Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-08 / 57. szám, csütörtök

1939. március 8 UJSZÖ Azt akarjuk, hogy az egyénileg gazdálkodók földjein ís jé termés legyen (b. 1.) A CsKP Központi Bizottsá- sémiinknek tekintették és úgy is ko­gúnak ülésén elhangzott beszámolók zelték a szövetkezeten kívül álló, iránymutatást adtak az elkövetke- egyénileg gazdálkodókat. Ha egy zeneió' időkre, hogy népgazdaságunk paraszt az első gyűlés, az első agi­minden ágában az ötéves terv fel- táelós meggyőző munkára nem volt adatait nemcsak teljesíten". tudjuk, hajlandó uz EFSz-be belépni, akkor hanem túl is teljesíthessük. A mező- azt, mint reakciós elemet, a népi gazdaság feladatait egyrészt Gott- demokrácia ellenségét könyvelték el. wald elvtárs, másrészt Slánský elv- Ha esetleg egy 10—15 holdas jobb­társ határozták meg nagyjelentősé- módú középparasztról volt szó, ak­gű beszédeikben. kor meg egészen felületesen k u iák ­„Mult évben a mezőgazdaságban nak minősítettek és a kulákkal — mondotta Gottwald elvtárs — szemben alkalmazható magatartást bizonyos sikereket jegyezhettünk fel. i s tanúsították vele szemben. Igy Igy például a mezőgazdasági nö- aztán persze az ilyen dolgozó kö­vén} termelés és állattenyésztés hrut- zépparasztot nem hogy a munkás­tó értéke az 1949. évhez képest 5.3 osztály szövetségesévé és a népi százalékkal emelkedett." demokrácia hívévé tették volna, Mezőgazdusági termelésünkben hanem éppen az ellenkező hatást ér­ezeket az elért sikereket nagyrész- ték el nála. Ez a paraszt ellensé­ben a már jelentős mértékben meg- günk lett és az is marad legalább növekedett nagyüzemi szocialista i s addig, míg most már, ha nehe­gazdálkodásnak, mind az EFSz-ek- zen is, de meg nem győződik arról, eknek, mind pedig az állami birto- hogy a vele szemben tanúsított el­koknak köszönhetjük, de helytelen lenséges magatartás nem a Párt és volna megállapításunk és igazság- a népi demokrácia álláspontja, ha­talanok volnánk, ha ezeket a sike- nem egyes felvllágosulatlan funkeio­reket kizárólag csak a szövetkeze- náriusoké. tek és állami birtokok javára írnók. „Nem szabad minden kis- és kö­Az eredmények elérésében a döntő zépparasztra — mondotta Slánský szerep mezőgazdaságunk e két szo- elvtárs, — akik minden felhívás el­cialista szektorára jut, azonban lenére sem akarnak az EFSz-be be­eredményeink elérésében jelentós ré- lépni, úgy tekinteni, mint az EFSz­sze volt az ország egyénileg gazdái- ek javíthatatlan ellenségeire." kodó dolgo/.ó parasztságának is. Hogy a szövetkezeti gazdálkodás „Erdekünk az — mondotta Slán- szükségességéről és annak előnyei­ský elvtárs —, hogy az ő földjeiken ről minél előbb és mind nagyobb is jó legyen a termés és minden te- mértékben meg tudjuk győzni a még kintetben segítenünk kell őket, ami- szövetkezeten kívül álló egyénileg ben csak segítségükre lehetünk." gazdálkodó parasztságot, főleg pe­Slánský elvtársnak ez a meghatá- dig a középparasztságot, ahhoz na­rozása iránymutatás kell, hogy le- gyon alapos meggyőző és felvilágo­gj'en a további munkánkra nézve, sító munkára van szükség. Éppen Népi demokráciánknak eddig sem azért, mert ezt a felvilágosító és volt az a célja, hogy „megsemmisít- meggyőző munkát nem lehet máról se" a kisparaszti gazdaságokat és holnapra elvégezni és nem lehet má­ezáltal így „erőszakos" módon rá- ról holnapra olyan eredményeket el­kényszerítse őket a szövetkezeti érni, hogy mezőgazdaságunk túlnyo­gazdálkodásra. Ellenkezőleg! Szö- mó nagy részét a szövetkezeti gaz­vetkezeti mozgalmunk inegerősödé- dálkodás képezze, — éppen ezért a sét, a szövetkezeti gazdálkodás gya- felvilágosító és meggyőző munká­rapodását felvilágosító munkával, val párhuzamosan arra kell tőre­meggyőző és szemléltető példákkal kednünk, hogy mezőgazdasági ter­érhetjük el s így akarjuk a továb- melésünk fokozását a szükségletek­biakban is elérni. A szövetkezeti nek és a jövedelmeknek megfele­gazdálkodás fölénye az egyéni gaz- lően biztosítsuk. Hogy a mezőgaz­Helyzetkép a vitkei EFSz-ről Munkánk és eredményeink meggyőzik a hitet'enkedőke! k Kovács György középparaszt is megtalá ta az riat a boldogsághoz dálkodás fölött éppen abban és ak­kor nyilvánul meg a legjobban, ha a termeléshez, a föld termelékeny­ségének emeléséhez mind a szövet­kezeteknek, mind pedig az egyéni­leg gazdálkodóknak ugyanazokat a dasági termelésből szükségleteinket biztosítani tudjuk, ehhez tehát az kell, „hogy felemeljük a kis- és kö­zépparasztságot — mondotta Sztá­lin elvtárs —, messzemenő támoga­tást nyujtsunk neki terméshozamá­feltételeket biztosítjuk, ugyanazok nak, termelékenységének fejleszté­az eszközök és lehetőségek állnak sében. A faekét cseréljük kl vas­rendelkezésükre — és a szövetkeze- ekére, adjunk nemesített vetőmag­tek mégis jobb és magasabb ered- vakat, lássuk el műtrágyával, kis menyeket érnek el, eredményesebb gépekkel, fogjuk át az egyéni pa­és jövedelmezőbb gazdálkodást tud- rasztgazdaságokat a szövetkezetek nak folytatni. Ha a szövetkezeti széles hálózatával, a szövetkezetek gazdálkodásnak, a föld termeié-* kössenek szerződéseket egész fal­kenységének emelésére, a jó és vakkal (kontraktáció) — ez a fel­gyors, de e mellett mégis olcsó ta- adat." lajművelés elérésére alapfeltételnek A mezőgazdasági területeknek a gépi munkát tartjuk, — ez a gé- még csak egy jó egyötödét foglalja pi munka nemcsak a szövetkezetek- magában a mezőgazdaság szoeialis­nek, hanem minden egyes egyénileg ta szektora, az EFSz-ek és ar álla­gazdálkodó földművesnek szamára mi birtokok, tehát a mezőgazdasági is biztosítva van. Az állami gépállo- termelés túlnyomó többségét még az mások nemcsak az EFSz-eknél vál- egyénileg gazdálkodó paraszti gaz­lalnak munkát, nemcsak az EFSz- daságok teszik ki. Nem tudjuk te­ekkel kötnek az összes mezőgazda- hát népgazdaságunk fejlesztését vég­sági munkákra egész évi szerződé- hez vinni, nem tudnánk az öt­seket, hanem az egyénileg gazdái- éves terv feladatait teljesíteni, ha kodókkal is. Tehát a gépi munka, csak az EFSz-ekre és az állami bir­a föld termelékenysége fokozásának tokokra támaszkodnánk. Meg kell az alapja, a legolcsóbb és e mel- tehát adnunk és meg is adunk a pa­lett mégis a legjobb talajművelési raszti gazdaságnak minden iehetősé­lehetőség biztosítva van a szövetke- get a többtermelés eléréséhez ép­zeteken kívülálló egyénileg gazdái- penúgy, mint az EFSz-eknek és az kodó parasztság számára is. állami birtokoknak. A jó termés eléréséhez szükséges Fokozottabb fiyelmet kell fordí­második feltételt, az elegendő meny- tani a még szövetkezeten lríviil álló nyiségű műtrágyát éppen úgy meg- egyénileg gazdálkodó középparaszt­kapják az egyénileg gazdálkodó föld- ságra. Nem egy elvtárs összetévesz­művesek is, mint a szövetkezetek, ti a középparasztot a kulákkal, a Ezen a téren földművelésügyi kor- kulákot nem tudja elválasztani a mányzatunk a legmesszebbmenő tá- középparaszttól s így a kulákra mogatást nyújtotta az egyénileg szánt ütés néha a középparasztot is gazdálkodó dolgozó parasztságnak a éri. Vannak, akik nem tudnak ha­muit év őszén hozott azzal a hatá- tárvonalat húzni a kisparaszt és a rozatával, amelyben lehetővé teszi, középparaszt, főleg pedig a közép hogy a műtrágyaellátásról és an- paraszt és a kulák, között. Igy tor­nak tömeges szállításáról és átvé- ténlietik meg aztán, hogy a közép­teléről a község összes földművesei- parasztot egy kalap alá fogják a nek nevében a helyi nemzeti bízott- kulákkal, — ennek pedig serrimi­ság szerződést kössön a földműves esetre sincsenek kedvező eredményei, raktárszövetkezettel. Ugyané/, vo- Tehát, ahol az ilyesmi előfordult. Hosszas előkészületek és meggyőző munka után a mult évben 2b taggal Vilkén is megalakult a második típusú szövetkezet A szövetkezet gazdasági alapját a 80 holdat kitevő veit egyházi birtok képezte. A szövetkezet tagsá­gát néhány kisgazda, nagyobbrészt pedig földdel dolgozó, de földnélküli parasztok képezték. A szövetkezet már az ősszel elvé­gezte az egységes vetést, Atvet'.e az úrbéri legelőt és mindjárt megkezdte a legelő rendbehozásá' Egyrészét fel­szántották és négyes vetésforgóra állították be, hogy több fűfélékkel be vetve emelkedjen a legelő hozama legelő másik részét 40 hektárt, még ugygancsak az ősszel megmütrágyáz ták. Eleinte a szövetkezet állandó és na gyon komoly bajokkal küzködön. Pél dául az őszi munkák, a vetőmag, a gépállomás munkájának költségeit a szövetkezet nem bírta fizetni, mert nem volt pénze Ugyanis a losonci járási Nemzeti Bizottság, nem tudni miért, de nem akarta a szövetkezetet második típusúnak elismerni, viszont addig nem kaphattunk kölcsönt. Később aztán ezen az akadályon is túl jutot­tunk. Elismerték a második típusú szö vetkezetet, a kiadásokhoz szükséges kölcsönt megkaptuk és a szövetkezet megerősölött A tél folyamán újabb lökést adott a szövetkezet fejlődésének az, hogy Tompé és Braktorisz kulákok 80 hol das birtokait — mert azok földjeiket nem művelték és a termést szabotál ták — a szövetkezet vette át a csont tá aszott marhaállománnyal együtt Ugyanekkor a szövetkezet tagsága, amely közben 36-ra szaporodott, elhatározta, hogy áttérnek a szövetkezeti gazdálkodás harmadik típusára. Ahogy ez meg­történt, rögtön hozzáfogtunk a volt Tompe-brtokon lévő elhanyagrlt ál'apotban lévő ist/üá megjavítása hoz. A szövetkezet tagjai egyúttal a marhaállományukat is a szövetkezeti közös állattenyésztésbe adták, kivéve egy-egy tehenet, amit a saját szük­ségletük e'látására meghagytak. Ebben az istállóban helyeztük el az­tán a szövetkezet 13 fejőstehenét, mig a másik istállóban, Kovács György kö­zépparaszt istállójában 16 növendékái lat van elhelyezve Ez a Kovács György középparaszt megértette és tisztán látja, hogy a szövetkezeti gazdálkodás az egyedüli út amely a dolgozó parasztot az emberte­len éjjel-nappali munkából kivezeti. Ugyancsak Kovács György volt az, aki a harmadik típusra való áttérést javasolta és ő volt a? első, aki a közös gazdálkodásra felajánlotta az egész marhaállományát, lovát és gazdasági felszerelését is. Másik ilyen fáradhatatlan tagja a natkozik a jó termés eléréséhez uél­külözhv etlen nemesített vetőmag­ellátásról is. azt a legsürgősebben ki kell küszö­bölni. Állandóan szem előtt kell tar­tanunk és meg kell valósítanunk Mina-zek a tények pedig azt bi- Lenin elvtárs szavait: „Támaszkodj zonyítjáR, hogy népi demokráciánk a szegény parasztra, lépj szövetség­segítő kezet nyújtott az egyénileg re a középparaszttal és egy pilla­gazdálkodó parasztságnak is. Pár- natra se hagyd abba a kulák elleni tunk nem ellenségének, hanem szö- harcot." vetségesének tekinti és tartja a dol- Kitartó, felvilágosító munkával és gozó parasztságot és minden lehető- kézzelfogható, szemléltető példák­séget megad a dolgozó parasztság- kai tudjuk leghamarabb a még egyé­nak ahhoz, hogy gazdálkodását kor- nlleg gazdálkodó parasztságot meg­szerűvé és jövedelmezővé tegye. E?t győzni a szövetkezeti gazdálkodás szolgája az előbb említett és még előnyeiről és akkor „idővel sikerül ezenkívül sok más lehetőség és ép- minden becsületes és tisztességes dol­pen a dolgozó parasztság érdekeit gozó parasztot az EFSz-ek számára szolgálja a szövetkezti gazdálkodás megnyerni" — mondotta Slánský is. elvtárs. Sok helyen előfordult és ez hiba Jgy valósíthatjuk meg mi is Lenin volt, hogy egyes funkcionáriusok, elvtárs szavait, hogy a paraszti ge­kiilönöspn a falusi szervezeteknél jó- bérítl fokozatosan átülünk az Ipar hiszerafien bár, de helytelenül ellen- acél-lovára. Füstbe ment a kulák terve Azzal nem is kell bővebben fog­lalkozni, hogy a kulákok a gabo­nát az állatokkal etetik fel. a lisz­tet halmozzák és nem teljesítik beszolgáltatási kötelezettségüket. A kulákok ilyen díszpéldánya Rad­nóton Varga Géza 42 hektáros ku­lák is, aki nem teljesítette beszol­gáltatási kötelezettségét. A mult évben tej kontingenséből is kétezer liter tej hiányzott. Viszont értett a kulák ahhoz, hogy a naponta ki­fejt tejet kétszer értékesítse. Ügy spekulált a kulék ész, hogy az elő­írt tejbeszolgáltatási kötelezettsé­gének is eleget tegyen papíron, de ugyanakkor a pénztárcája ís gya­rapodjék a feketén eladott tej árá­ból. A fa'.ubeli cigányoktól ol­csó pénzen felvásárolta a tejjegye­ket és ezekkel tett eleget tejbe­szolgáitatási kötelezettségének, a tejet viszont zsíros áron feketén eladta. Ki tehet aztán arról, hogy a ku­láknak ez a bölcs elgondolása meg­bukott és a fölműves raktárszö­vetkezet instruktorai rájöttek a gazságra. Az instruktorok a jegye­kit elvették, a ku'Jákot pedig át­adták a büntető b ;rónak- A nép­bíróság az ügyben Radnóton nyil­vános tárgyalást tartott, ahol Var­ga Géza zsírosparaszt az egész fa­lu előtt kénytelen volt beismerni üzérkedését. A bíróság a kulíkot az egész falu helyeslésével 30.000 korona pénzbüntetésre ítélte és gondoskodott arról is, hogy a ku­lák a büntetést nyolc napon belül ki is fizess*. szövetkezetnek Magyar Józset, aki most a szövetkezet elnöke, de ha a teendői megengedik, rögtön szerszá­mot fog és doigozik a többivel. Persze ugyanúgy, mint másutt, itt is van nehézség bőven. Node a nehézség nem azért van. hogy megtorpanjunk és meghátráljunk előtte, hanem azért, hogy azokat legyőzzük Szövetkezetünk most 367 hektár föl­dön gazdálkodik 36 taggal Folyamat­ban van a szövetkezel ffldjelftek tago­sítása, amelyen most két mérnök dol­gozik. Ennél a földmérésnél több régi rejtély ol­dódott meg Már három éve,- hogy a beszolgáltatás szélírásánál mindig hiányzott 44 hektár szántóföld a község egész szántóföld területéből A járási vezetőség a ka­taszteri ív alapján írta ki a községre a beszolgáltatást s így aztán, mert a kataszteri ívben 44 hektárral több volt, mint amennyiről mi tudtunk, ezt a 44 heklárra eső beszolgáltatást mind :g szét ke'Iett írni az egész község föld­műveseire Most aztán kidet fiit, hogv bol van a kutya elásva Kozma Géza mérnök, még az első köz'ársaság idején az akkori földre­form során a már meglévő hatvan hold földje mellé még 33® hold erdőt is szerzett Ebben társa ^olt sógora Chi­bula volt községi iegyző is Ezután pe­dig 44 hektár erdő irtására engedélyt és szubvenciót kértek amit meg ís kaptak. A disznóság abban volt. hogy a szubvenciót nem felejtették el fel­venni, ellenben elfelejtették a 44 hek­tár erdő irtását végrehajtani. Ezt persze nem is jelentették be s igy látszotta, még pedig úgy, hogy amikor látta, hogy baj van, hir.elen 'öidre­formot csinált Birtokát háromfelé osz­totta. A földek egy-egy részét és az egész gazdasági fd-terelést a két régi cselédje kapta, persze úgy, hogy ezért a harm?dik részt is megd. I­gozzák A két szerencsé len volt cseléd pedig dolgozik döglésig. A szövetkezetbe való belépéstől félnek, hoiott most csak a munka az övéké, míg a haszon továbbra is Kozma uré. Nem volna teljes a soi, ha nem em­líteném e levitézlett munkásnyúzó urak közül dr Dima Bélái, akinek 700 hol­das birtoka volt III Dl Dima, aki ügy­véd is volt. ugyancsak értett ahhoz, hogyan fizesse ki birtoka árát a külön­féle címen felszedett szubvenciókból. Ugyancsak dr Dima voll itt a felsza­badulás után a demokrata párt főko­lomposa is, ak' néhány barátjával együtt ugyancsak zsí ros üzleteket bo­nyolított le. ö vnľ a lege'ső, aki a há­borús kárát másfélmillió koronára emelte fel Gépszövetkezetet alakított, amelybe már tagnak szükség vrlt a kispa­rasztokra is, de nem .ízért, hogv azok olcsó gépimunkában részesítenek, hanem azért, hogv a szövetkezet cégére alatt olcsón, 85.000 koronáért jusson traktorhoz és ezt a traktort ehdja 130.000 koronáért Potórra. Ez volt az a reakció által emlegetett jó világ Tényleg jó volt az uraknak, akik aztán természetes, hogy az illetékes I könyökig vájkáltak húsosfazékban, i. t i< í . ..j- amikor a másik oldalon a nép az inseg­hatosagok a 44 hektár erdo hrlvere munkáér) e?ymás1 tapo s£ p ze k% 44 hektár szantoföMet varázsoltak a léhűtők az első köztársaság idején papirosra. majdnem Ingyen kapták i maradék­Ezért nem szántót a vilkei határban, mert ez a 44 hektárnyi állítólagos szántóföld ma találtuk mi a 44 hektár 3 P» r? ,l t? 4ír./ 1* Ä 1 bol a foidekhol k.aDott is valamit, csak jo is szép szálas erdő, míg a papíroson, a kataszterben, mint kivágott erdő. tehát mint szántóföld szerepel Ugyancsak most derült ki az is, hogy ez a Ko?ma 20 hold elsőrendű rétet hasznavehetetlen terület gyanánt vett meg. A földreform idején ré volt bízva, mint mérnökre, a gróf Forgáeh­féle uradalom szétparcellázása és per­sze Kozma úr sem volt jobb a többi szentnél és neki is maga felé hallott a keze. A saját részé'e is ő maga mérte ki a földet, a rétet és az erdőt és nem volt annyira ostoba, hogy ha magáról volt szó, akkor ne tudta volna megkü­lönböztetni a rosszat, a lótól Gyakran elszámolta magát és tévedett, de min­dig csak a mag? javára Az erdő kimé­résénél is elszámolta magát és 37 holdal tévedett, persze a saját lávára Tíz év múlva a gróf ugyan észrevette a tévedést és vissza vette tőle a 37 hold erdőt Dehál megmaradt még a I rajta elérni A szövetkezet áttette az drágán, bankadósságon tudott vásá­rolni. aminek aztán egész életében nyomorultja volt Dehát ez a világ elmúlt Népi demo­kráciánkban s 'py V'lkén is azé lett a íöld. aki dolgozik rajta A vilkei szö­vetkezeti tagok megértették, hogy a föld csak akkor ér'ék. ha megmunkát­lák Ezért 's tértek át a szövetkezeti gazdálkodásra. hogv minél lobban tud­iák a földeket megművelni és akkor abból minden étieket ki ehet hozni Szövetkezetünknek dohánykertésze is van Adám Miska bácsi, aki régi jó mun­kás, ugyancsak a szivén viseli, hogv a szövetkezel dohánytermelése jól sikerüljön. , Szakemberünk van a zöldségkerté­szethez is A szövetkezet kb. hat hek­táron dohányt és négy és fél hektáron zöldségfélét és dinnyét fog termelni. Nálunk a föld minősége is kitűnő a kertészetre és a legjobb termést lehet egész községre kifrt , öldségkontingenst, mivel az egvéniíp" gazdálkodók nem igen értenek a zöldségtermelőéhez és a kprtpczp'ho? ä7i"V-spge« felszerelésük sincs meg A szövetkezel löldjeinek 00 százalé­kát a losonci gépállomás művel' meg. többi erdő, amit ma is zavartalanul pusztítanak és élősködnek belőle A tulaidonjogot ugyanis még a háború előtt ravaszul szétírták méö h oelen kás gyerekekre is, úgyhogy ezen az alapon az erdő még ma 's az övék ló volna, ha ennek az egész dolognak. \i ott folyó erdőpusztítá«nak az illetéke? I rj"gy'látszik állami erdészeti hivatalok tüzetesebbet utána néznének. a losonci géoállnmáson SÍnCS Méltó társa volt Kozma Gézának ^ ^ sogora, Chibľla volt |egvzo es a ha­rácsolásban nemcsak sógorok, de és egyáltalán nem ve zik figyelembe a CsKP Központi B'íotKáq* elnöksé­gének a mult év deremhet 18-án bo­testvérek voltak. Nálunk az első köztársaság idején a községi képviselő testületben a ma­gyar nemzeti párt tagiai voltak több­ségben és a jegyző úr ezekkel az aranykalászos, fejbólintó iánosokkal mindent megszavaztatott Mivel hiva­tala mellett még gazdálkodott is, ki­találta, hogy a község építtessen neki egy húsz szarvasmarha befogadására alkalmas istállót. Bár ezeknek az aranykalászos vitéz gazdáknak nem igen tetszett a községi pénznek ilyen nyilvánvaló pocsékolása, még sem mertek semmit sem szólni a jegyző úr istállóépítési tervei ellen. Azért nem mertek szólni, mert féltek attól, hogy akkor kiesnek a jegyző ťii kegyeiből és utóbb is nem fog velük többször kezet Fel is építették az istál­lót és amilor Chibub elment a község­ből és az utánajövő jegyzőnek nem volt többé istíllóra szükségük, szétbon­tották és eladták tizedrész árért, mint amennyibe került. Kozma Géza mérnök még az 1948­ban foganatosított konfiskálást is ki­zott határozatát, mert a7 állomás ve­zetősége többszöri felhívásunk ellenére sem jön ki a szerződést megkötni. Az egész évi munkaterv elkészítésé­hez sem küldenek agronómust, aki pe­dig ebben nagy segítségünkre lehetne. Itt volna már az ideje a tervek elkészí­tésének. mert hiszen már a vetés előtt állunk Bár segítséget sem a járástól, sem a gépállomástól nem kaptunk, mi azért liozzákezdtiink a tervek elkészítéséhez. Meg lesz a terv is, a munka is el lesz végezve rendesen, mert a szövetkezet tagjai lelkesedéssel és odaadással dol­goznak Tud iák, hogy nemcsak a munka, hanem annak a jövedelme is az övék lesz. Nem vagyunk még sokan a szövet­kezetben. de mert szövetkezetünk min­rfcn egyes tagja be'si'letesen meg­állja a helvét, biztos úton haladunk előre Eredményeink, maid meggyőzik a hitetlenkedőket ís arról, hogy min­den dolgozó parasztnak a szövetkezet­ben a helye. KOVÁCS IMRE, Vilke. «É

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom