Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-07 / 56. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek J k v ä Bratislava, 1951 március 7, szerda 2 Kčs IV. évfolyam, 56. szám Mint szemünk fényét, úgy őrizzük a nagy Szovjetunióval kötött szövetségünket és barátságunkat és maradjunk örökké hűek a nagy Sztálinhoz KLEMENT GOTTWALD ' ' * /Q ^Szovjetunióhoz való viszony a proletár nem zelUó z i se g p ró ha kö ve Csehszlovákiai Kommunista Pártunk Központi Bizottságának történelmi ülése és az ezt követő, az elmúlt na­pokban lezajlott kerületi pártbizottság! tanácskozások a proletár nemzetközi­ség, a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránti hűség, odaadás és hála gondo­latának hatalmas manifesztációivá vál­tak. Felismerve a veszélvt. amely Köz­társaságunkat Sling, Švermová, Cle­mentis és társai összeesküvő bandájá­nak aljas tevékenysége folvtán fenye­gette, amelv banda összesküvést szőtt a Párt, annak vezetése ellen, el akarta távolítani Gottwald elvtársat, változást akart előidézni a Párt és az állam po­litikájában, fel akarta úiítani a kapita­lizmust hazánkban, el akarta szakítani a Köztársaságot a béke táborától, a Szovjetüniótól, egész Pártunk és egész dolgozó népünk megértette azt, mit jelent számunkra a Szovietunió. Egész Pártunk és egész dolgozó né­pünk megértette azt, hogv csupán a proletár nemzetköziség elveihez való hűség, a Szovjetunió iránti hűség és korlátlan odaadás biztosítia azt, hogy hazánkban felépítjük a szocializmust és megvédjük szabadságát, független­ségét és békéiét. A gonosztevőknek, az imperialista ügynököknek, a szocializmus esküdt ellenségeinek szálka volí a szemében népünk szeretete a szocializmus és ba­rátsága a Szovjetúnió iránt. Ök tudatában voltak annak, hogy amíg népünk a Szovjetúnió iránti tán­toríthatatlan barátság útján halad és ameddig a marx-lenini elvek fogják irányítani, addig útunk a szocializmus felé hazánkban biztosítva van. Ezért tö­rekedtek arra, hogv aláássák népünk szeretetét és bizalmát, hűségét és há­láját a Szovjetúnió iránt, ezért akar­ták elszakítani Köztársaságunkat a Szovjetuniótól, ezért akarták népünket elidegeníteni a proletár nemzetköziség nagy gondolatától. A győzelmes nagv Októberi Forra­dalom óta a Szovjetunióhoz, az első szocialista államhoz való viszony a proletár nemzetköziségnek, az igazi hűségnek és a Párt iránti odaadásnak, a sTocralizmus építésének, a néphez való szeretetnek és rakaszkodásnak sa­ját nemzete megbecsülésének próba­köve. A Szovjetunió iránti v'szony minden igazi hazafi próbaköve. Mert hiszen mit jelentene népeinknek az. ha nem volnánk szilárd és széttörhetetlen ba­rátságban a nagy Szovjetunióval, sza­badságunk és függetlenségünk védel­mezőjével? Ez számunkra Münchent jelentené. Mivel fzetnék másképpen az amerikai imperialisták a Nvugat-Né­metországban felfegyverzett nácikat, mint Köztársaságunk prédaként való odadobásával? Hogyan tudnánk a Szovietunió min­dennapi állandó segítsége nélkül meg­valósítani az ötéves terv büszke nagy­szerű feladatait. Hogvan tudnánk a Szovjetunió segítsége nélkül elérni azokat a sikereket, amelvek ma né­peink boldog, gazdag életét jelentik? Hogyan tudnánk a Szovietunió tapasz­talatainak érvénvesítése nélkül elérni termelésünk fokozását olvan óriási mértékben, hogv felével többet terme­lünk mint a háború előtt és ho­gyan tudnánk olv merész feladatokat magunk elé tűzni a iövőben? Pártunk, Csehszlovákia dicső Kom­munista Pártja, azért feilődött és erő­södött meg, azért nverte el egész né­pünk szeretetét és bizalmát, mert gottwaldi vezetése a Pártot a dicső Bolsevik Párt példáia szerint nevelte és neveli. A Bolsevik Párt lenini és sztálini elveihez való hűség tette Pár­tunkat győzelmessé és legvőzhetetlen­né Gottwald elvtárs vezetése alatt. Ezért igazi kommunista, igazi inter­nacionalista és becsü'eies hazafi egyes­egyedül csak az lehet, aki a munkás­osztály, az egész nép és egész nemzet iránti szeretetét összekapcsolja a Szov­jetunió iránti szeretetével, aki őszintén odaadó a Szovjetúnióhoz, a szocializmus hazájához, a győzelmes szocializmus első országához, amely már a kommu­nizmus felé halaű Aki hűséges és ha­tártalan szeretettel viseltetik minden nemzet legjobb barátja és vezére, a nagy Sztálin iránt. Nem nevezheti magát kommunistá­nak, internacionalistának, nem lehet becsületes hazafi az, aki nyíltan és ön­feláldozóan nem támogatja és nem védi a Szovjetúniót. A proletár nemzetköziség a nemze­tek közötti barátság és békés együtt­munkálkodás, az összes nemzetek és fajok egyenjogúságának világnézete, az egész világ dolgozói nemzetközi harci szolidaritásának világnézete. Ezért halálos veszélyt jelent az impe­rializmusra. A proletár nemzetköziség szellemé­ben fejlesztik a kommunisták a nép­ben más országok népeihez való sze­retetet és megbecsülést. A kommu­nisták esküdt ellenségei egyik nemzet másik által való elnyomásának. A hatalmas Szovjetúnió vezetése alatt, a proletár nemzetköziség lobogó zászlaja alatt alakult meg a történe­lemben első ízben a béke hatalmas szervezett tábora. A legyőzhetetlen Szovjetúnió, a népi Kína, a népi demo­kratikus országok, a függő és gyarmati országok foradalmi mozgalma, az egész világ dolgozóinak ez a nemzetközi egysége a haladás főereje a mai kor­ban és az imperialista háborús gyújto­gatok számára a legfőbb akadályt je­lenti az új világháború felszításában. A háborús uszítók, mint a tűztől úgy félnek az egész viiág dolgozóinak et­től a nemzetközi egységétől. Ezért a jobboldali szocialisták és a Tito-fasiszta banda segítségével minden erejükkel szítják a nemzetközi sovinizmust és elültetik a nemzetek közötti gyűlölet magvát. Az amerikai imperialisták a burzsoá nacionalizmus segítségével akarják széttörni az egész világ dolgozóinak nemzetközi harci egységét és arra tö­rekszenek, hogy nemzetközi bizatmat­lanság magvait ültessék el, hogy mi­nél jobban meggyengítsék a nemzetek hűségét és barátságát a Szovjetunió iránt, elszigeteljék a szovjetek földjét és így megfojtsák a proletariátus for­radalmi mozgalmát. A Tito-banda visszataszító tolmácso­lásában propagálják az amerikai impe­rialisták a céljaiknak megfelelő „nem­zeti kommunizmus" koncepcióját. Ti­to, Rajk és Trajcso Kosztov árulása óta mindenki tudja, hogy itt a népi­demokráciák és a szocializmus táborá­ból az imperializmus és a kapitalizmus táborába való áruló átállás álnevéről van szó. A szovjetcl'enes és burzsoá-naciona­llsta irányzat a szocializmusellenes álláspontok egyike. A szovjetellenes irányzatok, a proletár nemzetköziség elveihez való hűtlenség egyesítette párt­ellenes állásponton az áruló Svermovát, az imeprialisták régi kémével Siinggel. Pártunk Központi Bizottsága bebizo­nyította azt, hogy Svermová Mária egész életén vörös fonálként húzódott végig a Szovjetunió iránti ellenséges viszony, egyrészt nyilt haragként, máskor takarva, leplezve a Szovjet­unióról szóló kedvezőtlen nézetek for­májában. — Kétségtelen — mondotta Kopec­ký elvtárs, — hogy a szovjetellenes irányzat alkotta annak az álláspontnak alapját és lényegét, amely közelhozta egymáshoz Svermová Máriát és Sling Ottót és amely egy csoportba hozta össze a frakcióban lévő többi rejtett ellenségeket. A támadó amerikai imperializmus másik fegyvere annak a pénznek az írásos oldala, amelynek a fejrészén a burzsoá-naclonalizmus virít, a kozmo­politizmus, a nemzettelenség elmélete, a nemzeti nihilizmus elmélete. A reak­ciósok ennek a zászlaja alatt jelent­keznek az egész világon Churchilltó! Francóig