Uj Szó, 1951. március (4. évfolyam, 51-76.szám)

1951-03-21 / 68. szám, szerda

1951 m&rchis 21 y j §10 Aiiagy orosz szocialista forradalom hatása Magyarországon CLándor Béla — Sarló és kalapács 1937} :.. Már a februári forradalom hatásaként felélénkült a magyar munkásmozgalom. 1917 máius l-ét újra megünnepli a munkásság, máius közepén — két és félév után — úira sztrájkokkaJ kezdi jogos követelését kiharcolni a budapesti proletár. Es ez a mozgásba jött, nagy hadigvárakba koncentrált tömeg 1917 őszén forradalmi szimpátiája ezer és ezer ielével fordul a/ új proletái világhatalom, a megszülető tanácsállam felé. Százezrek érezték, hogv a tanácsállam első felhívásával új korszak keletkezik a magyar munkásmozgalom életében is. A nagy szoc'afista forradalom ouszta híre megindította már a forradalmi erők tömörülését. Az üzemi munkássággal SB'JTOS kapcsolatban megjelennek a «zinen a baloldali forradalmi csoportok. soraikban olvan forradalmárokkal, mint Korvin. Sallai és mások. A pártvezetőség megint a választójogi jelszót vette elő. A réei taktika folytatása azonbnn most már egyszerűen lehetetlenné vált. A tanácsköztársaság üzenetei ..Mindenkihez", a len n

:-sztálini békepoliťka első nagy dokumentumai új. hatalmas, széles pe

rspektívát nyitottak a magvar tömegek előtt. „Le a háborúval! Békét akarunk! Éljen az orosz proletariátus!" — ezek voltak az I918 januári nagy spontán budapesti sztrájknak a jelszavai. Budapest proletariátusa tömör rendekben sorakozott fel a hresztlitovszki tárgvalások alkalmával a Szovjetköztársaság mellé, a saiát imperialistái ellen. Az 1918 júniusi sztrájk alkalmával ez az ellentét a tömegek és a jobboldali pártvezetőség között még világosabbá vált: A tömegeknek vezetőség nélkül kiadott ielszava az volt: ,.Kövessük Szovjetoroszország példáját". A megmozdulást követő hatnapos általános sztrájk harcosai közül ötszáz munkást tartóztattak le és nem egv ellen emelték azt a vádat, hogy „Szov jetoroszorszáer mellett tüntetett és az ellenség győzelmét akarja előmozdítani 1918 nyarán az ősz elején már kézzelfoghatóvá vált, hogv a nagy orosz proletárforradalom hatása alatt a tömegek nem elégesznek meg az ..általános választói jog és demokratizált parlament" jelszavával és hogv a békepolitikát nem úgy képzelik el, mint Károly király Sixtus herceg. Czernin külügyminiszter s az őket támogató minden színárnyalatú, klerikális-fekete. agrárzöld s rózsaszínű politikus klikkek. A munkástanácsról, mint a ,,forradalmi mozgalom úi szervéről", mint a ,,szociális forradalom motorjáról" még a tömörülő és formálódon baloldal csoportjaiban is csak nacvon homályos nézetek uralkodtak. Régi szindikalista képzetek tömegesen támadtak fel úira. A leninizmus irodalmát Budapesten ez időben még halvány körvonalakban sem ismerte senki Szabó Ervin a választójogra „koncentrált" taktika és kautskyánus elmélet elvi ellensége éppen olyan idegenül és éppen olvan telies meg nem értéssel álll a múltban a bolsevizmussal szemben, miként mesterei, a francia sz'ndikal'sták. Az orosz forradalom hatóerőinek, a bolsevizmus sztratég'ájának kérdéséből mit se értett. De mindez az ideológiai tisztázatlanság, sőt helyenkénti igen erős zavar, ami a pro'etármozgalom .,úi formáinak", az eljövendő forradalom tartalmának és hajtóerőnek kérdésében uralkodott, nem tudta megbénítani az orosz forrad?lom gyak#lati hatását. Miben ny

;!vánult meg ez a hatás az 1918-i októberi polgári-demokratiku" forradalomban? Mindenekelőtt abban, hogv éppen ennek a hatásnak eredményeképpen beszélhetünk valóban forradalomról, hatalmas néűtömegek forradalmi felkeléséről az osztrák-magyar imperializmus hadviselése, s a katonák százezreit vágóhídra ha f tó félfeudális magvar politikai rendszer ellen. A ,,Nemzeti Tanács" poJ

;tikusai csak egy reformk^rmány irányában tapogatództak a minden áron való törvényesség keretei között. A proletár- és katonatömegek azonban forradalmi módszerekkel. orosz mód-a léptek föl az egész gyűlölt rendszer. annak minden exponense ellen. Igv adtak az eseményeknek alulról egészen más fordulatot Igv jött létre a demokratikus forradalom Ámde lett volna-e munkástanács és katonatanács, megmozdultak volna-e a falusi tömegek a jegvző, a nagybirtokos, a falusi uzsorás ellen, ha nincsen orosz forradalom, ha a nagv orosz proletárforradalom világraszóló tényei nem foglalkoztatják a tömegek gondolkodását, nem mutatnak új célt a tömegeknek? Az osztrák-magvar dualizmus politikai rendszerének magyarországi ágazata a tömegek megmozdulása folytán összeomlott. A proletariátus bizonyult az egyetlen politikai cselekvésre képes erőnek. De vájjon mutatott volna-e a magyar proletariátus annyi társadalomformáló szándékot, annyi történelemalakító erőt, olyan határozottsággal harcolt volna-e a hegemóniájáért, ha az orosz proletárforradalom nem növeli meg osztálytudatát? Kétségtelen, hogy nem így lett volna. És kétségtelen az is, hogy Garami és Kunfi népköztársasági miniszteriális politikája, amely a forradalmi néppolitika lobogója alatt' tipikus koalíciós politikát űzött, éppen ezen az orosz proletárforradalom által megnövelt osztálytudaton feneklett meg. Semmi kétség: az orosz forradalom növekvő hatása formálta, fejlesztette, duzzasztotta a baloldalt és növelte annak befolyását. Midőn a baloldali csoportok a köztársaság kikiáltására összegyűlt tömeg közé Szverdlov elvtárs sürgönyét dobáltatják le a repülőgépről, a sürgönynek az osztálybéke ellen tiltakozó szavai már hálás talajba hullottak. A magyar „A magyar kommunista mozgalom becsületbeli tartozása, hogy a kommün emlékét megszabadítsa attól a mocsoktól és rágalomtól, melyet az ellenforradalom oly szívósan szórt rá, s kijelölje helyét a magyar történelem legfényesebb eseményei között." Rákosi Mátyá-s. tesen sajátította el a bolseviki párt jelszavait. A magvar hadifogoly szervezetek sajtója és egész politikai agitációs módja még nagyon távol állott az igazi leninizmus szellemétől. Egyáltalán nem véletlen, hogy a Bucharin-féle Lenin-ellenes »baloldali kommunista frakció* alakulása után Kun Béla és a magyar hadifogolyszervezet néhány hasonszőrű vezetője »baloldali kommunista* jelszavakkal harcoltak Lenin és Sz'álin politikai vonala ellen. A proletár sztratégia kérdései, a proletár hegemónia biztosításának nagy problémái, a proletár hegemónia biztosításának változó módja, a paraszti tömegekhez való viszony, a tartalékok és szövetségesek kérdései éppen olvan hét pecséttel lezárt titkok voltr' mint a Kiosztották a% 1951. évi K ossuth-díjakat »Itt most már a mi kezünk épit!» (Ady) dolgozók soraiban sokan érezték, hogy az orosz »Októberi Forradalom új korszakot, a proletárforradalmak korszakát nvitotta meg az imperializmus országaiban« (Sztálin: Október nemzetközi jelentősége) Érezték, hogy a kormány csak akkor lehet az -ő kormányuk, ha a dolgozó magyar nép sorsdöntő kérdéseire valóban választ ad, ha nem engedi, hogy a nagybirtok, nagybank és a gyár urai diktálják politikájukat A nagy orosz szocialista forradalom akkoriban már másfajta, közvetlenebb csatornákon keresztül is kezdte éreztetni hatását, mint felhívások, hírek, szikratáviratok útján A szibériai partizánharcokban, a nemzetközi vörös ezredek véres küzdelmeiben, a polgárháború változatos csatáiban, ezer és ezer kilométernyire Magyarországtól a magvar forradalmi mozgalomnak egy igen jelentős szakasza játszódott le Egészen megbízható adatok szerint 450 000-500.000 magvarországi hadifogolyból kerülbelül 95.000-100.000 ember vett részt a munkások és parasztok nemzetközi vörös hadseregének harcaiban (Ha félmillióból csak a magvar anyanvelvűeket vesszük, akkor az arány még sokkal nagyobb lesz, mint húsz százaléka ) A földtelen és törpebirtokos magyar parasztfiatalság tízezrei fogtak fegyvert a régi szervezett munkások vezetése alatt a fehér ellenforradalom ellen s a legénységi lágerekből ömlöttek a katonák a forradalom védelmére. Ebben a hatalmas aránvú hadifogolvmozgalomban az alföldi rónák földmunkás és szegóriyparaszttömegeinek 1912 május 23-i budapesti proletárjainak küzdelme folytatódott az elnyomók és kizsákmányolók ellen. Sajnos, a mozgalom hirtelen felvetődött vezető rétege csak igen felüleI párt és osztály egymáshoz való viszoj nyának, az osztályharc változó, fori máinak, az erők átcsoportosításának s az esetleges rendezett visszavonulásnak problémái. De a lenini irányelvek az imperializmu? elleni világforradalom korszakáról. a proletárdiktatúráról, mint a demokrácia iegmagasanti formajárói mégis megtalálták az utat a hadifogolyszervezetek sajtójához és politikai agitációjához, s ezen keresztül a magvarországi tömegekhez. És a hadifogoly internacionalisták ezreinek ez az új távlatokat nvitó perspektívája már akkor is mélyen kihatott a munkástömegek gondolkodására, amidőn az még csak szárnyaló híreken, egyes hazatérőkön keresztül jutott el hozzá. A Kommunista Párt megalakításával a proletárforradalom perspektíváját rendszeres és állandó agitáció közvetítette a tömegekhez Igaz ugyan hogy az akkori Kommunista Pártnak nem sikerült a marxizmus-leninizmus szellemében megoldani azokat a speciális kérdéseket, amelyek a demokratikus magyar polgári forradalom proletárforradalomba való átmenésének kérdéseivel voltak kapcsolatosak. A Kommunisták Magyarországi Pártja a valódi népforradalom kérdéseinek éppen olvan kevéssé hatolt a mélvére, mint az akkoriban alakult német vagy osztrák Kommunista Párt. De a világforradalom perspektíva fának szüntelen propagálásával, a Tanácsköztársaságért folytatott agitációjával húst és vért adott annak a nagy jelszónak, amelv 191

S júniusa óta él a tömegek lelkében: kövessük Szovjetoroszországot! S e jelszó átütő ereje egyre nőtt. A politikai és gazdasági világválság tornyosuló eseményei között a ko?liciós kormány mindinkább elszigetelőBudapestről jelentik: A minisztertanács határozata szerint az 1951. évi Kossuth-díjakat a következők kapták: 1. Természettudományik 20.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: a kémia terén kifejtett munkásságáért Schul:k Elemér egy. ny. r. tanár, a műszaki tudományok terén kifejtett munkásságért Kota József, a Bányabiztonsági Kutató Intézet vezetője, Gelej'. Sándor, egy. ny. r. tanár. 10.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: az orvostudományok terén kifejtett munkásságáért Kerpel-Fronius Ödön, egy. ny. r. tanár, Babics Antal, egy. ny. r. tanár, a mezőgazdasági tudányok terén kifejtett munkásságért Ubrizsy Gábor, egy m. tanár, a szovjet növényvédelm' módszerek hazai alkalmazása terén elért eredményeiért, Kotlán Sándor, egy, m. tanár, a baromfiélősködők kortanának feldolgozásáért, a fizika terén kifejtett munkásságért Jánossy Lajos, egy. ny. r. tanár, a kozmikus sugárzás kutatása terén kifejtett munkásságáért, Kovács István és Budó Ágoston, egy. ny. r. tanárok, a matematika terén kifejtett munkásságért Hajós György, egv ny. r. tanár, a csoportelméletről írt kiváló dolgozataiért, Péter Rózsa, egy m. tanár, pedagógiai főiskolai tanár, Alexits György, műegy. tanár, a kémia terén kifejtett munkásságért Erdei László, egy. ny. r. tanár, a földtani tudományok terén kifejtett munkásságért Vitális Sándor, egy. m. tanár, a földtani térképezés tökéletesített módszerének kidolgozásáért. Földvári Aladár, egy. ny. r. tanár, a liasznosítható ásványnyersanyagok tu, dományos kutatása terén elért eredS

ményeiért, Vendel Miklós, egy. ny. r. tanár, az érctelepek rendszerezése terén kifejtett munkásságért, a növénytani tudományok terén kifejtett munkásságértSoó Rezső, egy. ny. r. tanár, a magyar növénytani tudományok fejlesztése terén elért kimagasló tudományos és szervezési munkájáért, a műszaki tudományok terén kifejtett munkásságért Heller László, az EGART igazgatója. Társadalomtudományok 20.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: Szabolcsi Bence, a Zeneművészeti Főiskola tanára, 10.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: Pals Dezső, egy. ny. r. tanár, egész életműve figyelembevételével, Fc'l 'essy Gyula, egy. c. ny. r. tanár, Ady Endre műveinek összegyűjtésében és kiadásában szerzett érdemeiért. Művésze és irodalom 20.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: az irodalom terén kifejtett munkásságért Szabó Pál író, filmfo/gatókönyveiért, elsősorban a „Felszabadult föld" forgatókönyvéért, a képzőművészet terén kifejtett munkásságért. Ék Sándor festőművész, „Őrség a Dunánál", Rákosi portré és „Felszabadulás" című műveiért, Berény Róbert festőművész, „Majális 1950" és „Festőnövendék" című műveiért, a zeneművészet terén kifejtett munkásságért. Szabó Ferenc zeneszerző, Zathureczky Ede, a Zeneművészeti Főiskola főigazgatója, Lajta László zeneszerző, kiváló folklorisztikai munkásságáért, színművészet terén kifejtett munkásságért Bihari József színművész, operaművészet terén kifejtett munkásságért Oláh Gusztáv rendező, 10.000 FORINTOS KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT: irodalom terén kifejtett munkásságért Háy Gyula író, „Az élet hídja" című darabjáért. Juhász Ferenc költő, „Apám" című elbeszélő költeményéért, Hámos György színműíró, az „Aranycsillag" című operettért, a publicisztika terén kifejtett munkásságért Parragi György újságíró, a képzőművészet terén kifejtett munkásságért Zádor István festőművész, Rákosi portréjáért és 12 orosz novella illusztrálásáért, valamint a napisajtóban megjelent rajzaiért, (Folytatás a 4. oldalon.) dött a tömegektől. A magyar demo» krácia nagy kérdései megoldatlanok maradtak. A Berinkey-kormány nem tudta megoldani sem a nemzeti függetlenség kérdését, sem a földkérdést és az ország életének valóban demokratikus átalakítása felé ^em volt képes eredményes lépéseket tenni. A nemzeti válság egye súlyosabb formákat öltött. Hiszen nemcsak arról volt szó, hogy a miniszterek aláírják a békeszerződést és ezzel szankcionálják a meglevő állapotokat, amint ez Németországban történt, s nem is csak az új körülmények közötti egyszerű berendezkedésről volt szó, mint Ausztriában Az elvesztett háború következményei csak most mutatkoztak nieg igazán Hónapról hónapra több terület került idegen imperialista csapatok kezébe, s egye újabb és újabb ultimátumok jöttek. A burzsoázia egyre tanácstalanabb lett, a proletariátus egyre öntudatosabb. A noskeizmus lehetetlené vált, az osztrák út sem volt járható A „Kövessük Szovjetoroszországot" egyre jobban vonzotta a tömegeket Eljött 1919 március 21-c. Mit jelent az új, megemelt ötéves terv? Elsősorban azt, hogy az új terv sokkal többet ruház be a nehéziparba, ezen belül a vas-, acél-, szén- és villamosenergia termelésbe. Számszerűleg ez úgý jelentkezik: 37—38 milliárdot kívánunk beruházni a nehéziparba, az eredeti tervnek több mint kétszeresét. 1949-ben úgy terveztük, hogy gyáriparunk 86.4%-kal emelkedik; az úi terv szerint a gyáripar termelése hozzávetőleg mintegy 200%-kal nő, s benne a nehézipar csaknem megnégyszereződik. A könnyűipar az eredeti terv 72.9%-a helyett, mintegy 150 százalékkal nő. A mult évben a nehézipar termelésének értéke csak 2.2%-kal volt nagyobb, mint a könynyűiparé, az ötéves terv végén a nehézipar részesedése a termelésben 70%-os lesz, a könnyűiparé 30%. A mezőgazdaság beruházását az új terv 40%-kal emeli meg. 11 milliárd forintot szán az új terv több mezőgazdasági gépre, műtrágyára, épületre. A tervezett 22.800 traktor helyett 26—28.000-t kap a mezőgazdaság, az öntözött területet nem 118.000 holddal, hanem 323.000 holddal fogjuk növelni. Ezzel lehetővé válik a mezőgazdaság termelésének több mint 50 százalékos emelése. Város- és községfejlesztésre 33%kal többet irányoz elő a terv: 10 milliárdot, amely összegből többek közt 220.000 új lakás épül. A közlekedés beruházásait megfelelően riövelni kell: itt is egyharmaddal többet, 11 milliárdot állít be az új terv. Ezeknek a megnövekedett célkitűzéseknek megfelelően nő a végrehajtásukhoz szükséges munkások, alkalmazottak száma is. Eredeti ötéves tervünk megvalósításához 480.000 új mtmkást és alkalmazottat tartottunk szükségesnek. A megemelt tervekhez, ennél sokkal több, 600.000—650.000 munkás és alkalmazott szükséges, köztük 11.000 új mérnök, több mint amennyi mérnök ötéves tervünk kezdetén volt és 17.000 új technikus. Végül, de nem utolsó sorban: az új terv a nemzeti jövedelem 63%-os növekedése helyett több. mint 120 százalékos növekedést ír elő, ami a dolgozó nép életszínvonalának, kultúrájának további emelkedését teszi lehetővé. Rákosi Mátyás elvtársnak az MDP II. kongresszusán tartott beszámolójából