Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-02 / 52. szám, péntek

Többség és kisebbség Az tgycsuu iNenucieK Oieivezete, amelyet úgy alakítottak meg, mint a béke megőrzésének bástyáját, a háború eszközévé, az új világháború kirrobbantásának eszközévé válttozik.. Jellemző az ENSZ-ben uralkodó mostani rendre, hogy például a kicsiny amerikai Domnicai Köztársaságnak, amelynek alig van kétmillió lakosa, most ugyanolyan súlya van az ENSZ-ben, mint Indiának és sokkal nagyobb súlya, mint a Kínai Népköztársaságnak, amelyet megfosztottak ENSZ-beli szavazati jogától. (Sztálin elvtárs nyilatkozatából.) Az Egyesült Nemzetek Szervezetét úgy alakították meg, mint a béke megőrzésének bástyáját. . A népek hittel, bizakodással fordultak az ENSZ felé, amely alapokmányában legfőbb elvként a békét, a szabadságot, az emberi jogokat, a kölcsönös megértésre való törekvést szögezte le. Az imperialisták szavazógépükké változtatták az ENSZ-t. Egy sereg szorgalmasan szavazó diplomata segítségével akarják bebizonyítani, hogy a fenér fekete, a fekete fehér: az agresszor USA ártatlan bárány, a hazáját és haatárait védő Kína támadó. Többségről beszélnek. Számoljunk! Amikor arról szavaztak, hogy Kínát agresszornak nyilvánítsák, e szégyenletes határozat ellen emel. szót a Szovjetúnió. a népi demokráciák, India Burma és hallgatásra kényszerült a 475 millió lakosú kínai nép, amelynek nincs „szavazati joga" az ENSZ-ben. Több mint egy milliárd ember! A határozat mellett szavazók zömét a húsz USA-csatlós latinamerikai állam adta. E húsz államnak összlakossága nem haladja meg a 150 milliót. (Panama államnak például 650 ezer lakosa van, Costaricának 700 ezer, mindkét állam „amerikai védnökség", alatt van — amerikai félgyarmat — és a szavazatuk mégis többet nyomott a latba, mint a 475 mill'ós kmai nép akarata.) Es túl a számtanon: Vájjon a francia küldöttel, amikor karját felemeli, együtt szavaz-e a 16 millió békefelhívást aláíró francia? Vagy maradjunk LatinAmerikánál. A 700 ezer kubai, a hárommiillió brazíliai, aki a békeívet aláírta, helesli-e vájjon az amerikai csatlósok politikáját? Világos, hogy nem. Az imperialisták, kijátszva az ENSZ alapokmányát, savját országaik dolgozóival is szembefordulva, igyekeznek mesterkedéseikkel a szavazattöbbséget biztosítani. A Szovjetúnió leleplezte e kísérletet az ENSZ-ben és közvetlenül a népekhez fordult: veszélyben a béke, minden becsületes emberen múlik, képesek vagyunk-e megvédeni. Az ENSZ-ben a háborús gyújtogatok vannak többségben, a százmilliók között a béke hívei. Falunk új úftiai A Vág torkou.ct.~~-... a —• Duna közegben, mar regen több mint 1UU0 nektár íöid bever parlagon. Csak a szárító szellő suttogott a mocsár fölött, szárította a szaraz homokot. Az emberek már régen kiirtották a sarjakat, kizsákmányoltak a földet. A környék szenvedett a szárító szelektől. Egyszer azután ... Valamikor 1949 áprilisában volt. A széles, elhagyott síkságra mintegy 8—10 fiatal elvtárs érkezett. Kék inget viseltek és a mellükön CslSz-jelvény volt. Galántai elvtársak és elvtársnők kollektívája volt ez és a kollektív munka szilárdan tartotta őket össze. Már 1947-ben együtt építették Balázsfalvát és 1948-ban kezdték az Ifjúság Vasútját építeni. Már régen gondolkoztak azon, hogyan segíthetnék legjobban a szocializmus építését. — Mi lenne, ha átvennénk va.ameiy kisajátított földbirtokot és ott kezdenénk gazdálkodni a legújabb mód szerint? — állították maguk elé a perspektívát. Már a nép dicsőséges 1948 februári győzelme előtt megkísérelték, hogy földbirtokot szerezzenek. No, a burzsoázia akkori áruló képviselői, akik a földművelésügyi mebízottak hivatalában ültek, kinevették őket. A februári győzelemnek kellett jönnie, hogy eltávolítsa ezeket a reakciós elemeket. Maga a földművelésügyi megbízott. Faltan elvtárs segített nekik a birtok megszerzésében. ó tűzte ki nekik azt a feladatot, hogy építsék fel az Ifjúság Faluját. A talaj számos helyen mocsaras volt, máshol száraz homok és kavics borította. Ez azonban egyáltalán nem vette el az elvtársak kedvét — hisz szövetségi tagok voltak Csaknem pihenés nélkül dolgoztak. Ifjúság Falujában ket evvel ezelőtt, elcsodálkozna a mai kep lattan. A száraz, homokos, kavicsos földeken, ahol valamikor csenevész fűszálak tengődtek, gabona zöldéi. A mocsarak pedig friss termelésre szolgálnak. Magában a faluban példás szövetkezeti istállók, sertéshizlaldák és baromfitelep van. Itt láthatjuk legjobban, milyen eredményeket lehet elérni a falu szocialista átépítésével. A falu szőnél gyakran faházakat képzelünk el, zsindelyes vagy szalmatetővel. Ilyet azonban hiába keresnénk az Ifjúság Falujában. Modern családi házak, széles utoák, iskola, községháza és épülő mozi van itt A „terméketlen földön" mindenféle növényt termesztenek, gabonától a dohányigNézzük meg, hogyan készítették elő az Ifjúság Falvának szövetkezeti tagjai a tavaszi j munkákat. Munkacsoportokba előre : pontosan szétosztották a munkát, minden egyes szövetkezeti tag számára. Úgyhogy Mišečka és Žilinský elvtarsak már egy hónappal előre pontosan tudják, mit fognak csinálni február 19-én az egyik vetőgépnél. Megvitattak a munkatervet, javaslatot tettek ; a munka jobb megszervezésé- j re. A gépállomással kötött szerződések biztosítják a munkaterv teljesítését. Az Ifjúság Falujának EFSz-e szerződést kötött a gépállomással, melynek értelmében a traktorosokat a teljesítmény szerint jutalmazzák. Minden traktorosnak érdeke lesz a munka minél jobb elvégzése, hogy maj ményeket érjenek el. A CslSz szlov-kiai kon- , j gresszusónak tiszteletére az, ! egyes csoportok között széles- j _ körű munkoversenyt -.ndítrat J tak. hogy a tavalyinál lénye- , gesen jobb eredményeket tud! janak elérni. Ifjúságunk hitet tesz a bé^e ri»^ett... (l-olytatas I odairol.i zamegyünk az iskoláról, legfontosabb feladatunk lesz, hogy m.ndenki. ielvilr,gosítsunk. miért és hogyan harcoljon a békéért.' Mondották a áaštiní politikai iskola résztvevői Varjas elvtárs is jól látja az előttünk álló feladatokat. „Alkotó, becsületes munkát kell végezni, erősítenünk egysegünket, szervezettségünket. Fokozottabban kell be vonni ifjúságunkat az Ifjúsági Építkezéseken folyó munkákba. hogy így országunlyt még gazdagabbá és erőseboé tegyük." „Ezelőtt nem tanulhattam, ma tanulok, de ezután még többet, még szívósabban fogok tanulni, hogy ezzel is erősítsem a béketábort." Poll'ák Rozília szavait egész líjúsí!»urV«?k mapá^vá kell tcnr'--. I.-í'-'^n'ojrbb feletlatunk- állandóan tanulni, a szakmát ' írunél tökéletesebben elsajátítani. Sztálin elvtárs nyilatkozata után Forró elvtárs így fogalmazta meg a szervezetünk előtt áiló feladatokat: JobI

ban tanulni, bekapcsolódni a munka verseny be, szervezni és . nevelni az ifúságot mozgósi! tani a békeharcra, hogy így ' szervezetünk megerősödve ifjúságunk a szocializmus építésének rohamcsapatávő váljon és erősítse a béketábort Ifjúságunk így tesz hitet a | béke, a szocializmus és Sztálin elvtárs mellett. Ezt az ifjúságot és harcát a Pírt vezeti, tapasztalataival segíti és állandóan ösztönzi, hogy alkotóereje teljes kifejlesztésével a | szocializmus építésének, a ' béke megvédésének ügyét szolTálja. H'ila és dicsőség Pártunknak. hogy ifiúságunk alkotva. békében élhet. I Szőke Józsej i Korea harcmezein „Ha Anglia es <a Amerikai Egyesült Államok végleg elutasítja Kína népi kormányának békés javaslatait, akkor a koreai háború csakis, az intervenciósok vereségével végződhetik Arról van szó, hogy ez a háború a legnagyobb mértékben népszerűtlen az amerikai és angol katonák körében Nehé meggyőzni a katonákat ar ">ogy az Amerikai Egyesült s oknak joga van biztonságai védelmezni Korea területén é>- Kína határainal Kínának és Koreának pedig ninc- ioga oiztonságát védelmezni saját területén, illetve államának határain Ezért népszerűtlen e- a háború az angol éi amerikai katonák körében . a katonák a rájuk kényszerített háborút mélységesen igazságtalannak tartják és ezért formálisan, küldetésük 'gazságosságába vetett hit és lelkesedés nélkül teljesitik kötelességüket a fronton." (Sztálin elvtárs nyilatkozatából.) Az amerika, katonák nem akarnak harcolni Koreában. ötszáz amerikai hadifogoly a következő nyilatkozatot küldte haza Amerikába „Ebben a háborúban sok kemény leckében volt részünk és meg akarjuk mondani, hogx mit gondolunk errő

1 a háborúról A korea

: nép sohasem bántotta vagy fenyegette országunkat, nem bántott és nem fenyegetett e yetlen más országot sem m

;kor bennünket ide 'rányitottak. azt mondották, hogy „rendőri akcióról" van szó A valóság az, hogy rombadöntöttünk egv országot. amely bosszú :apán elnyomás után csak az utolsó öt évben kezdhetett hozzá az építéshez Ez a háború ragv nyereséget jeient a hatrlmas vállalatoknak, amelyek repülőgépe'. harckocsit és löszért állítottak elő Ezért kellett nekünk Koreába iönnünk M: már keresztül látunk vezetőink 'ervein I á juk azt is. hogv korca

; nép igazságos ügyé'* ' írcol Itt mi sohasem győz

1-" "nkf Egyet kell tenm- kivé- az amer'kai cssrioMVat K"

r<Hősiességévei az emberiség tiszteletét vívtj ki maga 'ránt a koreai ifjúság Pak 1 Ok alhadnagy a phenjani „Sztálin '-gyárból jött a harctérre Népének gyilkosai, az amerikai band'ták ellen ->kart harcolni A nagv január' támadás idején 3 szervezte n-e? az á'kelést s Kum-folyón * Hidakat a visszavonuld hód'tók mind felrobbantották Pak I Ok egységének nem voltak csónak iai, csak egv rég

4 tutajt találtak a parton Pak 1 Ok vezetésével megindult az átkelés. Az ellenség penrőtííz alá vette a tutajt, az átkelő katonák közű' sokan megsebesültek, maga Pak alhadnagy i

c több sebből vérzett. Csáklyáva* tolták a tutajt, mely lassan úszott át a másik partra. Az ellenség lövésze' a csák'yásokat vették célba Heten haltak hős' halált, míg átért a tutaj a tiilsó part" Több sebből vérv<iti>nák iinrottak a partra és ^mra indultak az ellenség ellen.