkásosztály azonban tudja, hogy ez már nem tarthat sokáig és rövid időn belül elérkezik az ideje annak, hogy az áruló Titóval és cinkosaival végleg leszámolhat. Amerikai „igazságszolgáltatás 1951-ben.