Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-01 / 51. szám, csütörtök

UJ Síd 1951 március 1 Péntek: Délelőtt — tanácskozás kultúrkérdésekről. Délután — a járási Nemzeti Bizottság kommu­nistáinak klubösszejövetele. Szombat: , Munka a titkárságon, a falusi pártszervezetek elvtársai különféle ügyeinek és látogatásának elintézése. Ezeken a rendszeres tanácskozásokon kívül a ve­zetőtitkár elvtársat havonta kétszer-háromszor hív­ják meg kerületi tanácskozásokra. Ilyen munkarend és munkaszervezés mellett nem­csak, hogy nincs elég idejük az elvtársaknak az el­nökségi és járási bizottsági ülések előkészítésére, ha­nem a járási titkárság politikai dolgozói és az egész járási bizottsági apparátus munkája irányítására sincs idejük, ami arra vezet, hogy munkájuk nem jó, az egyes funkcionáriusok saját szakállukra dolgoz­nak túlságosan ügykörükhöz ragaszkodva és az ap­parátus munkája nem jut magasabb színvonalra. Még kevésbbé tarthatják fenn a kapcsolatot a já­rási vezetőtitkárok a szervezetekkel, és még kevés­bé mehetnek ki az üzemekbe és falura. Igy igen könnyen jó, tehetséges és tapasztalt munkaerőből közönséges gyakorlati ember és rutinnal rendelkező ember válhat, aki a további fejlődésre elveszti a ki­látást és feladatait gépiesen teljesíti. Ezért szükséges az, hogy a járásokban a politikai funkcionáriusok megjavítsák munkamódszereiket és munkastílusukat, hogy helyesen lássák és fogják fel a kollektív vezetés jelentőségét és megtanítsák rá összes munkatársaikat, hogy a munkát irányítani és szervezni tudják, célszerűen gazdálkodjanak ide­jükkel, jobban ismerjék az embereket, és helyeseb­ben válasszák ki és helyezzék el őket. Az a pártfunkcionárius, aki mindent egyedül akar elvégezni, nem tudja a munkát irányítani és meg­szervezni, nem tudja felosztani a feladatokat, a mun­kába bevonni az embereket és felhasználni tehetsé­güket a mindennapi pártmunkába: nem jó funkcio­nárius és nem lehet jó vezető sem. A járási bizottságoknak és a Párt apparátusának munkáját ezért meg kell javítani és tökéletesebbé kell tenni. v A hibák és hiányok kiküszöbölése a járási bizott­ságok munkájából és a járási bizottságok munkájá­nak további javítása főként a következőket követeli meg: 1. Tökéletesíteni és javitani a Párt alapszervezetei­nek irányítását a járási bizottságok által, ami ma egyik fő feladat. Szorosabban összekötni a pártbizottságokat az alapszervezetekkel, mindenekelőtt azáltal, hogy a já­rási bizottságok választott tagjai résztvesznek az alapszervezetek tag- és bizottsági gyűlésein és sze­mélyesen biztosítják a járási bizottságok határoza­tainak kidolgozását az üzemi szervezetek számára és személyes kapcsolat útján győződnek meg azok helyes és hathatós voltáról; továbbá a járási bizott­ságok instruktorai eddigi munkájának átvizsgálásá­val, az oktatók mostani létszámának kibővítésével és kiegészítésével, munkájuk megjavításával. Rendkívüli jelentőséget kell tulajdonítani a járási bizottságoknak az alapszervezetekhez való közeledé­se és a velük való kapcsolat megszilárdítása terén az alapszervezetekben működő oktatóknak, mert éppen a Párt alapszervezeteiben ellenőrizhetjük legjobban magasabb pártszerveink vezetésének eredményeit. Az ő feladatuk nemcsak az, hogy az alapszervezete­ket oktassák és segítsenek nekik a határozatok tel­jesítésében és megvalósításában, hanem hogy a járá­si bizottságot tájékoztassák és jelentést tegyenek neki a reájuk bízott szervezet tevékenységéről. A hiányos tájékozottság vagy a rossz tájékozott­ságok okozzák azt, hogy a munkában a hiányok hal­mozódnak. A helyes és idejében való tájékoztatásnak a helyes vezetés szempontjából óriási a jelntősége. Ezért az összes járási bizottságok további feladata, hogy kiépítsék az alapszervezetek oktató testületét és rendszeresen javítsák azok munkáját. 