és ez a védjegye a mi nem­zetünk árulóinak, Zenklnek, Majernek, Lettrichnek és társainak is. Mi áll e mögött az elmélet mögött? Az ameri­kai burzsoázia világuralmi étvágya, amely azt reméli, hogy a többi nemze­Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, Prága A gömöri ércbányák alsósajói bányaüzemének üzemi pártszerve­zete forró üdvözletét küldi Pártunk Központi Bizottságának és a felháborodás érzésével ítéli el Sling, Svermová, Clementis és társai imperialista ügynökök rIias tevékenységét. Teljesen egyet értünk a CsKP Központi Bizottságának határozatával. ígérjük, hogy még iob­ban fokozzuk éberségünket, még jobban vigyázunk Pártunk tisztasá­gára és még nagyobb munkateljesítfüényekkel segítjük a terv telje­sítését. Elvtársi üdvözlettel az alsósa iói bányaiizem pártszervezetének vezetősége. Varga János Jenő elnök. jelentés a Központi Szaktanács üléséről A szakszervezeti mozgalom feladatai a CsKP Központi Bizottsága határozatainak megvalósításában Ma reggel Prágában a Rádiópalotában megkezdődött a ROH központi s aktanácsának plenáris ülése. Ezen az ülésen ZuDka képviselő, a Központi Szaktanács elnöke mondotta el beszámolóját, amelyben foglalkozott a szak­szervezeti mozgalom feladataival a CsKP Központi Bi­zottsága határozatainak megvalósítására. Az üzemek életében e történelmi jelentőségű februári ülés forradal­mi változásokat idéz elő és a szakszervezeti mozgalom feladata az, hogy a munkásság alkotó kezdeményezését ez irányban összefogja, iránvítsa, formába öntse. A szakszervezeti ténye­zők, az üzemi tanácsok képviselői, a szakszervezeti bizalmiak kell, hogy e határozatok szellemében mindent megtegyenek üzemeikben a munka terme­lékenységének fokozására, a második és harmadik műszak bevezetésére, a munka jobb megszervezésére, hozott fel, amelyeket feltétlenül fel kell idéznünk. Rámutatott arra, hogy az ipar az 1950-es évben 15.3%-kal emelte termelését, a bérek és fizeté­sek azonban 27.4 százalékkal emel­kedtek. A nehéz gépipar termelését ebben az időszakban 15.6%-kal emel­te. a bérek és fizetések 22.3 %-kal emelkedtek. A könnyűipar termelését 10.8 %-kal fokozta, a bérek és fizeté­sek 28.4%-ka 1, emelkedtek. Az élel­mezési ipar termelését 24.9%-kal fo­kozta, a bérek és fizetések azonban 32%-kal emelkedtek. A munka ter­melékenysége emelkedésének és a bérek emelkedésének egyenlő arány­ban kell történniük. Dolanský elvtárs bejelentette azt a döntést, hogy 1952 január elsejétől bevezetik az úgynevezett béralapokat. Azonban gondoskodni kell arról is, hogy a bérek és fizetések ez időtől kezdve ne fejlődjenek természetelle­nesen. Ezért április elsejétől úgyne­vezett kötelező bérösszegeket veze­tünk be, amelyek mint előkészítő in­tézkedések fognak szerepelni átme­netileg. A béralapokon kívül beve­zetik a dolgozók vállalati alapjait is. Ezekből az alapokból fogják fizetni a tervezett nyereség egy részét és a terven felüli nyereség nagy részét. A vállalati alap anyagi eszközeivel az üzem igazgatóságával együtt diszponál a munkásság és az üzemi tanácsok képviselői. Minél inkább csökkennek a termelési költségek, annál magasab­bak lesznek a tervezett és terven fe­lüli nyereségek és annál nagyobb lesz a dolgozók vállalati alapja, amelyet szociális, egészségügyi és más beren­dezésekre használhatnak fel, ami az egész dolgozó kellektív hasznára lesz. A lényeg az. hogy e vezető műszaki káderek szilárdan vegyék kezükbe a bérpolitika kérdését és hisszük, hogy az üzemtanács megtesz mindent, hogy a technikai káderek őszinte törekvé­seit siker koronázza. Zupka elvtárs beszámolója beveze­tőjében foglalkozott a nemzetközi po­litikai helyzettel, a békeharccal és megállapította, hogv a szakszervezeti világszövetség miiven fontos szerepet játszik a nemzetek e felemelő nagy küzdelmében az imperializmus ellen. Beszéde további részében foglalkozott a CsKP Központi Bizottságának határo­zataival, majd rátért a szakszervezeti mozgalom konkrét feladatainak kérdé­sére. Kritikailag foglalkozott a válasz­tervezés mozgalmában lévő hiányos­ságokkal és többek között a követke­kőket állapította meg: Központi, üzemi és vállati igazgató­ságaink egv része nem teljesítette azokat a feladatokat, amelyeket a választervezés kamíoánva számukra kijelölt. Az egész akció irányítása igén sok Ízben csak körözvények ki­adásában nyilvánult meg. Egészségte­len jelenségként szerepeltek az akciós hármasok is és a normázó négyesek is. Ezeknek a hármas és négyes csoportoknak összhangba kellett vol­na hozniok az ^üzemigazgatás, az üzemtanács és az 'üzemi pártszervezet munkáját. A valóságban azonban ki­hagyták az üzemtanácsot és az üzemi pártszervezetet is. Mellőzték az ellenőrzést és nem törődlek a dolgozók mozgósításával a kampány sikere érdekében. Ezek igen értékes tapasztalatok, amelyek­ről nem szabad megfeledkeznünk és gondoskodunk kell arról, hogy a jö­vőben ezek a hibák meg ne ismétlőd­jenek, mert ezek visszatükröződnek az üzemek tervének szétírásában is, amelynek szintén igen nagy hiányai voltak. Ha mi ezeket a hiányokat he­lyesen értelmezzük és mevizsgáljuk az okaikat, ha tudatosítjuk azt, hogy a termelékenység emelésében nem haladunk előre, sőt visszamaradunk, akkor megtaláljuk az utat e hiányok eltávolításához is- A közelmúltban tanúi voltunk annak, hogy a terme­lési költségek emelkedtek- Klement Gottwald elvtárs jó néhány adatot tek annál könnyebben leigázhatók, mi­nél közömbösebbek saját nemzeti mult­juk, kultúrájuk, szabadságuk és füg­getlenségük iránt. A kozmopolitizmus zászlaja alatt gyülekezik Európa kapi­talista részének minden reakciós eleme, az a reakció, amely népének érdekeit eladta az amerikai imperialistáknak és amely nacionalista álláspontjáról át­áHt az amerikai nacionalizmus állás­pontjára. A kommunistáknak, az intemaciona­ľstáknak a kozmopolitizmus, a nemzet­telenség, a saját nemzethez való kö­zömbös viszony teljesen idegen. A kommunisták forrón szeretik nemze­tüket, népük igazi érdekeinek mindig a leghűségesebb és legtántoríthatatlanabb harcosai voltak, nemzetük ás hazájuk leghűbb fiai voltak és maradnak. Mind a burzsoá-nacionalizmus, mind a kozmopolitizmus elmélete az egész világ dolgozóinak ellensége. Egyedül a proletár-nemzetköziség a haladó embe­riség hatalmas mozgató ereje, egye­dül a proletár-nemzetköziség az egész világ dolgozóinak lobogó zászlaja. A proletár nemzetköziség kapcsolt bennünket elválaszthatatlanul össze a Szovjetunióval, a népi Kínával, a népi­demokráciák országaival és a népek százmillióival a kapitalista és a kapi­talistáktól függő gyarmati országok­ban. A proletár nemzetköziség az alap­ja a demokrácia és a béke eme tábo­rának, amelynek óriási ereje messze felülmúlja a háborús uszítók táborának erőit. A béke táborával együtt haladni nem­csak harcot jelent a dolgozó nép leg­fennköltebb eszméiért, a békéért, a haladásért és a szocializmusért, hanem annyit is jelent, hogy biztosítjuk a nemzeti szabadságot és függetlenséget, biztosítjuk szocialista országépítésünk békéjét és biztonságát. A dolgozók nemzetközi arcvonalá­nak segítségévei, amelynek élén a Szovjetunió áll, nemzeti függetlensé­günket fenntartjuk és a szocializmust hazánkban felépítjük. A háborús uszí­tók terveit meghiúsítjuk és a tartós békét megőrizzük. Ezért kell, hogy „mint szemünk fé­nyét, úgy őrizzük a nagy Szovjetunió­val kötött szövetségünket és barátsá­gunkat és örökké hűek maradjunk a nagy Sztáľnhoz." (Klement Gottwald.) (A Rudé Právo vezércikke nyomán.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom