Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-01 / 51. szám, csütörtök

4 telességeiket, amelyek a Párt szervezeti rendjéből rájuk hárulnak, megakadályozzák őket abban, hogy a gyűlésre rendesen felkészüljenek. Helytelen munkamódszerek Az alapvető szervezeti elvek be nem tartása elke­rülhetetlenül arra vezet, hogy nem is lehet helyes munkamódszereket alkalmazni és hogy a helyes munkamódszerek nem fejlődhetnek ki. Sztálin elv­társ hangsúlyozza, hogy a pártonbelüli demokrácia elveinek megvalósítása nélkül az önkritika csak üres szólam. Ezért is van az, hogy számos szervezetünk­ben és igen sok funkcionáriusnál és tagnál a kritika és önkritika alkalmazása még csak formális és felü­letes. A kritika és önkritika alkalmazása mint a hibák és hiányok kiküszöbölése bolsevik módszerének al­kalmazása a munka megjavítására, a káderek neve­lésére még nem vált mindennapi munkánkban ma­gától értetődővé és elkerülhetetlen szükségességgé, mint ahogy arról ma Gottwald elvtárs beszélt és mint ahogy azt egy évvel ezelőtt a Központi Bizott­ság ülésén hangsúlyozta. B kollektív vezetés elvének be nem larlása A szervezet vezetésének bolsevik módszere a kol­lektív vezetés módszere. A szervezetet irányítani és helyesen vezetni annyit jelent, mint minden kérdést kollektíve megítélni és minden kérdésben kollektíve dönteni, szüntelenül fejleszteni a kritikát és önkriti­kát, szoros kapcsolatban állni az alapszervezetekkel, a párttagokkal és a pártonkívüliek tömegével. A pártbizottság határozatának kollektív munká­nak kell lennie, a helyzet elemezéséből, az ügy is­meretéből kell kiindulnia és ezt alapos előkészület­nek és vitának kell megelőznie. „Ha ez nem így tör­ténne ' — mondja Sztálin elvtárs, — ha a határoza­tokat csak egyetlen személy készítené el, komoly hi­bákat követnénk el munkánkban. Míg mindenkinek nincs meg a lehetősége az egyes személyek hibáját kijavítani, míg meg nem becsüljük ezeket a javításo­kat, határozataink többé-kevésbbé helytelenek." Pártunk életében és munkájában még igen sok olyan eset van, amikor a pártbizottságok nem iga­zodtak e szerint a bolsevik oktatás szerint. A problé­mákat és kérdéseket rendes, előzetes felkészülés nél­kül döntik el és oldják meg és lent nem hitelesítik a megtett határozatok helyes voltát. Néha csak egy­néhány funkcionárius, sőt néha csak egyes egyének hoznak határozatokat és döntéseket. Gyakran a párt­szervekben a határozatokat vita, kritika, változások nélkül fogadják el. Az ilyen határozatok gyakorlati­lag nem határozatok és nem nevezhetők kollektív megoldásnak. Rendelkezés, parancsolgatás meggyőzés helyett Munkánk további fő módszere a politikai meggyő­zés módszere. A bolsevik munkamódszerektől semmi sem áll távolabb, mint a rendelkezés, parancsolgatás vagy a lélektelen hivatalnokoskodás és adminisztrá­lás. Ennek ellenére Pártunk gyakorlati tevékenységé­ben e pártszempontból káros módszerrel mégis még mindig találkozunk. Gyakran megtörténik, hogy a politikai meggyőzés módszerét a pártszervek, szerve­zetek és funkcionáriusok az olcsó sikerhajhászás­ban a rendelkezés módszerével cserélik fel. A paran­csolgatás jelenségei gyakran felmerülnek a szervek és funkcionáriusok érintkezésénél a párttagokkal, akik az állami közigazgatásban, gazdasági szervek­ben, a forradalmi szakszervezeti mozgalomban vagy más tömegszervezetekben dolgoznak. Az elvtársak tévesen azt hiszik, hogy ezzel juttatják érvényre a Párt irányító és vezető szerepét. Űjra csak nem vé­letlen, hogy az ellenség, Sling ezt a módszert époly előszeretettel használta, mint ahogy azt elvégre is minden pártidegen elem használja. A felülvizsgálás segítségünkre volt abban, hogy le­leplezzük ezeket a gyenge pontokat, hiányokat és hibákat, amelyeket munkánkban elkövetünk. A hi­bák és hiányok felismerése az első lépés azok meg­javításához. A mi feladatunk most az, mint ahogy a bolsevik éberség megköveteli, '""ogy a megállapított hibákat és hiányokat gyorsan és következetesen ki­küszöböljük, nehogy azok a reánk váró nagy felada­tok teljesítéséért folytatott további munkánkat fé­kezzék. A javulás felé vezető utat biztosítjuk, ha: 1. Mindennapi munkánkban a legnagyobb gondot fordítjuk arra, hogy Pártunk szervezeti elveit tisz­teletben tartsák és betartsák. Elsősorban fokozzuk a választott pártszervek je­lentőségét és tekintését, amelyek egyedül felelősek a szervezet vezetéséért és irányításáért. Nem fogjuk tűrni azt, hogy valaki vagy valami által helvettesít­ve legyenek. Biztosítjuk, hogy a taggyűléseken az ÜJSZ0 alapszervezetek politikájának fő kérdéseiben dönt­senek és ezeket a kérdéseket megoldják. 2. Sokkal messzebbmenően, mint eddig, ragaszkod­ni fogunk a szervezeti rend, az összes szabályok és törvények helyes magyarázatához és betartásához, főleg amennyiben a tagsági jogokról és kötelezettsé­gekről van szó. A kártevő elemek leleplezett csoportjával való ta­pasztalatok után a pártszervezetekben rendszeres kampányt kell vezetni a demokratikus centralizmus alapelvei jelentőségéről és betartásáért. Nagyra tartjuk a pártonbelüli demokrácia alap­elveit. Nélkülük nincs és nem lenne bolsevik párt. Ahol nem tartják be a pártonbelüli demokráciát, nincs és nem is lehet kritika és önkritika sem. Tu­datában leszünk annak, hogy a szervezeti rend be nem tartása a lenini-sztálini pártról szóló tanítás megszegése a Pártnak károkat okoz. 3. A jövőben jobban, mint eddig elsajátítjuk a bol­sevik munkamódszereket. Nagyobb mértékben és jobban kifejlesztjük a kritikát és önkritikát és ezzel megjavítjuk a pártmunkát, fejlesztjük a tagok kez­deményezését, bevonjuk őket a közös döntésbe és a pártéletben való aktív részvételbe. így biztosítjuk a káderek bolsevik nökekedését, azok megismerését és célszerű elhelyezését. A veszedelmes kártevők leleplezésének legutóbbi esetei Pártunkban azt mutatják, hogy mily szükséges és fontos a kritika és önkritika kérdését az osztály­ellenség elleni fő és leghathatósabb fegyverként fel­fogni. Főként itt érvényesek Sztálin elvtárs szavai, ame­lyeket az önkritika kérdéseivel kapcsolatban 1928­ban írt: „Miért vált az önkritika jelszava éppen most időr^rűvé, éppen ebben a történelmi pillanatban, ép­pen 1928-ban? Azért, mert most világosabban kitűnt, mint ezelőtt egy vagy két esztendővel az osztályviszonyok kiéle­ződése mind az országban, mind a külpolitikában. Azért, mert most világosabban kitűnt, mint egy vagy két évvel ezelőtt a szovjet hatalom osztályel­lenségének aknamunkája, akik kihasználják gyön­geségünket és hibáinkat országunk munkásosztálya ellen." Igen, ezért nálunk is nagyobb mértékben kifej­lesztjük a kritikát és önkritikát és élni fogunk ezzel a módszerrel és fegyverrel naponta, nemcsak néha­napján és alkalmilag, amikor felülvizsgálás van, vagy pedig valamilyen „eset" előadódik. 4. A tagok és jelöltek felülvizsgálását nem fejez­zük be az átigazolással, hanem az összes tagokat és funkcionáriusokat tovább fogjuk felülvizsgálni és pedig nem a szavak szerint, hanem a tag munkája szerint, amelyet a Pártban, a Pártért, a szocializmus megvalósításáért végez, továbbá a Párthoz és a Szov­jetúnióhoz való viszonya szerint, Az összes tagok állandó felülvizsgálásával a Pár­tot szüntelenül megtisztítjuk az összes kártékony ele­mektől és az ellenségektől, akik a Pártban mutat­koznak, vagy pedig a Pártba befurakodnak és még szilárdabbá és még erősebbé tesszük a Pártot. flz új tagok és ieiöltek felvételéről Az új tagok felvételének kérdése Pártunkban nem volt soha és most sem adminisztatív ügy, vagy pe­dig mellékes, alárendelt ügy, hanem magas politikai esemény. Ezért az új tagok felvételét nem bízzuk a véletlenre és az ösztönszerűségre. A Pártnak növe­kednie kell és az új tagok összetételét úgy kell irá­nyítani és szabályozni, hogy az új tagok áramlata épúgy, mint a Párt összetétele, megfeleljen azoknak az egyes korszakoknak, amelyeken a Páli; keresztül­megy és azoknak a feladatoknak is, amelyek megol­dása előtt a Párt az adott esetben áll. Ezért Pártunk is különböző korszakokban, külön­böző módon oldotta meg az új tagok felvételét és a Párt összetételének szabályozását. 1948 február­jáig, amikor a Párt előtt a reakcióval való döntő harc és küzdelem kérdése állott, a Párt megnyitotta kapuit mindazoknak, akik velünk együtt készek vol­tak védelmezni a népi demokratikus rendszert és harcolni az áruló reakció ellen. 1948 győzelmes februárja után, amikor a reakció vereséget szenvedett és Pártunk győzedelmes párttá lett és az államban döntő erővé, a Pártba tömegesen özönlöttek az új tagok, a legkülönfélébb indokok és okok miatt meg kellett szigoríta i a Pártba való fel­vételt a várakozási időszak bevezetésével és ideigle­nesen egyáltalán be kellett szüntetni új tagok felvé­telét. A Párt IX. kongresszusán határozatot hoztak bi­zonyos kivételek engedélyezésére az új tagok felvé­teléből szóló tüalom alól. A IX. pártkongresszus ha­tározata értelmében párttagnak kizárólag csak olyan munkás-élmunkásokat lehet felvenni szigorú egyéni kiválasztása alapján, akik legkevesebb három hó­napja túllépik a normát. Mindezek a rendelkezések a Párt növekedésének és összetételének szabályozására vonatkozó rendele­tek voltak és ma is azok, úgy, ahogy azokat a kor 1951 március 1 megkívánta. Főleg az új tagok felvételének korláto­zása teljesítette hivatását és elvitathatatlanul segített és hasznára vált a Pártnak. Az új tagok felvételé­nek beszüntetése kivételesen az 1948-tól 1950-ig ter­jedő időszakban lehetővé tette, hogy a pártszerveze­tek alaposabban és jobban megismerjék és feldolgoz* zák az új tagok tömegét, akik 1945-től a Pártba lép­tek. Ezek alatt az évek alatt és a két felülvizsgálás folyamán a Párt legalábbis nagyrészt megszabadult azoktól az emberektől, akik a Pártba befurakodtak és akik a Pártba nem tartoznak. A párttagok létszá­ma ezalatt az időszak alatt a természetes apadás kö­vetkeztében is csökkent. A pártszervezetek ebben az időszakban megtanul­ták, hogy a tagokat egyénileg vegyék fel és a jelent­kezéseket szigorúan ítéljék meg, továbbá, hogy a Párt növekedését a legjobbak közüli igazi kiválasz­tással biztosítsák. Új tagok felvétele a Pártba Az új tagok felvételének beszüntetése rendkívüli intézkedés volt, amelyre az elmúlt évek folyamán szükség volt. Most azonban úgy látszik, hogy célsze­rű lesz felújítani az új tagok felvételét. Milyen indokok szólnak e mellett? A két és fél évi tagfelvételi tilalom ideje alatt a természetes apadás a tagok elhalálozása folytán kö­rülbelül 80.000-et tesz ki, amihez továbbá hozzá kell számítani a betegség, öregség, stb. következtében el­maradt tagokat is. Az új tagok beáramlása az élmunkások soraiból ez alatt az időszak alatt nem tesz ki többet, mint a tagok elhalálozása következtében beállt természetes apadás 5 százalékát. És ami a fődolog, két és fél év alatt jelentősen megnövekedett a termelésben dol­gozók létszáma, főleg a nehéziparban. Üzemeinkbe ezer és ezer fiatal munkás és technikus jött az isko­lákból, nők a háztartásból, faluról, ezer és ezer fia­tal dolgozik az állami gépállomásokon, az állami bir­tokokon, szolgál a hadseregben, Nemzeti Közbizton­sági Testületben és tanul a főiskolákon, stb. Köztük száz és ezer példás dolgozó, lelkes építő van, olyan emberek, akiknek viszonya a népi demo­kratikus rendszerhez igen szép, akik a szocializmus nagy gondolatának hívei. Ezeknek az embereknek túlnyomó része már átment ifjúsági szervezeteink, a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség nevelésén. Már új ifjúság ez, gottwaldi ifjúság. Ezért helyesnek látszik, hogy ezek előtt az embe­rek előtt megnyissuk a Párt kapuit és lehetővé te­gyük számukra, hogy soraik közül a legjobbak és legfejlettebbek tagjai lehessenek Pártunknak. Huzamosabban beszüntetni a tagfelvételt lehetet­len és erre nem is gondoltunk. A Párt élő szervezet és mint minden élő szervezetnek, úgy a Pártnak is szüksége van új vérre, amit az új tagok jelentenek, a munkásosztály legjobb és legöntudatosabb tagjai. Ezért a Központi Bizottság elnöksége javasolja, hogy a Pártba az új tagok felvételét felújítsák. Az új tagok Pártba való felvételének újra bevezeté­se új intézkedés a Párt növekedésének és összetételé­nek szabályozására, amely megfelel a mai viszo­nyoknak. Arra kell szolgálnia, hogy Pártunk sorait felerősítsük. Sztálin elvtárs azt mondja, hogy a Párt összeté­telének szabályozása főleg abban áll, hogy a Pártból eltávolítják a megbízhatatlan embereket és jobbakat választanak be soraiba. Hogyan és kit veszünk fel a Pártba ? A Pártba való tagfelvétel felújítása semmi eset­re sem jelenti azt, hogy most bárki és mindenki szá­mára kinyitjuk az ajtót. Tagnak a szocializmus leg­öntudatosabb építőinek soraiból azokat fogjuk fel­venni, akik már annyira haladtak, hogy megérdem­lik azt a magas megtiszteltetést, hogy Pártunk tag­jai legyenek. Ez azt jelenti, hogy csak azokat fogjuk felvenni, akik már a gyakorlati munkában megmu­tatták az építéshez, a szocializmus gondolatához va­ló pozitív viszonyukat és akik fejlődésükben már annyira előrehaladottak, hogy valóban a Párt rendes tagjai lehetnek. Ez azt jelenti, hogy elsősorban a munkások és a falvakon a kis- és köaépparasztok so­raiból kikerült legjobb EFSz-munkások felvételével továbbjavítjuk a Párt szociális összetételét. Az új tagokat a Pártba nem vesszük fel tömege­sen, hanem kizárólag egyénileg. Pontosan a szerve­zeti rend szerint kell eljárni, főleg a szervezeti rend által megállapított várakozási határidőt kell szigo­rúan betartani. Minden egyes jelentkezésről külön döntünk. A pártszervezeteknek szigorúan kell meg­ítélniük a jelentkező elvtárs vagy elvtársnő egyéni tulajdonságait. A szervezetek bizottsági tagjainak gondot kell fordítaniok arra, hogy a felvételről való döntés előtt megismerkedjenek mindenkivel, aki párttagságra jelentkezik. A párttagul felvétel jóvába-

Next

/
Oldalképek
Tartalom