2. Növelni kell a járási bizottságoknak, mint a já­rás legmagasabb választott pártszerveinek jelentő­ségét-és szerepét. A járási bizottságokból a járásokban a Párt való­ban irányító és vezető szerveit kell kialakítani. Ezt a gyűlések és a járási bizottsági megbeszélések magas színvonalával érjük el, továbbá formális döntés min­den jelenségének következetes kiküszöbölésével Ez azt jelenti, hogy a gyűlést, a tárgyalásra kerülő anyagot és a határozati javaslatokat is jobban és gondosabban kell előkészíteni. Lehetővé kell tenni a járási bizottságok összes tagjainak, hogy rendesen és idején megismerkedjenek az anyaggal ós a javas­latokkal, hogy a gyűléseken szélesen megvitathas­sák, kritikát és önkritikát gyakoroljanak, hogy így a járási bizottság minden tagjának meg legyen adva a lehetőség arra, hogy a döntésben és a véghatáro­zatok elfogadásában aktíve rŕsztvehessenek. Ezáltal biztosítva lesz az igazi kollektív vezetés és irányí­tás módszere a járási pártszervezet' en. 3. Biztosítani kell a március végétől április 15-ig lefolyó járási értekezleteken, átjárási bizottságok és politikai színvonaluk további javulását. Ezt a járási bizottságok új tagjainak rendes és következetes ki­választásával érjük el, mert attól, hogy milyen funk­cionáriusok lesznek megválasztva, függ majd, hogy a járási bizottságok a következő esztendőben milyen munkát végeznek. Ezért gondot kell fordítani arra, hogy a járási ér­tekezleteken a járási bizottságok tagjaiul az eddigi tagok közül csak azokat válasszák meg, akik funk­ciójukban és a munkában valóban beváltak, a járá­si bizottság munkájában és vezetésében résztvettek, ismerik a Pártot és élénk kapcsolatuk van alapszer­vezeteivel. Újonnan a funkciókba főleg az üzemi és helyi szervezetek legjobb, legfejlettebb és legaktí­vabb funkcionáriusait választják be. A járási konfe­renciának biztosítania kell a pártmunka magasabb színvonalát. 4. Rendszeresen meg kell javítani és tökéletesíteni a munkamódszereket és a munkastílust azzal, hogy a rendelkezés és parancsolás összes elemeit követke­zetesen kiküszöböljük és a meggyőző politikai mun­kát egyre fokozzuk és javítjuk. Ennek előfeltétele az, hogy rendszeres harcot folytassunk az összes adminisztráló, hivatalnokoskodó és bürokrata jelen­ségek ellen és az olcsó sikerhajhászás ellen is. A munkamódszerek javítása azt jelenti, hogy nem ma­radunk meg a régi megszokásoknál és formáknál és nem esünk öntetszelgésbe és önelégültségbe, hanem egyre merítünk és tanulunk alulról és új formákat és utakat keresünk munkánkban. A munkastílus töké­letesítése azt jelenti, hogy ki kell küszöbölni a felü­letesség, gépiesség és szervezetlenség összes elemeit és rendszeresen be kell vezetni a munkába a rend­szert, a rendet, a pontosságot és szervezettséget. 5. Végül á pártszervek munkáját a járásokban ja­vítjuk azzal, hogy rendszeresen megerősítjük káde­rekkel, politikai munkásainak politikai fejlődését és nevelését állandóan biztosítjuk és munkáját javítjuk és tökéletesítjük. Hz alapszervezetek munkátáréi A Párt politikája megvalósításáért folyó harcban, országunk szocialista átépítéséért folyó küzdelemben nagy szerepet játszanak a Párt alapszervezetei. Az alapszervezetek, a falusi és városi helyi szervezetek­kel együtt Pártunk alapját képezik. Az alapszerve­zetekben jönnek össze a munkahelyeken, a városok­ban és falvakon a munkásosztály és a dolgozó nép legöntudatosabb és leghaladóbb szellemű tagjai, an­nak színe-java és élcsapata. Az ő segítségükkel áll­nak összeköttetésben a Párt vezető szervei a városok és falvak legszélesebb dolgozó tömegeiyel és az ő közvetítésükkel valósul meg a Párt politikája. A Lenin- és Sztálin-típusú párt egyik alapelve, hogy folytonosan meg kell szilárdítani a Párt alap­szervezeteit és rendszeresen emelni kell jelentősé­güket és feladatukat az ország politikai, gazdasági és kulturális életében. Másképpen eljárni, nem gondoskodni az alapszer­vezetekről és azok munkája színvonalának rendsze­res fejlesztéséről, azt jelenti, hogy gyengítjük a Pár­tot és harcképességét. Az alapszervezetek passzivi­tásban tartása, tevékenységük megkötése azt jelenti, hogv a Pártnak kárt okozunk, azt jelenti, hogy az ellenség érdekében dolgozunk. Jugoszlávia esete megmutatta nekünk, hogy a Ti­to fasiszta banda első tette -és előfeltétele az árulás véghezvitelére és Jugoszláviának az imperializmus és a háború táborába való bevonására az volt, hogy nem fejlesztették, hanem fokozotosan elsenyvesztet­ték a Párt alapszervezeteinek tevékenységét. Ezért folytonosan arra kell törekedni, hogy minden alap­szervezet aktív, eleven legyen és duzzadjon az élettől, hogy bizottsága és funkcionáriusai rendszeresen dol­gozzanak, hogy minden tagja és a pártjelöltek is működő tagok legyenek, teljes mértékben résztve­gyenek a pártszervezet munkájában és életében, hogy egyre fokozzák ideológiai és elméleti színvonalukat és munkájukban a többiek előtt mintaként és példa­ként álljanak. Pártunk alapszervezetei már szép darab munkát végeztek. A szocializmus építésében elért nagy sike­rek végeredményben a pártmunka — az alapszerve­zetek munkájának eredményei. Az ötéves terv fel­adatainak teljesítése az üzemekben, az élmunkásmoz­galom fejlesztése, elsősorban azon üzemi szervezetek munkájának műve és eredménye, amelyek Pártunk Központi Bizottságának 1948 novemberi ülése óta, miután Slánský elvtárs kitűzte az üzemi szervezetek, feladatait, alapvetően megjavították munkájukat. Éppen így az a dönte lépés, amelyet a legutolsó év folyamán megtett a szocialista átépítés útján a fa­lu, nem lett volna lehetséges a helyi szervezete/? munkája nélkül. A Gottwald elvtárs által kitűzött összes feladatok teljesítésének biztosítása és a szocializmus sikeres építéséhez szükséges összes feladatok teljesítésének biztosítja megköveteli azonban, hogy még gyor­sabb ütemben javítsuk és tökéletesítsük az alapszer­vezetek munkáját, megszabadítsuk őket mkiden fo­gyatékosságtól és ezáltal fenntartsuk az egész Párt magas aktivitását és akcióképességét. Ebben az érte? tt ten melyek a Párt aiapszerveze­teinek fő feladatai? A üzemi szervezetek előtt elsősor'Asfti a következő feladatok állanak: A ^ülésezésekbe a vmá hcv«f ütmével, Meg a taggyűlések tartalmának javításával és színvonalá­nak emelésével növelni a tagok aktivitását. A tag­gyűléseknek nem szabad kizárólag ünnepi jellegűek­nek lenniök, hanem munkagyűléseknek kell lenniök, konkrét kérdéseket kell megtárgyalniok, határozato­kat kell hozni és ezáltal bevonni a jövőben a munká­ba és a feladatok teljesítésébe az összes párttagokat. Javítani kell az üzemi pártszervezetek bizottsá­gainak munkáját, amelyek az üzemekben nem játsz­hatják az igazgató szerepét és nem helyettesíthetik a gazdasági szerveket, hanem a munkát kell irányí­taniok és biztosítaniok az egész pártszervezet aktivi­tását.. Fokozni kell az üzemekben az agitációs munkát, főleg az agitációs bizalmiak hálózatának kiépítésével. Ezt a funkciót tehetséges és fejlett elvtársakra kell bízni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az üzemek­ben az agitációs munka kizárólag az agitációs bizal­mi jogává és kötelezettségévé válik. Az egész szer­vezet és minden egyes tagjának feladata, hogy min­denütt és állandóan irányítsa és megvalósítsa az agi­tációs munkát. A jó agitáció a pártmunka megszerve­zésének legjobb segítőtársa és eszköze. Biztosítani kell a jobb munkát a tízescsoportok­ban, amelyek összetételének meg kell felelnie az egyes munkahelyek, műszakok és üzemek össze­tételének, hogy a tízescsoportok munkája megtár­gyalhassa a gazdasági, politikai kérdéseket közvet­lenül a termeléssel és a munkahellyel összefüggés­ben. Továbbá sikeresen össze kell kapcsolni a pártpoli­tikai munkát a terv rendes teljesítéséért, az élmun­kásmozgalom fejlesztéséért, kz új technika elsajátí­tásáért, a gazdasági apparátus munkájának javítá­sáért, az új káderek elhelyezéséért, stb. folyó harc­cal, mert ha az üzemi pártszervezetet csak a párt',, politikai munka, vagy pedig csak a gazdasági felada­tok felé irányítjuk, az elkerülhetetlenül sikertelen­ségre vezet. Ugyancsak ki kell küszöbölni az üzemekben az ak­ció-hármasok helytelen tevékenységét és fv^nktíóját amelyek számos esetben kisajátítják az fjzem tevé­kenysége irányításának a jogát, épúgy, r.nint a párt­szervezet és a forradalmi szakszervezeti mozgalom üzemi csoportja tevékenységének irányítási jogát is. Az üzemekben az akció-hármasok funkciója kizá­rólag koordinációs, semmiesetre sem irányító és el­lenőrző. . A helyi pártszervezetek, főként a falusi pártszer­vezetek előtt ugyancsak az a feladat, áll, hogy sok­kal nagyobb mértékben be kell var^aiok 'a munkába és aktivizálni a tagokat. Ezt elsősor kan a szervezet bi­zottságának jobb munkájával és ó. gyűlések jobb elő­készítésével és színvonalával érhetjük el. A helyi szervezetek taggyűlésein. ioké*,£ arra kell gondot fordítani, hogy azokon a fontr i S kérdésekben az ösz­szes tagok döntsenek. A helj/i szervezetek nagv fel­adata sokkal intenzívebben kiterjeszteni a tagok ok­tatását és eszmei nevelését „ Az eszmei színvonal fo­kozásától függ a helyi szervezetek aktivitásának emelkedése. A falusi helyi szervieteknek munkájukban na­gyobb mértékben kell ťájékozódniok a falu, az Egy­séges Földműves Szövetkezetek és a mezőgazdasági termelés problémái felé. Még inkább, mint eddig tudniok kell összekapcsolni a falu eme gazdasági problémáinak megoldását a pártszervezet egyéb po­litikai pártmunKajával. A falusi pártszervezetek munkájához ugyancsak nagy hozzájár ulást jelent az agitációs munka javí­tása és pedig, mind az egyéni, mind a sajtó segít­ségével tötfénő agitációé. r A helyi szervezetek feladata lesz az is, hogy javít­sák a kommunisták munkáját a nemzeti bizottsá­gokban ós tömegszervezetekben. Az '<?,sszes alapszervezetek közös feladata végül az, hor/y javítsák a pártoktatás évének lefolyását. Habár- a tagok részvétele a múlt évvel szemben majd­fiem 4 százalékkal emelkedett, a pártoktatás máso­dik évében a tagságnak nem egész 55 százaléka vesz réfvz-t. A pártoktatás évének jobb lefolyása és a nagyobb részvétel biztosítja nekünk a tagok eszmei-politikai színvonalának emelését és az egész Párt eszmei szín­vonalának növekedését. Mindezek az említett intézkedések az alapszerveze­teket és azáltal egész Pártunkat teljes gőzzel a mun­ka megjavítására és nagy, erős és szeretett Pártunk aktivizálásának fokozására vezetik, segítenek nekünk abban, hogy Pártunk képes legyen azokat a nagy és bonyolult feladatokat teljesíteni, amelyek előttünk állnak a -zocializmus építésében, Pártunkat megacé­lozzák, hogy még szilárdabb és erősebb legyen a harcokban és küzdelmekben és segítségére vannak abban, hogy még közelebb kerüljön nagy példaké­pünk és legjobb tanítónk, a Szovjetúnió dicsőséges Kommunista (bolsevik) Pártjához, Lenin és Sztálin pártjához. _ És a mi Pártunk, amelyet szeretett GottwaM elv­tár ank épít és biztonságosan irányít, az ő bölcs ve­zetése mellett halad előre további győzelmek felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom